Szabad Nógrád, 1951. augusztus (7. évfolyam, 32-35. szám)
1951-08-18 / 34. szám
2 «KABATi HOGRAD 3951 aiagusyfcuä 18. Előre termelőszövetkezeti mozgalmsuk fejlesztéséért Újabb családok léptek be vasárnap megyénk termelőcsoportjaiba Az elmúlt hét folyafán. megyénkben 03 család, 46 taggal 81 hold föld. del lépett a termelőcsoportokba. Megyénk területén mintegy 23 előkészítő bizottság dolgozik. A vasárnapi nap folyamán Felsőtold községben két család 3 taggal, Kozár. dón szintén 2 család lépett a tszcs-bc az síért eredmények láttán. A palotási Kossuth 10—17 mázsás holdflnkénti búztitermésátlag és a Palóc tsz elért eredményeit látva, a vasárnap beérkező jelentés szerint 2 család írta. alá a belépési nyilatkozatot. Bocsárlapújtőn 3 kétlaki dolgoző feleségei vitték be a földet a csoportba, liogy még nagyobb jövedelmet biztosítsanak maguk és családjuk részére. Cserhát«zentiván és Galáb községek dolgozói közül sqlan • figyelemmel kísérik- ; a hozzájuk közelfekvő ecsegi Béke 19 roáz.sás holdanként! búzaátla. gát, valamint azt, hogy a kozárdi tszcs múlt évvégi zárszámadásakor cgycg.Y tag többezer forintos évi jövedelmet kapott és cgvre többen lépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Cserhátszentivánon 6 család lépett be, Garábon 5 család, Ecscg községben 2 család. 13c nem akar lemaradni a tszcs felfejlesztési munkából a nógrádszakáli termelöcsoport sem. Vasárnap Ludány- halásziból cs Szakáiból mintegy 20 do'goző kis- és középparasztot vittek látogatásra a kecskédpusztai tszcs-hez, hogy saját tapasztalatukon, mindennapi életükön keresztül tegyenek ösz- szehssonlítást az egyéni égazdálkodás és a termelőcsoportban végzett munka eredményei között. Ezen a látogatáson" Kovács István nógrádszakáli középparaszt meggyőződve a . ter- melőcsoport eredményeiről, úgy nyilatkozott, dolgozó társai előtt, hogy hazamenetele után beáll a csoportba. Meglévő teimelöcsoportjaink tagjai agitáljanak a tszcs-ben végzett munka eredményeivel. Mondják el, mennyivel nagyobb eredményeket lehet e'órni, mint az. egyéni gazdálkodással és hurcoljanak minden olyan törekvéssé! szemben, mely dolgozó parasztságunkat távol akarja tartani a szövetkezeti gazdálkodástól, a tszcs-be való belépéstől. Miért alakultunk át III. tipusií csoporttá ? Iy özségünkben már régen működött a Petőfi III. tipusú termelőcso. port, melynek munkáját mi, egyénileg dolgozó parasztok nagy figyelemmel kísértük. Működésük ideje alatt értek Nem bántam meg. bogy beléptem a csoportba A" felszabadulás előtt é* gazdasági cseléd volta m gróf Andrási pásztói birtokán. Kora reggeltől Véső éjszakáig fillérekért dolgoztunk. 1 Jiier tejet kaptunk naponta as 1 havi 60 pen. gős keresetünk mellett. A grófnő a kurváját is többre nézte, nym-f ben. niinket. 11 kutya voh, a pásztói birtokán. Az egyik fahordó cseléd valamelyiknek eltörte Iá. bút. Ezért a grófnő mind a 0. fuvarost, akik a bvifoJ;án volta/; eU szállásolva megfosztotta szállásától. A kastélyba hívás vél. kirí belépni nem lehe. tett, da dolgozni assza, nyainknak akkor is mu. száj volt, ha nem akartak. Az ilyen szipolya- fáktól szabadított fel bennünket a Vörös fiad. sereg és lehetővé tette számunkra az emberibb életet. A felszabadulás után 2 hold földön gazdái, kodtam, de sóséin tud. tam annyit termelni, hogy elegendő lett volna, Tgás állattal nem rendelkeztem, összes dl. lat ál lományom 1 darab kecske volt. A földemet mással szántottam pén. sért, meg 4 napi gya- logmmkáért, ami 6 nap. nak is megfelelt, mert a kulákok mindig l;ö. sépre tettek és nekem is sietnem kellett, hajtottak, mint egy álla. tot. Az egyéni gazdái, kodás állandó ráfizetéssel járt, ezért 1949-ben elhatároztam, szálától; az egyéni gazdálkodás, sál és beléptem a megalakuló tszcs-be. Amíg egyéni gazdái. kodó voltam, a legnagyobb termést 1949-ben értem el. 4.70 mázsa bú. ss termett egy holdon és 8 mássa kukoricám, ■ugyancsal; egy holdon. Ezzel szemben az 1950- es évben a közös gazdálkodáson keresztül jö. védelmem egész ávre 5000 forint volt. Ebbe beleszámítva 880 kg kenyérgabonát, 250 kg árpát, 40 kg diót, 180 Ufer bort. Már az első évben tudtam magamnak venni 700 forintos nagykabátot, 400 fo. rintos ruhát, feleségem Cs gyermekeim részére ugyancsak ruházatot. De emellett hízott disznót is vág Itat tünk. Ebben az évben S sü’dőt koptunk a csoporttól, 75 kg súlyban, de ezt valamennyi tszcs tag ve. lem együtt -megkapta. Most minden csoport- tagnak módjában áll a háztáji gazdálkodás után 1 darab tehenet tartani és annyi baromfit, amennyit csak akar. Az idei őszi árpa tér. ■mésünk holdanként 26 mázsa volt, ami azt hiszem, országos viszony- latban is elsők között szerepel. Búzái érmé. síinkről a későbbi idők folyamán fogok írni. Az egyénileg dolgozó parasztság előtt nem is. meretlenek a mi eredményeink. Tudják azt is, hogy még nagyobb terméseredmény elérésével sem merítettük úgy lei a föld termőérejét, mint ők. a lis magán- gazdálkodással. Nem is bántltm én Wjeg, hogy bdUptcm családommal együtt a tszcs-be. mert gondtalanabbal élek. Terese József; a pásztói ..Szabadság“ tszcs elnöke. el komoly eredményeket, amelynek láttán mi is megalakítottuk ezév tavaszán az I. tipusú termelőcsoportot. Már a megalakulásnál foglalkoztunk azzal, hogy ősszel kérjük a III. típussá való átalakuláshoz az engedélyt. Ez a gon. dolat még jobban megérlelődött bennünk, amikor láttuk, bogy a Petőfi csoportnak gépierő munkálja földjét, ezzel kaszálnak, aratnak, mi pedig kézi- erővel műveljük földjeinket, (ők már alkalmazhatták az agrotechnikát, mivel földiük már nagy tagokban vannak. Ezzel szemben a mi csoportunkban szántát rém tudjuk, hány darabban van a földünk. Ez munkánkat nagyon megnehezítette. Munkacsapatot sem szervezhet, tünk. mert mindenki saját földién volt foglalkoztatva. Sokszor felvetődött csoportunknál, vájjon az elaprózott, kicsi parcellákon biztosíthatjuk-e magunknak az egyéni gazdákkal szentben a magasabb terméshozamot. Habár így is magasabb termésünk lesz, mint az egyénieknek. mert használtuk a pétisót, meg szerződéses termésünk is volt, de ne. künk nem mindegy, hogy mennyivel termelünk többet magunknak és a nép államának. Sokan úgy mondták, „Ti Csak névleg alakítottátok meg a csoportot, munkátokban nem segítitek egv- mást”. Nálunk még nem lehetett kijelölt vetésterület, mert valamennyien őszkor vetettük el a magvat. Ennélfogva nem volt meg az egyes tagok által készített vetésterv sem. Bizony sok esetben irigyeltük a palotási Kossuth, a pásztói Szabadság termelőcsoportok erednie, nvrit. Ezért elhatároztuk, lmgv mi is III. típussá alakulunk át. Elhatározásunkat beterjesztettük a járási tanács mezőgazdasági osztályához és türelmetlenül vártuk a jóváhagyást. A jóváhagyás megtörtént és mi az elmúlt vasárnap III. típussá alakultunk át! Elmondta: Krutyina Pál, a nógrádmegyeri Dózsa tszcs elnöke Harcos nepnevelötnunfeava Erdőkürf augusztus 6-i társadalmi lomunkával a begyűjtésért bizottsági ülésén Nánai János, a mezőgazdasági bizottság elnöke hozzászólásában ezeket mondotta: — Begyűjtési előirányzatomat ke. nycrgabonából 477 százalékra teljesítettem. Azonban még nem vagyok ma. gammal megelégedve, mert nagyobb teljesítményt akartam elérni, mint a többi gazdák. Így elhatároztam, hogy körültekintek saját portámon, hogy mennyit tudnék beadni még G jegyre. Ha máshonnan nem, akkor a C jegyre való őrlésből vonok el, ele még emelni fogom teljesítményemet. A népnevelő munkába szívesen belekapcsolódok, mert személyes példamutatásommal tudom a dolgozó társaimat meggyőzni a begyűjtés jelentőségéről. En, aki szegény gazdasági cseléd voltam, örökös elnyomatásban éltem, ez. zcl tartozom a demokráciának azért, hogy 6 hold földei, kaptam a felszabaduláskor. A túlteljesítésért jutalomban részesültem. Most olyan életet élek, amit cselédenrsban sosem mertem volna elképzelni. Tülany vein lakásom, bent, rádiót hallgatok, újságot olvaska. tok, mindenki láthatja rajtam a községben és dolgozó társaimon azt a sok ajándékot, amelyet a demokrácia jut- tatait részünkre. Szívesen megyek tehát felvilágosító munkát végezni a. begyűjtés sikeréért, hogy kinyissuk azok szemét is, akik ed. dig nem vették volna észre községünk fejlődését a felszabadulás óta és akik elmulasztanák állam iránti kötelezettségük teljesítését. « Fries Mihály traktoros brigádvezető Nógrdd községben 165 mázsás te’jesit. ményf ért el. Az eredményi annak köszönheti, hogy Kazinézi János párttitkár a gépnél minden nap rövid politikai beszámolót tart és tudatosítja a munkások között, az amerikai imperializmus Koreában elkövetett kegyetlenségét. A felvilágosító munka eredménye az, hogy a dolgozó parasztok és a cséplőgépmunkások -minden percet kihasználnak a gabona mielőbbi elcsépc- léséért. * A mohosai MNDSz gyűléseken műidig jelentőségének megfelelően foglalkoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezése, nel; problémájával. A legutóbbi MNDSs gyűlésen R-idnai Cézárrá ügyvezető a tagság elölt bejelentene, hogv szakít a; egyéni, gazdálkodással és férjével együtt belép a helyi termelöcsoportba. Rajnai Gézánc példamutatása követésre talált. A vezetőségnek még kél tagja jelentette be. hogy szakítanak a kisparcellás gazdálkodással és a társas, nagyüzemi gazdálkodást választják, * A fari DISz fiatalok agitációs műn. bájukkal segítik a legyűjtés sikerét. A DISz fiatalok elsősorban a saját portájukon temietenek rendet. Kubi- nyi István DISz tag édesapját győzte meg a begyűjtés teljesítésének fontosságáról. Emlékeztette édesapját, hogy a népi demokráciának köszönheti,' hogy az egri szakérettségi tanfolyam hallgatéja lehet.. Kubinyi János ezután 261 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét és C vételi jegvro 2 mázsa gabonát adott be. « A balassagyarmati békcbizollságok „segítő brigádokat“ szerveztek a tanáccsal karöltve, akik éjjel -mennek csépelni. Az egyik csoport este 7 órától éjjel 12 óráig, a következő csoport 12 órától reggel 4 óráig dolgozik. Mivel Balassagyarmaton a csépléssel. igen le vannak -maradva, ezek a segítő brigádok még nppal is kimennek segíteni a közeli gépekhez. Ez igen jó hangulatot. kelt a dolgozók közölf és amíg a cséplóawnkások pihennek, addig a népnevelők foglalkoznak velük. A Szabad Népből olvasnak fel részleteket, és kis- gyűléseket tartanak. Igen jól bevált ez a. módszer Ujkővár és a homoki szőlőben.> valamint a balassagyarmati kórháznál. Haladéktalanul végezzük el a tarlóhántást Dolgozó parasztságunknak fokozni kell a tarlóhántás ütemét. Nem szabad feltöretlenül hagyni a tarlókat, mert az kiszárad, megcsereposedik a így a talajszerkezet megromlik. A tarlóhántás elvégzésével nemcsak konzerváljuk a talaj nedvességét és lehetővé tesszük a talajélet zavartalan működését, hanem irtjuk a gyomokat, sőt ezenfelül még növényvédelmi munkát is végzünk. o A kazári völgy Vtkóíelepét a bányakaszánő felől a megafon pattogós forradalmi hangja árasztja el. Vendégek jönnek Kazárra. Délibánya, Újlak Csipkés, Kistelek és a kistercr.yei vállalat többi üzenteinek küldöttei, a legjobb pártmunkások, sztahanovisták, élmunkások. A nagyítódéról egy kü'döncgyerck sza’ad ki. Az Clözőnapl versenyeredményeket viszi az üzemhez. Egy idős, magas vékonyarcú ember meg lámpával a kezében éppen most fordul be az alagúti bánva bejárata felé... Vizet enged a lámpájára, azután elindul a sötét a'agútszcrü úton, le a föld belsejébe. Messziről sorozatos robbanások hangja tölti be a levegőt. Egyfelől csillék zörgése, másfe'ől ka- parószelag, rázóesúzda zakatoló, élesen csikorgó bongja jelzi a kazári bányászok harcos verseny, lemiü'otét. Ünnep van most a. föld mélyében •.. {Jnneplik az -Alkotmányt, a Bányásznapot és a pártbizottság megválasztását. A kemény, kérges kezek lendületétől omlik « fekete szén,.s mind parancsszóra, Tigy sorakoznak egymásután a föaiapközlén a tetejével megrakott csillék. Az egyedül álló lámpás ember néhány pillanatig nézi a szállítók munkáját, azutáu a fűa'npköz- lénél balra fordul a kaparóesúzdafejtés felé... A szovjet kaparószalag mellett felkapaszkodik, majd meghajolva, de otthonos mozgással tart felfelé az emelkedő, alacsony vágaton. Geese László, Szabó Lajos és Takács Ernő bareos- akarata ontja, itt a szenet. Kezük görcsösen tapad a csákány nyelére ... az alacsony munkahelyen hol ülve, hol meg féloldalt dűlve mélyen vágják n. kemény szénfalba csákányuk hegyét. Geese László éppen a lapátjáért nyúl, amikor hangzik a bdnyászköszöutés. —; Jószerencsét! A szénporos, verejtéktől csillogó arcok szinte egyszerre fordulnak a hang irányába. Szabadság főaknász elvtársi — hangzik a válasz. — No, hogy ál’unk elvtársak? — Eddig 10 kutyát adtunk ki... tízet... — ismétli meg Öccse László, miközben karjával a homlokát türölgeti. — De lesz ez még több is. — Az Alkotmányt, meg a mi napunkat ... a Bányásznapot ünnepeljük — szólal meg Kovács Ernő vájár. — Délután meg párt bízót tsá gválaszt áí lesz nálunk. Még folytatná a fiatal vájár, de a csapat vezetője közbevág. — Tudhatja főaknász elvtárs — mondja mo- solyogva — hogy ezelőtt is megtettük kötelességünket... Most sem fogunk elmaradni. A Pár, értünk harcol, mi meg a Pártért harcolunk ... A Pártnak köszönhetjük az Alkotmányt, mely jogot biztosított a {uuukához, tanuláshoz, — közelebb Bányászok tyye húzódik társaihoz, azután egészhalkan folytatja mondanivalóját. — Amióta az Alkotmány kijött, az én Laci fiam már két éve*, végzett az egyetemen ... üzemgazdász lesz a gyerek. Nekünk meg üdülést biztosít az Alkotmány. Azután azt. hogy mindenki a munkája arányában részesüljön... Tanácsunk is van ... Szóval mit mondjak — magyarázz.! a kezével — miénk lett az ország, magunk gazdái vagyunk. Ezt több szénnel köszönjük meg a Pártnak. Kudela főaknász közelebb hajlik és halkan, hamiskásan mondja. —Látják ezt a délibányaiak is... azért nem tudjuk utolérni őket. — Ezek már befejező szavak voltak, mert ezután csak a , jószerencsét“ hangzott el közöttük. Szabó Lajos meg Kovács Jenő lapátot ragadtak és élénken pakolták a szenet a kaparószal&gba. A csapatvezető és a föaknász elindultak lefelé a kaparószalag mellett. Percek múlva a csikorgó szalag lapátjai bőven hordták le i fekete szenet a füalapközléhez. Gecse László azóta már a második csillére köti csapűtjelzésüket... Ismét megfeszülnek az izmai, 9Zután a fői'npközle kaparócsúzda fejtéséről a 12. csille kerekei is elgördülnek az ácsolatfák között, kifelé a napvilágra. © Kint a kazári kultúrliáz előtt már ott gyülekeznek a küldöttek. Eljött Kazinci Lászó sztahá- nevists, Halász János élmunkás aknász. Kajtor Géza, aki 210 százalékot termelt az elűző héten, meg ott van Babcsánv Andrásáé, azután az Újlak, Fő völgy és a vállalat többi bányáinak a Párthoz é.s a munkásosztá'yhoz hő, harcos dolgozói. Rövid idő múlva a megyei és járási pártbizottságok ’Kiküldöttjei, együtt vonulnak be az üzemek kiküldöttjeivel a szépen feldíszített terembe. Az elnöklő bizottság megválasztása után a kazári úttörők és MNDSz asszonyok virágcsokorral üdvözölték a küldötteket. Ezt követően pedig Varga András elvtárs. a megyei pártbizottság részéről tartotta meg beszámolóját. Elmondotta, hogy a megnövekedett feladatokat csak abban az esetben tudjuk végrehajtani, ha a pártbizottság élén harcos, kezdeményező kommunisták állnak, akik példamutatással, felvilágosító munkával magukkal ragadják a. tömeget, és szüntelenül erősítik a Pártot. A beszéd után hozzászólások következtek. Hegedűs Kálmán elvtárs a nagybatonyi vállalat kiüídötte elmondott«, hogy náluk cgv héttel ezelőtt alakult meg a pártbizottság, de nyomban mutatkoztak az eredmények. Szeberénvi János az anyagellátás megjavítására, a munkafegyelem megszilárdítására szólította feT a megválasztandó pártbizottságot. Kun László elvtárs a Délibánya küldötte «’mondotta, hogy az országos versenyben elfoglalt élenjáró helyüket az üzemi pártszervezet jó irányításnak, harcos népnevelőknek köszönhetik. Elmondotta, hogy náluk már hónapok óta nincs igazolatlan hiányzás, hogv n verseny sikere érdekében még fizetett szabadságról is bejönnek a dolgozók. Az üzemek küldöttei megválasztották a pártbizottságot és lelkesedve vitték ennek hírét az üzemek munkahelyeire. A párbizottság választás újabb lendü’etot edott az augusztus -20-ai versenynek. Megerősödést, további sikereket jelent ez Kazáron, Délibányán, Csipkésen, Kisteleken és a kistoronyéi vállalat többi üzemeinél. A délibánya: dolgozók c'őít is élcnhaladtak az augusztus 20-i versenyben. De a pártbizottság megválasztásának hire újabb erőt adott termelésük fokozásához. Délibánya munkahelyeiről példátlanul ömlött a szén ezen a napon. A csillék áradata jött. ki a bánya száján 232 százalékot termeltek Délibánya hős dolgozói. © A pártbizottság megválasztásnak napján győzelmi mosollyal léptek ki a bánya száján Tóth Mihály meg Simon Miklós csapatának tagjai. Heves beszélgetéssel vonultak az üzemi irodán függő versenytáblához. A versenytábla előtt meg állnak vitat, koznak, azután meleg kézsaorítással elbúcsúznak egymástól. Simon Miklós örömtől duzzadó mellel, büszke öntudattal* lámpával a kezében egy újonnan épült házba fordult be. Felesége, két gyermeke, meg ősz, idős édesapja fogadja. — Novákon az a hír járja, .. -hogy megnyeritek a versenyt — fordul fia felé a 70 éves. fehér- hajú bácsi. «. — Hitessünk magukért, édesapám... most is megdupláztuk a termelésünket. Ebben az országban öröm dolgozni! — Jólesik hallani rólatok, fiam. — De többet nem szól... személten könny jelenik meg... aztán fejét leüti; arca el- komorodik és mereven, elgondolkodva maga elé néz. Az idős ember fejében felébred a múlt minden nyomorúsága: az átkos terhek, amelyek meggörbítették hátát, aztán átviilan agyában e, sorozatos megalázás __maga előtt látta, amikor sorra d obálták ki őket munkájukból. A nyomor, a kenyérharc, a sok szenvedés. Most meg — szövődnek tovább gondolatai — mindenki megbecsüléssel beszél a magunkfajta emberről, az újság: k is róluk írnak; az én fiamról... Simon Miklósról és a többiek- röl, eleik újabb és újabb termelési eredményekkel ünnepük méltóan Alkotmányunk második évfordu. lóját. (Orosz Béla) A talajban millió ós millió; szabad szemmel nem látható élőlény van. Ezek a parányi élőlények hasznos tevékeny, séget fejtenek ki. Hogy ezen tevékenységüket zavartalanul folytathassák, levegőre és nedvességre van. szükség'; amelyet a tarjóhántás biztosít számukra, A tarlóhántásnak a gyomirtás te- rén végzett munkája pótolhatatlan. Az aláf ordított gyommagvak-ugyan. ■ is kikelnek, de magot, -már nem képesek érlelni, mert ezeket a; kikelt gyomokat a későbbi talajmunkálatok során ismét lefordítják és meg- gátoljuk eszel szaporodási lehetősé, güket, A tarlóhántás növényvédelmi hatása abban nyilvánul meg', hogy a kártevők, férgek petéjüket a tarlóra rakják, s ezek a peték a tarlóhántás következtében elpusztulnak. A terméseredmények is a terlóhán- tás elvégzésének szükségességét igazolják. A gyakorlat azt mutatja, ahol az elmr.lt évben idejében elvégezték a tar. lóhántás munkáját, ott jóval nagyobbak a terméseredmények, mint azokon a helyeken; ahol ezt az igen fontos munkát elmulasztották. A tarlót legcélszerűbb 4—5 centiméter mélyen lebuktatni. A felhántott tarlót minden körülmények között meg kell fogasolni és hen- gerezni, mert csakis a fogas, és a henger munkája biztosítja azt, hogy a talaj szerkezete morzsalékos lesz. A feltört, de el nem munkált tarló talaja ugyanis még jobban kiszárad; mint a feltöretlen. Tehát tarlótörés után elengedhetetlen a fogas és a henger munkája. Ha fogasunk nincs, akkor is minden esetben liengerezzük. Könyvtára kauáva Inak Alkotmányunk ünnepén Alkotmányunk tiszteletére a balassagyarmati körzeti könyvtár a megye 7 helységében létesít falusi népkönyvtárat. Szécsénvben 500, Ságújfa’tuban; Romhányb«n, Kétbodonyban, Kiseese- den, SzcoScn és Cserháthaláp községben 200 kötetes könyvtárat avatnak Alkotmányunk ünnepén. A könyvek 70 százaléka ismeretterjesztő, 30 százaléka magyar és szovjet szépirodalmi könyv lesz. Nógrádsáp községben még 2 hónapja sincs, hogy fölavatták a falusi népkönyvtárat és máris igen népszerű a községben. A könyvek nevelőhatása, máris megmutatkozik. Nógrádsáp község nyerte meg a Nózsa és Legend községek között folyó begyűjtési -er- senvt. Á könyv térhódítására jellemző; hogy már az első köiivvnapon 37 oi- gozó paraszt választotta ki a könyv« tarból azt- ami őt leginkább érdekli. (Cs. a.)
