Szabad Nógrád, 1951. november (7. évfolyam, 47-50. szám)

1951-11-18 / 49. szám

SZABAD KOWBAD

3,

1851 novwitbec 18,

Rájuk is vonatkozik Rákosi elvtárs tatabányai beszéde !

Pasztán is teremtsenek olyan légkört, hogy a dolgozó parasztok ne türiék a begyűjtési fegyelem íazitéit, bírálják a hanyag gazdákat

L

„ ., . , _ . 1 a (atabaavai ba

linket*/ elvtarn I „ - . ",

I nyaszíanuesko7-as on mondotta beszédében az egész ország népének utat mutatott abban a harcban, ami a fegyelem megszilárdításáért, a szocializmus építésének meggyorsításáért hazánkban folyik. Rá- Siosi elviéi'» Taitabányán ugyan a bányászok -előtt mondta el beszédét, — de mégis az egész ország népének szolt. Megeríteífette ezt a Sztálin t a«má dolgozóival folytatott beszélgetése során is. „Amit a bányászoknak mondtam, az másoknak is szól: lányomnak mondom, menyem is érthet belőle." Majd így folytatta Rákosi elvtárs. „Rá lehet mindenkit szoktatni a fegyelemre. Minden egyes ember mellé nem kell ellenőrt állítani, hanem a közhangulat legyen olyan, hogy ne tűrje a fegyelmezetlenségei."

Ha azt nézzük, hogy Pásató község mennyiben fogadta meg R-ákosi elv- társ útmutatását, mennyiben teljesítette kötelességét, egyszóval, hogy áll a fegyelem dolgában, az alábbi számok világítják meg az ott, folyó munkát: a november 4-i kiértékelés szerint a község kulkoricabegyüjtési kötelezettségének 38, burgonyabegyüj- tési kötelességének pedig 35 százalékban teér. eleget. Napra forgó begy ii] - tési kötelezettségét 55 százalékban teljesítette. Nem ‘teljesítették még a kenyérgabonabegy iijtési tervüket, a tojás- és baroinfibegyüjtési kötelező.k«égüket sem.

Mi ae oka ennek a tűrhetetlen lemaradásnak, mik azok az okok, amelyek szégyenbehozták Pásztó község nevét? Talán a paraszt oknál van a hiba? Amíg Héhaíom község dolgozó parasztjai 30 százalékkal tu.'telje-sííet- té-k az állammal szembeni kötelezettségüket, addig Pásztón nem tűi, de a törvényes kötelezettség teljesítésével is el vannak maradva, A dolgozó parasztokat is felelősség terheli a lemaradásért, de a főhiba nem bennük, hanem a község vezetőiben van. Biunda elvttúrs, a helyi tanács elnöke (a járási tanács és saját’ maga helytelen káderpolitikája eredményeként július hónaptól helyettes nélkül dolgozik) elvesz az apró, mindennapi ügyek végzésében, a petróleum, a lábbeli kiutalások intézésében, a lakás és egyéb más ügyek rendezésében. Egyszerűen

nem jut ideje a begyűjtéssel foglalkozni. A -tanács többi dolgozói adminisztratív ..hivatali do’gozók“ —nem törődnek, nem éreznek felelősséget a begyűjtés munkájának sikeréért vagy sikertelenségéért.

fI tüzség

függetlenített párttitkára, Zeke István elvtárs, mintha minden jól menne és már a 100 százalékot is elérték volna, ezt mondja: „Eleinte jól ment a munka, csak később hanyatlott le — mintha a terv teljesítésével e’biza- kodo iákká lettek volna". De miért memt jól és miért hanyatlott le a munka? Azért ment jól, mert a pártszervezet- eleinte foglalkozott a begyűjtés ügyével azért hanyatlott le mert a pártszervezet már nem foglalkozik ve’e. Talán nem népszerű feladat? Az biztos, ha továbbra is így alszanak (mert nem dolgoznak), akkor a lemaradást nem tudják behozni. Jellemző a pártszervezet begyűjtésért folytatóit munkájára, hogy

az les körzet vezeítöségvá'asztó taggyűlésén a tikári beszámoló még csak nem is érintette a begyűjtés kérdését — holott a titkári beszámoló egyik fontos részét a terme’ő nrwnka értékelése kell, hogy adja.

Tehát' a kép világos. A tanács és a helyi pártszervezet nemtörődöm, a feladat nagyságát megnemértő műn- tkája eredményezte azt a tűrhetetlen lemaradást, amivel Pásztó a járás legrosszabbul íe'jesítő községei sorába korült.

A község vezetőinek felelősségével párhuzamosan felmerülf, vájjon a felsőbb szervek, a járási pártbizottság és a járási tanács megtett-e mindent, kellően el’enörizte-e és a hibák lat- fára segítette-e alsóbb szerveit, A gyakorlat azt igazolja, hogy nem törték ezt. A mulasztásért őket' is terheli

a felelősség.

De ahogy a mulasztás, a lemaradás a község vezetőinek rossz munkájából fakad, úgy a munka megjavításának a feltétele is -tőlük, munkájuktól

függ.

1 a munka meg- >?.- *=üt:*.-í;o* 1. javításhoz? A

község vezetőiben (kellő támogatás és ellenőrzés biztosításával) megvan az az erő, a gazdáknak megvan az a

mennyiségű gabona, ame'y a törvény gyakorlati érvényesítéséhez szükséges. Eredményt fognak elérni, ha megjavítják a politikai felvilágosító munkát’, ha az a közel 400-ra tehető gazda t’e’josíti törvényes kötelességét (a község tervét), akinek a tanács már egy hónapja 10 százalékkal fel- eme’to kötelezettségét, — de azóta a tanács mit'sem tett. Ha a hangos- és faliújságot, a villámot, amivel olyau jól kifigurázták a szomszédos községek begyűjtése során tapasztalható hibákat (és amiálta! nem kismértékben javult meg a munka a szomszédos községekben) a helyi begyűjtés sikere- s-zo'gálatába állítsák. Ha a kötelességtudó gazdákat, a pénzzel is megjutalmazott Táti Józsefet, SaFkai Ferencnél, Bagó Józsefet. Ocsenász Györgyöt, de a ‘többieket is, Mankó Györgyöt, Tari Miklóst, Prezenszki Györgyöt. Pintér István", Percre Bajost és társukat bevonják a begyűjtési agitációs munkába, biztos teljesíti kötelezettségét Sándor Ferenc is, aki 480 kg kukoricával (és 10 százalékkal, amivel fé1 emelték kötelezettségét), ugyanígy Ludányi János, aki 800 kg (és a tetemeit 10 százalék) burgonyával adósa a dolgozók államának.

ha a tanács — annak dolgozói a tanácse’nök vezetésével — és a pártszervezet a munka élére áll, ha nem akarja, hogy továbbra is szégyenben maradjon Pásztó, Rákosi elvtárs tatabányai beszéde szellemében megjavítja munkáját, az agitációs munkába bevonja a jól ‘teljesítő gazdákat, a verseny nyilvánosságának biztosításával érvényt szerez a község törvényes kötelezettségeinek — Pásztó mezőváros behozhatja szégyenteljes lemaradását- és megszerezheti a szabadpiaci árusítás jogát is.

Olyan közhangulatot kell teremteni Pásztón, hogy a kötelességtudó gazdák maguk mondjanak bírálatot a kötelességmulasztók felett és ne tűrjék meg maguk között a fegyelmezetleneket.

Ez a feladat Pásztón!

feli«!,

Hánya üzemeink szakszervezetei hasznosítsák a november 7-i verseny jó tapasztalatait

* NAGY OKTÓBERI SZOCIAÄ LISTA FORRADALOM tiszteletére indított munkaverseny azoknál az üzemeknél, ahol a szakszervezet' vezetői gondosan szervezték és biztosították a verseny nyilvánosságát, kiváló eredményeket bozotf. Azoknál az üzemeknél azonban, ahol a versenyt csak formálisan szervezték, a vállalt kötelezettség teljesítése elmaradt, ami megmutatkozik az üzemek tervteljesítésében is.

Ahol a november 7-i verseny alkalmával jó munkát' végeztek, mint Simon István, Déli-bánya aknatitkára, aki személyesen járta be az üzem munkahelyeit, ott nem maradtak el az eredmények sem. Simon elv-társ az üzemi pártszervezettől segítséget kért és így az üzem népnevelői is segítették a november 7-i munkaverseny szervezését. Simon elvtárs felhasználta azokat a tapasztalatokat, amelyet a kongresszusi, az auguszus 20-i és a bányásznapi munka versenyek ideje alatt szerzett. Figyelembevette, hogy a TOrunkaversenyvállalásnái olyan pon’ok szerepeljenek, amelyek ezidáig az ü?em szűk keresztmetszetét jelentették. Legtöbb dolgozó vállalásában a (termelés emelése mellett a palaszázalék csökkentése, fa- és robbanóanyag- megtakarítás, a munkafegyelem megszilárdítása is megtalálható. Simon ©Ívtárs gondoskodott arról, hogy napirenden új termelési eredmények kerüljenek a versenytáblára, de ezenkívül üzemi TÖpgyüléseken, vagy a munkahelyen a műszaki középkáderek és csapatvezetők is ismertették a munkaversenv állását. Déli-bányán egy pillanatra sem hanyatlott' a versenyszellem. A dolgozók nap-nap után érdeklődéssel fordultak a termelési eredmények » a vállalt kötelezettségek teljesítése felé. Az eredmények nem is maradtak el. Tajti István I. a vállalt 114 csille helyett 266 csillét termelt előirányzatán felül. Kuborcik János pedig 8Ó csillés vállalását 102 csillére fokozta. Déli-bánya dolgozói igazolatlan hiányzás nélkül, a munkaidő legteljesebb kihasználásával vették ki részüket a versenyből és naponta értők el újabb és újabb munka- hőstettet.

Kevés üzemnél volt tapasztalható olyan versenyszervezés iránti odaadó munka, mint Margittárón, ahol Gajdár Pereiig szakszervezeti harmad- bizottsági tag mellett. Várai Lajos üzemvezető is aorrajárt* a csapatokat

és megmagyarázta az egyénileg dolgozóknak, hogy hány csil'e szenet kell termelődök a negyedik negyedévben, hogy tervüket teljesíteni tudják. A dolgozók megismerve a termelésben reájuk háruló feladatokat, levélben közölték Rákosi elv-társsal a Szocialista Forradalom tiszteletére tett felajánlásukat. Várai üzemvezető és Gasparkovics Ferenc sztahánovjsta fő- aknász sok esetben még éjszaka is bent tartózkodtak a bányában, hogy biztosítani tudják a vállalások teljesítéséhez a műszaki feltételeket. Nem hagyták magukra a dolgozókat, különösen, ha előrelátható fermeléstgátló akadályokat vettek észre. Amíg biztosnak nem találták a folyamatos termelést, intézkedéseikkel és műszaki segítségükkel támogatták a munkahelyek dolgozóit. Ugyanez tapasztalható a Salgó-Róna üzemnél is. A műszaki segítséggel Margi-ttáró dolgozói októberi hónapban terven felül 1413 tonnát teljesítettek. Salgó-Róna üzemnél pedig 1464 tonna többtermelés: érsek el a helyes műszaki segítség folytan. ‘

D

E ELMONDHATÓ EZ A 3ATI- BANYAROL IS, ahol Székely Aladár aknatitkár ‘tartotta kezében a verseny irányítását. Déli-bányához hasonlóan itt' is napirenden kerültek ki az új termelési eredmények az üzemi verseny'áblára. Gáti-bánya szakszervezeti vezetőinek és biza'miainak nagy része van abban, hogy az tizem november 7-ig terven felül 534 tonna szenet adott népgazdaságunknak. A szakszervezet funkcionáriusai példát mutattak a termelésben. Igv Sípos Ferenc a harmadbizottság termelési felelőse, vagy Zsugya József bizalmi, akiknek a termelése állandóan 120-130 százalék között mozgott. A verseny ideje a'att’ a szakszervezeti vezetők, műszaki vezetők egyetértésben támogatták a dolgozókat vállalásuk teljesítésében. A csapatvezetők bizalmi- értekezleten megtárgyalták a verseny közben felmerült hiányosságokat és így a termelést akadályozó problémákat gyorsan és időben kiküszöbölték. Gáti-bánya dolgozói szintén igazolatlan müszakmu'asztás nélkül harcolták végig a versenyt.

A NOVEMBER 7-1 VERSENY- SZERVEZES HIÁNYOSSÁGAI

különösen a Nagybátonyi Szénbányáknál mutatkozott meg. Itt egyes üzemeknél, mint- pl. Kossut'h-tárón, vagy Szorospatakon csak formálisan

szervezték a versenyt. Farkas Ferenc, a volt szorospataki aknatitkár ahelyett hogy a munkaversenyt szervezte volna, egyéni problémákkal törődött. A verseny kiértékelése példamutatóan megtörtént', azonban az aknatirkár keveset törődött azzal, hogy minden dolgozó személyesen megismerje a verseny állását'. Kossuth-tárón a munkacsapatokkal átbeszélték a válla1 ást, de csak mechanikusan, 5—10 százalékos termelésem elések voltak feljegyezve a gyüjfőiven és nem vették figyelembe az üzem szűk keresztmetszetét, így a 100 százalékon alul termelők 100 száza'ék fölé emelését sem. Ugyancsak Tiribes-aknán sem vették figyelembe a verseny vállalásnál azokat a konkrét feladatokat, amelyek az üzem kollektívája előtt állnak. Ezeknél az üzemeknél a dolgozók nem kapták meg azt a műszaki segítséget, amely tervük teljesítését előmozdította volna. Az üzemvezetők sokszor későn érkeztek az üzembe és így a munkafelvétel előtt nem beszélhették meg a dolgozók vezetőikkel a problémákat. A nagybátonyi üzemeknél a műszaki segítség és a szocialista munkaverseuy ébrentartása hiányában Szorospatak október hónapban 71.2, -Tiribes 67.3, Kossuth-táró 90.9, Mén- kes pedig 89.5 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. Ez súlyos feielőss'é- »■et vet- fel ezen üzem vezetői felé. de figyelemreméltó, hogy tanultak hibájukból. amit. bizonyít, hogy Kossuth - táró november 6-án napi előirányzatát 166 '.százalékra teljesítette, de a vállalat többi üzemei is 100 százalékon felül -teljesítik tervüket.

4 BÁNYAÜZEMEK SZAKSZER VEZETI VEZETŐI tartsák feladatuknak tanu’mányozni n versenyszervezés élenjáró tapasztalatait. Honosítsák meg munkájukban azokat a módszereket, amelyek Déli-bányán, Gáti-bányán, Margittárón, vagy Salgó- Rőnán sikerre vitték a szocialista munkaversenyt. A szakszervezeti aknatitkárok és bizalmiak legyenek aktív harcosai fe'emelt 5 éves tervünk megvalósításának. Használják fel a jó tapasztalatokat, biztosítsák a verseny nyilvánosságát és adjanak meg minden támogatást a dolgozóidnak vállalásuk teljesítéséhez, hogy azokat a célkitűzéseket', amiket Pártunk II. Kongresszusa e’énk tűzött, győzelemre tudjuk vinni.

Kürthi Sándor

a bá«jrásgszakszervezet tér. elnöke.

Részletek Visinszkij elvtársnak az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédéből

Megragadom az alkalma? hogy kellemes kötelességemnek eleget tegyek a Szovjetunió küldöttsége nevében üdvözöljem erről a szószékről a sza- badságszerecö francia népet, amely immár másodízben vendégszeretőén fogadja országában közgyűlésünkéi.

*

A szovjet küldöttség most is — miként a megelőző ülésszakokon — abban látja feladatát, hogy a közgyűlés erőfeszítéseiS azoknak az akadályoknak a leküzdésére irányítsa, amelyek gátolják a béke és a nemzetközi

együttműködés megszilárdulását egy új világháború veszélyének elhárítására.

*

Az USA gazdasági élete jelenleg betegesen háborús-inflációs jelleget mattat. Ennek jellemzője, hogy állandóan fokozódik a fegyvergyártás ée egyidejűleg elsorvadnak polgári célokra termelő iparágak. A fegyverkezési verseny következtében növekednek a katonai költségvetések, növekednek az egyenes adók, méginkább rosszabbodik az országok lakosságának helyzete.

*

Ami az USA-t illett, nemrégiben Truman ur, az USA elnöke ismerte ezt be. A kongresszus elé terjesztett az 1951. év első felére vonatkozó gazdasági beszámoló szerint az USA-tan az? infláció az utóbbi évben az elsőrendű fontosságú cikkek árának növekedését eredményezte, „előmozdította a spekulációt is — mini Truman úr mondotta — terhet rö népünk jelentős részére. Aki eléggé szerencsés volt ahhoz, hogy növelhesse jövedelmét, az fenn tudta tartani életszínvonalát. Azonban a családok fele nem tudta növelni jövedebná?, az 1950 eleje és 1951 eleje közé eső időszakban, sőt, a családok majdnem egyötödének jövedelme ténylegesen csökkent".

*

Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg keli említeni Edennek, Anglia jelenlegi külügyminiszterének az a cikkét, amely a Foreign Affairs című amerikai folyóirat 1951. áprilisi számában jelent meg. A cikk megállapítja: „Figyelembe kell venni, hogy a gazdasági helyzet már a végsőkig feszült és Angliában az adófizetés színvonala sokkal magasabb, min? a világ bármely más országában.

*

Az Egyesült Államok és Anglia, amelyet a tömbök vezetik, másfél év

ófa agresszív háborúit folytainak Koreában.

*

Vájjon lehet e kétség afelől, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimenetelének biztosítására a legjobb eszköz az volna, ha az amerikai kormány utasítaná sajá? tábornokát, Ridgwayt, ne nehezítse a tárgyalásokat mindenféle incidensekkel, ne gördítsen mesterséges akadályokait a keszoni tárgyalások pozitív befejezése elé.

*

Visinszkij elvtárs azután rámutatott arra, hogy az ENSz különböző bizottságai sorozatosam elutasították a Szovjetunió és a népi demokratikus országok küldöttségeinek fontos, építő javaslatait és intézkedéseket tettek az agresszív amerikai politika támogatására. így az ENSz évről-évre, lé - pésrői-lépésre egyre jobban eltávolodik az ENSz alapokmányainak elveitől, azoktól a céloktól és feladatoktól, amelyeket az ENSz számára kitűztek.

Itt az ideje, hogy emlékeztessük az ENSz-et alapvető feladataira: hogy ne a más országokat megtámadó ag- resszorokat támogassa, hanem azokat, akik»!: agresszorok támadnak meg, hogy támogassa a nemzetközi békét és biztonságot és fejlessze a baráti kapcsolatokat a nemzetek között. Itt az ideje, hogy ellenállást fejtsünk ki azokkal az agresszív erőkkel szemben, amelyek új világháború felé sodorják a világot.

*

Az USA egész külpolitikájának az alapja a készülődés az új világháborúra abból a célból, hogy az amerikai monopóliumok megszerezzék a világuralmat és a háború révén óriási profitra tegyenek szert. Az USA külpolitikája ezért nem más országokkal való baráti kapcsolatok és a nemzetközi égyi/tmüködés fejleszt égére és

*

megerősítésére irányul, hanem arra, hogy gazdasági leigázás, vagy katonai kényszer útján más országokat maga alá rendeljen.

*

Truman, az Egyesült Államok elnöke számos sajtóértekezlete egyikén kijelentette, hogy a koreai fegyverszünet lelassíthatja az amerikai fegyverkezés megvalósítását és ez a „leg- katasztrófálisabb dolog volna, ami csak megtörténhetik az Egyesült Államokban." *

A Szovjetunió törekedett mindig arra és törekszik most is, hogy az atomfegyver gyártása és használata tilalmának valamennyi állam részéről történő megtartása felett hatékony nemzetközi ellenőrzés őrködjék. Ugyanakkor az Egyesült Államok mindig ellenezte és most is ellenzi az ilyen ellenőrzés megteremtését.

A Szovjetunió a közgyűlés negyedik és ötödik ülésszakán az USA, Anglia, Kina, Franciaország és a Szovjetunió között a béke megszilárdítására egyezmény megkötését javasolta. A földkerekség több mint fél- milliárd lakója helyeselte ezt a javaslatot. Ez a több mint félmilHárd ember most is állhatatosan követeli ennek a javaslatnak a megvalósítását, mert ez a javaslat üj háború elhárításának és a béke megszilárdításának nagy reményét plántálja az emberek szivébe.

*

Az agresszív atlanti tömb vezetői a kialakult nemzetközi helyzetben kénytelenek voltak a háborús veszély csökkentését és valamennyi nemzet biztonságának megszilárdítását hangoztató tervvel előállni. Ezzel a tervvel foglalkozik az USA-nak, Angliának, Franciaországnak már általam említett hármas nyilatkozata,.. Bár a három megnyilatkozást széleskörű reklámhadjárat előzte meg, tévedés nélkül állíthatjuk, hogy a hegy egeret szült, annyira semmitmondóak és nyilvánvalóan hamisak az atlanti táborból kiinduló javaslatok.

Sem Truman, sem Acheson, sem az úgynevezett hármas nyilatkozat nem akarja inégcsak az ujját sem megmozdítani az atombombák eltiltása érdekében.

*

Ezeknek a céloknak semmi közük sincs a béke megszilárdításának ügyéhez, hanem nyilvánvaló az a céljuk, hogy manőverezéssel, békeszólrunok- kal való bűvészkedéssel elaltassák a népek éberségét.

*

A szovjet küldöttség meggyőződése, hogy a békeharc a béke teljes győzelmével végződik.

❖

Ebben a szellemben terjesztette e’ő Visinszkij elvtárs a Szovjetunió javaslatait „az új világháború veszélyeinek elhárítására, valamint a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására irányuló intézkedésekről."

1. A közgyűlés az ENSz-tagsággal összeegyez telhetetlennek nyilvánítja az agresszív atlanti tömbben való részvételt, úgyszintén azt. hogy egyes államok — elsősorban az Amerikai Egyesült Államok — szárazföldi, hadrtengeréczeU és légitámaszpontokat létesítenek idegen területeken.

2. A közgyűlés elengedhetetlennek ismeri el, hogy:

a) koreai hadműveletekben résztvevő országok haladéktalanul szüntessék meg a hadműveleteket, kössenek fegyverszünetet és tíznapos határidőn helül vonják el csapataikat a 33. szélességi körtől;

b) minden külföldi fegyveres erőt — beleértve a külföldi önkéntes egységeket is — háromhóuapos határidőn belül vonjanak ki Koreából.

3. A közgyűlés felhívja minden állam kormányát — mind az ENSz tagállamának, mind az ENSz-hez ezidőszerint nem tartozó államok kormányát —, hogy világértekezleten tárgyalják meg a fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentéséről szóló kérdés, úgyszintén az atomfegyver eltiltásáról, valamint e tilalom teljesítése fölötti nemzetközi ellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről szóló kérdést. Az említett vüágértekezlet összehívását a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 1952. június 1-ig javasolja.

4. A közgyűlés felhívja az Amerikai Egyesült Államokat, Nagy-Bri- tanniát, Franciaországot, Kínát és a Szovjetuniót, hogy kössön békeegyezményt, egyesítse erőfeszítéseit e magasztos és nemes cél elérése érdekében.

A közgyűlés felhív minden békeszerető államot is, hogy csatlakozzék a békeegyélményhez."