Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-01 / 1. szám

t»5* JANUAR í *TAnvi» NOGRXn 3 AZ 1951-ES ÉV TANULSÁGAI A SALGÓTAMMM ÜVEGGYÁRBAN; A dolgozók kezdeményezéseinek felkarolása nélkül nincs biztosítva a terv teljesítése k% 1951 -es tervév befejezéséhez ér­tünk, Megyénk legtöbb üzeme eleget tett azoknak a feladatoknak, amelyet ötéves tervünk második évében célul tűztek ki. A Salgótarjáni Üvegyár azonban nem teljesítette ezt a felada­tát. Ennek oka föképen a laza mun­kafegyelemben, a szakszervezet és mű­szaki vezetők gyönge munkáiéban ke­reshető. A dolgozók részéről megtör­téntek a munkaversenv vállalások, azonban » szükséges miiszaki segítség és a versenynylivánosság hiányában magukrahagvatva nem tudtak eredmé­nyesebbek lenni. A szakszervezet ve­zetői a dolgozók körében nem alaki' tották ki azt az egészséges verseny­szellemet, amely elősegítette volna na­pi tervük rendszeres teljesítését, A műszaki vezetők nem éltek a minisztertanács határozatában megszabott jogokkal és kötelezettségekkel és ugyancsak nem fordítottak kellő gondot a dolgo­zóktól jövő kezdeményezések megjaví­tására. Az első negyedévi tervüket minden részletében teljesítették, azonban a második negyedévi' tervüktől kezdve egészen az év végéig súlyos lemaradá­sok kisérték végig az üveggyár terme­lését. A munkafegyelem lazulásával párhuzamosan hónapról hónapra visz- szaesett a termelés. Az első negyed­évben 789, a másodikban 830. a har­madikban 1264, a negyedik negyedév­ben pedig december 15-:g bezárólag 1384-re szaporodott az igazola'lrn műszakmulasztások száma. A mulasz­tások nagyrészben fizetés után. szom­bati, vágy hétfői napokon voltak. Jan- csér József lakatos december 11 én, 15-én és 17-én maradt el a munkábó’, Kiss Antal, a 4-es kemence dolgozója! 15. 17. 19 és 20-án hiányzott igazolat­lanul. Ide sorolhatnánk még Sándor Zoltánt, a 4-es kemence dolgozóját, aki 15-én és 17-én nem állt munkába, vagy Tőre Lászlót és a többieket, akik minden köteiezettségérzet nélkül tá­volmaradtak az üzemtől és felelősség­re nem vontai őket senki. Az üzemré­szek műszaki vezetői népszerűtlen fel­adatnak tartják a munkafegyelem megszilárdításáért folyó harcot, bár a minisztertanács határozata leszöge­zi, hogy a művezetők és mesterek siemélyüeg felelősek azért, ami ai vezetésükre bízott műhe­lyekben és üzemrészekben történik. Ennek a következménye, hogy az 1951-es tervévben közel négy és fél­ezer igazolatlan műszak maradt ter­melés nélkül. Rákosi elvtárs már 1949 augusztusában figyelmeztetett bennün­ket. hogy: „A munkásigazgatók, csak­úgy mint a művezetők, mint a meste­rek viszont tudják meg, hogy a terme­lés a szocializmus építése érdekében megkövetelt fegyelem megszilárdítá­sánál mögöttük tesz nemcsak a mun­kásság színe-java, hanem teljes ere­jével pártunk, a Magvar Dolgozók Pártja is.” A tervtől való lemaradás másik oka, hogy' a dolgozók véleményeit, javasla­tait még akkor is mellőzik, ha az a termelés fokozását, vagy a minőség megjavítását eredményezné. Az üveg­gyárban ötletnapokat rendeznek, s ilyenkor a dolgozók bőségesen teszik meg javasltaikat, hogy a terv telje­sítését elősegítsék. A javaslatokat a vállalat pénzzel jutalmazza, de azok bevezetéséről senki sem gondoskodik. Szura Endre sztahanovista balion- fuvó az üveg rossz minőségét tapasz­talva, munkatársaival együtt többíz­ben kérték, hogy ai jelenleg üvegol­vasztáshoz használt glaubersó helyett vanádiumot használjanak, mivel a kí­sérletezés alkalmával a vanadium al­kalmazásának előnyéről már meggyő­ződtek. Javaslatukra mind a mai na­pig nem történt intézkedés, Szent- györgyi József sztahanovista ballon- fúvó elmondja, hogy naponta három munkatársával 130 darab ba'lont, ké­szítenek, de ebből 100 darabot eí kell dobni, mivel az átnézésnél túlnyomó többségben kövesnek taíalják az üve­get. — 14a Szura Endre javallatát meg­valósítanák — mondja Szentgyörgvi József — akkor az üveget könnyebben tudnánk formálni, tehát emelkedne a termelésünk, emellett a vanadium használatával nem lenne köves az üveg és nem kellene összetörni a kész ballonokat, Müller Sándor hutamesternek Is megegyezik a véleménye Szura End­rével és Szentgyörgvi József sztaha­novistákkal, de azzal egészíti ki, hogy a vanadium Tatabányán a «»lakhegyre kerül, bár annak megtisztításával és alkalmazásávail a selejt esőkkenne. és emelkedne a termelés, — A glaubersó, amelyet jelenleg használunk — időelptt tönkreteszi a kemencét. Minden három hónapban ja­vításra van szükség, míg a vanadium alkalmazásával a kemence használha­tósága három-négyszeresére növeked­ne. A Salgótarjáni Üveggyár jó. gya­korlati szakemberei úgy' vélekednek, hogy hiába tesznek javaslatot tapasz- talajaik alapján, mert csak annak van szava, akinek több iskolája van. A Salgótarjáni Üveggyárban ez a hely­telen nézet nem más, mint a dolgozók lebecsülése. Nem engedhető meg, hogy egy-egv értékes javaslat csupán azért sikkadjon el, mert a javaslattevő kevés iskolával rendelkezik. Népi demokrá­ciánkban az iskola csak annyiban ját­szik szerepet, amennviben az a fejlő- dést és dolgozó népünk felemelkedését szolgálja. \i üveggyár dolgozóinak nagy része felelősséget érez a terv-teljesítés és az önköltségcsök­kentés iránt. Ezt igazolja Kollár József üvegfúvó esete is, aki a decem­ber 21-i. sztálini műszakon egv csa­tornát készített a meritőlyukhoz és a vason megmaradt üveget ide letöri, ahonnan visszafo’vik a kidolguzö ke­mencébe. Kollár József ezen a napon 20 kilogramm üveget takarított meg, amely 50 darab mérőhenger előállítá­sához elegendő. De lelkes munka folyt ezen a napon a gvár többi üzemrészé­ben is. A sztálini műszak első két órá­jában Alexi Anialné csomagoló 205 százalékot, Mezei Sándorné átnéző 290 százalékot teljesítettek. Az üveg- gvári dolgozók lelkes munkáját fo­kozta, hogy a Salgótarjáni Acéláru­gyár és Tűzhelygyár dolgozói menet­közben elküldték elért eredményüket. A végső kiértékelés alkalmával Sink József üvegfúvó 210, Nagy Pátné cso­magoló 218, Szlncsák György finom- csiszoló 225 százalékot ért el. A dol­gozókban tehát megvan a terv teljesí­tése iránti kötelezettség érzete. De eh­hez szükséges, hogy a vezetők is te­remtsék meg azokat az előfeltételeket, amelyek segítik és tovább serkentik őket termelésük fokozásában. Az üveggyár dolgozói és vezetői használják fel az 1951 -es év tapaszta­latait. Közösítsék ki maguk közűt » rendbontókat és a fegyelmezetleneket. Az üzemi pártbizottság pedig az 1952-es tervév beindulása alkalmával az eddiginél alaposabb ellenőrié munkát végezzen az üzem élete fölött. Rendszeresen számoltassa be a szakszervezetei és a vállalatvezetőséget végzett munkájuk­ról. Harcoljon azért, hogy az alulról jövő kezdeményezések — amennyiben az 3 termelés fokozását, vagy önkölt­ségcsökkentést eredményez — haladék­talanul megvalósuljanak. A párt-, szakszervezet- és műszaki vezetők a dolgozókkal karöltve harcoljanak és érjék el, hogy minden nap, minden órában teljesíthessék tervelőirányza­tukat. Orosz — Pásztó is teljesítse begyűjtési tervét! Pártunk és kormányunk határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, va­lamint a mezőgazdasági áruk szabad forgalmáról, a munka és állami fe­gyelemről nagy ütemet adott a ter- ménybegyűjlés menetének is. így pél­dául Magyarnándor, Debercsény, Dej- tár, Szügy, Hont, Bércéi községek dolgozó parasztjai burgonyából, Nézsa község dolgozó parasztjai pedig kukoricából teljesítették évi begyűjtési tervüket. E községek dolgozó parasztjait fel­emelt fővel léphetik át az új év kü­szöbét, mert tettükkel bebizonyították, hogy forrón szeretik a hazát, a békét, tisztelik, s mindenkor következetesen végrehajtják a nép államának törvé­nyét. Vájjon elmondható-e ez Pásztó község dolgozó parasztjairól? Nem! Pásztó község még most is hátul kul­log az állami begyűjtési terv végre­hajtásában. Még mindig sok _a hátra­lékos dolgozó paraszt, akik késlekedé­sükkel gyengítik népgazdaságunkat. Rákosi elvtárs november 30-i beszé­dében arra intett bennünket, hogy minden lazaság és hanyagság e téren súlyos kárt okoz és ezért megfelelő erővel kell vele szem­ben fellépni. A pásztói pártszervezet és a tanács nem tanult Rákosi elvtárs beszédéből. A pártszervezet összevont népnevelő értekezleten ugyan megtárgyalta Rákosi elvtársnak november 30-i be­szédét, de a hallottakat a népnevelők — mivel „népszerűtlen feladatnak tekin­tették” — nem juttatták el a dolgozók széles tömegeihez. Igv tehát ai politi­kai felvilágosító munka elhanyagolá­sa egyik gátja lett a begyűjtés sikeres végrehajtásának. A tanács — amely­nek feladata a terménybegvűjtés vég­rehajtása — sem telt meg mindent a terv végrehajtása érdekében. A h’g- »ülvosabb hibát a járási tanács kö­vette el, amely nem gondoskodott új káderek beállításáról a helyi tanács aparátusba. így a helyi tanács nem tudta naprakész állapotba hozni a nyilvántartási lapokat. Megtörtént, hogy számos olyan dolgozó paraszt­hoz mentek el gabonát és más ter­ményféleségeket követelni, mint Bá­rány István, aki már becsületesen, ha­zafias módra 100 százalékig eleget tettek begyűjtési tervüknek. A rossz nyilvántartás nagymértékben gátolja az elszámoltató bizottságok munká­ját. A tanács súlyos mulasztást köve­tett el azzal is. hogy a begyűjtés vég­rehajtásában nem vonták be a be­gyűjtési tervüket minden részletében teljesítő dolgozó parasztokat, akik kö­vetel k. hogy a tanács helyszínen szá­moltassa el a hanyagokat, a kötele­zettség mulasztókat, akik szégyenbe hozták Pásztó községet. Rákosi elvtárs ezeket mondotta: „Az állampolgári kötelezettségü­ket hűen teljesítő gazdák,-dolgozó parasztságunk túlnyomó többsé­ge egyenesen megköveteli tőlünk, hogy ezen a téren teremtsünk végre rendet.“ A pásztói dolgozó parasztság egy részében meg van az egészséges lég­kör, de a tanács nem figyel fel rá, s így nem is tudta felhasználni, mint fegyvert a lusták, s késlekedők ellen. Szabó József 7 holdas paraszt, aki a begyűjtési tervét minden részletében már teljesítette, így nyilatkozott, „Örülök annak, hogy begyűjtési tervem tel jesítésével én is hozzá­járulhattam a jegyrendszer eltör­léséhez. A begyűjtési törvény tel­jesítése nemcsak énrám nézve kö­telező. Teljesíteni kell azt Endrész Károly 4 holdasnak is, aki 261 kg árpa, 234 kg kukoricával adósa az államnak. Endrész Pál 464, End­rész Imre 406, Dtiruc Pál 306. Dpdola Pál 432 kiló kukoricával tartozik a nép államának. Követe­lem, hogy a hátralékos dolgozó parasztoknál hajtsák végre a helyszíni elszámoltatást.” A tanács ilyen egészséges kezdemé­nyezést nem használt fel. A hangoshi- radóba, — amelyet a dolgozó parasz­tok százai hallgatnak vasárnaponként, — egv szóval sem említették meg a begyűjtés menetét, így nem is lehet csodálkozni azon, hogy december 1-től mindössze 38 mázsa búza, 15 mázsa rozs, 86 mázsa árpa, 202 má­zsa tengeri, 243 mázsa burgonya gyűlt be a magtárba. Pásztó dolgozó parasztsága, a ta­nács, a pártszervezet és a begyűjtést végző állami szervek legyenek tuda­tában annak, hogy a< terménybegyűj­tés terén fennálló súlyos lazaságok eredményekké való változtatása já­rulhat hozzá a jegyrendszer eltörlésé­nek tartóssátételéhez, s mint ahogy ahogy Rákosi elvtárs is mondotta: „ha az eredmények megszilárdul­nak és állandóknak bizonyulnak, akkor mi e téren is követhetjük nagy példaképünket, a felszabadító Szovjetuniót és rátérhetünk arra, hogy az árakat fokozatosan csök­kentsük és ezzel tovább emelhet­jük egész dolgozó népünk élet­színvonalát.” Tehát ezért kell rendet teremteni, megszilárdítani az állami fegyelmet Pásztón is! Megyénk büszkeségei Nyerge* QátLbénya sztahanovista vájára NYERGES JÁNOS sziuhmuwista vájár, a Kisterenyei Szénbányák Gáti üzemének dolgozója 1951 december 27-én 1953 április 22-i tervét íeE jesltette, Nyerges János elvtárs az ötéves terv első két énében 1950 január Etát 1951 december 27-ig átlagosan Mb százalékos termelést ért el Nyerges elvtárs termelésben, munkafegyelem­ben és az elmaradók megsegítésében egyaránt példamutató. 1950 októberében üzeménél elsőnek kapta meg a sztahanovista büszke címet. Gáti üzem azon dolgozói, akik vele együtt dolgoztak és munkamódszerét elsajátították, lágyrészben szta­hanovisták lettek, jgy Vaspál Ferenc, Ballon Jó- zsej, Bakos István, Nagy Bálint, Molnár Gyula és Székvölgyi Gusztáv volt tanítványai, mind elnyer­ték a sztahanovista kitüntetést. Nyerges János je­lenleg Vaspál Ferenc és Székvölgyi Gusztáv sztahanovista tanítványaival áll versenyben. Tapasztalatainak átadásával segítette a többi között Balta Balázs csa­patát is, akik a munkamódszerátadás előtt átlagosan 80 százalékáé értek el, munkamódszerátadás után előirányzaton felül rendszeresen 2—3 csillével termettek többet, Petrácsik József így beszél Nyerges János volt csapatvezető­jéről: „Amíg vele dolgoztam, étetemben a legnagyobb eredményeket értem el. Keresetem is ezalatt az idő alatt volt. a legkimagaslóbb. Nyerges elvtárs már akkor elmondotta nekünk a következő napi feladatot, amikor a bányából kiszálltunk. A munkaidő kihasználásának legnagyobb mesterét Ismertem meg benne." Nyerges János elvtárs 1951 harmadik hó 5-én a kisierenyei vállalatnál a szakma legjobbja címet nyerte el, 149 százalékos percteljesítésével. Azóta ás legjobban törekszik a munkaidő kihasználására. 1951 novemberében 135 százalékos perctejjesUményt ért el. Nyerges János élvtársnak nagy része van abban, hogy a Gáti-bányaüzemnél egyetlen 100 százalékon alul teljesítő dol­gozó sincs. Ugyancsak nagyrésze van abban is, hogy a Gáti-bányaüzem decem­ber 27-ig az operativ terven felüt 2621 tonna szenet termelt népgazda­ságunk számára. A munkafegyelem megszilárdításával indulunk harcba 1952-es tervünk győzelméért — írja Szeretni László, szorospataki levelezőnk A zzá. ne kell kezde­nem, hogy mi bányászemberek o'yanok vagyunk, hogy figye­lemre — figyelemmé! válaszolunk. A háborús gyújtogató Churchill és bértollnokainak figyel­mességére és jóér- tesültségére, hogy Ta­tabányán 80 bányász- társunkat, mert sztráj­koltak, lelőttek — azzal vá aszaltunk mi, szoros- pataki bányászok, hogy december 21-ét, Sztálin elv tóm születésnapját kimagasló eredménnyel köszöntöttük. 130 vafío- nos eredményt értünk el! Ez a mi válaszunk Churchill úr aljas mes­terkedésére! Mindén ember az év végén számadást csinál az elmúlt év munkájá­ról. Mi, a szorospataki bányaüzem dolgozói is visszatekintünk az el­műt évben végzett mun­kánkra és meg kell ál­lapítanunk, hogy ered­ményeink mellett, ko­moly hibák vannak üze­münkben. Az 1951-es évben a munkafegyelem lazasága miatt 5316 igazolatlan hiányzó volt. Ez a szám rendkívül nagy. Ha egy kiesett mii- szak után csak 30 mázsás termeléskiesést Számí­tunk a fegyelmié zetten dolgozók miatt 15.948 tonna szénnel, tehát majdnem 1600 vagon szénnel károsítottuk meg országunkat. Ha köze­lebbről megnézzük, az igazolatlan kimaradók ügyét ,akkor azt látjuk, hogy különösen súlyos mulasztás történt az új munkásokkal való fog­lalkozás területén, amit igazol az is, hogy szeptember hónapban 1068, októberben pedig 1279 igazo atlan mű­szakkiesés történi üze­münknél. Ebben az idő­ben nagyobb létszámú toborzott munkás került, üzemünkhöz és a hiányzó műszakok nagy­részét ezek tették ki, annak következménye- képen, hogy az üzem felelős vezetői nem fog­lalkoztak velük kellő mértékben. A hibákat észrevéve, a műszaki ve­zetők, a párttal és a szakszervezettel karölt­ve elhatározták, hogy ezen a tűrhetetlen ál, a- poton változtatni jog­nak. Ezekután minden­napos lett az új munká­sokkal való foglalko­zás. Ennek, következmé­nyeként és különösen Rákosi elvtársnak a ta­tabányai bányászta­nácskozáson elnwndott beszéde után lényege­sen megváltozott a helyzet. Így csökkent novemberben az októbe­rihez viszonyítva egy- harmadára az igazolat­lan műsxakmu, osztás. Üzemünk öntudatos dol­gozói maguk követelték Rákosi elvtárs beszéde után a notórius hiány­zóknak azonnali eltávo­lítását. Üzemünk öntu­datos dolgozói megve­téssel vették tudomásul néhány notórius hiány­zónak a munka iránti magatartását és Szabó Lajos és Kiss József no­tórius hiányzókat azon­nali hatállyal eltáoali- tottuk az üzembő!. Az 1952-es tervév az eddigieknél nagyobb fel­adatokat ró ránk. Álla­munk e megnövekedett feladatainak végrehajtá­sánál is segítségünkre van. Ez évben 14 darab 6 méteres gumiszalagot kapunk, ami igen nagy­mértékben meggyorsítja ás könnyebbé teszi mun­kánkat. Ezenkívül ka­punk még különböző nagyteljesítményű gépe­ket is. Mindezek kötele­zettséget is rónak ránk. Mindenekelőtt ásd, hogy maradéktalanul teljesít- tűk tervünket. Ennek azonban csak úgy tu­dunk eleget tenni, ha tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, ka va­lamennyién személyes fe. adatunknak tekintjük a terv teljesítését. Kü­lönösen sok múlik a csapatvezetőkön, akik­nek feladatuk elsősorban őrködni, hogy csapatuk­ban egyetlen hiányzó műszak se legyen. Te­gyünk tmindntfájan fo­gadalmat, hogy az 1952-es évben megszi­lárdítjuk a fegyelmet, a müszakmulasztókkfíl szemben szigorúan el­járunk. Ezt várja tőlünk hazánk érdeke és ezzel válaszolhatunk legjob­ban Churchiltnek és amerikai gazdáinak. SzerémS László, Szabad Nógrád leve­lezője, Szoros-patak. Kazár, Kistelek és Délihánya versenyének eredményei A Kazár, Kiste'ek és Délibánya kö­zött folyó fervetnfelüH termelésű ver­senyben december 27-ig a következő helyzet alakult ki: a legjobb eredményt Déübánya érte el 8.773.1 tonna terven- felüli szén kitermelésével, havi tervé­neik 113.9 százalékos teljesítésével. Ebben az üzemben igazolatlan hiány­zás nincs. A kazári bányászok 7.304.4 tonna szenet termeltek terven felüt. December havi tervüket 113.2 százalék­ra teljesítették és 0.03 száza'ék az iga­zolatlan hiányzók száma. Kistelek dol­gozói 7.671.8 tonna szenet termeltek és december havi tervüket 111.1 százalék­Pölhös Lajos a Szabad Föld legjobb megyei levelezője Kedves Szerkesztőség! Örömmel tudatom a szerkesztőség­gel, hogy a Szabad Földdel való jó levelezésemért most elnyertem a „Sza­bad Föld megyei legjobb levelezője,, címet. Kérem az elvtársakat, hogyha levelezői értekezletet fognak tartani, idejében értesítsenek engemet is, hogy elmehessek a megyei levelezőértekez­letre. ígérem, hogy a Szabad Nógrád levelezői között is első helyen leszek, mert ide is az eddigieknél több és jobb levelet fogok küldeni a jövőben. Pölhös Lajos Szabad Nógrád levelezője , Dejlár ra teljesítették. Itt az igazolatlan mű­szakmulasztások száma 0.02 százalék. Délibányán Sípos Ernő cerkó, Kazáron Balogh József, Kisteleken Kazinczi Bor­dás László csapatai haladnak az élen a versenyben, A somosi kőbánya élenjárói A Somosi Kőbánya Vállalat dol­gozói a Rákosi elvtársnak tett fogadal­mukat teljesítve november havi ter­vüket 103 százalékban teljesítették. Az üzem kővágó dolgozói közül az alábbi sztahanovisták értek ed ki­magasló eredményeket: Szlatincsán Pál december 1-én már 1952 február 11-i, Hock Ferenc feb­ruár 28-i, Balázs Sándor március 26-i, Balázs Ferenc április 7-i, Dániel Mi­hály április 11-i. Tankina József áp­rilis 25-i tervét is tel jesítette. üzemünk élenjáró dolgozóit követik a többi dolgozók is. Czikora Dániel üB-titkár, somosi kőbánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom