Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-08 / 37. szám

1951 szeptember 8. SZABAD WB9BAB «Számolják fel a bürokráciát, segítsék a Cxazcla-mozgaljtnat „ «« a Salgótarjáni XJveggyár vezetői > Sztálin elvtárs mondta: ..Amíg a kapitalizmusban a munká­sok úgy tekintenek a gyárra, mim szamunkra idegen tulajdonra, vagy in­kább mint börtönre, addig a szovjet rendszerben a munkások már nem úgy néznek a gyárra, mint börtönre, ha­nem mint hozzájuk közel áltó, saját ügyükre, amelynek fejlesztésében és megjavításában a legmélyebben érde­keltek. Álígna szükséges bizonyítani hogy a munkások új viszonya az üzem liez, a vállalathoz, az, hogy közel érzik magukat hozzá, egész iparunk legna­gyobb mozgató ereje. Kzzcl a körül­ménnyel kell magyaráznunk azt a tényt, hogy a termelés technikájában napról-napra növekszik a munkásfel­találó és az ipari szervezők száma.“ A' dolgozóknak az államhoz és a mun­kához való megváltozott viszonyát jellem­zi Magyarország, köztük megyénk fej­lődő* újító mozgalma is. A Salgótarjáni Üveggyárban 1918 decemberétől a mai napig 796 darab újítási javaslat futott be. Ez azt jelenti, hogy azóta minden évben egy millió forintot takarított meg, vagy eredményezett az újító mozgalom. Az újitómozgalom egyik kiváló harcosa Angyal Barna, akinek ezidáig 85 újítási javaslata volt, de a többi között kiváló eredményeket tud felmutatni Horváth József préselő és Gátszegi .Tartós csiszoló­mester is*, akiknek újítási javaslataik nagyban elősegítették a termelés emelé­sét, valamint a vállalat önköltségének csökkentését. A dolgozók megváltozott viszonyát igazolja Medc István préselő újítása, aki a formába bekerült opáltá­nyérok fazonvasra való helyezésével a behorpactásból adódó selejiet lényegesen csökkentette.. Ez az újítása még 1950 decemberében született meg, azóta éven- kint 28 780 forint megtakarítással gaz­dagítja a Salgótarjáni Üveggyárat. Kruspán Ede és Dupák Ferenc üvegfú­vók pedig a balon hűtésének módosítá­sával biztosítottak évi 12 ezer forint megtakarítást. Az újító mozgalom, amely «a szocialis­ta gazdasági rendszer építésének egyik legfontosabb tényezője, állandó fejlődést mutat. Ez a fejlődés részben a benyúj­tott javaslatok számának emelkedésében, de nagy mértékben az újítások gazdasági eredményeinek növekedésében mutatkozik meg. A kiterjedt sztahanovista és újító mozgalom megfelelő támogatás mellett biztosítja az üveg gyártásának technikai fejlesztését. Újabb és újabb találmányok tesznek szükségtelenné drága import cik­keket, de ugyanakkor jelentős megtaka­rításokat eredményeznek népgazdaságunk számára. Gritz Viktor, üvegesből lett műszaki vezerő és Varga Gyula olvasz­tómester a külföldi eredetű szódánál — amelynek beszerzése nehézségekbe ütkö­zik — az egész keverék átalakításával a kristály üvegnél jelentősen leszorították a felhasznált szódamennyiséget anélkül, bogy a minőség rovására ment volna . Uiítási módszerükkel 11.650 forint meg­takarítást érnek el évente. De így sorol­hatnánk százával azokat az újításokat, amelyekéi a Salgótarjáni Üveggyár ön­tudatos dolgozói a gyártástechnika meg­javítása, a termelés emelkedése és az önköltség csökkentése érdekében alkot­tak. Elítélendő és súlyos hiba azonban, hogy a dolgozók nagy érdeklődése mel­lett, a'műszaki vezetők, de maga a válla­lat vezetősége sem tanúsított kellő fi­gyelmet a benyújtott ’értékes újítások felülvizsgálására, illetve annak alkalmaz­tatására. Az üveggyárnál gyakran változtak az újítási felelősök. A műszaki vezetők pe­dig ímmel-ámmal, idegenkedve veszik tudomásul, ha cgyegy újítást kísérlet alá kell venni. A vállalat részére meg­adott kísérleti alapokat nem használ iák ki és így a kísérletek nem is folytak olyan mértékben, amilyen számban folyt áz újítás. Sándor János, aki augusztus 1-én átvette az újítási felelős munkakörét, 180 darab újítást talált a fiókba lerak­va, elintézetlenül. Köztük olyan nagyje­lentőségű újítást, amely az eddig por­celánból készült biztosító dugó szigete­lőfej üvegből való elkészítését oldotta volna meg. Ezt a jelentős újítást, amely automata készülékkel oldja meg a biz­tosító dugó szigetelő fejének elkészíté­sét, Garami Mihály nyújtotta be. Már nagymennyiségű megrendelést is kaptak az üvegből készítendő biztosító dugó fejre, azonban ennek leszállítását ba­táridőre már nem tudják biztosítani, mivel bürokratikusán kezellek a dolgo­zóktól bejövő újítási javaslatokat. Ez a nagyméretű újítómozgalom bizo­nyítéka az üzem dolgozóinak egyre nö­vekvő öntudatának, de biztosíték^ arra is, hogy továbbfejlesszék, kiszélesítsék a Gazda mozgalmat. Ez a mozgalom szintén megtalálta az üveggyár dolgozói között a kellő* alapját. Angyal Barna faesztergályos legutóbbi ötletnapon vállalta, hogy az eddig eldo­bott vagy felégetett hulladék faanyag­ból ruhafogasokat, séranyeleket. csavar­húzó nyeleket fog készíteni. A következő napon már el is kezdte a hulladék fa­anyagok feldolgozását. Dr. Burmái Mi­hály gyártásvezető pedig brigádot alakí­tott és vállalata, hogy a gyártási tech­nológia minden részletét felülvizsgálják és ahol a hulladék anyag feldolgozása lehetővé válik, ott ezeket fel is használ­ják. A Salgótarjáni Üveggyárból hár­man vettek részt a budapesti Chinoin* gyárban megtartott Gazda mozgalom or­szágos értekezletén. Ezek az elvtársak már üzemrészenkint megkezdték a Gaz­da mozgalom jelentőségének ismertetését a dolgozók nagy érdeklődése mellett. A Gazda mozgalom újabb sikereket biztosít a Salgótarjáni Üveggyár önkölt­ségének további csökkentéséhez. Ehhez azonban szükséges, hogy a Párt, szak- szervezet. és műszaki vezetőség olyan aktív támogatást adjon a dolgozók ré­szére, amilyen aktívan a dolgozók har­colnak a termelés növelése mellett az önköltségcsökkentésért. A műszaki ve­zetők hallgassanak meg minden javasla­tot és műszaki felkészültségükkel a lég­in e sszebb menőkig támogassák a dolgozók kezdeményem zését. Adjanak támogatást a dolgozóknak, hogy azok harcos munkájukkal valóraválthas* sák a felemelt tervben megszabott na­gyobb feladatokat, sikerre vigyek öt­éves tervünk célkitűzéseit. — Orosz — Oolgozá népünk is vegyen rész! jövő évi tervünk elkészítésében p ÁRTUNK II. KONGRESSZUSA határozatot hozott az ötéves ter­vünk módosítására. A Pártkongresszus felemelte a tervet, hogy ezzel meggyor. síts:\, szilárdabb alapokra helyezze a szocializmus építését. A nagyobb felada­tok körlütekintőbb, alaposabb munkát követelnek tőlünk, ezért az 1952-is év­re szóló tervnek az elkészítését a Szov­jetunió tapasztalatai alapján a dolgozók véleményeire építjük. Ezideig hiba volt az, hogy a dolgozók javaslatait nem használtuk fel a tervek elkészítésében. Nem tárgyaltuk meg részleteiben a széles dolgozó tömegekkel az előre kidolgozott tervet s így sokszor előfordult, hogy a dolgozók nem érez­tek magukénak a beütemezett terv tel­jesítését. Az 1952, évi tervet Pártunk vezeté­sével a Szovjetunió tapasztalatai nyo­mán, a széles dolgozó lömogek bevoná-' savai készítjük cl. Ebből a célból az üzemekben tervbrigádokat létesítünk, amelyek a dolgozók javaslatait figyelembe véve, az Országos Tervhivatallal össze­dolgozva, hivatva lesznek kidolgozni az előtervüket, hogy ezzel megkönnyítsék, biztosabbá tegyék a felsőbb szervek tér. vező munkáját A terv kidolgozásának ezzel a formájával elérjük, hogy a jö­vő évi terveink jobbak, határOzattabbak és magasabb színvonalúak lesznek. A Salgótarjáni Acélárugyárban meg­alakult tervbrigádok megfelelő kapcso­latot teremtettek a dolgozókkal és véle­ményüket kikérve, a dolgozóktól jövő javaslatokat felülvizsgálták és már ké­szen állnak az előíerv kidolgozására. Az acélárugyár! tervbrigádok munkáját nagy­ban elősegítette a szakszervezeti és mű­szaki vezetők támogatása. Az Aeéláru- gvár dolgozói megértették az előterv el. készítésének jelentőségét és javaslataik­kal támogatják a terv-előkészítő brigádot. | T GYANÚSAK JÓ MEDERBEN FO. LYIK a Salgótarjáni Tűzhely­gyárban alakult tervbrigádok munkája, ahol a műszakiak és a szakszervezet se­gítségével vonták be a dolgozókat a jövő évi terv elkészítésébe. Ez azonban nem mondható el a Zagyvarónái Vasötvözet- gyárról. Itt a terv-brigádok nem tudják, mi a feladatuk, mert sem a szakszerve­zet, sem a műszaki vezetőség nem tá­mogatja nagyjelentőségű munkájukat- Maga a vállalatvezető bosszú napokon keresztül távol van az üzemtől, az ott­levő műszakiak pedig, Dr Enyedi és Al- torjai, ahelyett, hogy segítséget adnának az 1952-es terv kidolgozásához, munka, idő alatt Salgótarjánban, a városban korzóznak. Az üzemi bizottság feladata, hogy a tervbrigádokba a legjobb sztahanovisták, legjobb műszakiak kerüljenek, de ezek munkájához a legmesszebbmenő segít­séget kell nyújtani. A tervbrigádok meg. segítésének egyik módszere, hogy az ii. b. az agitáció számtalan eszközével megmagyarázza a dolgozóknak a jövő évi terv elkészítésének fontosságát. Röp- gyfiléseken mozgósítsa az üzem dolgo­zóit a tervbrigádok munkájában való részvételre. Ennek érdekében fel kell használni még a faliújságokat is, ahol ismertetni kell a brigádok munkamódszerét, a dol­gozók jó javaslatait, de mindazokat a tapasztalatokat, kezdeményezéseket, ame­lyek segítséget nyújthatnak az előterv elkészítéséhez. AZ 1952. ÉVI TERVNEK clökészi- lésével kapcsolatos agitációt kös­sék össze a terv népszerűsítésével. Ma­gyarázzák meg, hogy a mi nagyszerű ötéves tervünk békénknek, országunk felemelkedésének, a dolgozók jólétének fegyvere, amelyért érdemes dolgozni, ér­demes küzdeni, érdemes minden áldozatot meghozni. Ilyen tervek elkészítésében dicsőség résztvenni minden dolgozónak. Fel kell használni azokat a tapasztala­tokat, amelyeket az ötéves tervünk első féléve nyújtóit, s amelyek feltárják a műszaki, munkaszervezési, minőségi, anyaggazdálkodási, munkaügyi hiányos­ságokat, de meg k-11 vizsgálni a gépek jobb kihasználásának lehetőségét., A tervbrigádok feladata tehát sokrétű, de csak akkor végeznek jó munkát, ha el­érik, hogy- minden jó javaslatot a leg­rövidebb időn belül kiértékelnek, vagy egv-egy hiányos javaslatot átdolgozva, kijavítva a terv megvalósításának szol­gálatába állítják. Az üzemi bizottság fontos feladata a terv-brigádok segítése mellett, azok mun­kájának ellenőrzése. Rendszeresen, de legalább kéthetenkint meg kell tárgyal­ni az ü. b. üléseken a tervbrigádok mun­káját, tapasztalatait, az eredményeket és hiányosságokat- Minden ü. b. ülésen beszéljék meg, hogyan áll a különböző üzemrészek jövőévj tervének előkészítése. Az ilyen értekezletekre hívják meg a vállalat igazgatóit, a legfontosabb üzem­részek vagy műhelyek vezetőit, de az ér­tekezleten vegyenek részt a legeredmé­nyesebb munkát végző tervbrigádok ve­zetői vagy tagjai. Az üzemi bizottságok állandóan ellen, őrizzék, hogy a vállalatvezetés megtölti-e kellő tartalommal a terv-brigádok mun­káját. Nem szabad megtűrni, hogy a brigádok csak papíron szerepeljenek. Élesen lépjenek fel azok ellen, akik a dolgozókat csak tessék-lássék módra vonják be a munkába és látszateredmé­nyekre törekszenek. Jl TERVBRIGÁDOK új rrndszeré- nek biztosítania kell, hogy a dol­gozók javaslataikat, kezdeményezéseiket érezzék a terv összeállításában. De cb- bén a munkában teljes mértékben ér­vényesülnie kell az üzemi pártszervezet irányító és ellenőrző szerepének. A párt- szervezetek ellenőrizzék a szakszervezeti vezetők, vállalati igazgató e téren vég­zett munkáját. Számoltassák be őket, adjanak meg minden lehető segítséget a sikerek érdekében. A szakszervezeti funkcionáriusaink azzal a felemelő fele­lősségérzettel végezzék ezt a munkát, hogy ezzel hozzájáruljanak az idei terv­év győzelmes befejezéséhez és az új 1952. évi terv még nagyobb sikeréhez. 'Bagyinszki György, a Vasas Szakszervezet megyei elnöke Miért lettem vájártanuló ? f|/ff ár régen érdekel a bányászat, de közelebbről csak azóta ismerem, mi. óláén is jelentkeztem vájártanulónak. Ma már nem úgy van, mint a múltban, hogy sok keserves évig kellett gürcölni éhbé- rért, míg valakiből vájár lett. Ma a dolgozó nép a legmesszebbme­nőkig gondoskodik azokról, akik a bá­nyamunkát választották élethivatásul. A vájáriskolákban tanáraink, nevelőink úgy igyekeznek, hogy a lehető’ legjobban sajátítsuk el a szakmánkat. Pártunk és dolgozó népünk új típusú bányászokat nevel. Ezt bizonyítja az is, hogy most az új vájáriskolát és otthont építenek ré­szünkre. A vájártanulókat azzal is se­gítik, hogy munkaruhát, bakancsot, só't ni ég egyenruhát is kapnak és minden jelentkező' 100 forint pénzjutalmat. Ma a bányászmunka, a jó bányász megbe­csült munkása Népköztársaságunknak és | a béke megvédése szempontjából szüksé­ges, hogy az országnak elegendő' szén áll­jon rendelkezésére. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha elég a szakmunkás. Ezért hí­vom ifjumunkáslársaimat, jöjjenek vá­jártanulónak. Jelentkezzenek minél töb­ben. a helyi tanácsoknál 15—18 éves ko­rig. Jöjjetek minél többen, vár benneteket az új iskola, az új otthon, vár bennete­ket a régi vájártanulók szeretete. Rácz Jenő, vájártanuló Nagybátony Újonnan toborzott bányász fiatal levele falujába Az , .Ötezer bányász-t küldjétek“ jelszó a. szolno-kmegyei paras-ztfiata­lokat is megmozgatta. Dósa Sándor, aki a Szolnok melletti líákóezifalvá- ról jött a Ivisterenyei Szénbányákhoz, a község parasztfiata,íjainak küldött levelében többek között ezeket írja: ,,Mésr csak 3 hete. hogy itt vagyok a Ivisterenyei Szénbányákba de állí­tom, hogyha eljöttök, nem lesz olyan közietek, aki haza fog: kívánkozni. Megérkezésünk után agy pár bakan­csot, erős munkaruhát, inget, fehérne­műt kaptunk, rendes és tiszta szobá­ban lakunk. A munkásszállóban rádió van, a napi politikáról mindenkor ér­tesülünk. Szórakozási lehetőségként sakk, futball és társasjátékok állnak rendelkezésünkre. Akinek munkaköny­vébe .»hozzájárulással kilépett“ van beírva, 400 forint jutalmat kap. Azt írom a fiataloknak, ne riadjanak visz- sza, nem bánják meg, ha ide jönnek. Olyan ellátásban részesülünk, nem is gondoltam arra, hogy haza menjek.“ Hason,1 ó tartalmú levelet írtak Tá- b or ősi Ferenc, Hegedi Pál, Veres La­jos. akik 21-ed magukkal jöttek Szol­nok megyéből Kisterenyére. Levelük­ben arra szólítják fel a megye ifjú­ságát. hogy akik még nem értették meg Pártunk és a tatabányai bányá­szok hívó szavát, álljanak csatasorba harcolni a minél több szénért* A LEGJOBB HARCOLJUNK A BEGYŰJTÉSI Megyénk begyűjtési eredménye a szep­tember 3*i kiértékelés szerint 95.9 szá­zalék. Pártszervezeteink, tanácsaink a munka megjavításával érték el ezt az eredményt. Nagyobb gondot fordítottak a dolgozó parasztok versenymozgalmának szélesítésére és a beadási kötelezettségü­ket túlteljesítő dolgozó parasztok be­vonására. Ennek köszönhető, hogy több mint 3100 dolgozó paraszt van megyénk­ben, aki 200 százalékon felül teljesítette a beadást és 42 község teljesítette 100 százalékon felül kötelezettségét. A járások közötti versenyben a pász­tói járás jár az 105 1 százaié­kos eredménnyel. Utána következik a balassagyarmati járás 97, a rétsági 93, a szécsényi 86-2, míg utolsó lett a salgótarjáni járás 86 százalékos begyűjtési eredménnyel. Szép eredményt ért el Salgótarján város, amely a begyűjtési tervét 118 százalékra teljesítette. Ezt az eredményt úgy tudta S FELHASZNÁLÁSÁVAL VERSENY UJAB8 SIKERÉÉRT a város elérni, hogy a városi tanács szo­ros kapcsolatot tartott a városi pártbi- zotisággal, amely népnevelő csoportokkal segítette a begyüjés sikerét. Közösen mindennap kiértékelték az eredményekét és a pártszervezet népnevelőivel, a tanács 60 aktíváján keresztül a versenyered­ményt minden nap tudatosították verseny- táblákan és hangos híradókon keresztül a város dolgozó parasztjaival. Ennek az eredménye, hogy 66 dolgozó paraszt 200 százalékon felül teljesítette begyűjtési tervét. A verseny lendületét fokozta az is, hogy a városi tanács minden jól telm jcsítö dolgozó parasztot emléklappal jutalmazott. A tanács készített egy vándorzászlót is a legtöbbet teljesítő dolgozó paraszt részére. A zászló elnyeréséért lelkes verseny in­dult a dolgozó parasztok között, amihez legközelebb áll Jánosi Péter és Kiss Pál István dolgozó paraszt. Telcfonjejentés Orhalomből: Az elmúlt hét alatt a község 30 százalékról 102 százalékra íokozfa teljesítményé: , Szeptember 1-én 181 mázsa, 2-án pé­tiig 80 mázsa gabona gyűlt a magtárak­ba. A népnevelők a párttitkár és a ta­nácselnök segítségével végzik munkáju­kat és ismét elmondják, hogy milyen kedvezményekkel jár a gyorsbeadás. A tanácselnök rendszeresen jár ki a dol­gozó parasztok közé. A begyűjtésben ki­tűnnek Fábián János 9 holdas, aki C- jegyre lő mázsát adott be és Berták Já­nos II holdas, aki búzából eddig II má. zsát, majd 2 nap múlva 3 mázsát, rozs­ból 2 mázsát, utána pedig 5-60 mázsát adott be. Előmozdította n begyűjtést, hogy Hegedűs Ferenc 10 holdasnak fel­emeltük kötelezettségét, mert nem telje­sítette azt 8 nap alatt. Nemcsak ő hozta be mindjárt gabonáját, hanem számtalan dolgozó paraszt is. Most a község dolgozó parasztjai azért harcolnak hogy a het végére elérjék a 150 százalékot és meg­előzzék versenytársukat, Hagyagot. Hogyan küzdötte fel magát Héhalom az elsó' helyre a begyűjtési versenyben j május havi tanácsülésen Szűcs 1st­‘ * tán Pál tanácstag kezdeményezé­sére községünk megyénk valamennyi köz. régét- versenyre hívta ki. Ez nagy köte­lességet rót ránk, minthogy ezt. a fed. hívást majdnem valamennyi község el­fogadta. A cséplés községünkben — az állandó üzemzavarok miatt — igen von­tatottan indult meg. Az első kiértékelés­nél Héhatom a pásztói járásban a 12- helyen volt. A tanács és a társadalmi bizottság látva ezt a lemaradást, a folya­matos cséplés biztosítása érdekében a VB. tagjaiból minden cséplőgéphez ál­landó felelőst jelölt. Ezek nemcsak el­lenőrizték a gépek kapacitását, hanem feliilágosító munkát is végeztek a dol­gozó parasztok között, így a község au­gusztus 19-re 101.2 százalékra teljesítette kötelezettségét. Ez az eredmény további jó munkára ösztönzött bennünket. A béke begyűjté­si hét teljes sikere érdekében a VB. és a társadalmi bizottság közös ülést tar­tott. Itt elhatároztuk, hogy a begyűjtést egy hét alatt 150 százalékra emeljük. A pártszervezet, segítségével előre elkészített munkaterv alapján, minden dolgozó pa­rasztot felkerestünk. Itt elmondottuk, hogy a megyével folytatott versenyben községünk lemaradt. Tanácstagjaink va­lamennyien példamutatóan 200 százalé­kon felül teljesítették kötelezettségüket. Egy hét alatt 170 százalékra küzdötte fel magát n község, de itt sem akartak megállni- Felhasználjuk az olyan napol: tapasztalatait, mint amilyen augusztus 25-e toll, amikor teljesítményünket 27 százalékkal emeltük fis egy nap alatt 900 mázsa gabonát gyűjtöttünk be. Ered­ményünk elérésében nagy hatással volt az, hogy a Párt segítségével lelepleztük községünk fekete cséplőit, bekete Mi. hály bandagezda 1 év és 4 havi, Illés János célcnör 8 havi börtönbüntetést ka­pott, de elítélték a feketén cséplő gaz­dákat is, mint. a dolgozó nép megkérő, silóit. Parasztságunk ezt látva, még na­gyobb lendülettel indult neki a bggyüj’ tésnek és vasárnapi eredményünk L5.9 százalék, amivel elsők lettünk a megyé­ben és elnyertük a megyei és a járási tanács begyűjtési vándarzászlaját. Mes kell meg jegyeznem, hogy községünk, tojásbeadását 87 százalékra tcljesitet’e. Ezt sem hanyagoltuk el a gabonabegyül- lés mellett és példát, mutattunk a többi községeknek. Búiéra Tibor VB, titkár, Héhalom Nem hagyjuk magunkat, újra megelőzzük a szécsényi járást Járásunk bosszú időn keresztül utolsó helyen kullogott a járások közötti be­gyűjtési versenyben. Az operativ bizott­ság átszervezte a begyűjtési csoportot, mert e csoport szervezetlen munkája és laza vezetése döntő okozója volt a lema­radásnak. Szükséges volt a helyi tana. csők megsegítése. A járási pártbizottság és a járási tanács legjobb káderei siet­tek a helyi tanácsok segítségére. Rend. szercsítetíiik a naponkénti begyűjtési ki­értékelést s azt hetenként kétszer ismer­tettük a községekkel. A rosszul teljesítő­ket népneveiőmunkával igyekeztünk meg­győzni arról, hogy minden szem fölös­leges gabona beadása a békét erősíti. A szabotálókat pedig kidoboitattuk. Nagy- bárkány községben, ahol még a mai napig a leggyengébb a begyűjtési eredméby, kivizsgáltuk a lemaradás okát. Kiderült, hogy Baja Pál községi tanácselnök ahe­lyett, hogy a begyűjtésben szorgoskodna, rcszegeskcdelt, ' elhanyagolta a verseny nyilvánosságát és sosem ellenőrizte a begyűjtési munka menetét. A tanácselnö­köt azonnali hatállyal felfügeszgtettük. Nagyban elősegítette az eredmények növelését a feketecséplők leleplezése. így Zabar községben Földi János, Mátra. novákon dr Vásárhelyi Zoltán, Homok- terenyén Molnár Lászlót lepleztük le feketecséplésért. Ezekkel a módszerekkel sikerült járásunknak három héten keres/, lül megelőzni a szécsényi járást, ANDŐ LÁSZLÓ a salgótarjáni járási tanács elnöke Nem a gabona bükkönyös, hanem a,vezetők dolgoznak rosszul Bujákon Buják község lemaradt a begyűj­tésben. Lemaradt, mert sem a párt- szervezet. sem a tanács nem gardá­ja ennek a munkának. A pártszer­vezet nem mozgósította a népneve­lőket, nem tudatosította a dolgozó parasztsággal, hogy a beadási köte­lezettség teljesítése törvény, hogy aki késlekedik, elesik a gyorsbeadá­si prémiumtól, a szabadőrlési ked­vezménytől és az iparcikkektől. A ta­nácselnök elvtárs egymaga jár nép­nevelő munkát végezni, mely igen rossz vezetést mutat. Ugyanakkor nem jut ideje keményen fellépni a termény átvételnél mutatkozó ellen­séges nézetek, rendellenességek el­len. A községben azzal indokolják a lemaradást, hogy a gabona bükkö- nyös, amit ki keil tisztítani és ez idővel jár, ehhez a munkához pedig nincs elegendő triőr. Persze, ha a pártszervezet és a tanács megvizs­gálná. hogy a hükkönyös gabona csak a termés elenyésző százalékát teszi ki, hogy a község területén számos o)y?.n gazda van, aki 30—40 mázsa gabona fölösleggel rendelke­zik, akkor rájönne, hogy ezt a fer­de nézetet az ellenség terjeszti. liegt űrt a tanács, hogy G-éczi Lászlónc adminisztrátor termény- felvásárlás közben ellenséges kije­lentéseket tegyen: ,,A parasztot ha háromszor is megnyúzzák, úgy is ki­nő rajta a szőr" — igy végzi felvi­lágosító munkáját Gécziné és a pártszervezet, meg a tanács bűnös könnyelműséggel hagyja ezt. Nem segíti elő a begyűjtést, hogy Molnár Dezső egymaga végzi a munkát, nem hízik meg senkiben (!), aki segítséget nyújtana neki. Ugyanak­kor hosszú kocsisorok állnak a mag­tár előtt és olyan bürokratikus el­gondolással akadályozza a versenyt, hogy egyik nap csak búzát, a má­sik nap rozsot, vagy árpát fogad el, A népnevelő munka hiánya az ellenséges tevékenység 6s a munka szervezetlensége azt mutatja, hogy Bulyák község vezetői elszakadtak a dolgozó parasztságtól, az ő támo­gatásuk, segítségük nélkül akarják megoldani a begyűjtést. Ez nem fog menni. Ha a község nem ak3r a me­gye szégyene lenni, helyes lesz, ha a vezetők a dolgozó parasztsággal együtt harcot indítanak a jobb munkáért, az eRenség leleplezésé­ért, a törvényes kötelezettség telje­sítés mellett pedig, minél több C- jegyre beadott gabonáért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom