Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-15 / 38. szám

A pártfunkció jelentősége és bx új veietőségválasítás Hogyan harcoltak Déli-bánya dolgozói, rezetői a kormány zászlajáért? e VII. évfolyam 38. szám Ara 50 fillér 1951. szeptember 15 Minden erővel az évi terv teljesítéséért Az augusztus 20-i verseny újabb győ­zelmeket hozott megyénk üzemei szá­mára. Déli-bánya elnyerte a Miniszter- tanács zászlaját, Margittáró, Kazár és Fővölgy dolgozói miniszteri és szakszer­vezeti zászlókat nyertek és a versenynek ebben a szakaszában egész sor élüzeni hirdeti vezetőink és dolgozóink jó mun­káját. Megyénk bányászainak, ipari dolgozói­nak mintegy 70 százaléka tett felajánlást Alkotmányunk tiszteletére. A felajánlá­sok között nemcsak a termelés százalékos emelése szerepelt, hanem az évi terv idő- előtti teljesítésére, az anyagtakarékos­ságra, selejtcsökkentésre, vagy munka­módszerátadásra, újítások bevezetésére, új gyártási eljárások megszerkesztésére vonatkozó felajánlások is voltak. Ez pe. dig azt mutatja, hogy emelkedett a munkaverseny minőségi színvonala, párt- szervezeteink és műszaki vezetőink a felvilágosító munka során egyre jobban ráirányították a figyelmet saját bányá­juk, üzemük termelésének szűk kereszt- metszeteire. Az Alkotmány tiszteletére teitt felajánlások megvalósításának ezek mellett döntő pozitívuma volt, , hogy a dolgozók aktívan, kezdeményezően vettek részt a versenyben, mindjobban megér­tették a vezetők és a dolgozók Sztálin elvtársnak azt a tanítását, miszerint „A verseny valójában a szocializmus épí­tésének kommunista módszere, amely a dolgozók milliós tömegeinek lehető leg- nagyobbfokú aktivitásán alapul.” A ver­senynek ebben a szakaszában megja­vult a verseny nyilvánossága. A Salgó­tarjáni Acélgyárban és a többi üzemek­ben naponta értékelték a versenyt. Az üzemek kapuiban, a bányák bejáratainál csoportosan álltak a dolgozók a versney. táblák előtt és vitatták az eredményeket. A Balassagyarmati Magasépítésnél „Ha­barcs Ferkó" nézte kritikai szemmel a versenysZtellemet és fedte fel a hibákat. Pártszervezeteink a verseny szolgálatába állították a hangos híradókat és a kultúr- brigádok csaszluskái, valamint a legjobb dolgozóknak adott szerenádok, nagyban hozzájárultak az eredmények eléréséhez. . Megjavult a műszaki vezetés is. Szoros­patak, Kossuthtáró és Tiribesakna mű­szaki vezetői például naponta beszélték meg a feladatokat a műszaki középkáde. rekkel, a vasas szakszervezet területi tit­kársága pedig rendszeresen járta az üzemüket, hogy közvetlenül a munkahe­lyeken adjon segítséget a verseny fej­lesztésében. Augusztusban elértük, hogy mind a három bányavállalat teljesítette tervét, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár és a többi üzemek is globális tervtelje­sítést értek el. Egy-egy ilyen versenyszakasz idején általában megjavult az agitáció, folyama, tps a munkaellátás, értékelik a verseny állását, egyszóval — folyik a verseny. De annál helytelenebb,, hogy egy-egy versenyszakasz lezáró'dása után mintha csak pihenni térne a tervezés, a vezetés, a termelés visszaesik, ellanyhul a párt. munka és rövidesen kiderül, hogy az üzem termelésében komoly bajok van­nak. És ez így van megyénk területén az Alkotmány tiszteletére indított verseny bezáródása után is. A Salgótarjáni Acél­árugyárban és a Tűzhelygyárban egysze. rűen megszüntették a verseny naponkénti értékelését. Az Acélgyárban a verseny­adminisztrátort más beosztásba helyezték, most ezt a munkát 'bem csinálja senki. Jellemző, hogy a vasas szakszervezet az augusztus 20-i verseny bezáródása után 10 nap helyett csak 2 hetenként kér versenyjelentést az üzemektől, de az sem érkezik be rendesen. Megszűnt a verseny nyilvánossága is és régi eredmények po­rosodnak a versenytáblákon. Az Acél­gyárban azt várják, hogy mikor közöl a sajtó újabb versenyfelhívást, ami arra vall, hogy a versenyt külön, valamiféle ünnepi feladatnak tartják. A salgótar­jáni állomásokon grafikon mutatta, hogy a három bányavállalat versenye hogyan alakul. Bosszantó, hogy a grafikon szer. kesztői már augusztus ‘ 29-én befejezett­nek tekintették a versenyt és a táblák még mindig szégyenteljesen hirediik. hogy a verseny nyilvántartásával foglalkozó szervek elaludtak. Persze csak egyes vezetők, csalt egyes' párt- és szakszervezeti funkcionáriusok, műszaki vezetők tartják külön feladatnak :i terv teljésítésétől a munkaverseny to- vábbfeilesztését. Akik ígv gondolkodnak, azoknak érdemes tanulni a salgótarjáni kollégiumi építkezés Szabó ácsbrigádjá. tói, akik augusztus 20-ig 35 500 forintot takarítottak meg, most elhatározták, hogy nemcsak az 1 m-es és 80 cm-es hulladék deszkákat, hanem még a 20 cm-ket is fel­használják a táblás zsaluzáshoz. Vagy érdemes tanulni a délibányai dolgozók­tól, akik elhatározták, hogy a Bányász­nap után sem csökkentik a verseny len­dületét. Száméi József vájár vállalta, hogy ezévi tervét december 15-re, Tóth Mihály pedig december 10-re befejezi. Felada. tolt jelölt meg Simon Miklós sztaháno- vista vájár, amikor Déli-bánya dolgozói nevében átvette a kormány zászlaját, ele­ket mondotta: „Pártunk útmutatásait továbbra is hűségesen fogjuk követni és a versenyszellem ébrentartásával min­denkor olyan termelést fogunk elérni, amellyel méltók maradunk arra a dicső­ségre, hogy ezt a zászlót megőrizzük.” Augusztus 20-a után olyan komoly feladat áll előttünk, mint ötéves tervünk második évének teljesítése, túlteljesí­tése. Különösen bányáinknál, de a többi üzemeinknél is nemcsak a hátralévő terv­időszak előirányzatát kell megtermelni, hanem meg kell adni az államnak azt is, amivel az eddigi lemaradások következ­tében adósok. Semmi ok nincs tehát arra és bűnös mulasztást követnek el ott, ahol megengedik a versenylendület lány. hálását, ahol újabb versenyfelhívásokra várnak. A második tervév megvalósításá­nak legnehezebb időszaka következik, a legnagyobb feladatok állnak előttünk, hogy felemelt ötéves tervünk ezen ré­szét győzelemre vihessük. Mi tehát a teendő? Mindenek előtt leszűrni az augusztus 20-i verseny tapasztalatait és hiányosságait. Itt különös figyelemmel kell kísérni, hogy nem etry üzemünknél a számszerű vállalások között nem volt valóságos teljesítés. Különböző bürokra­tikus fogásokkal nagyszerű számokat mutattak ' ki egyes vezetők az Acéláru­gyárban is és most kiderül, hogy a hi- deghengerdénél és több más üzem nem teljesítette augusztusi tervét, —■ amit nem lehet az anyaghiányra fognia és ami mutatja, hogy a vállalások csak papíron maradtak. Ez egyben arra is figyelmez­tet, hogy nap mint nap cl kell mondani a dolgozóknak, tovább harcolni az évi terv teljesítéséért most legfontosabb kö­telességünk. Újra kezd lazulni a munka- fegyelem, emelkedik az igazolatlan hiány, zás, a melegcsákányváltás is legtöbb bányánál csak papíron van meg, amely szintén a fenti feladat végrehajtásának hiányát mutatja. Több bányaüzemnél 1— 2 mázsávál visszaesett a napi fejtelje­sítmény, de van mit tenni az építkezésnél a határidők betartására vonatkozóan is. Minden erőt mozgósítani kell tehát évi tervünk teljesítésére, túlteljesítésére. Fel kell használni az elmúlt verseny ta­pasztalatait, törődni kell azzal, hogy a most folyó termelési értekezleteken a dolgozók javaslatainak százai lendítsék előre a munkát. Pártszervezeteinknek meg kell javítaniok a terhelés ellen­őrzését, javaslatokkal kell élniök az új munkamódszerek szélesebbkörű bevezeté­sére. Meg kell javítani a műszaki vezetés minőségét is, amelynek, egyik fontos fel­tétele a felelős egyszemélyi vezetés. A bányász pártbizottságok, de valamennyi pártszervezetünk behatóbban foglalkoz. zék az új munkásokkal. Ne hagyják ma­cukra, kitéve az ellenség befolyásának úgy. mint Nagybátonyban. Párt-, szak- szervezeti és műszaki vezetőink harcol, janak a munkafegyelem megszilárdítá­sáért, tartsák nyilván a hosszúlejáratú versenyszerződések teljesítését, adjanak meg minden segítséget a 100 százalékon alul termelőknek, hogv necsak a mun­káslétszám emelkedjék, hanem azzal együtt a termelékenység is növekedjen — szélesítsék tovább a Gazda-mozgal­mat í A terv megvalósítása harc kérdése- Harcolni kell minden régi ellen, harcolni kell az újért, következetes harcot kell folytatni a tervteljesítést akadályozó el­lenség ellen. A nemzetközi helyzet éle­ződése jbbb munkát követel meg. A bé­kéért harcolni pedig egyet jelent telje, síteni, túlteljesíteni termelési terveinket, ma jobban dolgozni, mint tegnap, hol­nap többet termelni, mint ma, — csak ez biztosíték arra. hnev ez imperialisták erőnk láttán meghúzódnak’. finnen ezért tehát most minden erőnket ezévi tervünk teljesítésére, túlteljesítésére kell mozgó­sítani. IíitlfőM’ vendégeli iflniKk Saltréfnríúnba a IVéphadsereg Nap*« alkalmából Dolgozó népünk szeptember 29-én ünnepli a Néphadsereg Napját. Ebből áz alkalomból Magyarországra érkez­nek a Szovjetunió és a baráti népi de­mokráciák fegyveres erőinek művész­együttesei... A küldföldi vendégelt egy csoportja szeptember 22-cn Salgótar­jánba is ellátogat, hogy bemutassák művészetüket, szorosabbra fűzzék e barátságot. AZ ÚJ GYŐZELME BERCELEIV Huszonnégyen megalakították az „Aranykalász“ tszcs-t 7 915-TŐL NAGYOT FEJLŐDÖTT J- BERCEL KÖZSÉG nol.it.ikai, gaz­dasági és kulturális téren egyaránt. Száz­szorta nagyobbat, mint a munkásnyúzo Horthy, csendőr szuronnyal támogatott 25 esztendős uralma alatt. A fejlődést mutatja, hogy majdnem minden parasztházból eltűnt a „Horthy kultúrpolitikáját hirdető" egészségtelen petróleumlámpa. Az ötéves terv villanyt adott Bérednek. A 16800 forintos be­ruházáson épült állandó napközi otthon­ban a dolgozó parasztok szemefényci, a kisgyermekek nevelődnek, játszogatnak, gondtalanul, boldogan. 640 forintos költ­séggel a községi kerekeskutat is kijavítot­ták. 33.000. forinton épült népfürdő — a dolgozó parasztság egészségét védi. 22.000 forintos beruházással egészségesebbé, mo­dernebbé, kényelmesebbé építették az ál­talános iskolát- 6400 forinttal a tanács. házát is tatarozták. No meg ott van az 180-000 forinttal felépített szociális ott. hon is, ahol a munkaképtelen öregek bol­dog megelégedéssel tölthetik el napjaikat. Bereden azelőtt a munkanélküliség volt a legnagyobb gond. Igaz, nyáron akadt munka a kuláknál bőven, de télen annul nagyobb volt a baj. Ma már senki nincs munka nélkül Bereden. Még a munka- nélküliség gondolata is meghalt. Az ötéves terv 1 mililó 800 ezer forintos beruházás­sal modem kőbányát adott Bérednek. A bánya 100 dolgozónak biztosít jobb életet, A munkásosztály gépállomást is adott a berceli dolgozó parasztságnak. így kőny- nyebbé vált a munka, növekedett a ter­méshozam is. Az is igaz, hogy a traktor­szántás jövedelmezőbb egybevont föld- táblákon, mint aféle kis nadrágszíjparcel­lákon. Ezt igazolja a V őrös Csillag ter­melőszövetkezet terméshozama is. Míg a szövetkezet átlagtermése búzából elérte az 1343 kg.ot, addig az egyénieknél csak 820 kg folt. L Z A PUSZTA SZÁMADAT IS AZT BIZONYÍTJA, hogy Bered dolgozó parasztsága iparunk rohamos fejlődéséhez képest igen keveset termel. Nem tudnak elegendő terméket adni fejlődő iparunk, nah, nem tudják kevés termelvényükkel jobbá fordítani saját sorsukat, de az ala­csony terméseredményeikkel nem tudnak hozzájárulni népgazdaságunk fejlesztésé­hez, így gátolják a falu mezőgazdasági gépekkel való ellátását, a villany beveze­tését, iskolák építését, vagyis azt a fejlő­dést, amely még kulturáltabbá, jobb- múdúbbá tenné Bered községet is. Igen, ha az apró egyéni gazdaság továbbrajis változatlan marad, nem tudjuk, de nem is lehet a falusi tömegek számára meg­teremteni a jólét cs a kulturált élet fel­tételeit. Gerhát Pál és 16 társa már 1948-ban, Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után felismerte, hogy csak a nagyüzemi terme, lés adhat a falunak jólétet. Megalakítot. ták a „Vörös Csillag’ tenneiöcsoportot. Azóta bebizonyították, hogy a szövetkezeti társasgazdálkodás valóban egyet jelent a jobb és eredményesebb munkával, maga­sabb terméseredményekkel, több élelem­mel, ruhával, lábbelivel és kultúrával. Gerhát Pál a múlt évben két kerékpárt, rádiót, feleségének, gyermekeinek, de saját maga számára is több ruhát, cipőt és sok más szükségleti cikkket tudott vásárolni. Bevezettette lakásába a villanyt. Ebben az évben még nagyobb jövedelemre számít­hat. A természetbeni juttatáson kívül 10 ezer forint lesz évi tiszta jövedelme. Ezzel szemben Mrávik János ötholdas dolgozó parasztnak 6800 forint. Tehát mindenki látja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás több élelmet, terményt ad az országnak, nagyobb jövedelmet biztosit a dolgozó parasztságnak. Ezért fordul most. Bércéi dolgozó parasztsága arccal a szövetkezet jelé, ezért választotta alig kél nap lefor­gása dalt több mint 40 dolgozó paraszt- család a szövetkezeti gazdálkodás útját. A BERCELI DOLGOZÓ PARASZT- SAG szövetkezeti útra való áttéré­sét a népnevelők is nagyban elősegítik. Sorról-sorra járják a dolgozó paraszt családokat és türelmes, meggyőző mun­kával ismertetik a „Vörös Csillag” ered­ményeit, tagjainak jobb életjormáját. — Látod Mrávik elvtárs, mindenütt azzal vágnak vissza, hogy Te miért nem mutatsz példát a belépésnél, mint párt. tag. Jössz velem agitálni a szövetkezet előnyéről, amikor még Te sem vagy tagja. Itt van egy belépési nyilatkozat, töltsd ki. meglátod eredményesebb lesz a mun­kánk, ■— magyarázza Szoó elvtársnő. — Majd még az úton meggondolom, elvégre nem olyan egyszerű dolog ez, for­dulópont az ember életében ... Nincs igazam? — kérdi Mrávik elvtárs . így vitatkoztak, míg be nem léptek a tanácsházába, ahol Francia József vb-tag, Szilfai József községi páttlitkár és Táti­déi József a járási pártbizottság munka­társa épp a belépési nyilatkozatokat né­zegették. — Eredmény? — kérdi Francia elvtárs. — Többet is hozhattunk volna, — vá­laszolja Szoó elvtársnö, majd Mrávik felé mutatva tovább jolylctja — hiányzik a példamutatás. — Mrávik elvtárs, Mrávik elvtárs..., hát mikor gondolja meg? Nem hozták még szégyenbe a többi gazdatársai? — kérdi fejcsóválva Tandel elvtárs. No most idefigyeljen: maga szerint milyen párttag az, aki nem teszi magáévá a Párt cél­kitűzéseit és nem jár jó példával elől an­nak gyakorlati végrehajtásában? E kérdést néma csend fogadta. A bent. lévök tekintete Mrávik elvtárs jelé irá- 1nyúl. Mindenki várta a választ. Mrávik elvtárs gondolkodik, majd finom veríték- cseppek jelennek meg arcán, látszik rajta, hogy alaposan meghány ja-ved a feltett kérdést. Majd hirtelen határozottan vá­laszol: — Hát . . ., hát az nem is párttag! — Hál akkor mondd meg nekünk, Te most milyen párttag vagy? — kérdi Szoó, elvtársnö. Francia elvtárs közben megírt egy be­lépési nyilatkozatot és úgy tartotta kezé­ben, hogy azt Mrávik elvtárs is láthatta, Mrávik elvtárs tekintetével mintha a kö­rülötte lévő elvtársaitól kért volna választ, Tekintete a belépési nyilatkozatra szege- zödik, majd gondolkodó arcára öröm­mosoly ül, kikapja Francia elvtárs kezé­ből a nyilatkozatot és aláírja. — Elvtársak, én ilyen párttag vagyokj, — s kezével meglengeti a körülötte lévők előtt a belépési nyilatkozatot, majd ki. szaladt az ajtón egyenesen hazajelé tar­tott. Már a kapuból kiállította: — Anyjok, hívd össze a rokonságot.. ,, beléptem a szövetkezetbe . ■., most ala­kítunk egy újabb csoportot, Ezt fogjuk megbeszélni velük ... De siess ám, mert drága az idő! A ROKONSÁG CSAKHAMAR ÖSZ­y± SZEFUTOTT. Eljött Serjöző La­josáé 5 és jel holdas, Urbán József szom­széd. 7 és fél holdas, Mrávik Pál Miskó 7 holdas. Dobos Pál 5 és fél holdas, Mrú~ vik János 6 és félholdas, összejöttek vagy 21-en, akik megbeszélték a csoport- alakítás problémáit. Együttesen elhatároz­ták. hogy a Il-cs típus szerint fognak dolgozni, csoportjuk az „Aranykalász” nevet fogja viselni. (Lantos) „Felhívással fordulunk asszonytársainkba», hogy szakítsanak a kétlaki élettelu A bórnoi bányászasszonyok tszcs-t a1 okította'« Mi, Búm a községben lakó bányász- asszonyok, az utols óvok során egyre jobban éreztük, hogyan nehezíti meg férjeinknek a bányában végzett mun­káját, hogy a bányamunka után még a földeken is dolgozniok kellett. Saját magunkon tapasztaltuk, hogy az ilyen munkás sohasem tudja kipihenni ma­gát és éppen ezért jó munkát egyik helyen sem tud végezni. Ezenkívül a keresete is nagyobb lenne ha csupán az üzemben dolgozna és a földje is jobban lenne megművelve, ha a tszcs művelné, mint így, hogy 6 napi' mun­kája után fáradtan dolgozza meg. így mind a két helyen csak fél munkát tud végezni, még ha jó munkás, ak­kor is. Itt van például Topják Vinca, aki jő bányász. Átlagteljesítménye 160 szá­zalék, de ha nem fárasztaná otthon a földön végzett munka — mert otthon 4 hold földnek a megnjüvelésc vár rá —, akkor átlagteljesítménye már a 200 százalékon felül volna, mér szta­hanovista is lehetne. Ez viszont több keresetet, kedvezményt és még na­gyobb megbecsülést is jelentene. Mindezekre Rákosi elvtárs beszéde hívta fel a figyelmünket. Nagyon el­gondolkodtunk Rákosi elvtársnak azon szaván, amit az országos bányászér- tekozleten mondott, hogy ,,most a föld, amely 15—20 évvel ezelőtt az a mentő öv, vagy az a szalmaszál volt, amelybe a fuldokló kapaszkodott, malomkő kezd lenni a nyakán, amely húzza öl lefelé, csak 6 ezt még nem veszi észre. Meg­vagyok arról győződve, hogyha az ilyen kétlaki munkás számadást, csi­nál, akkor ki fog derülni, hogy rosz- szabbul jár/- Es amit eddig Rákosi elvtárs mondott, az minden úgy is volt. Mi is számadást csináltunk és ki­derült, hogy tényleg rosszabbul jár­tunk. Tudjuk, hogy az a Párt, amely vezet bennünket a fölemelkedés útján, a fölemelt ötéves tervünk sikeres vég­rehajtásán keresztül :i~ szoeializmur felépítéséhez, amelynek segíiségével elűztük a' földesurakat a bányakáro­kat, az csak a mi javunkat akarja. Mi megfogadtuk Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatását és megalakítottuk a ter­melőszövetkezeti csoportot. Ha minden asszonytársunk ilyen számadást csinál, akkor belátja, hogy akkor lesz férjé­nek igazi élettársa, akkor harcol ha­tásosan a békéért, ha követi példán­kat és leveszi a kettős terhet a férje válláról, mint ahogy azt mi tettük.- Éppen ezért felhívással fordulunk asz- szonytársainkhoz, hogy szakítsanak a kétlaki élettel. így nemcsak több sze­net, több iparcikket adunk az országa nak, hanem a tszcs-ben jobban, gon­dosabban művelhetjük meg földjein­ket és Így nagyobb terméseredményt, több .jövedelmet tudunk elérni. Torják Vincéné, Toriák Félné, Csörge Pálné, Szabó Mátyásné, Szabó József né, Torják Jánosné, Csörge Istvánná, A tanácsok adjanak nagyobb segítséget a paraszt küldöttek beszámolóinak megtartásához p1 n, mint a Szovjetunióban kinn járt parasztküldöttség egyik tagja, lá­togatom a falvakat. Gyűléseken ismerte, tem a Szovjetúnió szocialista mezőgazda­ságának eredményeit, a kolhozpsrasztság gazdag életét, amelyet a nagyüzemi ter­melés teremtett meg számukra. A fal­vak dolgozó /parasztjai nagy érdeklődés­sel hallgatták a beszámolót, amelynek eredményeként több új termelőcsoport jött létre, sok parasztcsalád pedig a már meglévő termelőszövetkezetekbe lé­pett be. A dolgozó parasztok tehát várják be­számolóinkat, de sajnos az a tapasztalat, hogy a helyi tanácsok, amikor megkapják az értesítést, hogy községükben paraszt­küldöttség fog beszámolót tartani, azt bedugják a fiókba. Ennek az a követ­kezménye, hogy amikor a küldött meg­érkezik a faluba, közvetlen az előadás megkezdése előtti félórával szaladnak gyorsan kidoboltatni, hogy mi is készül a községben. Az ilyen felelőtlen munka után természetesen, nincs ered­mény, mert hisz a dolgozó parasztok nem lettek idejében értesítve így volt ez Kisbárkányban és Bocsárlnpujtőn, Ne felejtsék el a tanácselnökök, hogy a beszámolók nagyban elősegítik a dol­gozó parasztok szövetkezeti útra való át­térését, a szocialista mezogazdasag minél előbbi kialakítását, a dolgozó parasztság jobb életét. Ezért helyes, Jia a tanács­elnök elvlársak az ilyen gyűléseket ala­posabban, lelki ismeretesebben készítik elő. Márkus Erzsébet. Salgóíarjáni Állami Gazdaság A palotási „Palóc“ tsz versenyfelhívása az őszi munkák gyorsabb el A palotási ..Palóc“ tsz a legutóbb bi csoport gyűlésen a megye valameny- nyi termelőcsoportjait versenyre hívta ki a betakarítás és az őszi szántás- vetési munkálatok jó elvégzésére. Versenyfelhívásukba foglallak, hogy a napraforgó, maglucerna és maghere kaszálását szeptember 15-ig elvégzik, 20-ig poriig elcséplik. A kukorica tö­rését, a burgonya ásását, a kukorica- szár levágását, a cukorrépa ásását és szállítását október 15-ig elvégzik. Szeptember 15-ig elvetik az őszi ár­pát, bíborherét, szöszösbükkönyt és a keverék takarmányokat, szeptember 20-ig pedig a rozsot, október I5-lg a vegzesere búzát. A vetőszánlást 20, de legalább 22—25 cm. mélyen végzik. Csávázott vetőmagot vetnek, a vetést teljes egé­szében géppel végzik, a búzát ivedig keresztbe vetik. Minden hold bűzave- téshez 1 mázsa szuperfoszfátot é; fél mázsa péti sót használnak fel. A3 őszi mélyszántást november 15-re be­fejezik. A felhívásban azzal fordulnak a megye többi tszcs-ihez, hogy fogadják el ezt a versenyt, mert a gyorsan el­végzett őszi munkálatokkal felemelt ötéves tervünk sikeres befejezéséhe a janiinak hozzá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom