Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)
1951-12-23 / 54. szám
2 SZABAD NOORAD 1951 december 23. Pártmunka tapasxialaiai ★ A bányász pártoktatás eredményei ás hiányosságai R ákosi elvtars partunk if. ívOj.-« GKEoíjZ, 0 3ii-H raiuu. adatának tekin e ték. A többi osztályok noun adtak kend segítsége: az eiökészí és időszakában, nem ismerték tatot , bogy „a me0njveit3“ei,t femUa ele lu-goldásanoz s„a..nm»iag es po.it.k_i ag •aépze.t Kads-etc um^e ro van fcZ.A.ejun..". Hogy ezoke a Kádereket ki tudjak novo-.ni, aiapszer- veze.cink fe.aüa a, jó, politikai fe.- viiágofií ó munkán Kérésziül biztosítom, minél t«üb pár tag s pár uiikhoz hu par pnkívúii vegyen részi a szervezett' pár ok atásoan. Mindjouban fe ismerik fuakciónáriujainik és párt- 'agjaink, hogy a marxizmus-leuiniz- inus e.sajáiíiasa pártunknak s er- mo.őiíiünkanK megjaví ásánaK egyik legfontosabb fel éte.e. „Nem e.e0 a tuiiyászj o. eme.m, nekünk szoci-uista niu.jáizatot kel. .6 rouoznunk" — mondo -ta Rákosi e.vtárg a mu.t évi bányász anácskozáson. Iia megnézzük, hogy bányászszakszervezeteink ős a bányász par bizottságok, valamin, a sa.go arjuni járási és városi par bizoitkig hogyau üajlot. ták végre a Eo-li ikai Jiizotaég május 17-i ha.ár^za át, altkor az; á jak, hogy a bányászoktatás terén énünk el eredményeké . Az elmúlt ok a í>i évben a oúnyászpáríezerveze ek 30 száza ékánál egyá. a.án nem fo yt ok. ia;ás, s ugyanakkor a bányász párttagságnak ab. zö százaléka volt bevonva az okta ásba, de a po i i.-tai is- lto.ara ténylegesen a pár agyágnak mindössze id százaléka járt e, rendszeresen. Ezzel szemben a mostani ok atási évadban ha kis létszámmal is, de minden a apszerveze.nél beiudui az okta ás s a agság 411—13 száza.é- kát oevom.ák, amelyből a novomber ilü-i okta.ási napon a tagság 10 száza éka ve t részt. Az u o.só foglalkozáson, december 13 án már komoly javu.as vol , mivo: a bányász pár - ’agságnak 2d száza.éka jo.en meg a po.Lixai iskolákon. Ez az omo.kojés annaik köszönhatő, hogy a pártbizottságoknál s a apszervezetoinknél kezd ko lek ív munkává válni az oktatási munka. Nem kis részben járul; ehhez az e.ért eredményhez az is, hogy a járási pár bizo ság összehívta súlypontonként az alapszervezetek titiká- rait, ágit. prop. felelősei; és szervezői. s megbeszé ék velük a bányászok a ás aparzta a ait s megszab ált c téren a további felada oltat. Ugyanakkor rendszeresebben járnak e az alapszervezetekhez és adnák az új reze, őségoknek Segí séget. Rendszeresebben ellenőrzik a politikai iskolák foglalkozásait is. A banyaeizoktatasban a KEZDETI SIKEREK MELLETT még igen nagyfokú a lemaradás. Ennek oka, hogy az ok a ási munkát másodrendű kérdésként keze ék a járási és városi pártbizott ágon is, s az 1951—52. okta ásí évad eőkészí ését csupán az ágit. prop. ősz álycik felfel, hogy az e méle i képzés nn yen nagy mértékben tudja e.ürcvinni feladatainak sikeres végrehajtásé is. Nincs érvényre ju atva még a Poli- • ikai Bizottság határoz» a. amoly kimondja, hogy a pár tagság 40—45 száza.ékát koll szervoze t pártokta- úsba bevonni. Adódik ez abbé. is, hogy a járási pár bízó tság ugyan beszélt arró, hogy a bányászokra ás elkészítésére nagy gondo kell fordítani, de munkájuk végrehajtásában ez nem érvényesült. A apszerveze cink vez.tőségei nem kap ak megfelelő se- sít.ége , árnoga ást a fe.sőbb párt- uizotiságoktó, s icg.öbb helyen a agság megkérdezése, tud a né.kül isz- toj.ák be a poliikai isko.ák hallga- 6i;. |VI EM FOLYT ALAPOS FELVI1 ’ LAbrOail'i'ü MUNKA az előkészítés időszakában, de a pár bizott Ar gainlt még az aapszervezeti vtze őség agjuit sem von ák be a pártokia- lásoa. Ez igen komoly mér ékben gá- olja az oktaási munka sikerét, Hiszen a je euleg meg évű vezető égi agok 2ő—30 százaléka egyálta.án nem anul, A Poli ikai Bizo tság ha- ároza a pedig kimondja, hogy minden pártveze őségi tagnak, pártcso- por biza.minak és népnevelőnek részt ne 1 vennio a pártok atásban. Margitéról bányaüzemnél mindössze egy ve- zotő-égi tag ’anu , a kis c-oki iizom nél szintén nem muta nak példát a veze őség tagjai, hasonlóképpen Kányádon, altot a pártcsopor bizalmiaknak és nópneve.öknek igen kis százv éka tanú . A szakszerve-zci funkcio- táriu oknak és műszaki közipkáderek- nok is igen kis százalékú von ák bo alapszervezoteink a pártoita ásba. Aho pedig az űzöm vezetőket, szakszervezeti funkcionáriusok», bevonják, o t ők maguk is komoly scgí.ségot adnak 0 felada; sikeres megoldásához, így tud ák elérni Mizserfa üzemnél. hogy 14 főről 54-re, Csipkés bányaüzemnél 24-rő 38-ra és Gátibányán 57-rö 121-re emelkedett a poli ikai iskolák résztvevőinek száma. Ezeknél az üzemeknél az elmu t évben is bizonyos fokig jobb vol; az okta ás, mint a öbbi bányaüzemné , amely nem kismér ékben járult ahhoz, hogy ezek az üzemek határidő élőt; tudták telje-í- teni éüi tervüké'. A mű zaki közép- káderek mindjobban fe ismerik, hogy a jó politikai ok a ás nagymértékben segí i a munkafegye era megszi.árdí* tását, s a termelés emelésé . A Z OKTATÁSI MUNKA EGYIK ALAPVETŐ HIBAJA, hogy a politikai isko ák színvonala alacsony. Az anyagot a poli ikai iskolák vezetői ókkal. Ennek következménye, hogy a ha.lgatók sok he yen nem szó.nak hozzá, mert nem talá ják meg az előadásban a .maguk ntunkaierü.e ének sajá os problémait. Ilyen eset volt fren-bányán. Kis éjién, va amint Újlaki-bányaüzemnél, Margit áró üzemnél a P<> i ikai iskola vezetője egyszerűen fel sem kósza.t az elöauá^ra, mondván, úgysem fognak összejönni a bányászott. Ahhoz, hogy a politikai isko.ák vezetői c fon os pártmegbiza. tást sikeresen tudják rnego dani, szűk. stges, hogy ők maguk rendszeresen járjanak e'.a propagandista szemináriumra. A bányász pár bizo tságok, valamint a járá-i és városi pár bizottság is adjon nagyobb segí séget a poli ikai isko ák veze őinek, ismertessék meg velüik a'z üzem termelési problémáit, valamin: hogy a hozzájuk be. ősz o t hal gatók mi.yen ermeíési eredményeket érnek el. Ahogyan fog javu ni a politikai iskolák veze őivel való fog.a.kozás, oly mértékben fpg eme kodni a po,i lkai isikolák színvonala, s a anío.yamok vezetői szintén fogla.kozzanak rendszeresen a hozzá, iuk beosato t hal gatókkal. Begí sék a íinllga- ókat a tanu.ásban, adjanak nagyobb támogatás a jegyzete é: hoz s lta így fognak dolgozni, sok értékes káder, udnak nevelni a párt számára, sok kevésbbé öntuda os dolgozót neveibe, nek a munka kiváló harcosává. A Z ÉLÉRT EREDMENY TEHAT LEGYEN KIINDULÓ PONTJA a további sikereknek s a legu óbbi bányász politikai iskolákra való kezdeményezés- fej esszék tovább, hogy minden politikai iskolai ha Igaté egy- egy elvtársa fog beszervezni az i&ko- ára. Maguk a esapatveze ők is mutass anak példát a tanulásban, biz osít- sák, hogy a csapatukban dolgozó elvtársak szin én rendszeresen résztve- gyenak a pártok atásban. A járási és városi pár bizot ság tegye még jobban ko lek-ív fe adattá az oktatási munka vi elét s adjanak nagyobb segítsége; a bányász pártbizot súgok és alapszervezotek veze őségéinek. A bányászok eddig is hű harcosai voltak párunknak; s jé poliikai munkán kérész: ül el -tudjuk érni ebben a kérdésben is, hogy bányászaink zöme • ész. fog yepni a pártok atásban. Párt agságunk közöt: mindjobban tu- datcsífcani kell, hogy marxista-enin;« a adásuk emelése meg fogja sokszorozni eredményeinket s nagymér ékben e őre udjuk vinni a feleme’t ötéves sérvünk végrchajtásáér’, a béke megvédéséért folyó harcunkat. igen sok^ he'yen csak fe-.olvasiák, nz j élettől elszakí va ismer e:ik a ha Iga* EGY NAP A MIZSERFAI BÁNYÁSZSZÁLLÖBAN fl mi/serlai batiyászszailó Jakéinak az éle 13 isméi gyakoridban bi. zonyííja be Sriá.in ejti ír* uní.ásalnak helyességét. Sztálin elviár3 azl laaítje hogy egy üzem a szükséges munkáé.öl csak úgy tudja bizlosílmi, a munkáé;ö vándorlási csák úgy lehel meg;zün;e;ni, ha olyan fejjé I ajelcot b:zlosi;unk, amelyben a dolgozók jól érezzék magukat. Mizsrfán jól érzik magukat az újonnan jeli munkások! Ez| több lény is bizony!|ja. De liadd beszéljenek erről ők maguk. — Bizony nem volt "könnyű dclga Szabó Józsefnek' aIj a Kisierenyei Szénbányáktól járt nálunk toborozni — mondja Juhász Pál ifjii — Három szomszédos községből Szondáról, Te- rényből és az én falumból, Cserháf- nurányból csak öten vállalkoztunk rá. hogy eljövünk. De mi ús csak úgy, ha nem tetszik, „kkor visszaszállítanak. Voltunk mi már bányászok n múltban, én magam is dolgoztam a SO.as években bányában. El lehet képze/nt, hogy aki a régi bányászéletet ismerte, n m nagyon kívánkozott vissza a bányába, Persze most már hálás vagyok Szabó elvtársnak, hogy eljött hozzám. Sze- retnék vele találkozni, hogy elmondjam neki, nem öten vagyunk már, ha. nem harmincon, abból a három köz. aégböl. Persze vannak aztán máshonnan is 3li magunk voltunk a lobor- sók, — Ariikor hét végén Tvszamegyünk mindig elmeséljük a kíváncsiskodóknak, hogy és mini élünk ill a szállóban. Ennek asfón az az eredménye. hegy hétfőn mindig többen jövünk vissza mint ahányon szombaton elmentünk, — Egem mg már egészen bajba hoznak — veszi át a szót Poprádi Gyula üzemfőnök —, meri az új szállót mégcsak most takarítjuk, de ö'c már két hete elhozták bele az új munkásokat. Vissza meg nem lehet őket küldeni. Meggyest Fereno például kijelentette, ha a küszöbön várja i$ meg, amíg elkészül az új szálló, akkor s:m megy vissza. Kénytelenek voltunk a telep végén lévő vendégszobában 6 ágyat beállítani számukra — Még mindig van vagy IS—£0 dolgozó a' falunkba, „ki szívesen eljönne — mondja Juhihz Pál —, csak nincsen helye, az üzemvezetőség nem tudja őket elhelyezni. kaptunk ötöt, így már minden szobá. ban lesz. Annak a szobának a lakói, ahol eddig nem volt rádió már sürgelik is Juhász Pált, a szá jé bizalmiját, hogy hozza ej minél hamarább a rád:6l me-1 ők még aznap hallgatni szeret. 13-án este a szálló fiaNagy orom ér e dolgozóik a termelésben is szép eredményi érnek el. Novemberben 120.7 százalékot leljeílcilak, de a lobbiéit sem maradnak el Nem egyforma beoszlásb.in dolgozunk, vannak közöltünk csillések, segédvájárok. Koplánvi Mihály meg 1-131 csapatvezető vájár. Csapatuk o-klóber l.lől 102.4-re teljesítette a tervet. Olyan munkások ezek mind, akik meg sem tűrnék maguk közölt a rossz, fegyel- mezellen munkást. Eleinte voltak- ilyenek közöl lük, de a szállóban lakó íöb. bi dolgozó kérte a vezetőséget, hogy távolítsák el ezeket az üzemből így került ki Nagy Zoltán, Cserncch György és Varga János is A szánó dolgozóinak már a múlt hónapban sem volt egyetlen igazolatlan mula'ziá uk Do az egész üzemben javul I ezen a téren a helyzet. Míg szeptemberben 00-an hiányozlak, novemberben már csak heten egész hónapban. Szabad idejükben olvasnak, sakkoznak, domi- nózn-ak moziba is eljárnak Mindenki azt mondta el amit a legszíve ebben csinál. Mégis ki|fin|, hogy az olvasást és a rádióhallgalás| szerelik a leglöb- b n Snof Károly, a könyvtárfelrlő- ejmondta hogy a bányászok éleiével foglalkozó könyveket olvassák a leg. szívesebben, de a fia‘atabbak: szívesen olvasnak más könyveket is — En most a .Sztálin etvtárs neveit minket“ c. könyvet olvasom — mondja Kopiányi István, a szálló kultúrfeleiőse. Rádiónk eddig csak kél szobában volt, de úgy tudom, taljai* — Nótát kaptunk! — újságolják szinte egyszerre, — Bemondlák, hogy a mizserfai munkásszálló fiataljainak küldik jó munkájukért. A szobába lévő párt titkáriéi Is mind járt megkérdezik hogy liallgatla.e a rádiót! — De még mennyire — mondja. ■— Egerbe voltam éppen n lányomnál K-. mondhalallannl büszke volam rátok! — Mi i3 örültünk — mondják a fiolátok —, meg g, írjuk Pestre, hogy ezentúl még jobban fogunk dolgozni. Kopiányi István e'meséli hogy megalakult a ku] tűrc’oport Az üzem. vez. tőség úgy tervezi hogy a csopor' 'agjai epv műsza’-ba do’gozzanik és egy szobában lakjanak, hogy rendszeresen tudjanak p-óbé | tartani A csoport tagjai majd otlhoa, a falujukban is fe] akarnak lépni, megmutatni hozzátartozóiknak hogy munkájuk után milye-i szórakozásai tőlük az idejüket — Tanulunk majd népi táncokat és énekkart is alakítunk. El akarjuk érni. hogy az idősebb dolgozók is részt ve. gyének ebbe Politikai oktatáson már majdnem, minden dolgozó részt vesz. a pártonkívülieknek most indult be az oktatás. így élnek, tanulnak és harcolnak a *öbb szénéri a mizserfai bányászszáilo új lakói példát mulatva, hogyan kell becsülettel h-ly'Al'nj azon a fronlS’a- kaszon ahová ötéves [érvünk, népi de. mokráciánk, építésünk ügye állította megint .őket. Az u onnan loborz ti Megjelent magyarul Lenin műveinek 22. kötete A Szikra kiadásában megje ent magyar nyelven Lenin műveinek 22. kötete. A 22. kö ei V. I. Lenin 1915 december és 1916 júliusa között ín- műveit tarta.mázzá. Ez a kötet tartalmazza az ,üjibb ada" ok a mezőgazdasági kapi alizmns fejlődés örvényeiről. I. füze . Kapi alizmus és mezögazda.ág az Amerikai Egyosü t A lamokban** című munkát, melyben Lenin a tőkés társadalom mezőgazdaságának nem-kapitalista fejlődéséről szóló antimarxista elméle.e; bírá ja. A kö e nek je’en ős részét tesnk azok a cikkek, amelyekben Lenin megokolja és kifejti az 1914—18-as első imperialista világháború bolsevik, je szavait és a proletariátus felada a!r ebben a háborúban, s ame yekbon leleplezi a nyílt szociálsovinisz áka , valamin: a burkolt szociálsovinisztá- kát — a een ristákat. A kötet :ar:a mázzá „Az impería’izmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka“ című híres könyve , me.yben Lenin marxis a szempontból elemezte az imperializmus , mint a kapi aüzmus u o só szakaszá; és bobizo* nyí o ta, hogy ,az imperializmus a pro c áriátus szociális forrada mának aides éje“. Ennek az c emzésne-k alapjau lírain új elme éti étel fogalmazod meg, ame y szerint ehetséges a szocializmus győze me kezdőben egy, egymagában vet', :őkés országban és iohc.c len a szocializmus egyidejű győzelme va amennyi országban. Ez a szociális, a forrada'om új, kiforrott elmélete volt, a®ely gazdagította és ovábbfejleszte te a marxizmust. „Szocia ista forradalom és a nomzetek önrendelkezési joga‘‘ című tézisében és „Az önrende kezés körül folyó vi a eredményei“ című cikkében Lenin a nemzeti kérdés bolsevik programjának alapve ő tételei; .ovább- fejlesztet e. „Június Brosurájáró “ című cikkében Lenin a német baloldali szociá demokraták poli ikai hibáit bírálja. V. I. Lenin Müveinek .-b'oen a kö e él>en jelennek meg először az o'yan dokumentumok, amelyek Leninnek az oroszországi és nyuga, európai szociálsovinisz: ák el'cn és a bolsevik párt megerősítő óért, a nemzetközi munkásrao-zga om internacionalista elemeinek tömöri ásóért folyta-ort karcát tükrözik. A „totális diplomácia“ törpéi (Pillanatfelvételek a Cha lioi-palotábói) Régen köz udomású, hogy az ENSz „többsége“ nem független és teljesjogú államokból á l, hanem a marsha.li- zál; és gyarmati országok képviselői, bői, akik formailag ugyan országuk út eveiével jöttek Párisba, va ójában azonban a dől.ár hüségos a!at va ói. Utlevc.ükben, min: „kü.önös ismer.ető jel“ bá ran szerepelhetne ez a meghatározás: hajlékony há gerinc. Szép számmal vannak. Legtöbbjük már régi ismerős a korábbi ülésszakokról, de a ,,to á-is diplomáciának“ CEek a .örpéi, Achcson bábszinluizá. nak engedelmes figurái talán soha nem nyüzsögtek annyira, mint mos:, az Egyesült Nemzetek Szerveze ének ha odik ü ésszakán. Persze, nyüzsgésük sem önszántukból tör éut Eem is ö-rténhe e;t így, hiszen önálló cselekedetűik nincs, minden- parancsra, uta:í ásra csinálnak. Elég Achcson szemének villanása, kandurbajuszának megrándulása és a diploma a- örpék már tudják: je.enésülk következik. CARLOS ROMULO ábornok, a Fulöp.szigo'eli külügy. minisz ere egyik legtöbbe rángatott figurája Acheson bábszínházának. 0 maga is filipptn, da népét testvéreit már abban az időben eláxu ta, amikor még nem politikus, hanem újságíró volt A fiippin nép a jenki gyarmatosítás ala t szenved. Enyoinlia' atlan szabadságvágy él benne hősei és már. tirjai vannak, de hűcéges szo’gija az amerikai imperializmusnak. A báb- czinház, amelyhez tar ozik nem változott, csak az igazgatók cseré öd'ek ki időnkint. A második világháború idején MacArthur szoigá a ában ál oV-t, a Chai lot.pa otában viszont Achesonra meresz i kidü.leit szemét. amikor észreveszi az intést, szólásra jelen*, kozik és mélabús fuvolahangon megkezdi a 8zovjetellenes kirobbanásai*... RICHARD CASEY Ausztrália külügy minisztere, sok e_ kintetben hasonlít Car os Bonra o.hoz. Az elsők közö:; és a legharsányabban ielkesede;-; az Amerika és Japán között lé rejött „különbéksszerződósért“, leejtve. hogy mi yen szerepe- és helyze. e- terem- ez a pák um Ausztrália szá. mára. Ezért fejtegette különös érveivel hogy Egyip om fel épéso Nagy- bri anniaval szomben helytelen. Csak maradjanak az egyiptomiak nyugodtan 'egyenek bo dogok, hogy az angol gyarma osí ék elnyomása alat-t élhetnek, Min-tez még nem elég jellemző vonás Richard Casey portréjához, ki kell egészíteni... Casey terjesz et e e ő a nemzetközi konferenciák és :ongre szusnk történe ében azt n pél- dá’’anul álló indítványt, hogy Visin- szkij beszédét vessék — előző cs eon. zura a á. Ez a kívánság mé" a’ue. rikai zsoldban ál'ó. sok mindenhez hozzászokott bábokat is megzavar a- Casey mind-cnoso ro nouiz; t.a hogy van valami, ami méc ~'*va’ósá- gánál is nagyobb. Az os*obasága. PEARSON Kanada külügyminiszterének nevéhez fűződik ez az ,,önkritikái’ tété.: „Egye - en ország és különösen semilyer közép, vagy kis állam nem tud teljesen független külpolitikát folyta ni" Ezután a szo\- galclkú kijelentés után Pearson még bevallotta azt is, hogy Kanadára jellé - lenül „befolyást gyakorol más országok vé’eménye”. Ez viszont őszinte va'lomás volt, mert Kanada kormány)ér fiaira nvil~ van azo/c a vélemények gyakorolnak befolyást, amelyeket dollárokkal támasztanak alá. Pearson kijelentését még azzal te éz- te, hogy ezekért szívesen „lemond a nemzeti szuverénitás bizonyos (?!) e-emei- röi", Az már nem is meglepetés, hogy Pearson: elbűvölte az Atlanti Paktum, miért ne, hiszen ö az agresszív Atlanti Szövetség főtanácsának az elnöke. Imádja az atombombát és véleménye szerint az Egyesült Nemzetek koreai tevékenysége „szerfelett bátor és bölcs politikai cselekedet”. A K ai Street bandi óival szemben érzett szolgalelkűségét Pearson azzal magyarázza, hogy ,,a mi országunkban, amerikai hangsúlyozással beszélnek angolul”. Ha már a beszédnél tartunk nem. ártana Washington kanadai lakáját fe’vi- lágoátani, hogy beszélhet ugyan amerikai' hangsú'yozással, de nem beszélhet — a kanadai nép nevében. Mert ha Kanada néoe egyszer elkezd beszélni, olyan hang- súlyozással harsogja el majd mondanivalóját. hogy azt nem köszöni meg sem Mr. Pearson, sem az amerikai hangtan többi kedvelője . . . VAN ZEELAND Be’gium kü’ügyminisztore is bele autózik a ,,tö ális dip'omácia“ törpéinek táborába. Nem csinál ti kot abból hogy a külügyminiszterség sú yos -érhet jelen: számára. Van egy szenvedélye. ami* sokkal jobban szeret: a lovaglás. Erre most nincs ideje, ülé^t ülés követ Van Zee'and nem ér rá,, hogy nyeregbe szál jon. Arra azonban van ideje hogy az amerikai dip oma- a.cowboyok hátaslova legyen. Úgy látszik, lovas s'zenvedé yét ez is kielé- gí b OLE BJORN KRAFT Dánia külügyminisztere porréjának megrajzo ásánái elég raegem.Eeni csak annyit, hogy Kraft tnes ért annakide. ján szí árd „lelki kapcsolat- fűzte Mussolinihoz és egyik beszédében nyúlt an mondotta hogy „kész köve ni a dúcé:*' Most nincs Mussolini te. hát ermésze es hogy Kraft az új fasizmus táborában van de a duce he. iyett Achesont követi 63 Jól érzi ma. gát a romulc-k, caseyk pearsonok és vanzeelandok társaságában. Oda i lik, * íme, a. ..to á’is diplomácia“ törpéi. Akaratnélküli és engedelmes bábok, ügy táncolnak, ahogy Acheson fü- ■yül... — Gyorsan halad a bo'gár mezőgazdaság gépes! éje. Az ország felszabadulása u án a párt és a népi haalom a mezőgazdaság számára a 6Z°- vetkezós és a gépesítés útjá. je ö ték meg, min a1 egyedüli uta:. amely kivezeti elmaradó tságábó;. A gépállomások száma óven e 13—30 új gépii omássa’ gyarapodó t és a -rektorok száma jo'enleg moghaadja a 8 ezret. Tavaly a Irak orok közel 1,700 000 hektár fö de szántottak fel, ezzel szemben az idén a • raktorokka* megművelt vetés erület csaknem kétszero. sére emelkedik. — A CBehsz ovák kü kereskedelmi minisztérium két traktort ajándékozott a kínai népnek. A csehszlovák iüikcrcskede mi minisz ériuni ké ,,Zo- :or“-gyár mányú trak or- és egyéb mezőgazdasági felszere'ést ajándékozó- t a kínai népnek. A traktorokat Cseh'z ovákia pekingi nagy-köve c ünnepélyes kere ek közöt adta át. A kínai nép és a kormány nevében Li Szu-Csen mondott forró köszönetét az ajándékokért.
