Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)
1951-12-02 / 51. szám
sbabaz* aremju» 1S51 december z, e Am elmélet kérdései A marxizmus-leninizmtis a háború és béke kérdéséről Pártmunka tapasztalatai * Az új vezetőségeit segítéséről A SZOCIALISTÁK a népek kózó..ti háborút mindig mint barbár, állati dob got, elítélték. Tisztában voltak azonban azzal, hogy szoros összefüggés van a háborúk és az országon belül folyó osztályharc között és azt tartották, hogy a háborúk lehetőségét az osztályok megszüntetése, a szocializmus megvalósítása nélkül lehetetlen véglegesen kiküszöbölni. A kommunisták mint következetes bé- keharcosok, — tudják, hogy a békét nem elég kívánni, hanem a békét ki kell harcolni. — Ezzel szemben a jóhiszemű pacifisták, oikik „általában” minden háború; elleneznek, nem értik meg, hogy a háború kérdését nem lehet a háborút viselő’ osztályok gazdasági és politikai körülményeitől függetlenül, elvontan szemlélni. Mindig számba kell venni, hogy milyen osztáiy, milyen célból viseli a háborút. ,,M1 marxisták — mondotta Lenin — feltétlenül szükségesnek tartjuk, külön, külön minden egyes háború történet- mi tanulmányozásit.“ A marxizjnusTeninizmus tárta fül először a poli.ika és a háltorú osztályjeliegét, a politika és a háború kölcsönös összefüggését és kölcsönhatását és rámutatott arra, hogy mindenféle politikai és min’ den háború alapját a termelési módban, az ország társadalmi és állami rendszerében, társadalmi és politikai viszonyaiban kell keresni. A háború — mondja Lenin .— annak a belső politikának visszatükröződése, amelyet az illető ország a háború előtt folytatott. De nem minden termelési módból és nem minden társadalmi rendszerből következik szükségképpen a háború. Amikor majd az egész világon megsemmisül a kapitalizmus és győzelmest arat a szocializmus, háború sem lesz többé. MINDEN HÁBORÚNAK határozott politikai, osztálycéljai vannak, amelyek meghatározzák a háború jellegét és a hadviselés módját is. A Szovjetunió háborúi mindig felszabadító jellegűek. így a második világháborúban a Szovje.rmiónak és a hitlerellenes koalícióban egyesült or- tszágok népeinek főcéljai a fasizmus felszámolása, egy új'német agresszió megakadályozása, a fasiszta országokban a demokratikus rendszer helyreállítása, a világ szilárd és tartós békéjének, a népek kőzöti békés együttműködésnek az egész világon való megterem éré volt. Ez a háború tehát igazságos és felszabadító háború volt, amelyet az egész emberiség legveszedelmesebb és legagresszívebb ellensége, a Hitler-fasiz- ynus ellen viseltek. Az USA és Anglia reakciós köreit * azonban a fasizmus elit ni háborúban csak alt érdekelte, hogy Németország és Japán en je meggyengüljön, hogy veszedelmes vej senytárssikat el ávolítsák a világpiac- TŐl. Ugyanakkor még arra számítottak, hogy a háború következtében a Szovjetunió is meggyengül, megszűnik nagyhatalom \ nni, függőségbe kerül az USA- tól és Anglia ól. Tudiuk, az amerikai-angol irr.x erialista köröknek ez a számítása csúfosan megbukott. A Szovjetunió, mely nz antifa siszta háború főterhét visele, döntő sze, repet játszott a fasiszta támadó fölö t arad tft győzelemben és megerősödve került ki a háborúból. Ez élesen megváltoztatta a \ iáhorú után az erőviszonyokat a szocialista és kapitalista rendszer között e szocializmus javára. SZTU.TN jELVTÁRS zseniális művében is ,,SzK(b)P í.‘ör,éneté,‘-ben a következőképpen foglalat össze a marxizmus-le- miniz mór- ff Tiltásait a háborúról: „A bolsevikyb nem elleneztek min- denfíle hibwriV-. f sak a hódító, az Imperialist» hábor út ellenezték. A bolsevikek azt tartották, hogy kétféle bába. rú van: t *> van Igazságra», nem hódító, felszabadító háború, agaejynek célja, vary s s»ép védelme liiilsA támadás és leigázá. sí kísérletek ellen, vagy a nép felszabadítása a kapitálist,, mbsár alól, vagy pedig a gyarmatok és függő országok felszabadítása a* imperialisták elnyomása alól és b> van igazságtalan, hódító háború, amelynek célja idegen országok, ide. gén népek meghódítása és leigázása. A háború előbbi f ujjúját a bolsevi. kofc támogatták. Ami a háború mi-o. dik fajtáját illeti, a bolsevikok azt tartották, hegy az ellen elszánt harcot kell folytatni, egészen a forradalomig és a saiát imperialista kormány mer- döntéséig. A kommunisták tehát elvileg pártolják a forradalom! osztályok és haladó társadalmi erők erőszakát a reakciós osztályok és azok poll ikai intézményei ellen, — követve a nagy Lenin tanítását, — hogy „a fegyverrel és hatalmi szervekkel rendelkező erőszakoskodással szemben alkalmazott erőszak nélkül nem lehet megszabadítani a népet az erőszakos- kodóktól“. Ezért a marxisták-lenlnisták elismerik és támogatják az elnyomott osztályoknak elnyomóikkal szemben viselt háborúik jogosságát, haladó jellegét, igazságosságát és szükségességét, de elítélik a kiz-ákmá- nyelő osztályok és államok háborúi’, amelyeket a népek és elnyomott osztályok •ellen viselnek. A GYARMATI ÉS FCGGÖ ORSZÁGOK népeinek szabadságharca fontos té- | iayezójje a béke ée éetsakc&át. ogyw eső-" södő táborának. A koreai nép és a kínai önkéntesek hősiessége mély, felbecsülhetetlen hozzájárulás a béke ügyéhez és az egész világ csodáikozásál váltja ki. Hősiességük nagysága abban rejlik, hogy amikor ők szülőföldjüket, saját otthonukat védik, ugyanakkor az egész világ békéjének nagy ügyét is védelmezik azzal, hogy megsemmisítő csapásokat mérnek a* amerikai beavatkozókra, s a világ népeit is talpra állítják, hogy visszaverjék a világuralomra törő amerikai imperializmus próbálkozásait. Lenin és Sztálin azt tanítják, hogy „A haza védelme” az imperialista háborúban nem más, mint a proletárin ernacionaliz- imis elárulása- Lenin a legnagyobb felháborodással állapította meg az első világháború idején az áruló szociáldemokrata vezérekről, hogy „ugyanúgy, mint a bnnsoik. becsap, jók a népet, amikor azt hirdetik, hogy a háború a nemzetek szabadságának és létének megvédése érdekében folyik és ezzel átállnak a burzsoázia oldalára a proletariátus ellen.“ A jobboldali szociáldemokraták ma is az imperialisták legfőbb támaszai a munkásosztály Boraiban a Szovjetunió, a népi demokráciák és a gyarmati népek ellen forralt reakciós, ellenforradalmi háborús tervek megvalósításában. A marxizmus-leninizmus tamásából következik, hogy az igazságos és felszabadító háborúk érdekei megkövetelik a tömegek legaktívabb részvételé: az ország védelmében. „A honvédelem elismerése azt jelenti, hogy elismerjük a háború jogosságát és igazságosságát..." Lenin és Sztálin útmutatása a honvédelem szükségességéről az igazságos háborúban egyenes útmutatás minden következetes békeharcos számára, hogy küzdjön a kozmopolitizmus reakciós ideológiája ellen, amely „elavultnak” tűnteti fel a haza, a nemzet fogalmát és tulajdonképpen megtisztítja az utat az amerikai imperi- alis ák előtt világfeletti uralmuknak megteremtése számára. A SZOVJET NÉP * hősiességnek nagyszerű példáját mutatta szocialista hazája védelmében. Alig fejeződött be az első világháború a nemzetközi imperialista burzsoázia minden fegyveres erejét az első szocialista köztársaság ellen vetette és egyesítette erőfeszítéseit az orosz ell* lenforradalom erőivel abból a célból, hogy megdön se a szovjethatalmat. A nemzetközi imperializmusnak ez az első kísérlete a fiatal szovjet köztársaság ellen gyalázatos kudarcba fulladt, A Vörös Hadsereg legyőzhetetlen erőnek bizonyult. A szovjet nép, amelyet a Bolsevik Párt, Lanin és Sztálin vezetett, megvédte » szovjet haza becsületét. A NEMZETKÖZI IMPERIALIZMUS lom sikerei a kapitalista országokban, stb. ezért egyesítik a nemzetközi reakció erőit, sietve különféle katonai blokkokat tákol- nak össze (Atlanti blokk, japán és német különbéke szerződés, a japán és nemet imperializmus újjáélesztése, stb.), amelyek leplezetlenül a Szovje unió, a Kínai Nép- köztársaság és a népi demokráciák ellen irányulnak. Az extraprofit utáni mohóság, a demokrácia és szocializmus táborának sikereitől való félelem és a közeledő gazdasági válságtól való félelem: ezek az amerikai-angol blokk háborús politikájának és agresszív világuralmí ■ terveinek mozga ó erői. A népek azonban nem akarnak háborút. Erőteljesen és éberen őrzik a kivívott békét. A szocializmus érdekei a Szovjetunióban és a világ dolgozóinak alapvető érdekei a tartós békét köve élik. A béke erői, amelyek a hatalmas Szovjetunióra »maszkodnak, legyőzhetetlenek. A BÉKETABOR FRFtfnfk NÖVEKEDÉSÉHEZ hatalmas lendületet, biztatást adott Sz ilin elvtárs ez év október 6-i nyilatkozna. Sztálin elvtársnak ez a nyilatkozata ismét megmutatta, bogy a Szovjetunió a béke erős őre. Sztálin elvár» nyilatkozata megmutatja a békesse- rejtő népek számára, hogy csak a béketábor ereje retten heti vissza az imperialista háborús gyujtogatókat. Azt mondja Sztálin elvtárs: ».Fxy xomielom. hogy at. atombomba szászétól csak abban az esetben haj. landóh beleegyezni az atomfegyver ét- tiltásába. ha látni lógják, hogy arm monopolistái többé“, A nyilatkozat újabb hatalmas fegyver a békéért vívott har V», világ népei kezében és súlyos csapás az agresszorok háborús terveire Szerte a világon mind szélesebb tömegek tanulják meg, a marxisták leninisták vezetésével, hogy a béke- ábor erejének növekedése, a békéért folytatott állandóan erősödő aktiv hare megrátolhatja az imperialisták kalandor terveinek megvalósí ását a harmadik világháború kirobbantását, Szántó Rezső. A járási és városi pár értekezletek öbbek közö t fog'a’koznk az a’sóbb pártszervezeteknek adandó segítség kérdésével, kemény bírálatot -mondtak a felsőbb vezeés hiányos muu- kája feiert, több támogatást, közvetlen módszerbeli fapasztalato; kérve munkájuk megjavításához. A vezetőség válasz-ásókkal sok új fiatal káder kerü't pártszervezeteinkbe, akiket jobban kell segí'eni. meg kell taniani őket a veze és módszereire. A segí ségadás. az in- struá'ás a vezetésnek egyik legfontosabb része és mert városi, járási pár', bizott ságaink a pár munkának ez- a részé.- lebecsü'ték sok helyen elakad- a Központi Vezetőség és a megyei pártbizo'tság ha’ározn'ainak végre- hajása, sőt nem egy helyen e fer- dí ve jutó t el az a’.apszervezeth'-z. Epíésünk a!tól függ. hogy fein dalinkat hogyan és milyen ütemben valósi juk meg. Sztá'in elvtárR azt tani ja: Jó határozatok és nyila'ko- zatok a Párt általános irányvonala mel'e’t — ez csak a kezdete a do’- vcktra.k mert ezek csak a győzelem óhaját jelentik de nem magát a győzelmet. Ha meg van adva a he'yes vonal, ha meg van adva a kérdés helyes eldöntése, a do’og sikere a szervezeti munkától függ, a pártvona1 megva’ósPásáért folyhatott szervező'! harc*ól, az emberek helves megválasztásától. a vezetőszervek hoz'a határozatok végrehajtásának elenőrzésé. ‘61/* Az insrnálás munkájának megjavítása tehát egyú''al a kádermunka megjavítását is je'enti. A pártértekezlé’ek arról tanúskodnak hogy nekünk nem akármilyen veze'ésro van szükségünk hanem a megvákozo-t feladatoknak megfele- ’ően új módon kell vezetnünk. Helyesen hívta fel Farkasinszki elvtárs. egyházasdenge’egi küldijv az új pásztói járási pártválász*mány figyelmét orra, hogy megnövekedőid; a dolgozó parasztság, általában a dolgozók A ztatsóbányái ifjúmunkás Béke-brigád 920 mássá szenet termel terven felül a megyei pártértekezlet tiszteletére A Sa'gő-Röna bányaüzem ifjúmunkás „Béke"-brigádja — Angyal Pál I., Sulyok József Balogh Béla, Angyal Jánog I, és Szuhányi Ferenc brigádja •— jnunkafelájáü”ássál ’ készül megünnepelni december 3-ét, a megyei pártértekezlet napját. A brigád á következő fe’ajánlást te te: A szén palatar’almát 1-5 százalékkal csökkentik, az igaxo’atlan mulasztások kiküszöbölésével, a 480 perces munkaidő teljes kihas'zná'ásával a pár ér e- kéziét napjáig 920 mázsa szenet termelnek ki ‘erven felül. A brigád versenyre hívta a megye valamennyi ifjúmunkás bányászbrigádját és minden más területen dolgozó ifjúmunkás brigádok A pártoktatás tapasztalatai Kányás bányaüzemnél 1941-ben tett másodszor kísérletet, hogy fegyveres erővel semmisítse meg a szocialista szovjet államot. Eire a célra használta föl a Hitler-féle fasizmust. A Szovjetunió belépése a háborúba fokoza a fasiszta államok ellen folyó második világháború antifasiszta, fölszabadító jellegét és főtartalma a szocialista állam fölszabadító herca volt a legreakciósabb és Iegagresszívebb imperialista állam, Hit- ler-Németország ellen, A Szovjetunió igazságos, felszabadító honvédő háborújának céija nemcsak a szovjet területek és a szovjet népek felszabad! ása volt a hitleri iga alól, hanem az is, hogy segítséget nyújtson Európa minden népének a fasiszta elnyomás alól való felszabadulásában. A Szovjetuniónak a HitlerNémetor- szág ellen vívott Honvédő Háborújának határozott osztályjellege volt, amelyet a szocialista állami és társadalmi rend védelme érdekében folytatott azzal a céllal, hogy megsemmisítsék a német és japán imperializmust és segítséget nyújtsanak Európa és Ázsia népeinek a demokrácia és szocializmusért folyó harcában. A Szovjetunió Honvédő háborújának nemzeti jellege vök, melyet a szovjet nép szocialista hazájának, becsületének, szabadságának és függetlenségének védelmében vívott. Végül a Szovjetunió Honvédő Háborúja az egész haladó emberiség érdekében folyt, azoknak á magasztos céloknak érdekében, amelyek a szovjet állam internacionalista jellegéből folytak. A Honvédő Háborúnak ez a jellege biztosította a Szovjetunió dörr5 szereoét a Hitler-fasizmus szétverésében. A Szovjetunió kudareha fullasztotta az angol-amerikai reakció 'érvét, amely arra irányult, hogy megakadályozza a fasizmus teljes vereségét. A szovjet nép nagy érdeme, hogy önfeláldozó harcával megmentette Európa civilizációját a pusztulástól Győrött és behlzonvította fölényét a szovj« társadalmi es állami rendszer az imperializmus fölött. LENIN ÉS SZTÁLIN ARRA FIGYELMEZTETIK a szovjet népet, hogy amíg fennáll a kapitalizmus, megmarad a háború veszélye is Ezért a szovjet nép szüntelenül folyatja harcát a békéért. Az amerikai-angol imperialistákat rémületbe ejtik a szocializmus újabb és újaírb sikerei a Szovjetunióban, a népi demokráciák s-keres fejlődése a szocializmus útján, a fcíiraí népi forradalom győzelme, a Német Demokratikus KSztársaA Politikai Bizottság 1951 május 17*1 nagyjelentőségű határozata a pártok ta- tásról megszabja: „Az 1951—52-es oktatási évben pártoktatésunk alapvető feladatai a marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítása alapján az MDP II. Kongresszus határozatának bevitele a párttagság széles tömegeibe.” Majd így folytatódik n határozat: „Biztosítani kell, hogy elsősorban funkcionáriusaink, a vezetőségi tagok, a pártbizalmiak és a népnevelők kivétel nélkül résztvegyenek az oktatásban”. Az oktatási évad alapos előkészítése tehát komoly feladatot jelentett pártszervezeteink számára. A határozat jelentőségéhez képest fogott hozzá az ősz folyamán megalakult kányási bányaüzemi servezet vezetősége ennek végrehajtásához. Nép- nevelőértekezleteken tárgyalták meg az oktatási munka jelentőségét és szabták meg a népnevelők számúra az ezzel kapcsolatos feladatokat. A vezetőségválasztó taggyűlésen is megfelelően foglalkoztak e kérdéssel és a taggyűlésen a következő határozatot hozták: „Kiértékelve a Politikai Bizottság május 17-i határozatát, biztosítjuk a párttagság 50 százalékának bevonását az oktatás valamely formájába és politikai fölvilágosító munkával harcolunk a lemorzsolódás ellen”. Ez a határozat elfogadása azt kell jelentse a vezetőség és a párttagság számára, hogy minden körülmények között végre keÜ hajtani. A tagság feladata, hogy taggyűléseken beszámoltassa a vezetőséget a ’aegyűlésen hozott haitározat végrehajtásáról. Vizsgáljuk meg, hogyan lett végrehajtva a hozott határozat? A hallgatókat egyéni beszélgetésen keresztül osztották be az egyes okta'ási formákba. A bevont 26 hallgató közül az első foglalkozáson 20 fő jelent meg, a másodikon 23 fő. Ha --upán a számszerüséget is nézzük, azt lehetne mondani, hogy a lemorzsolódás nem nagy, különöskőnpen, ha figyelembe vesszük, bogy a délutános szaknak egyszer sem volt megtartva az oktatás, mivel -ló-idő nem volt. E melle't igen komoly hiányosságok vannak az oktatási munkában.. Fbősorban az, hogy a 4 oártcsoportbizalm’hól 1, a 12 népnevelőből srin'én eev elvtárs jár nolitikai iskolára Hasonlóképpen a vezetőség tagjai közű! maiga a szervező sem is maga a párttitkár, Bognár elvtárs végezte. Ehhez tartozik még az is, hogy z politikai iskola foglalkozásán mindig új elvtársak vannak, nincs biztosítva, hogy az eredetileg bevont hallgatók rendszeresen megjelenjenek a foglalkozásokon. Igen súlyos hiba, hogy a párttagságnak mindössze 20 százaléka van bevonva csupán. A legutolsó foglalkozáson például 23 hallgató vett részt, ebből 9 párttag és 14 pártonkivüK. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a taggyűlésen hozott határozatot nem hajtották végre és nem vonták be a tagság 50 százalékát az oktatásba. Nyilván az a népnevelő nem tud jó munkát végezni e téren, aki maga sem tanul. Nem az a hiba, hogy sok a pár- tonkívüli, hanem az, hogy a párttagok létszámához viszonyítva kevesen járnak. Vegyenek példát a párttagok Oláh elvtársról, aki rendszeresen eljár a politikai ískoiára és feldolgozza az anyagot. Hogy- a kányási alapszervben ilyen a helyzet az oktatásnál, ezért felelős a nagybátonyi pártbizottság — de felelős a járási bizot ség is — mivel nem adnak megfelelő segítséget. Jellemző erre, hogy azon a vezetőségi ülésen, ahol a reszortbeosztás volt, a JB-ről senki nem volt kin’. Nincs megmagyarázva a reszortvezetőknek, hogy rni a feladatuk, hogyan végezzék azokat. Bár ellenőrzés minden esetben volt a politikai iskolán, de ez csupán az ellenőrzésre vonatkozott, s nem oárosnlt a segítségadással, pedig a jó ellenőrzés azt jelenti, hogy adjanak egyúttal megfelelő útmutatást, tanácsot a hibák kiiavi'ásához. De ideje lesz, ha a JB. rendet teremt a propagandista iskolán is és biztosítja a propagandisták nevelését. Maga Bognár elvtárs is szereti a poli íkni iskolát, de még pronegandista szemináriumon nem volt. Máté elvtárs pedig, a propagandista szeminárium vezetőíp. egyszerűen nem jelenik meg az előadásokon. Az a feladata az alqp-wrvezetnek, hoav ■Vesse meg a népnevelőkkel a tapulás fontossá-át, csak akkor tudnak igazán népncv-lők lenni, ha a pá-tmunkáhan és i tanulásban egyaránt példát mutatnak. Példát mu'ctni a pártmunkáhan azt je- Vnti, hogy sar£-ftsák e! a marxizmus- le- rinramust, mely komoly segítséget fog adni s gyakorlati munka végzéséhez, az sü«aség, efieia -Í!í»á?íSS!-~sr ——■—— igénye, megnövekedett érzékenysége munkánk fogya/ ékosságai iráni . -Tehát' új módszert kell bevezetni a ve- ze ésben me vrrek legfontosabb fe tétele Pár unk II. kongresszusa határozatának maradék, a an végrehajtása A pártértekez’.e. ek ráirányítot ák « figyelmet arra, hogy városi és járási bizottságaink munkájának egyik leggyengébb része, legdön óbb ” problé-» mája az insrruálás, a segítségadás kérdése. Ahhoz, hogy ez a munka megjavu'jon, először is a pártbizottságok munka ársainak ke l megjaví- taniok módszereiket. Alaposan t.anul- mányozniok kell a pártértekózle ok errevonatkozó felszólalásai- határo- za'ait. Meg ke'l hallga ni a párttagság, a dolgozó nép vé eményé'. A dolgozók hangjai iráni közömbösséget muta ja. hogy a salgótarjáni városi pártértekezlei titkári beszámolója nem foglalkozott az új vezetőségek, segí sógének kérdésével, nem vet.fa számba az alapszervi taggyű’éseken, elhangzott bírá a'okát. amelyek a kevés segítségadásra vonatkoztak' a városi bizot-'ság részérő’. Joggal veto te fel Farkas János elvtárs, az állami gazdaságok közpon-jáínak titkára ezt a hiányosságot mer:' a VB részéről még arra a vezetőségi illésre som mentek el. ahol a reszortok szó osztása főr- tént meg. Joggal vetette fel a segítség hiányé.• Básti Eresébe" ejvtársnő, vagy Földes László az Acé'árugyár' ból. aki nyil an megmondotta, hogy irodából nem lehet irányítani, hogy' az új vezetőségeknek sokkai több közvetlen segítségre van szükség. Az új vezo‘'őeégekkel va'<5 lelkiisme. ret’cn foglalkozásról beszéli- Fekete József elvárs a salgótarjáni járási pártértekezleten. Mátranovák Tfemti és Nádújfalu községek alapszervezc ■ tében még nem ’orrén? meg a reszort- feloöz áis. hogy maga a járási bizottság is egyes fo’adatok végrehajtását, az i’lető reszort munkájának ’©kin i ég nyilván ezért nőm tudja megfele’ően irá_ nyí'ani az alapszervezeteker. Komoly figyelmez‘etés Tóth István kis erényei küldött felazólalásB is, aki arról beszélt, hogy necsak akkor menjenek el az alapszerveze"ekhez a járási bizottságtól, amikor vezo'ősógváJasti. tás van, hanem rendszeresen látogassák meg őket. Az instruá’ás, a segítségadás munkájának megjavítása tehá1’ egyik leg" fon osabb biztosí’éka annak, hogy a» új a'apszervi vezetőségi tagjaink jobban dolgozhassanak. Éppen ezért a. legmesszebbmenőkig reagálni kell ns; ilyenirányú bíró1 a tokra a helyszíneli kell e’lenőrizni azt. hogy a végrehajtás megfe’el-e a ha'ározat szellemének. * Párt poli’ikájának. megfelel-e' a helyi követelményeknek. A Széchényi járási bizo tságnak is nagyobb gondot kell erre fordítania. A titkári beszámoló vitájában t'öbb ilyen, hozzászólás elhangzott de a válaszadásban Tóth e’vtárs. a JB ti’kára nem foglalkozott elég mélyreha’őan ezzel a kérdéssé1. Minden járási és városi pártbizoTságon fel kell ismerni hogy a jő segí’ségadás mennyire elömos- dí’jn alapszerve-zo’eink fejlődését é« amint Rákosi elvtárs is mondo'ta a kongresszuson: „Pártunk fejődésének: és eredményének hatása fükrőződik vissza népi demokráciánk minden eredményében és sikerében. A kettő elvá’aszthatalttanul összefügg/* Meg ke’l szüntetni a. „futől&gos“ látogatásokat, a .szempontok leadását“ é3 egy-egy alapszervezefnél hosz- szabb időt ke’l el ölteni. hogy a pártbizottság küldöttje részleteiben is megismerhesse a munkát, segí se a helyi elvfársakat ané’kül. hogy helyesük végezné el a munkát. Meg kell va’ósítani aat a gyakorlatot- hogy a kiutazás előtt alaposn megismerkedjen az i’le.-ö község vagy üzent, termelési kérdésével, pártmunkájával. Fel kell számo’ni e terüle'en á re- szortmunkát amely végeredményben ? bürokráciához vezet. A pár bizottságok munkatársainak ismerni kel] a •öbbi osztályok munkáját is, bátraknak. kezdeményezőknek ke1! lenniük éberen ügyelni a párt- és kormányhatározatok maradékta'an végrehaj-á. sara kövo’keztv'esen leleplezve az ellenség mesterkedéseit. Az ins’ruálás. segí'ségadás megja- ví "ásá ért e’sősorban az iPető pártbí- rot. sátr ti kára felelős. Ez a munka akkor javul meg, ha a pártbizot’ság titkára jobban irányítja az apparátusi ha á landőan ellenőrzi, hasznos u'asításokkal lá’ja el az osztályvezetőket. ha ő maga is felismeri annak je'entőségét. hogy a teriile'ről visszajövő elv'ársakat ál’andóan beszámoltassa ha tervet készítenek a ’egfon- tosabb fe'ada’ok végrehat ^-'Sru ka maga a titkár is igényes következe ’es az alapszervcze"ek megsegítése, munkamódszereiknek megjavítása é elterjesztése terén. A SAi.oornn.TAm no vembe B 7. FiEMSztmrAz mPsobA; ■December 1—ttsr: LESZ WÄG TAVAST? Ífratreía filmt December 4—4 Irs TARKA KOCKÁS I, L. -laésBet fÜBsk
