Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-08 / 37. szám

3 SSABAD NOGBAD 1951 szeptember 8. Pártmunka tapasztalatai ^ Jobb munkával készüljünk a vezelőséiválasztó taggyűlésekre A PART HATÁROZATAIT és egész ** politikáját üzemekben, községek­ben, hivatalokban egyaránt a Párt alap- szervezetei hajtják végre. A Párt alap­ja — az alapszónak. Az alapszervezetek valósítják meg közvetlenül a Párt poli- tikáját a tömegek között. Igv tehát igen fontos megerősíteni az alapszerveze­teinket. Nagy gondot kell fordítani a pártépítésre, mivel az előttünk álló fel­adatok sikeres megoldása szilárd egysé­get, nagyobbfokú szervezettséget, minden egyes párttag elméleti színvonalának eme­lését követeli meg. Az alapszervek leg­főbb irányító szene, a taggyűlés. A párttagság taggyűlésen tárgyalja meg a pártszervezet életével és munkájával kapcsolatos kérdéseket, felveszik az új párttagokat és tagjelölteket, meghallgat­ják a beszámolói, annak megvitatása után határozatot hoznak, amely határo­zat minden párttagra nézve kötelező- Pártunk szervezeti szabályzata feljogosít minden párttagot, hogy a taggyűlésen résztveheesen a Párt politikájával kap­csolatos kérdések megvitatásában. Ez a jog párttagságunk számára a pártonbelüli demokráciából fakad Hatal­mas jelentősége van a taggyűlésnek, mint a párttagok, tagjelöltek bolsevik nevelése iskolájának, mint a kommunis­ták aktivitása fokozása eszközének. Sztá­lin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a Párt gyakorlati munkájának legfonto­sabb kérdéseit feltétlenül meg kell vi. tatni a taggyűléseken. A taggyűlések összeforrasztják a párttagokat, fokozzák az öntudalosságukat és aktivitásukat Ha a párttagok résztvesznek a taggyű­léseken és az egész Párt életevei és he­lyi élettel kapcsolatos kérdések megvita­tásában és eldöntésükben, jobban felis­merik .munkájuk és a Párt egész munká­ja közötti elszakíthatatlan kapcsolatot, jobban óraik a felelősséget saját munka­helyeiken végzett munkájuk iránt. A JÓ TAGGYŰLÉS megsokszorozza a párttagok munkakészségét — a pirtmunkában és a termelésben, a falu szocialista átalakításáért vívott harcban — erősíti az ellenség elleni harcot, eme­li a szervezet harci készségét. Ahogyan nő a pártszervezet tekintélye, harcrakész. sége, úgy tudjuk mindjobban végrehaj­tani Pártunk II.1 Kongresszusának hatá­rozatait, úgy tudjuk felsorakoztatni Pár­tunk mellé a pártonkívüli dolgozók sze­les tömegét a feladatok megoldásában. A most lezajlott taggyűléseknek kü­lönösképpen nagy volt a jelentősége, mi­vel most tárgyalta meg alapszervízete- ink tagsága a pártvezetőségek újravá­lasztásának kérdését — oktatási munka előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a termelés, a begyűjtés terén végzett és még végzendő munkát. Ha megnézzük, hogy alapszervezeteink hogyan készítet­ték elő, valamint városi, járási és üzemi pártbizottságaink milyen segítséget adtak alapszervezeteinknek a taggyűlések jó előkészítéséhez, akkor megállapíthatjuk, hogy e téren vannak eredményeink. A Salgótarjáni Tűzhelygyár öntödei alap­szervezeténél a taggyűlés előtt már ve­zetőségi ülésen megtárgyalták és alapo-- san megvitatták a pártszervezet előtt álló feladatokat. Ahol jól kapcsolták össze a vezetőség űjjáválasztásával kapcsolatos feladatokat a más egyéb fontos feladó- tokkal, mint például Egyházasdengele- gen, ott begyűjtési tervüket 135 5 szá. Zalákban teljesítették és az élenjárók köz.ül három dolgozó parasztot vettek fel a pártszervezetbe. A zonban igen sok alapszer­vezetnél niég lebecsülik a tag­gyűlések jelentőségét, nem készül fel kellően az alapszervezet vezetősége a beszámolókra. Ezt bizonyítja, hogy Hé- halomban a községi tanító készítette el a titkári beszámolót és tartotta meg. Ugyanígy’ a jobbágyi alapszervezetnél is, ahol szintén a községi tanító készítette el a beszámolót. Igen helytelen a járá­si pártbizottságoknak olyan értelmű se­gítsége az alapszervezetek felé, mint ahogy tette a szécsényi járási pártbizott­ság. Itt a kiküldött munkatárs készítet­te el a litkei alapszervezet titkárának beszámolóját. Ehelyett segíthetett volna neki a beszámoló elkészítésénél úgy, hogy n titkár elvtárs írja le, mert csak ez biztosítja a beszámoló iránti felelősséget. A taggyűlések jelentőségének a lebecsü­lését mutatja, hogy egyes helyeken a vezetőség nem elég gondosan készítette azt elő, nem mozgósította a párlcsoport- biZ3lmiakat, hogy azok megismertették volna a tagsággal a taggyűléseken sze­replő napirendi pontokat. Helyette, mint a Salgótarjáni Kiskereskedelmi V- alap. szervezete adminisztratív úton, köriével formájában készítette elő. A taggyűlés határozatképtelen volt, s maga a titkár- helyettes elvtárs sem készült fel kellően a beszámolóra. Joggal bírálta Telek elv- társnő a vezetőséget a taggyűlés rossz előkészítése miatt. A rossz előkészítés folytán történhetett meg, hogy a zabari. pogonyi, dorogházi és több alapszerve- zetnél a tagság igen kis része jelent meg a taggyűléseken. •pZEK A PÉLDÁK AZT MUTAT- JAK, hogy sokkal jobban kell foglalkozni, jobban szívügyüknek kell tekinteni alapszeryezeteinknek, valamint s járási, városi, üzemi pártbizottságaink­nak a taggyűlések előkészítését. Különös­képpen fontos ez most, amikor pártszer­vezeteink a pártélet egyik legfontosabb eseményére, a vezetőségeket újraválasz­tó taggyűlésekre készülnek. E faggyúié, sekre a beszámolót a vezetőség alaposan készítse el, mert hiszen ezeken a tag­gyűléseken fogják megvitatni, hogy az elmúlt évben a pártszervezet munkája milyen eredményeket hozott és melyek a hiányosságok. Megvitatják alapszerve, reléinkben, bogy Pártunk 11. Kongresszu­sának határozatait hogyan hajtsák vég­re, milyen eredmények vannak a mező- gazdaság szocialista átszervezésében, s milyen feladatok vannak, hogy a fejlesz­tést meg tudjuk gyorsítani. Ugyanígy az üzemek területén meg kell vitatni, hogy milyen feladatok vannak a szocialista munkave.rscny, a Gazda mozgalom to­vábbi kiszélesítésénél. Ezeken a taggyű­léseken fogja a párttagság megválaszta­ni az új vezetőséget, s éreznie kell min­den egyes párttagnak, hogy ő felelős, ki lesz vezetőségi tag, kire bízzák a község, az üzeni irányítását, vezetését. Tehát fo. kozoltan kell érvényesíteni az éberséget, nehogy bekerüljenek a vezetőségbe in­gadozó, gerinctelen emberek. A vezető, ségbe a legjobbakat kell megválaszta1' Olyanokat, akikben a párttagok, a pár- tonkívüli dolgozó tömegek megbíznak, akiket a dolgozók követnek, akik példa­mutatónk, akik áldozatkészen követik a Pártot. A vezetőségválaszlás nagy ügye a Pártnak, de nagy ügye egész dolgozó népünknek is. így tehát fel kell figyel­ni a pártonkívüli tömegek hangjára, bí­rálatára is, bátorítani és buzdítani kell őket A most lezajlott taggyűlések tanul­ságából kiindulva tehát a pártcsoport- bizalmiakon keresztül fel kell készíteni minden egyes párttagot, tagjelöltet a vezetőségválasztó taggyűlésekre, liogy mondják el a véleményüket a végzett munkáról, de egyúttal javaslatot is te­gyenek a munka megjavítására. Az így előkészített taggyűlésnek meg lesz a maga eredménye, mivel a legjobbak ke­rülnek a vezetőségbe, ami után fel fog lendülni a falu élete, az üzem munkája. ü1 NAGY MUNKÁT nem lehet el. választani a többi más egyéb fel­adatoktól, hanem szorosan össze kell kötni azokkal. Legyen a vezetőségválasz, tá* előkészítése emelője az egész terme­lő és pártépítő munkánknak. Nem lehet vezotőségválasztásra úgy készülni, hogy észre ne vennék azokat az élenjáró har­cosokat, akik a' begyűjtésnél, üzemek­ben a termelési tervek túlteljesítésénél élenjárnak, akjk odaadásukkal cs hűsé­gükkel bizonyítják be a Párt és a dol­gozó népünk iránti hűségüket és úgy, hogy azokat fel ne vennénk a Pártba. Úgy készülhetünk a vezetőség újraválasz­tására jói, ha erősítjük a pártszervezc. tét, ha meggyorsítjuk a begyűjtést, ha még nagyobb eredményeket érünk el a termelés frontján, ha mind több egyéni­leg dolgozó parasztot győzünk meg ar­ról, hogy lépjenek a szövetkezet útjára. Ha így fogjuk előkészíteni a vezetőség- választó taggyűléseket, ha így dolgozunk az előkészítés időszakában, akkor még erősebbé, egységesebbé kovácsoljuk Pár­tunkat, s ezzel meggyorsítjuk hazánkban a szocializmus építését. AGITÁCIÖS KÖZPONT A MEZŐN írta » I- NOrOSZELCEl’, a bolsinsaki falusi klub vesetáj* A ..Szovjetek országa“ kohoz kiom- szomol bizottsága ás a kitilt vezetősége már jóval a termés betakarításának megkezdése előtt mezei agitáciös köz­pont szervezését határozta cl. Erre a célra az őszi mélyszántást végezzük. A szérűre vontattak egy mezei lakó­kocsit. Három komszomolka: Tonya Paramauora, a helyi posta telefonke­zelője, Vjera Csugunova és Vjera Ta- zova, a középiskola úttörővezetője a la­kókocsi oldalait mozgósító jelszavakkal és plakátokkal díszítette fel. Anja .lan- kina künyvtárosnö gondoskodott róla, bogy a könyvek a szénire is eljussa­nak, a komo6zomolok pedig rádióvevőt hoztak. Agitáciös pontunk csakhamar az égés* mezei népnevelő töniegniunka központja lett. Az ebédszünetekben s az esti pihenőórákban itt gyűlnek ösz- sze a kolhozparasztok és a gépkezelőt. A klub népnevelői s aktivistái,.továbbá Alekszandr Dvorjánov, Nyma Bujáno- va. Andrej Sibitov cs Pável Kozlacs- kov kemszomol tagok) előadásokat tar­tanak, felolvasnak az újságokból és könyvekből» Itt vitatják meg a kom­bájn-gépcsoportok, valamint a gabona tisztításában és szállításában, továbbá a szalma kazalbarakásának, dolgozó pa • raszfok munkaversenyének eredményeit. Kolhozunk határidő előtt, 'végrehaj­totta a termés betakarítását és az ál­lami gabonabeadást, s most már Tyímofej Zabrovszkij, Gavrila Popov, Iván O'rlav és Iván Szibitov szakmá- nyonként 15—18 hektárt szántanak fel „SZTZ-NAT1“ típusú traktorjaikkal. A traktorok teljesítményének adatait naponta kiírjuk az eredménytáblára. Az agitáciös központon megszerveztük a ,,villám“-ok kiadását is. Ha vala­mely traktor túlteljesíti normáját, azt hamarosan megtudja az egész kolhoz. A ,.villámok1“-at. a lakókocsi deszkafa­lára. vagy magukra a traktorokra ra­gs ztjuk fel. Naponta adunk ki „Harci röplapok'1- at is. A kolhozpárasztok ezeket nagy érdeklődéssel olvassák1. A népnevelők bíráló megjegyzéseit a párt és kontsz.o- mol gyűléseken, vagy vezetőségi ülé­seken és termelési értekezleteken vitat­juk meg. A gyűléseket és értekezlete­ket szintén itt a mezőn hívjuk össze. Az agitáciös központban. kiállítást rendeztünk vezéreink: Lenin és Sztálin elvtárs életéről és munkásságáról, valamint a kommunizmus nagy építkezéseit ábrá­zoló fényképekből. Könyvterjesztőink: Lida Novoeze!- ceva és Zina Sceglova felolvasták nz „Aranycsillag lovagja“ és az „Ara­tás“ című könyveket, és jelenleg az „Úszó falut“ olvassák csoportosan. A napokban a mezei tanyákon Fjodor Tridnyjkov és Jegenyij Leonov film- gépészek bemutatták „Az aranycsillag lovagja“ című új filmet. Ezt a filmet három nap alatt több mint 350 ember nézte meg. A filmelöadás megkezdése előtt mindig megbeszélést tartunk a nemzetközi helyzetről. Nagy sikerük, van a kolhozélet'ről szóló híradóknak is. A kuKúrcsoport minden héten mii- sort ad kint a mezőn, a kolhozparasz- tok már több egyfelvonásost néztek végig. Az agitáciös központ változatos te­vékenysége számos kolhozparasztot és gépkezelőt vonz az „ag’it-pont“-ba, de a távolabbi mezőkön dolgozóknak oly­kor nehéz eljönniük. Komszomol nép­nevelőink azonban eljutnak oda is és elmondják, hogy miképpen halad a munka a mi kolhozunkban és a kerü­letben. Ilyenkor természetesen mindig friss napilapokat é6 folyóiratokat visz­nek magukkal. Kéf bányász levele a tanulás jelentőségéről Szerkesztőségünkhöz két levél érke­zett be olyan bányászok-társaktól, akik íe'ismerték, hogy a szocialiamus építésében nagy jelentőséggel bír az elméleti képzésük állandó fokozása. Ludányi iTózscf efvtárs, a Fövölgyi- üzem vájára többek között ezeket írja : „Bányász elvtársali! Alkotmányunk és a Bányásznap tiszteletére folytatott versenyben a mi üzemünk is mini&z. téri zászlót nyert. Az építésnek ebben a szakaszában fokozott felelősség há­rul ránk. Nekünk kell kitermelni azt a szénmennyiséget, ami biztosíték lesz arra, hogy Pártunk Kongresszusának határozatát, miszerint hazánk az ö*. éves terv keretén belül a vas és acél országává válik, megvalósítsuk. Ilogy megértsük, mit jelent számunkra az új élet fölépítése, elengedhetetlenül fontos, hogy Pártunk politikájával sze­mináriumainkon megismerkedjünk. Yc_ gyünk részt mindannyian az oktatás­ban, mert ez lendületet ad a harchoz, amelyet Pártunk zászlaja alatt vívunk a több szén kitermeléséért“. íMiiKlor István iirj., a -k&zári bánya­üzem dolgozója pedig a következőket írja: ,,Megküzdöttünk a nehézségekkel, de egy pillanatra sem állunk meg. Meg. fogadjuk hogy a minisztériumtól ka­pott versenyzászlót nem engedjük ki a kezünkből. ín most iskolára kerüL teni s az itt tanultakat az iskolából kikerülve, átadom munkatársaimnak. Azt szeretném, ha üzemünk minden dolgozója tisztán látná a nehéz mun­kánk által kialakuló boldog jövőt. En­nek tudatában meg vagyok győződve róla, hogy üzemünk minden dolgozója keményen szem beszél a nehézség sekkel, elszántan fog harcolni mindazok ellen, akik szépülő hazánk békéjét, dolgozóinlí boldogságát akar­ják tönkretenni Tanuljatok raindnyá.- jan, bányász elvtársak velem együtt és harcoljunk közösen az újabb dicső­ségekért“. Jövő évi kenyerünk Amíg a dolgozó parasztok szép ered­ményt érnek el a gabona beadásában, az ellenség igyekszik kárt tenni a dolgozó nép kenyerében. Felsó'petényben példá­ul Kulika János cséplőgéptuíajdonos ku- lák zsizsiké? gabonát szállítótt a raktár­ba, amivel 4 vagóo gabonát fertőzött ellen támad a kulák meg. A lakásán tartott házkutatásnál zsizsikes lisztet is találtak, A kulákot a rendőrség őrizetbe vette. Ugyancsak zsi- 7,sikes gabona került a magtárba Cereden is, ami arra figyelmeztet, hogy fokozni kell az éberséget az ellenséges kártevé­sek megakadályozására. A BOLGÁR NÉP NEMZETI ÜNNEPE 1944 szeptember 9. az új bolgár történelem legragyogóbb dátuma. Szép. tfrnber 9 a határvonal a régi és az új világ között, a szolgaság és a szabadság, a kegyetlen fasiszta zsarnokság és az igazi népi demokrácia között. Szeptember 9-én a munkásosztály Szovjetunió dön­tő segítségével kiragadta a hatalmat a burzsoázia kezéből és megalapozta népi demokratikus hatalmát, amely sikerrel tölti be a népi demokrácia funkcióit. ,.1944 szeptember 9-én mondotta G. Di­mitrov a Bolgár Kommunista Párt V- Kongresszusán elmondott történelmi je­lentőségű beszámolójában — a politikai hatalmat kiragadtuk a kapitalista bur­zsoázia, a kizsákmányoló monarchoja- siszla kisebbség kezéből, s az átkerüli a nép óriási többségének, a városok cs a vidék dolgozóinak kezébe, a munkás. Osztálynak és a kommunista élcsapatá­nak tevékeny és irányító szerepe mellett." A népi demokratikus hatalmat a Ha­zafias Front erői teremtették és szervez­ték meg. Ez a front 1942-ben létesült a Bolgár Kommunista Párt vezérének. G. Dimitrovnak kezdeményezésére cs irányí­tásával. Dimitrov a Hazafias Arcvonalat úgy határozta meg, mint a munkások, parasz­tok, kézművesek és értelmiségi dolgozók harci szövetségét. Kezdetben egyes bur- zsoá elemek is resztvettek a Hazafias Arcvonalban és a kormányban, ami azon­ban nem változtathatta meg a hatalom népi jellegét, mert a valóságos helyi ha­talom a Hazafias Arcvonal bizottságainak kezében volt, s ezekben a Párt irányító szerepet játszott. A főerő, a Hazafias Arcvonal és az egész népi demokratikus hatalom motorja, a munkásosztály és szervezett élcsapata: a Kommunista Párt volt. A kormány s az új demokratikus hatalom egész politikájának program­ját a Párt és a Központi Bizottság szab­ta meg. A szeptember 9-ét követő első napoktól fogva a monarchofasiszta ál­lamgépezetet megszüntették, elnyomó szervezetét feloszlatták. A fasiszta csen. dőrséget és rendőrséget felszámolták, s mint az új hatalom legfőbb szervezett belső erejét, megalkották a nemzeti mi’ liciát, amely a Hazafias Arcvonal új elemeiből — munkásokból, partizánok­ból, volt politikai foglyokból, a fasiszta gyüjtőtáborok foglyaiból, egyszóval a nép odaadó cs hű fiaiból alakult. A fasiszta politika kipróbált ügy­nökeit eltávolították a hadseregből és létrehozták a politikai tisztek intézmé­nyét, amely fontos szerepet játszott a bolgár hadsereg demokratizálása és meg­újulása szempontjából A munkásosz­tály, miután kezébe vette a hatalmat, ne­kilátott a rá váró nagy feladatok meg­oldásának. Nem elégedett meg azzal, hogy felbontotta a bűnös egyezményt, amelyet a bolgár burzsoázia a nári meg­szállókkal kötött, hanem azonnal meg­szervezte Bulgária legtevékenyebb rész­vételét a hitleri . Németország, ellen, .a Szovjetunió oldalán és annak vezetése dalt vívott háborúban. A bolgár nép­hadsereg hozzájárulása a hitlerista csapatok szétveréséhez, kétségtelenül nagy fontosságú volt az ország nemzetközi helyzetének rendezése szempontjából, s szabad és független államként való to­vábbfejlődése tekintetében . A népi demokratikus hatalom néptör­vényszékei útján sikerrel oldotta meg a fasiszta háborús bűnösök felkutatásának és megbüntetésének feladatát. Ezután vissza kellett állítani és ki kellett ter­jeszteni a monarchoíasiszták által eltö­rölt szabadságjogokat. Kimondották a nők és a fiatalkorúak jogait. A nemzeti kisebbségeket minden elnyomás alól fel­szabadították A népi demokratikus hatalom el­ső feladatainak megoldása közben nem vesztette el szem elöl legfontosabb fel­adatát. a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet. Georgi Dimitrov mon­dotta: „A szeptember 9-i felkelés utat nyitott a szocializmus építéséhez hazánk­ban.- Habár a szeptember 9-i népfel­kelés bizonyos demokratikus problémák azonnali megoldását tűzte ki célul, eze­ket nem. oldhatta meg anélkül, hogy meg ne rendítette volna nálunk a kapi­tal izmus rendszerét, hogy túl ne lépte volna a polgári demokrácia kereteit”. Az akkori belpolitikai és nemzetközi helyzetben nem lehetett minden felada­tot egyszerre megoldani. Az ipar, a bá­nyák cs bankok államosítása, a dimit- rovi alkotmány kidolgozása csak évek­kel később történhetett meg. de mind­ehhez az 1944 szeptember 9-i forradal­mi változás adta meg az alapot. A két évvel később megoldott feladatok közé tartozott a múltból örökölt monarchia végérvényes eltörlése is. A monarchia összeegyeztethetetlen volt a proletárdiktatúra funkcióit betöltő de­mokratikus hatalommal. 1944 szeptember 9-én a régi kormányzókat letartóztatták és néptörvényszék elé állították, de he­lyükbe új régenseket állítottak. Ezek mar nem a királyi család tagjainak kí­vánsága szerint, hanem a Hazafias Arc- vonal politikájának megfelelően működ, tek- A monarchia intézményének teljes eltörlése 1946 szeptember 8-án követke­zett be, amikor a bolgár nép egyhangú­lag a múlt e haszontalan és ártalmas« emlékének eltörlése - mellett határozott, Az 1946 szeptember 8-i szavazáson « bolgár nép átütő erővel mutatta meg, hogy szakítani akar a múlttal és határo­zottan a szocializmus útjára lép. A monarchia sorsát Bulgáriában már nz 1944 szeptember 9-i fordulat eldöntötte, az 1946 szeptember 8-i népszavazás csak szentesítette mindazt, ami a valóságban már 1914 szeptember 9-éil megtörtént. Ezért is maradt 1944 szeptember 9 a legfontosabb évforduló Bulgária törté­netében és ezt a napot a bolgár nép teljes joggal nyílvánította nemzeti ián - nepnekj EGYRE ELSZÁNTÁBB AZ ELLENÁLLÁS A HÁBORÚRA USZÍTÓ és hábo­rúra készülő Titó-kükk .Tugoszlá- via parasztságát a legnagyobb nyo­morba dönti. Az imperialista országok hű szolgáinak csak1 egy cél lebeg a szemük előtt: a fokozott fegyverkezés. A fegyverben tartott hadosztályokat — közel 1 millió ágyútölteléknek szánt katonát — élelmezni kell cs ez hatal­mas terhet rő a parasztság vállára. A nyugati kapitalista országokból vásárolt fegyverekért mezőgazdasági terményekkel kell fizetni; nos, fosszuk ki még jobban a parasztokat! — mondják a régi és tapasztalt banditák- A parasztot a munkással egyetemben nem emberként, Iranern rabszolgamód­jára kezelik. Akár a kulákokat gazda­gító álszövetkezetekben, akár a Titö- klikk? háborús célkitűzéseinek szolgála­tába állított bányákban, gyárakban dolgoznak, kisemmizett, jogfosztott és kizsákmányolt tagjai „Tito paradicso­mának“. Titóék aljas terveik érdekében a legféktelenebb terrorral fosztják meg a dolgozó parasztot utolsó szem gabo • nájától is. Sokszor fordulnak a félre­vezetés aljas, de átlátszó fegyveréhez. Akkor, amikor a búzát a tavalyinál 70 százalékkal magasabb áron vásárolták meg. a közszükségleti cikkek árát 100 —120 százalékkal emelték fel. J UGOSZLÁVIA DOLGOZÓI azon­ban tisztában vannak azzal, hogyha a titóistáknak? sikerül „begyűjtési“ ter­vüket végrehajtaniok, akkor az ország dolgozóinak még borzasztóbb nyomor ás éhség lesz osztályrésze. Ezért a leg­különbözőbb formában veszik fel a harcot a gyűlölt zsarnokkal szemben. A dolozók ellenállása már abban is megmutatkozott, hogy a vetési tervet vidékenkint mindössze 13—20 száza­lékra teljesítették. A dolgozó parasztok szabotálják a különböző adók befizeté­sét is, mert tisztában vannak azzaL- hogy ezek az. összegek nem a mező- gazdaság fejlődését, hanem a fegver- kezés fokozását szolgálják. Az adók behajtására alakult bizottságok 15—20 napot is eltöltenek egy faluban —’ eredménytelenül. A FELVÄSARLA Sí , .TERVVEL" szemben különös elhmllást la- ű ásítsanak Szlavónia, Ponorávlja és Macedónia dolgozó parasztjai. A leg­több megyében kézi, vagy lóerővel ínaguk csépelték a gabonát és elrej­tették a rablók elől. Ebben nagy íe- gítséget kaptak a traktoristáktól és szerelőktől, akik a gabona elrejtésén kívül a mezőgazdasági gépek megron­gálásával is segítik a parasztok sza­botázs-tevékenységéi. így a Vajdaság­ban üzemképtelenné tették a cséplőgé­pek1 60 százalékát, Horvátországban javítatlan maradt >800 cséplőgép. Titóék semilyen eszköztől nem riad­nak vissza, hogy a dolgozó parasztság ellenállását elfojtsák. A falusi mun­kaerők 50 százalékát erőszakkal moz­gósították különböző munkák elvégzé­sére. Ezenkívül 700 ezer dolgozó pa­rasztot hívtak Ize a hadseregbe és 200 ezret kénj-szermunkára hurcoltak. Es ezt a kizsákmányolt, kifosztott pa­rasztságot akarják) Titóék arra „lelke­síteni“, hogy a még múlt évben ki­bocsátott .„országópítési kölcsön“-nek csúfolt államkölcsön jegyzésében részt vegyen! A megérdemelt, választ meg­kapták. Alegtöbb vidéken még a mai napig is az előirányzott összeg 5—10 százalékát jegyezték. Novoszéla körzet 55 falujának dolgozó parasztjai még egyetlen dinárt sem ajánlottak fél­OEM A LEGVADABB TERROR, sem az elhurcolások és bebör­tönzések, sem Truman dollárjai nem tudnak segítséget nyújtani a Tjtő- klikknek ahhoz, hogy megállítsa a ju­goszláv népet azon az úton, amely a Titó-banda megsemmisítéséhez és az ország felszabadításához vezet A BALASSAGYARMATI Városi Ta­nács V. B.-a mint rendőri büntetőbirö, 1951 augusztus 1-l-én tartott tárgyalá­son £0—400 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtott több orvost, építészt, nyomdászt, kereskedői és ügyvédet, mert alkalmazottakat vettek fel köz­vetítés és munkakönyv nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom