Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-23 / 54. szám

SKABAD NOGRA» 1961 december 23, Szigorúan vonják felelősségre Szurdokpüspökiben a begyűjtési törvény, az állami fegyelem megszegőit Rákosi elvtárs november 30rí beszédé­ben hosszasan foglalkozott az állampol­gári fegyelemmel, ezzel kapcsolatban a terménybegyüjtés és dolgozó parasztsá­gunk helyzetének kérdésével. Rákosi elv- társ megállapította, hogy az állampolgári fegyelem egyik mutatója, hogyan teljesíti a, falu népe az adófizetés és termínvbe- adás köte.ezettségét. Mindazt Nagy elvtárs a megyei párt- őrtckezle en elmondotta, Nógrádmegye még 953 mázsa terménnyel tartozik nép­gazdaságunknak. Megyénk területén tehát sok javí ani való van az állami fegyelem terén, de különöacn és súlyosan laza a íegyeiem azurdokpüt-pöhiben, ajiol még búza és rozs begyűjtési tervüket sem teljesnet.ék, a kukor.cából 90, tojás­ból 74, hús és baromliból 72, burgonyá­ból pedig 73 százaléknál .art-nak, Hol kell keresni a hibák gyökerét? Semmi esetre sem a dolgozó parasztok­ban, mint ahogy azt a községi tanács te­szi, hanem a községi pártszervezet cs a tanács hiányos, rossz munkájában. A köz­ség több dolgozó parasztja teljesíelte, túlteljesítette beadását Hugyec Ferenc 18 holdas középprraszt, tanácstag a gép­től egyenesen a magtárba vit.e a gabo­nát és mert a nyáron tyúkjai elpusztul­tak, a piacon vásárolta meg a baromfi, és a tojást, csak azért, hogy időben és pontosan eleget tegyen kő élességének. Az elmúlt hé en pedig egy borjut adott be és ezzel ez évi beadási tervét letudta.-És talán a többi dolgozó parasztok rosz- szabbak, mint Hugyec Ferenc? Nem rosz- szabbak, csak a veze ők nem foglalkoznak velük. Érdemes megnézni néhány pé.dát, hogy Szurdokpüspöki község tanacsa mi­lyen bűnös könnyelműséggel, törvényeink semmibevevésével végzi munkáját. De­cember 9-én a községben begyűjtési na­pot szerveztek, de Szircsák Miklós ta­nácselnök fon os'bbnak tartotta, hogy ezen a napon elmenjen vadászni, irányí­tás nélkül hagyva az egész begyűjtésen dolgozó apparátust. Amikor a községben megindult az elszámoltatás, a tanácselnök más munkáltra hivatkozva húzódott el törvényeink köve kezetes végrehajtásától, Papp Károly tanácstitkár pedig egysze­rűen beteg lett. De ettől tovább m:n!ek. Egy véletlen elszólás hozta felszínre, hogy sertésvágási engedélyt csak akkor adnak ki, ha valaki C jegyre ad le terményt. Micsoda törvényszegés és lelketlen bürok­rácia ez! Vagy beszéljünk arról, hogy a tanácstitkár „elintézve” felirattal a falu legmódosabb parrsz'jainak beadási lapját félre rakta, de utóbb kiderült, hogy ezek több mázsa terménnyel adósai míg álla­munknak. Kovács Mihály 16 holdas, Buda István 16 holdas, Kis József, Juhász Gábor, Juhász Józsefné mind-mind ezek között vol ak. Pedig Buda István még 9 mázsával van hátralékban, Kovács Mihály pedig 6 mázsával. A községi tanács népszerűtlennek tart­ja törvényeink végrehajtása, lebecsülik a dolgozó parasztokat és elzárják a fülüket olyan hangok előtt, amelyek a legyeim. zetieneK megbüntetését követelik. Behunyt szemmel járnak a spekuláció, a feketevágás, a dolgozó parasz ság és az állam becsapása melleit. Az elszaporodott feketevágásokra, az állami erdőkből való falopásokra már .öbbször felhívták a ta­nácselnök figyelmét, de az — hogy úgy mondjuk — a „fülebotját sem mozdítja -’ Szircsák Miklós egyszerűen nem ismeri a község élenjáró dolgozó parasztjait. Be­rendel néhány tanácstagot, akik az sem tudják, hogy miért mennek a tanácshá­zéra és azokkal akar felvilágosító munkát végezni az elmaradók közöt . A községben ismeretlen a verscnylábla, ahol megdicsé­rik az élenjárókat, kipellengérezik a kö- télességmulasztókat. Nem támaszkodik az olyanokra, mint az előbb emlí ett Hugyec Ferenc, aki már egész csomó dolgozó pa­rasztot győző t meg kötelessége teljesíté­séről, vagy mint Kür hi József kétlaki dolgozóra, aki 400 száza’ékra teljesítette beadását. Egy-egy ilyen élenjáró nevének és adatainak előkeresése a tarárshá'án kimondhata lan nehézségekbe ü'közlk. A pásztói járási tanács és a megyei ta­nács nem nézheti tovább ezt a bürokrati­kus. & dolgozó parasztok érdekeivel szö­ges elleti étben álló, ellenségeinknek hasz­náló munkamódszert. Nem lehet megen­gedni, hogy a tanácstitkár és a fcl'sége közösen intézzék a begyűjtést, jogtalanul tegyék félre olyan gazdák beadási lapját, akik még nem teljesítették kötelességü­ket. Meg kell vizsgálni, hogy Szircséik Miklós megérdemli-e a doleozók bizalmát, amikor a dolgozó nép érdekét i’yen felü­letesen kezeli, ugyan-kkor „vi ez” Kovács Józs-fhez jár borozeatni. a múlt rendszer hű ki^zol-álóia a legjobb barátja. A pász'ói iárá-ban már több községben előfordul . hogy tö-vénysz~géssel, vagv mint a leállói tanács’i’kár. egvenepon sza- j botálással hátráltat ák a begyűjést. Ez | felveti a felelősséget olyan irányban, hogy a járási tanács rossz káderpolitika, foly­tat, nem nevelik a megfelelő éberségre a tanácsdolgozókat, hogy azok a törvényi megszegő funkcionáriusoka. idejében le­leplezzék. De felelősség terheli a járási pártbizoltságot és a községi pártszerveze­tet is, mer. egy év óta egyetlen dolgozó paraszot sem vettek fel Pártunk soraiba és emiatt a községben igen gyenge a kommunisták ellenőrzése, harcos agitációja. Ezért végezheti romboló munkáját a klérus a kulákság és Ballon László volt „szoedem. vezér" személyében a jobboldali szociáldemokrácia. A feladat tehát világos! A falu becsü­letes dolgozó parasztjaira támaszkodva érvény, kell szerezni a törvénynek, kö­nyörtelenül leleplezve azokat, akik „nép­szerűségre” törekedve, saját érdekeiket előtérbe helyezve, az ellenség malmára hajtják a vizet. Olyan légkört kell Szur­dokpüspökiben is teremteni, amaly elítéli és megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a kötelességmulasztás szégyen és gyalázat! — B. Gy — Az állattenyésztés időszerű kérdéseiről tárgyaltak több megye gazdaságának kü'döttei Szécsényben Az északmagyarországi és tiszántúli ál.ami gazdaságok szarvasmarhat enyésze­teiben foglalkoz atott dolgozók az elmúlt héten kétnapos tanácskozáson beszélték meg az állattenyésztés eddigi munkáját s megszabták az elköve kezendő feladató kát. Az értekezletet Muhari Sándor, az állami gazdaságok igazgatósága állatte­nyésztési osztályának veze ő helyettese tartotta meg. Beszédében a többek kö­zött meg'mlbeite, hogy az állami gazda­ságoknak igen szép eredményeik vannak az állattenyésztés terén, de egyelőre még sokkal több a hiba, mely gátolja a to­vábbi előrehaladást. A legtöbb hibaforrás a takarmányo­zásban van. Szép termésünk vol , de szálastakarmányt csak részben takarítottunk be, mely igen silány minőségű volt. A jövőben nem szabad megtörténni anntk, ami a Hor­tobágyon orient, hogy a szemtermés 49 —50 százaléka kintmaradt a rétek'n bé­ták" rítatlanul és a betakarító t széna is hetekig ázott renden, aminek követkéz é- ben selej’es minőségű lett. A takarmány- betakarí és terén a nógrádi áili'.mi gaz­daságokban is fennálltak hasonló mu­lasztások, melyeket részben a rossz mun- ka-zervezés, a munkaerőhiány okozott. Muhari elvtárs kitért a munkafegyelem kérdésére is, idézve Rákosi elv árs no­vember 30-án mondott beszédét, mely­nek szellemében a legszigorúbb munka- fegyelmet kell gazdaságainkban érvénye­síteni. Majd áttért a tej.ermelés kérdésé­javasolta a Szovjet módszer szerinti háromszori fejős, a tőgymasszázás, csepegtető fejes, valamint a mester­séges borjúnevelés bevezetését. E módszer sikeres alkalmazása az egyedi takarmányozás legszigorúbb s pontos be- tar ását követeli meg. Megfelelően elő kell készíteni a szá­lastakarmányt, szecskázni és pácolni, az abrak egy részét az alaptakar­mányba belekeverni, azonkívül a tisztán etetett abrakot feltétlenül nedvesíteni kell. Az isállókban rend, tisztaság és csend legyen, a dolgozóknak pedig türelmesen, szere eltel kell bánni az állatokkal. E feladat megoldása megköveteli, hogy az állattenyésztésben alkalmazott dolgo­zóinkat politikailag és szakmailag, ok- assuk, neveljük, mely egyik előfeltéte­le a mezőgazdasági sztahánovisták kine­velésének. Az állattenyésztési munkába egyre nagyobb számba kell bevonni a nő­ket, Meg kell szüntetni azt a tűrhe­tetlen állapotot, hogy minden szak­emberben ellenséget lássanak Ahhoz, hogy egy szakember megismerje a gazdaságo. 4—5 évi komoly munka kell. Éppen emiatt kell megszüntetni a kádercseréket. Muhari Sándor beszámolója után a tanácskozás résztvevői mondtak el az állattenyésztésben szerzett tapasztalataikat. Szántó Bertalan, a hortobágyi állami -azdaság küldőt e elmondotta, hogy a háromszori fejes és a tőgymas-zázs beve­zetésével ez eddigi 6.8 literes fejésálla- -uk 8.9 literre emelkedett alig egy hó­nán ala t. Ez év elején 25 százelékos '■orjú-kiesésük volt, hurutos tüdőgyulla­dás és a nem megfelelő betonistállók miatt. Javasolta, hogy a Szovjetunió példá­ja nyomán be'onmentes, vályogjaiéi, egészséges borjúnevelő istállókat épít­senek. Ezt azért javasolta, mert kipróbálták és az ilyen istállókban az elhullások meg­szűrnek. Juhász Antal llajdu-Bihar kikü’döt- te elmondotta, hogy a nagyteljesít­ményű, 17 literes tehenek u ódáit, külön gazdaságokban, fokozott gond­dal nevelik jel. hogy minél nagyobb tejhozamú teheneket tudjanak kine­velni, Kocsis Ilona, a hényelpusztai állami g.zdaság álla tenyésztési technikusa a mesterséges borjúnevelésről számolt be. Nagyszerű eredményként ismertette, hogy eddig a borjú mellett 1—2 liter, adó, friss, borjas tehenek a mesterséges bor­júnevelés bevezetése után 17—18 li.er teje adnak, ami naponta 7—8 liter több­le et jelent tehenenként. Ezután versenyre hívta a tanácskozáson részt­vevő megyék állami gazdaságait a mes erséges borjúnevelés, az elhul­lás megszüntetésére, valamim arra, hogy a friss fejősteheneknél vala­mennyi borjút mesterségesen nevel jel és egynegyed évig az elles után átlagosan 15 literes jejési eredményt ér el naponta. Megígérte még, hogy a gazdaság tejbe- gyüifési tervét Sz'álin elv árs születés­napjának tiszteletére 110 százalékban tel­jesíti. A versenykihívás: valamennyi me­gye állami gazdaságának küldötte elfo­gadta. . Faragó Gusztáv, a szécsényi állami gazdaság agronómusa beszámolt a szar­vasmarha tenyésztési terv teljesítéséről. Kihangsúlyozta, hogy a tejtermelési ter­vet 105, a bikanevelési tervet 130, a hizó- ökör tervet 100 százalékban teljesítette a gazdaság­ai hizlalási kampány alatt a burjasi üzemegység 45 hónap alatt darabon- kint 187 kg-os, naponta 131 deka­grammos súlygyarapodást ért el, amiál -al 36 darab hízóökörnél 67,32 mázsa abrak megtakarítást ért el a gazdaság. A hizlalást végző dolgozók a Munkaér­demrend II. fokozatára lettek felterjesz.- ve. (Jövő heti lapunkban közölni fogjuk a tanácskozás határozatát.) A FALU BARCA A JOVOÉRT MEGYÉNKBEN 70 termelőcsoport Készítet e el zárszámadását. Ezek kö­zül 15 visszafizeti az államid élt tel- jes egészéten. A zárszámadás során legjobb ered­ményt a kecskédpusztai D6zsa tszcs ért el, 92.000 forintot osztottak ki a tagoknak, 40.000 forintot pedig beru­házásokra .artaékotak. Ez eredmény alapján minden esély megvan arra, hogy az EM.tői kapott 50.000 forint jutarombói ők is részesének. * TERMELOC SÖPÖRT JAINK meg­erösi ését szolgálják a 1 éli szakmai oktatá-i tanfo.yamok. l’ásztón és Ke- .eeöány-pu.z án brigádveze öi, Szé- esényten pedig 60 taggal e.nöki tan­folyam folyik. TERMELŐCSOPORTJAINK munka­felajánlásokkal készülnek Sztálin elv­társ 72. születésnapjára, A nógrádsza- káii, varsányi, rimád és még több más i ermeíőcsoport munkaszervezésük meg­javításával, a csoport megerősítésével készültek e nagy napra. E téren a leg­nagyobb hiba, hogy a tanácsok nem tartják nyilván a versenyvállalások tel­jesí ését. A megyei tanács mezőgazda­sági osztálya sem vizsgál a meg, hogyan teljesítették vállalásukat. Felajánlást tett a rétsági járási tanács is, valamint a salgótarjáni járási tanács is, de ezek csak papíron vannak. Helyes lesz, ha a megyei tanács mezőgazdasági osztálya több gondot fordít erre és véget vet a felelőtlen ígérgetéseknek. * RIMOC KÖZSÉG TANACSA hatá. .-ozatot hozott a begyűjtési munka megjavítása érdekében. Ebben a ta­nácstagok válla.ták, hogy személye en beszélgenek a há ra.ékos dolgozó pa­rasztokkal. Ebben nagy segl ségükre vannak az olyan dolgozó parasztok, mint Kónya Lajos, aki Rákosi e vtárs november SO-i beszéde u án felkereste a tanácsot, s ezeket mondotta: „Tu­dom, hogy községünk a begyüj ésben _e van maradva, én már eleget teltem ..eadási köteloze tségemnek. de hogy lemaradásunkat be tudjuk hozni vá.- la’om, hogy még 1 mázsa búzát és 1 mázsa árpát beadok meglévő készle­temből." Kónya Lajos válla.ásának azonnal eleget is lett. AZOK A KÖZSÉGEK, amelyek 100 száza ókra teljesí ot ók kukorica be­adási tervüket a, b, c vonalon, men. esülnek a szállítási korlátozások a ól. Legutóbb Erdötaresa, Hábalom, Ma- conka, Orhalom, Nógr&dkövesd, Ben- cznrfalva, Szátok, Pa varo, Ipo ytar- nóe, Bocsárlapúj ö és Nézea. községek .et ek fe szabadi va e korlátozás áléi. RÁKOSI ELVTARS november SO-i beszédében kitért az adófize­tésre is. Megyénkben e téren öób községben hiányzik a pé damu tatás, Szarvasgede községben az adófize- ési tervet mindössze negyvenkét százalékra teljest ették. Maga a ta­nácsé nők, Polyóka János is 900 fo. ríni os hátralékban van. Hason ó a helyzet Tereskén és Csécséa is. Csécsén a tanácselnök és a tanács­titkár 1000 forin on fe ül tartoz­nak. Diőcjenő községben Lendvai Mihályné tanács ag .öbb mint 2000 forint hátralékkal tartozik. Az ilyen tanácsfunkcionáriusokat fe e- lősségre keli vonni, mer. az olyan községekben aha magu< a tanács­tagok is fegye mezet'enek, semmi biz o-i'ék nincs az állami íegye em következetes betartására. A SZÉCSÉNYI KÖZSÉGI TANÁCS a takarékossági mozgalom keretében a most épülő kultúrotthon munkóla cinak elvégzésére társadalmi munkát szervez, aminek eredményeként 5000 forintot ta­karítanak meg. * TAR KÖZSÉGBEN szép eredménnyel folynak a Szabad Föld Téli Estéh. Az úttörők és ,ómegszervezetek aktívái la­kásaikban keresik jel a dolgozó parasz­tokat, hogy megbeszéljék velük az elő­adások anyagát, A községi tanács most ezzel kapcso­ló ban versenyfelhívást dolgozott ki, amelyben vá lalták, hogy előadásukhoz kísérőműsort állítanak össze, hogy he­lyi példákkal egészítik ki az anyagot, továbbá december hónapban a község minden dolgozóját beszervezik a Szabad Föld Téli Esték hallgatói közé. Ezen­túl minden előadást műsorral látnak el s ebbe bevonják a különböző tömeg­szervezeteket is, * PAJOR SANDORNÉ ÉS SZAB6 JA­NOSNÉ horpácsi lakosok, miután nem teljesítették beadási kö elezettségüket, megengedhetetlen, durva, útszéli hangon fogadták az elszámolta ó bizottságot. Ez­ért mindkettőiüket 3—3 havi bőr önre és a közügyektől 1—1 évre való eltiltásra ítél. ék. MIKLÓS LAJOS ludányha’ászi 12 holdast volt horthysta törziőnnes- tert, mert 330 kg kukorica. 131S kg széna, 8.75 kg baromfi és 285 drb tojásbeadási kötelezet eégének near tett e'cget, a szécsényi járásbiré-úg egy évi börtönre. 1000 forint pénz. büntetésre, ugyanannyi vaeycmél- kobzá'ra Ítélte. Kozma Sándor nagylöci 13 ho das 4 havi börtönre é3 5 ezer forint pénzbün'e’ésre i'é'ték. mer’ 291 kg takarmány­gabona, 1535 kg kukorica ős 22 db tojásteadási kötelezettségét nem teljesí 'ette Fehérváríné készül a fszcs-k tanácskozására TV ÓGRAÜMEGYE TERMELÖSZÖ- iy VET KELETÉIBŐL a Párt és a kormány tizenegy termelésben kivá.ó eredményt elírt dolgozót hívó t meg a terme.őszövetkezetek és gépállomások küldötteinek december 27-i országos tanácskozására. A küldöttek között van özv. Fehérvári Andrásáé, a berkenyéi ,,Pe őfr termelőcsoport igazgatósági tagja is. Nézzük meg, Fehérvári elv- társnő hogyan készült és mit fog el­mondani a tanácskozáson. Legelsősor­ban megváltozott életéről jog beszélni. Neki, mint parasztasszonynak „hall­gass" vök a neve a múltban. Nehéz, elnyomott élete volt. Ilyen sorsa volt a többi magyar parasztasszonynak is- A forradalom elő H idők nagy, hala­dó orosz költője, Nyekraszov így írt a parasztasszonyok elviselhetetlen sorsá­ról: Szágu’d a szerencse, nyomában vadul, Változva rohan kor, korszak után; Fordítani csak egyen felejt el az úr, Paraszt jeleségének szörnyű sorsán. A KÖLTŐ A CÁRI ÖNKÉNY- **■ URALOM vak kegyetlenségét ecsetelve bemutatta az elnyomott, a vé­rig kiszipolyozó t orosz parasztnak ször­nyű sorsát. Ilyen elviselhetetlen volt a parasztnők sorsa Horthy véres uralma alatt is. Falun a nő utolsó vol: a dol­gozók közül. A parasztnő volt az, aki a legkorábban fé kéit, s légiién'só volt a lejekvésben. Fehérvári Andrásáé sor­sa sem vol: különb, Így emlékszik visz- sza múltbeli életére. — 13 gyermeket szültem, 8 élő ma­radt be'ölük. Éjt nappala tét em, hogy rendben tartsam őket. Ez még nem volt elég. Amikor jelcseperedtek, mun­ka u án kellett néznem■ Ennyi gyerek­re aztán sok ruha, cipő kellett. Szegény férjem, amit keresett, felemésztette a sok éhes száj. Nem sok ju ott cipőre, ruhára^ Én beálltam a tejcsarnckba dolgozni. Keserves 8 éven keresztül jiHé-ekért giireö’tem, — Voltak ám nehezebb idők is. Fér­jemmel együtt jártam ara ni. Kora hajnaltól késő estig. Gyermekeimet ott­hon magukra kellett hagynom, nem igen nézhettem feléjük, mert sietni kellett az aratási munkával, küzdeni kelletj a holnapi betevő falatért- A fa­lu kizsákmányolói csak megkövetelték, hogy roskadáig dolgozzunk. Amikor fi­zetésre került a sor, kevés gabonával szúrták ki szemünket. Kimondhatatla­nul soka: dolgoztam, mégsem volt lát­szatja. Előfordult — nem is egyszer —, hogy a gyerekek egy hétig sem lát­tak kenyeret. Ezért is nekem ,,főtt” a fejem. Ha az cg alól is, de elő kelle t teremtenem a kenyeret. Ez újabb ke­serves, megfeszített munkát kívánt. Az elnyomatás éveiben ez volt az én sor­som... A MIT HOSSZÚ ÉVTIZEDEKIG sem földi, sem ,,égi hatalmak” nem hoztak meg, azt meghozta a pa- ruszinok számára a szövetkezés. A fel-/ szabadulás után jobb sorsa lett a dol­gozó parasztságnak. így Fchérváriné- nak is. 14 hold jóidat kapott. Szabad lett. A mindennapi léiért folyó harc azonban — habár lanyhább ütemben folyt — nem ált meg. Még mindig soka' kellett dolgozni a több kenyeret veszé'yeztetö gyom ellen. ,,Ez az élet sem volt az igazi" — így vélekedik Fehérváriné — Az egyé~ rá gazdálkodás tele volt mindennapos bizonv alansáaga' és keveset jövedelme­zett. Én többet, szebbet és jobbat kí­vántam. Ezt adta meg nekem a szőve'- kezes- Itt dolgoztam igazán maiamnak. Megszűnt a tengernyi gond. A bizony­talanság minden gondola a ki’-eszett be­lőlem. Nem kell rettegnem, hogy „hol­napra biztosítva lesz-e a megélhetés". A múlt gazdasági évben 192 munka­egységet laijed'ettem. Ezért járó jöve­delmem gabonáié'ékből több mint 12 má-sa. burgonyából II mázsa, kukori­cából három mázsa, meg 44 kiló cuk­rot is kanok. Az álamban I mázsás öi-znó röfög An-ads-nnm is v-n. De ne—rtak g-zd-sé-V-g 1 -tt fabh és szebb az életünk. Több sz-badiöö-n van. amit ‘amPdssal, szórrko-á-sal töl­tök el. Jut idő szépirodalmi könyvek olvasására is. Megvettem Gorkijtól az „Anya” című könyvet. Ez szórakoztat, nevel az alko ó béke fenntartásáért ví­vott harcban. Most érzem igazán, hogy szabad leltem, hogy a férjí egyenran­gú társa vagyok. Tisztelnek, becsű nek munkámért, mert ahol csak munkás­kézre ven szükség, ott vagyok az első sorban... így beszél Fehérváriné megváltozott életéről, amelyet a szövetkezés tett le~ he övé. Tehát a szövetkezel az. amely fel­színre hozza tömegesen a munka hős­nőit, s megteremti a parasztnak egyen- iogúsáeát, fe szabadítja azJ a nagy erőt, amit a nők önálló, mérhető, meg­becsült munkája jeleni Fehérvári elv- társnő elmondja maid azt is, hogy az ö csopnr iukban nem minden tag fele- séae ismerte jel a közösbe való munka fontosságát. — Belóg Mihályné. Bogi Antalné és niég többen a munkák idején bizony otthon ültek, amikor a nyár idején munkaerőhiánnyal küzdői ünk. Nagy harcot kell még folytatnunk azért, hogy ezek az asszonytársaim is bekapcsolód- ianak a közös munkába, hogy jó ter­melő munkájukkal a hétköznapok iga­zi hőseivé váljanak, hogy tevékenyen seri. senek községünk új élet'nek kiépí­tésében, hogy a még csopor cn kívül állá parcellaföldeken dolgozó parasz'nők is tömegméretekben szakítsanak az egyéni gazdálkodással. —— Ennek fontosságát én is csak most ismertem jel. Most döbbentem rá, hogy ezt a feladatot nehezen tudiuk megol­dani, ha nem tartjuk fenn a kapcsola­tot a mée kiviiláVő asszony ácsainkkal. Itt kell sokat tennünk. Bizonyára ad­nak útmutatás< a tanácskozáson, hogy foginnk e munkához. A 7 iJ.VF.N ALKOTÓ) GONDOLA­TOKKAL vem tele a tanneskom ~á*ra kés~v’Z F r h -- ­; /nJ-r'cnn. aki fn'j cry i^rtn hf>€fv n iioh hrrmnsr. n rnflrjs , 1- g>-nf C”, ír (T- r “'W me.eszi­Mrdí ós'ínnk c&' t k ff ön* ö kér t töl nagy mértékben függ a falu szo­cialista átépítésének forradalmi ügye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom