Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-15 / 38. szám

1951 szeptember 15. SZABAD NOGRAD 5 A dolgozók állama adta Diósjenőnek Több figyelmet a Gazda-mozgalsmnak Hai csak egyszer is végigjárod Diós- jenó girbe-gurbás utcáit, látod, hogy bár még sok mindrn a múltra emlékeztet, de az új, a fejlődő ellenállhatatlanul tör előre. Nézd meg, Rácz István a kétlaki, akinek 5 hold földje is van és a vasútnál is dolgozik, mmént Gere István (cs) zsúpfedeles házban lakik, az Újteleken üzv. Sván Sándorné (10-000 hold felsza baduiás előtti ura) egykori cselédei és a nagygazdák volt szógái (ahogy az ő világukban mondták) új hont alapítottak. A felszabadulást követő években, 1945- ben családi házat, egész új falurészt épí. tettek- Horthy 25 esztendős uralma alatt nem épült ennyi ház Diósjenön. A volt cselédek és Diósjenő legöntuda- tosabb dolgozói belátták, ba azt akarják, hogy még jobban boldoguljanak, össze kell fogniuk. Termelőszövetkezeti csopor­tokat alakítottak és most a három — az I‘es, a Il-es és a Tolbuchin marsall Ill-as típusú — tszcs tagjai 2—3 vagy­is hold helyett több mint 1 200 holdat mondhatnak magukénak. 1.200 hold! A múltban sokuknak egy talpalatnyi sem volt és most 1.200 hold gazdái. A fel- szabadulás előtt 'minden munkát két ke­zükkel végeztek és most a tolmácsi gép­állomás traktorai könnyítik munkájukat, egyenesítik a tengernyi munkától idő- olőtt meghajlott paraszthátakat. Mit ka­pott még Diósjenő a munkások és pa­rasztok államától? 45.000 forint költség­gel orvosi lakás épült, a vágóhíd fel­építése 73.000 forintba került. A múlt­ban nem volt kultúrházuk — a népi de­mokrácia 230 000 forinttal épített. A mozi megindításához gép kellett — a nép állama 220.000 forintért normál pé­pet adott. Épp az elnnilt napokban 100 darab hanglemez is érkezett. A ..vitéz” Kántori Lajos „főjegyző urak" világa is a múlté már — az új, modem tanács­háza és az. elnöki lakás építése negyed- millióba került. Makkai János az egvkori < seléd a rétsági járási tanács helyettes elnöke. . 4* anyntri fejlődéssel együtt halad a szellemi fejlődés is. A legfőbb talán az, hogy a volt egyházi iskolák a nép isko­láivá leitek. Marton István 3 felszabadulás előtt anyagi nehézségek miatt csak a 6 elemit 'égezhette el. A felszabadulás után a dolgozók esti iskolájában az általános is­kola V”., VT., VII-, Vili. osztályos anya­gából sikerrel levizsgázott, a szakérettsé­git is elvégezte, sőt az egyetem gépész- mérnöki szakát is és ma — a diósjenőiek büszkék lehetnek rá — Dunapentelén, a béke nagy müvén dolgozik. Ezévben né­gyen mentek szakérettségi tanfolyamra, mérnökök, tanárok, mezőgazdasági szak­emberek lesznek. A diósjenői fiatalok néphadseregünknek is bátor harcosai. Zábortieki Józsefből hadnagy, Benesik Ferrncbő! főtörzsőrmester, Grotck Már Ionból törzsőrmester lett Sebők György most van tiszti iskolán. Gazdagodnak a diósjenői dolgozó parasztok. A két földmüvesszövetkezeti bolt forgalma egyre emelkedik, különö­sen azóta, hogy a gazdák a begyűjtésnek eleget tettek és a vásárlási utalványra beszerzik szükségletüket 60 gazda telje­sítette 200 százalékon felül begyűjtési kötelezettségét. A két szövetkezeti bolt forgalmam egyébként 1950 augusztus hó­napjában 122-000 forint volt, egy évvel később 1951 augusztus hónapjában ez 175.000 forintra emelkedett Csupán eb­ben az évben 8 kerékpár fogyott el, de többet is vettek volna, ha a földműves- szövetkezetek áruelosztói több figyelemmel leunének a vásárlók kívánságaival szem­ben és 3 „Luxus" kerékpár helyett „Kék csodát” is kűldenének Diósjenőre. A háború alatt minden rádió elpusztult Diósjenön és most esténként 82 házban hallgatják a szövetkezeti mozgalom fejlő­désének híreit. .4* eredmények nem masuktól jöttek. A diósjenői eredmények részecskéi azok­nak az eredményeknek, amit a munkás- .osztály, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével szerte az országban elért. A további fejlődés is harc kérdése. Diósje- nőn is. A legfőbb feladata napjainkban falusi pártszervezeteinknek, hosy szünte­lenül erősítsék a már meglévő tsxcs-ket, mint a falu szocialista fejlődésének dön­tő bázisait. Ez ellen támad az ellenség is Diósjenön is. A legutóbb gazdagyűlésen pl Macsicska Pál ktilák (ki nemrégen adta el cséplőgépét Romhányban 4-000 forintért), mint dolgozó paraszt, — aki döntő e Illa tározás előtt áll, hogy belép, jen-e a tszcs-be, vagy várjon még — azzal a kérdéssel fordult a gazdagyűlés előadója, Lánszki Pál elé, hogy a Szov­jetunió kolhozaiban pl. egy hattagú csa­ládban a feleség beteg, a kis gyerek munkaképtelen és csak a férfi dolgo­zik, a családtagok kapnak-e fejadagot? Miután Lánszki elvtárs azt válaszolta, hogy a kolhoztag a munkaegysége szerint kapja munkája ellenértékét, tehát a csa­lád nyugodtan megélhet belőle és ez a helyzet nálunk is. Macsicska a ravasz kulik, aki dolgozó parasztnak álcázta magát, a válasz után úgy tett. mintha meggyőzték volna őt, választ adtak volna hosszú idők belső vívódásaira. A gazda- gvűlést követő napon Macsicska már afelől érdek’ődött. hogy melyik tszcs-be volna legjobb belépni, az I.esbe. II-esbe, vagy talán a III. típusúba — de a dolgo­zó parasztok éberen őrködtek, elzavarták n .tszcs közeléből, A felszabadulás óta Diósjenő sok mindent kapott a munkásosztálytól, de hogy az eredmények fokozódjanak, elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a helyi pártszervezet ne értékelje túl a hangos újság jelentőségét, amely egyben a kis­bíró szerepét is játssza), hanem az élő, az igaz szó fegyverével győzzenek meg minél több dolgozó parasztot a további felemelkedés egyedüli útjáról, a társas, nagyüzemi gazdálkodásról. Diósjenön — mint a fenti példa is mutatja — van miről beszélni! — Túrni — Közvetlenül is visszakapták dolgozóink, amit a nép államának adtak Jövő héten kezűik a Békekölcsön első húzását Befejeződött a tervkölesön harmadik nuzása. Ismét «jkezer dolgozó kapta vissza, amit kölcsön adott a nép ál­lamának. Az. Országos Takarékpénz­tár fiókjainál és a positaíiókoknál ál- ’an-dóan hosszú sorokban úllna-k a bol­dog nyertesek. Vasárnap és hétfőn csak a salgótarjáni takarékpénztár több mint 100 ezer forintot fizetett ki. A nyertesek mind úgy nyilatkoz­nak. hogy- a nép államától már eddig is sokszorosan visszakapták' a befize­tett összeget. Ha csak egyet tagadunk, ki a sok közül, meglátjuk egész meg­változott életünket, az. hogy ma nem lebeg örökké dolgozóink feje fölött a munkanélküliség réme, minden re­ménynél többet ér. Ezt ma már min­den dolgozó tudja és ezért dolgozik olyan lelkesen a szocialista haza fel­építéséért. Kiss Imre, Petűfi-bánya dolgozója is ezért veszi ki lelkesen a részét a felemelt ötéves terv túlteljesí­téséért folyó harcból, ezért, ér cl 170 százalékos teljesítményt. Es most nagyon boldog, mert a jő ke­reseten. biztos megélhetésen kívül egyik 100 forintos kötvényét 5.000 forinttal húzták ki Antikor a felesége megtudta, hogy nyert, izgatott öröm­mel várta n reggelt. Kedden 9 órakor már n|t volt a salgótarjáni takarék­ban. ahol boldogan számolta a száza­sokat. . Mikor megtudtuk, hogy nyer­tünk — mondja —. elhatároztuk, hogy legelőször az állam iránti köteles­ségünket teljesítjük és kifizetjük az odót. Azután veszünk egy rádiót, a férjem olyan boldog, hogy ilyen várat­lanul megkapia az államtól a rádióra- valót. hogy madarat lehetne vele fo­először kapcsoljuk be a rádiót', a télen többet fogok tanulni, mint máskor évekig, hisz a rádióból otthon mun­ka közben is tanulhat az ember." — Nagyon örült az asszony, amikor megtudta, hogy váratlanul 300 forint üti a markát — mondta- Babi Dezső Acélgyár egyik dolgozója is. — Ep. pen iö ]esz az őszi beszerzésekre — ezt mondja Tamás -Tánonsé acélgyári kemencerakó felesége is. Nem kevésbbg örül Holandi József karancslejtösi vá­jár. vagy PatakfáNi Géza acélgyári dolgozó, akinek egyébként az 1000 forint mellett még 2Ü0 forintot név- értékben is kihúztak, államunk most először törlesztette a befizetett köl­csönt. Nagy on sok dolgozó kapta így v issza, a jegyzett öss-zegek egy részét. Az az izgatott hangulat, az a nagy érdeklődés, amit a húzás öltözött, nem szűnt meg a sorsolás befejezésekor úgy mint máskor. Azok, okik most nem nyertek, demég akik nyertek is, izgatottan várják szeptember 20-át, a békekölcsön első húzását. A Szabad Nép szeptember 9-én adta hírül a -kormány nagyjelen­tőségű határozatát a Békekölcsön kötvények első sorsolásáról, amely szeptember 20., 21-, 22. és 23—án lesz és amelyen 93.427 darab nye­reményt húznak ki összesen 33,160.000 forint értékben. A sorso’ási nyeremények: 1 drh. 100.000 forintos főnyeremény. 18 dili. 50.000 forintos, 38 drb. 25.000 forin­tos. 92.000 drb. 10.000 forintos, 27S drb. 5.000 forintos és 93 ezer drb. 1.000, 500, 800 forintos nyeremények kerülnek kisorsolásra. A 100.000 fo­rintos főnyereményt szeptember 23-án, gatni. Nagy nap lesz nálunk, amikor | vasárnap húzzák ki. Hosszú ideje figyeltem a csoport munkáját — most határoztam — íigy új (mm-tafc levele Pátiadéról — Kedven elvtársitki Fai tál komm óta gazdasági cseléd voltain. Az utolsó 20 évet egesren a felszabadulásig itt, PÚK tűn. Kőkút Adorján földbirtokosnál szolgáUam, Azt nem kell különösen maffyaráini, hogy milyen sorsuk rait a múltban a gazdasági cselédeknek. Ve a felsza­badulás után nagyot változott az éle­tünk A földosztáskor kaptam öt hold földet. Kém verték már a • selédelnels hajnali 2—3 órakor vasat, mogsza- bedültünk végre a fépd-sűrtöl. az inté­zőtől, mindenféle hajcsártól. Lassa#, kezdtük- összeszedni magunkat. Először egy disznóért, két malac-űrt két tinót szereztünk, mikor azok megnőttek vél­tünk rajta tehenet, meg üszőt. Az egyik aztán a tavasszal elpusztult, Így egész nyáron egy tehenet fogtam igába. í.’-f azért mondom el. hogy lássák, ha egy család gazdálkodik magába, aztán va­lami csapás éri, hát visszaveti az em­bert ocLa, vhonnan elindult. De azért nagyon nehezen láttuk, mi, parasztem­bereki be. Valahogy nagyon belénk szorult a ragaszkodás a sajáthoz, még- ha abból csupa kilökődés származni is. minden haszon nélkül. , Egész nyáron figyeltem az itteni tér- melöcsoport munkáját. Láttam, hogy én az egy tehenemmel sose tulom a földe­met úgy megművelni, mint ők a gép­pel. A búza ugyan nekünk is megfize­tett az idén, mert í holdról kiadta a 20 mázsa 40 kg-ot, de az árpám már közel se jöhet az ő 20 názsás árpát er. másukhoz. En magam iz kipróbáltam hogy mennyivel jobb a traktorszdnlás. Kukorica alá azzal szántottam, de nem is volt még ilyen termesem kuketioáhól. mint az idén. Láttam a különbséget, figyeltem az eredményeiket, mégis egész nyáron tanakodtam, hogy mit te­gyek. Először az tartott vissza, hogy hát egész életemben cseléd voltam, gon. dolt am. ezután is az legyek, Knzsanyik elvtársnö, a csoport párttitkára elma­gyarázta-, hogy milyen nagy különbség van a kettő között. A csoport munká­jának az eredménye már nem Kölnit zsebeibe vándorol, vagy d hozzá ha­sonlókéba, hanem saját életüket segíti megszépíteni. Láttam én azt, meg is ér. tettem, még is gon döf ad to n még min­dig. Később azt híresztelték egyesek, hogy a csoportba a tehenet is le leli adni. Kát ez aztán végképp nem tet­szett, Hisz sose volt saját tehenem gondoltam, mikor végre lett egy, azt meg odaadjam. Krizsanyik elvtársnö vi­lágosított föl megint csak rosszul tu­dom a dolgot, mert a tehénnel még jobban járok, ha o csoportba leszek, mert úgy nem kell igazai és több léjét ad, Kő így. még ez a eher is leesett a váltamról, de azért még mindig ma. kacskodtam, míg a lanyom. meg az unokáim meg nem sségycrÁtctiek, mert ők nem töprengtek tovább, hanem, fitost 4-én aláírták a belépési nyilatkozatot. Kp. ezt már meg se hagyhattam cny- nyibe. Másnap afáírtam cn is. Azóta szinte megkönnyebbül lem, most már biztos vagyok benne, hogy jó utat iá. Igsztottam. Biztosítva van. 'nyugodt öregségem. Most már csak azé szeret­nem, ha minél többen jönnenzk a cso­portba, mert tudom, ha. mi sokan va­gyunk, azzal biztosítjuk boldogabb jö­vőnket, békénket. De ezt nemcsak sze- retnám, hanem elmondom azoknak, akik még a régihez ragaszkodnak, hogyan küzdöttem le én is a maradi gondolko. dóst, hogyan győződtem meg az ói élet nagyszerűségéről, hogy mattnál többen lépjenek be a csoportba, Kodncsák Antal tszcs-tag, Pásztó. Pártunk már hosszú ideje és külö­nösen a Kongresszus éta napirenden tartja a takarékosság kérdését. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói is sok eredményt mutathatnak fel ezen a téren. A mozgalomnak új len­dületet adott Gaz'’ Géza elvtárs kezdeményezése, aki a hulladékok és melléktermékek jobb felhasználásá­val megadta az anyagtakarékossági mozgalomnak azt a tartalmi célki- (üzést, amelynek alkalmazásával úgyszólván minden i zemben ezer és ezer lehetőség kínálkozik A mozga­lomba a dolgozók mellett a mérnö­kök. művezetők és mesterek is be­kapcsolódtak, hogy dolgozó népünk javára fordítsák alkotó kezdeménye­zésüket. A Salgótarjáni Acélárugyárban eddig 15 javaslat futott be. amely kb. 400.000 forintos megtakarítást jelent a gyár és népgazdaságunk számára. Különösen kitűnik és kö­vetendő példa Vonsik Tibor sztahano­vista üzemág-vezető munkássága. Vonsik Tibor a napraforgó ojaj sza- lageüzésre való felhasználásával 50 ezer forintot, a kiselejtezett henge­rek újrafelhasználásával évi 31.000 forintot, a konzervdobozokhoz szük­séges szalagok egyoldalú őnozásávaj évi 161.000 forintot takarít meg. lyett 120 forintot kap érte a gyár mázsánként. Ilyen eredmények láttán nyugod­tan mondhatjuk, hogy az Acéláru­gyár dolgozói jó követői Gazda elv­társnak. Egyetmás intézkedés a ve­zetők részéről is történt a mozgalom kiszélesítésére, pl. az, hogy iizemen- kiut javaslatládákat helyeztek el. ahová a dolgozók elgondolásaikat bedobhatják. De ennek ellenére az acélárugyári pártbizottság nem tartja megfelelően kézben a Gazda- mozgalmat. A pártbizottság 4 héttel ezelőtt egyebak között tárgyalta ezt a nagyjelentőségű mozgalmat, amely már eddig majdnem félmilliós meg­takarítást jelentett a gyárnak. Ha­tározatot hoztak arról, hogy a válla­latvezetőség jutalmazásokkal ser­kentse a mozgalom fejlődését, ezt egyszerűen nem hajtották végre és ezidáig egyetlen dolgozót sem jutal­maztak meg javaslataiért. Egy hó­nappal ezelőtt lezajlott pártbizottsá­gi ülés óta nem törődtek azzal, hogy az üzemben a szemléltető agitáció módszereivel is népszerűsítsék Gazda elvtárs kezdeményezését. Nincs egy felirat, egy fénykép, vagy rajz, amely erre felhívná a dolgozók fi­gyelmét. de a technikai intézkedése­ken 1ú| azzal sem törődtek, hogy » Vonsik elvtárs az üzemben 13 tagú 'J népnevelők megfelelő agitációs érve­brigádot vezet, akik valamennyien résztvesznek a Gazda-mozgalomban. Longauer, Hábel, Vrana és Papanecz elvlársak, a gazdasági szerszámgyár dolgozói 55.000 forintot takarítanak meg azzal, hogy a kronvanadiumos csavarkulcsok hulladékanyagát ko­vácsolásával kisebb méretű kulcsok gyártására alkalmazzák. Nikkel Jó- zsef művezető javaslatára az eltö­rött elhasznált hengerekből külön­böző szerszámokat készítenek. Ezen­túl a gyárba érkezett húzógépekből a csöhuzógytirüket, — minthogy ar­ra az űzőmnek nincs szüksége — felajánlotta a Rákosi Műveknek és ezzel 205.000 forint megtakarítást biztosít. Fekete József művezető az elhasznált márga köveket megeről­tette és így havonta 5—6 mázsa esiszolószemcsét nyert. De így lehet­ne még sorolni tovább Hegyesi Gyu­la szerszámhegesztő és Fürst László géplakatos javaslatait, akik közel 2.5 ezer forintot takarítottak meg augusztusban, vagy Szabó Antal géplakatos elgondolását aki a gáz­olaj újráfelhasználásával 25 kg. ér­tékes anyagot nyert vissza, vagy azt. hogy a szögverőben a gyártási eljárás módosításával I mázsánál 6 kg. hulladékot tudnak megtakaríta­ni. Czuder György hengerköszörüs az elhasznált csiszolókőre»gok kisebb típusú csiszológépeken való felhasz- lásával évente 25.000 forintot. Sza­bados Pá.l gyártásvezető és Szabó József 5. kötő a hengerelt * árukról lekerült véghulladákot beolvasztás helyett más gyáraknak küldik el fel­dolgozás végett és így 13 forint hő­ket kapjanak. Jellemző arra. ahogy ezt a kérdést kezelik hogy az el­múlt hét csütörtökén Gazda elvtárs személyesen járt az Acélgyárban. Rengeteg tapasztalattal, észrevétel­lel gazdagította az anyagtakrékossá- gi mozglmat. — de a pártbizottság, az tizem lapja, a . Tarján! Acél" er­ről egy szóval sem emlékezik meg! A Gazda-mozgalmat tekinlve, az Acélárugyár dolgozói már régen túl­nőttek a vezetők feién. Éppen ezért nem árt. ha. a pártbizottság komo­lyabban foglalkozik a mozgalommal és az irányítást kezébe veszi. A kommunisták példamufáfásával, a? agitáció különböző módszereinek fel­használásával érjék el. hogy a gyár dolgozói úgy őrködjenek az anyag gazdaságos felhasználásán, mintha az közvetlenül személyi tulajdonuk lenne. A pártbizottság vonja fele­lősségre a vállalatvezetést, a jutal­mazások elhanyagolásáért, hasson oda. hogy a dolgozók javaslatait a lehető leggyorsabban elbíráljak, ér­tékeljék. Ez annál is inkább fontos, mert volt olyan javaslat a szögve­rőben, amit maga a gyári anyagta­karékossági felelős sem ismert. Szá­molni kell azzal, hogy a dolgozók száz és száz javaslata fog beérkez­ni és hogyan fogunk majd azokkal foglalkozni, ha már most akadozik a munka. A pártbizottság feladata, hogy az 1951. évi terv maradéktalan teljesítése szenielőtt tartásával len­dítse előre a Gazda-mozgalmat, a dolgozók javaslatai fölött való éber őrködéssel használja azt fel az ez évi terv jobb teljesítéséhez. Hulladékból értékes anyagok az építészetnél A Salgótarjáni Bányavidéki Építé­szet dolgozói a Gazda-mozgalomba be. lekapcsolódva, nagymennyiségű vas- és tég'aanvagot takarítottak inog. A vas­anyagot már .1—2 év óta elheverve, mint selejtet kezelték. Most ezek a selejtnek hitt vasanyagok különböző munkahelyeken bedolgozásra kerültek s így az acélgyári építkezésnél 4.152 Ft értékben, a kollégiumi építkezés­nél 4.32Q Ft értékben, a megye­háza építésénél 2.J60 Ft, míg a városi lakásépítkezésnél 2.880 Ff értékű elfekvő vasanyagot érté­kesítettek. A szétszórt cs elveszettnek veit; hulladék légi a da rabok is bedolgozásra kerültek, amelyből a városi lakásépítő kezesnél LMOS Ft, az acélgyári építke­zésnél 1.117 Ft, a vásártéri építkezés­nél pedig 981 Ft értékű hulladék tég­lát dolgoztak f$l. SZELES BOLDIZSÁR 4450 SZÁZALÉKA A Szabad Kógrád szeptember 1-i száma rövid néhány soros közleményben arról számolt be, hogy Szeles Boldizsár (hajdú) 3 holdas nagylóci dolgozó paraszt ,,hogy nagyobb ^da­rab begyűjt mánygabona ------------- , sé génck 789, tojásbeadási kötelezettségének 160 százalékban leit eleget­Csupán néhány soros közlemény, de benne egy új arcú., a szocializmus fele haladó parasztság fejlődő lelkivilága tükrö­ződik Nem roll mindig Szeles Boldizsár ilyen gondos az állam­mal szemben ilyen kötelességtudó, de lehetett-e egyáltalán? Nem. Szeles Boldizsár élete példa erre. — A felszabadulás előtt 1 holdon gazdálkodtam — be. széli — cs ebből természetesen nem lehetett megélni. Mérik András ,,uradalmában” vállaltam napszámos munkát. így él­tünk, dolgoztam és munkámnak a dologtalan élvezte gyümöl­csét Később apámtól béreltem 4 holdat ■— felibe. A termény jele enyém volt, fele övé, a munkában kimerült öregé. — M érikék idején nem volt becsülete a munkásnak, joguk is csak a gazdagoknak volt. Nekünk, szegényeknek csak a munkából, a nyomorból jutott. Ez volt a felszabadulás előtti proletár sorsa Nagylócon, ez Pdsztón, ahol Almásy gróf és Kohut Vilmos szipolyozla a főid népének vérét és ez, szerte a lökés Magyarországon. A felszabadulással megváltozott a helyzet Magyarorszá­gon. L elosztották Nagylócon is a Mérik-féle uradalom földjét. Szeles Boldizsár is kapott 2 holdat, a maga gazdája lett. De édesapja 4 holdját ma is ő dolgozza. Sok mindet megváltozott Nagylócon. A volt cselédek, nincstelen kisemberek lettek a falu vezetői. Szeles Boldizsárt a Défoszbc gazdasági vezetőnek választották. Mélységes fele­lősség érzettel, nagy alapossággal végezte a reá bizottt mun. at' és úgy érezte, hogy a munka jó elvégzésétől az égést or­szág sorsa függ. 1930 október 22-én, a tanácsválasztás alkalmával a közel 3-000 lakom Nagyi ók községben a tanács helyettes elnökévé választották. Ezután még lelkesebben végezte munkáját. Mint a tanács helyettes elnöke, jó példával jári clöl a begyűjtés teljesítésében. 4 430 százalékban tett eleget a dolgo­zók államával szembeni kötelességének. Munkája becsületes elvégzéséért megbecsüli Szeles Boldizsárt a dolgozók állama, 'A járási, sőt a megyei tanács üléseire is meghívják, k’kéiili véleményét, hogy tapasztalatai felhasználásával fogjanak az előttük ódió feladatok végrehajtásához. Augusztus 26.án nagy kitüntetés érte. Meghívót kapott, hogy negyeim,agával vegyen részt, mint Nógrádmegye kül­dötte. a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott növény termesztési konferencián. Szeptember 2~án a bányásznapi ünnepségeken Fctöfibányán képviselte a nagylóci dolgozó pa­rasztokat. Vezető ember, a: ország felelős vezetőié lett Sze­les Boldizsárból. Felelősséget érez a: ország sorsáért. Uj arcú parasztságunk méltó képviselője. De nem minden emberben olyan erős a szocialista gon­dolkozás, niint Szeles Boldizsár Iclkületében. Kozma Bnldiz zsá' 8. Kusza Kálmán 10 holdas dolgo-ó parasztok, bár 10O százalékig elegei tettek begyűjtési, kötelezettségüknek, fele - legüket nem adták 'be az államnak, a szabad piacon akarja'.: crckesitcni, ott több pénzt kapnak érte — gondolják, •— sót lehel, hogy fekete áron is elmegy. Pedig .7 dolgozók állama nem ingyen kéri. dolgozó pa­rasztoktól, hogy felesleges gabonájukat C vételi jegyre adják be. Szeles Boldizsár, Kasza Kálmán és Kozma Boldizsár egy falubeliek és mégis milyen, döntő kütömbség von gondolkodás módjukban. Kozma és Kasza cselekedeteit sok cselben a múlt szelleme vezérli. Szeles Boldizsárban már az ájtiptisá, a köz érdeket az egyéni érdek elé helyezni tudó paraszt jel­lemvonása tükröződik. Szeles Boldizsár miután minden felesleges gazbonifdt beadta a dolgozók államának, 1.200 forint értékű vásárlási utalványt kapott, egyrészt már bevásárolták. Egy pár bakan­csot, II méter textilárut, alsóruhákat, Boldizsár fiuknors nadrágot vásároltak. Szeles Boldizsár becsülettel teljesíti azokat a kötelessége­ket. amelyekkel a tanácsválasztások alkalmával megbízták; példamutatóan élenjár, a munkában és a haza iránti kötele­zettségi k teljcsilésében. Ez van tehát a rövid hír mögött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom