Szabad Nógrád, 1951. november (7. évfolyam, 47-50. szám)

1951-11-25 / 50. szám

1931 november 25, SZABAD NOORAD 3 Pálhegy hős bányászai 15*én befejezték évi tervüket és 15 ezer tonna terven felüli szén kitermeléséért indnitak harcba 'A mizserfai bányatelep szűk völ­gyében 4 bejára,t vezet a föld belse­jébe: Pálhegy, Alagút Hármastelep és Gusztávlejiős. Együttvéve pú hegyi bányaüzemnek nevezik. A pálhegyi bányaüzemnél az 1951-eg Üervév első hónapjaiban még több olyan hiányosság volt, amely veszélyeatétte tervelőirányza­tuk rendszeres teljesítésé' , Az igazo­latlan müszakmulasztók száma 4—5 százalékot is kitért. Hilra volt a munkaidő teljes kihasználásánál, a munkaversenyben a do'gozóknak mindössze 50 százaléka vett rész,', nem volt Versenynyilvánosság. Ezek a fogyatékosságok rányomták bélye­gükéit a 'termelésre. Az év első hó­napjaiban rendszerint 100 százalék alatt teljesítették tervüket. A Pártkongresszus határozata után, amely az eddigieknél nagyobb íe1- adatot hárított megyénk többi üze­mei között Pálhegy dolgozóira is, vál­tozás állott be. Az üzemi pártszerve- iíct: népnevelői, harcos, felvilágosító munkába kezdtek. A szakszervezet aktívái a műszakiak segítségével szervezték a versenyt. Hamarosan az . üzem minden do’gozója megértette a pártkongresszus határozatát és harcba indultak a több szén kitermeléséért, hogy fejlődő iparunk hiánytalanul megkapja a neki szükséges szénmeny- nyiséget. Pálhegy dolgozóinak harcos mun­kája május hónapban már .100 száza­lék fölé eme’ttc havi termelési e’ö- irányzatukal'. Júniusban 110, júliusban 107 százalékot érteli el míg végül a pálhegyi akna bejáratai terv-teljesítésének győzelmei" je’cntO előt t megjelent, a pálhegyi dolgozók j csil'e. Ivánszki Piroskának a pálhegyi üzem ifjűmunkásnűjenek jutót1: az a szerep hogy a külszínen lekapcsolja a terv győzelmes csilléjét, de olt várták még Pintér István és Horvá’h Antal csatlósok is, akik örömtől ra­gyogó arccal tolták mellékvágányra, aztán jelentették az üzemvezetőség­nek, hogy Pálhegy akna dolgozói kik üld .ék az évi terv utolsó csilléjét. Mozgalom támadt az üzemi irodá­ban. Táviratot szövegeztek. amit a róni Elemért, av, üzemi pár.szervezet -titkárát bízták meg a következő táv. dolgozók elé terjesztettek, majd Sop- irat fe'adásával: ,.Drága Rákosi Elvtárs! Örömmel jelentjük, hogy üzemünk az 1951. évi tervét november 15-én 13 órakor befejezte. Megfogadjuk, hogy az év hátralévő napjaiban még 15.080 tonna szenet termelünk terven felül. Mízserfa-Pálhegyi üzem dolgozói ezzel akarjuk kifejezni ragaszko­dásunkat szeretett Rákosi elvtársunk iránt. Egyben büszkén jelentjük, hogy november havi operativ tervünket a mai napig 118 százalékra tel­jesítettük. Előre a terv teljes!'ésével a széncsata győzelméért és a béke meg­védéséért. A Kisterenyei Szénbányák pálhegyi bányaüzem dolgozói.“ s így ment ez végig egészen novem­ber 1'5-ig. A bányásznapi és a novem­ber 7-i munkaversenyben az üzem minden dolgozója szívós, kitartó mun­kával harcolt. Munkaversenyüket nem a kampányszerüség jellemezte, mert egy-egy versenyszakasz lezárulása után a verseny győze’mi eredményeit továbbra is megtartották. Pálhegy üzem dolgozóinak öntudat* egyre erősödött. Széntermelésük to­vábbi fokozása, érdekében üzemükhöz érkezei;! toborzott dolgozókat, szere­tőiről nevelték, tanították. Csakhamar megmutatkozó1! t, hogy a toborzott dolgozók közül leik voltak azok. akik a több szénért folytatott harcban se­gítőtársuk kívánnak lenni a pá’hegyi- eknek. Akadtak azonban közöfc'ük olyanok is, akik felelőtlenséggel, fe­gyelmezetlenséggel akarták megméte­lyezni az üzem . rendjét. Ilyen vo’it Nagy Zoltán, aki az utolsó hónapban 11 alkatommal nem állott* arra a posztra, amellyel az üzem és a béke védelme megbízta. He ilyen volt Lá­zár Sándor is, aki ha el is ment munkába, nem törődött a termelés fokozásával, fegyelmezetlenkedett. ve­rekedett.'. Nagy Zoltánt és Lázár Sán­dort a becsű'etes dolgozók nem tűr­ték maguk között. Juhász Peren e, Juhász Pál, Kovács János és még többen felszólaltak a rendbontók el­len. és követelték, hogy azonnal távo­lítsák cl őkéé, ami meg is történi'. A fegyelem mcgszi'árdításáért. a munkavorsenv kiszélesítéséért, a -180 perc teljes kihasználásáért folyta,'ob' harc egyre jobban összekovácsolta a pálhegyi dolgozókat. Termelésük ál­landósult és (Teljesen felszámolták a 100 százalékon aluli termeléseket, td. Bart a Mátyás 58 éves létére az utolsó 3 hónapban át’agosau 113 szá- - zalékot ért, el. Földi Ferenc pedig csapatával együtt már hónapok óta nem adja alább a 120 százalékos át­lagnál. így sorolhatnánk végig. Feny­vesi Aladár, Kővári József, Buda­vári Károly, de Pálhegy üzem min­den dolgozóját, mert mindannyian ré­szesei annak, hogy november 15-én befejezlek 1951. évi tervüket November 15-én a délelőtti mű­szak beszállása előtt röpgyülóst tar­tottak, mert tudták, hogy ezen a na­pon megérkezik a bánva mélyéből az a csille, szén, amely évi előirányzatuk befejezéséi jelenti. Az utolsó csil'e szénért keményen folyt u harc a dél­előtti szakban. A csákányok éles csattogása, a gépek és csúzdák zaja, a. csillék zörgése töltő.te be az egész bánya belsejét. A hármas telep III. osztóján Banta Mátyás csapata a II. osztón Pászti Istváné küzdöttek nagy lendülő-’tel. A pá'hegvi negyedik bal- osztó frontfejtésén meg Kővári Fe­renc csapatvezető magyarázza munka­társainak, hogy a megszokott, napi termelésüket már délután 1 órakor Hl csillével megtoidták. Kaposi Ru­dolf egyik munkahelyről a másikra szalad, nincs-e valami segí*’enivaló. Kapcsolt, a'z*án az üres csilléket irá- myítobta a munikahelvek felé. Kemény Mzdeiesa* ha-no folyik * bányában^ A pálhegyi dolgozók eleget tettek köte'o'zottségüknek. A i'öiJtj szénért folytatott harcuk azonban egy pilla­natra sem állít meg. November 16-án dísz termelési, érte ke/.'.etet {ártották, amelyen a széncsata hőseinek felesé­gei, gyermekei is részt vett eV. Ebből az alkuimból eljött hozzájuk a máira- nováki úttörőcsapat, hogy szavala­tokkal és forradalmi dalokkal kö­szöntéé Pálhegy hős de'gozóít. Geese EB elnök, Kótai István üzemvezető és Erdősi János vál'a’átvezető rövid beszájno'ói után a pálhegyi dolgozók egy másul á n szólalták fel és újabb vállalásokat tettek Fenyvesi Aladár csapata nevében 1700 csille szén kitermelését vállalta az.év végéig. Kővári József brigádja nevében 9 vágonos napi előirányza­tuk he’vett 12 vagon szén kitermelé­sét váhiálcák. Id. Bar;a Mátyás elő­irányzatukon felül napi Hl mázsa többi emelést' vállalt csapata névé. ben. Budavári Károly pedig csapatá­nak megbízásából 50 százalékos több- termelésre teát fogadalmai. Vállalást tett még Berza András és Dávid An­tal is. Vállalásuk teljesítésének biz­tosítása érdekében minden felszó'aló javaslatot tetl a termelést gátló aka- dáiyok megszüntetésére, A termelési értekezleten résztvevő családtagok boldog ölömmel hal'gatták végig az értekezletet. Büszkék voltak férjeikre, fiaikra, akik kemény munkájuk nyo­mán határidő előtt teljesítették az 1951-es tervet. Megelégedéssel hall­gatták a báto-r felszólalásokat’, ame­lyek újabb termelési eredményük zá­logai lettek. ’ Pál,liegy dolgozói most a több mint, 15 ezer tonna tervenfclüli szén kiter­meléséért indulnak harcba. Hogy, ez-' a vál’alásukat sikerrel teljesítsék a pártszervezetnek haladéktalanul meg kell erősítenie sorait a békekölésönjegyzésben és a terme-! lésben kitűnt páPtonkívüli dolgozók­kal. Fontos feladat az. ami:* az üzem dolgozót is vi'ágosan látnak, amit Tó.ok Mihály elvtárs. a bánya egyik legrégibb, legharcosabb kommunistája is felvető:t a pártszervezet felé... A dolgozók 95 százaléka versenyez a Bcmyagópgyárban A Zagy vápái falvai Bányagépgyér dolgozói lelkes felajánlásokká,1 ké­szülnek december 2,1 -re, Sztálin elv­társ születésnapjának .megünneplésére. Az esztergaműhely falain hatalmas p’akáitok hirdetik a dolgozók szocia­lista kötelezettségvállalását. Kérdi Magdolna esztergályos, aki eddig 100 százalék alatt* termelt, most vállalta, hogy termelését .110 százalékra fo­kozza. Váradi Eta esztergályos átképzős 120 százalékos termelést vállalt. Fogadalmának eleget téve mára vállalás első napjaiban 120 szá­zalék fölött termelt. Az esztergályosmühely versenyre szólította fel a szereidé dolgozóit és ehhez csatlakozott? a kovácsnnihely is. Ezek az üzemrészek vállalták. hogy a novemberi programot no­vember 28-ig. a decemberit pedig december 21-ig, Sztálin elvlárs születésnapjáig befejezik. Ezen­kívül az üzemi termelékenységet novemberben 2 százalékkal, de­cemberben 7 százalékkal emelik. Vállalásukban szerepel még, hogy minden üzemrész ö. újítást vezet be december 21-ig amelynek évi megtakarítása 100.000 forint lesz. Az üzemrészek vállalásának alapján a dolgozók 95 százaléka do’gozik munkaversenyben és teljesen felszá­molják az igazolatlan müszakmulasz- tást. Az egymással verseny belépő üzemek között most megindult" a harc az elsőbbségért. A Nazarova-mozgalom eredményei az acélárugyári dróthúzóban A Salgótarjáni Acélárugyár szeg­verő üzemében eddig 84 dolgozó kö­tött szerződést a gépek szocialista megőrzésére. A Nazarova-mozgalom ban élenjár Osarba Ferenc, Szurovi Pál és Szállva Géza. Osarba Ferenc és két társa 4 gépre kötött szerző­dést. Gépeiket lelkiismeretesen gon­dozzák, aminek következtében a. ter­melésük minősége is megjavul. Keve­sebb a selejt, és folyamatosai!, zök­kenőmentesen tudják végezni munka, jukar. A Nazarova-mozgalom beindulása előtt Osarba Ferenc és két munka­társának együttvéve 63 kilogram se- lejfjük volt. Október hónapban ez a selejt­mennyiség 58 kilogramra csök­kent. Termelésük is emelkedő irányzatot mutat. Szurovi Pál a július havi 850 fo­rintos keresetével szemben októ­berben 1200 forintot keresett, Mindhármuk termelése 110 szá­zalékon felül van. Müszakváltás alkalmával rendszere­sen felhívják egymás figyelmét, hogy melyik gépen szükséges a fűrész ki­cserélése, befogópofa edzése, vagy a gépek olajozása. Ezáltal termelésüket folyamatossá tudták tenni. Ugyancsak jó eredményit’ ér el Perce Ferenc és Hollandi László, akiknek gépük szociálisra megőrzése tette lehetővé, hogy már aa 1952-es év február havi tervükön, dolgozza- aaki A pártértekezletek nagy feladata A Nagybááonyi Szénbányák kommu­nistái, az alapszervezetek vezetöségvá- lasztó taggyűlésén jelölt küldöttek pártérfckez!e>‘re jöttek össze, hogy megválasszák a nagyüzemi pártvá- lasztmány* hogy a Párt általános po­litikájúnak, az MDP II. Kongresszu­sának határozatait üzemük he'yi vi­szonyaira alkalmazva megszabják a feladatokat. A pártértekezlet — hiányossága el­lenerő is — be'töltötte ezt a felada­túi. Mint eredményt, a küldöttek fele­lősségének magas színvonalú.: kell el­ismerni, az: a 22 hozzászólást, amely a pártmunka és a termelés problé­máival. hiányosságaival foglalkozott. Sok hozzászóló egyben javas’ato? is teilt a munka megjavítására. Ered­ménynek kell tekinteni azt is, hogy a küldöttek bírálatot mondtak a pártbizottság, ezen fúl pedig a fel­sőbb pártszervek felé, több .Támoga­tást, segítsége; kérve munkájukhoz. A küldöttértekezlet sikerének nél­külözhetetlen feltétele a jó titkári be­számoló. Meg kell mondani, hogy ezen a téren komoly hiányosságok, mu­lasztások történtek. A titkári beszá­molót nem tárgyalták meg kibővítem vezetőségi ülésen, pedig azon sok ja* vítaniva’ó leüt volna. Egyik legna­gyobb fogyatékossága a beszámolónak az volt, hogy mintegy fele foglalko­zott.' nemzetközi és általános belpoli­tikai kérdésekkel • és a hátralévő má­sik részben >— tekintve, hogy maga a beszámo'ó is igen rövid volt -— nem sikerült a helyi problémákat mélyre­hatóan e-’emezni. így például nem.érté­kelte elvileg a inunkaverseny tapasz­talatait. a verseny kampányszerüségét, nem mutatta meg. hogy milyen vá­pását a'atokat, vagy hiányosságokat hozok felszínre az egy-egy nevezetes évfordulóra indított, versenymozgalom. Ugyanígy több esetben regisztrálta a beszámoló a párti építés- terén végzett munkát is. Nem. állapította meg a feladatokat a tag- és tágjelöltfelvéte'- nél, a.z oktatásnál pedig a politikai is­kolák és kádorképző tanfolyamok he­lyett az aknásziskolák és lőmestcri •tanfolyamok számáról beszélt. A iö- megszervezctckkél való foglalkozásnál teljesen figyelmen kívül hagyta a szakszervezeteket, felületes, általános megállapít ásókat teít. Kevés szó hang­zott pl a műszaki dolgozókkal való foglalkozásról, egyáltalán nein c’e mezite a fejlettebb bányászati módszer a'ka’mazását nagybátonyi viszony­latban, nem beszélt a Gazda-mozga lom nagyszerű eredményeké'. Hiány­zott belőle a termelés pártellenörzésével foglalkozó rész. így !pé’dául helyes lett volna megbírálni a “iribesaknai üzemvezetést, ahol az üres csille ellá­tás hiánya gá- olja a terma’és emel­kedését. Ami még ennél. is súlyosabb — és komoly felelősséget vet fel a já­rási bizottság felé — teljesen hiány­zott a beszámolóból a népnevelő mun. ka értékelése, hiányzott az, hogyan harcol a pártszervezet az ellenség, a jobboldali szociáldemokrácia ellen, ame’ynek Nagybátony a múltban is egy gócpontja volt. A népnevelőknek nem kis közük volt ahhoz, hogy a Nagybátonyi Szénbányák az utóbbi hevekben rend­szeresen túlteljesíti torvét. A népne­velőmunka lebecsülése adhatott okot arra is, hogy például a kányási üzem - vezető kétségbevonta a pártszervezet mozgósító és ellenőrző szerepét, a ter­melésben. A beszámoló messze elmaradt, a küldöttek aktivitásától és el lehet mondani, hogy a lefolyt taggyűlések ’tapasztalatait nem használta fel kel­lően. A beszámolóban nem szólalt meg a tömegek hangja és csak el­vétve alkalmazta a bírálat és önbírá- la? bolsevik fegyverét. Ez a tény — valamint az, hogy a kü’döbtek nagy­része nem bányászokból, termelő mun­kásokból, hanem hivatalnokokból, iro­dai dolgozókból tevődött össze — olyan irányt adót? a vitának, amely­ben a bírálat ellaposodott, a felszínes megállapítások melleit egyes elért eredmények megelégedett regisztrálá­sára szorult. A beszámoló csak néhány sorban emlékezett meg bányaüzemeink leg­fontosabb kérdéséről, a munkafegye­lemről. Ezen a téren pedig lett volna mit mondani és élesen fel kellőt? volna vetni a felelősséget az üzem­vezetés és a szakszervezet munkájá­ban mutatkozó fogyatékosságok miatt, amo'y nem tesz meg mindem; a fe­gyelem megszilárdításáéi-: a lógóso­kait és hanyagokat nem tűrő légkör kialakításáért*. A küldöttek jobban érezték felelős­ségüket küldetésük iránt, mint a pártbizottság, ami egyben megszabja azokat a fe’adat okát is, hogy a nagy- báíonyi pártbizottságnál; — de a tejbbj jj$iíl3»itt8égcűSB»lE is — *£g*o.­san tanulmányozni és értékelni kelj a pártértekezlcteket. Az oktatási mun­kában és a verseny állandóságában mintái kozó hibák elsősorban., a veze­tők munkájának a hiányosságából ered. A legfőbb felszólaló világosat!» látta, hogy mennyire elválaszthatatlan az oktatás a termeléstől amelyet felszólalásában ki is fejtet­tek. Figyelemreméltó, ami? Bakos János eivtárs vetett fel, hogy a mű­szakiak nem foglalkoznak eleget a sztahanovistákkal, nem ; ámogat'ják. a munkamódszerátadást, Sándor Béla arról beszélt, hogy közveitdenebbül kell foglalkozni a káderekkel, nieg kell ismerni problémájukat. Fodor elvtársnő e’mondotta, hogy a párt- választmányi tagokat a párt bizottság még egyszer sem hívta össze, ugyan­akkor nem biztosít'anak propagandis­tákat, iskolavezetőkéit az oktaíáshü/j és a pártbizottság fo’ülofesen kezeli a bányászok nevelését. Több küldött azzal tette még magasabb .színvona­lúvá az értekezletet, hogy jobb mun­káin tett fogadalmat. Például Tövis János fázórospatakról vállalta, hogy üzemük december 21-r.e befejezi ezévi tervét. Orosz d. János irénbányai vájár fogadalmat tett, Sztálin eivtárs születésnapjára teljesítményéit 127 száza’ékrél 150 százalékra fogja emelni. Horváth Mátyás ígérete; te t. arra hogy üzemük, a Béke-íáró, no­vember havi tervét 107 százalékra teljesíti. i Az eddig iefolyf pártértekezletek — így a nagybátonyi pártértekez’et — munkáját is fel kell használni a járási és városi pártértekea'etek elő­készítésében, megtartásában. Mint. legkomolyabb tanulság, hogy a veze­tőknek nagy gonddal kell elkészíte­niük a beszámolót, tanulniuk kell a tömegektől. Ez a bírálat és önbírálac pártszevű kialakításához vezet, végső- sorban pedig növeli az illél'ö párt- bizottság tekintélyét, szorosabbra fűzi kapcsolatait az alapszervezd!ekkel. A másik komoly tanulság, hogy a küldöttek a’aposan tanulmányozzák alapszervezeiiik munkáját. El kell érni, hogy az alapszervezet tagsága -beszélje meg kvüdh'.ésük fontosságát, sőt szabjanak meg konkrét, problé­mákéit, amelyet a kükül‘t a pártérte­kezlet elé visz. A küldötlek felelőssége »agy A párt választmányba a legjobbak legjobbjait kei! beválasztani. Nagy-, bátonyban is egy komoly hiányosság volt. hogy sem az elnökség és a kü­lönböző bizottság megválasztása al­kalmával. sem a pártvá'as/tmányba ja vasok elvtársak elfogadásánál nem vitatták meg. hogy miért érdemli meg egy-egy c'vtárs ezit* a -megtisztel- Tetiési*. nem vetették fel, hogy mun­kájában még milyen hiányosságokat kell kiküszöbölni. Ezért fontos, hogy a küldöttek tanulmányozzák a demo­kratikus centralizmusról, a bírálat és önbírálat szerepéről szóló klasszikus írásokat. Minden párttag kötelessége, hogy éberen őrködjön a Fárt tiszta­ságii feiert. Ennek ki kell domborod­nia a választásnál is. El kell vetni, a mechanikus, az egyszerű kéziéi- nyújtásos szavazatot. De ezzel nem merült ki a kü’dü?- tek feladata. A pártcifckezletekröt visszatérve alapszervczo'ükbcu, 3 pártcsoportokban számoljanak be a küldőkértckezletröl és az ott hozott határozatok végrehajtásában ük ma­guk mutassanak példát, A do’gozók — párttagok és párlou- kívüliek — várakozással tekinvenek a pártértekezletek elé és a járási, vá­rosi értekezletek aktkor végeznék jó munkát, ha magasra szítják az ötéves tervéri?. a páKmunka megjavításáért folyó harc t-iizét, az ellenség elleni gyűlöletét. Ha még magasabbra eme­lik azt a zászlót, amelyet nagy Fúr­tunk, Rákosi eivtárs a szocializmus felé veze'ö u'at mutatja számunkra. B pásztói vasutasok készülnek december 21-ére Pásztó vasú'állomás vasutasai párt- napot tartói’tak, ahol Sztálin elvtárs születésnapjára készülve verseny válla- lásokar tettek. Alapi Fúl málházó vállal a, úgy szervezi meg a munkát, hogy a személyvoiiatcknak az áru ki­ás berakodása miatt nem kell vá- rakozniok. Egyben versenyre szólította a mis­kolci igazgatóság valamennyi málhá- zóját. Nagy Illés mindjárt csatlako­zott 13 ehhez . a vállaláshoz. Várhegyi József előmunkás pedig vállalta, hogy december 21-re évi tervét befejezi. Újvári Ferenc fogadalmat tett, hogy erre a nagy napra két újítási javas*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom