Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-07 / 42. szám

1951. október 7. SZABAD NOORAD 3 A múltról, megváltozott életükről beszélgetnek a falu dolgozóival Erdőtarcsa példamutató népnevelői H^g nagyobb ’esz a község eredménye, ha az éleniáró dolgozókat is bevon ák a jegyző sgyujtésbe Számtalan példa bizonyította már ed- dig is ás bizonyítja most a kukorica', a burgonya begyűjtésnél, a Békekölcsön- jegyzésnél is, hogy véletlenek nincsenek. Ha jól készül fel a pártszervezet, a nép­nevelő-gárda egy-egy feladat végrehaj­tására, ekkor az eredmény sem marad ol Erddtarcsán tudja ezt a pártszervezet, tudja ifjú Sverla János párttitkár is, ezárt tartja tegfontosabb feladatának, hogy a népnevelők mindig rondosan felkéizülve, adatokkal ellátva induljanak felvilágosító munkájukra. Ez azonban egymagában raeg nem biztosítaná a sikert, ha nem volna meg a kommunista példámmá lás. Ha a népnevelők nem támasztanák alá saját jó példájukkal agitieiójukat. Ho­gyan érvényesült Pártánknak ez a tani* (aga a begyűjtés megindulása óta egészen a Béke kölcsön’jegyzésig és milyen ered­ményt hozott ez eddig Erdőtercsán? A község miniszteri oklevéllel lett ki- tüntetve, mert a terménybegyijjtést alkot, rr.ányunk ünnepére 100 százalékon felül teljesítették. Hogyan mutattak ekkor a népnevelők jó példát? Mind túlteljesí­tette kötslezettscgét. Például idős Sverla János 5 holdas 500, Padányi István 560, Üngi Pál 19 holdas közápparaszt 410 százalékra ' teljesítették gabonabeadási kötelezett-egüket. A község teljesítette kukoricabegyüj' tégi tervét is. És a népnevelők is mind teljesítették beadási kötelezettségüket. Ungj János pártonkívüli népnevelő ugyanakkor, amikor teljesítette kukorica, beadási kötelezettségét, 500 forintot jegy’ zeit s úgy indult el népnevelő munká­idra. Nyilvánvaló, hogy az ilyen nép- nevelő bátran indulhat el a faluban 1 A népnevelőknek a párüitkár elvtárs ad elvi, gyakoris,ti irányítást. Megtanít­ja őket arra, hogy a legjobb eredményt akkor tudják elérni, ha nemcsak általá­nosságban érvelnek. Nemcsak azt mond­ják el a, dolgozó parasztoknak, mit épí­tettünk eddig országos, vagy megyei vi. szonylatban, mit kapott a falu a felsza­badulás óta, hanem felelevenítik egy-egy családnál, hogyan éltek a múltban, meny. nyit változott az életük az elmúlt hat év alatt. A titkár elvtárs arra is felhívja a figyelmüket, hogy jie siessenek. A felüle­tes munka nem hozhat jó eredményt. El kell beszélgetni az emberekkel, hogy meséljen a dolgozó paraszt az életéről, családjáról. Ha így visszavezetjük gondo­latban a múltba, minden dolgozó pa­raszt előtt világossá válik, hogy most van neki mit megvédeni, s van miért, van mit kölcsönadni álla­munknak- Úgy kell elbeszélgetni a nép­nevelőnek a lelátogatott családnál, hogy azok rájöjjenek, a kölcsön olyan, mint­ha egy gyermek fizetése egy részét adja oda édesanyjának, hogy azt vegyen neki, amit anyja legfontosabbnak tart gyerme­ke érdekében. így beszélgetett cl idős Sverla János is, Nagy János (vereb) családjánál. Bi­zony a múltat Nagy János is csak a rosszasága miatt emlegeti. Nem öröm arra visszagondolni, hogy milyen kutya ólelük volt a múltban, amikor mint gaz­dasági cselédek robotoltak nyomorogva. Nagyon szomorúan gondolnak arra is, milyen pótolhatatlan veszteség érte a családot a második világháborúban. Urak érdekeiért mentek harcba fia és veje, s mind a kettő odaveszett. Van egy uno­kájuk, s nem akarják, hogy az is ugyan erre a sorsra jusson. Elbeszélgettek még a család anyagi helyzetéről is. Minden­képpen csak arra a megállapodásra ju­tottak, hogy hazánk megerősítése saját érdekünk. Csak a felszabadulás óta tud­ják milyen is az, ha a munkájuk gyü­mölcsét ok, maguk élvezik, nem pedig a nyakukon élősködő uraság. 5 hold földet keptak a népi demokráciától, van már két igásjószáguk is, s most pótol­ják ugyan mind azt, ami a múltban hi­ányzott az életükhöz, s ezért pedig átlagosan 4—500 forintot jegyez­tek. Vannak azonban Erdőtarcsán is olyanok, akik nem látják világosan, hogy ma már a szocializmus építésében csak két út lehetséges. Vagy a békét akarók táborához csatlakoznak, vagy a háborúra spekuláló tőkésekhez. Ök pedig nem el­lenségei a népnek, saját maguknak, csak éppen nem gondolkoznak afelett, hol is van a helyük. Foglalkozzon a párt- szervezet, a népnevelők gondosabban az ilyen dolgozókkal. Nézz-k meg jobban például Tusán Jóísef 14 holdas közép­paraszt életét. Biztosan megtalálják szí az érvet, amivel meg tudják győzni ar. ról, hogy minden do'goró magatartása döntő a bókeharcban Ugyanígy Nagy Jánost (tóbjás), vagy Tóth Lajost is, aki amellett, hogy 7 hold földje ven, még a nógrádkövesdi építkezésen is dolgozik és valószínűleg saját magával sem tudja elhitetni, hogy 100 forintos jegyzéssel mindent megtett a békéért. Vonja be a pártvezetőség az agitá- ciós munkába azokat a dolgozó parasz­tokat is, akik élenjárnak a békekölcsön, jegyzésben, a begyűjtésben, Mielőtt út­nak indítják őket, beszéljék meg velük, mit kapott eddig a község dolgozó népe a tervtől. Mielőtt elmennek egy család­hoz, beszéljek át még gondosabban, hogy egyénileg annak a családnak az életé­ben mit jelent az ötéves ten', akkor még sokkal jobb eredményeket fognak ejérni, mint eddig és azok a dolgozók is szívesen jegyeznek, akik eddig elzár­kóztak a Békekölcsönjegyzés elő!. — T akácsrtc — IFJÚMUNKÁSOK, akik a maguk hasznára jegyeztek ISTVÁN ményátlagokért U50 /ű" vájártanuló rintos Békekölcsönét azzal Nem ötéves tervünk szélesre KOMAR tárta az iskolák kapuit nagybálonyi fiataljaink előtt. Uj iska- élete is szép. Szép egyen. a szávai jegyezte: Iákat, mint Nagybátony- ruhát, erős munkaruhát és bakancsot kapott a tervtől. Ezért jegyzett Komár István vájárta­nuló 300 forintos keresete mellett 1200 forintot. Ki­jelentette, hogy az ö jegy­zése is, mint. a többi dol­gozó ifjúmunkás jegyzése, bomba lesz az imperialis­ták soraiban, CSERE SÁNDOR ifjú troklorista a szécsényt gépállomáson dolgozik. Szülei cselédek voltak, rosszul éllek. Ma megbe­csült emberek és jól él­nek, Csépe Sándor is hathetes traklorképző tan­folyamot végzett. Vidám, gondtalan életet él. Trak­torával harcol a mezőgaz­daság szocialista átsze.r. véséséért, a nagyobb ter­ban a vájártanuló iskolái, tanítóképzőt, mezőgazda- sági szakiskolákat, ipari tanulóotthonakar- épített, amely sokezer ifjúnak ad mesterséget. akarok a háború áldozata lenni Azt akarom, hogy bomba helyett több trak­tor könnyítse meg a dol­gozó parasztok munkáját ’1 ílttMpi tméí C^észa Istvánnak, (tutma) Vcíc&zsdp feecncneU, fnzty a többi dtétydty^dtáftki fyo-zdáknak I) izonyára emlékeznek rá, ez év júniusában volt egy hijján 400 essten- Tt de je ez emlékezetes és nevezetes dóégelyvári csatának. Bár régi tör­ténet, de érdemes delidézni emlékét — tanulságul, mert új idők, új Ali basái újra toborozzák seregüket, hogy betörjenek egyre szépülő hazánkba; sereget to­boroznak, hogy a hős Szondi György kései unokáinak lerombolják épülő, vagy már felépült házalhat, hogy feldúlják földjeiket, meggyilkolják asszonyaikat, gyermekeiket, — elhurcolják fiatalságát. , 1552 tavaszán Ali busa török szultán sokezres, jól felszerelt rabló sere­gével már Drégely vára alatt állt s csupán Drégely hős védői állták útját, hogy szabadon fosztogathassa az Ipoly völgyének dolgos népét. De Ipoly völgye ellen, állt. Egyemberként sorakozott fel Szondi György, a vár kapitánya mögé. Ali basa seregei a várral szemben lévő Kecske hegyről lőtték a magyarok állásait. Agyúz. iák éjjel-nappal, de mindhiába, a vár szilárdan ellenállt. De a pénz ördöge, a hatalomvágy akkor is élt az emberek maroknyi ré­szében. A vár védői közül egy nagyoroszi varga az éj leple alatt átlopódzolt a basa sátrába és elárulta a várat hősként védő harcosokat, — elárulta a ma­gyar népet. Elmondta a török basának, hogy a vár egyik része, a titkos lejárón jelöli rész, könnyebben áttörhető, mint a vár más része, ügy is történt. A szul­tán parancsára a törökök tüzet zúdítottak a vár jelzett jelére cs az hosszú ágyúzás után — leomlott A hős védők, bár látták, hogy a Itarc kimenetele milyen lesz, — nem adták meg magukat. Szondi vérző testtel is bátran har­colt és igaz magyar hazafi módjára, utolsó leheletéig hű marad hazájához, népé­hez. Valamennyien ott pusztultak, de nem árulták el hazájukat cs a nemzet hős haloitaivá leitek — o honszeretet példaképeivé előttünk. Szondit, mikor elfogták, a szultán maga elé rendelte, mert látni akarta azt a rendíthetetlen magyart. Utána hétjelé vágatta a hőst és mint katonát, nagy katonai pompával eltemetteife. Ez lett Szondi György sorsa. Ali basa állta a szavát: a nagyoroszi vargának annyi aranyat adott ju­talmul, amennyi irhájába fért. Elevenen megnyúzatta és tetemét a váralatti lóba dobatta. Ez az árulók sorsa! Azóta nevezik a váralatti tavat Varga-tónak. 400 f orint állt a jegy*é*i íven amikor Sverla János eljött tőlük. Ő ma­ga, is úgy indult el, hogy előbb teljesí­tette a kukoricabeadási kötelezettségét ős 30U forintot jegyzett, Bedő Károlyné 4 gyermekes asszony is ilyen beszélgetés után jegyzett a háztartási pénzéből 200 forintot. A Szabadság tszcs tagjai is példamu­tatóan élenjárnak. Gazsó Mihály példa, ul — akinek az egész családja mint nép­nevelők végeznek jó munkát — 500 fo­rintot jegyzett, a felesége pedig 300-at. Az apósa, Táborsz.ki Pál 300 forintot, az anyósa 200-a,t jegyzett. Egy háztartásban élnek és a család minden felnőtt tagja jó példával akar előljár; é Táborszki Pálné például elmondotta paraszttársai- nak, hogy a fia, mint határőr védi bé­kénket Ő a kölcsön jegyzéssel segíti őt ebben Özv. Báli Lajosné elmondta a párttitkámak, hogy azért jegyez, mert ő is segíteni akar a békét megvédeni, mert az urát a második világháborúban vesztette el és nem akarja, hogy a fia meg egy harmadikban pusztuljon el. Erdőtarcsa dolgozó parasztjai tehát tudják, miért teljesítik kötelezettségüket, miért kölcsönöznek megtakarított pénz- zükből az államnak, s ezért hajadnak az élen. A békekölcsönjegyzésben az egy főre eső átlag 300 forint. A népnevelők Eddig szól a krónika­És most egy hijján 400 évvel Szondi György halhatatlan seregének dicső harca után új veszély, új hódítók fenyegetik hazánkat — az amerikai, angol, francia és a világ összes nagytőkései háborút készítenek elő, háborút a sza­baddá lett országok ellen, hazánk ellen, a szovjet, a bolgár, a kínai, a csehszlo­vák és lengyel testvéreink, ellen. A sza bad munkásak és parasztok ellen. Mi a feladatunk? Az, hogy várat építsünk és olyan katonákat neveljünk, amilye­nek Szondi György és harcosai voltak 1 A mi várunk építése — szabad hazánk erősítése. Ha eleget teszünk az állammal szembeni kötelességünknek, a kenyérgabona, a kukorica és burgonya begyűjtési kötelezettségünknek, hazánkat védjük s azt igazoljuk, hűek vagyunk Szondi György emlékéhez. Drégely védőinek, a jobbágyoknak nem volt személyes videnivalójuk. A jóid is, de ők maguk is a jöldesurakc voltak. De a hazájukról volt szó, arról a földről, aminek minden rögéhez verejtékez munkájuk tapad, ahol éltek szü­leik és azok szülei. A hazáról volt szó és ezért voltak vitézek és hősök. És most a felszabadító Szovjet Hadseregek győzelme után két híd épült a faluban (az egyik 115 ezer forint költséggel), az iskolát és a tanácsházát kijavított/ík, a tüzoltószertárat is felszerelték és villany világít már a faluban. Nem jobbágyok már a drégelypalánki parasztok, van miért harcolniuk, van mit védeni. Maga Csósza István (tutma), Retrezsely Ferenc, Tóth István, (matus) és még 35 társuk már felépítették nagyon szép léglaházukat, hatan most épí­tik új otthonukat. És a jövőt? A terv kultúrotthont, új iskolát és óvodát épít Drégelypalánk. nak. Óvoda épül Csósza István (túrna) és Tóh bácsi unokájának, — a falu népének. És mit vár maguktól az állam ? Azt, hogy segítsék felépíteni, valóra, váltani tervünket. Azt, hogy jegyezzenek Békekölcsönt, jegyezzenek becsülettel és ne tessék-lássék módjára. Az óvodáért, a felépült hídakért, földjük védelméért, unokáik szép jövőjéért — a hazáért. Jegyezzenek anyagi helyzetükhöz mérten, hogy bebizonyítsák, méltó leszármazottai és követői Szondi Györgynek és bátor seregének Drégely vára hős védőinek l Baráti üdv öní eltel : TÚRA! LAJOS Levelek a jM.ásodik Békekölcsön jegyzéséről Csoportunk minden tagja erejébe* mérten igyekezett jegyezni A mikor tni a Zsdánov terme’őcso- portot megaiaküottuk, két erős kezünkön kívül semmink sem volt. Ma már megnézheti bárki a tszcs-1. Erősek vagyuuli, százszorta jobban étink, mint meginduláskor. De jobban az egyénileg gazdálkodó parasztoknál is. Két pertéstörzsünk • (1 törzs 10 drb.) ugyanannyi fejőstehenünk van, 10 erős lóval is dicsekedhetünk. TJj szekerek, ló -rehlyék, fü-kaszúlógépek könnyítik munkánkat. 3 üj silónk, telefonunk, új sertéskutrlcáink vannak. Az istáTóbaa vTIanymotor hajtja a vizet. 4084 fo­rintos benzinmotort ve Vünk, ami a szecskavágót hajtja. A gépállomás traktorai, az agrotechnika a'kn'mazú- sa — ame'yet egyre jobban elsajátíta­nak tagjaink — juttatnak bennünket nagyobb terméshozamhoz, amely után jobban, könnyebben élünk. Diósi Imre új rádiót, ifj, Imre József új kerék­párt is tudtak venni. Ma jdnem minden tagunk biztosítva van a hlzőnakva'óval. Mi igazán elmondhatjuk, hogy ezt a sok jót, a szebh életet a népi demokrá- r.ak, a tervnok köszönhetjük. Ezért tudják a mi csoporttagjaink, hogy mivel tartoznak az államnak, miért kell elősegíteni ötéves tervünk végrehajtását, amely még erősebbé te­szi csoportunkat. Ezért igyekezett min­den tagunk erejéhez mérten a legtöb­bet jegyezni békekölcsönre. Holló Ger. geiy 1000., Családi Vince 700 Bacsó József 800, ifj. Imro József 600 forin­tot jegyeztek. A többi tag sem maradt le tőlük. En 500 forintot jegyeztem. DISz tag vagyok, tudom a kötelességem. Ezzel akarok példát mutatni Budanazki Fe­renc községi DISz titkárnak de azok­nak az ifi-társaimnak is, ak,k húzó­doznak a népnevelő munkától. Pedig nekik is van mit megköszönni a terv­nek, hisz új .kultúrházat kaptunk, új rá­diót, új DISz-helyiséget. Községünk számos paiasztfiatalja néphadseregünk tiszt ja és büszkék rájuk a pataki dol­gozó parasztok. ígérem, hogy mindeze­ket népnevelő munkám során elmon­dom a dolgozó parasztoknak is. a töb­bi fiataloknak is. hogy megtakarított forintjaikkal segítsék a Második Béke­kölcsön-jegyzés sikerét. Mészáros László, a pataki Zsdánov tszcs tagja­Nem tűrhet,ük hogy üzemünk továbbra is desapám is a somosköi kőbányá­ban dolgozta le cle.e döntő részét, míg 1939.ben a túlhajtott munka nem döntötte. Mi, gyermekei is kőbá­nyában jogiunk a kenyérkereséshez. Édesapám és a hozzá kasonló száz- és százezer magyar munkás élete a felszaba­dulás előtt nyomor, megaláztatás volt. S ha fel merte emelni szavát valaki tilta­kozásul, börtönbe zárták. így zárták cl édesapámat, a dicsőséges Tanácsköztársa­ság bukása után —, mert védte a prolc- tárhatalmat, mert harcait a dolgozók jogaiért A felszabadulást már nem érhette meg, de mi gyermekek ö helyette is harcolunk a munkásosztály hatalmának megszilárdí­tásáért. Ezért jegyeztem 800 forint béke­kölcsönt, ami fizetésem 120 százaléka- Tavaly 500 forintot jegyeztem, ami. máris megtérült. Uj kompresszor gépeket kapott üzemünk, ami megkönnyíti a dolgozók munkáját. Barátaim közül, többen katona­tisztek. egyetemisták lettek. Trubiánszki Pál volt kőfaragó alhadnagy lett, Somos- kai András volt csillés egyetemen tanul, orttis lesz. Somosköi János is egyete. mista. Nővérem kerékpárt vásárolt magának- Amikor az idöelcmző tanfolyamon voltam Budapesten, közösen megnéztük a hatal­mas dunapcntelci építkezést. Soha éle­temben nem láttam még ilyen nagy építő- munkát. Kél-, három-, sőt négyemeletes házak épülnek mindenfelé. Ezért jegyez­tem 800 forint kölcsönt. Kölcsön jegyzésünkkel békénket védjük és az ötéves terv végrehajtását segítjük elő, De vállalatunk példája igazolja, hogy a legu alsók között legyen nem értik ezt a somoskői kőbánya minden dolgozója. Az üzemi jegyzési átlag még a 250 forintot sem éri el. Sokan^ meg egy­általán nem jegyeztek Ez szégyen üze­münkre s nem tűrhetjük, hogy leghátul legyünk a nógrádmegyei üzemek között. Véleményem szerint a lemaradás oka egyedül az, hogy elhanyagoltuk a nép­nevelő munkát A felvilágosító munka megjavításával feltétlen emelkedni jog a jegyzési állag is. Hozzuk be elvt-ársok a lemaradást, állítsuk helyre üzemünk becsületét. A békekölcsön jegyzés mindnyájunk hazafias kötelessége, de véleményem, sze­rint, akkor van teljes értéke jegyzésünk­nek., ha jő munkánkkal támasztjuk alá a béke melletti kiállásunkat. Én, mint idöelcmző vállalom, hogy november 7-c tiszteletére az eddigieknél is lelkiismgre. lesebben, még pontosabban végzem el a munkám. Hogy a reánk bízott munkát jól végez­zük, feltétlen szükséges, hogy a dolgozók tudják, hogy a munkájuk jó elvégzésé­vel hazánkat védik, a szocializmus építé­sét segítik elő. Egyszóval a munkának politikai tartalmat, kell adni, — állandó­sítani kell a jelvilágosító munkát. Ezért vállalom, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom. 34. év fordulói ónak tisz­teletére Somoskön barátommal, Somosköi Elemérrel együtt, akivel egy hete jöttem haza háromhetes pártiskoláról, megszer- rezünk n DISz-ben egy politikai kört- Ezen felül, hogy a kört jól tudjam le­vezetni, elolvasom a Rákosi-pcr ríméi könyvet is­KATONA MIKLÓS a Somoskői Kőbányaipari Vállalat dolgozója 938 Ft-os átlagjegyzés mellett 120 u/c-os átlagteljesítményt érnek el a négrádmegyerl sinszegkovácsok A Nógrádmegyeri Sínezegkovács , Kisipari fermcőszövctkczet tftr;jai nagy lelkesedéssel jegyeztek bé­kekölcsönt. A szövetkezőt 47 dolgozó­ja 45 ezer forint értékű Békekölcsönt jegyzett, ami 985 forintos átlagot je­lent. A nógrádmegyei sinszegkovácsok utat mutatnak az egész megye kisipari tcrrae’rtszövot,kezeibe tömörült dolgo­zóinak. Nemcsak a Békekölcsön-jegy­zéssel, do munkájukkal is élenjárnak a békeharcban. Az, üzem átlagos havi teljesítménye állandóan 120 százalék fölött, van. Sok olyan dolgozó van, aki 150, sőt 200 százalékon felül teljesít ú'landóan. A szövetkezet kullúrcRO- porfja a Honvédnnpon Szécsénybcn szerepelt, ami annál szebb eredmény­nek számít miután e csoport tagjai­nak legnagyobb része írni, olvasni nem FcIliőszőiiííHtük a Megvalósítható-e vájjon a mi ötéves tervünk, bol­dogabb jövőnk biztosít­ható-e béke nélkül! Nem! Az imperialisták szeret, nék megakadályozni a bé­kés építést, mert nekik a háború nagyobb jövedel­met jelent, de mi erősek vagyunk, velünk van a Szovjetunió. U j bányák, gyárak keletkeznek, erő­södik a Néphadseregünk, szépül az életünk. Csak a mi bányatele­pünkön mennyi változás van a felszabadulás óta. Két új bányát nyitottunk, villamos vasútat építet­tük. mert a múltban nőm volt módjuk­ban, hogy megtanuljanak, hisz a cigá­nyokat akkor nem tartották emberek­nek. A szövetkezet fejlődésének nincs más titka, mint az, hogy a dolgozók öntudatosak. Érzik a nép államának segítségét és támogatásút, s ennek kö­szönhetik, hogy most szabad boldog embori é’ofet élhetnek A múltban a csendőrök minduntalan üt legelték őket, ..faji különbségre“ való hivatkozással. Ezek a lenézett, és embernek nem te­kintett .cigányok“ ma példaképek a megye dolgozói előtt. A Békekölcsön- jegyzésnél kitűntek ifj. liácz Béla Jiácz István, Itúez Gyula és Hegyközi Tibor, akik .1000—1000 forintot je­gyeztek. Bércasi Imre Szécsény. jegyzésben élenjáró bányászokat tünk, a nyugdíjasoknak vízvezetéket szereltünk, mozit kaptunk és kultúr- otthont avattunk Iskolánk nak rádiót ajándékozott a minisztérium. Hamarosan felavatjuk az IJtlörő-ottho­nunkat- ' Szép és olcsó tankönyveink vannak, új térképeket kapott az is­kola. Nyáron négy pajtás ingyen nyaralt, tavaly végzett pajtásaink ingyen laknak a középiskolák kol­légiumaiban. Egyszóval boldogan és szabadon élünk. Ezért jegyeznek szüléink Békekölcsönt másodszor is, hogy még szebbe építhessék jövőnket cs biztosítsák a békét. Mi áttörök sem mara­dunk le, azért adtunk bányászainknak kultúr- müfort, ajándékoztuk meg az élenjáró Békekölcsön- jegyzőket virágcsokorra!. hogy ezzel is kijejezzül hálánkat. Ezentúl még jobban fogunk tanaim, nem jogunk hiányozni, sem ‘elkésni, szebben fo­gunk Írni, megkiméljü! könyvünket, füzeteinkéi, jó úttörők leszünk. A mizserfai Vili-as úttörők munka- közössége Harmadik a tejbegyííjtési versenyben a pásztói „Szabadság“ tszcs" — Az Élelmezési Minisztérium kiér­tékelése szerint a pásztói Szabadság tszcs, az országos fejbegy iijtési, vala­mint minőségi versenyben a harmadik helyezést érte el. Ezért a tehenész-bri­gád ,1.000 forint pénzjutalomban része­sült. A csoport legjobb fejőstehene a Hattyú nevű felién 14 literes napi át­laggal. Az istállóát'ag II liter. Az eredményt a pontos olajbogáe-sa, borsó- dara, kukoricádéra helyes keverésével érték el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom