Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)

1951-06-09 / 23. szám

fl$31 j&Iu* Si. SZABAD WOGKAD 9 árimunka tapasztalatai A kádermunka kérdései megyénkben A megyei pártválasztmány június 1 -én ülést tartott. Az ülésen Gyártás János elvtárs. Vártunk megs ei titkára a kádermunka kérdéseiről számolt he. Beszámolójából az alábbiakban rész­leteket közlünk. A PÁRTKONGRESSZUS ráirányí­totta a figyelmet a kádermun- jkára. A járási bizottságok és különö­sen a falusi alapszervezetelc megerősí­tésénél, falun a, szocializmus építésé- mél, a tanácsok megerősítésénél, tag. és tagjelölt felvételnél, nehéziparunk, gyorsabb fejlesztésénél, az új munkás- értelmiség kialakulásánál, az ifik, a, nők kérdésénél. Kovács elvtárs refe­rátuma a Központi Vezetőség legutób. Id ülésén segíti megoldani ezeket, a feladatokat. Kovács elvtárs megálla­pította,,' hogy Pártunk egységes és jó] fejlődik, a káderek zöme egyre in­kább megállják a helyüket, elméleti színvonaluk »a elmúlt évben jelentő­ben növekedett. A Párt kádereinek ez­rei és tízezrei egyre jobban megold, ják a feladatukat és területük tényle­ges gazdáivá, vezetőivé {esznek. Vannak eredményei kádermunkánk- u«k, de nem tartott lépest a Párt gyors fejlődésével. Sztálin elvtárs a** mondotta: nem elég jó politikai vona­lat adni, mert ez még csak fölmunka. Miután megadtuk a helyes politikai- vonalat, úgy kell megválogatnunk a pártfunkeiommusokat,, hogy azok olyan emberek legyenek, hogy azok meg tudják valósítani az irányelveket. Ellenkező esetben a politika elveszti értelmét, üres handá-bandázás .esz. Ez azt .jelenti, hogy ba meg van adva *. helyes politikai vonal, akkor min. den -a kádertől függ. Valamennyiünk­nek erős a meggyőződésünk, hogy •Rákosi elvtárs által vezetett Pártunk irányvonala helyes. Ebből vijtigossn láthatjuk, hogy a jó kádennunk-a gyorsítja, a gyenge kádermunka, pedig lassítja a fejlődést. A bányászat és a mezőgazdaság területén lévő lemara­dás összefügg káder munkánk hiány os­ságaival. A HATALOM MEGHÓDÍTÁSA után a szocializmus építésében «gyre nagyobb szerepet játszik a ká. derkérdés, a parancsnoki kar kialakí­tásának. kérdése. Rákosi elvtárs azt mondotta: „Megnövekedett, s új fela­datok állanak Pártunk ejőtt,. amelyek­nek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket. Az «lőttünk ájlónagy célok megkövetelik azt, hogy figyelmünket újra a párt. szervezetek megerősítésére, pár-káde­reink nevelésére irányítjuk“. A szo­cializmus építésének gyorsuló tempója szükségessé tette, hogy ezrével cso­portosítsuk át a' pártszervezetekből az értékes, fejlelt kádereket az állami, gazdasági és kulturális élet területén, pl ez Acélgyárból mintegy 300 elvtárs ment el különbző helyre. A szükséges átcsoportosítás mellett igen nagy volt a, tervszerűtlen, vagy tudatos kártevéssel, végrehajtott átcsoporcosí. tás. Rajk, Szőnyi kártevő bandája ki­vonta «. pártapparátusból a. régi, ki­próbált, pártiako]át végzett elvtársa. kát. Pl. Jakab Sándor 6 hónapos pártiskolát végzett elvtársat a. posiá- 3)07. dobták jelentéktelen beosztásba. A Közpoui Vezetőség 1950. február Hl-i határozata, a vezetőségek újra vá­lasztásával a vezetőségek felfrissítését ,tűzte ki feldatu], A vezetőségek össze, tétele az újjávájasztás után javult itt Nógrád megyében is. Emejlett meg kell .állapítani, hogy «. vezető&égvá- iasztásnal és után is a káderek beállí­tásakor az éberség terén durva, hibá­kat követtünk el. Neon vontuk ]n a szükséges tanulságot Rajk, Szőnyi s a többiek, káderromboló munkájából. Ezt mutatja a Pártbizottságon belül Jcvö eset. Kadlót József a mi szemünk előtt végzetes kártevő, romboló mun­káját. Több panasz érkezett, do mi sem reagáltunk rá. Nem kerestük a hibák mögött az ellenség kezét. Most már tudjuk, hogy az ellenséggel cím. bóráit, a klerikális reakció első számú ügynöke volt. Az éberség hiánya mu­tatkozott meg abban is, hogy egyes pártbizottságaink gyakran ellenséges, kétes, karrierista elemeket javasolnak funkcióba. A7. éberség hiánya miatt Jopódzhatott be az ellenség a termelés területére, párt-, állami-, vagy tanács- fnnkeióba. De. az éberség hiánya nagy­mértékben növeli a káderfunkciót is. Pl. az Acélárugyárban volt, nyilaso. kát, jobboldali szoedemeket váltottak azóta le- Vétkes felelőtlenséggel Uirté- atik a pártiskolákra és egyéb szakmai iskolákra való kiválogatás is. A Salgó- iíarjáni üveggyár MEO tanfolyamán .vojt nyilasok, leventeoktatók, part i- y.á nvadászok, sőt hortysta üzemi nem­zetőrök, spiclik, Mocsári.kortesek és egyéb munkakerülő karrieristák vet­tek részt. Állami tömegszervezeti vo­nalon még rosszabb a helyzet. A me­gyei tanács vo]t titkárának hozzátar­tozói kulákok, ő maga is ellensége volt a munkáskádereknek és aktit, .gyártással akadályozta a munkái. De bsférkőztek a tanácsba volt SS kato- ».us is, E: E nnek ismereteben érthető a begyűjtés terén, az állami fe­gyelem terén meglévő hiányosságok- Kovács ejvtárs azt mondotta: ennek a tűrhetetlen állapotnak az oka a poli­tikai vakság, az elbizakodottság, siv. el­lenség lebecsülése, az éberség eltom- pujása, az ellenőrzés hiánya és az al. sebb szervektől, tömegektől való el­szakadás. Helytelen, ahol politikai és technikai éberségről beszélnek. A kommunista éberség, a Párt, a prole­tárdiktatúra, a haza védelmét jelenti. Azt jelenti, hogy meg tudjuk külön­böztetni a barátot az ellenségtől, fej. fedjük a? idegen, ellenséges eleme­ket. Nekünk tanulni kell ébersége'. Rákosi elvtárstój, aki vaskövetkeze­tességgel leplezi je a vezetésbe befura­kodott ellenséget és tisztítja meg a pártvezetést. Jó lesz megszívlelni Mo. Jotov elvtárs szavait a felelősség kérdéséről: „Itt az ideje, hogy elis­merjük a vezető felelősségét a munka­társak megválogatásáért. Bármilyen magas rangot vagy címet viseljen is az illető, ha nem tudja észrevenni az orra előtt működő kártevőket és nem is akar foglalkozni ilyen kérdésekkel, akkor nem vezető, hanem bürokrata, üres hivatalnok". Mi vagyunk felelő­sek mindenért, ami ebben az ország, ban történik, tehát, nem szabad hagy­ni, hogy nz el|enség beszennyezze so. rainkat, megzavarja munkánkat. Az e téren fennálló hiányosságok kikü­szöbölésénél nekünk itt, Nógníd me­gyében jobban kel] harcolnunk, mert a termelőszövetkezeti csoportok fej­lesztésénél, de a széntermelésnél is le vagyunk maradva a többi megyéktől. A lemaradás összefügg a hiányos munkával éppen úgy, mint eredmé. nveiiik a pártmunka javulásával. Mi­nél jobbak a káderek, annál erősebb a Part. annál erősebb az áljani, az or­szág. A feszült nemzetközi helyzet is megköveteli, hogy szilárdítsuk Pár­tunk ideológiai és szervezeti egységét, hogy javítsuk az éberséget és mint a szemünk fényére, úgy vigyázzunk Pártunk kádereinek tisztaságára, J ZT A MUNKÁT az ajapszerre. zetekne), a tagjelöltfelvétel né! kell kezdeni. Fel kelj számolni a tagjelöltí'elvételnél és különösen a. ká­derek kiválasztásánál az ellenséggel szemben ■ megnyilvánuló ]ibéra]izinust. Pl. Az építőiparban felvették tagje­löltnek Domka Lehelt, akinek apja hqrtista katonai . parancsnok vojt, az. anyja pedig 300 kh. föld birtokosa. Az itt dolgozó elvtársak nem védték a Párt sorainak tisztaságát. Mi az os'ztáiyidegen, karrierista elemek munkáját megbecsüljük, de nem szabad ezeket- a Pártba beenged­ni. .Szakvonalon tovább foglalkoztat, juk őket,, de mi határozzuk meg, hogy milyen területen. Mi számunkra nem mindegy, hogy- a könnyűiparban, vagy a döntő jelentőségű nehéziparban van az ellenség. Az sem mindegy, hogy a gyáron belül a térüzenibon van, vagy pedig az öntődében. ' Beszélt ezután Gyárfás elvtárs az őszinteség kérdéséről. A Párt iráni őszintének kel] lennünk. Aki valamit eltitkol, az mindig fél, nem tud egész emberként dolgozni- Ilyen volt pi. Ambrus József, aki nem írta bele az önéletrajzába) hogy partizánvadász vojt. A Párt meg fogja különböztetni azokat az ejvtársakat, akik őszinték a Párttal szemben, de szigorúan fe] kell lépni azok ellen, akik félrevezetik a Pártot. A KÁDEREK TISZTASÁGÁÉRT •^vívott harcban éberségre kell ne­velni dolgozó népünket. Bátorítani kelj mindenütt a tömegek bírálatát, mert a tömegek sok mindent látnak és hallanak. Sztálin ejvtárs azt mondja, hogy az alulról jövő ellenőrzés az em­berek ellenőrzésének egyik Jeghatéko. nyabb módszere. Vannak esetek, «mi­kor a dolgozók még most is név-felen levélben jelentik be észrevételeiket. Ez egyben visszatükrözi azt is, hogy az aíulró] jövő bírálat szabadságát durván megsértik. A Párt megtisztítása, az ellenséges elemektől nagyon komoly feladat, amit nekünk tervszerűen, megfelelő utánpótlás kinevelésével kell biztosí­tani. E féjadat elvégzése közben nem szabad pánikhangulatba, esni. Szigorú egyéni elbírálás alapján kell ezt a feladatot mindennapi munkánk elvég, zése közben megoldani. Fokozottabban tudatosítani kel| a pártfunkció jelen­tőségét, azt, hogy nincs megtisztelöbb, szebb és fontosabb feladat a párt­funkciónál. Éppen ezért nagyobb tekintélyt kell adni a párttitkárnak, neki kelj a terü­let első emberének lennie, aki politj. kaiitag irányítja, ellenőrzi a terűiéit, minden intézmény életét- A pártépí­tésben sokka] nagyobb súlyt kell adni a kádermunkának, nem szabad leszű­kíteni csak a tag- és tagjelölt felvé. telekre. Meg ke|] ismerni alaposan a tagságot. A Párt és az állam vezetésé­hez, szükséges káderek kiválogatása, elosztása és rendszeres nevelése képezi a pártépítés második legfontosabb ré­szét. |7 ELADATUNK. szüntelenül szí. *- iárditani, helytállásra nevein' a járási bizottságokat. Feladatunk segí­teni falusi pártszervezeteink titkárait, tudatosítva, hogy jó munkáján keresz­tül lesz a falu első embere Küjcinö. sen nagy segítséget kel] adnunk a füg­getlenített falusi titkároknak- Vannak már szép számmal jól dolgozó, köz- tiszteletben álló falusi párttitkáraink, olyan, mint Lcdeezki elvtárs Ersek- vadkerten. De van ezen a területen hiányosság is. I’el ke|l lépnünk á fize. tés ha.jhászús, az elbürokratizálódás, a tanáccsal való összefonódás eljen. Az a tény, hogy 1951—52 telén ve­zetőségválasztást tartunk az alapszer­vczetektől * megyei pártbizottságig, megköveteli, hogy már most hozzáfog­junk a munkához és különösen erözií. síik a pártbizottság káderseeit, Az eiőttünk ájló nagy feladatokat csak ágy tudjuk megoldani, ha a káder- munkái alapvetően megjavítjuk, ha minden területen a vezető, a párttii- kár lesz az e]sö káderes. Nem érti a vezetés munkájának lényegét az a mű­velő, aki nem ér rá egyénileg foglal, gozni a káderekkel- A káderek megír— mérésé, nevelése és ellenőrzése minden­napi ajapvetö feladat. A káderekkel vajé egyéni foglalkozás segítségéve) megismerjük a tehetséges, fejlődőképes erőket és leleplezzük az ellenséges, ké. teä ejemeket, A káderes feladata 'ne­velni, erősíteni a kádereket, ami hos:-.- szú és türelmes munka. A kádereket tehát nevelni kell. Legfontosabb fela­datunk. hogy kádertartalékkal rendel, kezzünk. Ezért a káderekkel való fog. lalkozás minden pártbizottság:' tag, minden alapszervezeti vezetőségi tag feladata. 4 KOMMUNISTA VEZETŐ egyi’x legfontosabb feladata legyen a helyettesek kinevelése. Hibánk, hogy leszűkítjük a káderforrásokat, sokszor ismerősökre, barátokra, ugyanakkor nem törődünk a jobb káderek felfedé­séről, előléptetéséről. Fontos tartalé­kunk az új szellemben nevelt ifjúság, a nagy fejlődésen keresztülment nők, de nem szabad elhanyagolnunk az i'clti. sebb elvtársakat sem. Fontos káder- tartalékunk a pártonkívüjiek tíz- és százezrei. Meg kell őket becsülni és fokozottabban be kel] venni őket a munkába, A Kongresszus határozatainak a végrehajtása megköveteli, hogy töb­bet foglalkozzunk a káderek jelleme, nek kialakításával, harcos, bolsevik szellemben való nevelésére. OJyan ká­dereket kell nevelni, akík szeretik Pártunkat, szeretik a Szovjetunió;, gyűlölik az ellenséget, akik bátran felveszik g nehézség ellen a harcot, akik egyéni érdekeiket a.Já tudják rendelni- a Párt, az osztály érdekeinek HARCBAN A FELEMELT TERVÉRT Áprilisban az Acélárugyár a kohászati üzemek élüzeme nincs biztosítva ».*&. A vaskohászati üzemek között az él­üzem címért folyó versenyben április hónapban az eddig- élenjáró Ózdi Ko­hászati Üzemet megelőzve a Salgótar­jáni Acélárugyár tort az élre. 05 szá­zalékos tervszerűség mellett áruterme­lési tervüket 104 százalékra, termeié- kenyi3ég’üket ‘101.6 százalékra teljesí. tették. Ugyanezidő alatt I százalékos önköltségcsökkentést értek el. A g-azdaaági szerárúgyár dolgozói is jó munkát végeztek a termelés önkölt­ségének csökkentéséért folyó harcban. Az üzem készítményei mielőtt teljesen elkészülnek, külföldről — Nvugat-Né- metországból — behozott márga kö- szörükővel csiszolják, illetve porral fé­nyesítik. Eddig a kösjörükövet egy új. zonyoo kopás után, mint használatlan anyagot a raktár egyik sarkában gyűj­tötték össze. A márga por — a köstzö* ugyancsak rükő őrölt állapotban külföldi áru. Az üzem két dolgozója. Felezte Jó. ssef és Mikalisz ' János elgondol; koztak, hogy lehetne az import árul; mennyiségit csdl.kcnteni. Így jöttek rá, hogy ha as eddig fel. ■használatlan, elkopott márga köt szörüköveket megörlik, kitűnő mi. nóségi fcnyesítöport kapnak. Elgondolásuk sikerült. Ezáltal szükség­telenné válik a márga por importálása, miáltal az, elmúlt két hónap alatt több mint 509 dollárnyi nemes valutát ta­karítottak meg nfemzetgazdaságunbnnk. Az elgondolás kivitelezői. Fekete Jó­zsef és Mikulisz János S00—860 forint jutalomba részesültek. De a?, Önköltségcsökkentést szolgálta nz öntöde műszaki vezetőinek az a kí­sérlete is, hogy a salgói homokot a célnak megfelelő helyi olcsóbb homok, kai helyettesítik. Az új dolgozókkal való foglalkozás minden szakmunkás< minden vezető jeladata legyen Tervünk teljesítésének döntő fontos­ságú feltétele a munkaerővel való he­lyes, tervszerű gazdálkodás. Minden­napos gyakorlatunk azt igazolja, hogy sokesetben nem értik meg', e nagyjelen­tőségű kérdést. A zagyvái (szétlősz. tályzó üzemvezetőségét annak ellenére, hogy nincs felvétel —' naponta keresik fel, a dolgozni akaró fiatal fiúk, lá­nyok. Míg a zagyvái szénás-tályzó üzem. vezetősége elutasítja a munkát ke- resfí fiatalokat, a salgótarjáni diákotthon építésénél áll a mun­ka; mert nincs elegendő segédmv.nz Teás. . A munkaerővel való tervszerűtlen erő. gazdálkodás sokesetben gátolja mun­kánk tervszerűségét. A helyi tanácsok vegyék számba a még nőm dolgozó, de munkaképes dolgozókat cs a, helyi munkaerőtar. tájékokról értesítse a Munkaerötari talékok Hivatalát, hogy az tervszerűen, a szükségletnek megfelelően tudja azokat osztani. A Salgótarjáni Bányavidéki Építési Vál. Wat vezetősége is nagyobb körültekin­téssel foglalkozzon a munkaeröszükság­iét biztosításával, a munka menetének folytatólagosságával. A Salgótarjáni Tűzhelygyárban jól foglalkoznak az új munkaerőkkel. Az öntödébe fiatal lányokat vettek fel dolgozni, akiknek oktatására a, nagy tapasztalattal rendelkező, 1 d). sebb for,mázókból oktató brigádo­kat alakítottak. A formázok, munkája nem könnyű fel. adat, de szorgalmas munkával el lehet sajátítani. Karkusz Györgyné elvúrsno idős kora ellenére rendszeresen J15— 120 százalék között termel. Az oktató, brigád tagjai neveljék, türelmesen ta­nítsák a fiatal formásokat. A fiatal lányokat pedig lelkesítse nap mint nap jobb ós .jobb eredmények elérésére Karkusz Györgyné elvtársnő példájára. A Nagy bátonyi Szénbányáknál nem azouos ezekkel a munkásokkal való foglalkozás. A 104-es munkásszálló la. kói Palotai Lá3zló. Szabó Gyula és Mató Vera elmondják: annak ellenére, hogy már szóltak a szakszervezetnek, a mai napig semilyen tanulási, vagy szó­rakozási lehetőség mukra. , Helyes lenne, ha a szakszervezet a dolgozók kezdeményezéséi megta­gadná és megszervezné a tömeg­oktatásukat. De nem kerülne sok költségbe az olvasókörök megszer­vezése sem. Általános ellenőrizhetetlen versenyfelhívás a megye­házai építkezésen A megyeháza építkezésén dolgozó villanyszerelő ifjúmunkások az elmúlt hét folyamán két brigádot alakítottak. A Rákosi brigád nyomban versenyre hívta a Petőfi brigádot. Milyen szem­pontok alapján) Fokozzák a termelést, csökkentik a selejtet, megszilárdítják a. munkafegyelmet. A verseny pont o-k álta­lánosak. Nem ellenőrizhetők. A Of>/. és a szakszervezet szervezze úgy a piü rosversenvkihívásokat, hogy azok kon­krétak. könnyen érthetők legyenek. Az ellenőrzés a terv teljesítésének egyik legfőbb feltétele. Tehát a DISz és a szakszervezet is ellenőrizze a dolgo­zók által vállalt kötelezettségek . teljes!, tését. Ehhez szükséges, hogy a válla­lások ellenőrizhetők legyenek. Ezért helytelen a Rákosi brigád felhívása és n fent elmondottuk alapján kell a DISz szervezetnek a hibán javítani , A kötélpálya állása, a gyakori fúrógéptörés gátolja a Ménkes-bánya dolgozóit százalékot teljesít. Pintér 'András fSS százalékra teljesíti rendesen előirányzó, tát.“ Danvi János a továbbiakban az, üzemben tapasztalható hiányosságokról is ír. Arról, hogy az áramhhiny miatt gyakori a kötélpálya állása. Hogy a IS fúrógépből nagyon sok állandóan ■ javí­tás alatt. áll. Az üzemvezetőségnek tehát legyen feladata a szállítás zavartalan meneté­nek biztosítása, a pártszervezet ped'g vizsgálja felül, liogv nincs-e az ellenség keze a. gépek gyakori elromlásában. Kistelek az élen, Szurdok lemaradt a Kisterenyei Bányák versenyében nya 105.6, Kazár 105.9, Tordas 101.1, Pálhegy, 102.9, Fővölgy 100.1 száza­lékra teljesítette havi előirányzatát. A sereghajtó Szurdok OS.6, Déli-banya .93,4 és Vizslás bányaüzem 98.2 száza­lékban teljesítette májusi előirányza­tát. Danvi János, lapunk Ménkea-bánVai lezevelője arról számol be, hogy „Mén. let* bányaüzem dolgozói azt tűzték ki feladatul, hogy 100 százalékon felüt teljesítik rendszeresen előirányzatukat. Az üzemnél napról.napra születnek nagyobbnál-nagyobb eredményei'. Már négy sztahanovistája van üzemünknek. Hagy József, Pintér Imre. Halán, Já­nos vájárok és Jónás Imre csillés. 'A dolgozók nagy lelkesedéssel követik az élenjárókat. Danyi János vájár vállal, ta, hogy mostani, 158 százalékos telje­sítményét nem adja alább. Nagy 1st. ■van, (máié) új munkamódszerrel ISI A Kistetrenyei Szénbányái; üzemei párosversenyben állnak egymással. Má­jus hónapban a legjobb eredményt a kist el ki bányaüzem érte el, mely 106.5 százalékra teljesítette , előirányzatát, míg versenytársa, a csipkést bánya­üzem 105.7 százalékot crt el, Gabi W­Közel 9000 forintos megtakarítás Maconkán lembevé tel ével 76 és fél köbméter fa. anyagból állította elő. A megtakarított, több mint 12 és fél köbméter faanyag értéke meghaladja a 8750 forintot.: A macinkai vájártanuló iskola építésénél a födém elkészítéséhez a terv szerint SS és fél köbméter fűré­szelt fa feldolgozására lett volna sziik- ség. Ezt a munkát Ponyi Sándor ács főmunkavezető észszerüsítésével szak- szerűség és anyagtakarékossák figye­li balassagyarmati szabószövetkezet példamutatása Az ejmujt év októberében a]aku]t Balassagyarmaton a Szabók Kisipari Termelőszövetkezete- A szövetkezet dolgozói alig háromhónapos működé, síik után 40.000 forintnyi tiszta jöve­delemmel zárták az évet. Az évvégi tis?.ta jövedelemből pénzjutalomban is részesítették a szövetkezet dolgozóit, könyvtárat létesítettek, asztaltenisz felszerelést és zenegépet vásároltak. A szövetkezet dolgozói látva az elért eredményeiket, tovább fo­koz ák munkalendületüket és az üzem termelését 125—130 száza, lékra emelték. Egyénileg élenjárnak a termelésben Nyéki István. Vörös László, Demeter György, Me]ó Sándor, Meló Sándor- néa Gémbe:«, István, akik állandóan 1-10 százalékon felül termelnek. A na­gyobb teljesítmény elérése érdekében versenyzász]ókkal és pénzjutalmakkal jutalmazza a termelésben élenjáró dolgozókat. A jó munka jutalmául Nemecskai Józsefet kéthetes visegrádi Ildii, lésre küldte a szövetkezet, hogy onnan visszatérve, még jobb mun­kával szolgálja a dolgozók ál­lamát. Megyénk kisiparosai látva a szövet, kezeti dolgozók étért eredményeit, példájuk nyomán Pászjón, Szécsénv- beu. .Romhúnyban megalakították a Vertikális I -típusú szo|gá|tató kis­ipari termelőszövetkezetet, amely a júniusi hónapban kezdi meg működé, sét. Az ö példájuk serkentse megyénk kisipar,osgii is. Újítás a szécsényi állami gazdaságban A mezőgazdasági dolgozók ís har­colnak a terv teljesítéséért. A szécsé­nyi állami gazdaságban Faragó Gusz. táv agronómus a vontatók cs pótko­csik gumijait az eddigi gyakorlattól eltérően nem kézi módszerrel végzi, hanem kompresszor segítségévei- A kompresszor a vontató diferenciáj szék. rény hátsó oldalára van felerősítve egy f> milliméteres lemezre köt darab csa­varral leszorítva, amely a kompres­szort latija. Ezzel a két darab esa, varral a kompresszor tökéletes rögzí­tést nyert. A meghajtást az aratógé­pet meghajtó szerkezet tengelycsonk- jára szerelt tárcsával, szíjhajtással nyeri. Az új eljárással jelentősen meg­hosszabbítják a járművek külső kö. penyének élettartamát. Faragó Gusz­táv agronómus újításáért 500 forint jutalmat kapott* . , ' ' ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom