Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-14 / 43. szám

1951 október It SZABAD NO 3-BAD-5 A dréthikéban a szovjet gyorsltűzássa! 31) százalékkal növekszik a termelés A „pztabáuovista üzem" címért harcolnak az üzem dolgozói A Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó üzemében a gépeket illetően igen ’vál­tozatos kép fogadja az üzembe'.épöket. A régi elavult gépek az elmúlt kapita­lista világ örökségei, aa új korszerű gépek pedig népgazdaságunk építésének ogy-egy eredményeit jelentik. Az új gé­pek o.ianére is azonban ebben az üzeni ben a húzási sebességeket illetően rég. felfogás uralkodott. A drótgyártás folyamán a me'egon Sdlaengurelt vastag méretű drótot húzó- üregeken keresztül mindig vékonyabb átmérőre húzzák lo, miközben az arc gén áthúzott drót egy dobra csavarodik fel. Nyilvánvaló tehát, hogy a terme.és mennyiségére az áthúzás sebessége bír döntő jelentőséggel. Lassú húzási se besség esetén éránként kis mennyiséget iehej termelni, míg nagy húzási sebes­ségek a kaimazásánál a termelt mennyi­ség ei ősén növekszik. ' Üzemünkben húzási sebesség- alkalmazásánál volt hiba. Mégpedig az, hogy lassan núziu* a drótot Ezen a téren annyira mentünk, hogy még -a modern gépeden sem mortúk kua-znáiui a nagyobb sebességfokoza­tokat:, Uiva.koz.unK az anyagszukaJúsra( a gép idő előtti elhaszná’ódású'ra, a húzó köve* gyors kikopására, a balesetek szá­mának növekedésére, szóval igen sok szép hangzatos okot soroltunk fel és közben a dró.liúzó dobok lassan forog­tak. Megváltozott azonban a helyzet egy •nugu.zaisi napon, amikor egy szovjet tanácsadó elvtárs, néysze.rint I. Cl. Pus- kov, látogatta meg gyárunkat, Puskov olvtárs a híres moazavai „Sar.ó és Ka­lapács“ gyár műszaki igazgatója, fő­mérnöke, kiváló szak-ember. .Megnézte üzemünket, alaposan át tanulmány*.-ta gyártási technológiánkat utána bejött a vá jalaivezetöségncz és előadta észre­vételei í. Elmondta, mit lát jónak és mik a hiányosságaink. Többek között felhívta a figyelmet a dróthúzó gépek lassú húzására, elmondta, hogy náluk a Szovjetunióban a . dróthúzásnál ‘-’50— 400. sőt 500 m/percenkénti sebessé­get is elérnek. Ugyanakkor üzemünkben 50, esetleg 190 m/percenkénii se­bességet érünk csak el. Hivatkoztunk arra, hogy légi gépeink vannak. Erre Paskov o.vidra elmagyarázta, hogy a »zovjet mérnökük« a munkásokkal kar­öltve hogyan javították miig ugyan­ilyen régi és o'avullnak tartott gépek húzási sebességeit. A .motorok kicseré­lésével, a fogaskerekek megerősítésével, a kapcsolók átalakításával elérték, hogy a régi gépeken is nagy sebességgel te­het húzni a drótot. A vúlia'atrezeiő.ség megfogadta a hasznos tanácsot js meg­vizsgálta a lehetőségeket. Egy brigád alakult, amelynek feladata az volt, hogy kivizsgálja, milyen sebesség növeléseket lehet áthámozni és milyen átalakítások szükségesek ennek végrehajtására. Megbeszélték a hói­déit a dolgozókkal, hogy a nagyobb se­bességnél felmerülő mindenféle kérdés megoldható legyen. Elindullak a kísérletek. Az I. drói- húzó gépeovon 50 m/percről 75 m/per­cenkénti sebességre á.litotíuk be az egyik gépet kísérletképpen. A 11 és 111. gép­soron pedig 50 m-ről 100 m/percre fo­koztuk a sebességeit, A IV. soron először 50 m/percről 80 m/percre fokoztuk a sebességet. Az első napok kísérle.i ered­ményei igen bíz atúafc és a mutatkozó hi­bák kiküszöbölése után az összes többi gépeknek az átállllására is sor kerül­A modern gépek húzási sebességét is meg kívánjuk emelni. így a 8 fokozatú Kra.os-gcp 180 m/percenkénti sebessé­gét 360 m/percre fokoztuk. További gé. pék sebesség'növelése is tervbe van véve és a kísérleti gépek átalakítására a mun­kákat megindítottuk. Ez azt fogja eredményezni, hogy 50— 120 százalékig terjedően megnöveljük egyes gépek húzási sebességeit. A sebes- Bérnövelések azt eredményezik, hogy az üzem jelenlegi 80 m/pcrc átlagos húzási sebességét megemeljük 133 m/perc hú­zási sebess-gre, ami 66 százalékos sebes­ségnövelést eredményez. A sebességnöve­lésnek ilycnmérvű végrehajtása a teljesít­ményfokozásban fog mutatkozni, ami tel­jesítményfokozás körülbelül 30 száza éuka! növeli a termelés1 Ilyen módion beruházás nélkül elérhet­jük azt, hogy teljesítményünket lényege­sen növelni tudjuk és mindezt a szovjet tanácsadó elvtárs segítségével érjük el. Értékes tapasztalatai alapján és útmuta­tása nyomán azonban ezt az eredményt csak első lépcsőnek tartjuk és minden igyekezetei azon leszünk, bogy kövessük a szovjet dróthúzók példáiét é* a drót. húzás sebességét tovább fokozva elérjük azokat a sebességeket, amelyekkel a Szovjetunióban húzzák a drótot. A gyorshúzós bevezetésének gyakorlati problémáiban is «egített P«,«fcnv elvtár«, amikor a múlt héten lentjárt üzemünk­ben és ismét sok hasznos tanácsot adott A dróthúzógépek húzá-i sebességének növelése az egyéni teljesítmények terén is megmutatkozik és egyes elvtársak igen szép eredményeket ériek már el Gyula 187 százalékra teljesítették nor­májukat a megnövelt sebességekkel- Természetesen a munkavállalók begya­korlása után ezek a teljesítmények még növelhetők és az a célunk, hogy minél több sztahanovista kerüljön ki az üzem Munknverseny az Acélárugyárban czideig is: Például: Szabó Ferenc 3. 208 I bői, míg végül a sebességek növelésével J százalék, Bodüi József 205 százalék, Ponvj Józ-ef 154 százalék, Puskás János 2. 196 százalék, Herczel István 152 százalék, Simkovics Béla 182 százalék, Dancsák üzemünkot teljes mértékben sztahdno vista üzemmé alakítjuk át. M áruló ky Andor műszaki igazgató Zsofmyec elvtárs, miniszter távirata az üzem dolgozóinak Mai napon megkaptam jelentését a drótüzem október 5-t eredményeiről- Úgy az üzem vezetőinek, mint a kiváló eredményt elért dolgozóknak elismerése­met fejezem, ki. Az elért eredmény bízó nyitja a Szovjetunió minden vonalon meg­mutatkozó segítségét. A nagyszerű teljesítményi felmutató dolgozók és a drót­húzóüzem ezzel a tettével nagy mértékb m hozzájárult a béketábor magyarországi frontszakaszának megerösí éséhez. Külön elismerésem fejezem ki- a drót gyors hú­zásában élenjáró cs kezdeményező Szabó, József 3, Ballal József, Helczer István, Simkovics Béla és Csabai Zoltán elvtár raknak, A sa'gótarjáni dolgozók az élen­járók példáját kővetve a szovjet elvtársak kiváló segítségére támaszkodva harcol­janak továbbra is kemény munkával újabb kezdeményezésekkel a terv határidő előtti teljesítésért, a béke megvédéséért, a szocializmus építéséért folytatott mun­kájukhoz további eredményeket és sikereket kívánok. Elvtársi üdvözlettel: ZSÓFIMECZ MIHÁLY kohó- és gépipari miniszter Jól íelfős! k a Oazde-po^píoifi a salgétar áni szakipari épi ä vállasainál A salgótarjáni 63/6. szakipari építő vál alat nem régen kapta meg öpál ó- ságát, s a vállalat do’gozói és vez,ctői máris kivá’ó eredményekkel dicseked­hetnek. Felismerték azt. hogy a szó cialista termelő.« sajátos módszero az anyaggal való tHkarékos gazdálkodás. A szakipari vál alat vezetői műsza­ki órtekez'etcn a munkavezetők, bri­gád vezetők. bizalmiak és szfahúnovis ták bevonásával megbeszélték a Gaz­da-mozgalom e’terjesztésénok lehetősé­gét* és minden szakmai ágazatból egy­ógy kiváló szakmunkást válasz­tottak, a-kl a saját munkuteriVetén szervezi a takarékossági mozgal­mat. Az asztalos-mfiheynél Kozár József, i lakatos csoportnál Fodor Dozsö. ezen kívül a villaoyszere’ők részéről, a sznkszervozet, műszaki vezetők részé­ről is vakított megbízott irányítja a Gazda-Mozgalmat. A Oazda-mozga'om ilyen szervezőit formája hamarosan megmutatkozott a termeié« torii'ctén. A Gazda-mozgalom irányítói együttesen egy komp’ex brigádot képeznek akik tanácsaikkal segí­tik a vállalat dolgozóit az anyag takarékos felhasználására. A beton gömbvashulladékok ezelőtt e kn’lódtak az építkezéseknél. Most Verbőczki János és Kökény Sándor kovácsok a gömbvashu'lad ókból ács- kapcsokat készítenek. Fzidáig min*e?y 20.000 ácskapocs készült cl gömbvas- hulladékból, amó’yek ezelőtti szétszór­tan hevertek az építkezéseknél. Rengeteg hul’adékbádog maradt gaz­dátlanul, felhasználatlanul a Gazda- mozgalom beindulása e ott. Most Fodor Dez.ő sztahánovls'a bádogos és Ősi- [ kány István értékesítik a legapróbb, felhasználható lemezt is. A bádog* hu ladékot részben üvegszorífó lemez­nek. részben íotőtarió papucsnak hasz* ná’ják fel és ezzel jelentős megtaka­rítást érnek el nemzetgazdaságunk számára. Fodor DozsŐ eztnhánoviria bádo­gost kiváló munkájáért a válla­lat vcze'ősé-’e ingvene« Üdültetésre küldte Galyatetőre. Az összegyűjtött vasanyn.gokből be­falazó nyu’vúnyokat, az asz-'alosmű- hc yben ezelőtt fűtésre felhasznált hul­ladék faanyagból pedig a villanyszere­lőknek szüksége« faékeket ké«zitenek. A szakipari vállalat do’gőzéi tehát magukévá t ét fék az anyagtakarékos­ságot ős harcolnak minden felhasznál­ható anyag értékesítéséért. Nem en­gedik kárba veszni még etz üvegezés­nél előá lőtt üvegtörmp ékeket sem, ha­nem összegyűjtik és az újra foldo’go- zásra il'e ékes üveggyárak rendelkezé­sére bocsátják. Az enyvezett falemezhulladék fel­használására Patai István, a műszaki oszíá'y vezetője tett értékes javasla­tot. Ugyanis a 12öv‘>r>n ee?vimú*eres normá méretű enyvezett lemezből, úgy a két oldalt lomeze’t, mint a betétes ajtók részére leszabott darabokból 10—15 százalék hulladék adódik. Ezek a hulladékok 8—10—12—15 centiméter szé esek ós kű Bnfé’e hosszú-Urnák. A hul’adék, enj-vezett lemez felhosznú á- sára a vállalatnál nincs mód. mi vei az enyvezett lemezt ktzé'-ólao- aj*ől>eté‘'ek készítérire alka’mazzák. Enyvezett le­mez azonban nehezen szerezhető fje és sokszor akndá'yt gördített termelésünk e'é. —- Anyaggazdálkodás szempon’já- bó és az enyvezett lemeznél mutatko­zó szűk keresztmetszet felsv.ámo'áea érdekében Patai István most olyan megoldást talált, hogy a hulladék csi­kókat egymás mellé he’ye2ve, a esikok hosszúságára derékszögben 1 millimé­teres vastag gőzölet en bükk-, vagy vole azonos áru olcsó furnérlemezt enyvezett, miáltal az egész t'áb’a. le­mezből szabott anyaggal egyenértékű ajtőbetéíet kapott. Ezzel az eljárással az eddigi enyvezett hűl adákanyag 80 százaléka* föl lehoc használni. Az előállítási költsége az egy négyzetméter enyvezett táblale­mez 25 forintos árával szemben mindössze 6 forintba kerül és így csak ennek a hüladék anyagnak felhasználásával a vállait e’ő- katkuláciö alapján főbb. mint 31.000 forint megtakarítást ér el. A szakipari válla At do'gozéinak ta­karékos munkája jelentős mértékben e’ősegíti módosított Ötéves tervünk si­kereit. Azonban szükséges, hogy a vál­lalat műszaki vezetői és a Gazda-moz­galom kisaéloritősírc alakult komplex- brigád továbbra is Szorgalmazza a Gazda-mozga'om elterjesztését. A szakipari válla’atnál nagy lehetőségek vannak az anyagtaknrékosságra és jó irá­nyítás mellett további sikereket tudnak e'érni a vállalat dolgozói. Törekedjenek arra. hogy a vál'alat tér- me é-énck új erőforrásává váljon e nagyszerű mozgalom, de ehhez szüksé­ges, hogy a pártszervezet, szakszerve­zet és műszaki vezetőség állandó na­pirenden tartsa a takarékosságot, se­gítsék és jó tanáé, okkal lássák cl a vállalat dolgozóit, hogy újabb eredmé­nyek, újabb sikerek támasszák alá fel­emelt tervünk biztos sikerét. Dolgozó népünk szabadságát, bol­dog jövőjét, viszonylag békés mun­káját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönheti. A Salgó­tarjáni Acélárugyár do’gozói ezt a nagy napot méltóan akarják ünne­pelni. Az évi terv túlteljesítésévé! készli nek november 7-re Csontos Fe­renc hengerész pé dául november 7-e 'iszíeletére évi tervét 60 nappal előbb befejezi. Brunczal József ab­roncskötő pedig az évforduló napjára befejezi évi tervét. Horényi Emil vi’lanyszeralő brigádja 2 mázsa réz- luxiadékot gyűjt össze Mo’nár Jó­zsef 6. sztahanovista technikus és Halász Árpád technikus a vtl'.ásku’- csok ócska sinböl való gyár'á-át kí­sérletezik *i. Több kimagasló ered­mény is szüle'ett az ünnepre készülve. Zeke Imre gépkovács 37 százalékkal. Hangár Lajcsiié menetvágó 9 száza­lékkal. eme ték ‘erme’ésüket Darász Andrásáé pedig 99 száza’ékról 112 százalékra emelte teliesítmén-y-ót. Nagyszerű kezdeményezések ezek. amelyek megnnriatjék az acé’gvárí do’gozők szerövét a Szovje’űnió iránt, mutatják, hogy tudatában van­nak, hogyan ünnepelhetik ’egmé’téb- ban a forrada’om évfordiftaiát. De meg e"t-e mindent az A-élárugvár pártbizot«sága, hőire a do* gőzök kez- rteménvezését továbbfej’etsze. fel­használta-e a szakszervezeti bizott­ság kielégítően hogy az egé«z gyár do1 gőzéit mozgósítsa az évi terv tü'- te’jesltésére. hogy szervezete, az egyes üzemek szűk h;eresztine*sze*eit figyelem bévé ve még hasznosabbá te­gye a dolgozók megmozdulását? Kö­zel sem te^ek meg minden*! Két héttel eze’őtt a Szabad Nógrád meg­bírálta az Acélárugyár vezetőit, mert a verseny«, bürokratikusán ke­zelték, elszakadok a dolgozóktól és a versenyt az irodákból irányították. Az említett cikk farta’máról ugyan szó volt „itr is, ott is' de nem hasz­nálták fel munkájukban következe­tesen. Nem használták fel, mer- még most is lebecsülik a dolgozók kezde­ményezéseit lélekVenül fog’a’koz- nak a versennyel. Vájjon mit jelent az, hogy a pártbizottság még napirendre sem tűzte a november 7-i verseny kérdéseit nem vitatta meg a do’gozők kezdeményezéseit és ezzel nem gyakorolt e'lenőrzést sem a szakszerveze’-i, sem a vállalati veze­tés fezé. Egyszerűen azt, hogy nem vérzik figyelembe a dolgozók kezde­ményezéseit, hanem továbbra is e nagy ügyhöz nem méltóan siránko­zással, anyaghiányra 6s • egyéb úgynevezett „objektív" okokra hí­va1 koznak és a gyár termelése jóval 100 százalék alatt van. . A dróthúző Oz-mbey megnéztünk néhány versenyvállalást. Ezeknek túl­nyomó többsége csak fizta Anos, sőt legnagyobb részben a november 7-i vállalásokat már augusztsu 20-a előtt msgtetetiék a dolgozókkal és a szak­szervezeti bizottság most arra készül, hogy újabb vál.a’ásckat felessen. — ehelyett felülvizsgálnák az eddigi felajánlásokat, ezekot újítanák meg, ahol pedig szükséges az általánossá­gok he'yett konkrét, kézzel fogható váliafisokra serkentenék a dolgozókat így nem lesz csoda, ha a dolgozók nem fogják tudni, hányadán is áll­nak a versenyváüalásokkal, ugyan­akkor felháborító, hogy a legfonto­sabb üzemek: a GSZ a hideghenger­mű, az öntőié csak 80—84 száza­lékra teljesítik tervüket. Az a tény, hogy a pártbizot'ság nem fog'a kozik a november 7-i verseny problémái­val, ez a bürokratikus, számszerű adatok bllszké’kedésóvel való munka- módszert eredményezte. Ame let hogy a verseny továbbfolytatása érdekében nem végeznek népneve’őmunkál bű­nös kör.nye’műséggel elhanyagol’ák u versenytáb’ák a harcra mozgósító je’szavak, a faliújságok felhasználá­sát is erre a cé’ra. Az üzem lapja, a Tarjánl Acél, mitsem törődve a versenynek ezzel a helyzetével, egy szót sem Ír arról, hogyan történnek a versenyvá’laiások. terjengős cikket, hozva a fa'iuj«dynk szerepéről, ab­ban meg sem erall'ik. hogyan ke'lonr fe’hasmá’ni ezeket a verseny tovább• fejlesztésére a november 7-i válla­lások érdekében. Éppen ideje lenne már. ha az acél­gyári pártbizottság felszásno’nfi ezt a munkamódszerét, rendszeresen meg­tárgyalná a verseny kérdéseit, e'len- őrizné, mi az oka. hogy 2400 do’gozö tolt vállalást november 7-re é3 a gyár még sem teljesíti tervét. De ideje lenne már annak is. ha elkésve de megtárgyalná lapunk két. héttel eze'őtt megjelent btrála*át és meg- halgatná ebben az ügyben a dolgo- zók véleményét is. Hogy a páll bizottság nem ellenőrzi — tehát nem nyújt segítséget — a szakszervezet­nek és az üzemvezetőségnek — ári nemcsak a bürokratikus versenyszer- vezés bizonyltja, hanem az is, hogy a dróthúzóban bevezetett szó v je* gyorshúzási módszer ellen alaposan fellépett az ellenség. Ezt az üzeni népnevelői, szakszervezeti vezetői nemcsak tétlenül nézik, hanem egye­sek az ellenség hangját fújják. Mégegyszer le kell tehát szögezni hogy a verseny az ezévi terv meg­valósításának emelője és ha a párt- bizottság méltó akar lenni a dolgo­zók bizalmára, akkor nem lehet sem­mibe venni a dolgozók kezdeménye­zését, elnézni afelett, hogy csali for­mális logyen a verseny és a tervet no teljesítsék. Ez a nemtörődömség már a Gazda-mozgalom elterjesz'été­nél is felütötte fejét és a párt­bizottságnak meg kell szívlelnie hogy a számára nincs nagyobb felad®: mint harcolni az ö'éves terv sikeré ért könyörtelenül leleplezni a dolgo­zó nép ellenségét. A páti bizottság­nak apró-cseprő ügyek in'ézést helyett a Fúrt és a kormány határé zatai megva’ósításának szervezőjévc- és irányítójává kell válnia. .Jobban használják fel a terv-brigádok a dolgozók gazdag tapasztalatait Felemelt ötéves tervünk megvalósítá­sa, a Pártkongresszus határozatának végrehajtása Népköztársaságunk min­den dolgozójának feladata. Még az 1951- es terv tejesítéséért iiarcolunk. de üzemeink dolgozói az egy hónappal ezelőtt . moga’akult terv-brigádokkal karöltve már az 1952. évi terv kidol­gozásán fáradoznak. A Vízválasztói Vasötvözetgyárban Farkas Ferenc vasesztergályos javasol­ta a terv-brigádnak, hogy az üzeni te­rületén ehány t, de még1 használható vasanyagokat is fel kell dolgozni az 1952- es évben. Farkas Ferenc elvtárs azt vála!lta, hogy az elhányt anyagok­ból havonta. 25—30 száza’ékban fedezi terme’ését. Zatrok Imre lakatos pedig aki felismerte, hogy az üzemük rendel­kezésére álló marógép nincs kihasznál­va, javovolta a t*rv-brígédnok, hogy a marógépet átszereli és elkészíti hozzá a szükséges marókéseket, hogy azokat a munkákat, amelyet tzelőtt az acélgyárral kel’ett előkészíteni, ezek- után he’yileg, az üzemen belül tudják megoldani. Kisa Ferenc elvtárs. aki egyébként a terv-brigád tagja — a grafit elektródánál ismerte fel a po- cséko’ást. A grafitelektróda külföldi eredetű, Beszerzése körülményes. Ezért javasolta, hogy ne tömegével vételez­zenek ki grafitelektródát, hanem terv­szerűen, minden hónapban, minden cso­portvezető csak a ezülcsógea mennyisé­get vegye ki a raktárból és az elhasz­nált mennyiségről havonta számoljanak el. De főbb olyan javaslat érkezett még a dolgozóktól, amelyek R munka folyama­tosságát biztosítja, vagy az özem ön­költségét csökkenti. A terv-brigád az eddigi 'rendelkezé­sére álló javaslatokkal az 1952. évi terv termc’é-sének követelményeit íigye- lembevéve meg ezdfe a fe viovaslat kido’gozásót Hónapról-hónapra összeállította, hogy hány munkaórát kell dolgoznia az üzem­nek, hogy mennyi lehet a kieső órák száma. így például a Vasötvözetgyár 1952 január havában 722 órán keresz­tül fog terme’ni. A fölmaradó 22 órá­ból 12 órát a toldás és utánfogásra kal­kuláltak, 10 órát pedig a termelés közben előforduló üzemzavarra, kemen­ce megrongálódás, tömlősznkadás, cső- dugulásra, stb. számították. A terv kido'gozásánál számításba vet­ték azt is, hogy évente kétszer gene­ráljavítást keli végezni a kemencén, ezért a márciusi és szeptemberi hónap­ra a generáljavításhoz szükséges 4 munkanapot is bekalkulálták. Figye­lembe vették azt. hogy a jelenleg épü- ’és alatt álló új kemence a terv szerint május 1-én boindu1. Ezért az új kemen­ce termelését az 1952. évre 5.SS3 órá­ban szabták meg. A válallat szállítási munkáinak korszerűsítésével, gépesíté­sével, munkaerő szabadul fel, viszont az új kemence beindulásához új munka­erőkre lesz majd szükség. Most a terv- brigád tagjai a szükséges munic,törők tervszerű elosztását végzik. Kétségtelen, hogy a Vasötvözetgyár ‘«rvbrigádjának eddigi munkájában vannak pozitívumok. Azbnban sokkal npgvobb lenne az eredmény, ha a terv. brigád nem » a dolgozó tömegektől elszigetelten végezné munkáját. Ugyanis a tervbri­gád tagjai az elmúlt egy hónap alatt mindössze egyszer tartottak röpgyűléri. A do’gozóknak csak ezeken a ki» ozo- porf termelési értekezleteken adtak tá­mogatást a javaslatok megtételéhez. Nem mondható cl az sem, hogy ' szakszervezet aktívái megadnák a kúHö ámogatást a terv-brigád munkájához. Nem viszik le a dolgozókhoz az értek- - loten hallottakat, nem aktivizá’ják elég­gé munkatársaikat javas;« [tét eb” Sztálin elvtá«rs így tanítja: ,,.J dolgo zó le, munkások (s parasztok milliói é!- nek, munkálkodnak, harcolnak. Ki ki- tclkedhetik' abban, hogy ezek at embe­rek nem hiába, étnek, hogy ezek az em­berek életűk és harcuk során roppant gyakorlati tapasztalatot gyűjtenek ösz- sze. Fájjon kétséges-e, hogy az olyan vezetik, akii; ezeket a tapasztalatokat eemmibo veszik, nem tekinthetők iga- vezetőnek!“ Ezek a szavak arra figyel­meztetik a Vasötvözetgyár vezetőit is, hogy munkájukban jobban kell támasz­kodni a dolgozó tömegek tapaszfa a úti­ra. mert a dolgozók alkotó ereje, a hősi szú munkájuk során szerzett gazdag tapasztalatok felhasználása, jelentői se­gítséget ad az egyre növekvő feladatok megvalósításához. Legyen feladata tehát a Vjaötvózet- gyárban működő terv-brigád minden tagjának-: személyesen beszélgessenek el az üzem minden dolgozójával, adjanak ke]lő segítséget, hogy mindenki ré itvenyen az 1932. évi terv kidolgozásában. Az üzemi párt. és szakszervezet nz astiváik bevonásává! pedig adjon nagyobb tá­mogatási a tervbrigádok munkájához és felvi'ágosító munkává' láru.jantik hozzá az 1952 évi terv alapjainak le­rakásához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom