Szabad Nógrád, 1952. március (8. évfolyam, 18-26. szám)

1952-03-19 / 23. szám

1952 MÁRCIUS 19­SZABAD IVÓGBXd 3 Adjanak több segítséget a műszakiak a versenyszervezéshez, a vállalások teljesítésébe; a Salgótarjáni Acélárugyárban seny szervezése és az munkaidő kiesésük van abból, hogy senyt ne a látszólagossá A munkaverseny szervezése és az eredmények nyilvánossága tekinteté­ben megyénk üzemeinél már mutatko­zik némi javulás. A műszaki dolgo­zók nagyrésze bekapcsolódik a ver­senybe, szervezője és irányítója lett a versenynek, mivel felismerte benne azt a lendítő erőt, amely a terv teljesítését elősegíti, az önköltség csökkentését, az anyagtaka­rékosságot egyre kedvezőbben alakítja ki és előmozdítja a termelés magasabb kultúrájának megteremtését. A Salgótarjáni Acélárugyár GSZ üzemében Longauer József üzemág- vezető maga is szervezője és irá­nyítója volt a március 9-i versenynek. A versenyvállalásokat az üzem szűk keresztmetszetének figyelembevételével szervezték. A műszaki dolgozóik és sztahanovisták új technológiai eljárá­sokat dolgoztak ki. Például a csákány­gyártásnál a kézi egyengetés helyett gépi egyengetést vezettek be, ezáltal a 100 -kilogrammra eső önköltség 445 fo­rintról 380 forintra csökkent. Szántó­vá« hulladékból hengerátalakítással 1160 darab szántóvasat készítettek. Tengelybuga hulladékból 143 pár ten­gelyt, 764 kilogramm szerszámacél hulladékból 350 darab harapófogót, 250 darab sikattyút és 87 darab kala­pácsot gyártottak. De Így sorolhatnánk tovább 5534 darab villáskulcs, 1400 darab lapátpáncél és egyebek elkészíté­sét, amelyeket a március 9-i verseny Ideje alatt a szocialista termelésre jel­lemző, takarékos gazdálkodással ké­szítettek. Mindezeken felül kiváló ter­melési eredmények is születtek a ver­seny ideje alatt. Pártunk már tőbbízben fölhívta szakszervezeti és műszaki dolgozóink figyelmét, hogy a verseny kampánysze- ruségét meg kell szüntetni, a versenyt állandóvá, folyamatossá kel! tenni. Mégis a március 9-ét követő napok­ban az acélgyári versenyiroda hiába várta az Üzemrészek versenyjelenté­seit, március 9-el azok befejezettnek tekintették a versenyt. Megszűnt a versenykiértékelés és az üzemrészek termelése visszaesett. A gyár lelkes és kezdeményező dol­gozói azonban, megelőzve vezetőik ver­senyszervező készségét, újabb vállalá­sokat tettek április 4-e tiszteletére. Ezek közé tartozik Pap Istvánná szta­hanovista dróthúzó is, aki kifogást emelt az ellen, hogy újabb, vállalását, melyet március 9 után tett, még 13-án sem értékelték ki. Nem tudja, mi a napi termelése, hogyan teljesítette vál­lalt kötelezettségét. Ugyancsak _ nem tudja Kovács Rezső sem, hol áll a tervével. Súlyos hiba, hogy Mankher György, a főműhely üzemág helyettes vezetője nem folyik bele a verseny szervezésé­be. De "a szakszervezet nem tájékoz­tatja arról, hogy mi az üzem szűk keresztmetszete, milyen irányba szer­vezzék a versenyt. Hasonló ai helyzet az öntödei üzemeknél. Az eddig befu­tott vers-enyvállalások azt igazolják, hogy mulasztások vannak a verseny- szervezésriél. Itt Szentgyörgyi Antal azt vállalta, hogy az 1952. évi tervét minőségi munkával lejezi be és a se- lejtet csökkenti. Ez a versenyvállalás nem kiértékelhető, mivel nincs meghatározva a selejt­százalék csökkentése, ugyanakkor a mi­nőségi munka is csak általánosságban szerepel Tarnóci János, az öntöde új munkása pedig a következőt vállaltai: április 4 re 1Ó0 százalékig teljesítem kötelességemet. Ez a versenyvállalás sem fejezi ki a szocialista kötelezett­ségvállalás helyes formáját. így ter­mészetszerűleg nem tudni, hogy Tar­nóci János mikor és milyen mértékben teljesíti túl fogadalmát amellett tervét teljesíteni kötelesség! Az öntö­dei üzemeknél több ilyen vallatás van és ez azt igazolja, hogy a műszakiak nem tesznek meg mindent annak ér­dekében, hogy a versenyen keresztül fölszámolják az üzem szűk keresztmet­szetét. A:huzalműben megtartott termelési értekezleten Mankher Lajos üzemág- vezető megemlítette: „ezekután nem te­szünk olyan vállalásokat, amelyeknek nincs meg a teljesítéshez szükséges előfe!tétele”.Ugyanis ebben az üzem­ben többen vannak, akik nem teljesí­tették vállait kötelezettségeiket. És mindez azért van, mert a műszaki ve­zetők nem adták meg a kellő segítsé­get a verseny szervezéséhez. A huzal- műben Szax elvtárs elmondotta, hogy a Rákosi Héten napi két-három óra kiesésük volt a rossz munkaszervezés következtében. Ponyi elvtárs meg arra hivatkozott, hogy 20-ig nem kapnak munkát, 20-a után pedig annyi a mun­kájuk, hogy nem férnek hozzá a kö­tözőasztalhoz Elmondotta azt is, hogy naponta öt helyen dolgoznak és sok munkaidő kiesésük van abból, hogy állandóan szaladgálni kell a munka­lapokért, amellyel igazolni tudják vég­zett munkájukat. A verseny szervezése és végrehaj­tása nagyobb íölkészüliséget követel meg műszaki vezetőinktől. Napról napra látniok kell az üzem problémáit, magasabb fokra kelt emelni a munka megszervezését és úgy kell irányíta niok a versenyt, hogy azon keresztül kiküszöbölődjenek az üzem fogyatékos­ságai. Helyesen indultak a verseny­szervezésnek a gazdasági szerszám- gyár műszáléi vezetői. Közös műszaki értekezleten beszélték meg a verseny­szervezés irányát és maguk a műszaki vezetők aktív szervezői a versenynek Ennek következménye, hogy a GSZ üzem tervszerűsége kedvezően alakult, ugyanakkor március 1 és 15 e között 102 százalékra teljesítették havi elő­irányzatukat. Elmaradt mögöttük a hideghengermű 95, a vasöntöde 82 és a_ sodronyüzem 93 százalékos tervtelje­sítésével. Az Acélárugyár műszaki vezetőinek a szocialista munka verseny re úgy kell tekinteniük, mint a tervszerűség és termelékenység hajtómotorjára. A ver­senyt ne a látszólagosság, egyoldalú­ság jellemezze. Ne csak mennyiségi vállalásokra irányuljon, hanem az üzemek problémáinak megfelelően a minőségre, az anyaglakarékosságra, a seiejtcsökkentésre és üzemenként kon­krétan meghatározott tényezőkre. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a verseny éltető ereje a nyilvánosság. Nagyon helytelen az, ha kizárólag csak a kimagasló eredményeket értékeljük. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a műszaki vezetők megismerjék a lemaradókat. Keressék fel azokat munkahelyükön, vizsgálják meg a lemaradás okait és tegyék meg a szükséges intézkedése­det, hogy a lemaradók utolérjék, sőt túlszárnyalják az élharcosokat. Nem szabad megelégedni azzal, hogy na­ponta egy két név kikerül a verseny­táblára. A versenyt élővé kell tenni. Személyesen ismertetni minden dolgo­zóval az elánt eredményét és a műsza­kiak szakvéleményének személyes is­mertetése után a versenyagitáció meg­hozza ai várt eredményeket Erősítsük termelőcsoportjainkat a tavaszi munkák idején Az országos és a megyei tanács­kozás egész évre megmutatta a ter­melőszövetkezetek, s termelőszövet­kezeti csoportok feladatát. Rákosi elv­társ felszólalásában mondotta: a leg­jobb agitáció, a legjobb propaganda az, ha a szövetkezet jól működik, ha a termelése messze fölötte áll az egyénileg dolgozó parasztoknál, ha mindenki előtt világos, hogy ez a jobb termelési forma. Éppen ezért az éves termelési tervet valamennyi ter­melőszövetkezetnek és termelőszövet­kezeti csoportnak példamutatóan kell megvalósítania. A terv végrehajtására mozgó­sítani kell a termelőszövetkezet összes tagjait, feltárva azokat a nagy, belső erőforrásokat, ame­lyek biztosítják a gazdaság jöve­delmezőségét, a tagok életszín­vonalának emelkedéséi. A termelőszövetkezetek éves növény­termelési tervének megvalósításában döntő jelentősége van a tavaszi mun­kák példaszerű elvégzésének. A példamutató gazdálkodás érdeké­ben már a tavaszi munkák elvégzésé­nél mozgósítani kell a szövetkezet egész tagságát. A termelőszövetkezet elnökének a feladata, hogy az intéző- bizottsággal karöltve beszervezze azokat az asszonyokat és családtago­kat tagoknak, akik még kívül állnak a csoporton. A vezetőség már a tavaszi munkák idején "úgy szervezze meg a munkát, hogy minden tag dolgozzon. Éppen ezért a mezei munkák me'tett folytatni kell az építést, csatornázást, talaj- javítás munkáit. Jő munkát végez ezen a téren a romhány—világospusztai Rákóczi tszcs A csoport vezetősége a tavaszi mun­kák mellett megszervezte az építke­zést. Építenek egy 500 férőhelyes baromfiólat. Az építkezésben a n6Y< tel­jes egészében résztvesznek, hogy mire a növényápolási munkák be­következnek, építkezési tervüket tel­jesítsék. Az elnök és a brigádvezetők bizto­sítsák, hogy a munkák elvégzésére a teljes munkanapot kihasználják, mert ezzel a szövetkezet erősödik, az egy munkaegységre eső termény és pénz pedig növekedik. A termelőszövetkezet és a termelő­szövetkezeti csoportok a pé'damutató gazdálkodást úgy tudják megvaló­sítani, ha a Szovjetunió példája nyomán megszilárdítják és megerősítik munkaszervezetüket. A szövetke­zet szervezeti életének és a nagy­üzemi gazdálkodás további fej­lesztésének alapvető kérdése a közös munka helyes megszerve­zése. A jó munkaszervezet döntően befolyá­solja a munkafegyelmet, a munkáért való egyéni felelősség kialakítását, a jó módszerek alkalmazását és mind­ezek hatására a termelési eredmények növelését. Termelőszövetkezeteink vezetőinek és tagjainak világosan kell látni, hogy a jó munkaszervezés nemcsak a szö­vetkezet belső érdeke, hanem orszá­gos, harci feladat is. Csak jó munkaszervezéssel indul­hatunk harcba növénytermelési és állattenyésztési tervünk sikeres végrehajtásáért. Az olyan termelőszövetkezetnél, mint a palotási Palóc és a oeredtátfalui, ahol jó a munkaszervezet, fegye’em, rend van, emelkednek a termésered­mények, gazdagodnak a szövetkezeti tagok és ezek mindennél hitelesebben bizonyítják a még egyénileg dolgozó parasztok előtt a szövetkezeti gazdál­kodás fölényét. A járási mezőgazdasági osztályok az osztályvezetők irányítása mellett valamennyi termelőszövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban vizs­gálják fölül a munkaszervezet kiala­kítását és a hibák kiküszöbölése ér­dekében nyújtsanak segítséget a ter­melőszövetkezet vezetőségének. Ál­landó feladatunk legyen a kialakított brigádok erősítése, megszilárdítása, állandóságuk biztosítása. Különösen ügyelni kell arra, hogy a brigádok átvegyék a területet, a felszereléseket, a terültükhöz szükséges igaerőt, amellyel csak a brigádvezető rendelkezik. A brigád területén adódó összes mun­kát a brigádnak kell elvégeznie, a brigádvozető irányítása mellett. A brigádvezető úgy szervezze meg a munkát, hogy az egyes tagok telje­sítménye pontosan megállapítható le­gyen. Munkaegységüket ki lehessen számolni. Például a műtrágya szórása­kor jelöljön ki területet a tagok ré­szére. A tszcs-elnökök feladata, hogy a versenyvállalásokat nyilvántartsák és kiértékeljék, a verseny nyilvánosságá­ról gondoskodjon. Különösen nagy súlyt helyezzen a verseny értékelésre. Csoportértekezleten, brigádértekezle­ten rendszeresen értékelni kell a versenyt és foglalkozni kell az élen­járó termelési módszerek elterjesz­tésével. Varga János Sztálin-dijjal tüntettek ki két magyar írót A Szovjetunió minisztertanácsa az e'rnuít héten ítétté oda az 1951. évi Sztálin-díjakat. A Sztálin-díjasok között több külföldi személyiség is van. Köztük szerepel Aczél Tamás elvtárs, a fiatal magyar írónemzedék egjik kiváló tagja. A Sztáiin-díjat a „Szabadság árnyékában“ című regényéért kapta, amely történelmünk egyik legnagyobb fordulójával, a felszabadulással foglalkozik. Sztáiin-díjat kapott még Nagy Sándor fiatal szegedi író „Meg­békélés“ című elbeszéléséért, amely a mai magyar falu életéről fest meg­győző, igazi képet, művészien ábrázolva a szövetkezeti parasztok harcát a szocialista gazdaság megteremtéséért. Mindkettőjüket már 1949-ben a magyar nép állama Kossuth-díjjal tüntette ki. Felemeő érzés, hogy a Szovjetunió így is segíti fiatal írónemzedékünk fejlődését, hogy elismerésül a legmagasabb irodalmi kitüntetést, a Sztáiin-díjat kapták meg­Burkolják a cimljanszkajai vízierőműközpont támfala! Befejezéséhez közeledik a hajózható Vo'ga—Don-csatorna egyik nagy épít­kezése, a cim'janszkajai vízierőműközpont. Képünkön a szerelő betonozok a gát támfalát embernágyságú burkoló apókkal fedik. A Csehszlovákiában tanultak alapján géppel végzik a fejszegyártást A Salgótarjáni Acélárugyár GSZ- üzemében mezőgazdasági szerszámok gyártása folyik. Ezelőtt a fejszét egy megfelelő nagyságú acéldarabból kézi­kovácsolással állították elő. A fejsze­tartónyél hüvelye, a fejsze lapja és az előírt formának kiegyengetése után a fejsze élét felmelegitették és róla a felesleges anyagot levágták. Ezután került sor az edzésre. A múlt év őszén a gyárból egy bizottság tanulmányi úton volt Cseh­szlovákiában, a mezőgazdasági szer­számgyártás tanulmányozása végett. Itt látták meg, hogy a fejszegyártást sokkal korszerűbben, gépierővel is meg lehet oldani. Hazaérve az Acé'áru gyárban egy brigád alakult, amely fe adatául tűzte ki, hogy kísérleteket folytat a kint látottak alapján a fejsze gyártásának új technológiai kiala­kítására. A brigád által kikísérletezett fejsze­gyártási új eljárás abból áll, hogy a műveletek nagyrészét a kézikovácso­lás helyett gépierővel végzik el. A fejszenyéltartó hüvelye gépi sajtó’.ás- sal készül. így kevesebb anyag, keve­sebb idő kell egy-egy fejsze elkészí­téséhez. A gépimunkával készített fejszék szebbek, pontosabbak, mert a kézikovácsoiásnál eddig előforduló pontatlanságokat megszüntették. Az új gyártási módszerrel hő­energiát is takarítanak meg, mert' a fejszét csak egyszer melegítik, amikor a nyéltartó hüvely kisajto- lását végzik. Ugyanazzal a meleggel kovácsolják ki a fejsze topját, majd rövid után- melegítéssel a hátralévő egyengetési műveletet is gépi erővel végzik. Az egyengetési művelet géppel való el­végzésének szintén az az eredményé, hogy kevesebb idő alatt több fejszét lehet elkészíteni. A gyártás folyama­tos, zárt ciklusban történik. Az új gyártási módszer az önköltséget lényegesen csökkenti. A várható évi megtakarítás 400 ezer forintot tesz ki. Az érsekvadkerti Tartós béke tszcs tagsága is csatlakozott a felsőpetényiek felhívásához Amint legutóbbi lapunkban közöltük, a íelsőpetényi Rákosi termelőcsoport a magasabb terméseredmények eléré­séért versenyre hívta ki a romhány— világospusztai termelőcsoportot. Erről A Csehszlovákiában üdülő Szerémi Hradec Kralové-i 4 Csehszlovákiában üdüld cso- port korareggel jókedvvel in­dult egy autóbusz kirándulásra Hradec Kralové városba. Útban Hradec Kralové felé, sok szépet láitunk. Láttuk az újjáépített új munkáslaká­sokat és gyárakat. Láttuk azt a fej­lődést, amit a csehszlovák nép a kommunista párt vezetésével eddig elért. Tíz órakor értünk a városba. Egyenesen a Szakszervezeti Székház­hoz vezetett az utunk. A Csehszlo­vák Kommunista Párt és a szakszer­vezetek helyi vezetősége lelkesen fo­gadtak. Köszöntötték a Csehszlová­kiában üdülő elvtársakat, akiket jó munkájuk jutalmául kormányzatunk külföldi üdülésben részesített. Azt hiszem az üdülés, amit itt töltöttünk Csehszlovákiában, emléke­zetes lesz mindannyiunk számára. Bármerre megyünk és járunk, szere­tettel várnak és üdvözölnek bennün­ket magyar dolgozókat. Hradec Kra­lové dolgozóit akik kifejezésre juttat­ták a Szovjetunió iránti szeretetü• két és hálájukat, hogy a csehszlovák ifjak közösen a magyar dolgozókkal harcolnak a békéért. Ezzel a találko­zással is azt a válaszfalat rombol­tuk, amit a magyar és csehszlovák burzsoázia mesterségesen emelt a két nép, között. Ezen baráti találko­Lászld sztahanovista vájár levele kirándulásukról zásunk újból tanujetét adta annak a megértésnek, hogy szembeszá,Uunk mindazokkal a búj tógátokkal, akik a két baráti nép közé megpróbálnak éket verni. Majd Hradec Kralové\városát te­kintettük meg. Megnéztük a nemré­gen épült hatalmas vasútállomást, amely feltűnően szép és tiszta volt. Tovább menve megnéztük a Cseh­szlovák-Szovjet Társaság székházát. Majd az újonnan épült Klement Gottwald munkásnegyedet, ahol a dolgozók kényelmes és nagyon szép 2—3 szobás lakásban laknak. Visszatérve Hradec Kralové Szak- szervezeti Székházába, megtérített asztalok vártak bennünket, magyar dolgozókat. Ebédidő alatt a helybeli Skoda Müvek zenekara szórakoztatott bennünket. Ebédután a helybeli szak- szervezetek üdvözölték a magyar csoportot, üzenetet küldve az ottho­niaknak, hogy adjuk át a testvéri nép üdvözletét. A vidám szórakozást igaz baráti köszöntéssel fejeztük be Hradec Kra- lovéban, a Praci ce-st-re mi, magyar dolgozók „Szabadság“ köszöntéssel válaszolunk. SZEREM1 LÁSZLÓ levelező Szorospatak a kezdeményezésről értesülve, az éf- sekvadkerti Tartós béke tszcs el­határozta, hogy versenyre szólítja a pataki Zsdánov tsz-t. A Tartós béke tagsága elhatározta, hogy az árpa vetését április 4-ig befejezik, április 6-ig öt hold zabot is elvetnek, 7 holdon előcsiráztató burgonyát vet­nek. Az összes kukorica-vetésterületen alkalmazzák a négyzetes vetést, a gabonaneműeknél pedig a kereszt­soros vetést. Az őszi kalászosokat, ha felfagyás ál­lott elő, felhengere'zik és mihelyt a talaj felszikkad, elvégzik a logasolást. Az őszi és tavaszi gabonavetéseknél szárbaindulás előtt elvégzik a gyom­irtást, ezt megelőzőleg pedig a foga­solást. A kapásnövények talaját gyom­mentesen tartják, ezért a kukoricát legalább négyszer megkapálják, a bur­gonyát pedig legalább háromszor töl­tögetik. A iöltögetést a virágzásig befejezik. A kapásnövényeknél kikelés után alkalmazzák a fogasolást. 20 hold kukoricán és három hold rozson elvégzik a pótbeporzást. Fokozottabb gondot fordítanak az állattenyésztésre is. A sertéseknél az egy ivarzás alatti kétszeri búgatás bevezetésével a malacok számát ötről hatra emelik. A napi háromszori fejes bevezeté­sével, az egyedi takarmányozással, valamint a tőgymasszírozással a fejésl átlagot 7 literről 9 literre emelik. Még_ ebben a hónapban 300 napos­csibét állítanak be nevelésre, április 4-ig pedig saját erejükből helyreállí­tanak egy 18 férőhelyes tehénistállói A jobb munkaszervezés érdekében jegyzőkönyvileg átadják a terüle­tet a birgádnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom