Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-23 / 7. szám

W52 iamrár », SZABAD A'OCRAD A megyei levelezökonferencia visszhangja Több és jobb leveleket kap a szerkesztőség, — erősödik a sajtó és a dolgozók kapcsolata — A január t3-án megyénkben meg- tartott első levelezési konje- hwt’í'a az eddigieknél még jobb mun­kára, jobb levetek írására serkentette levelezőinket. De nemcsak a \evetek minősége javult meg, megnőtt a szer­kesztőségbe érkező levelek száma is. A levelezömozgalom fontosságát nyo­matékosan kihangsúlyozó és minden alapvető kérdést alaposan megtár­gyaló étiékes konferencia után még több levelet kap a szerkesztőség. Ja­nuár 16-án IS, 21-én 15 levelet kapott munkás- és paras zD.ev előzőinktől a Szabad Nógrád. Miről szólnak a levelek? A levelek közös vonása az országot vezető pár­tunk iránti mélységes szeretet, a párt- sajtó Iránti bizalom, az a lelkesedés, amit az első konferencia levelezőinkben kiváltott. Nem lehet meghatottság nél­kül olvasni dorogházi levelezőnk le­velét. így ír Va'kai elvtárs: „Este 10 órakor fogok levélíráshoz. mivel a szövetkezeti közgyűlés e 6- készítő munkája nagyon lefoglal, de nem tudom megtenni, hogy ne írjak. Ki sem tudom fejezni örömömet azért a nagy megtiszteltetésért, ami engem ért, hogy a nógrádmegyei levelezési konferencián én is mint levelező résztvehet- tem. A Szabad Nógrádmk még kevés levelet írtam, de az ott szerzett tapasz­talatok arrla késztetnek hogy ezekwtán többet írjak. Semm'fé'e fáradtság netn fog gátolni abba, hogy ezek után rendszerese« ki ne venném részem a levelezésből." PiVhös Lajos, a Szabad Föld legjobb lapunk levelezője is. így ír: nógrádmegyei levelezője, aki egyben „Soha nem fogom el­felejteni azt a napot, amin mi, levelezők ja­nuár 13-án Salgótarján­ban összeültünk. Nem is mertem vo'na arra gondolni, hogy az első megyei sajtóértekezleten ilyen nagy megtisztelte- lés érjen engem. Ezért ígérem, hogy ezekután újult e'öoel jogok mun­kámhoz, még több le­velet fogok írni a jövő­ben a Szabad Nógrád számára. A konferenciá­ra készülve vállaltam, hogy két új levelezőt szervezek a megyei új­ság számára. Vállalá­somat túlteljesítettem és nem kettőt, hanem négy új levelezik szerveztem. Ili közlöm az új levele­zők névsorát: Laknee József szövetkezeti bot­kezelő, Tóth István, az első típusú terme őszó- vetkezel elnöke, Boda József DISZ-titkár, VI- czián József, a III. tí­pusú József Attila tsz tagja. Kérem a szerkesztő­séget, hogy az új leve­lezőket. vegyék fel a le­velezők névsorába és küldjenek nekik is bo­rítékot." Homoki István, szurdok lejtősó levelezőnk alig ért ha.za, márts levelet írt a szerkesztőségnek: A sok jelszó"aló miatt én nem tudtam e mondani a levelezői konferencián, hogy üzemünknél mi hogyan végezzük munkánkat, hogyan segít bennünket* sajtó. Üzemünknél a Szabad Nógrád bemarta tik ozása a következőképpen történt: megjelent az újságban Makkal János üzemünk sztahanovista vájárának a képe, mint megyénk büszkesége. Üzemi dolgozóink, bár nem járt hozzánk akkor még Szabad Nógrád, de tudomást szereztek róla, újságot is szereztek, de hon­nan, azt magam sem tudom. A hír végigfutott az üzemen — Makkal elvtárs az újságban van. A dolgozókat te lelkesíettte Makikai elvtárs példája. A ter­melési értekezleten a munkatársak egymásután tettek felajánlásokat március 9-ére, Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszteletére. Jancsik András ifj. csapata nevében válla ta, hogy március 9-ig 50-ről 60 csillére emeli termelését. Garami Gyula is 10 csillét vállalt. Ziman István és Hajducsek Ferenc 4 csillével fog­ják termelésüket növelni. Mi, szurdok!ejíősi dolgozók tudjuk, ha jól akarunk tájékozódni megyénk helyzetéről, szükséges, hogy a Szabad Nógrádot megrendeljük és olvassuk. Üzemünk do'gozói közit! máris többen jé!en(kertek, hogy megrende'ik a me­gyei pártbizottság lapját. Bódi Nándor és Kosján Nándor munkatársak el is mondták, amikor megrende ték az újságot, azért teszik ezt, hogy munkatársaik között jobb felvilágosító, jobb nevelőmunkát tudjanak végezni. Szuja Mária szorospataki levelezőnk ezeket írja: „Naigyon örülök hogy én is részt- vehettem a konferencián, ahol sokat tanultam és tapasztaltam a levelezés helyes alkalmazása terén. Azok a meg­hívott levelezők, akik nem jelentek sneg a konferencián, nagyon sajnálhat­ják mulasztásiíkat, mert nagyon sokat tanulhattak és tapasztalhattak volna és őket is segítette volna levelezői mun­kájukban. ígérem, hogy ezekután még több levelet fogok küldeni szerkesztő­ségbe és azok mindig megfelelnek a valóságnak.” bánya tizem dolgozója. így ír de annál értékesebb, mert keresetlen szavakkal írja le mindazt, amit szive diktál Levelében ezeket írja: Katona János, ugyancsak a szorospataki szerkesztőségünkhöz küldött levelében: „Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy a sajtó érdemesnek talá t arra. hogy én is részivehettem az első megyei levelezési konferencián, ahol me­gyénk összes sajtólevelezői is resztvettek. A . konferencia sok segítséget adod nekem is. hogy a levelezői munkámat ezekután jobban e[ tudjam vé­gezni. Itt tanultam meg: megtisztelő kötelességünk, hogy üzemünk fogyatékos­ságait és eredményeit a sajtónak feltárjuk, hogy az segítsen azoknak kiküszö- böésében, és a jó tapos ztalatokal máshoi is jel használják. De csak a va ósá­got írjuk. Véleményem szerint nemcsak az a feladatuk az öntudatos dolgozók­nak. hogy az újságnak írjanak. A jó levelező a sajtónak jó szervezője is le­gyen, hogy az újság minél nagyobb számban terjedjen el a dolgozók között. En januárban 10 előfizetőt szerveztem és ígérem, ‘hogy a jövőben még fokozni fogom ezt a munkámat is.” Hosszú évtizedek munkájában é1- nehezüú kéz írása özv. Dropka Mi- hályné herencsényi levelezőnk leve’e, „Örömmel tudatom a szerkesztőséggel, hogy a január 13-án lezajlott levelezői konferencián én is részlvettem. -Több mint 14 hónapja vagyok a Sza­bad Nógrád olvasója és amikor megkaptam a konferenciára a meghívót, bo - dog voltam, hogy most engem is emberszámba vesznek, nem úgy, m!nt régen. A konferencia után bo'dogan mondtam el ismerőseimnek, hogy mennyire meg­becsülik a dolgozó embert még akkor is, ha egyszerű fejkendős asszony. El­mondottam azt is, hogy a konferencián nem tettek különbséget a paraszt és értelmiségiek között, mert engem éppen úgy megbecsültek, mint azt, akinek doktorátusa vo t. Én, mint dolgozó asszony 1949 májusától a herencsényi földműve»s.zpvet- kezet ügyvezetője vagyok. Négy gyermekem van és elmondhatom hogy egy­szerű parasztasszony gyermekeit a demokrácia támogatja és segíti nevelésük­ben. Egyik fám, mint alhadnagy a néphadsereg katonája, a másik fiam szövet­kezeti könyvelő, egy 15 éves fiam villanyszerelő technikumon tanú’, jól élünk mindnyájan. Ügy érzem, ezt el kellett, hogy mondjam mert mindig vannak o'yanok, hogy bár segíti őket államunk, de ezt nem tudják ke lően értéken!. Mégegyszer kihangsúlyozom, hogy ezt a levelet boldogságomban írtam és ezzel nem is akartam a sajtót untatni, de szükségesnek éreztem mindezeket el­mondani. Bár sok kivetnivaló van az írásomban, de majd csak va ahogy el lehet olvasni és egy egyszeri! asszonynak mindezeket meg lehet bocsátani." Továbbra is Nagybátony vezet a szénbányák versenyében A nógrádi szénbányászati tröszt vál­lalatai január 19-éig bezárólag havi tervteljesítésükben az alábbi sorrendet érték el. Nagybátony 107.1 százalék Mátranovák 103.4 *» Mizsería 102.8 Ménkes 100.3 »» Zagyva 98.8 )» Kisterenye 98.4 H Róna 95.7 P Tiribes 901 százalék Kányás 67.2 „ A bányaüzemek közül legjobb Kos- suth-táró 113.1 százalék, Pálhegy 111.1 százalék és Újlak 109.3 százalékos eredményével. Elmaradtak Irénbánya 81.8, Szurdok 84.9%, Fővölgy 91.5 százalékos tervteljesítcssel. 100 száza­lékon alul vannak még Salgó, Mar- gittáró, Karancslejtős, Tordas és Csip­kés üzemek. Újabb vállalások és kiváló teljesítmények Rákosi elvtárs 60. születésna tiszteletére A nógrádi bányászok az első negyedévben 27 ezer tonna szénnel többet termelnek A Nógrádi Szénbányászati Tröszt­höz tartozó bányavállalatok dolgozói közül eddig közel 4500 bányász tett fo­gadalmat Rákosi elvtársnak, hogy már­cius 9-re széntermelésüket fokozzák, fa- , és robbanóanyagot takarítanak meg, vagy munkamódszerük átadásá­val segítik az elmaradottakat tervük teljesítésében. Az eddigi felajánlások több mint 27.000 torma széntöbbletet jelente­nek az 1. negyedévben. A bányavállalatok közül különösen a mátranováki emelkedik ki, amely 3990 tonna többtermelést vállalt Rákosi elvtárs születésnapja tisztele­tére. A sokezer bányász között Ott ta­lálható a nagybátonyi vájártanuló is­kola 2 növendékének Hortobánvi And­rás és Volek Miklós vájár tanulóknak versenyfelhívása is, akik ezeket vállal­ják: 1. az I. negyedévben előirányza­tunkon felül 50 csillével terme­lünk többet. 2. A 480 percet telje­sen kidolgozzuk és betartjuk a melegcsákány váltást. 3. 5 százalék faanyag és 2 százalék robbanó­anyag megtakarítást érünk el. 4. Az egész 1952-es tervévben egyetlen igazolatlan rrumkamu- Iasztásunk sem lesz. 5. Az eddigi pa’atartalmat 3 százalékkal csök­kentjük. 6. Az ácsolás és sirde- fektetésnél minőségi munkát vég­zünk. 7. Iskolai tanulmányi eredmé­nyünket 5 tizeddel emeljük. Az Acélárugyár dolgozói máris szép eredményeket értek el vállalásuk teljesítésében A salgótarjáni Acélárugyár üzemei közül küónösen az öntöde, a sodronv- üzem és a hideghengermű do'gozói bi­zonyították be hűségüket és szerete- tüket Rákosi elvtárs iránt. Ezeknél az üzemeknél a dolgozók túlnyomó több­sége már megtette szocialista kötele­zettségű vállalását. Az egész Acélgyárban január 19-ig 1799 dolgozó tett felajánlást. Nikkel József a javítóműhely műve­zetője 20 db huzókőfuró és csiszoló­gép elkészítését váílaíta. Dancsák Já­nos sztahanovista hengerész pedig évi tervét 8 hónap alatt fejezi be. Jéger János prograinmoZó vállalta, hogy március 9 re olyan újítást vezet be, amelynek évi megtaka­rítása meghaladja az 100.000 fo­rintot. Ezenkívül még sok értékes felajánlás volt. A munkamódszer átadás terén Szurovi Pál sztahanovista szegverő megfogadta, hogy augusztus 20-ra 2 munkatársát sztahanovista szintre emel. De emetlett ő maga is két hó­nappal előbb fejezi be évi tervét. A vállalások nemcsak ■ a pusztában el­hangzott szavak maradnak, hanem mint azt Dancsák János, Hajas Vil­mos, vagy Stadler Géza hengerészek bizonyítják már az első napokban jó­val 200 százalék fölött termelnek. A dróthuzó üzemnél Szabó Ferenc 3 dróthúzó 238 száza'ékot. Borda Jó­zsef dróthuzó pedig 224 százalékot- ért el. Horváth Sándor, Kovács János és Bezeczkí Ferenc vasöntők 177 száza­lékot teljesítettek január 19-én. A forgalom megjavítását vállalták a salgótarjáni vasutasok A salgótarjáni vasutasok sem ma­radnak el. A nagyállomás dolgozói kö­zül 123 tettek eddig felajánlást. Az állomás pedig globálisan azt vállalta, hogy az, I. negyedévi vonatforgalmi- tervüket 105 százalékra teljesítik, a kocsitartózkodási egységidőt 99-ről 105 százalékra emelik. A kocsi mozga­tási egységidőt az eddigi 90 százalék­ról 105 százalékra fokozzák. Vállalták továbbá, hogy a sze­mély és tehervonatok menetrend szerinti indítását 105 százalékra teljesítik, igazolatlan műszak mu­lasztás és késés nem fordul elő. Gulyás József tolafási csoportvezető bekapcsolódott a Rőder-mozgalomba. Két fiatal kartársának átadja munka- módszerét, hogy ők is teljesítsék a 105 százalékos vállalásukat. A kereskedelmi szolgálat és áru­pénztár dolgozói a zárszámadáso­kat és határidős beadványokat, 48 órával előbb elkészítik és fel­terjesztik. Ezenkívül a rakodási időt lü százalékkal csökkentik. Túlteljesítik fogadalmukat a tűzbeiygyári dolgozók A Salgótarjáni Tűzhelygyárban ed­dig 28 brigád és 274 egyéni dolgozó tett felajánlást. Az egyes kupoló kemence dolgo­zói 1952-es évre szocialista meg­őrzés céljából átvették az I. szá­mú kemencét és versenyre hívták ki a 2-es, 3-as, 4-es, számú kemence dolgozóit. A versenypontban megszabták, hogy a kemence munkaidejét a leghosszabb kihasználási idővel generál javítás nélkül kel! üzemképes állapotban tar­taná. A csapolási időt 30 perccel meg­rövidítik, ezenkívül a gázolaj, szi- likol és faszén felhasználás terén érnek el megtakarítást. A vállalást követő első napokban már kiváló eredmények születtek a Tűz­helygyárban. Molnár István csiszoló, aki már­cius 9-re irz ötéves terv negyedik évét vállalta befejezni 324 száza­lékot ért el. Mo'nár József pedig 205 százalékra fokozta termelését. Jó eredményt ért még el Bakos János a tiszfitóműhely dolgozója 265 száza­lékos, Pusztai József 222 százalékos eredményével. Az önitőde 1 üzemnél Bálint István 253 százalékot. Női dol­gozók közül Égner Józsefné 217 szá­zalékra, Kormos Károlyné 200 száza­lékra emelte termelését. De így sorol­hatnánk még Havasi Károlynét, Petik Géza, Galambosi Mihály, Kenderesi Géza, Orth Lászlóné és a többieket., akik mind magasan túlszárnyalták Rákosi elvtárs 60. születésnapja tiszte­letére tett váltásukat. Bányászlevelezőink írják a széncsata frontjáról A nagybátonyi vájártanulók között rossz a fegyelem, de maguk a vezetők sem mutatnak /példát A Szabad Nógrád ja­nuár 12-i számában ol­vastuk Hegedűs élttárs­nak a nagybátonyi vá­jártanulók fegyelme­zetlenségét bíráló cik­két. De nemcsak a ta­nú.ók jegye mezetlenek. Maguk az idősebb dol­gozók sem úgy végzik munkájukat, hogy az példaadó lenne a vájár­tanulók számára. Az egész bánya munkáját a fegyelmezetlenség jel­lemzi. Nincs bevezetve a meleg csákányváltás. A 480 perces munkaidőt Iréti-bányán is ki kel­lene dolgozni, de nálunk ez nem így van. A mű­szak előtti je olvasás fél, vagy háromnegyed 7-kor történik és mégis, mire leszóltunk a bányába, már 8 óra jelé jár az idő. A munkát későn kezdjük és idő előtt ab­bahagyjuk. Mindez az­zal magyarázható, hogy a vájárok és a tanulók nem a végzett munká­tól függően, hanem előre megállapított bért kap­nak, és így a vájárok és a tanulók sincsenek érdekeltié téve a mun­kában. Hiba van az oktatás­sal is. Jeleneg politikai oktatás. szeminárium nem folyik a vájártanu­lók kdz&lt, bár ezt meg­ígérték. Hiányzik a reg­gelenként újságfelolva­sás is. Az oktatás terén mutatkozó h'bákat sú­lyosbítja még az, hogy a megyei pártbizottság lapja, a Szabad Nógrád egyetlen példányban sem jár az intézetbe. Hegedűs elvtárs bírála­tát is Iteriiö úton tudta meg az intézet vezető­sége. Hiányos a nevelők munkája is. Nem egy nevelő nem magyaráz a tanulónak, hanem egy­szerűen utasítja, hogy ezt és ezt csinálja. De az sem helyes, amit Fény vés i elv társ csinál. Fenyvesi elvtárs nem jó példával jár elől a ta­nulók előli- hanem hoz­zákezd velük verekedni. Ilyen esetek csak ront­ják az iskola vezető­sége és a tanulók kö­zötti viszonyt. Ez sem­mikép nem szolgálja a fegyelem megszilárdítá­sát. Az iskola vezető­sége ne ilyen, hanem főbb példával járjon elöl. Csak a feni elmon­dott hiányosságok kikü­szöbölésével tudjuk azt elérni, hogy kiérdemel­jük azt a f igyé mes, sze­rető gondoskodást: r>mit do' go zó népünk felénk, ifjú bányászok jelé for­dít. Hortobágyi András levelező, Nagybátony. Terven felül közel ötezer tonna szenet termelnek március 9-ig a m izserfai bányászok A Mfeserfai Szénbányák üzemeiben Rákosi elvtárs 60. születésnapjára az akna üzemi dolgozók 94.5 százaléka tett felajánlást. Vállalásukat elősegítette az te, hogy a szerkesztőség a mailt heti lapban a vontatás fe’é kritikát mon­dott. A vontatás dolgozói a szállítás szűk keresztmetszetén változtattak és az üzemek talbó ellátását részben megjavították. A dolgozók látva a vontatás meg­javult munkáját, vállalták, hogy terven felül 4855 tonna szenet ter­melnek Rákosi elvtárs 60. szüle­tésnapja tiszteletére. Ennél a vállalásnál a következő csa­patok vették ki példamutatóan részü­ket: Pálhegy üzemnél Sáldor Csikós Imre 6 főből álló csapatával 288 tonna szén kitermelését vállalta terven felül. Barta Mátyás és csapata 6 fővel 152.1 ton­nái vállalt. Kazár bányaüzemnél Balogh Jó­zsef 9 főből álló csapatával 90 tonnát, Tőzsér Kiss József és Kovács F. György pedfiig csapataik nevében 90 tonna szenet ajánlottak fel. Szurdok üzemnél • Garami Gyula 22 főből álló csapatával 202.8 tonna, Jancsi András 25 főből álló csapa­tával szintén 208.8 tonna szén ki­termelését vállalták terven felül. Szabó Ferenc. a Szabad Nógrád levelezője. Berzák Imre 19 éltes sztahanovista vájár munkamódszerátadó lett A Szabad Nógrád már írt arról, miilyen telkes munkát végez nálunk, Forgácsiejtősön Kovács ifj. József szta­hanovista. Most újabb eredményről számolok be. Berzák Imre 19 éves szta­hanovista vájár, akit Kovács ifj. József nevelt sztahanovistának, mint a DISZ- brigád tagja, megállta helyét a termo-' lésben. Sztahanovista oklevelet is ka­pott. Az utóbbi napokban az üzem ve­zetősége munkamódszerátadónak állí­totta be a fiatal sztahanovistáit, mert látja benne azt a kemény elhatározást, öntudatot és kötelezettségérzetet, amellyel munkatársait is előreviszi újabb győzelmeik felé. Most ő is foly­tatja azt a nemes munkát, amire Ko­vács elvtárs tanította meg. Budafoki Sándor, a Szabad Nógrád levelezője. hányáson minden dolgozó teljesíti előirányzatát Gcrő elvtárs 1952 január 12-én. az országos aktívaértekezleten beszámolt az elmu't év gazdasági eredményeiről és hiányosságairól. Ez alkalommal ismer­tette, hogy az 1952-es évben 3,300.000 tonna szénnel kell többet termelnünk. Ennek a szénmennyiségnek 15—16 százalékát a nógrádi szénmedencének kell kiterme'nie. Ez a nagy fe'adat szervezettebb, jobb munkát követel meg tőlünk. Példának hozom fel a kanyást vá lalatot, ahol a tatabányai tanácskozás után a dolgozók bevezették a munkahelyi váltást és a 8 órai munkaidő teljes kidolgozását. így a kányási vállalat dolgozói 122 százalékra teljesítették a ter­vet. A kányási dolgozók most Rákosi elvtárs 60. születésnapjára azt az ígére­tet tettek, hogy terven felüt 20—25 százalékkal termelnek többet. Ha a 'rt irányítása mellett a szakszervezeti és műszaki vezetők minden váHa'atná har­colnak a 8 órai munkaidő k'haszná ásáért és elterjesztik a jó munkatapasztala­tokat, akkor úgy, mint a Kányási vállalatnál, — teljesen fel tudják számolni a 100 százalékon alu i termeléseket. Előfordul az is, hogy a 8 órai munkaidő a vonatok és munkásszállító autók késése miatt hiányosan van kihasználva. Ezért fordulunk a MÁV és MÁVAUT dolgozóihoz, hogy odaadó, jó Munkájukkal harcoljanak a vonatok és a munkás- szá'lító autók ponlo-s érkezéséért, mert ezzel elősegítik szénbányászatunk ter­vének rendszeres teljesítését. SÁNDOR JANOS bányászszakszervezet szerv. títk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom