Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-14 / 43. szám

2 1951 október 14. SZABAD NOGSAD Pártmunka tapasztalatai -jc A dolgozó nép legjobbjaival erősítsük Pártunkat TAOLGOZÓ NÉPÜNK ELŐTT egyre ” világosabbá válik, hogy Rákosi elvtárs bölcs vezetése Pártunk helyes poli.ikája nyomán sikerrel építjük szocia­lista hazánkat. Ezért követik üzemeinkben, falvainkban egyaránt dolgozó népünk milliói Pártunkt. Ezért szélesedik egyre jobban a szocialista munkaverseny, Szia. hánov- és Gazda-mozgalom. Ezt bizonyíija az egyre jobban szélesedő' termelőszövet­kezeti mozgalmunk, a felemelt 5 éves terv idő' előtti végrehajtásáért folyó harc, a Második Békekölcsön jegyzés sikere. Egyre jobban szélesedik Pattunk tömeg­befolyása és sikerrel vezeti dolgozó né­pünk harcát a felemelkedés útján, siker­rel vezeti, mert tagsága a dolgozó magyar nép leg jobb jc-iból tevődik össze. Ezért nyeri meg nap mint nap Pártunk a tö­megek bizalmát, s hogy a Párt élcsapat legyen — tanítja Sztálin elvtárs — „fel kell vennie magába a munkásosztály leg­jobb elemei.", de fel kell venni magába a dolgozó parasz ság legjobbjait, valamint a néphez hű értelmiségieket is. Pártunk oly?,n eredményesen dolgozik, ahogyan egyes párttagjaink dolgoznak. Pártunk úgy fejlődik, mint ahogy egyes párttagok fejlődnek. Pártunk egységes, szilárd, de további erősödését a tömegbeíolyúsának a kiszé­lesedését gátolja 3i tag- cs tagjelöltfelvé. *eli munkánk hiányosságai. Rákosi elvtárs Pártunk II.-Ik kongresszusán foglalkozott ezzel a kérdéssel és a következőket mon. dotta: „a szocialista termelés terén kitűnt ifjak, nők, bányászok, épit'ómunkások, pa­rasztok, technikai értelmiség Pártunkba való fokozottabb jelvételinek kérdését változatlanul napirenden kell tartani’. Megyénk területén pártszervezeteink új, friss káderekkel a szocializmus építésé­ben kipróbált harcosokkal erősödtek. Jelentősen megerősödtek szervezeteink azzal, hogy a kongresszusi munkaverseny folyamán kitűnt legjobb dolgozókat fel­vettek tagnak, illetve tagjelöltnek. Ezt bizonyíja a március hónapban felvettek szánta, a 221 tag és 424 tagjelölt. C ULYOS HIÁNYOSSÁG AZONBAN, ^ hogy pártszervezeteink, pártbizott­ságaink az ezt követő időszakban nem kötötték ő sze feladataik elvégzését a pártépítéése), hanem ez Alkotmány tisz­teletére indított munkaverserty szerve­zése, irányítása elvonta figyelmüket e fontos feladatról. Nem hajtották végre Pártunk II. kongresszusának határozatát és a szocializmus építéséért folytatott sikeres harcunkat nem kötötték össze megfelelően pártszervezeteink további megerősítésével. A hibák gyökere első. sorban az, hogy még mindig nem értették meg pértbizötttságaink és pértszerveze. leink a lenini—sztálini pártépítés hatal­mas jelentőségét. Nem használták fel ac Alkotmány ün­nepére indított munkaversenyt a Párt erősítésére. Fényesen bizonyítja ezt Déli- bánya, amely elnyerte a Minisztertanács vándorzászlóját, de az augusztus havi taggyűlésen nem vettek fel tagjelöltet. Ezt bizonyítja, hogy Lnnyuüzemi pártszer. vezetelnk augusztus hónapban mindössze 25 tag és tagjelöltet vettek fel. Ugyanez a helyzet az építőipar vonalán is. Amíg a kongrestzus tiszteletére indított munka- verseny során a legjobbak közül 49-et vettek fel, addig augusztus hónapban csak 8-at, Pedig megyénk területén hntalmas építkezések folynak, egyre jobban nő az építőipari dolgozók száma és a pártépítés mégis eltikkad ezen a területen. Üzemi pártszervezeteink még mindig nőm értették meg, hogy a Párt minde­nekelőtt a következetesen szocialista osz­tály, a munkásosztály Pártja, sorait sza­kadatlanul és döntően a munkásosztály legjobb fiaival kel] hogy erősítse. Ezért an elkövetkezendő időben nagyobb gon­dot kell fordítani mindenekelőtt a tér. melésben, Sztahánov- és Gazda-mozga­lomban kitűnt dolgozók politikai neve. lésére: Pártunkba való felvételére. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSE FA­** LUN ztz egyre élesedő oszíályharc közepette megy végbe és ezért határozta el Pártunk II. kongresszusa, hogy minde­nekelőtt meg kell erősíteni falusi párt- szervezeteinket, hogy a szocializmus épí­tésében rájuk háruló feladatokat mara- déktcjanul végre tudják hajtani. E téren vannak eredmények, mint pl. Egyházas- dengeleg községben, ahol a pártszervezet hosszú ideig cl volt szlgetelődve az egyé­nileg dolgozó parasztoktól és az utóbbi időben a terménybcCidásban élenjáró dol­gozó parasztok közül 8-at felvettek Pár­tunkba. Azonban emellett igen súlyos mulasztások vannak megyénk területén. Például márciusban 75 dolgozóparasztot vettünk fel tagjelö’tnek, augusztus hó­napban mindössze egyet tagnak és hár­mat tagjelöl nek, pedig a nyári mezőgaz­dasági munkák végzésénél,terménybeadás, nál igen sok példamutató dolgozó paraszt volt, amelyet bizonyít, hogy megyénk te­rületen több mint 500 azon dolgozó pa­rasztoknak a száma, akik 20Ö százalékon felül tel'c'ítettck a terménybeadási köte­lezettségüket. Dolgozó parasztságunk szereti és követi Pártunkéit. Bizonyítja ezt a Második Békekölcsön jegyzés is. Például Kétbo- dony községben S dolgozó paraszt önként ment be a tanácsházra jegyezni és vál­lalkozott agitációs munkára. Mégis ebben a községben ezévben 5 hónapon keresztül nem vettek fel egy tagjelöltet sem. Falusi pártszervezeteinknek komolyan meg kell javítaniok a tag- ,és tagjelöltfelvételi munkát az egyénileg dolgozó parasztok, de különösen a közéi »parasztok között. E hibák kijavítása a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését fo.ya, meggyorsítani. Vegyék fel pártszervezeteink a nyári mun. kában kitűnt, a termei tyfjeadásban élen­járó egyénileg dolgozó parasztok legjobb­jait, vegyék fel a Békekölcsön jegyzés munkálataiban kitünteket, s ha ezt végre­hajtjuk, dolgozó parasztságunk legjavá­nak nyújtunk lehetőséget arra, hogy kö­zelebbről megismerkedj tnek Pártunk politikájával, mindftcjrtsrpbh megismer­jék a nagyüzemi gazdáik- jdis előnyeit és így hamarosan ők is agitátoraivá, szerve­zőivé fognak válni a ter melőszövetkezeti mozgalom szélesítésének. j AVITSÁK MF.G PAi ÍTSZERVEZE­J TEINK a kapcsolatot a tömeg- szervezetekkel, vonják be öltét a munkába, kísérjék figyelemmel a tevékenységüke't és gyűjtsenek a pártonkívüli aktivistákból olyan kádertartalékot, mezből mindig újabb és újabb erőket meríthetnek. A mostani Békekölcsön jegyzés is bizonyí­totta, hogy pártszervezeteink yiein eléggé mozgósítják a pártonkívüli aktívák széles rétegeit, mint pl. Hollókő községben, chol a párttitkár és tanácselnök egyedit! végzi a munkát. Sztálin elvtárs. arra tanít bennünket, hogy: „a pártonkívkli aktívák nemcsak összekötő híd, hanem a ieggaz. dagahb tartalékunk, amelyből Pártunk mindig erőt merít. Ilyen aktípa nélkül fejlődése lelteden volna, a Pírt nő és erősödik, ha nő cs erősödik a páston- kívüli aktívák széles rétege" Tqjrtegszer- vezeíekben dolgozó kommunisták egyik legfontosabb kötelessége, hogy a párton­kívüli aktívák széles réteg-'t Icoze’ebb hozzák Zt Párthoz, neveljék őket. foglal­kozzanak velük és készítsék elő' őket a iagjelöitségre. Meg kell javiiani a tag- és tagjelölt- felvételi munkánk területén az 5’erséget, hiszen az ellenség megkísérli, hogy be­férkőzzék Pártunk soraiba. Minden egyes párttag és pártfunkcionárius, védje a Párt tisztaságát a beíérkőzött és befér­kőzni akaró ellenséges elemekkel szem­ben- „Nekünk rendkívül ébereknek kell lennünk — mondotta Sztálin elvtár* — és nem szabad elfeledni, hogy Pártunk erőd, melynek kapui csak a kipróbállak elölt nyílnak meg.’’ Azonban e téren Í9 van hiányosság, Az Építészeti párfczerve- zet javasolta Tomka Lehelt tagjelöltnek, akinek apja horthysta katona ászt, üzemi katonai parancsnok volt, anyjának 300 hold. földje volt. Pártszervezeteink vezetőségei tehát gon. dósán tanulmányozzák át a felvételekre jelentkezők önéletrajzát és a taggyűlésen minden egyes párttag érezze a felelős, séget azért, hogy kik kerülnek Pártunk soraiba. A Párt védelme, élcsapatjelle- gének kialakítása a tagjelöltfelvételnél kezdődik. Itt tudjuk legegyszerűbben elhárítani az ellenséget, még mielőtt kárt okozott volna. Meg kell javítani a tagjelöltekké! va­ló foglalkozást is, hiszen akit felvettünk, még nem egy kiforrott kommunista. Se­gítsék fejlődésüket, osszák be őket párt­csoportba, szemináriumokba, készítsék elő őket, hogy megfeleljenek a párttag­ság gyakorlásával járó követelményeknek. Pártunk előtt - igen komoly végrehajtandó feladatok állnak, amelyek szük-é-szerű- en követelik meg, hogy a munkák vég­rehajtásában bekapc-oljanak minden egyes párttagok tagjelöltet, a tömegszer- vezeíek pártonkívüli aktíváit. P ARTSZERVEZETEINK VEZETÖ- SÉGVALASZTáSRA készül­nek és ennek jó előkészítése egyet je­lent a pártmunka egészének ‘ megjavítá­sával, s ha pártszervezeteink életében eleven, pezsgő élet lesz, százával fogja felszínre hozni a becsületes pártonkívü­li dolgozókat, akiket fel lehet venni tag­jelöltnek’. Pártbizottságaink és alapszervezeteink gondoskodjanak arról, hogy az új veze­tőségbe megfelelő számban kerüljenek he a dolgozó parasztok legjobbjai, s ha így fogunk dolgozni, végre tudjuk haj­lani Pártunk II. Kongresszusának hatá­rozatait, ha így fogunk dolgozni, még egységesebbé, még szilárdabbá tesszük Pártunkat, még jobban elmélyítjük Pár­tunk tömegbefolyását, s az új bátor heg- cosok százaival fogjuk erősíteni Pártun­kat. A TERMÉSZET ÁTALAKÍTÁSÁNAK PÁTOSZA Amikor a Don-menti tűző napfényben égő síkságot, a kiszáradt föld sárgás­barna felszínét meglátjuk, büszkén gondolunk arra, hogy a szovjet ember bebizonyította: a természet óriási erői­nél is erősebb, mert le tudja győzni azokat. A Donon túli mély aiagútbun hallót, tűm, amint a MetróéplláfuSl jött egyik szakmunkás így beszélt társaihoz: — Mindannyiunkat magával ragad a természet öttéaktíásának pátosza. Es nem csak az építőket, hanem az ősz- szes üzemi munkásokat, az egész népet is. Valóban a kommunizmus hatalmas építkezéseinek megvalósításáén indult harc megteremtette a szovjet társada­lom új, jellemző vonását, a természet átalakításának pá.oszát, arriéfy betölti az embermilliók eszét és szivét. * A Don .vidéki sztyeppe igen nagy, s a Kubány — habár bővizű folyó — nem képes a napégelte jóid szomját el­oltani. De megszületett a természet át­alakításának nagy sztálini terve és el­mosta azt az akadályt. Éppen a Donon, túli vidék i<ált a szárazság ellen táma­dó erők első bázisává. Mindenekelőtt ki­bontakozóit az öntözőrendszer építése, ami új korszak kezdetét jelenti a föld. művetés fejlődésében. — A rosztovi te­rületen már jövő tavasszal kiengedik a vizet a százezer hektárnyi földre és ősszel gépkocsioszlopok szállítják majd az új búzaasztagokat, gyapotbálákat, s a rizstermést... Rosztovtól keletre ássák az azovi elosztócsatorna 90 kilométer hosszúsá­gú medrét, ide jut el átmenetileg a Monies folyó medrén keresztül a Ku­bány vize, egészen addig, amíg a doni főcsatorna elér a Proletárszkij víztáro. lóhoz. De még nagvobb mértekben folynak az öntözési előkészítő munkálatok fel­jebb, a Don mentén. Álljunk meg egy fiolái, emberkéz, ültette tölgverdő szegélyén. Nézzünk a Doni rányába, ahol a frissen kiásott főid kél hulláma vonul. Készül a fő­csatorna átvágása. Ez még nem lesz teljes szélességű csatorna. Később majd kiszélesítik, de azért van már most szükség rá, mert tavasszal vizet kell juttatni az alsó elosztócsatornába, hogy a Don-mentén fekvő földek öntözését megkezdhessék. A tólgyerdök szegélyéről látni lehet, amint a üon-mcdrávél párhuzamosan jutó elosztócsatorna egész 70 kilométc. rés hosszán dolgoznak a kotrógépek­Az építők számítása szerint a gépek egyedül ebben a. körzetben 200 ezer főnyi kubikos munkáját végzik el. Egy tv alatt itt 13 és félmillió köbméter jöldei fogdák kiemelni. A főcsatorna és az elosztócsaloma találkozásához közel egy 14 köbméte­res lépkedő exkavátor egész hegyeket emel a kiásott földből. Ezt a gépet 96 tehergépkocsin, szé.szedett állapotban hozták a sztyeppére. A „lépcsö.üzem’’ gigantikus, égbe­nyúló emelője körbe jár, s hét-három tehergépkocsi térjogatú puttonya, tü­körsimára fényezett jogaival beleharap a kemény talajba, jelemelkedik a jóid. hányás tetejére, majd ismét leereszke­dik a fejtési szintre. A mérnökök, mun­kások, technikusok egymást váltogatják a kezelőfülkében, hogy mindannyian megismerjék ezt a mozgó jöldkotró.vál- lalalot. A csatorna 6 kilométeres földalatti medrének megépítése a legnagyobb fel­adatok közé tartozik, amelyet napjaink, ban az öntözőberendezések építői meg­oldottak. Az alagútnak 3—4 járata lesz, mindegyike olyan keresztmetszetű, rnint a moszkvai Metró alagútja. Az építők 5 aknában dolgoznak a föld alatt. Áprilisban 31 métert halad­tak, májusban 96-ot, júniusban 197.et, júliusban pedig 307-et. Augusztusban még nagyobb járási ütemei értek el: 15 métert naponta. Máris tovább har. colnak a 22 méteres napi eredményért. A kollektíva vezetői, a kommunisták példájukkal, lelkes baráti szavukkal eggyé forrasztották az építőket a magasz. tos feladat teljesítésében, hogy kivív­ják a győzelmet a természet erői, a szárazság felett. Jövő tavasztól kezdve a Don.menti sztyeppe megkanja az életadó vizet, s a napégette, kiszáradt síkság termé­keny talajjá válik. Készüljünk fel a pártvezetőségek újraválasztására. Tanulmányozzuk nagy tanítóink müveit. Sztálin: A kritikáról és önkritika-ól. (Szemelvények Sztálin elvtárs műveiből. 64 oldal). Ára fűzve 2 forint. Lenin-Szta in: Párt és pártépítés (Gvüjfeménv Lenin és Sztálin elv­társ műveiből. 780 oldal). Ara: fűzve 18 forint, kötve 28 forint. Rákosi Mátyás: A Pártról és a nártérftésről. (Szemelvények Rákosi elvtárs műveiből. 160 oldal). Ára: fűzve 3 forint. Ezek a szemelvények a Szikra kiadásában jelentek meg. Kaphatók az állami könyvesboltokban és az üzemi könyvpropagandistáknál. Németország egysegének ellenségei — a íréire ellenségei Ottó Grotewohlnak, a Német Demo­kratikus Köztársaság miniszterelnökének a kormány nevében lett nyilaikozata s a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának Németország egységének megvalósítására és a német békeszerződés megkötésére irányuló felhívása továbbra is a német politikai élet gyújtópontja, ban áll. Ezek a javaslatok, amit az egész világ demokratikus közvéleménye helye­sel, mind Kelet-, mind Nyugat-N, met- országban széleskörű támogatásra talál­tak a német nép valamennyi rétegében. A határozatok, táviratok, újságcikkek és kommentárok áradata világosan meg­mutatja, hogy mennyire szükséges az az össznémet értekezlet összehívása, amiről a népi kamara felhívása beszél. Nyugat-Németországban a reakciós propaganda szervei utasítást kaptak, hogy hallgassák el, vagy ferdítsék el a népi kamara felhívását. Ennek a propagandá­nak a hangnemét maga Adenauer adta meg, aki szeptember 8-i rádióbeszéd-ben szokásos kirohanásai egyikét intézte a Német Demokra ikus Köztársaság ellen, ugyanakkor pedig dicsérte Németország kettészck'tásának és militarizálásának amerikai politikáját. F.z a be-zéd azonban egyáltalán nem érte el azt a hatást, amc'yre a bonni kancellár számított. Ez­úttal még Nyugat-N'metország bu-zs^á s a „szövetségi -köz'ársaságnak” egyébként Adenauer politikájának uszályában ha­ladó kijlönbö-ő körei is erélyesen elítélik a kane'-l'ár álláspontját. A „Frankfurter Al'cemeine Zei'tme" című burzsoá lop elítélte Adenauer el­hamarkodott és indokolatlan fellépését * a következőket írta erről: „Sajnálatot, hogy az a jogi szokás, miszerint a besze­deket és jegyzékeket me gváíaszulasuk. elölt el kell olvasni, apránként kimegy a diva, bál." A „ 14 eeser Kurier’’ című brémai lat élesen bírálja a hivatalos bonni propa­gandának azt a tételét, hogy a német hatóságok nem illetékesek^ arra, hogy megoldják az ország egyesítésének kér­dését. „A német egység visszaállításá­nak kérdésében — írja a lap —, ásó- sorban maguk a németek illetékesek, mert itt az ő nemzeti jövőjükről van­' ti SZÓ• Heinemanrt, a bonni kormány volt bel­ügyminisztere, aki az „Ao.chev.cr Nácit, richten" hasábjain hangot ^ adott egyes befolyásos nyugatnémet körök t-éleme. nyének, rámu'atott arra, milyen veszélyes- lépés Nyugat-Németország újrafelfegy verzése és hangsúlyozta, hogy „minél jobban belemerül Németország _ egyik- része a tömbök rendszerébe, annál mi-.. Ivehb lesz a végzetes szakadás a németek között". ■ - , A hasonlószellemű nyilatkozatok ara" data arról tanúskodik, hogy .a , nőmé-eh milliói Adenauer nyila'kozatát nem haj' landók az utolsó szónak tekinteni, Né­metország erőségének, az össznóme* érte­kezlet összehívásának és- az egész Német­országra ki'erjedö szabad választások megtartásának kérd~‘''h<m. Egyre több n'niet jut el a következtetésre,, hogy Németország egységének ellens~cei egy­ben a világbéke ádáz ellenségei is. MARSHALL TÁBORNOK LEMONDÁSA Szeptember 12 én reggel hozta nyíl- vánossitfeiü. a i euer Haas Marshall ka. bornok lemondását a liadiigymiuiszlcri li.s ili, úuii iz'hthi C13O BiilaiUatl ilil-líltJiC* íős lejYeszíüiiseget itiéze.t tiő az anie- rá Kai sajtóban. A* Jufiyesüit Államok sajtója hosszú éveken át unos úntaian dicsőítette ezt az embert, aki híven szolgálta a Wall Slrectet műid kato. nai, mind diplomáciai téren, iíirieie- nében senki sem tud'.a mire magya­rázni eltávolítását amely a szokás eile­nére azonnal érvénybe lepett. Az amerikai rád ó és '-ajtó kapva, kapott a Fehér líáz szépenhangzó in- doamasán, tmely szerint: tieufae Mar­shall már elmúlt 70 éves és ,,t'*ztán személyi okok miatt** mondóit le. Am egészen nyilvánva 6, hogy ez színtiszta kohohnány, Marshall tábornok már ta­valy elmn:í. 70 év . Az elnöknek tett nyitatkozaíáVan peéhg azt írta, hogy ,,mé!y sajnálkozással“ távozik és ío. vábbra is ,.bármikor kész szolgálatára áll* a kormánynak. Marshall eltávolításának Igazi okai visszacmléksTÜnk az Egyesült Áramok koreai beavatkozásával és a Kínái Nép- köztársaság elleni háború ki pro vo kásá­sával kapcsolatban elfoglalt álláspont­jára. A tábornok, mint vérbeli amerikai imperialista, minden tekintetben, támo. gáttá a véres koreai beavatkozást. T-A* mosatta a Kínához fertőző T>ivan. szt amerikai csapatok áljáéi rao«:- szá1:á«át is. De mint katonának, aki mnnkid'vén járt líínlbon. ugyanakkor látnia kellett, hogy milyen élotveszö. lyes kockázattal jár az amerikai impe­rializmus számára egy nyilt háborús ka ami a ivinai hiép«óztarsas:ig e^iesu Alaroiíüll iá Hornok, aki lényegében íeL joen egyetért a kor« ai agivsszióval, ó\aíosabb, leleplézetlebb módszereket é* Uipioumctai logaäOMijua jcovöieli az ázsiai háoorii Kirooüantasávái kapc»o.atban. Amint látjuk, ét az álláspont nem felel meg a Washingtonban eu*.gadott irányvonalnak és ingerültséget váltóéi ki az ipar és a bankok tm.n .pói-öké veinek körében. A ,Stockholms jiidnin.. gen“ című svéd lap Marshall tábornok leváltása utáu már másnap megírta azt. amiről hallgat a uewyorki Ra.i<é; ,,Marshall nem takargatta, hogy részt, vett annau a válságnak mogoitláNában. amely MacArthur működésével kacso­dban tört ki. Vájni! krt*- g**«, hogy a tábornok teij.es mértékben egyetértve azokkal az új t rvekkel. amelyek a köszöni fegyverszüneti tárgyalások meg*- sraka dósával elkerül kötetleneknek mu­tatkoznak. Valószínű, hos-y e fenye­gető hangnem, amelyet Washington használ ftz utóbbi időben ,»előrevetve a háború kiterjosztésfrnek és úh»bb íö. megpusziífásra alkalmas fegyverek be­vetésének árnyékát, tiltakozást váltba... tott ki Marshal! tábornokból, aki esy- (személyben sfcvatéya és diplomata.“ A Wall direct főkolomposai ma már Lleslogesnek fo-'iák fnvóbb^ ** *dnl, fogy „Mae; Arthpr rt\iiHöde‘e-. »k oWtélése -.köpjed!-*»*, vélt, hogy. 'neArthur végletekig agresszív polity- <ti irányvonala pontosan rnrogyerdí r Egyesült katonai , és rolj­kal vonni vezetésével. E?crl váltották ...» ILTn^clinll ♦úBni-notfit W9 TÍTÓ KAZAMATÁIBAN 194S szeptemberében Merszin Metajt, a belgrádi albán misszió dolgozóját Bankovics rendőrügynökei elfogták és minden vád nőikül bert-onbe vetet'ék. A Tito klikk Mersz*n Meta.it az «’báu kormány ismételt sürgetésére sem bocsa, toüa szabadon. Merszin Métáinak csak ez * v ríejtn sikerű t svabcdííbra ke. rülnm ót ak’-or rátért hazájába. Az alábbiakban közöljük cikkét, amely az albán „Uashkimi** című újságban je­lent meg. J ITÓ FASISZTÁI Jugoszláviát egyetlen nagy börtönné teszik, ahová bezárják mindazokat, akik nem akarnak belenyugodni abba, bogy Jugo. szlávia az amerikai imperialisták gyar­mata legyen. Elég ok a börtönbe hur- cclásra, ha valaki rokonszenwel szól a Szovjetunióról, vagy valamelyik népi de. mokratikus országról, mert az már a „Kominform híve’1. A börtönben aztán nem sokat teketóriáznak a letartóztatot­takkal. Éjjel-nappal folynak a kínvalla­tások, amelyek az áldozatok „megdol­gozásának” szokott módszerét jelentik­Egyszer Glávnyácsába, ebbe az iszo­nyatos belgrádi börtönbe behoztak egy újabb lakót. Mint kiderült, minden vét­ke az volt, hogy 1950 február 23-án, a Szovjet " Hadsereg megalakulásának év­fordulója alkalmával meghallgatta a moszkvai rádió ünnepi adását. Jovon Milanovicsnak hívták. Régi kommunista, mint partizán, az első naptól fogva részt* vett Jugoszlávia népeinek szabadsághar. cáhan. Milorfd Koszrics fodrászt azért tar­tóztatták le. mert Belgrá'ú'aii elment a Szoviet Kultúra Háza mellett. Minden alkalommal tömeges letart óz- tamásokat haí'enak végre május l.e és november 7. előtt. U Mf .ÉKSZEM, hogy egyszer behoz­■*“* ták a börtönbe a „Narodna Mi­lícia” című uiság szerkesztőjét, Omer Lakaniesot. A hóhérok vadállati módon kínozták és ezt követelték tőle, hogy árulja el a földalatti mozgalomban dol­gozó bajtársait. Miután egvetlen egy •zót sem tudtak belőle kihúzni, egy vi­lágításnélküli kis cement-oduha zárták, meztelenre vetkőztették és szüntelenül kínozták. 1950 márciusának utolsó napjaiban kihallgatásra vitték a nemzeti felszaba­dító hadsereg egy kori kapi ánvát, a montenegrói Perot, órák múlva hozták vissza a cellába. Arcáról és lábáról csűr* gott a vér, alig kapott levegőt. __ Most látjátok magatok ts — mo ndta —, hogy mit csináltak. velem a titóisták. De várhatunk-e tőlük, mást? — A hős kommunista minden erejét összeszedve, hangosan így kiáltott: — Éljen Sztálin! Tépjük le lánceinkat! Csaknem két éven át raboskodtunk a Glévnyácsa földalatti börtöneiben. Ez­rével , sínylődtek itt a jugosz'áv hazafi, ak és láttám, hegy milyen nagyra Tart­ják a kommunista nevet. A titóisták em­bertelenül bánnak velük, kegyetlenül megkínozzák őket azért, mert hűek ma­radtak a Szovjetunióhoz és Sztálinhoz. 1950 májusában letartóztatták és Gláv­nyácsába vetették Vukan Davidovics kommunistát, a hitleristák ellen vívott szabadságharc első ütközeteinek résztve­vőjét. Davidovicsot már 1948-ban elbo­csátották állásából, de ő mégis kijelen* • tette az igazi kommunistára jellemző me* részléggel: „Soha nem fordulok szembe • Sztálinnal. Számomra Sztálin volt és ma­rad a legnagyobb tekintély... Sohasem fogok letérni az ő útjáról”, A TITÓ BÖRTÖNEIBEN uralkodó szörnyű helyzet, a szüntelen kín­vallatások, a rossz táplálkozás, a levegő és á fény hiánya aláássa a bebu'rönzői­tek egészségét és idegéit:. Az éjszakák • borzalmasak, sokan megőrülnek. Akkor különleges földalatti cellákba zárják őket, ahonnan szüntelenül hangzana! szívettépő kiáltásaik. A bandi'ák ellopnak mindent, aiiiit a rokonok és hozzátartozók a rendkívül súlyos élelmezési helvzer ellenére is, ma­guktól megvonva küldenek be hozzátar tozóiknafc. A titkos rendőrök azonban maguknak tartják meg a raboknak kűT- t dőlt kenyeret, szappabt és ruhaneműt. A hóhérok egyszer halálra kínozták a< egyik letartóztatottat — aki azelőtt u nemzeti felszabadító had-ereg ezredese ■ volt — csak azért, mert arcukba kiál. torta, hogy „Tolvajok!“ Tito gangszterej terrorra] igvekeznek megfojtani a nép növekvő eliená’Iását és meghosszabbítani sö'ét uralmuk nap fait. A iueoszláv hoz,» fiák erkölcsi ereje azonban most is rí-,1„T1, t\ hehörtönzöt* tek százezrei viselik el hősiesen Tití o-kiának borzatmait, Hisznek a nőn ere- ■■’ben. hiszik, bogy nincs már messze a nan. amikor a nén irtózatos gv"!öVre ha ■ mlmafi erővel felszínre tőr, széttörve a bilincseket, a börtönök és kazamatáik ajtajait, szétzúzva' Titó buriös klikkjét, '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom