Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-31 / 46. szám

1851 október SI. SZABAD NOGRAD Megyénk bányászai Rákosi elvtárs tntabán\ai beszédéről Rákosi elvtárs utat mutatott a munkafegyelem, az egyéni felelősség megszilárdítására, a terv teljesítésére, a több szén termelésére Rákosi elvtárs a tatabányai tanácskozáson, mint családját végtele­nül szerető édesapa szélt a bányásza ág, de az egész ország népéhez. El­mondotta, hogyan kell dolgozni, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el, hogy teljesíthessük a e.omoit ötéves tervünket, hogy felépíthessük ha­zánkban a szó-ílizmus. A beszéd már több, mint egy hete elhangzott, de annak je:entősége napról-napra mélyebb értelmet kap a bányászdolgczók életében. Rákosi elvtárs valamennyiünk kérdéseiről szólt és útmutatása végrehajtása valamennyiünk ügye. * A bányászdolgozók közül a szállító­munkások különösen a tanácskozásnak azzal a részével fog atkoznak, ami a szál ítóasemélyzet béremolését tár­gyait». SIMON BÁLINT a délibányai Külszíni szállítómunkások vezetője így beszél; •— Hogy a tanácskozás foglalkozott a mi ügyünkkel is, úgy értékeljük, hogy IMr-nuiiü es népi uemokracjaUK. megbe­csüli munkánkat. Mi, szállítoiuimKasok eddig is úgy dolgoztunk, hogy ne le. gyen fennauadás a szén szállításában. November 7-e tiszteletére mi is tettünk felajánlást. Vália.tuk, hogy nemcsan a szállítás, de minden egyéb meiiékmun- kát is elvégzünk. Eddig a iásicer bői külön munkáscsapat szállította a bánya ré izére a szükséges fát, fűrészelte és szállította a bányába. László Zoltán és Deák Sándorból álló csoportommal vái„ faltuk, hogy önköltségcsökkentéssel ezt a munkát is mi végezzük el. Ez havonta 60—70 csille fát jelent. Ezt vállaltuk november 7.re. A bányásztanácskozáson megtárgyalták a mi fizetésünket is, ami 10 százalékos béremelést jelent. Fcy válaszolunk az irántunk tanúsítót! gon. doskodásra. hogy maradéktalanul telje, sítjük felajánlásunkat. Ügy, hogy biz­tosítsuk a szén zökkenőmentes szállítá­sa.!. Ránk mindig számíthat Rákosi elvtárs. Az értekezlet kihangsú’yozta, hogy a széntermelés további növelésének bia osztásáért elengedhetetlenül szüle- héges az egyszemélyi felelős biztosí­tása. Sajgó-Rónán érvényesül ez. Máskát László üzemvezető mérnök szi árdan tartja kezében a bánya mű­szaki vezetését. Az eredmény nem is marad el. — Felemelt október bavi tervünket 28_ig bezárólag 102.4 százalékban telje, sítettük. Október 27 én a nagy terme, lesi napon pedig 128 százalékos nagy­szerű eredményt értünk el. Hogy ér .ük el ezeket a kimagasló eredményeket? Az egy személyi felelősség biztosi ágá­val ! A nagy termelési napon például mezöfelelfísökct állítottam be, akik sze, inélyes felelősséget vállaltak a maguk munkaterületén a szállítás zavartalan» »ágának biztosításáért <A legszűkebb keresztmetszet Salgó Rónán a szállítás zavartalanságának biztosítása.) Ennek lett az eredménye a nagyszerű eredmé. nyűnk, A tanácskozás aat is leszögez»'e, hogy a csapatvezetők tekintélyének és felelősségük fokozása is nagymért ék­ben segítheti a több szénért fo'yó küzdelme^. A forgács-lejtősaknai ta­pasztatok is azt. igazolják, hogy ahol a crapatvezető feVős vezetője csapa­tának, ott az megmtítiatkezik a «ter­melésen is. KOVÁCS IFJÚ JÓZSEF sztahanovista vájár és Kozik János Is gazdája, felelős vezetője csapatának. Elmondják, hogy a két csapat már ed­dig túlteljesítette november 7-re ^ +ett felajánlását, sót Kovács ifjú József csapata annak ellenére, hogy ebben a hónapban 8 napot meddőn dolgozott október hónaiban 28 ig b^z.óró'ag 41 csillével teljesítette túl válla ását Ko» zik csapata közel egyharmaddal termelt többet eddig, mint ahogy azt terve és vállalása szerint kelleti volna. Ahol a csapatvezetők iól dolgoznak, ott meg_ van az eredmény is. Nem úiry, mint ott, ahol gyenge. csapatát kézbentar- tani nem t»»dó dolgozó egv .egy munka­csapat vezetője Idős Ballai József csa­pata az egyedüli a forgács? bányászok közül, aki nem tett felajánlást november 7. re. Tervüket eddig 83.3 százalékban teljesítették. Ez is a csapatvezető .ér­deme“ A csapatvezető és a műszaki veze­tés gyengesége nyilvánul meg abban Forgácson, hogy sok csapat nem tel­jesíti válulá á»*. Ha meer.iavul a mű­szaki vezetés, ha megszilárdul a csa­patvezetők csapatonbelü’i teknüé’ye, ha megjavul a felvilágosító poli lkai munka — a vállalások valósággá vá’uak Forgácson is és Bal’ni József csapira is teljesíti tervét úgy, mint azok, akik eddig a 100 százalékot nőm ér­ték el. Az élelmezési, átmeneti nehézségek­kel is foglalkozott a bányászt anács- kozás. NYERGES JANOS Gátibánya sztahánovis-a vájára, aki néhány nap múva befejezi 1952 első félévi érvét, így beszól: — Az élelmezés terén is meguvflvá­nnl népi demokráciánknak a bányászok iránti gondoskodása. De vélem*nv<*ns szerint ideje lenne, hogy azok a dől go» zók is megértsék ezt. akik a bárn-ász* ellátással foglalkoznak. A r elmub hé. ten például előfordult Mátráim válton. ho-yr halat ad<ak Miután Mo«*tettá?- a halat, másnap Vlsbíró járta -» fa Ipt és kídobo’ta hogy * hala* vigyék vissza, mert az romlott. Megtő^+éniV az is.-ho«*v a nováV? pék egye* alkalmak- kor ehetetlen kenyeret süt. abbé« t« keveset hogy jn^ m?ndcplf?_ nek. H<,««”ló dőfo'r^Tíl *» hú^eT1«. tás t#'r”',"'<‘óTi *«• F»v «•cnr'^irtTrí ha ezo^ a p'oh’é*T«áh m^JzoMó/^nak »r je» In*»*« ’ Ili prrr*,,T^Ti1-b,i’' t* T««» i,o<rr a «zn «•*.*= ŐIrTn-n+nlrat VK. T,et 1 tr '« váfiaL scr jirf Un na—, *• f»i' <*U ‘fi Mi+Äf.. .* A 1----tpiípVa é <a rvnn róivn^-q* pl«»5? Y>rh«fl % *^rpiO PS ered m^n vein lehet Icmórpj«* — mond*« Rákosi elvtárs a tanácskozáson A íniiris*stertanács* elnyerő Déli­bánya kommunista dolgozóinak pél­dája is igazolja Rákosi elvtárs mon­dását. A termelésben élenjáró csapat - vezetők csaknem egytő'-egyig részt- vesznek a politikai ok atásban is. SIMON MIKLÓS elvtárs aki október 28»án bezárólag 133.4 szá„ zalékra teljesítette tértiét és a tatabá­nyai tanácskozáson személyesen számolt be Rákosi elvtársnak munkája nyörnán szerzett tapasztalatokról, mint kommu­nista. példamutató munkát végez csa­pata nevelése tekintetében is. Csapatá­val rendszeresen kiértékeli a Szabad Népnek legfontosabb cikkeit. Simon Ferenc Kajíor Géza és a többiek hoz. zászólásából gyakran parázs vita kere» kodik Simon elvtárs csapatában De nemcsak a politikai kérdésekben ta­nítja, neveli Simon elvtárs csapatát, de átadja, megmagyarázza hosszú évek során szerzett tapasztalatai! is. Simon elvtárs azok közé a sztahánovisták közé tartozik, aki nem titkolja el munka­módszerét, hanem öríil annak, ha mun­katársai jó eredményeket érnek el azok. nak a tapasztalatoknak alapján, amit ö adott át nekik. Tirlbes-a^na páriszervezeíe javítsa met tnuirtájáf, ltosy se maradjanaii ad sai az államnak ÖTÉVES TERVÜNK sikere nagymér­tékben függ attól, liogy bányaüzemeink napról-napra biztosítják-e az ipar fej­lődéséhez szükséges szénmennyiséget.. A több szénért folytatott harcban nagy fele­lősség bárul az üzemi pártszervezetekre. Rákosi elvtárs azt mondotta a tatabányai bányásztanácskozáson: „Elsősorban a kommunista párttagoktól és funkcioná­riusoktól kell megkövetelni azt, hogy mindenütt a termelésben, a fegyelemben, a versenyben példaMuiatóan élenjárja­nak. A mi elvtársaink tűnjenek ki ott, ahol a munka nehéz, ahol különös fegye­lemre, kitartásra, áldozatvállalásra van szükség■” Ez vonatkozik Tiribesaknára is. A Nagybátonyi Vállalat Tiribesakna üzeme nagymennyiségű szénnel adósa államunknak. Szeptember hónapban 78 százalékra, október 25-ig pedig mindössze 66.7 százalékra teljesítette havi tervét. Ez az alapos lemaradás veszélyezteti az ipar tervszerű fejlődését. Rákosi elvtárs Tatabányán azt mondotta: „Ha azt lát­juk, hogy a széntermelés körül bajok vannak, biztosak lehetünk abban, hogy hiba van a bányászok közt végzett párt. munka területén is” Valóban, ha megnézzük Tiribesakna le. maradásának okait, megállapíthatjuk a pártszervezet gyenge munkáját. A hiányos felvilágosító munka következménye, hogy szeptemberben 497 igazola'lan hiányzója volt az üzemnek. Ugyanakkor a beteg­műszakok száma is. 50 százalékkal emel­kedett az előző hónaphoz viszonyítva. Ha csak az igazolatlan műszakmulasztók é- álbetegek termelését számoljuk, ez közel 250 vagon szénveszteséget jelent a szep­temberi hónapban. A pártszervezet veze­tősége látja ezt a nagyfokú lemaradást és azt is tudja, hogy az igazolatlan mű- szcimu'asztások veszélyeztetik az ötéves terv célkitűzéseinek sikerét, még sem történt változás október hónapban sem. A pártszervezet nem mozgósító ta a nép­nevelőket az igazolatlan műszakmulasztá­sok felszámolására. így október 25-ig a szeptemberi igazolatlan műszakmulasztást is túlhaladva, 650.re emelkedett az iga­zolatlan műrzakmulasztók száma. A rossz munkafegyelem következtében október hónapban 1000 család egész téli szénszük. ségletének megfelelő szénmennyiség nem lett kitermelve. ÍIÉNYEL JÁNOS üzemi párttitkár véleménye szerint a népnevelők leg­nagyobb része csapatvezetőkből tevődik össze, mégis a nagyszámú igazolatlan müszakmulaszlás mellett 18 termelőcsa- patból 12 csapat 100 százalék alatt ter­mel és mindössze 6 csapat teljesíti rend­szeresen napi előirányzatát. Kétségtelen, hogy az előirányzat alatt termelő csapa­tok egy részét a bányaviszonyok is be­folyásolják, azonban a 480 perces moz­galom meghonosítása nagy segítséget nyújtana a 100 százalékon aluli termelés megszüntetésére. Példa erre Fodor János csapata, amely ok:óber 1-én csak 56 szá­zalékot ért el, a munkaidő jó kihaszná­lásával azután napról-napra emelkedett termelésük és így október 25-re a havi termelési átlaguk már 140 százalékra emelkedett. Vagy Tarjáni Sándor csa­pata, amely igazolatlan mulasztás nélkül, a munkaidő teljes kihasználásával októ­ber hónapban átlagosan 204 számi-ko« termelést ért el. A jő munkafegyelemnek tehát meg van az eredménye Ennek az elterjesztése a népnevelők felada'a. Az e'enejáró csapatoknak munkamédsjeré 'erjesszék el az egész üzemben, s ezeknek az élharcosai, a kommunista párttagok és funkcionáriusok legyenek, hogy aztán -damutatásukkal és felvilágosító mun­káinkon kereaz'ín az üzem minden dol- "ozóiát magukkal ragadták. Tiribesakna üzemi pártszervezet ének nagyobb gonddal JceTI fordulni a tobor­zott munkások felé Rákosi e'vtárs a ta a. bányai tanácskozáson azt mondotta: J.épten-n-omon tapasztalhatjuk _ «.« e r. a ’anác.skezárokon isméteken meeá,,rr- ’•ítást nvert —, haev az úionnan lőtt -nun kasokkal nem foelolk-znok eV -e- magúkra heg-iák őket Az úi munkás-l - irs-or tznhedi'reTfikhen lézeng—gk. t - -t nem etr-'s-er az ebenste t,e­1 ’ o aló kerülnek és ar-ie** -!*' ----- tát mant-ftel-iiket” Pák--i e’v'é—e-t- ez a megállapí ása pontosan vonatkozik Tiribeoaknára is, Tiribesaknára kezdet­ben 63 toborzott munkás járt s ma már csak 26-an vannak közülük. De vájjon lehet-e csodálkozni ezen a lemorzsolódá­son, ha sem a pártszervezet, sem a szak- szervezet vezetői nem foglalkoznak eléggé a toborzott dolgozókkal. Tiribesakna ve­zetői még egyetlen alkalommal sem látó- gatták meg a toborzott dolgozókat a szál­lásukon, hogy ott elbeszélgessenek a pro­blémájukról, neveljék és segítsék a ne­hézségek leküzdésében. Tiribesaknán az a felfogás, hogy csak a Nagybátonyi Vállalatnak kell foglalkozni az új dolgo­zókkal. Magukra hagyták azokat az em­bereket, akik eljöttek, hogy segítsék a felemelt terv szénszükségletének kiterme­lését. A nevelés hiányában azután sokan otthagyták Tiribesaknát, de akik jelen­leg ott vannak, azok is sokat hiányoznak, így Gulyás István, Mészáros János, Ba­logh Lajos, Tógyer János és még többen közülük rendszeresen növelik az üzem igazolatlan műszakmulasztóinak számát. A BÁNYÁSZOK NEVELÉSE, marx­ista—leninista képzésük fokozása, öntudaw tűk fejlesztése egyik legfontosabb ténye, zője annak, hogy a tervet Tiribesaknán is túlteljesítsék. Komoly hiba, hogy az oktatási munka megszervezése, a dolgo­zók bevonása még csak most folyik az üzemben. A pártmunkában fennálló laza- -ágokért, az oktatás elhanyagolásáért fe­lelős az üzemi pártszervezet, de felelős a nagyüzemi pártbizottság, a járási bizott­ság is- Ezek -a felsőbb szervek necsak beszélgetni menjenek az üzemhez, hanem végetvetve a futárszolgálatnak, hatékony segítséget adjanak a pártszervezetnek. Az üzemben még nem minden dolgozó érti meg a tanulás jelentőségét, ezért fontos, hogy a népnevelőket ellássák megfelelő érvekkel és ha késve is, de eredménye­sen tudják beindítani az oktatást. Csak így lehet elérni, hogy az üzem minden dolgozóját kitartásra, kemény helytállásra neveljék, hogy az üzem minden dolgozója napról-napra teljesítse előirányzatát. A veretőséqválasztás tapasztalatai A PARTVBZETOSEGET ÚJJÁVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSNEK egyik igen fontos része a határozati javaslat elkészítése, annak megvitatása és elfogadása. E határoza-oknak röviden össze kell fog alniok mindazokat a feladatokat, me'yek a beszámolóban és a vitában a pártszervezet munká­járól e hangzottak. A párt tagságnak feladata, hogy számonkérje az elkö­vetkezendő időben a pártszerveze-t veze őségétől, hogyan hajtőt; ák végre a hozott határozatokat. J61 fogla koztak a kányási bányaüzem vezetőség újjáválasz-ó tag­gyűlésén az oktatási munka megjaví-ásáva . A határozati javaslat is vilá­gosan megjelölte e téren a feladatot. Ennek szellemében do gozo;t azó a. ez új vezetőség és 21 párttagon és 7 pártonkívürit vontak be politikai isko­lára és rendszeresen el is járnak. A párronkívüü do'gozók szerei ete nyilvánult meg Pártunk irárn-, ami­kor a taggyűlés végét megvárták és érdek ődésse várták, hogy ki került net TT e ti _' „ , ,l,nt U/vrtT. *n tr n o rtl-i ó b Cl tn rv mm láfűn n • l atot ei is ini'auitu. ea a végre is hajtották. Az elkövetkezendő idő­ben az új vezetőségnek a többi határozatok végrehaj tását is biztosítani kell. A VXZSLASI BÁNYAÜZEM taggyűlésén helyesen bírálta a párttag­ság a régi vezetőséget. Kicsiny e'vtárs elmondotta, hogy a régi vezetőségi tagok közül csak a titkár dolgozott. Sándor elvtárs azt javasolta, hogy elsősorban a párttagságnak kell péld át mutatnia és rendszeresen e menni politikai oktatásra, utána el 'ebet várni a pártoaklvüliektől is, hogy ve­gyenek részt szervezett oktatásban. Kakuk elvtárs a munkafegye em kér­désével foglalkozott és kérte a párttagságot és az új vezetőséget, hogy az igazolatlan hiányzókkal szigorúbban járjanak el. Határozatban szerepel az oktatási munka megjavítása is. Most az a feladat, hogy ezt maradéktala­nul végre is hajtsák. Minden határozat annyit ér, amennyit abból végre is hajtanak. A végrehajtás előfeltétele, hogy elsősorban a pártvezetőség tagjai, valamint a pártcsoportbizalmiak és népnevelők mutassanak e téren példát. « b'ŐGRAD KÖZSÉGBEN 28-án tartották meg a vezetőség újjáválasztó tag­gyűlést, ahol Svarc elvtársnő beszámo lójában ólmondotla, hogy a vezetőség munkáját nem támogatta eléggé a párttagság, nem érvényesült kellőképpen a. példamutatás. „Mi is arról beszéltünk, hogy nincs miből beadni, melynek követ­kezménye, hogy a kukoricabegyüjtési tervet mindössze 55 százalékra teljesítettük. Nem foglalkoztunk eléggé a dolgozó parasztokkal, nem vettük jel a begyűjtés­ben, jó munkában élenjárókat tagjelöltnek. Volt olyan vezetőségi tag — mint Drozdig elvtárs —, aki maga sem jártéi vezetőségi ülésekre, nem vett részi pártoktatásban. Okulva a hibákon, most már már bevontunk 12 pártonkívülit —• köztük több dolgozó parasztot — a szervezett pártoktatásba.” Halász elvtárs hozzászólásában elmondotta,, hogy a pá rtcsoport bizalmiak nem segítették a vezetőséget. Nem jó a kapcsolata a pártszervezetnek a tanáccsal, sőt — mint ahogy mondotta — bizonyos foldg a tanács vette át a párt irányító és vezető szerepét. Még súlyosabban elhanyagolták a pártonkívüliekkel való foglalkozást, amit az ellenség kihasznált. Javasolta az új vezetőségnek a pártonkívüli dolgo­zókkal való foglalkozás megjavítását, T örök elvtársnő, mint pártcsoportbbizalmi önbirálatot gyakorolt, hogy ő sem dolgozott jól. Helyesen mondotta, ha jó a bizalmi hálózat, akkor jó az egész munka■ Jahus elvtárs arról beszélt, hogy a régi veze’őscg nem tárgyalta meg a feladatot a tagsággal. A határozat első pontja foglalkozott a népnevelő munka megjavításával. A második pont pedig az ok­tatási munkával, hogy háromtagú bizottságot alakítanak, amelynek feladata lesz azon párttagok és pártonkivüliek fölkeresése, akik elmaradtak a politikai iskoláról. Az új vezetőség megválasztásánál társakat, például Hugyec elvtárs javast látónál Krucsik elvtárs elmondotta, becsületes, jó munkás, de többet kell ta- nulnia. A jelölőbizottság javaslatát a taggyűlés elfogadta. Ezen a taggyűlésen is megmutatkozott, hogy párttagságunk az elmük év alatt sokat fejlődött. Érvényesült a bírálat és önbirálat, azonban volt olyan hang is a taggyűlésen, hogy minek szól az hozzá, aki egyet ért a jelölőbizottság javaslatával. Ennek célja az volt, hogy a párttagságot passzivitásra szorítsa, hogy ne mondják el véleményüket egy-egy jelöltnél. Másik tanulság az. hogy sokkal fokozottabb mértékben kell a dolgozó parasztokat bevonni az új vezető­ségbe. Itt az öttagú vezetőségbe csak egyet választottak meg. Akkor tudták meg­javítani kellő mértékben a dolgozó parasztok között végzendő politikai munkát, ha megjelelő számban ők is képviselve lesznek az új vezetőségben. • MEG KELL JAVÍTANI A POLITIKAI ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁT a taggyű’ések előkészítésénél. Erre nyomatékosan felhívja a pártbizottságok és’az alapszervezetek figye'mét a Központi Veze őség határozata is. Mégis azt tapasztaljuk, hogy e határozatot sok helyen semmibe veszik. Például a sa’gőtarjáni járásban a 28-ára tervezett taggyfi'ések közül he*et r.em lehe­tett megtartani, mert a tagság kétha-mada nem jelem meg. A KV határo­zat világosan megjelöli, hogy „az alapszervezetek vezetőségének beszámo­lóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg." Ennek el'enére K'ste-enye bá­nyatelep alapszervezeténél és Karancsberényben sem vezetőségi ülőst, sem pártcsoportblza’mi értekezletet nem tartottak. így nem csoda, hogy nem lehetett megtartani a taggyűlést. Csipkés-hányán is hallgassák „Mi van veletek József lejtős, Szoros­patak, Kazár, Margittáró és a többi bá. nyaüzemek dolgozói, akik nagyon jó versenytársak ' voltatok a kongresszusi versenyben? Ma semmit sem lehet hal. lani rólatok. Vagy amit hallunk, az egy­általán nem biztató az egészséges mun­kaverseny szempontjából— így írtak László József (kondás) és Polacsek Já­nos, a kongresszusi munkaverseny me­gyei pártbizottság zászlaját elnyerő Csip­kés bányaüzem dolgozói nevében a Sza­bad Nógrád március 31*i számában az elmaradó bányák felé. A levél megjelenése után 7 hónappal ugyanezeket lehetne mondani az egykor élenjáró Csipkés bnáyaüzemről. Csipkés januárban 114 százalékra teljesítette havi tervét A kongresszusi hét első nap­ján pelig 155 százalékos kimagasló eredményt ért el az üzemi És ma? 90 százalék alatt teljesítik tervüket. Mi az oka a lemaradásnak ? Mik azok a tényezők, amik döntő mór- ékben befolyásolták az üzem termelé­sének menetét? Mert a bánya a régi és a dolgozók is azok, akik januárban, vagy februárban a kongresszusi verseny idején dolgoztak a bányában. És mégis, most a sereghajtók közé tartozik Csipkés- bányaüzem Kezdjük elölről. Már január, február hónapban felhívták az üzem dolgozói a műszaki dolgozók figyelmét, hogy a nagy fellendülés ideién meg kell kezde. ni az úi mnokahelvek feltárását. mert -tt»okezö esetben visszaesés fog hekövet- V-zni A műszeki vezetés nem fogadta el a deVozók bírálatát — és beteljesedett sz e’őrelátás A monksbelvek kirablása ” »ti i« vontf.-ottan b-ladt az úi munka- b-1—.k feltárása. Ma is érzik ennek ha- **-’ -T tizem dolgozói. érvényesüljön as egyéni felelősség, meg a dolgosók javaslatait A már nem ertv etknVTrim,»l V! azt is. hogy a kettes egyes légaknájának megépítés© nagy mértékben megjavítaná a bánya leve­gőellátását — a dolgozóknak ez a ké­rése is süket fülekre talált. Vince Ká­roly egy alkalommal afelől érdeklődött Kovács Istvánná versenyfelelosnél, ^ hogy brigádjuk hogyan áll a terv teljesí:ősével. Vince elvtárs kérésére nem kapott ki­elégítő választ. Ismeretlen az üzemben a tervfelbontás is. Nagy Árpád elvtárs, a szénrakodó dol­gozója elmondja, hogy az u.óbbi időben olyan csille is jön az osztályozóba, hogy a szén alig 10—15 százaléka a csillében lévő kőnek. Ma már a rakodón nem azt mondják, hogy köves a szén, hanem hogy „szenes a kő’*. 25-én éjjel az ötös, számú csapat 311 és 313-as csilléje is ilyen volt Egy alkalommal megm^ek esry nagy kődarabot, amit a szén közt talál’ak — súlya több mint 40 kilo volt. Imi ide faiul n m^sz^ki v^ze*é«, ha az eredménvek elbizakodot^á teszik azt- A jó műszaki veretes nemcsak a mun­katerv elkészítéséből áll. A kiszabott mun''fínak szüntelen ellenőrzése egyik legfőbb sajátossága a jó műszaki vezetésnek, az újtípusú üzemszervezés­nek. Az elmondottak a műszrkí veze'ésre vetnek fényt. Ez az egyik fő oka, hogy a csipkési bányriizem ilyen súlyosan el­maradt a tervteljesítésben. Ez az egyik oka. de nem az egyedüli. A kongresszusi versenyben példamu- 'e-tóan kivették részüket a műnk'^ól az ü-em driogozói Ezidőtáit napról-napra Vtie--t* rlv»*uí n versenviMén az élen- láró ifíúmenkác-'k neveit És mór*? A rv-eenv-ábla teHesep meg-zűnt. Ezz-l -'árVuz-Tnoe-n a v-'seuv jivilvíees-í <*, *« szűntél U.tie*. boev ep-v úiabb párt­-----.-..-risk k-11 eljönpi, bogy az is­in ?t feúángoiion.) . Csup án néhány kilométer választja el J Csipkés.bányát a Minisztertanács zászl* Iáját elnyerő Déli-bányától. Most Simon Miklós elvtárs, sztahanovista oklevéllel kitüntetett, immár országoshírű vájár ír­hatná a esipkéebányai dolgozóknak azt, amit László és Polacsek elvtárs írt már­ciusban Józseflejtős, Szorospatai, Kazár, Margittáró és a többi bányaüzemek fe­lé: „Mi van veletek. Csipkés-bánya dol­gozói. Ma semmit sem hallunk rólatok, vagy amitt hallunk, az egyáltalán nem biztató az egészséges munkaverseny szemnontjáből.” Mindent egybevetve, a mulasztások, a hibák «llenére, ha a pártszervezet a po­litikai, felvilágosító munkát megjavítja, ha a műszaki ve^e^és él azokkal a jogokkal es kötelességekkel, amelyről a tatabányai tanácskozáson Rákosi elvtárs is beszélt, ha a DISz egységesíti sorait és a járási pártbizottság, a bányaigazgatóság eleget tesz kö*elezettségének és a Csipkés bá­nyaüzem dolgozói segí'ségére siet — Csipkés-bánya újra az élre törhet. Használt fényképező gépeket készpénzért vásárolnak az m Bűit; Salgótarján, Rákóczi út 1GS* Felvesz azonnal neríekt gry&korlo sryors- é* erépírónór arí Állami O-azdas írok Nőgrúdmeeryei Központja. Salgóta ján, I^égi posta út Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom