Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)

1952-02-27 / 17. szám

TR52 FEBRUAR 27. SZABAD IVOf.irin 3 <—m Rákosi elvtárs védte meg 1919-ben Salgótarjánt — Megyei adatok a politikai iskolák anyagához — A magyar-szovjet barátság hónapjának eseményeiből A politikai iskolák eheti anyagá­nál használják fel az elvtársak az alábbi cikket, a Rákosi eivtárs éle­téről szóló füzet 16—17. oldalához, mint megyei anyagot. Egyben fel­hívjuk az elvtársak figyelmét, helyes, ha ezen a szemináriumon az 1919-es harcokban résztveít elvtársak el­mondják az ő élményüket. Tegyék ezt a foglalkozást ünnepélyessé, ez­zel is adjanak kifejezést Rákosi elv­társ Iránti szeretetüknek. ragasz­kodásuknak. \ lágy Októberi Szocialista forradalom létrehozta az első szocialista államot, a Szovjetuniót. A forradalom hatására létrejött a Magyar Tanácsköztársa­ság. A nyugati imperialisták legfőbb fel­adatuknak tekintették a fiatal szov­jet állam és a Magyar Tanácsköztár­saság megsemmisítését. A nyugati im­perialisták — Amerikával az élen — akárcsak ma — habozás nélkül elha­tározták beavatkozásukat Magyar- ország belügyei'be és katonai támadást intéztek a Magyar Tanácsköztársaság ellen. A fiatal proletárállam a hatalomra ’futásakor számolt ezzel a ténnyel és megkezdte a Vörös Hadsereg szerve­zését. A hadsereg szervezésére azon­ban nem sok idő jutott, mert még egy hónap sem telt el és április 16-árt a cseh és román burzsoázia csapa­tainak támadása megkezdődött. Az ország lakossága az első szabad má­jus elsejét ünnepelte, amikor az or­szágot — Salgótarjánt is — közvet­len veszély fenyegette a cseh burzsoá csapatok részéről. A Vörös Hadsereg 3. hadosztálya parancsnokságának helyzetjelentésé szerint május 4-én „a csehek lassú nyomása folytatódott. Az I./53. ztj. zöme, melyet állítólag nagyobb erő és egy páncélvonat támadott, a fővédelmi vonalat Somoskőújfalunál ma délután elérte. A II./53. ztj. gyülekezőben a fővédelmi vonal mögött — egyelőre nem akcióképes.” Ugyanekkor a Vörös Hadseregnek egy másik jelentése arról számol be, hogy a „mátranováki munkások sze­rint kisebb cseh erők Péteroásárára bevonultak”. A helyzet kritikus volt. A románok átkeltek a Tiszán, a csehek Salgó­tarjánt fenyegették, amely a Tanács- köztársaság utolsó bányaterülete volt. Ha a csehek elfoglalták volna Salgó­tarjánt, á gyáraknak le kellett volna állniok, megállt volna a közlekedés, megbénult volna az élet, \ válságos helyzetet Salgótarján és környéke dolgozói fel­ismerték és önkéntes zsázlóaljakat alakítottak a város és a bányaterület megvédésére. A Vörös Újság május 18-i száma ezt írja: „Délben a salgó­tarjáni bányákban megállt a munka. Mindössze néhány munkás maradt lent, hogy a bányafenntartáshoz szük­séges munkát folytassa. A többiek fegyvert fogtak és úgy, ahogy voltak, kormosán, piszkosan Salgótarjántól északra, rajvonalba fejlődtek. így vár­ták az ellenséget. Velük együtt fegyverbe állott a sal­gótarjáni Acélgyár, Üveggyár és a Hirsch és Frank-féle gyár munkás­sága.” Amikor Salgótarján dolgozói elha­tározták a város védelmét, az áruló Peyer Károly — aki 1919 januárjá­ban száz kommunistát lövetett agyon Salgótarjánban — azt telefonálta, hogy a Tanácskormány lemondott és minden további ellenállás fölösleges és értelmetlen. Teljes zűrzavar kelet­kezett. A csehek áttörték a frontot és Falusházi Lajos parancsnok elrendelte a visszavonulást. Ekkor érkezett meg Rákosi elvtárs, hogy megszervezze a Tanácsköztár­saság egyetlen szénmedencéjének vé­delmét. Első útja a frontra vezetett és meglátogatta az önkéntes zászló­alj állásait. Megmagyarázta a kato­náknak, hogy Falusházi Lajos pa­rancsnoknak nincs igaza, igenis lehet és kell is Salgótarjánt védeni.,A cseh légionisták — mondotta Rákosi elv­társ — nem törték át a frontot, nem fogják bekeríteni a várost. Készülje­nek fel, rövidesen támadni fogunk!” Rákosi elvtárs szavát tett követte. A frontról visszajövet gyűlést tartott a piactéren, ahol arra buzdította a salgótarjáni dolgozókat: „Védjük meg Salgótarjánt, ne adjuk oda az inter­venciósoknak!” Salgótarján védelméért Rákosi elvtárs szívós, fáradhatatlan munkát végzett. Gyűlést tartott a bányaiskolában, ahol a bányászok Rákosi elvtárs felhívására egységesen Olvasd a Társadalmi Szemle minden szárnál. Bmeleü fejlődésed®» segíti elől felsorakoztak a város védelmére. A bányászoknak ez az egységes kiál­lása döntő jelentőségű volt a többi gyár dolgozóinak kiállása szempont­jából. Az Acélgyá-r dolgozóit az el­lenség arra akarta, rábírni, hogy ne keljenek a város és a haza védelmére, a munkások két táborra szakadtak, de amikor meghallották a bányászok egységes, bátor állásfoglalását, elsö­pörték útjukból a burzsoázia ügynö­keit, ők is egységesen keltek a város védelmére. Az elhatározás után a gyárak dolgozói beöltöztek azokba az új ruhákba, amiket Rákosi elvtárs hozott magával és együtt védték a várost mindaddig, amíg a felmentés megérkezett. A cseh burzsoázia csapatai azon­ban nemcsak Somoskőújfalu és Ka* rancs irányából támadtak. A Mátra- novák irányából támadó cseh csapa­tok május 11-én rövid időre benyo­multak Kisterenyére. Ha ezt sikerül nekik tartani, akkor Salgótarján, ön­kéntes védőivel együtt harapófogóba kerül. A cseheknek nem sikerült el- foglalniok Kisterenyét. Rákosi elvtárs elment Kisterenyére is és azt a feladatot jelölte meg, hogy a cseh burzsoázia csapatát mindenáron ki kell űzni Kis- terenyéről. A feladatot az önkéntesek teljesítették és május 12-én ki is űz­ték az intervenciós csapatokat Kiste- renyéről és olyan győzelmet arattak, amely a Vörös Hadsereg diadalmas hadjáratának kiindulópontja volt. Meg­történt, , hogy a karancsaljai bányászok, akiknek a kisterenyei, nemti, mizser- fai, kazári bányászok segítségére men­tek, csákánnyal, dinamittal zavarták a cseh csapatokat. Kisterenyét meg- védték, az összeköttetést fenntartották Budapesttel, ahonnan később meg is érkezett a Ganz-gyáriak, makóiak se­gítsége, megjött a páncélvonat, amely tüzérségi támogatást adott a később meginduló támadáshoz. Rákosi elvtárs megszervezte a salgótarjáni medence minden ol­dalról való védelmét, nehogy meglepe­tés érje a várost, a szénmedencét. A cseh burzsoázia csapatainak támadását megállították. A bányászok és gyári­munkások önkéntesei keresztülhúzták a cseheknek azt a tervét, amit az egyik elesett katona levelező lapjából tud­tunk meg, hogy „holnap (május 4-én) Budapesten ebédelnek”. A feladat még nem volt teljesen megoldva. Az ellen­séget el kellett űzni a bányaterületről annál is inkább, mert Balassagyar­mat felől újabb támadás készült. Szét kellett tépni az ellenség egységes arc­vonalát, hogy északkelet irányba in­dított támadással elérjék a szovjet hadsereget, amely ekkortájt a Kárpá­tok felé közeledett A támadást Rákosi elvtárs készí­tette elő. Az önkéntesekből a buda­pesti, valamint a makói vörös katonák­ból álló csapatot elhelyezte a Karancs gerincén, általános támadásra elő­készítve. Rákosi elvtárs a vadászok között volt és velük együtt ment ro­hamra. De Rákosi elvtársat nemcsak a vadászoknál lehetett látni, Karancs- berényben a tüzéreket látogatta meg, Bocsárlapujtőn a tartalékosokhoz szólt néhány biztató szót és a front külön­böző pontjain való megjelenésével buz­dította a vörös hadsereg tagjait és lelkesítő szavaival teremtette mag azt a harci kedvet, amely csak a hazáját védő hadseregnek van. A roham, amelyet Rákosi elvtárs ve­zetett, eredményes volt. A cseh bur­zsoázia csapatait megverték és a ma­gyar vörös hadsereg VI. hadosztályá­nak május 23-i helyzetjelentése szerint „Szécsény és Salgótarján szakaszban a csehek mindenütt visszavonulóban vannak. Saját csapataink Szalmatercs, Karacsberény Ragtplchidegkút vonalá­ban az előnyomulást folytatják. Az V. vadász zászlóalj Karancsberényben tü­zérségünk hathatós támogatásával két századnyi ellenséges erői szétugrasz- tott. Pétervásárától északra a harcok javunkra dőltek el”, \ győzelmes északi hadiárat elkezdődött és azok a hős katonák, akik Salgótarjánt védték, felszabad! tették Füleket, Losoncot és megalakí­tották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Rákosi elvtárs vezetésével a salgó­tarjáni dolgozók a cseh burzsoázia csapataira nagy csapást mértek, de nemcsak a cseh csapatok fölött arattak győzelmet, hanem a jobboldali szociál­demokrácia és a tanácsköztársaság minden rendű és rangú ellensége fö­lött is. Az ellenség minden eszközt felhasz­nált arra, hogy megbuktassa a Tanács- köztársaságot, züllessze annak katonai és gazdasági erejét. Beküldte ügynö­keit a hadseregbe, a volt bányaigaz­gatókat, földesurakat. A hadsereg pa­rancsnoka akart lenni Fischer bánya­igazgató, Tordai bányamester, akik közismert munkásellenesek voltak. A vörös hadsereg harci szellemét igye­keztek aláásni a volt katonatisztek is, akik Balassagyarmaton összeesküvést szőttek a vörös hadsereg ellen, a volt hugyagi földbirtokossal. Pékár! Jó­zseffel. Ezek a tiszteik telefonösszeköt tetősben állottak a csehekkel és fon­tos adatokat szolgáltattak részükre mindaddig, amíg az összeköttetést a vörös hadsereg szét nem vágta. Lá- zító gyűlést tartottak Balassagyarma­ton, a kormány lemondásáról szóno­koltak. Ezek a tisztek terjesztették azt a hírt, hogy a csehek mind felakaszt­ják azokat, akik a vörös hadsereg tag­jai és felhívták a katonákat; „rajtatok a sor, cselekedjetek”. A katonák csele­kedtek, elzavarták őket a cseh bur­zsoáziához, akikhez mindig vágytak. A csehekhez való szökésük után a cse­hek részéről támadást indítottak, de a szügyi parasztok és a balassagyar­mati vasutasok visszaverték támadá­sukat. minden erejével a termelést szabotál­ta. Azt a hírt terjesztették a bányában, hogy ne dolgozzatok, úgyis megkapjá­tok a 37 koronát, és úgyis tiétek a bánya. A Szánasi bányában volt olyan csapat, amely egy hónap alatt három és fél méter vágatot hajtott Egész műszak alatt beszélgettek és aludtak. Ezt a hangot terjesztette Villányi fő­mérnök is, aki a második világháború ideje alatt több bányászt internálta­tott. Rákosi elvtárs ezt a hangulatot is á kommunisták javára fordította. Ak­náról aknára járt és úgy magyarázta meg a jobboldali szociáldemokrácia áruld politikáját és munkájának az eredménye volt, hogy május 9-én már 162 vagon szenet termelt a bánya, 17-én pedig már 265 vagon volt a ter­melés. A Vörös Újság május 18-i szá­ma erről így irt: „A salgótarjáni bá­nyák, amelyek sokáig a tűzvonatban voltak, most már szintén megkezdték a munkát és normális fokot értek el a termelésben.” Rákosi elvtárs Salgó­tarjánt megvédte és miután a helyzet a tiszai fronton komolyra fordult, óda­irányították. hogy ott is i eredményes A MEGYEI TANÁCS dolgozóinak MSZT-szervezete ünnepélyes keretek között alakul meg március 3-án. Az est hangversennyel lesz egybekötve, amelyen budapesti művészek is föl­lépnek. Előző nap, március 2-án dél­után 5 órakor a volt evangélikus kör helyiségében lesz hangverseny, neves budapesti ének, zene és táncművészek felléptével, március 5-én este 6 órakor pedig Sa góbányán. ★ NAGY NAP VOLT CSERHATSU- RANY DOLGOZÓINAK életében feb­ruár 17-e. Több, mint 320 do gozó gyűlt össze a magyar-szovjet barátsá­gi hónap megnyitására. A megnyitót poitikai előadás, majd kultúrműsor kö­vette. Herencsényben körűibe ül 450 dolgo­zó vett részt a barátsági hónap meg­nyitását. Gyönyörűek voltak a herencsé- nyi lányok és fiatal asszonyok népvise­letben előadót} táncszámai. Ez az est megmutatta, hogy dolgozó paraszt­ságunk szereti a kútárát, szívesen jön el az i‘yen előadásokra, csak fog'a'koz- ni kell ve'ük. Herencsényben majdnem 200 leány és asszony vett részt népi­táncok bemutatásában és kérték, hogy sokkal jobban foglalkozzanak a nők­kel a tömegszervezetek, mbit eddig. A Szovjetunó iránti szereíetük nyi vá- nult meg abban, hogy még ott, az ün­nepi esten 16 dolgozó lépett be a ma­gyar-szovjet társaság heretics ényi szervezetébe. Árpás Bél iné balassagyarmati járási MSZT titkár A A SZOVJET FILMUNNEPSÉG MEG- SZERVEZÉSENEL a megyei keskeny mozigépészek értekezletein versenyki­hívások és vállalások történtek. A népművelési minisztérium filmfőosz­tálya a versenyszellem továbbfokozása érdekében a megye legjobb keskeny­mozi gépészét 200 forint pénz'Utalom* mai és oklevéllel fogja kitüntetni. A jutalmat április: 10-e és 30-a kő* zött adják át. A művészeti dolgozók szakszerve­zete a normál-mozigépészek számára indított versenyt. Külön fel'ételek alapién versenyben dolgoznak .a MOI UP üzemi dolgozói, akiket a vállalat igazgatósága jutalmaz a MOKÉP által kidolgozott verseny- szempontok alapján. * IPOLYVECEN NEM VOLT KUt> TURCSOPORT, nem volt MSZT szer­vezet sem. A magyar-szovjet bará'sági hónapra való készülődés olyan nagy lendületet adott a kultúrmozga'.omnak az MSZT tagszervezésnek, hogy a magyar-szovjet barátsági hónap meg­nyitásának ünnepségére már a föld- művesszövetkezet MSZT tagjai ren­deztek kultúrműsort. ......... N AGY SIKERE VOLT SZIKÁRON a szovjet film ünnepe alkalmával be­mutatott „Nagy koncert” című ma­gyarra szinkronizált színes szovjet filmalko'ásnak. A film három napig volt műsoron és végig zsúfolt nézőtér előtt játszották le. * MELEG ÉS LELKES ÜNNEPSÉG KERETÉBEN NYITOTTAK MEG a ma gyár-szovjet barátsági hónapot Litke községben. A szécsényi járási MSZT titkár elvtárs gondos előkészí­tése meghozta az eredményt. Zsúfolá­sig megtelt a kultúrotthon. Körülbe ül 500 ember feszült figye'emme! és ér­deklődéssel hallgatta Radios Aladár ne­ve őt, aki az ünnepi beszédet mondot­ta. Ezután a DISZ segítségével és köz­reműködésével az úttörők közei 3 órás műsorral kedveskedtek a megje­lenteknek. Minden szavuk, mozdu a'uk a békét hangsúlyozta. Verseikben is elmondták, hogy csak az a gyerek le­het jő békeharcos, aki ma jól tanul. El­mondták, hogy minden nemzet, min­den fö'drész gyermekei békét akarnak. A bemutatott magyar és szomszéd né­pek táncai is ezt tükrözték vissza. A festői vise’etben művészien előadott táncszámokat és az énekszámokat az úttörőzenekar kísérte. Az egyik egy- felvonásom jelenet a békés építő mun­kát, a természet erőinek legyőzését és az ember szolgálatába állítását mutat­ta be. A közönség nagy tapssal fogadott minden számot és sokat miegisméte be­tett. Az előadás után vidám hangu'at- ban lassan oszlottak szét. A sok gond­dal e’őkészített előadás betanítását az úttörőcsapat vezetője, Villányi Mária tanítónő végezte. Á táncsziámok és a zenekar minden száma az 6 munkájá­nak eredménye, Szabó László Litke munkát fejtsen ki. J- s. Ünnepség Salgótarjánban a Szovjet Hadsereg születésének 34. évfordulóján Február 23-án, a Szovjet Hadsereg fennállásának 34. évfordulóján me- gyeszerte kegyeletes ünnepségeken rótták le há lájukat megyénk dolgozói azok iránt a szovjet hősök iránt, akik é etülket áldozták a mi szabadságunkért. Salgótarjánban Dorogi Sándor hadnagy eivtárs ünnepi beszédében elmondotta, hogy a Szovjet Hadsereg az első olyan hadsereg, amely nem a szűk, kizsákmá­nyoló osztályok érdekeit, hanem a széles dolgozó tömegek, a nép érdekeit képviselik. Lenin és Sztálin elvtárs fej'esztette ezt a hatalmas fegyveres erőt, amely győztesen védte meg a fiatal szovjet államot, amely már születésekor olyan erős volt, hogy szét tudta zúzni 14 kapitalista állam intervenciós seregét. Az ünnepi beszéd után a pártbizottságok, a tömegszervezetek, a bánya- és a többi üzemek és kSzülétek megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét Az adott szónak legyen becsülete Saigó-Róna bányaüzemnél Is! A Saligő—Róna bányavállalat dol­gozói — mint sokszáz és ezer üzem, bánya és hivatal dolgozód teszik, mun- kafelajámléssal köszöntik szeretett ve­zérünk, Rákosi elvtárs 60. születés­napját- A felajánlások összértéke any- nyit tesz ki, hogy ha a vállalat dolgo- zói hányászfoecsülettel állnak szavu­kat — több, mint 107 százalékra telje­sítenék napi előirányzatukot. De Salgó—Rónán nem ez a helyzet. Nem­hogy a vállalásokat. de tervüket is éppen, hogy csak teljesítik. A 22-i -d- érté'kelés szerint februári tervüket 100.3 százalékban teljesítették. Különvá­lasztva a két üzemet — a 6atgói és a rónabányái üzemet —, azt látjuk, hogy míg Salgó 108-6 százalékos eredményt ért el, addig Rónabánya 94.4 száza­lékban teljesítette tervét. A vállalások teljesítésének külön je­lentőséget, súlyt ad, hogy a dolgozók maigának Rákosi elvtársnak tették fel­ajánlásaikat- Dolgozóink tudják, hogy Rákosi elvtárs minden esetben beváltotta szavát Február 29-re ígérte, hogy magszűnik a húsjegy. Rákosi elvtárs, a párt, s a kormány határidő előtt teljesítette ígé­retét: február 18-án megszűnt a hús­jegy. Salgó—Rónán az adott szót még nem követte egyöntetű tett Bár Sai­gon is. Rónán is vannak csapatok, amelyek kimagasló példát mutatnak —, de nem ez az általános. Bőd,* Béla csapatának 202 százalék, Macsuda Pál­nak 147.5 százalék a 22-ig elért át­lagteljesítménye. A rónabánya! Rákosi elvtársról elnevezett csapat, ifjú Sótér János sztahanovista vájár csapata feb­ruár 23-án 169.4 százalékot ért el. Ezek szép, példamutató eredmények, ■— de nem ég az általános* Különösen rosszul áll — mint a fentiekből is kitűnik — a róna-bányaiak szénája. Ha figyelmesen megnézzük az üzem termelését gátló körülményeket, 'komoly súllyal esik latba a rendkívül magas bsteglétszám Bár az Igazolatlan mflszakmulasztás csökkentése terén elért sikerekkel sem túlságosan dicsekedhetnek, a viszony­lagos csökkenés — a beteglétszim emelkedését eredményezte. Február 21-ig, tehát három hét alatt a rónai üzemnél 423, Saligcfoámyán 169 mű- szaikmulasztás történt — állítólagos megbetegedések miatt. A külszínieknél 111 belegműszakmulasztást értek el. Ez is nagyon komoly mértékben befo­lyásolja az üzem termelését — de nem ez az egyedüli ok. A salgói üzem bányafaellátása ugyan már javulófél­ben van, de a rónai üzem munkáját nagymértékben gátolja a tervszerűtlen fa elosztás A fatelep vezetője elmondja, hogy 250 centiméteres bányafára lenne szüksé­gük, ennek ellenére már napok óta 220-as méretű bányaiét kapnak. Amire Rónabányának volna szüksége, azt Salgó kapja. A csillepark észszerűden elosztása is károsan érezteti hatását az üzem termelésében. Darvas Ferenc vájár elmondja, hogy a meglévő csil­lék karbantartása sem megfelelő — nem olajozzák és emiatt nagy erőkifej­tést követel a csillék tolása- A róna­bányai üzem vezetője Boródi elvtárs. Ezelőtt helyettes volt. Az üzemvezető mérnököt máshová helyezték, így a nagy felelősséggel járó munka Boródi elvfársra nehezült, aki lelkiismerete­sen, legjobb tudása szerint eleget is tett kötelességének, de a munka za­vartalan menetének biztosítása, feltét­len megköveteli, hogy az eddigieknél jobban támogassák munkáját. Na­gyobb figyelemmel kell a verseny nyil­vánosságát is biztosítani. A rónai bá­nya bejáratánál február 22-én még 14-1 eredmények voltak kiírva. Ezek a hibák nagymértékben gá­tolják a Rákosi elvtárs születésnapjára tett vállalások teljesítését. A helyzetet súlyosbítja, hogy sem az üzem veze­tősége, sem í pártszervezet nem ál! a versenyvállalások teljesítéséért folyó harc élén. Nem tudatosították, hogy a vállalások teljesítése becsületbeli kö­telessége minden dolgozóinak. Köböl István csapatában dolgozik Varga La­jos Balázs kommunista vájár- Csapa­tuk még felajánlást sem tett. Mind­ezek azt igazolják, hogy a pártszerve­zet és az üzem vezetőségének feltétlen változtatnia kell eddigi munkamód­szerén. El kell érni. hagy minden dol­gozó a tett felajánlást maradéktalanul teljesítse is. A pártszervezet úgy dol­gozzon, hogy minden kommunista, minden pártonkívüli dolgozó érezze: Rákosi elvtársnak tett fogadalom teljesítése megtisztelő feladat A műszaki vezetőség nagyobb'fel®* lős-ségérzettel, körültekintőbben vé­gezze munkáját és biztosítsa a váltalá. so;{ teljesítésének műszaki feltételeit A beteg-műszakok csökkentésével, a bánya-faeUátás zavartalan biztosításá­val, a versenynyiIvá no-ssag jobb meg­szervezésével biztosítsa a vállalt foga* dalom teljesítését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom