Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-02 / 51. szám

4 flEABAS WOÖÄJLD 1931 december. 2. ,SEGÉDTISZTI« VAGY ? „»Ai i rote 3.1 mi munkának nr egyetemes gsrotecármoaKa részévé kell leniu, Kere» kévé es csavarjává annak az egyetlen egységes, uasy gepezetneg. anieiji-t, az égész xnankásoszvaty untuuatog eiesapata vnvzgat. Az irodalmi munkának a sz r. vezeti, tervszerű, egységes párimunka alkotó részévó kell válnia“ — irta 3 ,,Pártszervezet és pártiroiiaiom" c. lutí. \ellen .Lenin elvtárs. Amit Lenin elvtárs a* irodalomról mondott, áll ez a kultúra minden területére. Kávai elvtárs ír, oml _ ta Jt'ártunk ti. Kongresszusait. ,,A 1.01. áúrforradalom tclailatai nem öncéiú fel- utlalok, hanem alá vannak rendelve gaz­dasági és politikai főíelada.ainanak és kóiesónliatástian vannak velük“. Mi tehát a kultúrmunka feladata? Feladata a hazaszeretetre való nevelés. Feladata megismertetni népünkkel ltur. eos, haladó hagyományainkat, hogy magyar nép legjobbjai milyen hősi fiar- eot folytattak századokon át « haza be­csületéért ég hogy mi csak hozzájuk le­szünk hűek, ha úgy dolgozunk szabad hazánk felvirágoztatásáért, ahogy ó'k harcollak a függetlenségért. Az igazi h»; uafiság —■ cselekvő bazafiság. ,,Az. igazi cselekvő bazaiiságot az jellemzi, hogy hazafisig kizárja a népek közötti ellen­ségeskedést és az az ember, akit ez a bazafiság tölt el. kész dolgozni uz egész emberiség javára“. Már a mnlt század derekán így írt az igazi haza f iságrol f lobroíjulmv. a nagy orosz forradalmi demokrata. Tehát a kultúrmunka felada. ti ma a proletárnemzetköziségre va’ó ne. veié«, mindenekelőtt ielszabaditónk nagy Szovjetunió iránti hűség és szere, tetre való nevelés. A jó kiiltúrmunkának cselekvő hazafiságra kell nevelnie dolgiv- zóinkat. Nem lehet jó hazafi az. aki ugyan lelkesedik Hunyadi Jánosért , és az lH48-as szabadságharc vezetőiért: Kossothért, Tán esiesért, Petőfiért — de nem szereti igazán a mai Magyarorszá­got aki nem vesz részt szabad hazánkat építő szocialista versenyben. aki nem érzi hazafias kötelességének a termelő munkában váló példamutató helytállást. Röviden szólva: a kultúrmunka .egyik legfőbb eszköz az emberek szocialista szellemű nevelése szolgálatában. DE HA AüT GONDOLJUK, hogy a salgótarjáni vasú'állomás „segéd­tiszti kaszinója“ arról nevezetes, hogy jól használják ezt a fegyvert — té­vedtünk. A „segéd iszti“ ta án nem is annyira nevezetes, mim: inkább hírhedt. A segéd'iszti — mim'ha csak Amerikában lennénk — kapitális a vállakózás színhelye lett. Vasár­naponként a kaszinói nagyobb­részt bimpenprole'.árok lepik cl. gyakori vendégek a közönséges tu* ea- lányok, akik annak e lenére, hogy a zene nem „amerikai“ zenét já szik, eszeveszett ember módjára tokereg- :nek-venaglanak — „amerikai“ módra táncolnak. A magyar nép tiszteli, be­csüli a Roosevel'tek, a Howard Fastok -3 faul ßobesonok Amerikáját, de gyűlöli az Acheson, Tnimau és a Du- poniok Amerikáját. Ezek a jampecek, lumpe,nproler árok önnek az u öbbi Amerikának, a háiború Amerikájának u propagandistái, ennek a- -»Bel.-emét 'erjesztik! A pártszervezet és a városi tanács mit tett annak érdekében, hogy ez a tűrheti etlen „kultúrmunka“ megszűn­jön és helyébe azok vegyék kezükbe a kaszinó irányítását, akiket az meg­illet — a vasúé becsületes dolgozói, ifit térti Sommit! Bár felhívjuk a tanács figyelműt, de ha ásos in ézke- dés nein tör’ént. A rövid figyelmez­tető cikk után néhány vasárnapon keresztül volt ugyan némi javulás de már újra az „amerikai kultusz“ dívik mint a cikk megjelenése előtt. SÚLYOS HIBA. hogy maga a vas­úti pártszervezet* nem lép fel ez ellen •erélyesen és Kisa elvtárs, a fütőházi pártititkár a szervezet által rendezett egy-egy e’őadáson, mint pénz'áros működik. A vasárnapi „mulatságoka'“ felváltva rendezik hol a pár'szerve­zet, hol tvz. MNDSz és a többi tö- megszervezw. Belépődíj 3 forint. Mire költik a bevételéi A dolgozóknak ■díjtalanul kiosztott brosúrák áfát fe­dezik belőle, vagy mint egy a’kalom- rnal történt: a filmpropagandisiának a moziban kiadéak 80 forint értékű jegyet. Az illetőt Miskolcra rendel­nék, tehát mit volt mit tenni, az el- aánt jegyet kivetlek és azé díjtalanul kiosztották a do’gozók közo t. Ennek az árát is a „mulatozás“ bevételéből fedeznék. Ilyen célt szolgálnak tehát a „mulatozások“ A „kaszinó“ nevo hivatalosan kul- riurot-'hon. — de szelleme hivat’anü! segéd tiszti kaszinói“. Könyvtáruk is van, 600 egynéhány kötetből álló, — Szocialista kultúrát a salgótarjáni vasutasoknak nyestek, hogy a vasút becsü’etes dől- sók, mint politikai munkált, mint az gozói nem érezték magukénak a „ka- emberek szocialista szel emu nevelé­szinót“ és az ott uralkodó szellem ve­szélyes, er'i a most létesült és a Ma­ród Gyula hozzáér.ö munkájával szép fej ődésnek induló 60 tagú vegyes­kórus, de a népi zenekar és a ‘tánc­csoport további előrehaladását is. —- Ezért Jte le:t elsősorban a hibákat tol 'árui, ezért elsőrendű feladat az „Acheson és -Truman kul úsznak“ a végére járni. Ha a pártszervezet a vasút kultúr- é.etének erre az egészséges részére támaszkodik, ha ezt a nemes cé ki ű- zcsü csoportot ezokui.án még jobban áthatja szabad hazánk és a vi ág dol­gozói — elsősorban a Szovjeúnió iránti szeretet szelleme — ha ezt tük­rözik előadásaik — a apve öen meg- vál.ozik a vasút dolgozóinak kultúr­áidé, a kultúrotthon arculata, szelle­me is. MI TEHAT A TEENDŐ? Elsődle­ges, hogy a kultúrának kellő „tekin­tély “ szerezzenek, hogy úgy tekint­senek eszközé'. A ku. úro. thon veze­tőségét ki kell egészíteni pártoukivüü dolgozókkal, mert a papíron szereplő vezo őségben csak. pár.tagok vo'tak. Szervezzenek csasz uska-brigádoka', szervezzék meg az olvasó-mozgalmat. Terem tsenek szorosabb kapcso atot a kultúrmunka és a termelés között. Feltétlen szükséges, hogy a vasút kommunista vezetői nagyobb jelen ő- séget tu-ajdonísanak a kul úrmunká- nak. Az eddigi tűrhetetlen rossz munkáért nem a zenekar; terheli a fo elösség —- ahogy Krasznai elv ára állítja — hanem ökot, a vasút’ kom­munista vezo öit. A munka megjaví­tásának is az a legfőbb feltétele, hogy a vezetők megértsék: a kultúr­munka fegyver az ötéves t'erv meg- valósi ásóért folyó harcban. Az a fel­adat, hogy a vasút kultúrmunkásai Pár unk H. Kongresszusa á’ital meg­szabott fe adatok szenemében végez­zek kul.úrt'evékenységüket. Nágrádl rssm maradhat !© a hulladék gyűjtésben a megyék versenyében ELŐRE A HM.LIOÉXGYÜJI0 HÓNAP SÍNEMÉÉRT! Sztálin elvíárs születésnapjára újabb do gozókkal erősítsük az MSzT-t A Szovjetunió felszabadító harcának köszönheti a magyar nép új életét. A Szovjetuniónak, a Sztálin elvtárs vezette Szovjet Hadseregnek köszönhetjük fel szabadulásunkat. A pásztói parasztok, hogy gróf Almássy földje helyeit saját magukét dolgozzák, hogy az acélárugyá­ri dolgozók munkája már nem a „Rima” urait hizlalja kövérre, hanem a maguk életét szépíti meg, a Szovjetuniónak kö- rzö.nhetjük, hogy van hazánk és van erős hadseregünk, A Szovjetunió szüntelen se­gítségnyújtását életünk, napunk mindem órájában érezzük. A bányászok, a gyári munkások, a parasztok munkáját szovjet tapaszta­latok és szovjet gépek könnyítik meg. A Szovjetunió segítsége mindennapos életünk részévé lett. Az MSzT a magyar népnek az a szer­vezete, amely a szovjet és a magyar nép közötti széttéphe etlen barátság szellemét ápolja. Az MSzT feladata a Szovjetunió megismertetése Feladata, hogy az ország minden dolgozójával megismertesse azo­kat a hatalmas eredményeket, amelyek­kel a Szovjetunió legyőzhetetlen hata­lommá, a béke legerősebb hatalmává lett. Az a feladata, hogy segítse a szovjet tapasztalatok magyarországi megho­nosítását. Ilymódon az MSzT hazánk megerősítésének, a Szovjetunió meg­ismerésének nagy iskolája, a béke szervezete. A szovjet és a magyar nép közötti barátság ápolóinak itt me­gyénkben is sok lelkes, fáradhatatlan propagandistája van. Ilyen például a nagvbátornyi vájáriskolában Szarvas Pál ifjúmunkás, aki november hó­napban 109 taggal erősítette a Ma­gyar Szovjet Társaság táborát. Lel­kes munkájáért Szarvas Pált az MSzT megyei vezetősége Igisev: ,,Bá­nyászok című könyvével jutalmazta megl A Szovjetunió iránt érzett szeretetét Csinosa Pál, a szentkúti bányászszálló dolgozója is munkájában juttatja kifeje­zésre — 72 új tagot szervezett az MSzT- be. Sámsonházán jő példával járnak elől az MSzT aktívák a begyűjtés mun­kájában is. Sztyasnyi György a helyi szervezet gazdaságvezetöje már min­denben eleget tett begyűjtési köte­lezettségének. A Salgótarjáni üveggyár MSzT szerveze­tének tagsága Sztálin elvtárs születésnapjának tisz­teletére vállalták, hogy 300 taggal növelik szervezetük létszámát. Itt különösen Angyal Barna és Csák Fe­renc végez jó munkát A megye területén az MSzT 16 helyen szervezett orosz, nyelvtanfolyamot. 9 he­lyen most van szervezés alatt. A Szovjetunió az orosz nyelv tanulá­sához is nagy segítséget nyújt. Megyénk 10 szovjet gramofont kapott ajándékul, aminek segítségével az orosz Megyénk dolgozói szeretik a Szov­jetuniót, csak a rossz szervező mun­kának tulajdonítható lemeradásunk. Az eddig elért gyenge eredmény nem­csak az MSzT sezrvezeti gyengeségét je­lenti, hanem arra is fényt derít, hogy pártszervezeteink nem támogatták úgy a szervezetet, mint ahogy kellett volna. Az új tagok szervezése egyik legfonto­sabb feladata az MSzT-nek. De nem elégséges csak új tagokat szervezni, a ta­gokait aktivizálni, munkával kell ellátni, feladatokkal kell megbízni őket. Csak ilyen körülmények között lehet az MSzT élő, eleven szervezet, a Szovjetunió ta­pasztalatai ismertetésének nagy iskolája. Induljanak harcba az MSzT-szerveze- tek, hogy Sztálin elvtárs születésnapjáig újabb ezres tömegekkel erősítsük a Magyai—Szovjet Társaság létszámát- Pártszervezeteink segítsék, a tömegszerve­zetek kapcsolódjanak bele az MSzT tag- tervező munkájába. A májusban megtartott í'émgyüjlö Hét — mint em ékezetes — igen jó eredményt hozott. Többezer vágón fém-, vas-, papír- éa más hulladék gyűlt össze és szakszerű osztályozás után a megfő elő feldolgozó iparüzembe került. A munkások: keze alatt a pin­céikben, padlásokon, falusi ezé ükben eddig- szin'e szométszámba menő aula- dókból traktor, vaisúfi mozdony és *»k más fontos iparcikk lett. A dolgozó és tanú ó ifjúság alaposan kivetle lószél a begyűjtés munkájából, ugyanakkor azonban azt tapasztalta, hogy igen sok helyen még nagyon sok ilyen értékes huladék maradt, amelynek feldolgozása jelentős mér ékben meggyorsítaná öt­éves tervünk végrehaj ását. Éppen ezért a födműves-zöveikezetek, amelyek a májusi begyűjtés ártalmá­ból olyan jó munkát végeztek, elha'á. rozták, hogy karöltve a MÉH (Mellék­termék ce Hűl adókgylij lő VaTakit) vál'ala+okka’ november lOjől december 10-ig Hulladélcgyüjtö Hónapot rendez nek- A Hulladékgyüitő Hónapnak az a fő célja, hogy a falvakból, tanyi'ból e'őkefüljön népgazdaságunk nyersanyag­ellátásának fontos rejtett tartaléka, minden hulladék, amely ipari feldo go­zásra alkalmas. Három mázta htiüadékpapir az iskola padlásán Nógrádmegye a májusi Fémgyüjfő Héten, mindvégig elő járt a megyék hulladékgyűjtő versenyében. Ez a tény sarkalja moe| fokozott munkára Halász Sándor elv társat, a megyei MESzOV titkárát, aki az 5 járásban lévő 138 fö dmüvessvövetkezot munkáját ellen őrzi. Igen nagy segítségére van termé. szétesem Katona Jenó e’viáre. a Megvet Tanács VB elnöke is, aki a községi ta­nácsokat lá‘ta el és látja el a megfelelő utasi: ásókkal. A szöveg­kéneteket mindenben segíti a MÉH balassagyarmati telepe, amely sa- já: instruk orai útján ludatosí'.ja az egéee megyében a gyors begyűjtés fon­tosságát. Halász elvjárasal látogatunk Salgótarjánon, Kisleányén és Zagyvapálfa'ván magkezdlék a vezetékes rádió beszerelését Aa ötéves tervtónényiink a népművelés fejlesztése, a dolgozók kulturális éleiszín- vonalának emelése érdekében tovább fej­leszti az ország rádióhálózatát. Ötéves tervünk nagyszerű ajándéka a vezetékes rádió. A \ ezt: ékes rádió előnye, hogy nem kell rádiókészüléket vásárolni, nem kell fizetni felszerelési költséget, nem kell an­tennára költeni, nem kerül a dolgozó pénzébe az áramfogyasztás. A javítási köbségek is a posta: terhelik. Nincs sem­mi más költsége, csak a havi 6 forintos előfizetési díj. A vezetékes rádión reggel 5 órától éjjel 12 óráig, a Kossitlh-rádió adá­sát közveti ik. A hangszóró ízléses, fényezett dobozban van elhelyezve. 3 erősségű, ki- és bekap­csoló gomb van rajta. A közvetített hang tiszte, nincs kitéve a légköri és egyéb za­varoknak. Oda vezetik be, ahová éppen akarják. És ennek ellenére a készülék napi 20 filléres megterhelést jelent az egész családnak. Pártunk és kormányunk határozata értelmében ebben az évben Salgótarjánban, Kis- terenyén és Zagyvapáljalván vezeti be a posta a vezetékes rádiót. A következő évben továbbfejlesztjük Sal­gótarjánban a megye többi falvaiban is a hálózatát. A vezetékes rádiót a tervezett helyeken minden dolgozó beszereltetheti az általa megjelölt helyre. Belépési nyi'atkozatot a postai kézbesítőről kell kérni. Az első előadás december első napjaiban indul meg. el Magyarnándorba., a földmű vessző vet» kezeihez és szívesen viszünk tudomás arról, hogy az általános iskola padlásán, már eddig is közel 3 mázsa hulladék- papír gyűlt egybe. Ebből a hu ladébMf rövidesen isko afüzet Asz a papírgyár­ban és módot nyújt arra, hogy a ma* gyarnándori iskolás gyermekeknek is bőven jusson. Juhász István a tanács VB elnöke többször dobo’taí|a ki a községijén a, Hulladékgyűjtő Hónapot, Renglovios Bé. la iskolaigazgató ösztökéli az útíö ő pajtásokat és így Magyamándor nem. fog e'mafadni a begyűjtésben. Lanyha a begyűjtés beindítása Mo* hara községben, ahol Klozilc Pál sző* vetkezeti ügyvezetőnek gyorsan kell be­hoznia az eddigi mulasztásokat. Szügy* ben Szeberényi Dezsőivé ügyvezető meg. fogadta, hogy huí'adékgyüjtő tervét túlteljesíti. OrhaJomban Zsigmond Ist­ván ügyvezető még nem gondoskodott megfelelő felvásár'óról. Hugyag köz­ségben Ferenczi János ügyvezető jól in- díiotla el a gyűjtést és elismerés d éri meg Nagyoroszi fa Patak községek föld-* müvessrövi* k-ze'eit is. Itt előre jelzik a falu minden házának, hogy a kocsi mi. kor jön a kapua’j elé készített hu'ladé- koké’rt. Ersekvadl:erten a hangszál/ többízben tette figyelmessé a lakosságot a Hulladékigyüjlő Hónapra. Az iskolá­ban Ba’ga József pajtás, az últö o csa­pat tanácselnöke naponta értekezik út­törőivel, hogy a házról-házra történő agitáció, minél eredményesebb legyen. A „sxfahanovista” hulladékgyűjtő Ä sok lelkes úttörő paj lások közül is kiemelkedik Sáfár Endre, a rétsági ál­talános iskola VJI. oszt. tanulója, aki mint úttörő őrsparancsnok is jó mjnkát végez, egyéniig pedig eddig annyi Téz­is vashulladékot vitt be a földmüvesszőr áefkezetbe, hogy ennek eV'enértékeként több, mint S00 forintot vitt hasa. A 13 éves, zömök fiúcska annyi huPa- dékot akar átadni a fÖdmíívesszövelke- zetnek, hogy annak ellenértékéből ké­miai laboratóriumot rendezhessen be. Bandi a gépipari technikumra ké- /.ül én bizonyosan nem hoz szégyent Rétságra. Rútságon egyébként a tanács ia hatba-* tósan támogatja a begyűjtést. Sáfár Andorné, a közeljátás e’őadója. aki a seriésvágási engedélyeket adja ki, elha­tározta. hogy minden engedélyt kérő elölt tudatosítja a sertésbőrök begy'ijié, sének fontosságát hangsúlyozvá" áht, hogy a bőrére a szövetkezet kilónkint 10 torin'ot firer és a beadó ezenfelül bors-, rizs- 6s cipőtalp utalványt kap. A ré;- sági járásban egyébkén] mint nzt a já­rási MESzÖV közli, eddig Nagyon*H és Tioonhány községek érték el a legjobb eredményt. Bár Ssendehe’y község «3. ideig még nem diesr’edhetik kimagasló eredményekkel, a hulladékgvüjtés ügVoi jó kézben van Gál József fö'dműves’zö- vetkezeti ügyvezetőnél. Jé munkát vé­gezlek a fa’uban a népnevelők is. A szendehelyt szövetkezet versevo’ben dl op összes járási földműaesszö'vetkezefekkzL Mü hozott a felszabadulás az építőipari dolgozóknak «is van köztük olyan is, amif már j nyelvtanfolyam hallgatói könnyebben A950-ben indexre tettek, de mindmáig j megismerhetik Lenin, Sz‘álin nyelvét, az a könyvtárban dísze’eg. Ilyen például orosz nyelvet. A gramofonhoz orosz és Bubti: „A bo'dogságér“ című könyvo, magyar lemezek tartoznak. A kóderkép- vagy Tatás Sándor: „Régi idők, régi j ű, tanfolyamon is sokszáz dolgozóval is- emberek“, vagy „Régi Magyarország . mer éti meg az MSzT a Szovietuniót, jókedve“, de még többet is sorolhat nánk. Mif igaadnak ezek a- rendkívül súlyos mulaszt ások? Aztt. hogy a párt- szervezet vetze'öi, de maga Krasznai elvtárs politikai tiszt sem tanulmá­nyozta elég mélyrehatóan a Párt­kongresszus határozatát és úgy gon­dolják, hogy rájuk nem vona'kozik Lenin e v árs útmu'atása sem. De a ea’gótarjáni vasúi-as dolgozók és ve- EO’ők között kia altulf rossz, elvtársia-- lan szellem is azt az utat egyenget e. ami lefegyverezáe a vezetők forra­dalmi éberségé* és elfojtotta a dolgo­zói kritikai készségé!1. SALGÓTARJÁN VASUTALLOMAS kuVűréletében nemcsak hibák van­nak. Azonban ezek a lyóe hibák már eddi,: rendkívül sú-1 evő doleoz . av n-,Vi. I V .. érteik meg a Szovjetunió békepoiitikáját Az elért eredmények mellett súlyos mulasztásokkal is találkozunk egyes szer­vezetek munkájában. Sok helyen maguk a pártszervezetek is lebecsülik az MSzT munkáját. A pártszervezetek sok helyen nem foglalkoznak fontosságának megfele­lően, nem támogatják az MSzT sezr- vezö munkáját. Különösen gyengén dolgoznak ezen a té­ren a bányaüzemeknél. De nem dicse­kedhet nagy eredménnyel a falusi szer­vezetek legtöbbje, valamint a salgótarjáni városi tanács sem. Ilyen kőrühnénvek között került me­gyénk az őrseid 19 megyéje közül a 17. helyre a tac: - ■ —-enyhén. A me­k- «ti tagja Az MDF Központi Vezetősége Agitáció« és Propaganda Osztályának kiadásában ..Hogyan harcolnak az építőipari népne­velők az ötéves terv teljesítéséért“ cím­mel füzet jelent meg, mely az építőipar­ban dolgozó munkások legjobb agitációs módszereit ismerteti. A füzet — amely bevezetőként Sztálin elvtársnak a Pravda mnnkí* társának az atomkérUősről adott nvitatkozatát közli — tartalmazza többek között Szí­jártó Latos elvtárs. építésügyi minisz­ter cikkét is. Szttártő etetárs cikkében rr többi között ezeket írja: A2 OKTOBEHI FORRADALOM szülte hta Szovjet Hadsereg felszabadította hazán.kíit aminek Txövctk^zté- ben az épí ftmunkAs>s&£ érebében is dün'ő változás állott ^ be. Az építőipar államosítása véír^t vete^r a kapitálist 3 vfi^alkozok munkásnyiizó rendszerének megszűnt az épí‘ö- munkások á’landó réme, a nmnkan-é’küHsécr Az émtőipar ma már egész éven át %rté áHandd Tmr»ká? Inz osit a do’srozék Fzámára. Az émtőmnnkások életszínvonala 1 é pásról - lé pé-sre emelkedik. Ennek méretoi* nemcsak a kereset növekedése xmi*atja hanem a szociális ,jui(*atások sor» is: ingyen orvosi rendelés ^ársadalombisj'osités fi- 70fot- bnfisán1 -j<privrr>7.-»T^úriTpti üdu^’ etes fi*zo' et‘ ünnep­napok fizető-1 ebédidő üzemi é kérésbe» imr>i 2 forint állami hozrájúru'ág nz éppőmunkások gyermekeinek in- írvenes oktatása sport és knltúrá is lebe őségek. s*b. Mindezek eervüt eflen «2 életszínvonal hatalmas emelke­dését jeleneik. A felszabadulás után a SzovjeNinié állandó eogit* sége ég Pár'unk útmuta'.ása alapján a-* építőmunkások szociális elá'ása az építkezéseken fokozatosan javult., lP51-ben a Népgazdasági Tanács megha'ároz'a az énítő- iparl munkások részére adandó szociális nonnáka*. Köte­lezővé térié és mo«indítot*a az ágyakkal asz*nlokkal, fehérneművel, mosdókká1 felszerelt vi’ágos egészséges munkáslakások építésé'’, ideig'enes munkásfürdők öltö­zők, mosdók lé-csiését. eseesemőotthonok szervezését, a nasvolili épí kezéseken orvosi rendelők felállítását, a kisebbeknél pedig az üzemorvosi intézmény beveze'’ését. MA AZ EPITKEZESEKEN általában a nők fér­fiak. ipari tanu'ék e különito*' munkásszárás“knn van­nak elhelyezve. A nagyobb épfkezóseken kultúrterem, könyv'ár áll a dolgozók rendelkezésére. Az épí .őipari kul- "lúrcsöportok nagyban hozzájárulnak ahhoz, bogy a kocsma, mely a felszabadulás e’őit a-z épí őípari munká­sok egye len szórakozőhe’ye volt, az építkezés körzetében mindinkább feleslegessé váljék. Az épí őmunkások élelmezéséről a kapiía’is*a építési válla’kozók neon gondoskod'Vk. A munkások hé'ről-hé-re yzáraz étetemmel táplálkoztak vagy munkaidő után pihe­nés he'vett az énítk°zés -eriiletén *úbor-üzeke- gvuj et tak és bográcsokban maguk készítetnék cl szűkös vacso­rájukat, E kezöhelyül féglarakáaok és építőállványoli Bzolgákak. A népi demokrácia énStkozésein Pártunk útmutatása nyomán mindenütt higiénikusan fe1szerelf üzemi konvhá kát. állí*o-‘ak fe’ az énitőmunkások nani ké'-báromszori éle’mezésének » bt-*tnsítására. A mnnkohcivek közelében aszta’okkal padokkal el1 á*ott ékezőbelvek vannak ahoi teri'e-'t asa'alnál ebédelnek és vacsoráznak az építőmun­kások. A riFILSZABADULAS ELŐTT ®z épitőmnnkSsok és gyermekeik e1ő'1t az énitőínari felső- és kö-érrikriáit kapui zárva vo’-ak. A tnnu’ás n kiznákmínvnlók és azok kiszolgálóinak ktvéltsóga vo? Ha -n«<*vri-kftn ecKr-egv TnurVá«gvnrmeke* fel is vériek m"t«fóba e közén- és felsőiskolába ezek nem tud"ák szüleik nehéz an-ragí viszony"! i mtet* „ cs “finní-í-v „.„rrf—re+v i és legt-lvVi­jük egv-két évi küzde’em után kénv'eten vo1* a *Vinu- 'ásró1 lemondani. Az énítőmnnkások pvermekoi 12 1 ■ éves koruktól inasokként kezdtek meg a munká- a‘" énü- leteken. Az ins sok sorsa sem V“H rózsás -’Óbb sv-rim:; kap*ak mint kenyeret. . Ha pedig az itven bánSsmóí miat- szót emeltek, egyik napról a másikra e’boósákot- t'ák őket. Az Októberi Forradalomban győztes kzovíet nép hős hadseregének köszönte''tük hon— »» éní-Őmunk''-ook é'ött is n-i.'gnvi’-tik a +udás forrásai Hol van ma már a ki- zsákjánvo’ök müve'ődési monopóliuma? Nézzáik esak meg az 1951-—52-os tanévben az építő­ipari felső- és középfokú műszaki iskolák "Tanulóinak számát: A Műegyetem ént ‘tel szakán 7S5 az énitőínari tech­nikumokon 1348. a Gazdasági é= Műszaki Akadémián 140 Ős a művezetői anfn'y-rrokon Cnfl énfnwiigt-o *"íé ri’a el az építkezések vezetesőnek műszaki és gazdasági alap» jait. Even.kivü' a kiilönfé'o műszaki tanfolyamedeon körül­belül 4500—5000 építömunkás tanul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom