Szabad Nógrád, 1951. augusztus (7. évfolyam, 32-35. szám)

1951-08-25 / 35. szám

1951 augwtus 23. SZABAD NOQRAD s A Gazda-mozgalom újabb lendületet adott a tűzhelygyár! dolgozók takarékossági mozgalmának \ Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár dolgozói az augusztus 20-i verseny beindulásával egységesen mozdultak meg. A termelés emelése mellett az anyaggal való takarékos gazdálkodásra is »agy számban tettek vállalást. A Tűzhelygyár dolgozói keményen helytálltak a versenyben, s szocialista kötelezettségvállalásukat nemcsak teljesítették, hanem a dolgozók nagy* része túl isteljesítette azt. A gépműhely I. Szkladán Ágoston bri. gádja á kisvárdai Vulkán Vasöntöde ré­szére készülő 4 darab Zimmermann for­rni ázósép esztergályos munkáit a vállalt határidó’ előtt 25 nappal befejezte. A tisztítóműhely dolgozói augusztus 2ö-ra 5000 forintos megtakarítást vállal, tak a csiszolókövek jobb kihasználásával, s vállalásukat 6304 forintra teljesítették. Anyagtakarékosság terén kiváló mun­kát végeznek a lemezlakatos mű­helyben, ahol már közel 2 hónapja lemezhulladékból készítik a tűzhely belső részeit, amellett, hogy az a mi­nőség rovására menne, A vaslemezhulladék — amelyet a borsod- nádasdi lemezgyárból kapnak — jóval olcsóbb a táblalemez árétól és így ennek felhasználásával a lemezlakatos üzem havi 60.000 forintos önkötlségcsökkentést ér el. Kiadni Lajos vasválogató brigádja 4 mázsa színesfém gyűjtését vállalta augu=z- tus 20-r*. A vasválogató brigád felis­merte a színesfém gyűjtésének fontossá­gát és így vállalásukat megduplázva, jó szolgálatot tettek vállalatuk számára. Ugyancsak kiváló eredményt ért el Pet- rik János, Farkas István, a kályhaműhely samoítégla falazásánál, Petrik és Far­kas elvtársak az eltörött samottéglákat nem dob­ják el, hanem kél eltöröltet egymás- máshoz illesztve összefaragiák és munkájukban fölhasználják. Takaré­kos munkájukkal július hónapban 11 mázsa samotidomkövet takarítot­tak meg 1320 forint értékben. Petrik János elvtárs így beszél: — Olvastam az anyagtakarékosságról és rájöttem, hogy .minden gramm megta­karított anyag hozzájárul gazdasági meg­erősödésünkhöz. Én magam is azt aka­rom, hogy gazdaságilag erősek legyünk és ahol csak lehetőség van az anyaggal való takarékosabb gazdálkodásra, ott alkalmazom is a takarékosság elvét. A vízüveg ecsetet is ezelőtt keresztül vak- tuk az edény tetején, az ecsetben lévő vízüvegoláat lecsöpögött az edény olda­lára, amit időnként le kellett faragni és elveszítette használhatóságát. Most cgy darab vashuzalt erősítettünk a liziivegtartály szájára, erre rakjuk az ecsetet, így az ecsetben lévő víz- üveg nem megy kárba, hanem vissza­csöpög a tartályba. Petrik elvtárs másokat is igyekszik meggyőzni a takarékosság fontosságáról, így Baglyas Györgyöt és Antal Józsefet — akik ezelőtt nem használták föl a törött samott idomköveket — felvilágosító munkával győzi meg a még használható anyag feldolgozásának fontosságáról, Baglyas György maga is megérti, hogy kár felőrölni n törött, de még használ, haló samottidomköveket. F.ddig azért nem használta föl, mert nincs személyi anyagtakarékossági számlája, ahol nyil­vántarthatnák a megtakarított anyag ér­tékét, Baglyas György véleménye szerint a törött idomkövek bedolgozása több munkát igényel, viszont ez nincs bevéve a normájukba sem. A vállalat vezetősége teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a vállalat, dolgozóinak külön-kiilnn meg legyen a személyi anyagtakaré- kossági számlája, mert ennek bevezetése ösztönzően bat a takarékossági mozgalom további kiszéle­sítésére. A tűzhelygyár dolgozói új harcba in­dultak a takarékosságért, a hulladék- és melléktermékek hasznosításéért, Az újabb lendületet Gazda Géza elvtárs kezdemé­nyezése váltotta ki belőlük. Gazda eh társ, a Rákosi Mátyás Mű­vek acélhengerműjének helyettes üzemvezetője komoly megtakarítást jelentő kezdeményezésének hírére Molnár István, az öntöde párttitkára népnevelő értekezletet hívott össze_ A népnevelő érekezleten megbeszélték az anyagtakarékosság további lehetőségeit, Duku Mihály bér- és termelési felelős pedig a gépműhelyben szakszervezeti gyű. lesen beszélte meg a dolgozókkal a .Gazda.mozgalom” jelentőségét. Ezenkí­vül a gyár hangszóróját is fölhasználták arra a célra, hogy minden dolgozóhoz el­jusson a takarékosság jelentősége, mint a szocialista gazdálkodás módszere. A Tűzhelygyár dolgozóinak többsége megértette, sőt a munkájában is alkal­mazza az anyaggal való takarékos bánás­módot, s ez azt a követelményt támasztja a műszakiakkal szemben, hogy a személyi anyagtakarékossági számla bevezetésével lendítsék tovább e nagyszerű kezdemé- zést. Tegyék lehetővé, hogy az olyanok, mint Vineze János kuplósbrigádvezető és esoportja, akik a legutóbbi 10 napi kiértékelés szerint 1200 kg kokszot takarítottak meg, személyesen is nyilván tudják tartani megtakarítá­suknak eredményét, hogy újabb és újabb takarékossági eredményekkel erősítsék a nép államát, gazdagítsák saját életüket, A párt-, a szakszervezet és a műszaki vezetőség még hatékonyabban támogassa a takarékossági mozgalom további kiszé­lesítését, mint a szocialista fölhalmozás egyik főforrását. HARCBAN A FELEMELT TERVÉRT Számolják fel a magpad ifjúmunkásai a felelőtlen rossz munkát A gyón Salgótarjáni Tűzhelygyárban na- fontos munkát végeznek a map­pádon dolgozó lányok, asszonyok. Mun­kájuk nagymértékben befolyásolja a gyár szívének működését, az öntöde tér. melését. Ha megnézzük, hogy a magpad dol­gozói hogy végzik e komoly, felelősség- teljes munkájukat, megállapíthatjuk, sok javítanivaló van munkájukban. A magpad az az üzemrésze a Tűzhely­gyárban, amely a legkevesebb százalék­ban teljesiti tenet. Míg a csiszoló, műhely átlagosan 160 százalékban, sőt augusztus 10-én 165 százalékban, a nik- krlező 148, a tisztítóműhely 152 száza, lókban teljesítette tervét, a magpad, ahol nagyrészt ijjúmun. kásh'myok dolgoznak, III százalé­kos átlagteljesítményt ér el. Legfőbb hiányosság a magpad életében, hogy nagy a fegyelmezetlenség. A mun­kát későn kezdik és nem egyszer egy fél órával előbb fejezik be. Árvái Er. zsebet és Pólyák Irén felületes mull. bájukkal sok selejtet termelnek, ami sok esetben komoly kihatással van az öntöde munkájára is. Ha a hibák gyö­kerét keressük, könnyen megtaláljuk: a hibák forrása az, hogy a magpadon dolgozó lányok nagyrésze nem érzi át munkája fontosságát. Sokan nem értik, hogy munkájuk mindennapos, lelkiisme­retes elvégzésével az egész ország aha. lános fejlődéséhez járulnak hozzá. És hogy ennek fordítottja is érvényes, a selejtes munkával lassítják az ország fejlődését. Ennek megnemértésébó'l fakad az is, hogy nem egy leány válogat a munkában. Az apró,' haladatlan munka elvégzését már több női munkás nyíltan megtagadta. A helyzetet súlyosbítja az a körül, meny, hogy Mata Béla, a magpad csoportvezetőjének erélytelen ma­gatartása folytán ez kezd általá­nossá válni, A hibák felsorolásánál felvetődik, hogy vájjon az MNDSz, hogy veszi fel ellene a harcot, vagy barcol.e egyálta. Ián ellene. Itt is mulasztással állunk szemben. Kovács Arpádné, a magpad nöne- vr.löje, ahelyett, hogy nevelné, ta­nítaná munkatársait, maga se jár el a gyűlésekre, nem érzi felelős, ségét a rossz szellem megjavításá­ért. A rossz példa ragadós és a gyűlésekre való nerajárásban' Kováesné követőkre talál. Ilyen például Jecsmenik Irén, akit „semmi pénzért” nem lehet „el­csalni” a gyűlésekre. A hibákat azért mondtuk el, hogy azon feltétlenül változtassanak. Az égé,ez ország és így megyénk dolgozói is nagy figyelemmel kísérik munkájukat és büszkeséggel tölt el minden dolgo­zót azoknak a magpadi dolgozóknak a munkája, akik lelkiismeretesen, példa, mutatással járnak élen. Ilyen például Bisztrony Józsejné, aki rendszere, sen 150 százalékra teljesíti normá­ját, Margócs Gyuiáné 190, Molnár Ilona 225 százalékra, vagy Kiss Ilona, aki jegyclmczett munkával. állandóan 120 százalékon felül tel­jesíti normáját és selejtmentesen dolgozik. A Salgótarjáni Tűzhelygyárban a magpad dolgozóinak munkája nagymér­tékben befolyásolja az üzem termelésé, nsk növekedését, illetve annak csökkené­sét. Egy hónap múlva újra megnézzük a magpad munkáját és beszámolunk róla, hogy kijavították-e munkájuk fogyató, kosságát. Addig is figyelemmel kísérjük munkájukat! Bátrabban kell fellépni a rendbontók ellen a kisterenyei társadalmi biróságna A Szabad Nőgrid négy héttel ez­előtt megírta, hogy a fövölgyi üzem­ben a laza munkafegyelem gátolja a termelés emelkedését. Szaiai János elvtárs a társadalmi bíróság e1 nőké­nek hozzánk intézett levelében beszá­mol arról, hogy a bíróság tagjai egyé. ni agitáción keresztül végeznek fel- világosító munkát, finnek már ered­ménye is mutatkozik. Amíg Boző Já­nos az elmúlt hónapban négyszer mu­lasztott igazolatlanul, ebben a hó­napban rendesen jár munkába és meg­fogadta, hogy a jövőben nem fog iga­zolatlanul mulasztani. Fekete gólya Lajo3, Nyerges József, Gyüre ifjú Sándor valamennyien ígéretet tettek a fegyelem megszilárdítására. Amíg a május havi termelés 101.1 százalék volt Fővölgyön, augusztusra ez a szám 114.1 százalékra emelkedett. A társadalmi híróság most kéthe- tenkint értékeli a munkafegyelem ja- vülá3át. Munkájukban még az a hiá­nyosság, hogy nem lépnek fel megfelelő eréllyel a fegyelmoeztelnekkel, a rend­bontókkal szemben. Tudniuk kell, hogy nemcsak a meggyőzés, hanem a helyesen alkalmazott büntetés is adott esetben nevelő hatással lesz az üzem dolgozóira. Szénbányáink várják az új bányászokat Megyénk szénbányáinál folyik a ké. szülődé* az újonnan toborzott bányá­szok fogadtatására. A Nagybálonyi Szénbányák 3 hatalmas épületben na- gyobbszabááú beruházással biztosítják az újonnan toborzott dolgozók részére a kényelmes szálláshelyet, étkezést, szó. rakozást. Mintegy 300 dolgozó befoga­dására rendezkednek be. Teljesen új ágyak, ágynemüek biztosítják a kő- nyelmet,, pihenést, az ágyakat részben matraccal, részben szalmazsákkal lát­ták el. Minden szobában villanyvilágítás, vízcsap, asztal és ruhásszekrény van elhelyezve. 7imellelt zuhanyozó és fürdő biztosítja a tisztálkodóé le­hetőségét. Minden épületben kultúrterem is lesz, ahol szórakozási lehetőségek mellett (sakk. biliárd, ping.pongj tanulásukat, általános és szakmai tudásuk növelését biztosíthatják a dolgozók. Már ezen a héten megérkeznek az újonnan toborzott bányászok első cso­portjai. akiket ünnepélyesen fogadnak. Munkába állás előtt 3 napig a külszí­nen, 3 napig pedig lennt a bányában ismerkednek a munkakörülményekkel és kapják meg a legelemibb felvilágo­sításokat azok, akik még bányában nem dolgoztak. A tanfolyam idején 100 százalékos teljesítménynek megfelelő bért kap. nak a munkások. A rátermett se- gédm-uvákások szá,’nára a bánya ve. setősege lehetővé teszi, hogy egy év alatt vájárok, szakmunkások le­hessenek. Az űj bányászok munkábalépósüb első pillanatától tapasztalhatják, hogy mi- íven megbecsülésben van részük anya­gilag is. Az 1 eves szerződés megkötése után, amikor már munkakönyvvel ren­delkeznek. 400 forintot kapnak. A vállalat ellátja a dolgozókat munkaruhával, bakanccsal, vagy gumicsizmával-, egyes munkaterüle­teken fehérneművel is. Az alipfizetésiikön kívül emelkedő ará­nyú teljesítményjutalmat kapnak. — Emellett azokat, akik meghatározott időt töltenek a bányában igazolatlan hiányzás nélkül, hűségjutalomba része­sülnek. de biztosítják számukra a szénjárandóságot is. Azok a bányászok, akik a munkahely közelében laknak, a vállalat által biz­tosított autón járhatnak munkahelyükre. Akik távolabbról mentek a bányába dolgozni, 2 hetenként S0 százalékos vasi/fi kedvezménybe részesülnek. Emellett a legényszállásról autóval vi­szik a dolgozókat a bányákhoz közié, kerlő vasúiig. A munkahelyre való utazás alkalmá­val az új bányászoknak igazolást kell magukkal vinniük. Aki már előzőleg állásban volt, munkakönyvét, vagy m.í* szolgálati igazolványát vigye magúval. Uj munkakönyvét a vállalat állít ki, amihez születési bizonyítvány, vagy há­zassági levél, ez.ek hiányában iskolai bizonyítvány szükséges. A jelentkezők feltétlenül vigyek magukkal bejelentő lapjukat, élelmiízerjegyüket, vagy h.n önellátók, akkor a községi tanács erre vonatkozó igazolását is. Büszke vagyok liogy a bányában dolgozom Egy uj bányász leve!® L1 dcsaiyám 62 éves már, de igazában L~í a felszabadulás után lett emberré. 1932.ben lábát törje, mert ahogy a részeg huták verte a lovat, leesett a kocsiról és a lába a küllők közé került. Térden alul amputálni kellett lábát. 1911-ben Ken­deres János 108 holdas kecskeméti kulák földjén dolgoztunk — negyedébe bérel­tünk nála. Edesatyám mindig emlegeti,, hogy 1911-ben Kenderes János a legna­gyobb dologidőben, mint földjének kis­királya, kiment megnézni, hogy bérlői hogy végzik munkájukat. Akkor az! mondta Kenderes János, hogy az idén negyedében adja ki földjét, de jövőre csak ölödében adja ki, Nem így történt. 1945-ben a földosz­táskor 6 és jel holdat kaptunk a demo­kráciától és 1951-ben, miután a csépiért is elvégeztük, 10 és fél mázsa gabonát adtunk a dolgozó ncp államának, a mi államunknak. Miután eleget tettünk kötelezettsé­günknek, megbeszéltük szülém ékkel, hogy én elmegyek ,.szerencsét próbálni’, elmegyek bányásznak. Nem sokáig ter­vezgettem, július 21-én 2 óra 2 perckor — emlékszem rá — otthagytam hírős vá­rosomat, Kecskeniétet és elindultam Salgótarjánba, a szén jelé. Az utazás alatt, ha behunytam szemem, már magam előtt láttam a bányát félelmetes sötét­ségben. de cn bányásziám pávai a kezem­ben, bátran megyek előre. Azt is elkép­zeltem már előre, hogy jövök majd ki a Jobbágyi elnyerte Berkenyétől a megyei tanács begyűjtési versenyzászlaját Augusztus 21-én inár 155 százalék az eredményük Jobbágyi, augusztus 17. A Tanács- háaa hangosabb, mint valaha. Az. első szobát vásárlási utalványra váró dol­gozó parasztok töltik bo. Kecskés Já­nos dolgozó paraszt jó példamutatá­sáért 800 forint értékű vásár’ási utal­ványt kapott. Azóta mindenkinek új­ságolja ,,érdemes volt beadni a fölös gabonát“. A titkári szobából „erős“ szavak hangzanak: — A dolgozó nép kenyerét nem le­het elfecsérelni fekete úton, remélem megértette!? — Csattan Aíra László tanácstitkár hangja a szemtelenül raf- íinálkodó Dobroesi József (41-es ház­szám) kulák felé, aki minduntalan azon spekulál, hogy a több mint 12 mázsa gabonafeleslege fekete úton való olárusításával hogyan tudna to- vább tollasodni- ,.Melege van a ku'.á.k- riak. így van ez jól“ — hallatszik in­nen is, onnan is. Igen, a, tanács cszéu nem lehet túljárni 1 Illés Bc'a könyvelő új begyűjtési feliratot készít: ..Jobbágyi dolgozó pa­rasztok! Községünk begyűjtési ered­ménye 140 százalék. Berkenye közcsé- gó 143 százalék. Felesleges gabonánk beadásával előzzük meg Berkenyét, mert így erősítjük a békét, s méltó­képpen köszöntjük Alkotmányunk ün­nepét“. A begyűjtési terv túlto’jesíté- sére serkentő feliratot később már a szövetkezet iparcikkekkel bővelkedő kirakatában olvass® saámos dolgozó paraszt. Jgy értesülnek mindennap a begyűjtési verseny eredményeiről. Ez fokozza n, versenylendiiletet, amelybe napról-napra egyre több dolgozó pa­raszt kapcsolódik bele. Szilárd alap­ra épüjt, az újabb begyűjtési verseny­vállalás. mely fényesen bizonyítja, hogy a jobbágyi dolgozó garasstok milyen forrón szeretik hazánkat, az alkotó békát, amelynek tartóssá téte­léért a begyűjtési tervünk tú'te’jesí- tósévcl harcolunk- Ezért emelték fel 130 százalékos tervüket 130 száza­lékra. Murányi Mihály községi pá.rttitkár elvtárs elmondja, hogy a község hogy érte el eddigi begyűjtési eredményét és hogyan harcolnak lelkes verseny- lendülettel a saját maguk fö'enielt be­gyűjtési terv teljesítéséért. — A begyűjtési terv teljesítését, an­nak túlteljesítését valamint a verseny- szellem elmélyítését tanácsüléseken, gazdagyü’éseken, kisgyüléseken ismer­tetjük a dolgozó parasztsággal. El­mondottuk, hogy hazánk további erő­södését. saját életének a jobbátételét fogja eredményezni, ha túlteljesítik a tervet. Népnevelőink, köztük Nagy Oy. Dániel elmondotta a körzetéhez tartozó dolgozó parasztoknak azt is, hogy államunk a pé'dásan teljesítőket iparcikk utalvánnyal, szalyidűrlési en­gedéllyel jutalmazza, inig a késleke­dőkéi a begyűjtési törvényt nem tel­jesítőket a kötelezettség felemelésével bünteti. Minden cséplőgéphez a leg­jobb kommunista népnevelőket osztot­tuk be, mint pl. Nagy Imrénét, Rózsa­hegyi Jánost. A jó agitáció fo'ytán valóra váltottuk ,,a géptől o. magtár­ba“ jelszót. Az élenjárókat dicsérő táblán, hangoshíradóban példaképül állítottuk a többi dolgozó parasztok elé. A verseny elindítója az ,,Uj Ott­hon“ tszcs 400 százalékos begyűjtési teljesítése volt, amely példát egyre több dolgozó paraszt követi. A pártszervezet a tanáccsal együtt mindig kiértékelte a versenyt és is­Igy a versenyszellem egyre több dol­gozó paraszt közkincsévé vált, ame’y oda vezetett, hogy a begyűjtést már példásan teljesítő dolgozó parasztok is belekapcsolódtak a népnevelő mun­kába. Ki a gépnél, ki a begyűjtésben lemaradó dolgozó parasztokat kereste fel, mint Dobroesi Gábor, IC rizsán Jó­zsef, Tóth Ferone, Gáspár János stb.. hogy fölhívják a lemaradó gazdatársnink figve’mét a begyűjtési terv mielőbbi teljesítésére. A tanács népnevelői idejében ismertették a Mi­nisztertanács legújabb rendeletét is. Azt, hogy a „C“-jegyes vásárlási utal­ványra lehet vételezni építési anyago­kat. Ez nagyban fe'lendítette a „C“- jegyre való begyűjtési terv teljesíté­sét, Morvái Ferenc kiizé,pparaszt J0 mázsa kenyérgabonát ndott be „C“- jegyre. amelyért 150 forintos vásárlá­si utalványt kapott. Mivel házat épít, elment Pásztora és az utalványon épít­kezéshez szükséges anyagokat vásárolt. A község begyűjtési vcrsenylcndületét. legjobban azon lehet lemérni, hogy több mint 13 ezer forint értékben ke­rült kiosztásra vásárlási utalvány- Augusztus 20. A községben nagy örömhír járt. Ez nem is csoda, hiszen becsülettel teljesítették Alkotmányunk ünnepére tett fogadalmukat. 148.8 szá­zalékos begyűjtési eredménnyel el­nyerték Berkenye község dolgozó pa­rasztságától a megyei tanács begyűj­tési vándorzászlaját. Az ünnepélyen 10 dolgozó parasztot tüntettek ki dísz­oklevéllel, akik begyűjtési tervüket 400 százalékon felül teljesítették. A község do’gozó parasztsága nem elé­gedett- meg az eddigi eredménnyel. Augusztus 21-én már 103-36 százS­bányából. Szénporosan, fáradtan és mert 150 százalékot teljesítettem, nevem már a falitáblán szerepel: Mészáros József 150 százalék. Az út hosszú volt és ahogy besötéte­dett, az egyedüllét más irányba terelte, gondolataimat. De mi lesz, ha jel se vesznek, vagy ha nincs szükség Salgótar­jánban bányamunkásra. Ilyen érzésekkel étkeztem meg 21-én este Salgótarjánba. Kérdezősködtem, hogy merre kell menni, merre van a bányaigazgatóság és a ba­rátságos emberek útbigazílottak, Még az­nap este elintéztem ügyemet és azt mond­ták, felvesznek, szükség van a munka­erőre és hogy Kisterenyén fogok dol­gozni. Az éjszakát Salgótarjánban tői. törtem. Másnap reggel az 5 órás vonat, tál indultam Kistcrenyére és 25-én már bányásznál: mondhattam magam. Igaz- nem n szánjai mellett kaptam mindjárt munkát, de büszke vagyok arra. Iiogv becsületesen elvégzett munkámmal én is hozzájárulok a széntermelés fokozásához. Tordas bányában a légaknában dolgo­zom, mint „urasági”. az a jeladatom, hogy csapatom teli csilléit, ki, az üres csillé­ket beszállítsam és hogy a szükséges hányáját biztosítsam. Ez a munkám. Nagyon szerelem — örömmel végzem. A kulákok uralkodása idején nem volt becsülete se az embernek, se a munká­jának. A kulák embertelenségéért lábá­tól fizetett atyám. Most megbecsülik a jól végzett munkát. Meg azon n héten, mikor munkába álltam (6 műszakra lón forintot keresirm) 1 pár bakancsot es egy rend munkaruhát kaptam, — telicsen díjtalanul. Ahogy aláírom a szerződést, hogy a hányánál maradok, 100 forint jut. lóimat is kapok. De nemcsak a munka in elvégzésének biztosításáról gondoskodnak. hanem n kultúra és~sz6rakozás lehetőségei, is hiz- tostiva vannak. Sokat malmosok a holló­kői fiókkal. Kelemen Bericékkel. Az idő­sebb bányászok szeretettel, tanít gátnak bennünket a szakmai dolgokra. Sült T’- bor bányamérnök már arról is beszél:, hogv kapunk kedvezményes utazási iga­zolványt is, amivel kétszer havonta haza­utazhatunk. Örülök, hogy a bányamunkát választottam. Igaz, egyelőre még nem vagyok vájár, de az leszek l Sokat kell tanulni, az biztos, de megéri. — nincs szebb munka a vájár munkájánál! Mikor elindultam Kecskemétről, azt mondtad. Budai Pista, te is utánam jössz. Gyere, várlak, gyertek Tormási La­jos, Jóska, gyertek Juhász Pista, Feri. Gyertek, várunk bentieteket, sok szénre van szüksége az országnak! MÉSZÁROS JÓZSEF Tordas bányaüzem dolgozója WÉCtfittg azt a dplgosá jjarpíttikiAh i lókra teljesítették begyűjtési tervüket. Nem feledkeztünk meg a koreai gyermekekről A Zagyvaróna Bányatelepi MNDSz asszonyok kezdeményezésére 30 tagú bá­nyász brigád 40 hold gabonát aratott le a kisterenyei állami gazdaságban. Munkájuk után fáradságot nem ismerve, 2 hétig vágták a gabonát. Az asszonyok munkájuk közben arról sem feledkeztek meg, hogy míg mi nyugodtan dolgozha­tunk, építhetjük boldog jövőnket, addig Koreában az asszonyok ezrei siratják el. vesztett hozzátartozóikat, Amikor az Al. Janii Gazdaságban a munkájukért .iáró bért megkapták abból 128 forintot adtak össze és azt elküldték a koreai anyák­nak. Kovára Gyuiáné Zagyvaróna, bányatelep.

Next

/
Oldalképek
Tartalom