Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-02 / 51. szám

é SKABAT) KOORAD 3901 Äecaoib« & •A. szovjet küldöttek tanácsát megfogadva mesterségesen nevelik a borjakat a Lenyeli állami gazdaságban PásB.0, október 18, csütörtök. A kul tárházban többszáz dolgozó paraszt, tér melőszövetkezeti tag, állami gazdaságok dolgozói nagy érdeklődéssel, feszült 'figyelemmel hallgatják a szovjet kolhoz parasz ok beszámolóit, az évtizedes gaz dág munkaitapaszlalataikról. A sorok kö zött ott látni Balázsfalvi Istvánt és Kocsis Ilonkát is a hényeli állami gazdaság állattenyésztő segédagronóinusait. Kezeik Len gyorsan forog a ceruza. Lelkesen jegyzetelnek. Úgy szeretnék, ha egy szót sem felejtenének ki Vászilij Dimitrievics Hvorov elvtárs mesterséges borjúnevelés léi tartott: előadásából — Helyesebb és olcsóbb a mesterséges borjúnevelés. Így pontosan ellenőrizhetik elfogyasztja-e a borjú a szükséges napi adagot és ennek megfelelően növekszik- a testsúlya — mondotta Hvorov elvtárs. Előadás után mindketten megfogadlak ^evezetjük a szovjet módszert." ■■p Hényeli állami gazdaság, november 23. Nézzük ineg vájjon vaJóraváltoüák-e sfca vukat a fiaitej agronóinusok. Balázsiak István éppen a központi irodából a lefejő tehenészet felé tartott és így útközben cdjnondoitta, hogy bizony azóta bevezették. — igaz, hogy csak kísérletképpen - mesterséges borjúnevelést. Kérésüket a pártszervezet, a gazdaságvezetőség mész szeme nőkig támogatta. Kocsis Ilonát el is küldték 5 napos tanfolyamra, ahol a mes­terséges borjúnevelés módszereit tanulta meg. — Nehéz volt megindulni — mondja a. fiatal segédagronómus. — Még nem készült el az istálló s eddig mit tehet­tünk, mint a tágas elletőistállóba lécek­ből 4—4 ketrecet építettünk, ahová kar és súly szerint csoportosítottuk a borjú­kat Most odatartok. Mindig ellenőrzőm a borjak etetési menetét. Tartson velem az elvtirs, majd meglátja, hogy milyen ügyesen végzik tehenészeink a borjak été lését. ■A segédagronómus az elletőistálló ajta­ján lielépve hangos „jó napot” köszöntés- tsel üdvözli a tehenészeket, majd kérde­zősködik az etetésről és a borjak állapo ‘árúi. Benn a tiszta, világos istállóban mindjárt szemünk elé tárulnak a fehérre meszelt faketrecek, bennük két kis jászol, egyikben zabdara, a másikban illatos iuccmaszéna. — Dolgozóink Bencsik Pál, Gágyer Pál és Molnár István tehenészek, de mi szakemberek is nagyon vigyázunk és óva tosan végezzük az első kísérleteket, hiszen ettől függ, be tudjuk-e vezetni nagyobb számarányban a mesterséged nevelést. A Szovjetunió élenjáró borjúápolóimak ta­pasztalata azt tanítja, hogy nemcsak az itatott tej mennyisége dönti el, vájjon megmarad-e a borjú és hogyan fejlődik, llendkivül fontos a tej minősége és tisz­tasága a borjúk tisztántartása és helyes ápolása. . .“,Ujgy bizony, a tisztaság a borjaknál js. egészség, nemcsak az embernél — szól közbe az öreg Bencsik, majd megpödri hosszú bajuszát, lassú hangsúllyal így folytatja —, nagyon okos volt, aki ezt a borjunevelést kitalálta. Én egy pár hete végzem, de úgy megkedveltem, hogy nern szívesen válnék meg tőlük. Igaz, eleinte nem ment könnyen. A borjak elé tettem a tejjel teli tálat, de azok csak nézték, hogy mit akarok azzal. Csodálkozó szemükből mintha azt lehetett volna ki­olvasni, hogy „én nem így szoktam enni” •— nem baj — cirógattam meg a borjakat r~ majd most így szokjátok meg — me­seke nevetve a beindulás boldog, de izgalmas eseményeit Elvtárssk, ' dél van — mondja a segédagronómus. — Mutassák csak meg sülvén ,7,1 súlyén jól megy már az etetés. * A TEHENÉSZEK tiszta fehér köpenyt öltenek magukra, kezetmosnak, vízzel ki­öblítik , az edényeket. Molnár István a „Böske” nevű tehén mellé ül és' már ser- eeg is a tej a térde között elhelyezett ' odörbe. Ahogy a vedrek csörgését meg­hallották a borjuk, toporzékoltak és tii- wtmeáenül várták a friss tejet. •— Azelőtt idegenkedtek tőle, most meg fwgy várják, látja, — mondja Balázsfalvi István. — Csak annyit fejünk, amennyit a borjú meg tud enni egyszerre Most még föccs- tejet adunk a fiatalabb bor­jaknak, a korosabbaknak tőgymelegen adjuk a tejet. Ezalatt az öreg Bencsik meghatott egy tor jut, Gágyer elvtérs éppen most törli meg a borjú száját fehér kendővel. Ez azért fontos, nehogy a szájon maradt tej Jnegsavanyodjon és különböző betegséget idézzen elő. Nézzük meg a borjuk étrendjét is. Az egyik tehenész elmondja, hogy darabon­kinti napi tejeleség 5—7 liter. A fiatalab­bak reggel, délben, este, míg a korosab­bak reggel és este kapnak enni. A tej- mennyiség naponta emelkedik. Az ilyen módszerrel nagy tejmennyiség megtakarí­tást érnek ek Gágyer Pál tehenész így beszél erről. •— Ha egy tehén 18 liter tejet ad na­ponta, a szabadon engedett háromhetes borjú mind a 18 liter tejet meginná. * MÉG EZ ÉVBEN a hényeli állami gaz­daságban több mint 200 darab borjut fog­nak mesterséges úton nevelni. Készül a szép, modem, egészséges istálló, amely­ben már zavartalanul folytathatják a mesterséges borjunevelés meghonosítá­sát. Addig is egy pár jótanácsot szeret­nénk adni a lelkes munkát végző tehe­nészeknek és a lendületes munkát végző segédagronomusoknak a Szovjetunió élen­járó fejőinek munkamódszereiből: A tej tisztaságára különösen kell ügyelnünk. A tehén főgyét ezért minden egyes fejés élőt alaposan meg kell mosnunk szappsanal, az­után fiszta törü kötővé, szárazra keil törölnünk. Az első tejsugarak a leghígabbak és rendkívül sok mikrobát tarta’maznak. Ezért aján­latos az első tejsugarakat külön edénybe fejni és ebből ne adjunk a borjaknak. Az élenjáró fejőnők min­den egyes fejés e'őtl tiszta köpeny: ölteneki alaposan megmossák kezü­ket tiszta vízzel és szappannal. Ki­fogástalan tisztaságban tartják a borjak itatására szolgáié vödröket és sajtárokat. Minden edényt hasz­nálat u án hideg vízzel klöb itenek, gondosan kimossák forró hamulúg­gal vagy pedig 1 száza'ékos széda- olda'Jlal és megszáritják. A borjú ita'ása előtt a vödröket ismét kiöb- 11 ik forró vízzel. Eend&lvül fontos a tehenek mindennapos tisz' oga ása. Itatás után a borjú száját le őrlik saját törü 'közijükkel ha pedig föcs- tejet itatnak, kezdetben meleg víz­zel mossák le a szájai, azután tör­lik szárazra. Ezt a szakszerű eljárást különös­képpen aján’juk a tehenészeknek a mesterséges borjűnevelés további, sikeresebb műveléséhez. — LANTOS — Túlteljesítettük Sztálin elvtárs születésnapjára tett vállalásunkat A szécsényi állami gazdaságban a Sztá­lin elviárs születése napjára tett munka- feiajániásokat már sok dolgozó teljesí.et­te, sőt túl is teljesítette.'így a „Kossuth” foga.ős munkacsapat tagjai: Gyenes Kál­mán 150, Konrád Tamás 150, Szűcs Ist­ván DISz tag 140 százalékra teljesi.ették vállalásukat az elitrépa hordásnál. A dugványrépa berakásnál Szép Ilona, Burgundi Etel, Davicsin Erzsébet és Szép Teréz 112’ százalékos eredményeket értek el. Ez: a szép eredményt elérhette volna; Bobcsás Juci és Takács Erzsébet is, de laza a munkafegyelem náluk. Állami gazdaságunk dolgozói nőin állnak meg ezen eredményeknél, hanem tovább fokozzák azt a soronkövetkezö fel­adatok elvégzéséért. Kovács István a Szabad Nógrád levelezője, Szécsényi Állami Gazdaság. Hogyan teljesítette túl MHK előirányzatát a Zagyvapállalvai Építők Sportköre TÖBB LELKIISMERETESSÉGET A BÁNYÁSZOK ELLÁTÁSÁBAN Kormányunk ' gondoskodik arról hogy élenjáró búnyászdo'gozóink az elvégzőt, nehéz munka arányában niitgbecsülésben részesüljenek. Ezer részesítette őket kü ön ruha anyag és lábbe'i juttatásban, aminek klosz ása mos:' van folyamatban. Az elosztás azonban nem minden esetben .történik helyesen, amit bizo­nyít az is, hogy a bányászok felesé­geinek abba a községbe kell menniük beváltani az utalványukat, ahol fér­jeik dolgoznak. így történhetek meg pé dáu', hogy Kistercnyén reggeltől késő estig kell várakozniuk, amíg megkapják a ruhaanyagot és lábbelit, mert a környező és messze falvakból egyszerre igen sok asszony gyűl össze. Emejle 't a kistercnyei 88. számú áruda veze'ője a bánva ^asszonyokat meg nem r’ető bánásmódban részesíti és a rossz szervezés kövei kéz ében előál'ot't nehézségeket helytelen vi­selkedésével, kijelentésével ezt fo­kozza. Havasi Is vénné bányászasz- szony a zagy-vapálfalvai bánvate cp- rő! levélben számol be erről. Megírja, hogv már reggel a G órási villamossal elmentek Kittcrenyéro, gondo.va rogy hamar végeznek. „Amikor fel kettőkor már csak öten, pálfiilviak voltunk, akik mée nem kap. túli meg áruinkat — írja levelében ™ uz áruda dolgozói elmentek ebédelni Kértem az áruda vezetőjét, Grossz Sán­dort. szolgáljon ki bennünket, mert szeretnénk a délutáni munkásviliamos sál hazamenni. Erre azt felelte, hogy őt ez nem érdekli, sőt később kijeién, tette, hogy azért sem teszi meg ezt a szívességet és majdnem rámhúzta a roí- Jót. Erre megmondtam neki, „ne fe­lei.se el. hogy ir.51.et írunk“, mire o kijelentette, hogy fogjam be a számat, mert beiémrúg. A kistercnyei dolgozo asszonyok elmondták nekünk, hogy ez az üzletvezető mindig így bánik a, dol­gozó asszonyokkal. Amikor később visszajöttek, í Ion ti Józsefné, aki szin­tén Pálfalváról jött velünk —V gyér me. kei részére sötét anyagot szeretett vol­na kapni. Grossz kijelentette, boss' ilyen véget nem bont fel, vagy tetszik neki a világos anyag, vagy nem visz semmit. Egész magatartása gúnyos, le,, néző volt. ami abból adódik, hoy/y y a múlt embere, nem bírja elviselni, hogy államunk így megbecsüli a ba. nyászokat. Tehát sürgősen, változhatni kell az ilyen helyiden elosztási rendszeren és helyes lesz, ha a hány ászasszonyoknak nem keli azért 20—30 kilométert utazni, hogy az rnya^ot megkapják, hanem a községük* ben kerüljön kiosz ásra. A Népbolt igaz­gatósága pedig nem mulaszthatja el Grosz Sándor erélyesen figyelmeztetni arra, hocy nem a dolgozó asszonyok van­nak az üzletért, hanem az árudának az a feladata, hogy pontosn és tisztességesen kielégítse a dolgozók igényeit. A Zagryvapálfalvai Építők sportkörében májusban nem valami jói ment az MHK szervezés. Nem fejtettek ki teljes műn- kát a szervezés terén. Az MTSB a sajtón keresztül megbírál­ta a sportkör rossz munkáját, a sportkör vezetősége ezt a kritikát elfogadta és hozzáfogott a hibák kijavításához. Baranyi János sportíeleiŐ3, Juhász Jó­zsef II. az MHK bizottság elnöke meg­szervezték a2 üzemrészek közötti labaa- rugó mérkőzéseket, ezeken a körmérkö. zéseken 105 nem aktív sportoló vett részt. Megszervezték, hogy a körmérkőzések előtt a csapatok MHK próbákat tegye­nek, de nem elégedtek meg, hogy csak a csapatok tegyenek próbát, hanem be­vonták a nézőket és versenyt indítottak, hogy melyik üzemrészből tesznek legtöb ben MHK próbát. Az Építők Szakszervezetének sportosz­tálya MHK országos postaversenyt írt ki. Ebbe a postaversenybe bevonták nzo. kát a dolgozókat, akik még nem vetlek részt az MHK próbákon, - így sikerült megnyerniük az Építők Szakszervezetének az első díját, ami egy teljes labdarúgó felszerelés volt. Ez a postaverseny nagy. ban elősegítette a Zagyvapálfalvai Épí­tők sportkörének MHK munkáját. Az előirányzat 230 fő volt, ma már a Zagy­vapálfalvai Építők sportkörében 272 fő tett teljes próbát. A lakatos műhely minden dolgozója le_ tette az MHK kötelező próbáit, de a hú- zógepüzem." vágóműhely, keverő és az adminisztratív dolgozók sem maradtak el. A pártszervezet, vállalat és az üzemi bizottság vezetői, példát mutatva men­tek ki az MHK próbákra. A tűzoltók Óvári István parancsnok és Balogh 1st. ván parancsnokhelyettessel az élen mind letették az MHK próbákat. A sztaháno­visták, élmunkások, Csongrádi Láss 16 I® Somoskői Sándor, Szőke István voltak az élenjárók az MHK próbák teljesítésé­nél Haán György üzemvezető, Baruz Ar. pád főmérnök mind sikerrel próbáztak. Csongrádi László I, sztahánovista el­mondja, hogy fiatal korában ő is spor­tolt, de most. az MHK próbák utáji érezte, mennyire segítette munkájában a sport. Először a szakma legjobb dolgo­znia lett, azután sztahánovista oklevelet kapott, sőt munkamódszerátadásban is segítségére volt az MHK próba., a mel­lé beosztott Szegedi László, akivel együtt tették le a próbákat és együtt MHK.áztak, ma már jutalmazott dolgo­zó a gyárban. A többi dolgozók, akik: letették az MHK próbákat, mind azt mondják, ho^y segítségükre volt a gyá* ri tervük elérésében az a kis sportmoz* gás, amit az MHK próbák letevésében* kiíejtettek. Évi tervüket 45 nappal ha­marább fejezték be, 1951 november 16-án. A Zagyvapálfalvai Építők sportköré, ben meg van a lehetőség a sportoláshoz, amit ki is használnak. Sok olyan dolgo^ zó kapcsolódott bí* a sportba, akik as MHK-in keresztül ismerkedtek meg: & sporttal, sok új tehetség jött felszínre, mint pl. Juhász Gyula III., aki 165 cím­et ugrott magasba, Tóth László, alti 65 métert dobott gránáttal, Görgényi Gyu­la 100 méteren 11.8-at futott. De kivet­ték a részüket az idős dolgozók is. Megy^ gyes Gyula, Breznai János, akik dék után dolgoznak és hogy az MHK pró., báknak eleget tudjanak tenni, délelőtt jártak ki a pályára próbázni. . \ így javították ki az MHK munka hiá* nyosságait a Zagyvapál falvai Üveggyár­ban és így lettek az Építők Szakszerve­zetének egyik legjobban dolgozó sport, köre. így került a hatodik helyre as S. Vasas A '/■ elmúlt héten fejeződött be az NB II. labdarúgó sfcezon 1951 es éve. A Keleti Csoport első helyezettje a BP. Postás lett, A Salgótarjáni Vasas a 6. helyen végzett 28 ponttal. Ha megnézzük, hogyan is érte el a Vasas ezt az előkelő helyezést, akkor látni fogjuk, hogy az év folyamán mi. lyen nagy változáson és fejlődésen men­tek keresztül. Az 1951_es évet a Vasas labdarúgói Szabó edző keze* alatt kezdték meg. Az első mérkőzéseket váltakozó eredménnyel vívták, majd a tavaszi szezon köze­pétől kezdve fokozatosan kezdett vissza, esni a csapat. A szezon végére már a kiesők zónájába kerültek. Látva ezt, a Vasas vezetőség megtette a szükséges intézkedést és leváltotta a csapat edző­jét. Helyére az őszi szezonra Takács Danit, az acélgyár egyik dolgozóját, a csapat volt játékosát szerződtette le. A csere sikeresnek bizonyult. A csapat az őszi szezonban egyik meglepetést a másik után okozta — de tegyük hozzá, hogy kellemes meglepetést, mert mind­járt az első mérkőzésüket — Eger ellen — fölényesen megnyerték, maid a Mis­kolci Lokomotív elleni mérkőzésről is győztesen jöttek haza. Ezután Debre­cenből és a Budapesti Lokomotívtól hoz. tak el egy.egv pontot. A legszebb fegy­vertényük a Bp. Lokomotív és a Mis­kolci Honvéd elleni döitetlen mérkőzés, valamint az Ózdi Vasas ellen 4:2-es győzelmük volt A csapat sportolói igeij sokat fejlőd. n tek az új edző keze alatt. Cs^te, Bíró, Kohári, Ruzsinszki meglepő vál­tozáson ment keresztül. Játékuk erőte­lesebb. gó’ratörőbb lett. De szembetűnő Csmedik állandó jó formája is. Csin- csiktől sokan féltek a szezon elején, já­téka, akárcsak Ruzsinszkié. sok kíván, nivalót hagyott maga után. Labdakeze„ lésük igen fogyatékos volt. Ma mái' ezt alig lehet észrevenni. Csincsikről elis­merően nyilatkoztak az ellenfél vezetői is. Sok sportkör szívesen látná soraiban* Ruzsinszki meglepően gyors és kapura-, törő. gőlveszélyes csatárrá nőtt. A csapatban kitűnő a szellem is, mint. egy nagy család, úgy élnek. Az edzése^ ken is igen szorgalmasan végzik az ed­ző által előírt gyakorlatokat. De az összjáték terén is sokat fejlődtek. A vé­delem hosszú, tértölelő előreadásokkal küldi támadásba a csatárokat. Ez a já­tékstílus igeh meglepte sok esetben aa ellenfelet, s mire azok megtalálták en­nek az ellenszerét, már késő volt. Az utánpótlás terén is javulás állt b® az edző munkája nyomán, hiszen már most megfelelő játékos áll készenlétben minden csapatrészre. A kapuvédő Csala mögött ott van a fiatal Kiss és Bu„ lyovszki, a hátvédtartalék Kilvádi és & fiatal Mede, aki az utánpótlás legtehet«, ségesebb tagja. A csatársorban az első­számú jelölt Rigó, a balösszekötő, do Tóth, Vincze, Molnár, valamint Kocsis is kopogtat az első csapat ajtaján. L' igyelcmbe kell venni, hogy a csapat 1 további szereplésében nagy válto­zást jelent az üzem északi végében el­készült edzőpálya is. amellyel megoldó, dik a rendszeres edzés lehetősége* Ugyanis a csapat bajnoki mérkőzéseit a Bányász pályán játszotta, de rendszeres edzést nem tartott, mert pálvahiánnyat küzdött. Jövőre már készen várja a va­sasok sportolóit a nép államának segít­ségével füvesített gyönyörű stadion, amely országos viszonylatban is az el­sők köz© tartozik. — sror ^ Tapasztala m, musúamódszersm állantfó ismertetésével járulék hozzá üzemük termelésének emeléséhez K edves Elvtársak! Mint lőmesler dolgozom a nagybátonyi Béke-táróban. Ok óber elején még mint csapatvezető sztahánovista vájár igyekezy tem minél több szén termelésével segíteni az ötéves terv teljesítését.- Most mint ló- mester, úgy akarom ezt elősegíteni, hogy az én brigádomnak a tapasztalatát, mun­kamódszerét, amellyel 160—180 százalék­ra tudtuk teljesíteni tervünket, átadom Béke-táró minden csapatának. Megma­gyarázom a csapatvezetőknek, hogy a leg­fontosabb a jegyelem betartása, a munka­idő minden percének becsületes kihaszná­lását. Egy csapat azonban csak akkor lesz olyan összeforrott egység, ha a csapatve­zető maga jó példával jár elől. Én a kö­vetkező módszerrel értem el ezen a téren eredményt. A délutáni szakban például háromnegyed háromkor ér ki a szállí o- vonat Szorospatakra. Mindjárt megnéztem, megérkeztek-e brigádom tagjai. Én már indultam is be a bányába és sok esetben mire ők bejöttek, már egy méteres rést készítettem el a géppel, úgy, hogy csak fúrni és lőni kellett. Látták társaim, hogy így sokkal jobb eredményt tudunk elérni és nemsokára szó nélkül követtek, amikrtr én elindultam a bányába. Beérve rögtön megvitattuk, hogyan érhetjük el a leg­jobb eredményt, mert nagyon sokat számít az, hogy a betörési lyukakat hogyan he­lyezzük el. Ezen a téren is átadom mód­szeremet, Kezdéskor rögtön megyek a csapatokhoz és segítek nekik járni és nagy öröm, ha látom, hogy az én módsze­remmel jobb eredményt tudnak elérni, mint addig. Például az Oravec László ak­nász irányítása alatt lévő szakaszban csak 90—95 csillét tudtak kitermelni. Én négy napra átmentem abba a szakba és meg­mutattam, hogyan kell az ortot összefutni ahhoz, hogy több szenet tudjanak termel­ni. Ma már 120—140 csille a napi ered­mény. Ugyanígy volt Kovács József csapa­tánál is. ők októberben csak 87.8 száza­lékra tudták a tervüket teljesíteni, Nagy László S. csapata pedig 89.8 százalékot értele el. Én megmagyaráztam a csapatve­zetőnek, hogyan érte el az én brigádom a jó eredményeket. Megmutattam a gyakor­lóban is, hogy mit, hogyan csináljanak és a módszeremet átvéve, november 19-ig a hármas csapat 98.4, az ötös pedig 118.4 százalékra teljesítette novemberi tervét. Az eddigi tapasztalatom az, hogy a dol­gozók legnagyobb része szívesen tanul és veszi át azokat a módszereket, amellyel több szenet adhat hatónk erősítéséhez. A fegyelem betartására is rá lehet nevelni a dolgozókat, ha helyes módszerrel fo­gunk hozzá. Ha a felügyel/t, a műszaki vezetők gondosan megbeszélik a dolgo­zókkal a nehézségeket és segítenek annak leküzdésében, akkor a dolgozók jobb eredményeket tudnak elérni. Ezen a téren mutatkozik is javulás. Míg a Béke-táró szeptemberben csak 87.26 százalékra teljesítette a tervét, no­vemberben már az első naptól kezdve lokoza’osan emelkedett a termelésünk és 19-én 110-5 százalékra álltunk tervünk ‘eljeskésével. Az egy főre eső átlag 4—5 csille volt naponta, most pedig 5—6 csil­le, de elértünk már 7—8 csillét is. Én minden tudásommal azon leszek, hogy ezt a teljesítményt minden csapat elérje és állandósítani tudja. Szerémi László Szabad Nógrád levelezője. Nagybátony, Szorospatak. SZABAD NOGRAD MI>P Nöíráílmozv *i Pártbizottságának lania Felelős kiadó: NAGT KALMAN. Szerkesztrtsés és kisdóhiva'ai Salííútarján. Rákúrzi.n 9'i. Telefon: szerkesztőség 62 . fciadóhtratal 30 Előfizetési díj: egy hóra 2.— frt. negyed, évre 6.— frt. félévre 12. - írt. egv &vre 24.— forint. Borsodi Nvomda Miskolc Felelős nyomdavezető: Szendrői Imitat, A játékvezető súlyos tévedése folytán jogtalanul vitte el az egyik pontot a Dorog Salp. Bányápz — Dorogi Bányász 1:1 (0:0) Mély talajú pályán találkozott a két bányászcsapat mintegy 2000 néző je­lenlétében. A salgótarjániak a kövstke. ző felállításban vették fel a küzdelmet: Oláh, Kiss, Para, Debreceni — Szőj ka, Lackó — Bablena, Csuberda. Szabó, Vi- lezsái, Zsédely. A mérkőzés első perceiben veszélyes helyzeteket teremtettek a tarjániak a do­rogi kapu előtt, de a dorogi kapuvédő menteni tudott. A tarjáni fiúk kezükben tartották » játék irányítását az első félidő vé­géig. Csuberda lövését, majd Szabó és Bable­na lövését • csak szerencsével tolta szög­letre a dorogi kapus. Ezután egy dorogi támadás fut végig a pályán és Lackó jóvoltából majdnem gólt szerez a dorogi balösszekötő, de az erősen rálőtt labda Oláh lábáról pattan ki a mezőnybe. Ez. után feljön a tarjáni csapat, gólt azon­ban nem tudnak elérni a félidő végéig. A második félidőben megváltpzik a lá­tók képe. A dorogi csapat támad töb­bet, mé^is n tar-iénmk érnek el gólt. T>v támadást hárítanak a tb'* 1’0#* vé­dők, a labda Bablenáboz kerül a lO.eson, aki egyből rálövi. s a lab­da a jobbsarokban köt ki. 1 :Ö. Feljönnek a tarjániak. de a kemény do­rogi védőkkel csak Szabó és Beblena mer közelharcba bocsátkozni, Csuberda és Vilezsál mélyen hátrahúzódva játsza­nak. így a kínálkozó helyzeteket nem tudják eredményesen befejezni. A dorogi támadások állandósulnak. _ A 40. percben egy előre rúgott labdára Para és Varga futnak rá. Para a lab­dát megáiiftia a. 16 oson belül. Varga a nagy lendülettől nem tud hirtelen meg_ állni, a csúszós taraion elvágódik. A já­tékvezető a legnagyobb meglepetésre a tl-es pontra mutat. Maguk a dorogiak finrsrl £ nr/->»7Tt ft k. Hiába tiltakoznak a tarjáni játéko­sok, a megítélt büntetőt Aspirány értékesíti. 1:1. A hátralevő időben már hiába támad a tarjáni csapat, az eredményt nem tud­ják megváltoztatni. Lantos játékvezető az első félidőben elég jól vezette a mérkőzést. A máso. dik félidőben egyik hibát a másik után követte el. A tarjáni gól után a part­jelzőt körülfogták a dorogi játékosok és Buzánszki a válogatott hátvéd nyomda- festéket nem tűrő módon viselkedett a partjelzővel szemben. Buzánszkit ki kel­lett volna állítani. A mérkőzés eredmé­nyit megváltoztató lLes pedig teljesen jogtalan volt. Para nem követett el se. milyen szabálytalanságot, amiért jogos lett volna a büntető, hiszen a sáros, csúszós talaion nagyon sok esetben még labda nélkül is elestek a játékosok. így csúszott el a dorogi összekötő is. Ezzel a súlyos tévedéssel teljesen lerontotta a jó teljesítményét Lantos játékvezető. Vde.ie volna .nácink is a Szovjetunió példáját bevez^tm hogy a játékvezető ibren súlyos tévedése, afc creduié^-^e kávo,« ítélete után. a mérkőzés űíjaiét» Szását rendelnék el a szövetségnél. A játékvezetőt pedig megdorgálnák. Ezzel elérnénk, hogy a játékvezetők nagyobb, gondossággal készülnének fel a mérkő­zés vezetésére és jobban meggondolnák az olyan elhamarkodott ítéletek ki­mondását, amellyel már nem egy eset^ ben' befolyásolták a mérkőzések eredméw nyét. APRÓHIRDETÉSEK Kovács Lász’őné sa^iTarjáni !í'ím elvesztette 742.376. számú párttag­sági könyvét. Kéri a becsületes 'meg­találót^ aája le a kiadóba. A téli burgonya akció keretében a»s üzemek dolgozói és a KSZT tagok részére kiadott I. jelű 3315. számú burgonyautalványon t*alá.ható 3-ay számú szelvény 1951 november 30-ig vákbató be. A szelvényeket december l én már nem váltják be. Ezzel egy- időben a vöröshagyma forgalmának korlátozása megszűnt és az szabadott vásáro’ható. Ezúttal mondunk köszönetét a tűz- helygyári öntöde do'gozóinak elhunyt apánk, nagyapánk, temetése alkalmá* ból nyilvánított részvétükért*. Hlavacska család. Keres azonnali belépésre po’itikai- lag'teljesen megbrzha'ó egyént az Uj- riKijoriKísérleti Állami Gazdaság. Utol­só állomás Selyp Gazdasági vezetőségi Kel'etógépet vesz magánosoktól az Állatni Gazdaságok Nógrádnjegyei Központja. A keltetőgép pontos leírá­sával együtt ajánlatot Salgótarján, Bégi posta út 2. szám címre kérjük megkü’deni. Er'esités! 1951 december 15-től a szakrendelésre, kórházba fe!ü vizsgá­latra s b utazó be'eg vasúti és autó- buszköltségeit csak abban az esetben térít* meg az SzTK, ha a megváltott jegyét a helyi szervnél bemuta'ja a beteg. A, leszálló á'lomáson a vasúti jegyet tehát nem kc'l leadni, hanoiit az utazás célját* a beutalásra vonat­kozó ira'tal kell igazolni. Au’obuszOtt va'ó u'azás esetében is meg kell tar- *ani a jegyet, de annak átvételéről a kalauz'ó' elismervényt kell kérni. SZTK Nógrádmegyei Alközpont,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom