Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)

1952-02-02 / 10. szám

1952 február 2. SZABAD IVOOBAD 3 A kisterenyei gépállomáson lelkes, jól szervezett munkával biztosítják Rákosi elvtársnak tett fogadalmuk teljesítését A kiste'enyei gépál'.omáson a múlt évben gyakoriak. voltak az erő- és 'munkagép törések, ameyek visszaverték a gépá.lomás munkáját. Ez volt az egyik oka annak, hogy alaposan elmaradtak a többi gépállomás mögött az őszi terv teljesítésében. Forgó Lajos. 1/as Pál és a többi jó munkás „restel­kedve” fogadták meg a kiértékeléskor, kiküszöbölik a „csorbát”. Tudták, hogy január, február — a gép- és trahtorállomány javításának döntő hónapja. Most az erő- és munkagépek gondos kijavításával kell megvetniük ezévi zavartalan munkájuk technikai alapját. A december vége feé beindult javítási munkának nagyobb és lelkesebb versenylendihletet adott a mohorai gépállomás munkaverseny felhívása, hogy Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére kijavítják összes erő- és munka­gépeiket. A kisterenyeiek január 16-án meg is adták a méltó választ. Elfogad­ták a kihívást, s párosversenyre hívták a karancskeszi gépállomást. A k!s- terenyeiek vállalták, hogy az összes erő- és munkagépek kijavítását február 28. he yett február 20-ra befejezik. Nézzük meg, vájjon a kisterenyeiek hogyan állnak a versenyvállalás tel­jesítésével? Versenyben a DISZ- és a Vörös Csillag-brigád Színvonalasabb és szervezettebb falusi agitációt! A gépállornásudvarban csak Csontos Rudolf traktorkstá.t tehet látni, aki épp a ..kipuffogócsőből” égeti a kormot. — Ez nagyon szükséges — mondja —, ment az elégett gáztermék köny- oyabben eltávolodik a gépből, cséplés- jiél pedig nem tűzveszélyes ... Mellette kijavított, bezsírozott Hof- herrek várnáik raiktárbaazáHításna. F6- csor István raktáros örömmel megy a gépszínbe, ahol 13 kijavított, bezsíro­zott erőgép és a vontató áll, arakét Holló András, helyettes íőgépész ellen­őrzött minőségileg. Bent a javítóműhelyben lelkes mum- fcaverseny folyik. Az első helyiségben dolgozik egymás mellett a DISZ és a Vörös Csillag erőgépjavító brigád. Mihóez György, a Vörös Csillag bri­gádvezetője a láizas munka közben ta­nítja a fiatal Gál Barnát, Tóth Imrét, akik az utolsó simítást végzik az erő­gépen. Mi’hócz elvtárs elmondja, hogy versenyben állnak a DISZ-brigádidial. Vállalásukban az áll, hogy február 20. helyett február 16-ra kijavítanak két-két erőgépet Most boldogan újsá­golja: Ma, 30-án, már az egyik erőgépet kijavítottuk. Nemcsak ennyiből áll vállalásunk. hanem már azelőtt három erőigépet kijavítottunk, ezzel né­gyet, ami előttünk áí'l — mutat a ki­javított erőgépre —,egyet pedig telje­sen szétszedtünk, s a hengerfejet Pest­re küldtük fúrásra. Most még egy gé­pet kell kijavítanunk. Úgy dolgozunk, hogy 16-ai előtt egy nappal kész le­gyen. — Kész tesz! — vág közbe a fiatal Gál Barna —, jó munkámmal akarom bebizonyítaná, hogy érdemes vagyok annak a nagy pártnak a tagjelöTségé- re, amelyet Rákosi elvtárs vezet. A DISZ-brigád lemaradt.,. A beszélgetésit meghallotta Forgó B. Lajos, a DISZ-brigád vezetője, aki arra biztatta Otrog Béla és Skrabák József hrigiádtagcikat, „Igyekezzenek, mert a Vörös Csilláig márts megelőzte őket egy gép kijavításával”. A fiatal bri- gádtagoknak sem keli több, gyorsab­ban mozog a kezük, nagy ié'leíősség- gel szerelik össze a már kijavított traktort. — Mi sem fogunk szégyent vallani vállalásunkkal — szó! le a gépről Skrabák József. — Behozzuk a lemara­dást ... Ez a gép ma kész lesz é& még ma hozzáfogunk a másik kijavításához. A kovácsműheíyben az ekejavító bri­gád dolgozik. Síitnon Ferenc kovács vezetésével. Nagy gondossággal vég­zik a munkát a me lé beosztott fiatal Ötéves tervünk: béketerv cím alatt érdekes könyv jelent meg, melyneK előszavát Vas Zoltán elvtárs írta. Szo­cializmust építő hazánk fejlődését mutatja be és azt pontos adatokkal . támasztja alá. Számos képpel, grafi­konnal, rajzzal ábrázolja eddigi ered­ményeinket és további feladatainkat Ez a könyv hasznos segítőtársa lesz ötéves tervünk ismertetésében, a fel­világosító, nevelő és gazdasági munka területén pártiunkéi ".áriusok, propa­gandisták, népnevelők, gazdasági és műszaki vezetők részére egyaránt. A könyv beszerezhető: pártszerveze féknél, propagandaanyag terjesztőknél, állami könyvesboltokiban és üzemi könyvpropagandistáknál. Ara; fűzve 10.—, kötve 15.— forint traktoris'ták. Megtanulták a nyáron, hogy a jól kijavított eke nagyobb tel­jesítményt, több keresetet jelent. — Még tíz ekét kelj ici javítanunk február 16-ig — mondja Simon Fe­renc. Ez meg is lesz. ilyen munkatár­sakkal még előbb fe befejezzük... Megelőzték Karancskeszit! Lelkes munka folyik napról o.apra a Rákosi elvtársmak tett ígéret meg­A Szikra kiadásában megjelent ma­gyar nyelven (Sztálin Művelnek 13. kö­tete. Ez a kötet azokat a művökét fog­lalja magában, amelyeket Sztálin elv­társ 1930 július és 1934 január közöt­ti időszakban írt. A nemzetközi helyze­tet ebben az időszakban a romboló gazdasági világválság további kibon­takozása jellemezte. A gazdasági vál­ság következtében rendkívüli mérték­ben kiéleződtek a tőkés világ ellenté­tei és az egyes tőkés, országok ellent­mondásai. A Szovjetunió belső he'yze- tének az 1930—1934-es években aiz volt a jellemző vonása, hogy diadal­maskodott a (szocializmus egy ország­ban váló felépítésiének lehetőségéről szóló len'ni-sztálinl elmélet, győzött az ország iparosításának és a mező- gazdaság kollektivizálásának sztálini politikát#. Sztálin elvtárs ezekben a munkák­ban továbbfejleszti a szocialista építés elméletét, konkretizálja az ország ipa­A mohorai gépállomás dolgozói Rákosi elvtárs 60. születésnapjának méltó megünneplésére vállalták, hogy összes erő- és munkagépeiket február 28-a helyett február 10-re minőségileg kijavítják. A gépállomás dolgozói között kiala­kult nemes, szocialista munikaverseny eredménye, hogy február 10-e előtt 12 nappal befejezték a téli gépjaví­tást, — a cséplőgépek, aratógépek ki­A kecskédpusztai Dózsa tsz-ben Szabó Vilmos állattenyésztő Rákosi elvtár6 születésnapjára vállalta, hogy a tehenészetbe bevezeti az egyedi ta­karmányozást. A szőlészeti brigád­vezető a direkttermő szőlőt március 9-ig megmetszi. A vállalásból az asszonyok sem akarnak lemaradni. Kovács Gyuláné és Kanyó Jánosné vállalta, hogy 150 A kisterenyei állami gazdaság pál- házapusztai üzemegységének Szabad Nép hízlalóbrigádja az 1952-es év első negyedévi tervének sikeres telje­sítésével kívánja legméltóbban meg­ünnepelni Rákosi efvtárs 60. születés­napját. Vállalták, hogy a rájuk bízott 1880 darab hízósertésnél havonta egy kilo­grammal nagyobb súlygyarapodást fognak elérni, mint amennyit az or­szágos norma előír. A sertéseket jól kezelik, az istállókat állandóan tisz- tántartják, a takarmányokat úgy fog­ják előkészíteni, hogy azt a sertések minél jobban értékesíthessék. Kétszá­zalékos takarmánymegtakarítást fog­nak elérni úgy, hogy a sertések ebből kifolyólag nem fognak hiányt szen­vedni. Az elhulfási százalékot a foko­zottabb felügyelet, figyelem, s a mun­kafegyelem megszilárdításával 0.5 százálékra fogják csökkenteni. E vál­lalás sikeres elvégzésével népgazda­ságunknak pénzértékre átszámítva az alábbiakat takarítják meg: A kétszázalékos takarmánycsökken­valósiításáért. Az eddigi eredményeik azt mutatják, hogy a kisterenyei gép­állomás harmadik helyen áll megyei viszonylatban a vállalás teljesítésében, Karancskeszi pedig az utolsó előtti. A gépállomás dolgozói nagyon örülnek ennek a helyezésüknek, s ez fokozza bennük a .munikalenidütetet, hogy feb­ruár 16-ra befejezzék a váll la llt munka­gépjavításokat. Az eddigi eredményel­éréséhez hozzájárult Fiosor István rak­táros, aki idejében biztosította a gép­javításhoz szükséges anyagok beszer­zését. A műszaki vezetőisiég is minden szakmai segítséget megad a vállalás teljesítéséhez. Ügy doigo»n<ak. hogy a kisterenyei gépállomásról ezekután ne csak mindig rosszat írjon az újság, hanem jó eredményekről is beszámol­jon. De egy igen súlyos mulasztással találkoztunk a gépállomáson. Nincs versenynyil v ánossá g, a dolgozók nem tátják pontosan, melyikük jár élen a munkában, ki van lemaradva. Ezen javítani kell a vezetőségnek, mert ez a 16-na vállalt erő- és mun- kagépjavítások befejezésiének fontos emelője a jól megszervezett verseny- nyiíváhosság. vlzálásának elméletét, megszabja a szovjet kereskedelem fejlesztésével, a kizsákmányoló osztályok fölszámolá­sával, a szocialista állam erősítésével kapcsolatos feladatokat. Kifejti a szo­cialista gazdaság bolsevik vezetésének elveit. Sztálin elvtárs megindokolja, hogy (miért kell elsősorban a nehéz­ipart és azon be'ül a gépgyártást fej­leszteni a lehető leggyorsabb ütem­ben. Hangsúlyozza a párt irányító, szervező és nevelő szerepének fontos­ságát és mint egyik igen fontos ténye­zőre mutat rá a (néptömegek alkotó te­vékenységére, az új társadalom építői­nak növekvő tudatosságára. Sztálin elvtárs ebben a művében ki­fejti, hogy a szovjet állam külpoliti­kája következetes békepolitika, meg­indokolja, hogy a Szovjetunió és a tő­kés országok békésen meglehetnek egymás mellett és kereskedelmi kap­csolatba is léphetnek egymással. vételével. A négy erőgépjavító brigád közül kivált Huszár Mihály erőgép­javító brigádjának teljesítménye, ahol a brigádon belül is munka verseny folyt. Ennek eredményeként a legtöbb erőgépet ők javították ki. Varga Pál bri­gádja is kommunista példamutatással hajtotta végre feladatát. A legjobb minőségben javította ki a mohorai gépállomás két darab Sztalinyec-trak- torát. darab zsákot megfoltoznak. Özv. Baja Istvánná a zsunypusztai, Agócs Mi- hályné pedig a kecskédpusztai sertés- fiaztató kimeszelését vállalták. Kanyó János elvtárs az összes mezőgazda- sági szerszámokat kijavítja. így akar­ják megköszönni egyre jobbraforduló életüket. (Domszki György szécsényi levele­zőnk leveléből.) téssel három hónap alatt 1880 darab hízónál 5389 kilogramm vegyes abra­kot fognak megtakarítani 26.945 forint értékben. Egy kilogrammos, havi több- letráhízlalással három hónap alatt 5640 kilogrammal lesz nagyobb a súly, melynek értéke 45.120 forint. Az elhullási százalék csökkentése három hónap alatt 12.960 forintot jelent. így a hizlalóbrigád egynegyedéves megta­karítása összesen: 85.025 forint lesz. Minőségi ellenőrző brigád A megyei tanács mezőgazdasági osztálya gépesítési csoportja a téli gépjavítások minőségi ellenőrzésére egy eíler.őrzőbrigádot alakít, melynek tagjai az egymással versenyző gép­állomások minőségileg legkiválóbb munkát végző traktoristáiból választ­ják meg. Az ellenőrzőbrigád munkája hozzá fog járulni ahhoz, hogy gép­állomásaink erő- és munkagépei pon­tosan, szakszerűen kijavítva álljanak rendelkezésre az egy hónap múlva meginduló tavaszi munka idején. Dolgozó népünk büszke örömmel olvasta a Központi Statisztikai Hiva­tal jelentését, amely az 1951. évi népgazdasági terv teljesítéséről szól. E jelentésben visszatükröződik, hogy az elmúlt esztendőben gyors ütemben fejlődött népgazdaságunk, elsősorban a szocialista ipar, ezen be­lül a nehézipar. De jelentősen erősö­dött és szélesedett a mezőgazdaság szocialista szektora is. Ezt bizonyltjai, hogy megyénk területén is egy év alatt 54-ről 106-ra emelkedett termelő­szövetkezeti csoportjaink száma. Emelkedett dolgozó népünk politikai öntudata, s megyénk dolgozói is egyre inkább megértik, hogy akkor vesszük kezünkbe a béke megőrzésé­nek az ügyét, ha maradéktalanul végrehajtjuk felemelt ötéves tervün­ket, ha becsülettel teljesítjük az ál­lam iránti kötelezettségeket. Ezért tel­jesítette 100 százalékon felül több mint 5000 dolgozó paraszt az elmúlt évben a begyűjtési tervet. Mindebben benne van, hogy az el­múlt évben pártunk tovább erősödött tekintélyben, a dolgozók megbecsülő, seben. Haizánk, dolgozó népünk min­denekelőtt a párt és Rákosi elvtárs vezetésének, a kommunisták lelkes, fegyelmezett munkájának köszönheti eddigi eredményeinket, s népünk egyre jobban érzi a mindennapi mun­kája során, hogy pártunk szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Az elért politikai, gazdasági és kulturális eredményeinkben benne van — mint ahogy Horváth elvtárs mondotta pártunk II. kongresszusán — „agitációs, propaganda munkánk fejlődése a népnevelők, propagandista elvtársaink izmosodása is.” Népne­velőmunkánk erősödését bizonyítja, hogy egye® kampányfeladatoknál, mint az aratás, cséplés, terménybe- gyüjtés és békekölcsönjegyzés ide­jén 7000—8000 népnevelőt tudtak pártszervezeteink mozgósítani. A népnevelők lelkes, felvilágosító munkája nagyban hozzájárult feladataink sike­res megoldásához. Az elmúlt évben csökkent az agitációs munka kam­pányjellege, pártszervezeteink, párt­titkáraink egyre jobban gazdái, irá­nyítói lettek a népnevelőmunkának. Például Érsekvadkerten rendszeresen megtartották a népnevelő értekezlete­ket, javult népnevelőink összetétele is, amit bizonyít, hogy ebben a község­ben 35 népnevelőből 17 dolgozó pa­raszt, 9 munkps, 2 pedagógus és 2 alkalmazott. Falusi agitációs mun­kánk erősödését jelenti, hogy párt- szervezeteink bevonták az egységes falusi népnevelőcsoportokba az élen­járó, példamutató dolgozó paraszto­kat, mint Patak községben Vodnák József 15 holdas pártonkívüli közép- paraisztot, aki 400 forint békekölcsönt jegyzett, begyűjtését 187 százalékra teljesítette, vagy Szirákon Rőga Mi­hály 12 holdas pártonkívüli középpa­rasztot, aki begyűjtési kötelezettségét 150 százalékra teljesítette. Népneve­lőink nagyrésze résztvesz szervezett pártoktatásban, s ez nem utolsó sor­ban járult hozzá agitációs munkánk színvonalának megjavításához. De egyes helyeken, mint Erdőkürtön az egyéni agitációs munka mellett már a begyűjtésnél alkalmazták a csopor­tos beszélgetéseket, kisgyűléseket, s ez nagyban elősegítette a község be­gyűjtési tervének teljesítését. Ha­sonlóan alkalmazták már az agitációs munka e jó módszerét Patak, Dejtár, Erdőtarcs'a községekben is. Falusi népnevelőmunkánk kezdeti eredményei mellett azonban még igen komoly fogyatékosságok vannak. A fogyatékosság elsősorban az agitádós munka alacsony színvonalában mutatkozik meg. Nem ritka jelenség, hogy népnevelőink általános szólamo. kát hangoztatnak, mint ahogy Révai elvtárs mondotta pártunk II. kon­gresszusán, „sokszor valamiféle kü­lönleges, kiagyalt és elrontott nyel­ven beszélünk a néppel... ami szín­telen és szagtalan, nyakatekert és élet­telen és ami elszakítja tőlünk a tö­megeket”. Ez ai kérdés minálunk úgy jelentkezik, ha egy népnevelővel be­szélgetünk, hogy elmondja: „felhoz­tuk a kérdéseket”, vagy „kipolitizál­tuk”, de lényegében konkrét ered­mény ilyen agitáció után nincs. Mind­emellett továbbra is tapasztalható népnevelőmunkánk kampányszerűsége, mert pártszervezeteink nem mozgósí­tották rendszeresen népnevelőinket a feladatok végrehajtásán A begyűj­tésnél egyes helyeken tanácsaink ahelyett, hogy a törvényt érvényesí­tették volna a kötelezettségüket el­mulasztókkal szemben, inkább sirán­kozással, könyörgéssel akarták a be­gyűjtés munkáját megjavítani. Ebből fakadt, hogy az ilyen helyeken dol­gozó parasztságunk a népnevelőben nem a tényleges, igazi népnevelőt látta, akik legjobb barátai, segítő­társai, hanem végrehajtót láttak ben­ne, mint Szente községben, ahol be­zárták az ajtót népnevelőink előtt, vagy Álohorán, ahol vasviilával fenyegették meg népnevelőinket. Gyakori jelenség még, hogy nem tartják meg rendszeresen a népnevelőértekezleteket a községekben, nem adnak megfelelő helyi, megyei, országos konkrét agi­tációs érveket a népnevelőknek, ha­nem általános „szempontokat”, s így nyilvánvaló, hogy eredményesen dol­gozni nem tudnak. Mindehhez nagy­mértékben hozzájárult az is, hogy járási pártbizottságaink nem segítet­ték kellően alapszervezeti titkárain­kat, a népnevelőértekezletekre való felkészülésnél, párttitkáraink maguk­ra hagyva nem tudták sok esetben megfelelő agitációs érvekkel munká­ba indítani népnevelőinket. Párt­titkáraink olyan agitációs érveket ad­janak népnevelőinknek, hogy amikor a népnevelők agitálnak, szavuk emel­je és tanítsa dolgozó népünket, moz­gósítani tudja a tömegeket a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. Mi a párt- és kormányhatározatokat nem adminisztratív eszközökkel, ha­nem mindenekelőtt szívós, politikai fel világosító munkával kell. hogy vég­rehajtsuk. Úgy agitáljanak népnevelő­ink, hogy a helyi, mindennapi kérdé­seket kapcsolják össze az állami fel­adatokkal, s a dolgozók legszemélye­sebb ügyével, érdekeivel. Népnevelő­ink tanítsák meg dolgozóinkat a jövőbe látni ismertessék meg velük milyen lesz hazánk arculata ötéves tervünk végre­hajtásával. Rákosi elvíárs tanítása lebegjen előttünk, amikor azt mondot­ta: „Mi megköveteljük az egyes kom­munistától, lássa az összefüggést, ami saját teljesítménye és aközött az eredmény között van, amelynek gyü­mölcsét közvetve kapja vissza, ami­kor falujában bekötőút, mozi, kultúr- ház, szülőotthon épül, amikor gyer­meke középiskolába, vagy egyetemre járhat. Szóval megköveteljük az egyes kommunistától — folytatta Rákosi elvtárs —, hogy a maga apró mun­kája és a hatalmas szocialista építés közt meglássa az összefüggést.” Vájjon elmondhatjuk-e, hogy me­gyénk terütetén népnevelőink dolgozó parasztságunkkal ezt megértették? Még nem! Pedig megyénkben is nagyban emelkedett a dolgozó pa­rasztok jóléte. Ezt bizonyítja, hogy a felszabadulás után több mint 2000 új lakóház épült, melyből 7 olyan köz­séget lehetne építeni, mint Rétság. Népi demokráciánk tette lehetővé, hogy a felszabadulás óta több köz­ség kapott villanyvilágítást, mint a múlt rendszer 50 esztendeje alatt Hogy megyénkben csak az általános- és középiskolákban 32.000 munkás- és parasztgyermek tanul, hogy 9 gép­állomás gépei segítik megyénk dol­gozó parasztságát a magasabb ter­méseredmények elérésében. így tudott Bokor községben Mihalik János 100 négyszögöl földön —, amit géppel művelt meg —, 18 mázsa cukorrépa- termést elérni. Mégis vannak egyes dolgozó parasztok a megyében, akik úgy vélekednek, hogy az állami se­gítséget nem kell az állam iránti kö­telezettségek maradéktalan teljesítésé, vei viszonozni. Tudatosítani kell népnevelőinknek a dolgozó parasztok között, hogy pártunk és kormányunk minden in­tézkedése dolgozó népünk érdekében történik. Népnevelőinknek az igaz­ságot meggyőzően, könnyen és ért­hetően, szemléltetően kell elmondani. A napi életből vett konkrét, élénkített példákkal kel! harcosan agitálni, s az ilyen agitációra maguknak a párt- titkároknak kell nevelni népnevelőin­ket, maguknak kell példát mutatni. Népnevelőink akkor tudnak jól és hatásosan agitálni, ha rendszeresen képezik magukat, ha résztvesznek a szervezett pártoktatásban. Pártszer­vezeteink a felvilágosító munka so­rán rendszeresebben tartsanak kisgyűléseket, csoportos újságolvasást. Mindez nagymértékben szélesíti a dolgozók látókörét, emeli dolgozó népünk öntu­datát. A népnevelőmunka színvonar lának emelése nem kampányfeladat, hanem állandó, s e munka megjaví­tásával erősítjük pártunkat és a dol­gozó tömegek között a kapcsolatot, így tudjuk sikerrel megoldani azokat a feladatokat, amelyeket pártunk II. kongresszusa jelölt meg számunkra. Megjelent Sztálin elvtárs műveinek 13. kötete rosításanak, a mezőgazdaság Ikcll'ekt!­A vállalt határidő előtt 12 nappal belezték a téli gépjavítást a mohorai gépállomáson A kecskédpusztai Dózsa tsz-ben Szabó Vilmos bevezeti az egyedi takarmányozást A kisterenyei állami gazdaság hizlalóbrigádja az első negyedévben 85 ezer forintot takarít meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom