Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-23 / 7. szám

SZABOD NÓGRÚD Újabb vállalások és kiváló teljesítmények Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszteletére. Jól készítsük elő a szakszervezetek vezetőség- választó taggyűlését. M D P NÓG RÁD MEG YE I PÁRT B I Z O T T SÁ G Á N A K LAPJA VIII. ÉVFOLYAM. 7. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1952 JANUAR 23. A jobb vezetés, a munkafegyelem megszilárdítása és a közös állattenyésztés növelésének feladatairól tárgyalt a tszes-k és gépállomások megyei tanácskozása / anuár 20-án a Salgótarjáni Acélárugyár kultúrtermében zajlott le a tér- melöcsoportok s gépállomások élenjáró dolgozóinak //. megyei tanács­kozása. Az országos tanácskozás határozata szellemében 106 termelöcsoport, 9 gépállomás több mint 200 legkiválóbb dolgozója vitatta meg a falu szocialista átépítésének legfontosabb feladatait. A küldöttek beszámollak arról, hogy a Szovjetunió kolhozainak gazdag tapasztalatai nyomán, milyen nagyszerű , ered­ményeket értek el a növénytermesztés és az állattenyésztés terén. Bátran fel­színre hozták a fejlődést gátló hibákat, s meghatározták azokat a feladatokat, melyeknek végrehajtásával megerősítik, virágzóvá teszik termelöcsoport jóin­kat, hogy azok jó példáikkal, jó eredményeikkel vonzzák magukhoz a kívülálló do gozó parasztságot. A tanácskozáson résztvett Szántó Sándor elvtárs, a pártközpont küldöttje, valamint Mónojlovics elvtárs, a földművelésügyi minisztérium küldöttje. Ka­tona Zoltán elvtárs, megyei tanácselnök megnyitója után Kricsma Pálné, a megyetanács mezőgazdasági osztályvezetője tartotta meg beszámolóját. Jobb kapcsolatot a tszcs-k és gépállomások között Kricsma elvtársnő a megye szövet­kezeti mozgalma terén elért eredmé­nyek ismertetése után megállapította, hogy a tszcs-k és gépállomások kö­zötti viszony rossz, amely egy.i'< fékje a szövetkezetek erősítésének. Ez a hiba a rossz vezetés, a laza munka- fegyelem. a fejlett munkamódszerek elhanyagolásából ered. Nem szabad a jövőben előfordulni annak, hogy a termelőszövetkeze­tek nem takarítják le időben a szántóterületeket és emiatt a gép nem tud szántani. Nem történhet meg az sem, hogy a szövetkezet idejében letakart!ja a szántás alá kerülő területet, és akkor a gép­állomás nem kü'd idejében trakto­rokat, vagy ha le is küldi, azok kisebb javí­tások miatt egy hétig is kihasználat­lanul álljanak. Ez .az eset a palotást Palóc termelőszövetkezetnél történt. Az erdő-kürti gépállomás vezetői többszöri felhívás ellenére sem javí­tották ki e mulasztást, ami által a szö­vetkezet nem tudta teljesíteni mély­szántási tervét. Vagy nézzük a szé- ■csényi gépállomás munkáját, amely éves tervét csupán 46 százalékra tel­jesítette. A gépállomás mezőgazdászai nem segítettek 'kellőképpen a szövet­kezeteknek. hogy gyakorlatban alkal­mazni tudják a fejlett agrotechnikai módszereiket. Széesénv községben úgy szántottak föl négv hold földet, hogy abba vetőmagot tenni nem lehetett, lijból fel kellett szántani. Komoly nehézségek adódtak abból is, hogv a termeiőcsoportok nem biztosítottak munka gépkeze! őket a traktorokra, ami miatt a gépállomás munkaerőhiánnyal küzdött. Szövetkezeteinknek látniuk kell, bogy a traktorokra nem az ipar­ból, a bányából akarunk vezetőket képezni, hanem a szövetkezeti ta­gok legjobbjaiból. Ez lesz az alapja annak, hogy a gép­állomások és termel öcsoportoik közötti kapcsolat szilárd és eredményes le­gyen. Reális lermelési terveket % A sikeres gazdálkodás legalapvetőbb feltétele a jól kidolgozott termelési terv. A múlt gazdasági évben a szövetkeze­tek tervét egv, vagy kát ember készí­tette, s igy nem ismerhette meg a tag­ság,. amiből az következik, nem dol­goztak megfelelően a terv végrehaj­tásáért. Most olyan termelési tervet kell kidolgozni a tagság bevonásával, amely biztos alapját képezi a köter lezettségek teljesítésének, az állat- tenyész'és növelésének, a tagság jövedelme fokozásának. A tagság által jóváhagyott terv tör­vény. amelynek végrehajtásáért min­den egyes tag felelős. A tervtel j-csítés a gépi technika alkalmazásán kívül meg­kívánja a fejlett agrotechnika széle- sebbkörű alkalmazását, mint a kellő mennyiségben végzett Őszi mélyszán­tást, a műtrágya használatát, a több­szöri kapálást, tarlóhántást, a kuko- ricapótbeporzást. Kricsma elvtársnő a munkafegye­lemről szólva, elmondotta, nagyon sok azokftak a szövetkezeti tagoknak a száma, akik egész éven át csupán 15— 20 munkaegységet teljesítettek. A jöve­delemelosztáskor ezek zúgolódtak, lá- zitottak, követelődztek a legjobban.' A honfi Győzelem tszcsrből két ilyen munkafeg-yelemlazittó . kizárása után, nyolc kívülálló dolgozó paraszttal erő­södött a termelöcsoport. Ezért helyeslik a berceli Vörös Csillag tsz tagjai az országos ta­nácskozás határozatainak azt a pontját, amely szerint az eddigi 80 munkaegység ledolgozása helyett, 120 legyen a kötelező munkaegysé­gek száma. Komoly mulasztások vannak még az ájlammal szembeni kötelezettség telje­sítésénél. Nagy lemaradás van ba­romfi-, tojás-, húsbeadás terén. Hős bányászaink, kohászaink napról napra túlteljesítik tervüket, hogv több trak­tor szántsa a tszcs-k földjeit. Tehát a mi szövetkezeteinknek ke l az ipari munkásság számára kenyeret, húst, tojást biztosítani. Az új begyűjtési rendelet végrehajtását, az állammal szembeni tartozás kiegyenlítését telje­síteni kell minden termelöcsoportunk- nak. A közös állattenyésztés — erősebb csoportok — Szövetkezeteid« elmaradtak az ál­lattenyésztés terén. Számos helyen nincs közös szarvasmarha- és sertés- tenyésztés, hiányzik a baromfitenyész­tés is. Az állam által juttatott tenyésztör- zseken kívül növe'ni kell a szövet­kezetek állatállományát az új ta­gok állatainak bevételével. Nagy súlyt kell helyezni az ái'lat- állomány szaporulatának fejlesztésére, továbbtenyésztésére. Ezen a téren szép eredményt értek el az erdőtarcsai, a pataki, a palotási Palóc termelőszövet­kezetek. Itt a tagság megértette, hogy a gazdagodás alapja a jó .állatte­nyésztés. Nem mondható el ez min­dem szövetkezetünkről, így a kecskéd- pusztairó! sem, ahol a meglévő állat- állományt nem gondozzák, nem etetik rendszeresen, ezáltal nagy az elhullás. A sertések 'például vizes, trágyalével áztatott kutricákba.i vannak elhelyezve. Kricsma elvtársnő ezután vázolta a kellő takarmányozást, az állatok meg­felelő elhelyezésének, az egyedi takar­mányozás bevezetésének nagv fontos­ságát. Javasolta a napi háromszori fejős bevezetését. a mesterséges borjú- reve est, az expressz-hizlalás bevezető, lését. . A hozzászólások A beszámoló után hozzászólások kö­vetkeztek. Orgovánvi János, a palotási Palóc tsz elnöke elmondotta, hogy 94 darab szarvasmarhát hirialM'k, 140 darab süldőt nevelnek. — E gazdasági évben bevezetjük a mesterséges borjúnevelést, a sertéste­nyésztésnél évente kétszeri malacozta- tást. Építünk 300 férőhelyes sertésfiáz­tató t is. Mi már gondoskodtunk a gépállo­másra szükséges öt munkagépke- ze'ő iskolára küldéséről. Családi Vince, a pataki Zsdánov tsz elnöke elmondotta, hogy az év elején megalakították a brigádokat, munka­csapatokat, de azok munkájához a ve­zetőség nem adta meg a kellő támoga­tást. Ö, mint elnök is résztvett a bri­gád munkájában, s ígv a 400 holddal rendelkező tsz irányítását nem tudta kellőképpen végezni. Az osztályellen­ség kihaszrálta ezt a rést, mint Újlaki Imre osztályidegen is és bomlasztó .munkát folytattak a csoportban. Nyá­ron, mikor a legnagyobb dologidő volt — a kulálk mézet ígérve — csalta el magához kapálni a tagokat. így aztán lemaradtunk a munkákkal. — Nagyon helyeslem, de minden be­csületes tagunk is egyetért az orszá­gos tanácskozás határozatával, amely kimondja, hogv 120 munkaegység le­dolgozása kötelező minden .tagra. Erre nagv szükség van. Nem fog olyan megtörténni, mint nálunk, hogy 87 tagból csak 57-r,ek volt munkaegysége 'elszámolásikor, de ezek közül jft 30—40 o'ya.i volt, akik a burgonya, kukorica, cukorrépa betakarításából nem vették ki részüket. Ezeknek nem adtunk természetbeni juttatást. Ellen­ben megjutalmaztuk az egész nyáron derekasan dolgozó tagjainkat. Ka1- már János állat tenyésztőnket, mert a mesterséges megtermékenyítés- bó'l 10 egészséges borjút nevelt fel, egy borjút kapott jutalmul. A mi. szövetkezetünknél is szükséges az állattenyésztés továbbfejlesztése. 100 szarvasmarhánk. 10 borjúnk, 150 ser­tésünk és 300 darab baromíink van. A nyáron 1000 köbméter silót építet­tünk és takarmányunk júliusig ki fog tartani. Csoporttagságunk múlt héten megtartott értekezleten elhatározta, hogv Rákosi elvtárs szü'etésnapjára be­vezetjük a napi háromszori fejest, megszervezzük és kioktatjuk a bri­gádokat. munkacsapatokat, 15 na­pos tanfo'yamon keresztül tanul­juk meg a felsőbb szervezeti ha­tározatokat, a munkaegységgel való számolást. Piztager Ilona, á romhánv—világos­pusztai tszcs brigádvezetője elmon­dotta, hogy brigádjuk munkájához nem adott segítség«! az elnök. Nem volt tervszerű irányítás. Ebben az év­ben már nem így akarnak dolgozni. IÍjaktól, lányoktól szerveznek egy bri­gádot. Annak megszabják mindig az elkövetkezendő hét munkatervét. így akarják elérni," hogy az üzetíitervban kitűzött feladatokat, a brigád terv­szerűen. maradéktalanul teljesítse. Kelemen István, a pásztói Szabad­ság tsz elnöke szemléltetően bizonyí­totta, hogy a laza munkafegyelem mennyire megrövidíti a terméshoza­mot. Cukorrépából 243 mázsás termést értek el ké'szeri kapálással. A négyszeri kapálás biztosította vol­na a 280 mázsás holdankénti ter­mést. A csoporttagok között nem' volt egyet­értés. Álunkéba indulásnál 8-tól 9-ig várták egymást. A munkát bandában végezték. Amikor elhatározták, hogy kaszálni mennek, az egyik csoport el­ment kapálni, a másik gyomlálni. Ez visszatükrözi a rossz vezetést is. A tagság nem merte bírálni a vezetősé­get. Ezeket a hibákat igyekeznek kija­vítani. Az üzemtervet a do gozók elé viszik, kikérik véleményüket. — Döntő fordulat fog beállni szö­vetkezetünk munkájában, mert a bri­gádokat. munkacsapatokat nemcsak papíron, hanem valóságban is létre­hozzuk. A brigádok állandósításához fog majd hozzájárulni osoportértekezle- tünikön hozott határozatok is, amely szerint a munkából elmaradozó cs-o- porttagoktól — egy-egy munkaegységet levonunk, de ha ez sem segít, és. a, csoportértekezlet úgy kívánja, kizárjuk a csoportból. Nálunk kezdetét vette a rnunkaversenymozgalorn is. Ezt előse- gili Rákosi elvtársnak tett munkavál­lalásunk is, amelynek keretében 2 darab 100 köbméter silót kiásunk, 64 férőhelyes istállóba bevezetjük a vízvezetéket, befejezzük a két féligkész, 750 férőhelyes baromi jól építését, elkezdjük a téglaégetés­hez szükséges föld elkészítését, szénporral való keverését, lebon­tunk egy romépületet, amiből a sertésfiaztatóhoz nyerünk anyagot. A tehenészek bevezetik a három­szori fejest. RigóJánosnc, Kisspál Jánosné 25 méter melegágy- takarót kötnek és 70 mázsa btir- gonyaveíőmag kiválogatását vég­zik el. Nándori Ferenc, a -berceti Vörös Csillag tsz tagja elmondotta, hogv szövetkezetük egymilliós vagyonnal rendelkezik. 10 literes íejési átlaguk van, amit a háromszori fejes beveze­tésével kívántnak tová'bbfokozni. Hét tagot küldtek traktorist árnak a gép­állomásra. hogy földjüket már saját« traktorosaikkal műveljék meg. Csoportjaink legyenek példamutatónk, vonzzák magukhoz az egyénileg gazdálkodókat Bemáth Rezső elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztály­vezetője felszólalásában elmondotta, hogy a termelöcsoportak szép eredmé­nyei mellett a falu szocialista átszer­vezésében az országos eredményekhez viszonyítva. 50 százalékkal va-n me­gyénk elmaradva. — Hogy nem tudtunk felzárkózni az országos eredményekhez, ennek első­sorban a megyebizottság az oka, és ezen belül a mezőgazdasági osztály, de ugyanakkor a járási pártbizottsá­gok sem tekintették központi kérdés­nek a tszcs-k fejlesztését, a meglévők szilárdítását. Nem egy esetben akadá yozta fej­lődésünket, hogy egyes tszcs-knél olyan hangulat alakult ki, hogy elegen vagyunk, csak addig foglalkoztak az egyéne parasztokkal. amíg osoporitíktiái megszűnt a murikaerflhiány. Ez a szekta-szellem számos ltszcs-nél meg­van, amit bizonyos fokig az ellenség is segít. El kd] érnünk, hogy üzemi pártszervezeteink a motor szerepét tölt­sék be tszcs-inkben mincten munkaidő­ben, valamint az üzemi tervek mara­déktalan teljesítésének mozgósítása ér­dekében. Különösen *a kommunisták példa­mutatása domborodjon ki minden munkaterületen és a munka elvég­zésénél. Üzemi titkáraink arányo­san osszák el a kommunistákat az egyes brigádokban és munkacsapa­tokban, a hot példamutatásukkal fel­lendítik és kiszélesítik a munka- versenymozgalmat, amely még nem tudott meg-feíelően ki­bontakozni termelőosoportjakiknál. Rá­kosi elvtárs azt mondotta: „A szövet1 kezet, vagy gépállomás ott erős, ahol jó a pártszervezet politikai munkája és megfordítva, ahol -bajok vannak, akár a fegyelemmel, akár egyébbel, előre ki lehet jelenteni, hogy ott valami hiba va-n a párt-munkában. A munkafegye­lem kérdése komoly fékje további fej­lődésünknek, úgy a tszcs-knél, mint a gépállomásoknál. Gépállomásainkon' a laza munkafegvelem, a rossz munka- szervezés folytán az elmúlt évben egy traktorral közel 50 munkanap kiesés volt. De ugyanígy fennáll a szövetke­zeti tagságnál is, amikor a zár­számadások folytán napfényre került, hogy a tagság'egyharm-ada nem vette ki rendszeresen a kötelező közösségi munkából a részét. A legnagyobb mun­kák idején például a pataki Zsdánov ísz-nél Mák Margit'. Tóth Ferencné és még többen, a kutakhoz. mentek nap­számba. Számos osoporttag. a közös­ség vagyonát, termését. Csáki-széná- iának tartotta, mint Varsányban és több helyen, ahol szétvitték a kö­zös terményt a szétosztás előtt. így megkárosították saját ma-gukat és az egész csoporttagságot. El kell érnünk jo politikai felvilá­gosító munkán keresztül a tszcs-kben és gépáltomisairtkon annak a szellemnek a kialakítását, hogy az indokolatlan távolmaradás, a lógás, a naplopás, szégyen és gyátázat legyen. Atásiik hiányosság a vezetés gyenge­sége. Meg kell érteni: az lehet jó vezető, aki politikailag és szakmailag állandóan képezi magát, mert csak így tud szakítani a régi csőkeványek és ósdi szokásokkal, elmaradt termelési formáikkal. Tehát él kell sajátítani a nagyüzemi gazdálkodás tudományát meg kell javítani a .vezetést. Vonják be a vezetésbe a közép parasztokat, nő­ket ifjakat. Alakítsák meg a mtmkabrigádokal és a most elkészítés a’att á’ló üzemterveket már brigádokra bont­sák fel. Tszcs-intk az állattenyésztés fejleszté­sére különös gondot fordítsanak, mi-* után a megye adottságánál -fogva erre igen alkalmas. Igen sok a rejtett tar talék, ezen a téren, különösen a salgó­tarjáni járásban. A hegyes legelők juh­tenyésztésre alkalmasak és nincsenek kihasználva, vagy a makkos erdőik a sertéstenyésztésre. Termés-eredményeink további nö­velése érdekében igen szé'es mér­tékben alkalmazzzák úgy az állat- tenyésztés, mint a növénytermesz­tés terén a szovjet agrotechnika és tapasztaltok felhasználásit. A tanácskozás leikes hangulatban , ért véget. Több hónapi javító-nevelő munkára Ítélte a bíróság a 63/1. építőipari vállalat három fegyelmezetlen dolgozóját Tervgazdálkodásunk, szocialista épí­tésünk eíien elkövetett büncselekmény- nyel vádolva álltak a bíróság előtt Gonda Lajos, Keszeg Ferenc és Tar; János, a salgótarjáni 63/1. számú épí­tőipari vállalat dolgozói. Munkahe­lyükről rendszeresen, önkényesen tá­volmaradtak. Gonda Lajos beismerte, hogy árt neki az ital, mégis három napig iszik egyfolytában. A bíróság kérdésére, hogy miért marad mégis' többizben 5—6 na­pig távol a munkahelyétől, azt mondotta, hogy mert ivás után két-három napig beteg szokott lenni Elmondja még, hogy lábbeli hiányra hivatkozva is többször távolmaradt moíTi-.ahelyétöl, amikor bakancsot ka­pott, azt ,80 forintos haszonnal eladta, a pénzt pedig elitta. Munkatársai, az építés vezetői. #Babuja Atária, Atátra- völgyi Sándor és Földi János több­ször figyelmeztették, hogy helytelen a magatartása. ; Amikor egy-egv alkalommal egvé­t nileg elbeszélgettek vele, akkor mindig megígérte, hogy rendes, becsületes munkás lesz és más­nap kezdte az egészet elölről. A munkásszállóban lakott, az étke­zőben evett, de dolgozni nem ment. November 18-tól december 20-ig 8 napot hiányzott, az ünnepeken viszont elment őrséget állni, mert akkor dup* la keresete volt, viszont másna-p — így újév után is — nem ment munká ba. mert. ezt a keresetet elitta . Újév után csak 8-án vette fel a munkát. Ugyanígy volt Keszeg Ferenc is. Ö 1950-ben már volt egy ízben bün­tetve demokrácia elleni izgatásért. Ezt is részeg fejjel követte el. Jelen­legi munkahelyét már két Ízben is ön­kényesen elhagyta egy-két hónapra. Ezzel nagyban akadályozta munka­társai munkáját is. — Ma dolgozóinknak nemcsak joga, henem kötelessége is a munka — mondotta az ügyész. — Ma nem a kapitalista rendszer éh- s-égfegyelme kötelezi a dolgozókat munkára, az, ha ma nem megy munkába, holnap kirúgják. Ma minden dolgozónak tudnia kell, hogy felelőtlen magatartásával csak az ellenségnek használ. A javító-nevelő munka azt a célt szolgálja, hogy a kevésbbé öntuda­tos dolgozók, a fegyelmezetlenek is megértsék ezt. A bíróság Gonda Eaios és társait ilyen javító-nevelő munkára ítélte­Gonda Lajost és Keszeg Ferencet arra kötelezte, hogy 6 hónapig a 63 1. építőipari válalatnál hiányzás nélkül dolgozzanak, keresetük 25 százalékos csökkentése mellett. Tari János 3 hónapig köteles hiány­zás nélkül'dolgozni keresetének 15 százalékos csökkentése mellett. Mind a három*, dolgozó esetében, ha önkényesén elhagyják munkahelyeiket, a hátralévő javító-nevelő munka bör­tönbüntetéssé fog átváltozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom