Szabad Nógrád, 1951. október (7. évfolyam, 41-46. szám)

1951-10-03 / 41. szám

* \/ II. évfolyam 41. szám Ara 50 íilléi 1951. október 3 ______________:____:____________________________________­J ó népneveSc munkával a jegyzés sikeréért induljatok harcba, hogy megyénk első helyre kerüljön a Második Békekölcsön jegyzésében Szeptember 27-én hangzott el kor­mányunk' felhívása dolgozó népünkhöz, hogy ,Jegyezzen mindenki békekölcsönt, harcoljon mindenki ezzel is a békéért, a haladásért, felemelt ötéves tervünk­ért, a boldog, érős, független szocialis­ta. Magyarországért.“ Az azóta eltelt időszakban mindjobban bebizonyítják megyénk dolgozói, hogy egy emberként sorakoznak fd Pártunk és kormányunk mögé. A békekölcsön jegyzés sikere, de minden más egyéb feladat megoldása is azon múlik, hogy pártszervezeteink liogyan mozgósítsák, hogyan vértezik fel népnevelőinket. A népnevelők az olt, atkák Pártunk politikáját leviszik a dolgozó tömegek közé, ezen keresztül mozgósítják feladataink sikeres végre­hajtására. A kölcsön jegyzésben járja­nak élen a falu vezetői, a kommunis­ták, tanácstagok. Népnevelőink harcos, de türelmes felvilágosító munkával vé­gezzék a jegyzés gyűjtést. Ne rohanják le területüket, mint több bányánál és községben, hanem tartsák szem előtt, hogy most a békeharc egy fontos üikö- zetét vívják. Mint többi feladataink végrehajtá­sánál, de a jegyzés eddigi ideje alatt is, bebizonyosodott, ahol érvényesül a példamutatás, ott megvannak az ered­mények is, miut például a jözseflejtűsi bányaüzemnél, ahol 870 forintos átlag­jegyzést értek el. Ugyanígy Szendehely községben is, ahol maguk a népnevelők is példamutatóan jegyezlek és a rétsági járásban élen haladnak a jegyzésben. Az a legjobb népnevelő, aki legmélyeb­ben érez abban az ügyben, melyet kép­visel, aki lelkesen küzd a Párt igazsá­gáért és példát matat minden téren, nem 'riad vissza semmiféle nehézségtől. Így tette ezt Déli-bánya üzemnél Si­mon Mikié« vájár, aki 2.000 forintot jegyzett és azt .mondotta: „a munka- Tereenyben elsők lettünk, a békekölcsön, jegyzésben is elsők akarunk lenni.“ “Vagy a Salgótarjáni Tűzhelygyárban Bálint István gépformázó, aki 5.000 forintot jegyzett s azt mondotta, .büsz­keség tölt el, amikor a termelésben élenjárok és a békekölcsön jegyzésben is a legelsők között, akarok lenni.“ A Második Békekölcsön fontos esz­köze felemelt ötéves tervünk maradék­talan végrehajtásának. Ezzel a jegyzés­sel tei-mejő munkánk mellett hozzájá- rulimk hazánkban a szocializmus fel­építésének meggyorsításához, a bóketá- bor ránkeső szakaszának megerősítésé­hez, Bányászáé gunk igen sokat kapott államunktól, s ezzel a jegyzéssel még nagyobb eredményeket 9 még többet tudunk beruházni a bányászat fejlesz­tésére. Ezért .mondotta a tazári üzem­nél Kollár István, aki 2.000 forintot jegyzett, hogy ő mint bányász nehéz testi munkát végez és tudja, hogy a jó békekölcsön jegyzéssel a bányákat még jobban tudják gépesíteni és könnyebbé válik a munka. Hogy minél több lakás, legényszállás, iskola, napköziotthon le­gyen bányaterületeinken, ezért jegyezte Babelcsai István sárospataki új mun­kás két havi fizetését. Megyénkben a dolgozók a kommunisták és a népneve­lők példája nyomán lelkesen járulnak hozzá forintjukkal, kölesönjegyzésükkel tervünk .megvalósításához. De még lelkesebben és még nagyobb összegeket jegyeznének megyénk dolgo­zói. ha népnevelőink azt is elmondanák, hogy a terv nemcsak az országot ala­kítja. virágzóvá, hanem minden egyes dolgozó felemelkedését szolgálja. De el kell mondani népnevelőinknek azt ie, hogy a kölcsön adott pénz nemcsak úgy kerül vissza, hogy minden befize­tett forint szocialista építésünket gyor­sítja, hanem a biztos visszafizetésen túl hihetővé teszi egyes családok számára ezt, hogy többszörösét visszakapják. Mint például Hegedűs Ferencné, a Zagyvapálfalvai Üveggyár dolgozója Eki 50.000 forintot nyert. Népnevelőinknek szívós harcot kell lolvtatniok a jegyzés síkére, érdekében. Hiszen a napi munka során sok ellen Vetéssel találkoznak, különösképpen a falvakban, a bányaüzemeknél. Ugye ■ kok igyekeznek kibúvókat keresni , s magyarázni, hogy ők cégk 100 forintot tudnak jegyezni, mint például Salgó- l'óna bányaüzemnél ahol mindössze 476 (forintos átlagjegyzést értek el, ahol az élelmezési ős más egyéb problémákkal igyekeznek gátolni a jegyzési munka sikerét. Ugyanígy Romhány községben is ahol ugyan a népnevelők az érte­kezletekre elmennek, ele utána nőm csi­nálnak semmit. Vájjon ebben a köz­ségben nincs miről beszélni a népneve­lőknek? Elfelejtették már, hogy a múlt­ban községükben két földbirtokos volt, Ledzkáni Gyula lovagrenddel kitünte­tett, aki háromezer holdnak volt tulaj­donosa, akinek ha napszámosra volt szüksége, kidoboltatta a községben, hogy 1.20 fillért fizet, de amikor eljött a szomljat, csak 70 fillért adott. Elfe­lejtették már Romhány község dolgozó parasztjai, hogy a múltban Deszkám­nak éa Prónainak együttesen 6000 hold földjük volt és ezért 6.000 pengő adót fizettek. Ezzel szemben Romhány egész lakosságának csak) 2.000 hold földje volt és ezért 8.000 pengő adót kellett fizetniük. Elfelejtették már Szilákon éa több más községben, hogy hosszú év­századokon keresztül a dolgozó paraszt­ságnak nem volt jog’a ebben az or­szágban? Hány dolgozó paraszt volt ebben a megyében, akinek könyörögni kellett a földesúrnak meg a Indáknak egy darab kényéiért? A . fölszabadulás adta meg a lehetőséget dolgozó pa­rasztságunknak is a fölemelkedésre. Ez adta .meg a lehetőséget, hogy' megyénk­ben 21.000 dolgozó paraszt kapta meg- ősi jussát. 21.000 dolgozó parasztnak osztottuk szét a Leszkániak, Rónaiak, Buttler báróék és a többiek sokezer hold­jait. Ez adta meg a lehetőséget, hogy dolgozó parasztságunk földjein a gépál­lomás gépei szántásnak, ez adta meg a lehetőséget, hogy biztosítva vau a dolgozó parasztság felemelkedése. Van tehát a népnevelőinknek miről beszélni! Van miről beszélni Romhány. község­ben, Szí rákom, Tt reskén 6s a többiek­ben is. Az a feladat ezekben a közsé­gekben, hogy a pártszervezet titkára állítsa össze a község eddig elért ered­ményeit. Lássa el a népnevelőket meg­felelő agitáeiós élvekkel és indítsák őket útba. Ne engedje a párttitkár a vezetést a tanács kezébe, mint' Ludány- hajásziban, ahol a tanácstitkárra van bízva a jegyzés, mert akkor nem lesz biztosítva annak sikere. Mi virágzó falvakat, még boldogabb embereket akarunk hazánkban. A két kölcsön jegy zés összege is nagyban elő­segítette terveink valóra váltását. Most is dolgozó népünk javára fordítjuk a. jegyezett összeget. Vanuak megyénkben olyanok — mint Kisgée községben — akik úgy vélekednek, „én nem jegyzek egy fillért sem, mert mindet puskago­lyóra fordítják“. Alihoz, hogy mi tény­legesen békében élhossünk, hogy végre tudjuk hajtani ötéves tervünket, hogy' hazánk a vas és acél országává, erős ipari országgá változzon, szükséges, hogy erősítsük, korszerűsítsük Nép­hadseregünket. Ezért mondotta Rákosi elvtár9: — Ma, asnvkör az imperialisták bűnéből a világ újra két táborra oszlott, amikor az óllig fel- fegyverzett, karrdesörtefö, világuralom­ra törő amerikai tőke, szerte a föld- gömbön a háborút készíti elő, egy fegy­vertélen ország valósággal csábít pro­vokációkra és lcalandokra. Es mert mi nem akarjuk,' hogy hazánk imperialista kalandorok játszótere legyen, hadsere­günket éppen a béke érdekében igyek­szünk olyanná tenni, hogy dolgozó né­pünket szövetségeseinkkel vállvetve, meg tudjuk védeni “ Vájjon kik fordí­tanak többet hadianyaggyár tásva a népi demoásiratikua országok, köztük ha­zánk. ivagy pedig az imperialisták? Nem kétséges, hogy' az imperialisták. Ame­rikában a költségvetés 73 százalékát fordítják erre a célra, mindössze 1 százalékát kulturális céjoikra. Mi pedig a kölcsönjegyzéssel azt akarjuk elérni, hogy 1954-ben ne igás eke mellett görnyedjen a szántásnál dolgozó pa­raszt, hanem a mélyszántásnak 90, a tarlóftzántásnak 83 százalékát végezzük gépi erővel. Azt akarjuk megyénkben is, hogy mind több községben gyullad­jon ki a villany. Népnevelőink tehát harcoljanak azért, hogy minden egyes dolgozó lejegyezzen, hogy lássák az imperialisták, a béke­kölcsönjegyzésben részt .vesz minden egyes becsületes magyar, hogy munká­jával keresett pénzét az államnak köl­csön adva, segíti hazánk erejének aö­Megyénk minden dolgozója lelkesen jegyez békekölcsönt, mert azi akarja, hogy az ötéves terv végére minden faluban villany égjen, az 1952. év vé. gére 100 kultúrház szolgálja művelő­désünket, hogy felépüljön a balassa­gyarmati Transzformátorgyár, hogy még boldogabb legyen életünk. Meg­értették, hogy a kölcsönjegyzéssel har­colnak a békéért, az ötéves tervért, a szocializmusért. Látják, hogy a lxábo. rós uszítok gyalázatos támadást ké­szítenek elő a békeszerető népek a haladás élharcosa, a Szovjetúnió ellen. A mi megyénk népe megvédi az új tanácsházát, az új gépeket, iskolákat, kuli úrházakat. Megyénk dolgozó népe hazafias kö. telességének tartja a Békekölcsön jegyzését, mert nem felejtette ol a nyomorúságos múltat és látja ragyogó jövőjét. Ezért érhettük el, hogy már a jegyzés első napjaiban Nógrád- hnegye az ország többi megyéi között az élenjárók közé került. Olyan ered­mény ez, amely súlyos csapás a hábo­rús uszllókra és büszkeséggel tölthet el bennünket. De megsiégedhetünk.e ezzel? — Nem! Nem elégedhetünk meg. Számunkra a béke sokkal drá­gább, mintsem, hogy minden erőnkkel és tudásunkkal ne harcolnánk érte. Joggal teszik fel Józseflejtős bányá­szai, hogy miért ne lehetne a mi me­gyénk az első? Józseflejtős bányászai 913 forintos jegyzési átlagot elérve példát mutatnak azoknak az üzemek­nek és községeknek, ahol az első napi lendület csökkent és látják megyénk első helyezését. A héke megvédésének ügye még na­gyobb feladatokat követel tőlünk. Védjük meg eredményeinket adjunk még többet drága hazánknak megta­karított filléreinkből. Nem lehet dol­gozó népünk számára felemeiőbh érzés, mint harcolni a békéért. Hógrádmegye dolgozói elszánt akaratukat a béke megvédésére, a háborús gyújtogatok. velősét, békés célkitűzések raegvalésittí- sát. Em’ékeztessé ez a jegyzés az im­perialistákat, hogy az egységbe forrt magyar nép sziklászijárdan áll a béke ügye mellett. kai szembeni gyűlöletüket úgy mutat­ják meg legjobban, ha harcba indul­nak, hogy megyénk első helyre kerül­jön ehben a nemes versenyben. A megyei pártbizottság felhívja a megye minden becsületes dolgozóját, hogy erejéhez mérten békekölcsönt je. gyezzen, legyen harcos agitátora a Második Békekölcsön jegyzésének. Megyénk dolgozói legyenek tudatá­ban annak, hogy forintjaikkal a hábo. rús uszltókra mérnek csapást, hogy jegyzésükkel saját boldogulásukat, ha­zánk jobb jövőjét segítik elő. Előre a békéért, a szocializmus épí­téséért a Második Békekölcsönnel. Magyar Dolgozók Pártja Nógrádmegyei Bizottsága Józseflejfos, Balassagyarmat, Szendehely az élen a Második Békekölcsön jegyzésében Megyénk dolgozói a kormány felhí­vására már az első nap válaszoltak. — Szerte az üzemekben, bányákban, hiva­talokban, a mezőgazdaság szocialista szektoraiban rüpgyüléeeket tartottak. — Az első órákban megindult a jegyzés. Bányászaink kimagasló eredményeket érteti el. Nagybátonyban Szerinti László sztahanovista 1600 forintot, Ba­kos Imre 1500, Fejes János aknász 1600 forintot jegyeztek. Babolcsai Ist­ván szorospataki újonnan toborzott dol­gozó kéthavi keresetét jegyezte, Divold Margit, aki szintén most került a bá­nyához, 1000 forintot, jegyzett. Simon Miklós, Délibánya Köztársa­sági Érdemrenddel kitüntetett vá­járja 8000 forintot adott az állam­nál:. Dolgozó parasztságunk is lelkesen je­gyez, K rimányik Jánosné, a pásztói Szabadság tszcs párttitkára 800 forin­tos jegyzéssel mutatott példát. Kö­vették őt Juhász János, aki 500, Bar­tók Béla, aki 400 forintot jegyzett. Az egyénileg dolgozó parasztok is, tudják, mivel tartoznak államunknak. Szilágyi István litkei 3 holdas 500 forintot, Nógrádmarcalon Tóth István és Keresztúri István (8 gyermekes) 400—400 forintot jegyeztek. Mohorán Mi.tus József 500, Balassagyarmaton Vitovszki András 600 forinttal járult hozzá a béke megvédéséhez. A kommunista példamutatás jelentőségét bizonyítja, hogy a nógrádsipeki tszcs- párttitkár előbb 100 forintot jegyzettj Addig a község jegyzési átlaga 100 forint volt. Amikor a párttitkár jegyzését 400 forintra, emelte- fel, a község jegyzési átlaga is 431 forintos átlagra szökött, Szendehely községben már befejezéséhez közeledik a. jegyzés. Dolgozóink békeakaratának, a jegyzés, gyűjtők lelkes munkájának eredménye, hogy megyénk országos viszonylatban az elsők közé került. A bányák között ver­seny alakult ki, amelyben József.lejtös jár az élen 913 forintos jegyzési átlaggal. Nyomában halad Irén-bánya 821 és Tordas-bánya 820 forinttal­A három bányavállalat közül a Zagyvái Szénbányák vezetnek, majd Nagybátony és Kisterenye következnek Velük egy. sorban halad a Salgótarjáni Acélgyár 632 és a Vasötvözetgyár 726 forintos át- lcggal. A bányák jegyzési átlagának emelése érdekében a salgótarjáni városi bizottság a legjobb józseflejtősi népneve­lőket átvitte Salgó-Róna és Forgách- lejtős üzemekhez. Ennek eredménye, hogy Forgácson a jegyzési átlag egy nap alatt 30 forinttal emelkedett. A járások között a salgótarjáni tört az élre. nyomában a balassagyarmati ha­lad, míg a rétsági járás az utolsó helyre szorult. Hogyan karcol a JVLásodik Békekölcsön sikeréért balassagyarmati városi pártbizottság ? A Második Békekölcsön-jegyzés újabb erőpróba, hogyan tudják pártbizottságaink, pártszervezeteink mozgósítani területük erőit, hogyan tudják harcbavinni a párttagokat, pártonkivüliekeú egész dol­gozó népünket a béke megvédéséért, az ötéves tervért. A balassagyarmati városi pártbizottság egyike a legjobb eredményt elért párt- bizottságoknak a megyében. ' ■ A pártbizottság erre a nagy munkára alaposan felkészült Külön brosúrát adott a. népnevelők ke­zébe, amelyben felsorolták a város eddigi eredményeit. Több mint 200 kommunista és pártonkívüli népnevelő indult harcba a jegyzés sikeréért. Ezek a népnevelők elmondották, hogy az ötéves terv első évében hárommillió forintot ruháztak be a város fejlesztésére. Mezőgazdasági gép- javítóűzemet, 35 személyes bölcsödét, napköziotthonos óvodát kapott a város, ami az iskolák kijavításával együtt száz­negyvenezer forintba került. Megnyílt a, mezőgazdasági technikum, tanítóképző, új színpad épült, százharminckétezer forintot fordítottak a sportpálya helyreállítá­sára. A pártbizottság a népnevelők kezébe adta, hogy a város 616 dolgozója csak a Tervkölcsön sorsolásakor 80.000 forin­tot nyert. Badi József, a Magasépítő Vál­lalat dolgozója azelőtt egészségtelen, nyirkos lakásban lakott. Most az újon­nan felépített városi lakásban 2 szobás fürdőszobás lakást kapott. Amikor mind­ezeket a népnevelők elmondották neki, így válaszolt: — A sorsolás alkalmával 500 forintot nyertem, most pedig szép lakásom is van, a nyereményből szenet és fát vásároltam télire, mindezért a sok jóért 1200 forin­tot jegyzek. Követték őt a vállalat többi dolgozói és csakhamar közel 53.000 forint gyűlt össze a jegyzési íveken. Kovács István és Gerénvi Tiborné a nyirjespűsztai dolgozó parasztoknak el­mondották, hogy államunk 100.000 forin­tos költséggel építette újjá a bekötő­utat. A Horthy.rendszerben 80 gazda­sági cseléd nyomorgóit itt, most vala­mennyien jól élnek. Az eredmény nem maradt el. Pálinkás József, akinek 8 gyermeke van, 200 forintot jegyzett, a többiek még ennél is többet. A pártbizottság törődött azzal is, bogy érvényesüljön a jegyzésgyüjfők példamutatása is. Mielőtt a népnevelők elindultak, több mint 90 százalékuk lejegyzett, Buzánszki Béláné háztartási pénzéből 200 forintot, Simon Endréné pedig fizetésén túl 800 forintot jegyzett. A példamutatás volt mozgatója annak, hogy a város a Salgó­tarjánnal folytatott versenyben erősen tartja az első helyet. De ez volt a len- dítője az Előre temelőcsoportban is, ahol Sztrenya Júlia, Papp Erzsébet és Tóth Zoltán népnevelők 400 forintot jegyez­tek és fejenként 7400 forintot gyűjtöttek össze. A városi bizottság faliújságokat állított fel, ahová kiírták az olyan élenjáró ne­veit, mint Tóth József tanácselnök he­lyettes, aki 1200, Táborszki Gyula, aki 1400, Szabó István, aki 1300, Páncél Fe. renc aki 1000 forintot jegyzett. De ki­írták Jónás Istvánt, meg Balázs János dolgozó parasztot is, akik már elfelej­tették, hogy milyen kötelezettségük van a béke megvédésében és csak „tessék- lássék” módon jegyeztek Balázs István sietett is a városi tanácshoz, mondván: „Már 400 forintra egészítettem ki jegy­zésem és addig el nem megyek, amíg nevem le nem kerül a szégyentábláról.;’ Amikor a neve az élenjárók közé került büszkén ment haza és már ő maga is arról beszélt, hogy milyen kötelességeik vannak a gyarmati dolgozóknak. De bevonta a városi bizottság a többi élen­járó jegyzőket is a felvilágosító munká­ba, mert ők tudják a legjobban elmon­dani a Második Békekölcsön jelentősé­gét. A falitáblákon állandóan cserélik az élenjárók neveit, most pedig a városban lévő faliújságokra fényképek is kerülnek amelyek a jegyzésgyüjtós egy-egy ünne­pélyes pillanatát örökítik meg. Kikerült a faliújságra az is, hogy a jegyzési ver." senyben a 2. számú alapszervezet hétfőn megelőzte az ] -est, hogy a járási és vá­rosi tanács versenyében a város tartja az első' helyet. A pártbizottság pénteken, este a jegy­zés tiszteletére békeeste! rendezel!. Nagy. volt az öröm, amikor Baranyj Rezső' 7 gyermekes 1000 forintos jegyzését ki­énekelték a csasztúékában, vagy akikor Gerst Jánosné példám utalásáról szólt az ének,, aki 800 forintos fizetése, mellett 2000 forintot jegyzett. Ezenkívül összehívják tapasztalatcserére a jegyzésgyüj*ő!ref, a népnevelőket, hogy a legjobbak módszereit elterjesszék és idejében felhívják a figyelmet a hiányos. Ságokra. Minden városi bizottsági lag egy-egy részért felelős a város te mieten, ugyanígy az alapszervczetek is a maguk körzetében. Így ellenőrzik az alapszer­vezetek a népnevelők munkáját, A városi bizottság tehát ellátta a nép­nevelőket érvekkel, biztosította a kom­munista példamutatást, az agitáció min­den formáját felhasználta, a jegyzés sike. réért. Ezek a tapasztalatok nagyszerűen alkalmazhatók a többi pártszervezet mun­kájában is, hogy tovább tudják fokozni eredményeiket. Ebhez még fontos, hogy önálló feladatokkal bízzák meg Balassa­gyarmaton is és minden, üzemben, köz­ségben a tömegszervezeteket. Használják fel a jegyzés munkáját a közeledő veze­tőségválasztások érdekében. Tanuljunk tehát a balassagyarmatiak példájából, hogy megyénk országos vi­szonylatban az elsők közül a legelső helyre kerüljön, teljesítve Pártunk és kormányunk felhívását, a magunk hasz­nára, a haza javára, a béke védelmében! Vigyék . győzelemre bányaüzemeinknél, az . építkezéseknél, falvainkban egyaránt népnevelőink a kölcsönjegyzést, harcol­janak, hogy a, megyék közötti verseny­ben az élre kerüljünk. Jó fel világosii 6 munkával, jó helyi érvekkel, újabb és újabb példamutató jegyzők bevonása, vaj küzdj ünk sikeresen a békekölcsön győzelméért — a magunk hasznára. a * haza javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom