Szabad Nógrád, 1951. augusztus (7. évfolyam, 32-35. szám)

1951-08-04 / 32. szám

* SZABAD NOGBAD 3951 augusztus 4. KULAKMENTÉS BAGLYASALJAN A PARASZTI GAZDASAG szocia­lista felépítése a knlákok elleni harc nélkül elképzclhetet’en. Békés ütme. nötről szénokolni egyértelmű a szocia­lizmus ügyének escrbenhagyásával, a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság érdekeinek e’árulásával. A Salgótarjánhoz tartozó Baglyas- alja községben is ilyen osztályharcot elaltató „békés bclenövésről“ fecseg­nek egyesek, O j-anok, mint Csikáuy előtt is, még most is. 0 volt Horthy uralma alatt a. falu leggazdagnbbja, s ü bitorolta apáról-fiúra a bírói ál­lást. O volt a falu teljhatalmú ura, elsőrangú munkásszipolyozója. Főid. jót fél liter tejért, íróért dolgoztatta a falu szegényeivel. Most még sem kulák! ? Hz az állapot azért jött létre a fé­nyes forradalmi múlttal rendelkező Baglyarnlja községben, mert a kom­Ahoxryan egyesek látják... Zoltán, n.ki egy .két deci borért min denre képes, Szilvái Hrvin Pártból kizárt, Barna Ferenc, aki kétkula. esosságáról nevezetes kulákbarát. Au. dó Antal Géza esondőrbesúgó. Fárado­zásuk célja: kulákmentés. Ezeket az embereket nyerte meg saját maga. szá­mára Somoskői Ferenc kulák, aki ku. Iák test vérei vei együtt ellcná'lást ta­núsított a földreform ellen. Aljas mó­don összejátszott, ezekkel az. emberek­kel, szaporán fizetgetett nekik » szö­vetkezet. kocsmájában, míg végül is megegyeztek és követték a buharinis. ta kapitu’ánsok és árulók elméletét (a kulák békésen is belenő a szocia­lizmusba, a szocializmus a kulikkal szövetkezve is felépíthető). „Jó ember a Somosköi Feri. vegyük le válláról a ku’ákterhet; fogodjuk kebelünkre!“ Ilyen opportunista írást szerkesztettek a városi tanácshoz, névaláírásukkal ellátva, a célját el­érő Somoskői kulák nagy örömére. Az ellenség néhány liter borral meg. vette őket és tettükkel a'á akarták ásni a község forradalmi erőinek ké­szenlétét. leszerelni a munkásosztályt és megkönnyíteni a kapitalista elemek támadását a proletárdiktatúra ellen. Egyszóval elárulták a szocializmus ügvét. EZT A KIS EPIZÓDOT nem a vé. letlen szülte. Ha alaposabban szétné­zünk a községben, még súlyosabb, a proletárdiktatúrát, a Párt élcsapat jellegét veszélyeztető dolgokkal is ta­lálkozunk. Szalatovics Béla kulák cséplőgépével 45 e'ö-tt. és után is ki­zsákmányolta a község dolgozó pa­rasztságát. Földjét még 48—49_ben is harmadában dolgoztatta. Most Szol­noki Béla kulák feleségével együtt a munkásosztá'y élcsapatában, a Párt­ban foglal helyet; mint tag. Sulyok András elvtárs erről az esetről úgy vélekedik, hogy „benne lehet a, Párt­ban, hisz már nem kulák, leadta cséplőgépét“. A bag'yasi kommunis­táknak munkájuk középpontjában Sztálin elvtársnak a Lenin o'.vfárs halálakor mondott esküfogadaima. kell, hogy álljon: „Úgy őrizzük Pár. Ahogyan a valóságban kinéz... tünk egységét, mint a szemünk v ilá • gát.“ ismeri a faluban. Cselédet tartott, cz- Szo'noki Péter kuláket is mindenki munistáknál csökkent a politikai tisz­tánlátás. A kommunisták nincsenek felvértezve a marxista-leninista el­mélettel, amely a. legélesebb, leghatá­sosabb fegyver az osztályharoban. Ez­ért történhetett meg, hogy az osztaly- o’lensóg kihasználta a baglyasi kom­munisták forradalmi szellemének tom- pulását és a, pártszervezet orra előtt szervezte a kulákmentési akciókat. A JOBBOLDALI ELHAJLÁS elleni harc Pártunk egyik döntő fel­adata. „Pártunkban,' a pro'ctáriátus vezérkarában — tanítja Sztálin elv. társ, — amely a mozgalmat vezeti és amely a prolctáriátust előreviszi; ha mi ebben a vezérkarban megtűrjük, hogy a jobboldali elhajlás hívei, akik a Pártot demobi'izálni, a munkás- osztályt bomlasztani, politikánkat a burzsoázia ízléséhez hozzáidomitani próbálják... nem azt fogja-e jelenteni, hogy fékezni akarjuk a forradalom menetét, hogy bomlasztani akarjuk a szocialista építőmunkát, hogy ineg- atarunk futamodni a nehézségek elöl, hogy ki akarjuk szolgáltatni állásain­kat a kapitalista elemeknek?... A jobboldali elhajlás elleni harcról le. mondani annyi, mint a munkásosz­tályt elárulni, a forradalmat e’árulni... a jobboldali elhajlás a békülékonység leküzdése nélkül lehetetlen leküzdeni az előttünk álló nehézségeket, s e ne­hézségek leküzdése nélkül lehetetlen szocialista építő munkánkban döntő sikereket elérni“. A Párt azt követeli, hogy erélyes harcot folytas-anak a jobbo'dali el. hajlás és a békülékenvség ellen. Az ért követeli ezt, hogy megkönnyítse ■a munkásosztály mozgósításának mii. vét. megszervezze a szocializmus of­fenzívakat az egész arcvonalon, meg­törje az osztá’vétlenség ellenállását és biztosítsa építömunkánkban a nehéz­ségek leküzdését. Több támogatást az építkezési dolgozók versenyéhez / KÉT KULTURCSOPORT A BEGYŰJTÉSÉRT A úlius 29-én mi, kuli úrmunkások is kivettük részünket' a békebegyüi- tési nap sikeréért folyó munkából. Mi, tűzhelygyári kultúrmunkások a zagyrapál- falvai üveggyár kuli úrcsoport jóval együtt Varsány községbe mentünk, hogy a dol­gozó parasztság részére kultúrműsort ad­junk és üdvözöljük a begyűjtésben élen­járókat. Délután 3 órakor érkeztünk Var. sány községbe, ahol a zenekar azonnal megkezdte a falu dolgozóinak szórakoz­tatását az iskola udvarán. A zene hang­jaira 4 óra jelé már közel 200-an gyűl­tek össze a falu dolgozó parasztjai közül. A műsort, mely csasztuskákból, szavain, tokból cs énekszámokból, jelenetekből állt, nagy tetszést váltott ki a hallgatóság körében. A műsor után a zenekar lánc- számukat játszott és a kultúrcsoport tagjai együtt láncollak a dolgozó parasztokkal. Vasárnapi munkánk nem kis részben járult hozzá, hogy Varsány község dolgozó parasztjai 284 mázsa gabonát vittek va­sárnap a terményraktárba. Varsányi szereplésünk befejeztével egyik dolgozó paraszt megköszönte a szép előadást és arra kért bennünket, hogy gyakrabban látogassunk el Varsányba, Eleget leszünk a meghívásnak! Kákonyi Ferenc kultúrnevelcsi felelős ■L acélgyári knltúrosok is kitettek magúkért. 160-an, zenészek, a kó­rus és "a szinjátszógárda tagjai indultak útnak vasárnap délután, bogy kultúrmű­sorukon keresztül tolmácsolják a munkás- osztály üdvözletét a terménybegyűjtésben élenjáró dolgozó parasztoknak. Az acél­árugyári kultúrmunkások Szécsény és Nagylóc községbe látogattak el. Szé- Csényben a fúvós zenekar példás sorba állva jártak egyik helyről a másikra és a termelésben kitűnt dolgozó parasztok háza előtt vidám indulókat játszottak. Ezalatt elindult a két csasztuska író is, hogy összegyűjtsék az adatokat és a ver­ses ritmust megírják a jó és rossz mun­kát végző dolgozó parasztokról. A kleri­kális reakció is felfedezte, hogy a talál­kozó több, mint egyszerű városi ,műked­velő színjátszás. A munkásosztály és, a dolgozó parasztok kézfogása ez. A kle­rikális reakció az előadás kezdetének idő­pontjára az eredeti tervtől eltérően tűzte ki a litánia kezdetét. így próbálta meg­akadályozni a találkozót, de nem sike­rült. A nagysikerű előadást több, mint há­romszázan nézték végig. Nbgy sikere volt a csasztuskának is, amelyben kiénekel­ték, hogy „báró Liptai méltóságos úr” míg földjében nagyobi) a gyom ,mint a kultúrnövény, lepkézni jár. Kiénekelték azokat a kulákokat is, akik követik a „bá­ró” példáját, de azokat is, akik a tojás- begyűjtés teljesítését szabotálják. Nagy sikerrel szerepelt a kultúrgárda Nagylóc községben is. (K. Gy.) Eredeti tervünk felemelésének gon­dolata hazánk megerősödését, dolgoz« népünk felemelkedését, jelenti. Amikor Pártunk TT. Kongresszusa eredeti ter­vünk módosítását határozta el, az or­szág többi dolgozói között megyénk építkezésének do’gozói is harcos, for­radalmi helytállásukkal a szocialista munkaverseny hőseiként vették ki ré­szüket az építésből. A munkaver­senynek ez a szakasza hősöket szült, a munka hőseit, akik közül forradal­mi helytállásuk után többen Pártunk tagjai sorába kerülitek. Pártunk a Kongresszus befejezése után; mint határozatot a dolgozó nép elé terjesztette a módosított tervet. A megnövekedett beruházások az ed­diginél fegyelmezettebb, lendülete­sebb, odaadóbb munkát követelt meg tőlünk. Komoly erőfeszítésre van szük­ség, ha teljesíteni akarjuk népünk életé­nek felemelését, biztonságát jelentő tervet. A kongresszusi munka verseny- hősei a terv' módosítása után az ipari dolgozók felülvizsgál­ták versenyvállalásaikat és új, magasabb termelési célok kitűzésével fogtak hozzá a határozat végrehajtá­sához. Uj versenyszakasz kezdődött és a lázas, odaadó munka üjübb és újabb .hősei léptek a porondra. Ez alatt megyénk építő vál'alaíainál nap.nap után visszaesés mutatkozott. A verseny szervezésének hanyatlásá­val a termelés nagy mértékben esett vissza. A szakszervezeti és műszaki vezetők úgy gondolták, eleget tettek kötelezettségüknek a kongresszusi munka verseny befejezésével. Ez az ál­lapot azt, hozta magával, hogy a Sal­gótarjáni Bányavidéki Építészet má­jus hónapban csupán 7.1. százalékra teljesítette előirányzatát. Második ne. gyedévi tervének mindössze 82 száza­lékban tett. eleget. Ugyanígy nagy visszaesés mutatkozik a Balassagyar­mati Magasépítési Vállalat munkájá­ban is, ahol S2.(i százalékban tettek eleget, tervük teljesítésének. A ''termelés 'visszaesésének egyik oka. hogy felvilágosító munka hiá­nyában sokan otthagyták a vállalatot. Á brigádok, munkacsapatok szétestek. A műszaki vezetőség nem volt. képes összefogni, a szakszervezet pedig ma gára hagyta, a véletlenre bízta a ver­senyt. Pangás állott be a termelésben A dolgozók egy része-kötött ugyan hosszúlejáratú verseny szerződésit, azonban ezek legtöbb munkahelye/! a polcokon és a fiókokban sem a szakszer vezet; sem vezetőség nem ellenőrizte a vállalások vég rehajtását.. így természetesen nem tudtak kellő segítséget adni az elmaradóknak ter­vük tejesítéséhez. A fegyelem megla­zult., amit igazol az is. hogy a salgó­tarjáni kollégium építkezésénél a szombati napokon már délelőtt 11 óra. kor abbahagyják a munkát. Igen sű­rű jelenség, hogy a nagyba ton yi, me­gyeházai, az acélgyári és Petöíi-bá- nyai lakásépítkezéseknél a dolgozók nagy részénél 1—2 órás munkakiesé, sek vannak. Az építkezések dolgozóinak cgyré­he.ver.tek* a műszaki a volga.doni hajózható csatornát — a kommunizmus építkezéseinek, egyikét — V. szovjet kormány rendelet« értelmében tnár az idén be kell fejezni. A csatornát a jövő év tavaszán adják át a forgalomnak, ugyanakkor helyezik üzembe a cimljrnszkj vízi-c'cmópontot és erőmüvet is. Ugyancsak 1052-ben kel üzembe he­lyezni a százezer hektár kiterjedésű területet ön­töző vízellátó-rendszert is. A 101 km hosszúságú hajózható csatornának, SKwly egységes szállítórendszerben egyesíti a két nagy orosz folyót, a Volgát és a Dont — rend­kívül nagy a jelentősége a szovjet népgazdaság további felvirágzása szempontjából. A Volga és a lton egyesítése régi álma az orosz népnek. A cári Kormányok azonban semmit sem tettek a megoldá­súra és a csatorna megépítése esa.k a szovjet szo­cialista rendszer viszonyai között emelkedett je­lentőségre, vált állami fontosságú üggyé. Az egész 101 km hosszú volga.doni csatorna 5G kilométeres szakaszon mesterséges mederben ha­lait. A fennmaradó 45 kilométeres rész ágyául víz- gyüjtőmedeneéket és folyókat használnak fel Ha egy pillantást vetünk a térképre, úgy tűnhet fel, hogy a csatornát azon a valamivel több mint öt- venkilométeres szakaszon kellene megépíteni, ahol a Volga és a Don legközelebb folyik egymáshoz. Azonban a két folyam vízválasztója éppen ezen « helyen éri el a legnagyobb magasságát, ami na­gyon megnehezítené a csatorna építését. A válasz, tás, gordos kutatómunka, után tehát más vonalra esett, arra; mely a volgamentj Krasznoarmejszk városától a Don mellett fekvő Kalácsig húzódik. Hogyan tudnak majd átjutni a hajók ezon a magas hágón? Úgy, hogy zsilipé» csatornát építe­nek. A hajókat majd nagy zsilipek segítségével emelik fel a vízválasztóra és eresztik le róla. Ilyen zsilip a vízválasztó volgai lejtőjén kilenc, a doni részen pedig négy lesz. A csatorna fő vízellátó forrása a cimljan- szki vízgyüjtümodence, vagy amint, je- Icu’eg nevezik, a „Doni.tenger" lesz, jnely azután jön létre, hogy a Dont Cimljanszk falunál hatalmas gáttal torlaszolják el. Hosszúsága ISO, szélessége pedig körülbelül 30 kilométer lesz. Hogy a víz esésének erejét kihasználják, a gátnál löO ezer kilowatt kapacitású vízierömíívet építe­nek. amelynek évi energiatermelése el fogja érni a 800 millió kilowattórát. Ez csaknem a fele an­nak a villámosenergiamennyiségnek, melyet a for* UPUL A KOMMUNIZMUS A volga-doni csatorna radalomelötti Oroszország áramfejlesztőtelepei együttvéve termeltek. A eimljanszki vizicrőmü ele­gendő mennyiségű áramot fog szolgáltatni a csa. torna, kiszo’gálásához; valamint a mezőgazdasági és ipari szükségletekre. A volga-doni nagyszabású öntözőberendezések rendszerében fontos helyet foglal majd cl az a vizát, eresztő alagút, mely a Don vizét a eimljanszki vízduzzasztóinedencéből a felső-szabi csatornába és innen az aszályos pusztákra juttatja. A Don és o. Szál folyó között széleshátú emelkedő van. Ahhoz, hogy ezen a szokásos módszerrel juttassák kérész­iül a vizet, nagy mesterséges völgyszorost kellene létesíteni Ez óriási földtömeg megmozgatásán tenné szükségessé. Ezért elhatározták, hogy a,lag. utat fúrnak a dombhátba. Az öntözőcsatorna ezen a szakaszon a föld alatt fog haladni. Oránkint több mint 150 ezer köbméter víz folyik mjd át az a’agúton. A rosztovi és sztálingrádi területen 750 ezer hektár kiterjedésű aszályos földet fognak öntözni és 2 millió hektár vízzel ehtáni a fő- és closztócsatornák segítségével. Az é’enjáró szovjoj agrotechnikai eljárások alkalma­zása, a bőséges víz és napsütés, valamint a ter­mékeny talaj lehetővé teszi, hogy ezeken a térsé­geken jóminöségü fajbúzából 35—40 métermázsát,- nyer s gy apátból 20—25 métermázsát, rizsből 40—50 métermázsát termesszenek hektároukint. A villamosítás is óriási jelentőségű lesz a mezőgazdaság további fel'enditése szempontjából. Az olcsó vilamosenergia lehetővé teszi majd. hogy a földeken széles körben alkalmazzák a villamos traktorokat, kombájnokat Ő3 más gépeket. A vil. lamosenergia behatol a mezőgazdasági termelés minden folvamatába, megkönnyíti a kolhozparasz­tok munkáját, megjavítja életmódjukat. A volga-doni csatorna elkészültével befejező­dik az az óriási munka, melyet a Fehér-, Balti, ás Kaspi-tengert az Azovi- és Fekete-tengerrel összekötő mély vizű szállítórendszer megteremtése céljából kezdtek meg. A Fekete.tengeri medencé­vel gazdasági kapcsolatba lép a Volga és az Észak- nyugati aiedence együttesen mintegy 30 ezer kilo­méter hosszú hajózható folyója. A nagyteljesítmé­nyű vízi főútvonal biztosítja a tömegteheráru nagy távolságokra való olcsó szállítását. A Volgán szakadatlan özönben megindul fölfelé a donyeei szén és fém, az északkaukázusi gabona, mangán­érc, gyümölcs és konzerv. A Volgáról a Donra fát, vegyszereket, kőolajat és egyéb termékeket szál. libának ' A vízi főútvonalon új- személyszállító najók A szormnvoi gyár nagyteljesítményű típusú teher- és fognak közlekedni már megkezdte a személyszállító motoroshajók épi. tését, melyeket kényelmes utasfül kékkel, étkező helyiséggel, gyermekjátszóteremmel, napozóval, úszómedencével, könyvtárral, filmvetítő.helyiséggel, stb. látnak el. Ezek a motoroshajók Moszkva és Kosztov között fogják lebonyolítani a forgalmat. A volga-doni csatorna megnyitásával Moszkva öt tenger kikötője lesz. Az átmenő rakományok Moszkván keresztül jutnak el délről északra és észak-nyugatra, Motoroshajó-járatokat létesítenek Leningrad, Bjelomorszk, Arhangelszk, Molotov, Iiosztov és a Fekete.tengeri fürdőhelyek között is. Éjjel-nappal serény munka folyik a 'olga- Don csatorna építkezésén. Az épitőmunkások a szovjet nép nagy vezéréhez és tanítójához — Sztá­lin elvtárshoz intézett leveleükbon szavukat adták, hogy határidő előtt fejezik be a legfontosabb mun­kák egész sorát. Az egész ország az egész szovjet nép segíti az építőket, hogy betarthassák szavu­kat, hogy gigászi munkájukat minél előbb elvégez­hessék. A gyárak és üzemek, valamint tudományos intézmények dolgozói megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kommunizmus nagy építkezései szá­mára tett megrendelésekre, arra törekszenek, hogy megtisztelő feladataiknak soronkívül és határjdő előtt tegyenek eleget. A nép boldogságát kovácsoló, a kommuniz­must építő szabad szovjet ember nagy­szerű tetteket visz végbe. Nem telik bele sok idő — és a két bővizű orosz folyó egyesíté­sének álma valósággá lesz: hajók úsznak majd a csatorna vizén, r. víztelen pusztákon diada’masko- dik az éltető nedvesség, dús hajtások bújnak ki a földből, kizöldülnek az új erdők A Bolsevik Párt, a nagy Sztálin vezette szovjet nép akara­tából újabb széles országrész változik át virágzó vidékké, szó versenyvállalást tett Alkot mis nymuk ünnepére. Tervük teljesítéséből! azonban gátolja a munka rossz meg­szervezése. Egyes helyeken a szak. szervezeti munka hiányosságából ki­folyólag még a. versenyvállalások is e'nmradtak. így a Balassagyarmati Mngasépítészet 3—4 építkezésénél sem vizsgálták felül előző verseny- vál'alásaikat, de még a régi vállalá­sok teljesítését sem értékelték ki. Hi­ba az is, hogy a kiértékelt verseny, vállalások nem a munkahelyeken van­nak kitéve, hanem a balassagyarmati központban. Ugyanígy a nagybátonyi 36 lakásos építkezés dolgozóinak ver­senyeredményei i? a nagybátonyi köz­pontnál van kitéve. A bányavidéki asztalosnnihely dolgozói arról panasz­kodnak, hogy az eredmények ki van. uak ugyan értékelve, még sem adják a dolgozók tudo­mására. A nyilvános verseny helyett ez a. bü­rokratikus forma gátolja a verseny további kiszélesítését. A versenylen­dület visszaeséséhez hozzájárul az is, hogy a műszaki do'gozók nagy része néni mutat példát, magúk sem tesznek versenyvállalást, bár ezzel nagy len­dületet tudnának adni a dolgozók ver. senyének. A termelés visszaesésének okát a versenyszervezés visszaesésén kívül megtalálhatjuk a munkavezetők felü­letes munkájában is. A megyelia/i építkezésnél például a Bocsi brigádot, nem látják el kellően anyaggal és munkaterülettel, de nem segítik a. se­gédmunkásokat sem. Nem szervezik a munkamódszerátadást. így a Bánya- vidéki építészetnél még most is 95 fő termel 100 százalékon alul. A balas­sagyarmati Magasépítészetnél mind­össze két munkamódszerátadó van és Így nem sok változás mutatkozik a normán alul teljesítők számában. A balassagyarmati magasépítés/.etné! nem fontanak kellő gondot, az anyag­takarékossági mőzgalom kiszélesítésé­re. A vállalatnál mindössze 2100 főj rínt értékű vállalás történt .anyagtan karékosságra. A szakszervezet legyen szervezője, támogatója a takarékossági mozg.a. lom széles alapokra, való helyezésének. Támogassák cs terjesszék tovább ez olyan kczdeménj'ozéscketj mint a Bá- nyavidéki Építkezésnél Szabó Bál ács-brigádjának kezdeményezése, aki a hulladékdeszka táblás zsaluzásával július hónapban 12.312 forintot taka­rított meg. Ma már több olyan dol­gozó van, aki a takarékos gazdálko­dásnak, vagy a termelékenység emelé­sének forradalom erejű módszereivel dolgozik. El kell érni, hogy ezeket , , az önköltségcsökkentő módszere­ket minden dolgozó ismerje. Ahol a műszaki vezetők és az üzemi bizottság kezébe veszi a magasabb munkamódszer, a sztahanovista ta­pasztalatok elterjesztését, ott nem maradhatnak el az eredmények sem. Az építkezések szakszervezeti ve­zetőinek legyen feladata a verseny- lendiilet megjavítása. Gondoskodjon arról, hogy megyénk építkezéseinél nagyobb tömegek vetélkedjenek a jobb- minőségért, az anyagtakarékos, ságért és a termelés emeléséért. Biz­tosítsák a verseny nyilvánosságát, hogy az építkezések dolgozói nap-nap után előbbre tudjanak törni újabb és újabb teljesítmények felé, hogy ma. radéktalanul végrehajthassak augusz­tus 20-i vállalásukat. Bezecki Pál MEMOSz megyei titkár Vcrndó-ssEolgálat indul racgyénkheii A felszabadulás után ismertté váltak azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a Szovjetunió orvosai a vérátömlesztés segítségével értek el. Ma már az orvos­tudomány csaknem minden ágában si­kerrel alkalmazzák ezt a gyógymódot. A Magyar Vöröskereszt legfontosabb felada­tai közé tartozik a vérátadók toborzása. Egészségügyi kormányzatunk rövidesen megyénkben is megszervezi a véradó szol. gálától, amely szigorúan önkéntes. Min­den vértadó egy-egy emberéletet ment meg. Tegyünk meg mindent annak ér­dekében, bogy a gyógyító, életmentő vér minden betegnek u kívánt mennyiségben álljon rendelkezésére. „ÓVATOSSÁG“ Kedves elvtársak! A népi demohrali« kus országokban legtöbb érték az em­ber. Sajnos vannak meggondolatlan 5.0* török, akik könnyelműen kockára teszik embertársaik életét, A nagybátonyi épít. kezesnél július 27-én Greci Pál. a Tekerj fuvar sofőrje a konyha udvarba befor. dúlva, nekiirányította a gépkocsit az otfc lévő dolgozóknak, azt gondolva, hegy majd hirtelen, az utolsó pilláiban lefúj kéz és akkor jót nevet az emberek ije­delmén. Azonban nem így sikerült. az autó a fékezésnél megcsúszott és neki. szaladt* egy ládának, amiről Kapás Sán_- ior csak az utolsó pillanatban tudott le­ugrani. Gréci Pál könnyelmüsködése majdnem emberéletbe került. Ajánlanám, hogy a sofőrék is tartsák be a munkásvédelmi bál V okát. .Tckkel .József T- B T. felelős

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom