Szabad Nógrád, 1951. november (7. évfolyam, 47-50. szám)

1951-11-11 / 48. szám

* SZABAD NOGBAD 1951 november 11 A sziráki állami gazdaság alaposan lemaradt a betakarítási és a vetési munkákkal. 30 kh. cukor­répa, 20 kh. dugvány répa, 30 kh. má- sodvetésü kukorica és 1G kh. burgo­nya vár betakarításra. 60 kh. .erü- le:'an még nem végezték el a vetést, pedig a határidő rég lejárt. A lemaradás azt mutatja, hogy a veze őség nem úgy tisz'eli a kor­mányhatározatot, mint törvényi. A vezetőség munkájára igen vonatko­zik Sztálin elvtárs mondása, misze­rint nincsenek se jó, se rossz gaz­daságok, de vannak jó és rossz ve­zetők. A sziráki gazdaság vezetősé­gére az u'óbbí vona tkozik. 0 betett kezekkel azt várják, bogy megint a bányász és egyéb ipari Űzőinek dol­gozói végezzék el e fe adatot a 8 órai munkaidő e'elte után. Ez a nézet káros és helytelen. A vezető­ség nem tVt semi'yen intézkedést azirányban, hogy a feladatok e vég­zésére mozgósította volna a gazda­ságban rejlő erőké1. Rossz a munka­szervezés Másfél héttel ezelőtt ki- szántot'ák a cukorrépa', de ennek föszedősére a’ig 1—2 napja kerüli sor. Ez megnehezíti a répával do:- lozók munkájá'', mive! a fő d rászá­radt a répára és Így kétszeri mun­kát követel meg Hibák vannak a ’’éhezés körül is. A répával dolgozók közül sokan még nem tudják, ml jár egy hold cukorrépa le szedésé­ért, megtisztításáért. A sziráki állami gazdaság vezető­ségének sürgősen gondoskodni kell arról, hogy a lomaradás behozatalá­hoz szükséges munkaerő biztosítva legyen. Ehhez az szükséges, hegy még szorosabbra kell fűzni a kap csoiatot a helyi pártszervezettel, tanáccsá’, de va amennyi tömegszer- voze'tol, hogy fö:világosítő munkák után a községből, de a környező özségekbői is beszervezzék a szük­séges munkaerőt. A népnevelőknek >an miről ági álni. Mondják el hogy Pleva János 1 kh, teriiletrő ö.szedte és megtisztította a cukor- épát. ezért kapó t 224 for n’ ké.z- pénzt, 16 kg. cukrot hatósági áron és 200 forintos iparcikk utalványt, amelyből ruháravalót vásárolt gyer­mekei részére. Török József, aki Káliéról jár a gazdaságba dolgozni, emondja, hogy már ezidáig 32 kg. cukrot kapott és 300 forint értékű iparcikk utalványt, A gazdaságvezetőségnek a jó po- i£ikai fölvilágosító munkára mozgó­sítani kell a gazdaság dolgozóinak családtagjait is, me'y ugyancsak nagy előnyt jelent a lemaradás be­hozásában. A veze őségnek tehát minden módja meg van arra, hogy eddigi hibáit fö'számolva jó munka- szervezéssel. a versenynyi vánosság kiszé'esltésével végrehajtsa felada­tát. Levél a pa'otási Palóc tsz évvég» zárszámadásáról Az alábbiakban részloleket közlünk a palotási Palóc tsz. elnökének, Orgo- ványi János elv.árénak a szövetkezet évi zárszámadásáról írt leveléből. Orgoványi elvtárs a Szabad Nógrád levelezője. írásának tartalma a napnál is fényesebben bizonyítja: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok felemelke­désének, boldogulásának egyedüli helyes útja a Pártunk által javasolt szövetkezed gazdálkodás. Termelőszövetkezetünk a Párt és a kormány segítségével az agrotech­nika alkalmazásával, tag­ságunk jólvégzett munká­jának eredményeként bő­séges gabona- és őszi ter­mést takarított be. Búzá­ból kot. holdanként 15 mázsa 50 kg, árpából 10 mázsa 90 kg-oi, borsóból 11 mázsa 10 kg, kukoricá­ból 19 mázsa 80 Itg, bur­gonyából 74 mázsa, cukor­répából 163 mázsa 90 kg átlagtermésünk volt, Most, hogy elkészítettük az 1951. évi zárszámadást!? a jövedelemelosztásnál szigorúan alkulmaztu!: a miniszter.anács új határo­zatának minden pontját, így mi is bevezettük a jö­vedelemelosztásnak azt a jól bevált rendszerét, — amelynek helyességéről sa­ját magam is meggyőződ­tem a szovjetunióbeli tanul- mányutam alkalmával -—, melyet a Szovjetunió kol­hozaiban u kolhozok erő­sítése, a jó munka igazsá­gos jutalmazása és ezen keresztül a tagok jólété­nek állandó emelése érde­kében hosszú évek óta al­kalmaznak. A mi szövetkezetünk nem úgy nézi az állom se­gítségét, hogy mindig kér­ni és sosem visszaadni. Szövetkezetünk 570 száza­lékban tett eleget gabona- begyűjtési tervének. Az AMG tartozását is rendez­te. 253.920 jorint USzll­hitelt törlesztettünk. A multévi 112,0(10 forintos sajátercjü beruházással szemben az idén 313.000 forintot ruház, unk be. Mindezeket a beruházáso­kat megtehettük, mert a szövetkezetünk vagyona 3 millió 700.000 forint le<i. dz állam iránti kötelezett­ségünk teljesítése után a tagok munkájuk arányá­ban, természetben része- süliek minden olyan* me­zőgazdasági terményből, amit termeltünk, a' pénz- jövedelmet pedig szintén a teljcsí'ctt m un. káegységek arányában külön osztottuk jel. Szétosztásra került 882 mázsa búza, 417 mázsa ár­pa, 318 mázsa kukorica, 380 mázsa burgonya, 80 mázsa borsó és 81 mázsa cukor. A jövedelemelosz­tást akkor tudjuk igazán értékelni, ha megnézzük egy-cgy tag, mgy család jövedelemben való része­sedését. Válóéi János harmad­magával dolgozott. Ö és jia egész évben, leánya a növényápolási és a beta­karítási munkáknál dolgo­zott. Hármuk munkaegy­sége 625 volt A család kapott 31 mázsa 30 kg búzát, 14 mázsa 40 kg ár­pát, II mázsa 22 kg kuko­ricát, 14 mázsa 40 kg bur­gonyát, 281 kg borsót, 281 kg cukrot, 56 kg mákot, ezenkívül 7230 jorint kész­pénzt. Meg kell jegyez­nem, Válóéi decemberben lesz egy éve, hogy a cso­portba lépett. Nevezett ku- lákbejolyás alá került és elégedetlenkedett. Amikor megkapta az első 1400 fo­rintos munkaegység előle­get, még mindig kételke­dett abban, hogy a szövet­kezet jobb éle.ct biztosit-e neki, mint az egyéni kis- gazdaság. Amikor most a szép jövedelmet kézhez kapta, boldogan kijelen­tet ic: életemben nem volt ennyi termésem, min. most. Jó lenne egy másik padlás is, mert uz enyé­men nem fér cl. Válóéi jövedelmét látta Turcsányi János is, ki eddig egyéni­leg gazdálkodott. Felkere­sett a lakásomon és kért egy belépési nyilaikozatol. Turcsányi elmondta, látta, hogy szomszédjainak egész évben meg volt mindenük és most is kocsiszámra vitték haza a terményt. Megígérte, hogy becsüle­tesen fog dolgozni, hogy jövőre ö is ilyen sok ter­ményt vihessen haza. Szövetkezeti tagságunk­nak jobb lett az élete. Most azon leszünk, hogy mindezeket az eredménye­ket népnevelőmunkán ke­resztül ismertessük a falu még egyénileg gazdálkodó parasztjaival, hogy őket is rávezessük a boldog élétől adó nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. A törvény Bujákon és Euyhá/avHengHegen is törvény ! A buják! és az ogyhúzasdcngclegi tanácsnál a törvények alkalmazásúnál fennálló megengedhetetlen lazaság, op­portunizmus a kerékkötője a begyűj­tés te j«sí‘ésének. Ezért förtőnhe'ett meg Egyházas- denge’egen az, hogy Jekus János hazafias köt élességének becsüle­tes teljesítése heyeft figyelmen kívül hagyta a begyiij ósi tör­vény?, a kukoricát és a burgonyát elrejtette. Ezért a falu begyűjtési t'ervét becsü­letesen te jesítö dolgozó parasztjai megvetéssel néznek rá. A bujáki tanácsúi1 a nyilván tartási lapokat nem tartják naprakészen. Nem alkalmazták a lustákkal, a ha­nyagokkal szemben az 5-10 százalékos büntetést. A tanács munkáját súlyos­bítja' még az, hogy a bttnte'ést. nem alkalmazta a begyűjtést szabotá'óku* Iákok eb 'en sewn. Opportunista módra | szemet hunyt a spekuláció flTöt-. ■Hem alka'mnz'a a törvény c'ő- 'tásait Ope'csi Ferenc 10 ho dák dolgozó parasztnál, aki a kuko­ricabeadási tervét hanyag módra nem teljesítette. Ugyanígy van ezzel Danzki Imre is, aki ki akar­ta játszani dolgozó népünk törvé­nyét, 49 kicsépeletien kévét rej­tett el padlásán. A bujáki és az egykázasdengologl tanácsná’ is be kell tartani a törvény- előírásait. Köményen lépjenek i'o! a falu rendbontói ollen, akik szégyent hoznak a köz-égre, s ezzel együtt a begyűjtést becsületesen teljesítő kis- és középparasztokra is. — A szécsényi járásbíróság Fence Jánost és Forkó József inihálvgcrgi kulúkokat 600, illetve 500, Vanya Lászlóm; egyházasgergoi kulákot 800, valamint Kubiut András iudánylmlá- szi ku’ákot 50J) forint pénzbüntetésre ítélte, mert szabotálták az- őszi szán­tás ve"ési tervet. — A pásztói járásbíróság. Meksó Kálmán hasznosi lakost, Vida János* né paio-ási lakost, mert -e(begyűjtési tervüket elmulasztó1'ák és a piacon feketén speku’ációt folytattak, egy- egy hónapi börtönre, valamint’ 500— 500 forint' péuzbünfctésre í'éltO, 3 pásztói Szabadság ísz-fasn mir hasznosít ák a szovjet fejési módszert A pásztói Szabadság tszcs is megfo­gadta, hogy bevezeti tohenészotébon a szovjet fejési módszer alkalmazását. Mivel a tehénörzs nagyobb része el­les előtt áll, így csak a Szegfű nevű tehénen kisór'o'oznek, 1.5 ki ó súlyban borsó, árpa, kukoricadara keverve szolgálja az abrakolász. Ezt a meny- nyiségot kétnaponként fél kilóval eme­lik. 24-cn vezet ék be az új fejési és ctotési módszert. 26-án már 10.5 Ji'er napi átlag vo't, majd 29-én egy ’éhén napi át'ag tojhozama 11 literre emel­kedett. Napona még csak húronuv.or végeznek fejest, o héten tértek át a napi négyszeri fejős bevezetésére. Máért van ^íógrádmegye az utolsók között a kurgonyakegyűjtésken í OTEVES NEPGAZDASAGI TER­VÜNK megköveteli tőlünk, hogy do gozó nép államával szembeni köte Iczctfségünknek minden vonalon eleget tegyünk. Ezen keresztül bizonyítja be mindenki ebben a-z országban, hogy hű a dolgozó nép áramához. Dolgozó né púnk felbecsülhetetlen értéket kapót 1945 óta a demokráciáéi és a ’ogdrá gább szabadságunk, amit a dicső Szovje uniótól kantunk. Ezen felül mindon, amit építettünk, minden ami munkánk eredményű, a miénk. Az ipari munkásoké a bánya, a gyárak az üzemek, a műhelyek, dolgozó pa Az ál! ami gazdaságok traktorosai a mélyszántás 15-ére való befejezését vállalták Értekezletet tartottak az állami gazdaságok dolgozói November 2S-án áKami gazdaságaink dolgozói, gépcsoportvezetöi valamint legjobb traktorosai értekez ett t tartot­tak, aho kiértékelték az eddigi ered­ményeket, megtárgyalták az c'kövelke zendő íeada'tokat. Kelemen István megyeközpont vezető beszámolójában fogalkozott az őszi szántás-vetési munkák eredményeivel, hibáival majd 'megdicsérte a jő munkát végzi traktorislákaf, mint Bereo Feren­cet, a nógrádkövesdi gazdaság traktorosát, ul.i az őszi szántási és vetési munkák ideje alatt nor­máját átlag 150 százalékra telje­sítette. Jó munkája eredményeként n nógrád kövcedi gazdaság kommunistái biza­lomma választoltak meg üzemi párti it- káraak. Példaként úEitotta a többi rakto'rosok felé Molnár János hényel pusztai traktorost; aki normáját átlag 114 száza’ékra teljesítette, gépével két műszakban dolgozott és egy percei sem ál’t gépkieséa miatt. Dicséretet érdemelnek jó munká­jukért Tóth József cs GitTlu.it La­jos magyarnándori traktorosok, akik 20-i ötnapos tervüket szán táv-vetődben ISO százalékra telje­sítettek. Ezzel elősegítették, hogy gazdaságuk 'z őszi szántás-vetést október 28-ra el­sőnek fejezték be a megyében. Kéje­im divtára beszé't arról, hogy Barsosbcrénybcn az üzemanyag kiszálUtás elmulasztása miatt volt alacsony « tnrkdoristáih teljesít­ménye Sú'yos hiba, hogy a gazdaságveze-tők nőm tudatosítják előre traktorosukkal megmunkálásra kerülő földterület normáját, így a traktorosok nem tud­ók, hop)- mit keresnek!, milyen pré­mium illeti meg őket. Az őszi mélyszántás november 20-'ra valló befejezését traktorosainknak kell megoldani. Biztosítani kitt a tervei! ötnapos felbontását, a napi temetési ered­mények nyilvánosságra hozatalát, a traktorosok egymásközti verseny­eredményét, biztosítani kelj a védőruhákat és hideg éjszakákon át dolgozó traktorosok ic széro fonó teát, Mog kell szervezni brigádok és egyének párosversenyét, Az erőgépeket egymáshoz köze» kell csoportosítani hogy az esetleges üzem zavarokat a képzettebb traktorosok ki tudják javítani. A gópesoportvezetök feladata, hogy szaktudásukat adják át a traktorosoknak és minél többet láto­gassák gépeiket, A hozzászólások során Molnár Jakab traktoros elmondotta hogy- a gépet sa' jútjának érzi. Mindig muuka megkez dósé e'ött keze1 te lo gépét, s tődül te meg üzemanyaggal. Gondoskodott ar ról hogy az ekéje rendben legyen és éles vassal legyen ei’átva A hozzá be­osztott segédfrajktorost a ogjobb szak­tudása szerint növelte, okfatifa. A párt­szervezethez mindig bizalommal fordul segítségért, ami nagyban elősegítette jó te'jesítményét. Városversenyre hívta a hényclpusz- tai és bé'ahalmi üzemegységei; traktorosait, a kisbágyoni üzem­egység traktorosai -nevében. Vállal­ta, hogy az őszi mélyszántást no­vember lö-ig befejezi. Beree Ferenc traktoros hozzászólási bau e’mondotta. hogy a hegyes olda a- kön kifelé egyes, befelé pedig négyes sebességgé! járt. Párttitkárnak való megvá’osztását úgy akarja megköszön ni, a Párt ős a gazdaság do'gozóinat, hogy a 150 százalékos átlagteljesítmé­nyét az őszi mélyszántás! munkában 20 százalékká" fokozza. A hozzászokások utón gazdaságaink egjobb traktorosai egymást hívták ki párosversenyre. Vállalásuk középpont­jába -az őszi mélyszántás november lő­re va'ó befejezését állítottak. Csábi István üzemi tudósító, Állami Gazdasagok. A burgonya szakszerű téli tárolása Burgonyaállományunk minőségi megja­vításának egyik alapja a velögumók zakszerü kiválogatása és termelése. A vetőgumó nagyságára vonatkozólag még a szakemberek körében is eltérőek a véle­mények. Többéves kísérlet bizonyítja, hogy a nagy gumókból fejlődő növény — habár terméshozama nagyobb, mint a ki­sebb gumóké —• utódaiknál a leromlás sokkal inkább jelentkezik. A leromlás el­leni küzdelmünknek döntő tényezője fél­redobni a múlt maradi tévhitét, s vetési célra közepes nagyságú. 3 5—fi Centime­ter átmérőjű gumókat kell tárolni a tava­szi ültetésig. Hogyan történjen a szakszerű téli táró. lás? A gondosan átválogatott vetöburgo- nyűt tiszta földre. — de nem gödörbe cs vízveszélyes helyre — 90—110 centimé­ternél nem szélesebb alapmérclü és 59—* 60 centiméternél nem magasabb prizmába kell rakni. Jó szolgálatot tesz a prizma aljában elhelyezett lécekből készüli há­romszög alakú szellőztető rács. A szellőző rács helyett alkalmazható az az eljárás is, hogy a prizma hossz irányában a kö­zépvonalon 20—25 centiméter széles és ugyancsak 20—25 centiméter mély árkot ásnak, amelyet lécdarabokból készüli la- kcróráccsul fednek be. Ez az eljárás azonban csak abban az esetben alkalmaz­ható, ha a víz elvezetése biztosítható. A prizma észak-déli irányban, helyezendő el, hogy a hidegebb szelek elöl védve legyen. A prizma 15—20 méternél hosszúbb ne legyen. Igen fontos, hogy a burgonyát a fagy- veszély és az esőzések beállta előtt — te­hát túl korán — ne fojtsuk le. Ugyanis amikor a burgonya a földből kikerül, még nem fejezte be életműködését, hanem to­vább él és lékfizi,k. ÉktmiiApAvifkci ke­ményítőt használ el, amely előbb cukor­rá, vízzé és szénsavvá alakul ál. Tehát minél melegebben tároljuk a burgonyát annál erősebben lélekzik, annál nagyobb a keményítöveszteség. Ezért célszerű a prizmát a fagyveszély beálltáig megfele­lően lehűteni. Jó tárolás mellett a prizma hőmérséklete plusz 3—5 Celzius jók kell hogy legyen. A burgonya téli takarását és földelését fagypontnál kell kezdeni. Előtte gondosan meg kell vizsgálni különösen a vetési cél­ra felhasználandó burgonyát, cs ha a leg­kisebb romlás mutatkozik, át kell válogat­ni. Az átválogatott burgonyára gabona- szalma terítendő oly mértékben, hogy összenyomott állapotban is elérje az 50— 60 centiméter vastagságot. Ez a szalmata­karó védi a burgonyát a mcgfagyástól és a talaj felmelegedésétől. A földtakarót hidegebb idő beálltával 30—40 centimé­terre kell vastagílani úgy, hogy a szük­séges föld 50 centiméter széles padka meghagyása mellett a prizma mellől ke­rüljön ki. A prizma szellőztető rácsának vagy csatornájának két végét a fagyok beálltáig (—2 Celzius hőmérsékletig) nyitva kell hagyni. A hőmérséklet sül­lyedésével azonban a szellőző nyílásokat szalmával és földtakaróval kell befedni. A prizma hőfoka a prizma hőmérővel legalább helenhint ellenőrizendő cs hu a hőmérséklet a prizmában plusz 5 Celzius fölé fag emelkedni, a szellőző nyílásokon keresztül hűljük. Az esetben pedig,, ha a prizmában a burgonya jobban felmele­gednék, a szellözőnyllásokon keresztül lehűtése eredményre nem vezet, akkor a földtakarót fagymentes időben le kell bontani és a burgonyát átválogatni. rasztságunk tulajdona a föld és min­den ami a portáján található Az ipari dolgozók meg is értekék, hogy saját­juk a bánya, a gyár az üzem, a mű­hely. Igyekeznek többet és jobbat ter­me ni, hogy az ötéves terv megvalósí­tását maradéktalanul biztosítsák, hogy több gépe?, szerszámot tudnak ad­ni a mezőgazdaságnak, hogy meg­könnyítsék a do goző parasz.ság mun­kájút, több és jobb ’érmést biztosít­sanak a dolgozó nép számára. Azonban nem mondhatjuk ezt el minden do gozó parasztról. Vannak dolgozó parasztok, akik az állammal szembeni köte'ezectségüket nem igye­keznek az első sorokban teljesíteni, nem minden esetben mutatnak példát, nem tartják fontosnak a dogozó nép államával szembeni hazafias köte.es­ség betartását. Példa erre napjaink­ban, hogy burgonya begyűjtésben Nóg­rád megye az utolsók között kullog. Hogy a múlt évben lemaradtunk, az érthető és elfogadható, mert a megyé­ben kevés krumpli termett. Eii.tet- tünk 4 zsákkal és kiástunk 3 zsákkal. Azonban ezévben burgonyatormésünk jó és holdankint eléri a 30—40 má­zsát és még sem teszünk eleget a bur­gonyabeadási kötelezettségünknek. Azt pedig mindenkinek tudnia kell, hogy a jövőben csak annyit, várjunk az ál amtó', amennyit mi adtunk. Vagy talán arra gondolnak egyes spekulá­lók, hogy eladják három-négyszeres áron 1 Arra nem kerül a sor, mert a törvény mindenkire vonatkozik és bí­zunk dolgozó parasztságunk öntudatá­ban, hogy követi a jó eredményt elért, 100 százalékon felül te'jesitö községe­ket, mint Maconka, Orhalom, Luciái­vá, Némái, Nádujfalu, Csitár, Ccrcd, Kishartyán. EZEN KÖZSÉGEK DOLGOZO PA­RASZTSÁGA megértette, hogy a bur- gonyabogyiijtó i igen fontos kérdés. Megértették, hogy ezzel is erősítik, népgazdaságunkat, elősegítik a szocia­lizmus sikeres megvalósítását, megér­tették, hogy ezzel is súlyos csapást mérnek az imporia istákra. Nyugodtan ol lohet mondani, hogy Ersekvadkerteii sem termett kevesebb burgonya, mint Hugyagon. Dcjlúrban sem termett ke­vesebb, mint Csi árban, Patakon sen* termett kevesebb, mint? Maconkán. csak az a különbség, hogy azok mái' 100 százalékon felül begyűjtött ek, E községek pártszervezetei, tanácsúi megtettek mindent annak érdekében, hogy jó eredményeket? érjenek el v burgonyabegyiijtésben. Azt nem mond­hatja senki, hogy Luefalv'áü, 1 vagy Maconkán többét kaptak a demokrá­ciától, mint Dejtáron, vagy Bcrce'en. Csupán arról van szó, hogy ti tanács, a fö dmüvesszövetkezet elaludt, mond vún, ráérünk még beadni a burgo­nyát'. Zagyv-apálfalván például a ta­nácselnök szombaton délben e'utazot.r, futballmeccset vezetni és csak hétfőn jött haza. Vasárnap — a begyűjtési napon — a tanácsházán a legnagyobb „nyugalom“ ura'kodotf. A tanács vég­rehajtó bizottsága arra való hivatko­zással, hogy a tanácselnök nines ide­haza, semmif sem tett a begyüjté;- fokozásáért, pedig a község megyei vonatkozásban a legutolsó helye-n áp burgonyabcgyüjt ősben. November 1-ig mőg csak 6 százalékra teljesítet­ték e'őirány'Zatukat. DOLGOZO PARASZTSÁGUNK EREZZE AT, milyen fontos a burgo- nynbegvüjtés. A dolgozók második ke­nyeréről van szó amely nélkülözhe­tetlen mindon háztartásban. Harcol­junk tehát azért, hogy a burgonyabc- gyűjtés vonalán kormányzatunkkal, áramunkkal szemben minél előbb te­gyünk eleget kötelezettségünknek, hogy Nógrád megye ne az utolsók, hal nem a ’egjobbak, az elsők közö't ha­ladjon. Es amikor ügy érezzük, hogy nehéz feladatok előtt állunk, ame'y egy kis áldozatot is követelj gondol­unk Korea népére, dolgozóira, akik életüket adózzák a szabadságukért, harcolnak a mi szabadságunkért és függetlenségünkére is. Mr ázik János. Keltetőgépöt vesz az Album Gazda­ságok Nógrádmogyci Központja magá­nosokról. A koltetőgép pontos leírásá­val együtt ajánlatot Salgótarján. Ré­giposta u. 2. sz. címre kérjük meg­küldeni. Eladó egy Siemens-típusú nagytel­jesítményű porszívó. Cím a kiadóban. Veszek tangóharmonikát 80 basszus­tól feljebb. Cím a kiadóban. Eladó: 0 kárpirozott' szék, krédó tie, asztal és olajfestmény. Bányai szálló. Délután. Olvasd a Társadalmi Szemle innLC<ten>r.Ti«j vJmc im»dh4.\üo<> m minden számát. flmélcli fejlődáseoel »egftl »KU « *iMA tilt «**),,, t A 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom