Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)

1951-06-02 / 22. szám

1951 Jfalns »• SZABAD NOGRAD 0 Pártmunka tapasztalatai ^ Aagrbá tony ban is a pártszervezet feladata az autóagitációs gárdák jó megszervezése A’ nagybátonyi bányaüaemek dolgo­zóinak nagy-része vidéki. A megye kü­lönböző részeiből járnak be munkahe­lyükre. Nagyrészük két] aki dolgozó, bányában is dolgoznak és földjük is van. Ez a kétéRüség rányomja a bé­lyegét ezeknek a dolgozóknak a g°’i- dolkozására is. Miután hazamennek, idejüket nem pihenéssel és tamil ássál töltik el, hanem munkával, földjük művelésével. Emiatt nem képezhetik magukat, de a bányában sem tudnak 100 száza­lékos munkát végeziü. Az ellenség, a jobboldali szociáldemokrácia a bányá­ban, a kulak a bányászok falujában környékezi meg ezeket a dolgozókat. Ennek következményeként ezek a bá­nyászok sok esetben az ellenség szó­szólói lettek. A munkába szállító au­tón. nem egy esetben iflenségeg meg­nyilvánulásokat tettek. Ezeknek a „megnyilvánulásoknak“ ellensúlyozó iára és megszüntetésére ala­kultak meg a kommunista bányászok részvételével az autóagitációs csopor­tok, amelyeknek az a feladatuk, hogy a munkába, illetve a hazaszállítás ide­je alatt neveljék ezeket a dolgozókat. Május 19-én tartották meg ezeknek a csoportoknak tagjai első közös megbe­szélésüket. A megbeszélésnek az lett volna a feladata, hogy az egyes cso­portok tagjai kicseréljék tapasztalatai­kat és azokat hasznosítva javítsák meg az elkövetkezendő időkben munkájukat. Az értekezletet rosszul szervezték. Az agitáeiós csoportok tagjai nem készül­tek fel alaposan a megbeszélésre. En­nek az lett az eredménye, hogy a meg­beszélés résztvevői inkább panaszaikat mondták el; mint sem az agitáeiós munka megjavításával foglalkoztak volna. Az értekezlettel kapcsolatban meg­kérdezzük a tiribes-aknai pártszervezet titkárát, Hényel elvtársit, hogy a tiri- besi pártszervezet mit tett az értekez­let sikere érdekében, a a vidéki dolgozók nevelése ezen keresztül a munkafegyelem meg­szilárdítása, a termelés növelése érde­kében (mert ilyen szerteágazó, közvet­lenül a termeléssel kapcso'aios az agi­táeiós csoport jó vagy rossz munkája.) Hényel elvtárs kommunista párttit­kárhoz nem méltó választ adott: „Nőm mi, (a pártszervezet) hanem a szak. szervezet foglalkozik az autóagitáció kérdésével“. Ez a megnyilvánulás egy­ben értékmérője és kifejezője az érte- kezletnek is. Az értekezlet egyedüli tárgyát az élelmezési probléma alkotta. Természe­tesen ezzel is kellett foglalkoztok, de vannak más problémák is. Az a tény, hogy a karancsaáigi tanács függetle­nül attól, hogy milyen a falu ellátott­sága, az egyenlőség“ elvén osztotta el a húst,' természetes ez hiba és ezen feltétlenül változtatni kell; de nem ki­sebb hiba az sem, hogy a munkás-au­tók rendszeresen megállnak a zagyva- pálfalvai korcsma előtt és ott hosszú ideig iszogatnak; és hogy a bányász­dolgozók nagy része nem ismeri a vi­lágméretekben kibontakozó imperialista támadók háborús előkészületeit. He minderről az értekezleten nem esett iú. Az értekezlet azonban, mégis hasznos voit. Feltárta az agitáció« csoportok gyengeségét, azt, hogy öntevékenyen munkájuknak nem tudnak eleget ten­ni, Tr"-y munkájukon alapvetően változtatni kell Simon János (herényi) elvtárs népne­velő elmondta, hogy négy hónapja dől- gozik a bányában, de a pártvezetöség semmi konkrét feladattal meg nem bíz­ta meg. Ha tehát a pártvezetöség úgy értékeli az autóagitációs csopor­tok munkáját, hogy azoknak jó vágy- rossz munkája befolyásolja a termelés növekedését vagy csökkenését, nk-’or bányász pártszervezeteinknek feltétlen meg kell javítani az autóagitációs csoportok munkáját. Ha a csoportok munkája megjavul, akkor ez feltétle­nül jótékonyan éreztetni fogja hatá­sát az üzem termelésében. Az üzemi pártszervezeteknek tehát az a feladata, hogy konkrét agitáeiós érvekkel lássák el az agitáeiós cpopm- tok tagjait. Felemelt ötéves tervünk teljesítése, az új lakóházak, bölcsődék, a balassa­gyarmati transzformátorgyár felépítő se nem kis részben a bányászok jó munkáján. a széntermelés fokozásán múlik. Ha az agitáeiós csoporto-k mun­kájukat úgy végzik, hogy ezt meg tud. ják értetni a munkásszállító autók bá­nyászutasaival, akkor végeznek jó munkát. Ez tehát a feladat! Több mint 250 millió ember írta alá az öt hatalmi békeegvezmenrt követelő felhívást Ankét ipari vezetők és sztahanovisták részvételével a Pártoktatás Házában Pártunk niegyebizottsága és a Szabad Nőgrád szerkesztősége az ipari vezetők és sztahanovisták részére Ipari ankétot rendez, amelyen megvita­tásra kerül a felemelt ötéves terv által megkívánt új ipari vezetés prob, lémái. Továbbá az. hogy miképp segítette és segítse ezentúl a Szabad Nógrád megyénk iparát. Az ankét vasárnap, június 3-án 9 órakor lesz a Pártoktatás Házában. A beszámolót vita fogja követni. A kádermunka néhány tapasztalata gyárunkban „Mindenért, ami ebben az ország­ben történik, mi kommunisták va­gyunk a felelősek" — mondotta Rá­kosi elvtárs. Gyárunk területén mi kommunisták, elsősorban a nem rég alakult pártbizottság felelős minden­ért. Ha megvizsgáljuk, hogy káder­munkánk területén minden esetben érvénycsült-6 a felelősség, azt kell mondani, hogy nem. Igaza van Ko­vács István elvtársnak, amikor káder- munkánk kérdéséről szólva kijelen­tette, hogy még most is súlyos hibá­kat követünk el az éberség terén. Az ellenség ennek következtében egyre mélyebben nyomulhatott párt-, állami, vagy tömgszorvezeti funkcióba. Ahol jó volt az alapszervezet, mint az l es fazekas kemencénél, ott egymásután születtek az új szta­hanovisták, hónapról hónapra túl­teljesítették a tervet, emellett egy csomó, jó fejlődő kádert tud­tunk adni magasabb párt-, állami funkcióba, vagy a honvédséghez. 'Azonban nem tudtunk rájönni arra, hogy miért gyenge a z<Hd ős a 4-es kemence alapszervezetének munkája. Először azt. hittük, hogy a rossz han­gulatot a vidéki dolgozók okozzák. Tévedtünk. A városi pártbizottság hívta rá figyelmünket, hogy a gyenge munka mögött a Párttal szemben ta­núsított bizalmatlanság húzódik. A 4-es kemence alapszervezeténck tit­kára önéletrajzában elhallgatta a kö­zeli hozzátartozójának bűnös múltját. Gyengén ment az alapszervezeti mun. ka, mert a dolgozók tudták, hogy nem odavaló ember vezeti az a'ap- szervezetet, Es hogy mi erre nem jöt­tünk rá, azt bizonyítja, hogy gyenge volt a kapcsolatunk a dolgozókkal. Miklósi Irén elvtársnő, az új párt­titkár harcban edződött meg erro a funkcióra. Először népnevelő volt, majd gazdasági vezető lett, pártisko­láról való hazatérése után pedig örömmel fogadták a párttagok és az üzem dolgozói. A városi bizottság és ml, az üveggyár! pártszervezet kommu- ' nistái gondosan neveltük és ápol­tuk est az elvtársnőt. Tapaszta­lat számunkra- hogyan kell lépés­ről lépésre fejleszteni, harcedzetté tenni kádereinket. Az éberség hiánya, a káderekkel való személyes foglalkozás hiánya az oka annak, hogy vannak olyanok, akiket pártiskolára küldtünk és utólag derült ki róluk, hogy nem alkalmasak funkcióba, hogy karrieris­ták és hiba van náluk a Párthoz é* a dolgozó néphez való hűséggel. A párttitkár, tehát én, személy szerint vagyok felelős, hogy mun­katársaink harcedzett kommunis­ták, a nép szeretetét élvező funk­cionáriusok legyenek. Hos.-zú időn keresztül én magam is inkább támaszkodtam olyanokra, akik bizonyos „szakértelemmel“ rendelkez­nek, pedig tudtam róluk, hogy kétes elemek. Nagyon helytelenül, a dolog könny ebbik részét fogtam meg, s a- kclyett Hogy új, friss, fej'ődöképes káderekkel erősítettük volna párt­szervezeteinket, magát a DISz vezető­séget is, a dolgozó nép bizalmát nem élvező egyéneket vontunk bo a mun­kába. Hamarosan tapasztaltuk, hogy a pártmunka nem hogy javult volna, hanem visszaesett Most a pártbizottság megválasztása után kialakulóban van egy olyan vezetőség, amely képes lesz elöre- vinni, fejleszteni a gyár párt­életét. A rossz káderpolitika a hiányos ká- dernevc'.és következménye, hogy csak nehezen tudjuk kiegészíteni hiányos alapszervezeti vezetőségeinket, hogy nem tudjuk olyan gyors ütemben erő­síteni a Pártot, ahogy arra szükség lenne. A mi üzemünkben is alapos válto­zások történtek a munkások soraiban. A gyár létszáma megszaporodott, új erők jöttek be, akik még? féllábbal a régi kapita'ista gondolkodás talaján állnak. Ezekkel együtt bekerültek gyárunkba kulák, volt csendőr és egyéb kétes ellenséges elemek. Bár a Rajk-per idején hozott párthatározat nyomatékosan felhívta figyelmünket az éberségre, mi még sem tanultunk. Egy kulák és egy vo't levente fő- oktató feleségével együtt; — akiket megvetettek a dolgozók, mertbujtogat. tak államunk ellen,— elbocsájtottunk olyant is, akinek a férje Horthy ka­tonatiszt volt, de 19-14-ben meghalt. Ez az asszony három gyermeket no- rel. jul dolgozik. Az ellenségnek használ­tunk, amikor öt is egy kalap a'ú vet­tük a többivel. Ugyanakkor még ma is vannak gyárban szellemi munká­ba állítva volt csendőrök. A városi pártbizottság kemény bírálatot mon­dott felénk és tanulság lesz számunk­ra, hogy nem lehet a dolgozóktól el­szakadva, íróasztal mellől kemény harcot folytatni az ellenséggel szem­ben. Hibánkat bátran kivisszük a dolgozók elé. A pártvezetöség és a dolgozók is levonjuk ennek tanulsá­gait, megerősödve kerülünk ki ebből a munkából. Lássák meg ellenségeink, hogy nem félünk, nyíltan kitárjuk hi­báinkat, mert így fejlődnek, erő­södnek párttagjaink, dolgozóink. Megtanultuk, hogy az ellenség elleni harcban ébernek kell lenni. Most az a feladatunk, hogy egyé­nileg foglalkozzunk a jó termelő és Párthoz hű dolgozókkal. Pártmeg- bizatásokat kell adni nekik, hogy fej­lődjenek, hogy becsületes dolgozókat állíthassunk funkciókba, akik valóban jó munkát fognak végezni. Minden pártbizottsági tag, külö­nösen és személyesen foglalkozik egy egy dolgozóval. egy-egy párt­taggal, akiket helyettesül nevo- lilnk magunknak. A kádermunka igen bonyolult és csak akkor lesz eredményes, nemcsak uá- 'unk, hanem mindenhol, ha a párt- bizottság tagjai magukénak tekintik a káderek harcos szellemben való ne­velését, jellemüknek kialakítását. Varga Pál a Salgótarjáni Üveggyár pártbizottságának titkára A népi tömegek minden országban fokozott erővel küzdenek az amerikai imperialisták által tervezett háború ellen. Magában az USA-ban is fo'vik a harc a koreai agresszió, a^ őrült fegyverkezési hajsza és a mesterségeset] felkorbácsolt háborús hisztéria ellen. Franciaországban, Olaszországban, Bel­giumban, Svájcban és Nyugatnémet or. szagban is egyre nagyobb tömegek szállnak szembe a Nyugatnémetorsz-ág és Japán újra felfegyverzését előkészítő amerikai, angol és francia korniánykö- röbkel. Japánban is egyre szervezetteb ben tiltakoznak az ellen, hogy „külön- béke-szerződést“ kényszerítsenek az or­szága, ami azt jelentené, hogy Japan az amerikai monopóliumok rabságába kerül és az amerikai agresszió eszkö­zévé válik. Az VSAban cs mindenütt, ahol Amerika parancsára féktelen fegyr vérkezési versenyt folytainak, a munkásság keményen száll szembe a létérdekeit és békéjét veszélyez. tető háborús politikával. A békeharc egyik közös megnyilvá­nulása minden országban: az a küzde­lem, amelyet az öthatalmi békeegyez­mény megkötéséért vívnak. Mint a Szovjetunió megbízottja, J. A. Malik az ENSz Biztonsági Tanácsában hang­súlyozta, a szovjet küldöttek már há­romszor terjesztettek elő az ENSz kü­lönböző szerveiben a béke biztosítására irányuló javaslatokat, s azokat az an­gol-amerikai blokk minden alkalommal elutasította. Ma már az emberek száz­milliói tudják a világ minden országá­ban, hogy csak a Szovjetunió által javasolt öthatalmi békeegyesmény teremthe­ti meg a világbéke megszilárdító, sóhoz vezető utat, a hogg a bé. kéért, a népek biztonságáért vi­vőit harc élén a Szovjetunió halad. Amióta a Béke Világtanács berlini ülésszakán elfogadták az öthatalmi bé­keegyezményt, az egész világon meg. kezdődött a békealáírás gyűjtés. Kí­nában a békeíreket május első feléig, húsz. nap leforgása alatt 213 millió (a stockholmi felhívást összesen 223 millió) ember irta alá. Koreában véres harcok közepette ■négymillió békealáirás gyűlt össze. Bulgáriában, Magyarországon, Romá­niában pedig körülbelül 20 millió em­ber írta alá a békeívet május elejéig. Csehszlovákiában és Lengyelországban is az emberek millióit mozgatta meg a békeegyezményért vívott kampány. A békeharcosok egész Franciaor­szág területén nagy lendülettel ké­szítik elő a francia béketábort jú­„Vezető kell a csoportnak . • A PETROLED ML AMPA sárga fi­e* nyében Szele esik elvtétrs, a pusz. tabrrki I. számú tszcs elnökének szo­bájában i—5 tszcs tag beszélget. A házigazda az aszta főn ül, fejét tenye­rébe hajtja, mélyen gondolkozik. Mind­annyian, türelmesen várják, hogy meg­szólaljon elnökük, aki szapora szava, járásával, amelyet éles szemével követ, egyetlenegy gondolatot fejez ki: Meg kellene alakítani az üzemi pártszervezetet! — Sokszor éjszakákon kdrcsztül azon gondolkozom, hogy most, amikor az osztályharc egyre inkább éleződik községünkben is, képes le-sz-e csopor­tunk arra, hogy pártszervezet nélkül tudja folytatni a harcot a kuliktág el­len, Nélküle úgy érezzük magunkat, mintha félemberek lennénk. Hirtelen elhallgat, köhccsel egy ki­csit, ránéz a körülötte ülő tszcs ta­gokra és várja, hogy ők is szóljanak hozzá. A csoport tagjai, akik az asz­tal kóriil helyezkednek el, egy pillanat ra úgy néznek ki, mintha be. lepte volna őket a múlt rendszer átko­zott pora és most egymástól várják, hogy melyikük szólaljon meg előbb. A csendet, végül Székházi Kálmán töri meg. — Csak az üzemi pártszervezet irá. nyitása viheti előbbre a tszcs munká­ját. Éppen úgy, mint az üzemben irá­nyítja, szervezi a munkáé. Hangja energikus erővel nyer kifejezést akkor is. amikor említést tesz arról, hogy ne­kik, mint tszcs tagoknak úgy kell dol­gozniak, hogy az magával ragadja a kívülálló dolgozókat. — Az egymáshoz való viszony is megváltozna. Ami a legdöntőbb a fel- emelkedésünkhöz, a tanulás, a politikai nevelés is megvolna — egészítette még ki szavait Székházi Kálmán. — ügy van, nagyon helyes — ve­szi át a szót Csapják Rudolf 70 eves őszülő tszcs tag. Valami vezető volna jó, cn már régen felvetettem... Nálunk ■még nincs tervszerű gazdálkodás, csak kezdeti fonna az egész működésünk. Jobbkezécel megpederíti őszülő baju­szát, másik kezével térdét dörzsölgcti és folytatja: — Szükségünk volna pártszervezetre már azért is, hogy tudatában legyünk annak, milyen döntő feladat áll előt­tünk, a falu felemelése. — Az erőm egyre fagy, már nem bírom, úgy a kaszálást sem, mint egy fiatal... Ezárt már nekem is jól esne, ha egy olyan szellem lenne köz. tünk, amely azt eredményezné, hogy kisegítenének a munkában... no meg én is szeretnék tanulni, mert nem árt, bármilyen idős is az ember. — Nem bizony, már hogy is árta­na — feleli Lackó Gyula, — Miért is van arra szükség az el­mondottakon kívül, azért— veszi át a szót a tszcs elnöke, — mert a helyi pártszer. vezet nem .ismen-i és nem tudja úgy összefogni a tagokat, mint ahogy ezt egy üzemi szervezet összefoghatná. Hi­ányzik a nevelés, amelynek az a hát­ránya, hogy egyes tszcs tagok lakásán ütik fel kártyabarlangjukat a. kulákol: és hivatalukból kiebrvdalt jegyzők * osztályidegenek. NÉHÁNY MONDATBÓL a tszcs lilts 15-én Parisban megtartandó nagy seregszemléjére. Az angol-amerikai olajkonfliktus kö­zéppontjában levő Iránban eddig csak­nem egymillió, Ausztriában több mint <100 ezer, Finnországban csaknem. 200 ezer ember írta alá a Béke Világta- náes felhívását. Angliában május 9-én kezdődött meg, Svédországban litániá­ban Japánban, Indiában és még szá­mos országban folyamatban van az aláírásgyűjtés. Május közepéig közel Í50 millió ember követelte bikcaláírásával a békeegyezmény megkötését. Indiában országos hírű írók. színészek, énekesek, képzőművészek írták alá a békeíveket. Szilibe egyetemi hallgató, akit az Indiai Demokratikus Ifjúsági Szövetség zászlajával tüntettek ki, mert a legtöbb aláírást gyűjtött« a stockholmi felhívás után, elvállalta, bogy most ezer békealúírást fog összegyűjteni. Az öthatalmi egyezmény számos tö- meggyülés és konferencia napirendjén szerepel Angliában. Japánban. Fran­ciaországban ég Olaszországban. Az Angol elektromosipari szakszervezet május 9-én tartott konferenciája fel­szólította a kormányt, hogy a béke- egyezmény megkötése érdekéiben segít­se elő az öt nagyhatalom tanácskozá­sának összehívását, A bolognai béke- értekezleten a tartomány 50 polgármes­tere csatlakozott. a felhíváshoz. A világ népei jól tudják, hogy az USA, Anglia és Franciaország veze. tőinek politikája folytán megnövekedett a háborús veszély s mint a Béke Világ- tanács határozata hangsúlyozta, a Iiá- borúellenes harc döntő szakaszába lé­pett, ezért hatalmas tömegekben csat- lakoznak a K-keegyczmcnyt követelő világkampányhoz. Az Egyesült Államok kormánya, Jt békekampány meghiúsítása érdekéién gyre szigorúbb megtorló intézkedése­ket léptet életbe. Franciaországban Amerika paran­csára betiltották a. Béke THágtad nács tevékenységét, Olaszország­ban és Japánban a rendőrség le­tartóztatja az aláírásgyűjtőket. De semmiféle megtorlás nem tudja el-' ánesolni a népek érdekeit szolgáló békcmozgalom sikerét. Az USA, Anglia és Franciaország kormányai nem akarnak békeegyez­ményt, mint ahogy azt sem akarják, hogy a stockholmi felhívás által meg. mozgatott népi tömegek lefogják az amerikai ntomlovagok kezét Koreában. Ok nem akarnak békét, de a népek elvághatják az új világ­háború felé vezető utat, ha nem elégszenek meg eddig elért sike­rcikkel, ha fokozzák éberségüket és fáradhatatlanul, minden irány­ban fokozzák bekiharcukat. E tagjainak ez kell, hogy legyen a tanulság, hogy nem szabad megtűrni semmiféle lazaságot és főleg ébertelen- séget, mert hiányában az ellenség kár. tevő munkát tud kifejteni. — Ennek a beszélgetésnek eredmé­nye is lesz — szól hozzá Székházi Kómán. — Kérni fogjuk a járási bi­zottság segítségét-.. — Megalakítjuk mi is a Rákosi tszcs üzemi pártszervezetéi, ami több támogatás megadására készteti még a járási tanács ■ mezőgazdasági osztá­lyát — zárja be a szót az elnök. ZpEL 11 FELE jár már az óra,- mutató, a petróleum1 ámpa fénye is kialvóban volt, amikor végétért a beszélgetés, s mindannyian ama re. ménnyel hagyták el az elnök lakását, hogy az üzemi szerveset létrehozása után sokkal nagyobb lendülettel fejlő­dik majd csoportjuk, hogy a boldo. gabb éleiért dolgozhat nak. — Szabó — k Albán-Szovjet Társaság fejlődése 1949-ben az Albán.Szovjet Társad súgnak 4400 lagja vo|t és ez f% szám ez cv elején már 130 ezerre emelkedett. Az Albán-Szovjet Társa­ság jó munkájának köszönliclö, hogy ismeretterjesztő előadásaik folytán ma már Albánia minden részébe is, merik a leshgladottabb szovjet mun» kamódszercket és azokat jó ered­ménnyel alkalmazzák. Új gyárak Szlovákiában A Győzelem Napján két új gyár nyitotta meg kapuit Szlovákiában. A „Vörös Csijiag" magnezitgyár és a tercbesi csokoládégyár. E gyúrok lizembebelyezéso nagy lépést jelent Szlovákia iparosításában. Új szocialista intézmények és be­rendezések születtek a lengyel dolgozók május l-i felajánlásai teljesítéséből A legnagyobb teljesítményt a sziléi ziai iparmedencék- érték el, ahoj a május 1. tiszteletére tett felajánlá­son tújmenően 429 munkáslakást ad» lak át a dolgozóknak. Egyébként a felajánlás eredménye, hogy Gdynia« bon és Bieliskben határidő előtt nyí{< tak meg az új, épülő szanatóriumok. Nona Hutában pedig ugyancsak ha­táridő ejőtt készült el a bölcsőde, a hatalmas gépieröve] működő mosoda és a korszerű üzemi konyha. Új típusú traktorok gyártása A romániai Szlájin-vúrosi Szóv» Rom Traktor üzemek munkásai cs technikusai a szovjet példa útmuta, tása. nyomán és a szovjet tccanjku» sok közvetlen támogatásával m-tr- szerkesztették az ejsö hernyótalpys traktort. Rövid időn. bejiij 60 traktort gyártottak anélkül, hogy a régi tí­pusú traktorgyártás egy pillanatra is elakadt volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom