Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)
1952-02-06 / 11. szám
2 SZAHAI) nog«Tn 1952 február 5. Szabad Nép munkatársai és levelezői, hanem egész sajtónk munkatársai és levelezői mély meghatottsággal olvasták Rákosi elvtárs meleghangú üdvöz letét a jubiláló Szabad Néphez Ez a legnagyobb kitüntetés is jele annak, milyen nagy megbecsülés övezi a mi saitónkat. Abban a megbecsülésben, amelyet a mi sajtónk kivívott, nagy szerepe van annak, hogv lapjaink a munkás-paraszt és értelmiségi levelezők segítségével, elmélyítették kapcsolataikat a dolgozók tömegeivel, rajta tartják kezüket a dolgozó nép ütőerén, ismerik a dolgozók örömeit és gondjait. —■ Küzdjenek levelezőink továbbra is bátran, állhatatosan minden ellen, ami népünk és hazánk fejtődését gá A levelezők A beszámolót szünet követte, majd megkezdődtek a levelezők hozzászólásai. Elsőnek Vidákovics Károly pécsbányai vájár, a Szabad Nép levelezője bányászíársainak üdvözletét tolmácsolta. Vidákovics elvtárs hangsúlyozta, hogy a levelezőnek nem szabad megelégednie azzal, hogy feltár egy hibát, hanem azon kell lennie. hogy elősegítse a problémák megoldását. Ezután Béres Gyuláné elvtársnő, a Fonalkikészítő-gyár dolgozója, a Szabad Nép levelezője szólalt fel. — Az imperialisták olyan rágalmakat szórnak hazánkra, hogy^ nálunk nincs sajtószabadság. De én most arra gondolok: vájjon van-e a világon egyetlen kapitalista országban is olyan értekezlet, ahol munkásokat és parasztokat, az egyszerű emberek százait hívják össze, hogy elmondják véleményüket a sajtóról, hogy megbírálják a vezetést és hallassák hangjukat, mint itt most nálunk. Pártunk vezetői, a sajtó képviselői, az egész ország előtt mi, egyszerű dolgozók mondunk most bírálatot, véleményt. Kérdezzenek csak meg minket tehát a kapitalisták: van-e a mi hazánkban bírálat és sajtószabadság? Béres elvtársnő a konferencia nagy tapsától kísérve ígérte meg, hogy a jövőben még többet fog tanulni. Különösen azután, hogy most a konferencián újra figyelmeztették: a tudatlanság, a butaság az osztályellenségnek segít. Béres elvtársnő ezután azt kérte a Szabad Nép levelezési rovata, tói. hogy olyan alaposan, olyan gondosan válaszoljanak a levelezőknek, hegy a válaszok is hozzájáruljanak ahhoz, még harcosabb, még keményebb kommunisták kerüljenek ki a levelezők sorából. Baji Béláné eivtársnő, Badacsony- tördemic község párttitkára, a Szabad Nép levelezője, felhívta levelezőtársai figyelmét, hogy tanuljanak, mert ené!- kül nagy feladatukat nem tudják eredményesen ellátni. Rámutatott arra is, hogy a levelezők ébersége komoly segítséget jelent az ellenség leleplezéséért folytatott harcban. Badacsony- tördemicen a levelezők most a klerikális reakció újabb mesterkedéseire figyeltek fel. A következő felszólaló Zsebők János elvtárs, a Szegedi Ruhagyár dolgozója volt. Kemény szavakkal bírálta a munkafegyelem megbontod, a későket, az igazolatlan mulasztókat. — A levelezőknek nagy szerepük van a munkafegyelem megbontói elleni harcban. Én a helyi lapban két- szer-háromszor megírtam, kik a ké- sőnjövők és mikor késtek örömmel állapíthatom meg, hogy a bírálat óta megszűnt az igazolatlan késés. Ezután Berta Klára, a Zrínyi Ilona leánygimnázium tanulója, a Szabad Ifjúság levelofője elmondotta, hogy a levelezés segítségével a különböző munkaterületeken dolgozó fiatalok megismerik egymás munkáiét, munkamódszereit, életét, közelebb kerülnek egymáshoz. Berta Klára ezután elmondta, hogy iskolájukban — a nagy létszám ellenére — nagyon kevesen kapcsolódnak be a levelezésbe az olvasókörök gyengén működnek Berta Klára bírálta a Szabad Ifjúságot: a lap keveset foglalkozik a diákság problémáival — Ahhoz, hogy a Szabad Ifjúság sokat fejlődjön, kijavítsa a hibáit, javítsa a tanulmányi munkát is. szüksége van a mi segítségünkre, á levelezőtábor szélesítésére is. Remélem, hogy ez a konferencia arra is szolgál. hogy megjavítsa a diákság és a Szabad Ifjúság kapcsolatát. Úgy gondolom. hogy csak akkor vagyok továbbra is méltó a levelező büszke megbízatására, ha tanulmányi eredményeimet még inkább javítom. Láng Lajos, a MÁV dolgozója, a Népszava és az Eszakmagyarország levelezője a levelezők szép feladatáról, de egyben nagy felelősségéről beszélt. „Pártunk iránti hűség kötelez minket arra, hogy igazat írjunk, felhívjuk a figyelmet a jóra, a követendőre, s feltárjuk a hibákat, akár tet- f szik ez egyeseknek, akár nem” — mondta Láng elvtárs Ezután az éber ségről beszélt és arrót, hogy fel kell figyelni a dolgozók bírálatára. Tormái Imréné elvtársnő elfogódott hangon kezdte felszólalását: „Én a sztkáncsi tanyaközpontból jöttem, amelyet az ötéves terv valósított meg számunkra. Szép, világos házaink, tatolja. Küzdjenek úgy, hogy ők is olyan fő emelőjévé válhassanak szocialista építőmunkánk eredményeinek, mint amilyen fő emelői voltak a nagyszerű szovjet sajtó munkás- és parasztievelezői a Szovjetunió szocia lista építőmunkája, s a kommunizmus építése dicsőséges diadalainak. — Levelezőink érezzék még jobban át, milyen szép. milyen hálás feladat a mi sajtónk levelezőjének lenni. Dől gozzanak abban a büszke tudatban, hogy munkájukra számít a mi munkásosztályunk, a ml dolgozó népünk, számít rá a mi nagy, szeretett pártunk: dolgozzanak abban a büszke tudatban, hogy munkájukat szerető gondoskodással figyeli a mi drága Rákosi elvtársunk. i felszólalásai nácsházunk, korszerű iskolánk van. Soha nem gondoltunk volna erre, amikor a sárbaragadt tanyákon éltünk. Én a múltban a kulákok lába-kapcája voltam. Most nekem is van szavam. 1949 óta a Viharsarok levelezője vagyok. Amikor a Viharsarok első levelemet közölte, felkerestek dolgozó paraszttársaim és megköszönték, hogy megírtam az ő véleményüket az újságnak. A kulákok azonban azt beszélték: mit törődtök azzal, amit ez a volt béresasszony firkál! Inkább sütne- főzne a családjának! Én azt feleltem nekik: a mi hazánknak nemcsak fakanalat, hanem tollat is forgató munkás-paraszt dolgozó nőkre van szükségei" Tormai elvtársnő ígéretet tett, hogy hét új levelezőt szervez. Hangyár Róza úttörő volt a következő felszólaló Elmondotta, hogy náluk, a kőrösladányi, Rákosi Mátyás vándorzászlóval kitüntetett úttörő- csapatnál nagy becsülete van a sajtónak. A fiatalok úgy érzik, hogy a sajtónak is köszönhetik a Rákosi Mátyás vándorzászló elnyerését. Az újságból olvastak először a fásításról és ennek nyomán kapcsolódtak be ebbe a mozgalomba. Az újság hívta fel a figyelmüket arra is, hogy szilárdítsák meg az iskolai fegyelmet. Az újság segíti őket a tanulásban is Megismerik a legjobb dolgozókat és példaképül állítják őket maguk elé. Ezután Benedek Jenő Kossuth-díjas A Scanteia levelezője fetezó.alásá nak utolsó mondatait magyar nyelven mondotta. A konferencia részvevői nagy lelkesedéssel fogadták a felszólalást. Surányi Imre, dolgozó paraszt, a Győr-Sopronmegyei Hírlap levelezője felszólalását így kezdte: „A múlt rendszerben soha nem gondolhattam arra, hogv olyan megbecsülésben lesz részem, mint amilyen megbecsülésben most. 60 éves koromban a népi demokrácia részesít. Felidézte a kapitalista sajtó emlékét: „1939-ben a Pesti Hírlapban a következők voltak — monfestőművész, a Szolnokmegyei Néplap levelezője szólalt fel. Bejelentette a konferenciának, hogy felajánlásához híven egy festményt készített, amelyen megkísérelte kifejezésre juttatni a sajtólevelezés fontosságát a szocializmus építésében. Megfestette Bojca Jánost, a jászapáti tszcs elnökét, amint levelet ír a Szolnokmegyei Néplapnak. Benedek Jenő a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen nagy segítséget nyújt a munkájához a Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége. Csuka Jenő olajmunkás, a Szabad Nép és a Zala levelezője arról beszélt, milyen segítséget nyújtott a Zala az olajmunkások versenyének kibontakozásához. — Kezdetben csak papíron folyt a verseny a három fúrógarnitúra között — mondotta. — Csak a Rotary 4-es versenyzett, a többiek azt mondták: lassan járj, tovább érsz. Mégis a Rotary 4-es jutott tovább, több olajat adott a népgazdaságnak, de több ment a munkások zsebébe is. (Derültség.) — Novemberben Csuka elvtárs részt vett az élüzemkitüntetés átadásán. Szégyenkezve figyelt fel arra, hogy az ő munkahelyéről, a Rotary 1-ről egyetlen szó sem esett. Mindenki a Rotarv 4-et dicsérte. Hazatérve munkahelyére, megbeszélte mun katársalval, hogy ők is versenyezni kezdenek, aztán majd megírják az eredményeket a Zalának, hogy őróluk is essék már szó. Nagyszerű eredményeket értek el, december havi tervüket 106 százalékra teljesítették, míg a Rotary 4-es „csak” 104 százalékra. Ezután Mán István hadnagy szólalt fel. Elmondotta: béresember gyereke, a múltban soha nem olvasott újságot, nem tudta, mit jelent a sajtó. Amikor a honvédséghez került, nap-nap után olvasott újságot, megbeszélte honvédtársaival a cikkeket A Néphadsereg című lap egyik munkatársa arra hívta fel a figyelmét, hogy a néphadsereg lapját a néphadsereg katonáinak kell irniok. Azóta ő is a Néphadsereg levelezője lett és nemrégiben átvette az egység levelezőkörének vezetését. Amit Ő megtanult a Néphadsereg című újságtól, arra megtanítja honvéd elvtársait is. Hári István felszólalásában hangsúlyozta: az új levelezők, akik még kevésbbé gyakorlottak, több segítséget várnak a Néphadsereg szerkesztőségétől. dotta. — Az egyik cikkben az állt. hogy gróf Tisza Istvánnak 100.000 pengős szobrot állítottak, a másik cikk arról szólt, hogy egy nyolcgyermekes dolgozó munkané'küüsége miatt nem tudott házbért fizetni és ezgrt kirakták az utcára. Egv harmadik cikk leírta, hogy egy munkanélküli egy darab kenyeret lopott és éhesen falni kezdte — ezért hathónapi börtönt kapott. Amíg élek, soha nem felejtem el ezt! A mi sajtónk a dolgozók problémáival foglalkozik, segít a hibáEmil Boconeios elvtárs, a Scanteia levelezőjének felszólalása Ezután Emil Boconeios elvtárs, I zője üdvözölte a konferenciát a román zsilvölgyi bányász, a Scanteia levele-1 munkás- és parasztlevelezők nevében: Kedves elvtársak! A Scan'e'a, a Román Munkáspárt központi lapja munkás- és paraszt- leve'ezőitiek testvéri üdvözletét hozom a Magyar Népköztársaság levelezőkonferenciájának. Mi, munkás- és parasztlevelezők hata'mas erőt és támaszt jelentünk pártunknak és dolgozó népünknek a békéért és a szocializmus építéséért folytatott harcában. A Magyar Népköztársaság munkás, és parasz evelezöinek mozgalma által elért eredmények, eredményei a béketábornak, élén a nagy és legyőzhetetlen Szovjetunióval és vezetőjével, apánkkal és tanítónkkal, Sztálin elvtárssal. A leveezómozgalom fejlődése és kiszélesítése terén elért eredményeket Lenin és Sztálin — a sajtóról és a munkás- és parasztieveezőkről szóló — tanításainak e'terjedése tette lehetővé, továbbá a bolsevik saj ó tapasztalatainak az elsajátítása, élén a dicső Pravdával. A leve'ezőmozgalom a do'gozók sajtószabadságának kifejezője a népi demokratikus országok táborában és a szocializmus országában, ahol a dolgozó tömegeknek joguk van nyíltan hal'atni szavukat a sajtóban és ebben a formában is rész: vesznek az álam vezetésében. Ehhez hasonló mozgalom a kapitalista országokban nem fejló'dhet szabadon. A Román Népköztársaság központi és he'yi lapjaihoz beérkezett levelek százezrei, melyek közül csak a Scanteia az utóbbi két évben több mint 106 ezrei kapott, továbbá az üzemek, iskolák, intézmények és ko lektív gazdaságok 23.827 faliújságja, s több mint hétszázezer levelezője beszédes bizonyítékai a sajtó fej ődésének és a tömegekre gyakorolt egyre szélesebb befolyásának, a Román Munkáspárt vezetésének, é'én Georghe Gheorghiu-Dej elv- társsa', aki közvetlenül irányítja sajtónkat a tömegekkel való kapcso'at fejlesztésében és megerősítésében. Én 1948 óta vagyok a Scanteia levelezője és eddig több mint 200 levelet kü'dtem a sajtónak munkahelyemről, a zsi'vö'gyi Aninoza bányate'ep eredményezői. Azért lettem a Scanteia levelezője, hogy így eredményeink népszerűsítésével és a hibák feltárásával hozzájáruljak a szocializmus építéséhez hazánkban. A Remin Népköztársaságban az e'múit év őszén Bukarestben megtartott I. munkás- és paraszt'evelező kongresszus, amelyen a munka minden ágából több mint ezer levelező vett részt, fordulópontot, jelentett a munkás, és paraszt'evelezők mozgalmában és a tömegek alúról jövő kritikájának fej «dóséban. Míg a kongresszusig a Scanteiához érkező levelek napi át'aga 132 volt, a kongresszus utáni első négy hónapban ez a szám 152-re emelkedett. De növekedett a leve'ek harcos szelleme is a kritika és főképpen a párt á'tal adott határozott útmutatások következtében és azáltal, hogy a párt megvédte a levelezőket a megtör'ásóktól. / A Román Népköztársaság munkás- és parasztievelezői elhatározták, hogy felhaszná ják munkájukban az önök kongresszusának szép eredményeit. Éljen a Magyar Népköztársaság munkás- és parasztlevelezőinek kongresszusa! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi elvtárssal! É'jen a dolgozók zseniális tanítója, a béke és haladás zászlóvivője Sztálin elvtársi kát kijavítani. Nekünk, levelezőknek, ehhez segítséget kell nyújtanunk, az ország minden részéből el kell juttatnunk a hireket a szerkesztőségekhez. Fogadjuk meg az országos konferencián. hogy leveleinkkel is küzdünk a békéért, szabadságunkért!” Bencze Istvánné elvtársnő, bányászasszony, a Tolnai Napló levelezője felszólalásában arról a harcról beszélt, amelyet bányászaink vívnak a több szénért. „A bánvászasszonyok nagy segítséget nyújthatnak férjeiknek a széncsatában — mondotta. — Egyre többen jelentkeznek közülünk külszíni bányamunkára, hogv a férfiak fejtésen földalatti munkán dolgozhassanak. Ezekről a kérdésekre! szoktam leveleket írni a sajtónak, llgy érzem. hogy amikor leveleimet megírom a szerkesztőségnek, a pártnak írok. Amióta levelező vagyok, még közelebb érzem magamhoz a pártot.” Az elnöklő Hajduska István bejelentette a konferenciának: javaslat érkezett, hogy a konferencia küldjön táviratot Rákosi elvtársnak. A konferencia részvevői nagy lelkesedéssel fogadták el ezt a javaslatot és szerkesztőbizottságot választottak a távirat megfogalmazására. Az elnök bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó legjobb levelezőit kitüntetésben részesíti. A kitüntetéseket Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke adta át Valamennyi kitüntetett mély meghatottsággal mondott köszönetét a pártnak és a kormánynak, megfogadta, hogy ezentúl még lelkiismeretesebben, még gondosabban látja el levelezői munkáját. Gáspár Istvánné e’.vtársnő, az orosházi Vörös Csillag tszcs tagja, például ezt mondta: „Ezt a leg- szeretettebb pártmunkát soha többé nem fogom elhagyni, csak ha meghalok.” G. Tóth János elvtárs, a nagykamarás! Magyar-Román Barátság tszcs tagja elmondta, hogy a múlt rendszer nem tanította meg írni és olvasni. „Most megtanultam írni és levelező is lettem." Tóth Béla e'.vtárs, a Diósgyőri Gépgyár süllyesztékes kovácsműhely sztahánovistája nagy taps közben jelentette be, hogy első negyedévi tervét tíz nappal előbb befejezi. Kapusi József elvtárs, a mo- sonszentjánosi Előre tsz tagja ezekkel a szavakkal vette át a kitüntetést: „Mennyire megváltozott az életünk! 1933-ban egy levelet írtam a Miskolci Hírlapnak, nyolc napot ültem érte. Most levelező vagyok és kitüntettek.” Nagy taps köszöntötte Baán Géza tizedest, aki a kitüntetést — mint mondotta — előlegezett bizalomnak tekinti. „Bátran és szilárdan akarom megállni a helyemet a néphadsereg- ben.” A konferencia részvevői melegen ünnepelték a kitüntetteket. Ezután átadták a magyar sajtó ajándékait a külföldi vendégeknek. A megjelentek forró szeretettel üdvözölték a testvérpártok lapjainak küldötteit. A Neues Deutschland képviselőjének üdvözlete Kari Krahn elvtárs, a Neues Deutsch'and képviselője az alábbi üdvözletét tolmácsolta a magyar sajtó levelezőinek első országos konferenciáján: Kedves barátaink, kedves elvtársak! A Neues Deutschland, a Német Szocia'ista Egységpárt Központi Bízott, sága lapjának forró szerencsekivánatait és testvéri harcos üdvöz'etét tolmácsolom a Szabad Nép fennállásának 10. évfordu'ója alkalmából. Ma még nincs egységes Németországunk. Van egy Németország: Nyu- gat-Németország, ahol a fasiszta Schrőder-bank és az amerikaiak által szabadon bocsátott háborús bűnös Veesenmayer, más német faslsz ákkal együtt új amerikai rab’óháborút, s egyben támadást tervez a Szovjetunió békeszerető népei és a népi demokrácia országai ellen. De van egy másik Németország is, egy új Németország, a Német Demokratikus Köztársaság, ame'yet testvéri kapcsolat fűz a Szovjetunióhoz és a népi demokra ikus országokhoz. Ez az a Németország, ahol a dolgozók azon fáradoznak, hogy határidő' e'őtt, április 4-re, hazátok felszabadulási ünnepére elvégezzék váltalt munkájúkat, a Diósgyőri Kohászat magaso'vasztója számára. Ez az a Németország, ahol a Piamag dolgozói teljes erejükkel azon igyekeznek, hegy ugyancsak határidő előtt, április 4-re elkészüljenek a ti lapotok, a Szabad Nép számára az új, nagy rotációs gépek. Ez a Németország Wi'helm Pieck és Otto Grotewohl Németországa. Ha a Német Demokratikus Köztársaság az elszenvedett háborús veszteségek mellett is ilyen teljesítményekre képes, azt mindenekelőtt annak köszönheti, hogy 1945 óta élvezi a Szovjetunió és a' népi demokratikus országok önze len segítségét. A Német Demokratikus Köztársaság do'gozói igen sokat tanultak a Szovjetunió, valamint a ti tapasztaltaitokból. Az üzemi, falus! és hivatal levelezők, akárcsak nálatok, újjáépítésünk erős motorjai. Tudjuk, hogy mi a Német Demokratikus Köztársaságban még sok tekintetben elmarad unk mögöttetek, hogy ti sok tekintetben előbbre vagytok. De a mi dolgozóink azon igyekeznek, hogy mielőbb behozzák ezt az e'maradást és ve'etek együtt a béketábor erős bástyájává váljanak. A nemzetközi szo’idarltás megerősítése és a tapasztalatcsere területén új'tényezőt jelentenek a nemze közi- leve'.ező-kapcso'atök, amelyek a béke'ábor több országa között kia aku tak. Remélem és kívánom, hogy ilyen levelezö-kapcso'at Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói között is létrejöjjön. A ti nagy tapasztalataitok komoly segítséget jelentenek számunkra. Miért van szükségünk erre a segítségre? Mert minél hamarabb sikerül a Német Demokra ikus Köztársaságnak kifej'esztenle gazdaságát, megszilárdítania antifasiszta, demokratikus álamét, annál sikeresebb lesz Németország egységéért vívott harcunk. O.'yan harc ez, amelynek sikerétől nagymértékben függ a szocializmus fejlődése és gyors felépítése a béketábor országaiban. Harcunk nem könnyű. Hiszen tudjuk, hogy az amerikai imperialisták mindenáron meg akarják akadályozni Németország egységét, mert Nyugat- Néme országból támaszpontot akarnak kiépíteni hódító háborújuk számára és a nyugatnémet lakosságot ágyútölte'ékként akarják fe!has.zná'ni. Azonban Nyugat-Németországban is. növekszik az ellenár ás az amerkai háborús uszí- tókkal szemben. Nyugat-Németországban Is egyre világosabban felismerik az emberek azt a tényt, hogy újabb katasztrófába akarják taszítani őket. Egyre világosabban látják, hogy a béke tábor országaiban, a Szovjetunóban, a Kínai Népköztársaságban és az európai népi demokratikus országokban növekszik a jó ét — nem a kapitalisták, hanem a dolgozó jóléte. Épp ezért o'y rendkívül fontos a mi számunkra, a mi harcunk számára minden egyes eredmény, amit ti e'értek. Tudjuk, hogy épp a legutóbbi évben, igen nagy sikereket értetek el, s nagy lépéssel jutottatok előre a szocializmus épí ésének útján. Ma, a Szabad Nép tízéves jubileumán, annak a Szabad Népnek jubileumán, amelynek segítségével mindnyájan előbbre juttok a fej ődés útján, további nagy sikereket kívánunk nektek a jövőben is. Megfogadjuk, hogy követjük pe dálokat, s egyben folytatjuk harcunkat Néme'ország egységéért. Nem lehet és nem is lesz már sokáig két Németország, hanem egyetlen, egységes, békés, demokratikus Németország. Erőt ad nekünk ehhez a Szovjetunió vezette b.'.etábor erőinek baráti kapcsolata és szolidáris segítsége. Éljen a Rákosi elvtárs veze te Magyarország és a Wilhelm Pieck és Otto Grote woh! Németországa közötti barátság! Éljen népeink nagy barátja és segítője, a Szovjetunió és nagy vezére, Sztálin! lillUIIIIIIIIIIIIII ....Illllllllllllllllllll..... M EGJELENT Ötéves tervünk: béketérv cím alatt érdekes könyv jelent meg, melynek előszavát Vas Zoltán elvtárs írta. Szocializmust építő hazánk fejlődését mutatja be és azt pontos adatokkal támasztja alá. Számos képpel, grafikonná', rajzzal ábrázolja eddigi eredményeinket és további feladatainkat. Ez a könyv hasznos segítőtársa lesz ötéves tervünk ismertetésében, a felvilágosító, nevelő és gazdasági munka területén pártfunkcionáriusok, propagandisták, népnevelők gazdasági és műszaki vezetők részére egyaránt. A könyv beszerezhető: pártszervezeteknél. propagandaanyag terjesztőknél, állami könyvesboltokban és üzemi könyvpropagandistáknál. Ara: fűzve 10.—, kötve 15.— forint
