Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-23 / 45. szám

Harcban a nocember 7-1 felajánlótok teljesítéséért A gépállomások és isscs-h kapcsolatairól M □ P NÚGRÖQMEGYEI PÚ'RTBIZOTTSÖGÚNflU LOPJP II. évfolyam 45. szám Ara 50 liuér 1951. október 28 A népi demokráciák kimeríthetetlen alkotó erői RÁKOSI ELVTÁRS BESZÉDE A TATABÁNYAI TANÁCSKOZÁSON A második világháború után a Szov. jet Hadsereg felszabadító harcai nyo­mában Közép- és Déíkeleteurópában létrejöttek a népi demokratikus or­szágok. Először történt ez országok történetében, hogy véglegesen a nép vette kezébe a hatalmat. Elsőízben vívták ki ezek az országok teljes nem­zeti függetlenségüket és most sikere­sen építik a szocia’ista társadalmat. A második világháborút követő években aratta fényes győzelmét és mérte a harmadik csapást az imperializmus vi. Iágot átfogó, szakadozó láncaira a kommunistákvezette kínai nép. A •Szovjetuniónak a japánok felett ara­tott győzelme eredményeként jött létre a, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A békeszerető népek so­rába lépett a vietnámi nép is, ame’y a koreai néppel együtt, fegyverrel a kezében harcol az imperialista betola­kodó, hódítók ellen. A népi demokratikus országokban aránylag rövid idő alatt helyreá'lírot- ták a mezőgazdasági éleset, népgazda, ságuk olyan gyors ütemben halad előre, amilyenekét a kapitális a orszá­gokban hiába keresnénk. Bulgáriában az ipari termelés a háború e'ötti szín­vonalat már háromszorosan túlszár­nyalta. Lengyelország dolgozói a lia'éves terv sikeres megoldásával nagy lépéssel jutnak előre a szocia’iaa ipa­rosítás útján. Az egy lakosra cső ipari- termelés jelenleg 364 százalékkal haladja meg a háború előtti színvona­lat. Romániában a tervgazdálkodás el­múlt1' két éve alaií a vasérctermelés 74, a széntermelés 40, az ásványolaj- termelés 45, az acéltermelés pedig 45 százalékkal emé, cdett. A'bániában befejezéshez . kő? dedik olyan üzem- óriások építő e, i int a Szfá'in-irextil- kombiuát js ' a s&élitai vízierörníí. Csehszloví diában Osztmvában épül Európa ’égnagyo b kohókombinátja, s ezzel párhuzamé an egy új szocialista várót keletkezik öt év alatt. Kínában a Tinái folyó zabályozásával több, mint 5 millió nbert mentenek meg az árvízveszei elemtől, Eszakke’et- Kínában pedig munkaverseny indult 10 millió tonr.r gabonával egyenlő ér­tékű iparcikk erven felüli termelésé­ért, A népi dem erotikus országokban atz iparosítás mél stt a földreform ered­ményeként jo ntősen megjavult a dol­gozó paraszts j helyzete és megkezd­ték a szociá sta nagyüzemi gazdasá­gok építését Az albániai November 29 termelösz vetkezetnek saját trak­tora araró-, séplő-, kaszáló és egyéb mezögazdasá t gépe van. A csehszlo­vák szöveti zetek ebben az évben hektáronkér átfog 17.1 százalékkal magasabb 1 zatermést értek el, mint tavaly. Nő í-kedik ez országokban a kul'úrális ínvonal is. A Német De­mokratikus Köztársaságban 2 kiadó- vállalat öt év alatt 720.000 pé'dánv- ban hozta forgalomba az SzK(b)P történetét. Egy másik kiadóvállalat pedig a egutóbbi időkig összesen nyolcszor .dta ki a könyvet 450.000 példányba . A népi demokráciák mindezeket az eredmőnj .-cet. azért érik el, mer* dol­gozói ig! i gazdái sorsuknak, mert új szociális1 nemzetek vannak kialakuló­ban; új nberek nőnek fel, a szocia­lizmus itői, akik hű fiai hazájuk­nak; hf rtalanul szeretik a Szovjet­uniót é mélységesen árha.tja őket a proleiá iternacionalizmus szel’eme. A lengye1 Nowa-Huta, a bolgár Diinit- rovgrá a cseh Moraszká-Osztrava és a kína folyószabályozások építői nap, mint p hőstetteket visznek végbe. Hason tosak ők Dunapentele, Inota, a Tiszai i Erőmű építőihez, akik egy­szerű nberek és a munka új szelleme, a ma iához való új viszony hatja át őket. .egyőzik a nehézségeket, urrá- le?zr az akadályokon és minden crőfi ítésük arra irányul, hogy fel- hasz lva a népi demokratikus rend­szer lönyeit, elérjék n terme óerők még íatalmasabb fejlődését, túltelje- eít® a szocialista építés terveit. A lépi demokratikus országok sike­réi! t, győzelmeinek motorjai, irá­nyi i, szervezői a Kommunista- és mi láspártok. Ezekbe a pártokba tö­mi lnek a munkásosztály, a dolgozó ps sztság és a demokrarikus érte’mi- sé legjobbjai E pártok viszik győző- le e a szocializmus építését a népi ití oikniciákban és újabb bizonyítékát adják a marxizmus-leninizmus életet- adó és társadalmat formáló erejének, A népi demokratikus országok sike­rei lehetővé váltak, mert ez országok és a Szovjetunió között szoros barát­ság és kölcsönös segé!ynyuj*ás viszo­nya alakult ki — a teljes jogegyenlő­ség alapján. A Szovjetunió önzetlen segítsége, tapaszra’a iáinak átadása nemcsak a mi országunkra jellemző, hanem valamennyi népi demokratikus országra. Sztálin elvtárs a Szovjetunió külpolitikájának je'lemzésekor rámu­tatott arra, hogy „valamennyi országgal békét és a kereskedelmi kapcsolatok megerő­sítését akarjuk." Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy például a Szovjetunió és Len- gye'ország között a második világhá­ború óta ötszörösére emelkedett az áruforgalom. A kölcsönös . áruszállítá­sokra vonatkozó szerződések egész so­rát írták alá, a népi demokratikus or­szágok és a Szovjetunió között. Szá­mos árucikkben — így többek között ércekben, gyapotban, gépipari beren­dezésekben — egyes népi demokrati­kus országok csaknem a Szovjetunió­ból behozott cikkekkel fedezik szük­ségleteiket, A Szovjetunió és a népi demokratikus országok kapcsolatainál]* Sztálin elvtárs kezdeményezésére lét-, rejört új rendszere, magasabb típusú rendszer. Biztosítja az országok test­véri együttműködését és gazdasági terveik elvtársi összehangolását, — szemben a tőkés országok kapcsolatai­val, ahol az erősebb akarata érvénye­sül, a „segítség“ pedig a fokozódó fegyverkezésben, a dolgozó tömegek elnyomiorodásában merül ki. . i Nagyszám érzés a mi számunkra, hogy a Szovjetunió mol’ett olyan ba­rátaink vannak, mint a Csehszlovák, vagy a Román Népköztársaság, nem is szólva a hatalmas Kínai Népköztársa­ságról. Az ö eredményeik a mi‘ered­ményeik, az ö harcuk, a mi. harcunk. Ahogy mi nagy szolgálatot tettünk az imperialista kémek és diverzánsok — a Rajk-banda —leleplezésévé', úgyan úgy erősítik ők biztonságunkat, ami­kor saját országaikban egymásután számolják fel az amerikai 'tőkések és a Titó-banda által fizetett kémbandá- ka.t. Csak az utóbbi időben az imperia­lista kémközpontok egész sorát zúzták szét a népi demokratikus országok­ban. Lengyelországban az új lengyel hadseregben befurakodott, a háború e’őtti reakciós tisztikar soraiból kike­rült kárttevö szervezetet, Romániában a Vatikán és a bukaresti olasz követ­ség által irányitott papi kémbandát és imperia’ista ügynököket tettek ártal­matlanná. Mint ahogy Klement Gott- wald elvtárs tanítja, az ellenség állam, -dóan tudomásunkra adja, hogy léte­zik. Ezért fokozták éberségüket a cseh­szlovák dolgozók is. Sikerült leleplez­niük a Sling-Svermova-C'ementis-féle áruló bandát, majd később az ameri­kai hirügynökség és kémszerveza* ve­zetése alatt álló gyilkos kémbandát. Szeptemberben a bolgár népbiróság amerikai és görög kémek és diverzán- sok bűnügyében kétszer is hozott ité'e. tét, Koreában fegyverrel a kezükben harcolnak a haza hős fiai a népek leg­ádázabb el’enségeivel szemben. Csak egy példát. Az Imphaszan-hegyi par­tizánok kegyelettel őrzik Csjo Ok Hi hős partizánlány füzetét, aki bátran harcolt az imperia’isták ellen, s ami­kor a fogságba került, a iegkegyatle- nebb kínzások ellenére sem árulta cl testvéreit. A népi demokratikus országok leráz­ták magukról a hazai és külfö'di tőké­sek uralmát, éppen ezért az angol­amerikai imperialisták vad dühhel és gyűlölő’ tel támadják ezeket az orszá­gokat. A népi demokráciák népei fo­kozzák éberségüket, növelik erejüket, hogy megvédhessék békéjükéit, vissza­verjék az imperialisták támadásait. A tények, eredmények azt bizonyít, ják, hogy kimeri there fenek annak a népnek alkotó erői, amely kezébe vet­te a hnba’mat. Immár 800 millióra te­ltető azoknak a száma, akik saját sor. sokat irányítják. Es ez a felemelő ér. zés még nagyobb erőit, harci készséget ad fe’emelt ötéves tervünk megvaló- sí'ásához —, amit elvárnak tő'ünk a béketábor a többi népi demokráciák népei, elvárnak tőlünk az elnyomott, a hazai és külfö'di imperialisták ellen harcoló, kizsákmányolt népek is, A Magyar Dolgozók Pártja Közpon­ti Vezetősége és a Bánya- és Ener­giaügyi Ministerium vasárnap Tata­bányán bányásztanáeskozást rendezett. A bányásztanáeskozás résztvevőinek hatalmas lelkesedése közén emelkedett szólásra Rákosi Mátyás elvtárs. Be­szédében a következőket mondotta: — A rnai lapokban olvashatták Köz­ponti Statisztikai Hivatalunk közlését a harmadik negyedévi terv teljesítéséről. Ebből a közlésből kiderült, hogy iparunk felemelt ezévi tervét a harmadik negyed, évben 99.4 százalékra teljesítette, de a Tervünk reális és teljesíthető! — Ennek a mai tanácskozásnak egyik legfontosabb eredménye, hogy mindany- nyian megállapították, hogy tervünk, amelyet kidolgoztunk, reális és teljesíthető. Csak a mi saját jó munkánktól függ, hogy utolsó szá­zalékig végre is hajtsuk. Ismétlem: e tanácskozásnak ez az egyik legfontosabb eredménye. — Az előttem szólók, köztük első­sorban Czottner elvtárs, a bánya- és energiaügyi" miniszter, felsorolták a hi­bákat és rámutattak azokra a tenniva­lókra, amelyek a műszaki vezetés, a fej­lettebb szovjet technika elsajátítása, a gépesítés, a szervezés és a munkaverseny terén ránk várnak. Az előttem szólók legtöbbje a munkafegyelem hiányára, az igaza, lation kimaradásokra mutatott rá, mint a széntermelésben mutatkozó komoly lemaradások legsúlyosabb okára. — A munkafegyelem kérdését eddig nem kezeltük azzal a komolysággal, ame­lyet megérdemel és nem abban a formá­ban nyúltunk hozzá, ahogyan most ezen A bányászok legjobbjai maguk követelik a fegyelmezetlenséggel, a rendbontókkal, a kártevőkkel szembeni kemény fellépést bányaipar ezen belül csak 90 százalékra teljesítette tervét. A bányaipar ebben az évben 16.2 százalékkal adott több szenet, mint tavaly, üe mert gyorsan jejlödő ipa. runic szükséglete ennél sokkal töb­bet követel meg, a tervlemaradás okait komolyan ki kell vizsgálnunk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a széntermelés, amely szocia­lista építésünket és szocialista fejlő­désünket jüti, behozza ezt a komoly lemaradást. a bányászértekezleten megnyilvánult, tud­niillik a fegyelmezett, jól dolgozó, példa­mutató bányászok szemszögéből. Mi magunk is nem egyszer voltunk tanúi annak, a bányász elvtársak­kal való beszélgetés közben, hogy a jó, fegyelmezett vájár milyen elkese­redéssel és felháborodással beszél a fegyelmezetlenségekről, arról, hogy amikor a fejtést meg kellett kezdeni, kiderült, hogy minden előzetes bejelentés nélkül, minden indokolás nél­kül a csapatnak egyik vagy másik tagja hiányzott és emiatt a szakképzett vájár­nak kellett a csillét tologatni, vagy olyan fenntartási munkát végezni, amelyet egy kevésbé szakképzett munkás elég jól el­végezhetett volna. Ezek az elvtársak nem. csak azért voltak elégedetlenek a fe- gyelmetlenkedőkkel szemben, mert maga­tartásuk a csapat többi tagjának anyagi kárt okozott, megrövidítette őket, hanem ezen túlmenően éppen a legöntudatosabb bányász érezte, hogy az ilyen magatartás a csökkent szén. termelésen keresztül az egész ország- építés ügyének, árt. A mi elvtársaink, pártfunkcionáriu* saink a bányákon belül és a bányákon kívül eddig nagyon kesztyűs kézzel és kényszeredetten nyúltak ehhez a kérdés­hez, ha egyáltalán hozzányúltak. Féltek attól, hogy a fegyelmezetlenek, a terme­lést zavarók magatartásának felvetése népszerűtlen feladat lesz. Most azonban, amikor az itt bőven ismertetett szénhely­zet ezt a kérdést előtérbe állította és elvtársaink bátrabban nyúlnak hozzá, meglepetéssel tapasztalják, hogy a fe­gyelem kérdése nem népszerűtlen a be­csületes bányászok között. Ellenkezőleg, minél öntudatosabb és fegyelmezet­tebb volt a bányászhallgatóság, amely előtt ezt a kérdést napirendre tűzték, annál egységesebben helye­selték azt a követelést, hogy ezen a téren teremtsünk végre rendet. Az elvtársak itt, ezen a konferencián, egy sor hasonló követelést hallhattak legjobb bányászaink szájából, akik el­mondták, hogy ez a kérdés ma széntermelésünk egyik rákfenéje, amelyet bátran és szélesen a bányásznyilvánosság elé kell vinni. Az elvtársak ezen az értekezleten is ma- guk győződhettek meg róla, hogy a fe­gyelmezetlenséggel. a rendbontókkal, a kártevőkkel és a leleplezett, vagy le nem leplezett nyilt ellenséggel szemben a fellépést elsősorban a bányászok legjobb­jai maguk helyeslik és követelik. A tanácskozáson azt is hallottuk, hogy ami a bányászság hangulatát illeti, c téren valóságos fordulatról beszélnek. Nekünk kötelességünk, hogy ennek a követelésnek érvényt szerezzünk és érvényt is jogunk sze­rezni. Hallottunk itten arról, hogy hogyan intézték el a tatabányai XH-es aknán azt a három lógóst., aki javíthatatlan­nak bizonyult. Takács elv>*árs Tatabá­nyáról, Letki elvtárs Várpalotáról mondott erre vonatkozólag megfe’elő példákat. Mi erről a fegyelmczctlenség- rő' eddig is beszéltünk. De az az erő­teljesen jelentkező követelés, ami ezen az értekezleten is a fegyelmozefen, megjavithatatlan lógósok és a terme­lést • dezorganizálók ellen megnyi’vá- nult, azt mutatja, hogy nőm végeztünk jó munkát és hogy ezen a téren éppen a bányász elvtársak követelésére és az ő érdekükben keményebben és eré'ye- sebben kell eljárnunk. Megígérhetem, hogy e téren az ed­diginél szigorúbban fogunk fellépni r és a fegyelem javíthatatlan megborr­tói és a termelés állandó dezorgani- Zalái, a bányában található ellenség ellen keményen el fogunk járni, an­nál is inkább, mert a fegyelem terén szeptemberben a helyzet változatla­nul rossz maradt­Mindjárt hozzátehetem, hogy mi a fegyelmi rendszabályoknál hasonlítha­tatlanul fontosabbnak tartjuk, hogy a bányászok között — és hozzátehetem, egész dolgozó népünkben — kifejlődjék és megerősödjék az ön­tudatnak, a jegyelemnek az a lég. köre, amely a hanyagokat, a lustá. kát, a lógósokat magától megbé- lyegzi, amely nem elnéző és türel­mes, nem passzív a munkafegyelem megsértőivel és az országépítés za­varóival szemben. Az elmaradókkal való komoly fog­lalkozás és a nevelő munka mellett en­nek az öntudatos, fegyelmezett légkör, nek a kia’akítására kell irányulnia Pártunk, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a szakszervezetek munkájának. Mi­nél gyorsabban és minél egységesebben tudjuk kialakítani ezt a légkört, annál kevesebb fegyelmi rendszabályra lesz szükségünk és ki fog derülni, hogy ebben a légkörben a mostani fegyel­A bányászok helyes osztályérzékkel a a felszabadulás első napjától kezdve zömükben egységesen álltak a magyar kommunisták mögött. A bányászoknak ma is körülbelül 40 százaléka Pártunk­nak tagja. Ha ez a 40 százatek példamutatóan teljesíti feladatát, akkor azok a ne­hézségek és bajok, amelyekről itt az értekezleten, annyit hallottmb, gyorsan és simán megoldhatók lesz­nek Mi nem egyszer lumgsütyoc- tuk, hogy a jó kommunista politikai munkát és pártmunkát elsősorban a termelés eredményein lehet lemérni. Es ha azt látjuk, hogy a széntermelés körül bajok vannak., biztosak lehetünk abban, hogy hiba van a bányászok közt végzett pártmunka területén is. Ea valóban, erre vonatkozólag van is elég adatunk. Hallottuk itt. hogy pél­dául az ajkai üzemi párttitkár azzal védte a fegyelmezetlen párttagot, hogy kommunista lógóst csak a kommunista párttitkár büntethet meg. Takács elv­mezetlenek és lógósok jórésze fe­gyelmezett, rendes, pontos szakmun­kássá változik. Ennek a közhangulat­nak a kialakítása lesz a legfontosabb jeladatunk a jövőben. Éljenek jogaikkal a termelésért felelősek! Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az egyszemélyes vezetés és a bányák technikai vezetőinek, az igazgatóknak és a főmérnököknek, a mérnököknek, az üzemvezetőknek, a csapatvezető vá, járóknak, a lömestereknek, föakná- szoknak, stb. egyéni felelőssége. A felszabadulás után, amikor a bá- nyák megfelelő műszaki értelmiség nél­kül maradtak, vagy amikor a műszaki értelmiség egy része politikailag meg­bízhatatlan volt, vagy ingadozott, a kollektív, közös vezetésre, az üzemi háromszögre és egyéb ilyen vezetési formákra voltunk kényszerülve. En* nek idestova hat-hét, esztendeje és köa- ben a helyzet megváltozott. Technikai értelmiségünk zöme, látva a népi demokrácia sikeres munkáját és szilárdságát, rendesen és lojálisán l dolgozik velünk együtt. Kinőtt az új értelmiség is, a mi nevelésünk, amely lelkesen és őszintén támogat bennünket Ilyen viszonyok mellett helyre lehetett és helyre kellett állítani az egyszemé­lyes vezetést. Ez nemcsak azt jelenítet­te, hogy a bányaigazgatő, a főmérnök, vagy a munkaesapatvezetű a maga te- lii'etén egyénileg felelős a jó munkai elvégzéséért is mi biztosítjuk számárai ebhez a megfelelő hatáskört és jogo­kat, hanem azt is, hogy ö maga köteles gondoskodni, 'saját intézkedéseinek .végrehajtásáról. A népi demokrácia kormánya ennek megfelelően megerősítette az igazgató, a főmérnök, a mesterek és munkaveze­tők hatáskörét és rendelkezésükre bo­csátotta azokat- a fegyelmi eszközöketí is, amelyek elősegítettek, hogy az egy­személyes vezetés és irányítás tényleg meg is valósu'jon. Azok a munkások azonban, akik a felszabadulás utáni esztendőkben elszoktak a fegyelmezett egyszemélyes vezetéstől, nem egyszer szembe-szálltak a vezetők termelést emelő, de egyben növekvő fegyelmet megkövez e’ő intézkedéseivel. Viszont ez odavezetett, hogy a termelésért fe­lelősek, az igazgató, a csapatvezető va­jár is gyakran nem mertek, vagy nem! akartak élni azokkal a jogokkal, ame­lyeket a többtermelés és a szocializmus építése érdekében a népi demokrácia számukra biztosított. Amikor a fe­gyelem megjavításáról beszélünk, er­ről a kérdésről sem szabad megfeled­keznünk. Gondoskodnunk kell róla. hogy a műszaki és technikai vezetők élhes­senek és éljenek ezekkel o, jogokkal és ebben a működésükben maguk mögött tudják a Tárt és a kor­mányzat teljes támogatását Ebhez mindenekelőtt az kell, hogy part- szervezeteink és párttagjaink erőtelje­sen támogassák! őket ás támogassák tö­rekvéseiket, amelyek a termelés emelé­sére, a fegyelem megszilárdítására irá­nyulnák. társ, a tatabányai pártbizottság’ titkára ugyancsak említett itt hasonló eseteket^ Nem egy alapszervi, vagy üzemi titká­runkra hallottunk olyan panaszt, hogy a fegye'mezetleneket védi, hogy a fe­gyelmezetlenekkel szemben liberális, el­lenzi a kemény fegyelmező rendszabá­lyokat, gátolja az egyszemélyes veze­tést. Miközben menti a fegyelmezetle­neket, hétszámra nem mutatkozik a bá­nyában, nem foglalkozik « termelés kér­déseivel, nem foglalkozik a bányászéi- látús kérdéseivel. E téren feltétlenül változtatni kell. Elsősorban a kommunista pártta­goktól és funkcionáriusoktól kell megkövetelni azt, hogy mindenütt, a termelésben, a fegyelemben, a versenyben példamutatóan élen jár­janak. A ml "ktársaink tűnjenek ki olt, ahol a munka nehéz, ahol külö­nös fegyelemre, kitartásra, áldozai- vállalá°ra van szükség Segítsék tanácsai a többieket, hívják fel idejekorán a vezetés figyelmét a hi­bákra, az előrelátható nehézségekre^ tá­A jó kommunista politikai munkát és pártmunkát elsősorban a termelés eredményein leket lemérni

Next

/
Oldalképek
Tartalom