Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-12 / 20. szám

4 SZABAD NOGEAD 1951 május 12. ' Á szénbányászai- fejlesztéséről szóló hafározaf- végrehajtása a fővölgyi bányában A Magyar Népköztársaság Miniszter, tanácsa és az MDP Központi Vezető. Rége közel egy íél éve iktatta törvény­be a szénbányászat fejlesztéséről szóló határozatot. Ez a határozat hosszú idő re szabta meg a feladatokat cs irányt mutatott a széntermelés fokozásának bizosítására. A feladatok mellett jelentős jutalma­zásokat biztosít a határozat a szénbá­nyászatban foglalkoztatottak ~széic, Azok a dolgozók, akik bebizonyították a nép államához való hűségüket, rend­szeresen élvezik a Minisztertanács által biztosított jutalmat. Többtermelésük után havonta pénzjutalomban részesül- nek. Azok. akik igazolatlanul nem hiá­nyoztak, kivétel nélkül megkapták a -határozat által biztosított munkaruhát, bakancsot és fehérneműt. A határozatnak az a része azonban, amely a termelés fokozását jelentené, sok bányaüzemnél, így a Kisterenyei Szénbányák fővölgyi üzeménél is. fi­gyelmen kívül maradt. A műszaki vezetők nem ismerik Pártunk és kormányunk ezen fontos határozatát. így természetesen a szén­bányászat fejlesztése terén Tájuk há­ruló feladatokat nem képesek megol­dani. A Minisztertanács ’ határozata ki­mondja, hogy különös gondot kell for­dítani az új munkamódszerek (pl. front, fejtési rendszer, szalagszállítás stb.) el­terjesztésére. Mégis a esigakúti üzemnél az tapasztalható, hogy már hetek óta kihasználatlanul hever mintegy ötven méter hosszú kaparószallag. A csiga- ■ktjti üzemnél csak m áréi dg hónapban használták az értékes, termelést előmoz­dító kaparószallagot. Áprilisban u vá­gatban félre dobták és még -ma ig ott hever kihasználatlanul. Mátra völgyi bányamesternek április tizedikére kellett volna üzemképes álla­potba helyezni a póesházi üzem közép, sö szintjére egy kompresszort. A kom­presszor ugyan bekerült’ a bányába, de mind a mai napig nincs üzembe helyez ve. Néhány méter kábel hiányában már hetek óta kihasználatlanul hever. A mű­szaki Tezetés lazaságát igazolja az is, hogy a póesházi üzem középső szintjén, ahol hétvégről hajtották egymás felé a vágatot, a műszaki irányítás hiányában n vágatok másfél szelvénnyel tértek el egymástól. A műszaki kiizépká »rek, de az üzem vezetője sem adta meg a kellő irányítást az összekötő vágat kihajtásá- hoz Amikor Fodor József csapatvezető jelentette és Pervai István termelési fe­lelős figyelmeztette a műszaki- vezetüsé. get. hogy a vágatok eltérnek egymástól, Bercsényi üzemvezető még akkor som ment kivizsgálni az ügyet. A póesházi felső szinten öt munka­csapatnak négyszáz-ötszáz méter távol­ságon kell csillézni. Köztük olyan csa­pat- is van, amelynek kötélpálya mellett kell ilyen hosszú pályán végezni a csillék váltását. Ezt a hosszú pályát egy tizenöt métercg vágat, kihajlásával le lehetne rövidíteni, ami a munka megkönnyítése mellett a termelés foko­zását is jelentené. Mégsem történt erre intézkedés. Az üzemben vannak jó kezdeményezések is a termelés fokozására, mint Ökrös Pál, aki a békeív aláírásakor öt százalé­kos többtermelést vállalt cs 138 száza­lékot ért el. Vagy Oravcc Gábor, Szi­lágyi Gyula, akik szintén többtermelést tűztek ki maguk elé, hogy eleget, tegye­nek Pártunk és kormányunk határoza­tának. Ezekhez a kezdeményezésekhez a műszaki vezetők segítsége is szüksé­ge8. Hiba mutatkozik a termelés kiértéke­lésénél is, mert maga a versenyadmi- nisztrátor sem tudja, hogy a dolgozók hol állnak tervük teljesítésében. Sőt azt sem tudják pontosan, hogy hányán termelnek száz százalékon alul. Ezek a tények arra figyelmeztetik az üzemi’ pártszervezet és szakszervezet vezetőit, hogy fokozottabban kell foglalkozniuk a?, üzem ellenőrzésének kérdésével. Az üzemi pártszervezet és szakszervezet ve. zetőinek figyelme terjedjen ki az iga­zolatlan müszabnulasztások felszámoló, sóra is. Április hónapban a fővölgyi üzemnél nyolcszázhatvankilenc igazo­latlan mulasztás volt, A müszakmuhisz. tők száma május hónapban sem csök­kent, sőt további emelkedést mutat. Ha az áprilisi mulasztásokat figyelembe vesszük, ez jóval több, mint kétezer csille szénvesztcséget jelent a fovölgyi üzemnek. Ennek a 'szénmennyiségnek kiesése más ipari üzemek tervszerűsé­gét és fejlődését veszélyezteti. Nagy fe­lelősség terheli az üzem népnevelőit, akik nem magyarázzák meg munkatár­sainak az igazolatlan mulasztások sú- Ivos következményeit. Ugyancsak felelős. ség terheli a párt vezetőséget, amely nem tartotta napirenden Pártunk ég kormányunk szénbányászat fejlesztéséről hozott határozatát. Sürgősen változtatni kell ezeken az állapotokon. Az, üzemi Pártszervezet és szakszervezet folytasson kemény harcot a lazaság felszámolására. Gyakoroljon állandó ellenőrzést az üzem é’ete felett. Mozgósítsák a népnevelőket és bizalmia­kat, hogy azok szívós felvilágosító nuui. káva] hozzájáruljanak a nagyméretű igazolatlan mulasztások felszámolásához. Meg kell szilárdítani a munkafegyel­met és törekedni kell arra, hogy a fő- völgyi üzemnél is megvalósuljon a >aa" legcsákány mozgalom. Azoknál az üzemeknél, ahol a Párt és kormány határozatát, amely igen hosszú időre szól, ilyen rövid idő eltel­tével már félre teszik, ott nem biztosítva az ez évre megszabott lehet húsz százalékos többtermelés, melyet felemelt ötéves tervünk megkö­vetel. Pártunk és kormányunk nem azért hozta ezt a határozatot, hogy an­nak betartása nem lenne kötelező, ha­nem azért, hogy az üzem kommunistái minden eszközzel harcoljanak-annak be­tartásáért. Az, üzem minden dolgozójá­nak tudnia és éreznie kell, hogy minden csille szén csapást jelent az imperialis­ták pusztító terveire. Pártunk és kor. Hiányunk határozata legyen kemény fegyver az üzem minden dolgozójának kezében. Harcoljanak vele a háborús gyújtogatok ellen és tegyék szebbé, boldogabbá saját életüket. — Orosz — 300 fiatalt szakérettségire! Z1 elő elvtárs állapította meg, hogy a muakásosztálvból kikerülő új uj ipari, népi értelmiség kialakítása nélkül lehetetlen- megoldani az előttünk álló megnövekedett és mind bonyolultabb feladatokat. Dolgozó népünk kultúrfor. vadalmának el kell érnie azt, hogy ez a népi értelmiség minél előbb kialakuljon cs elfoglalja az őt megillető helyet az illami élet minden vonalán, szocialista iparunk irányításától a kulturális élet vezetéséig egyaránt. Ennek az új szocialista értelmiségnek a kialakítása Pártunk kultúrpolitikájá­nak jelentős feladatát képezi. Az 1948-. ban megszervezett szakérettségis tanfo. ly'amok is ezt a célt szolgálják. A szak- érettségis tanfolyamokra azokat a niun. kás- és dolgozó parasztifjakaf veszik fel, akik eddigi munkájukkal és magatartá­sukkal kitűntek a termelésben vagy a i társadalmi élet valamelyik vonalán és ott bebizonyították hűségüket ég szere, telüket Pártunk, dolgozó népünk, vala. mint felszabadítónk, a hatalmas Szov. jetunió iránt, A szakérettségis tanfolyamokon egy- egv életpálya, illetve az ahhoz szüksé­ges szaktudást nyújtó egyetemekre és főiskolákra készítik elő , a hallgatókat. A 11 hónapig tartó tanfolyamokon megkapják azokat az alapismereteket. amelyek birtokában kitartó, szorgalmas munkával megállják a helyüket a külön, bűző egyetemeken. * z eddigi példák azt mutatják, hogy hiába suttogott a * reakció, hiába igyekezett fiataljainkat lebeszélni a tanulásról azzal, hogy úgysem bírják megállni a helyüket. Az 1948-ban beis. kolázott szakérettségisek közül sokan végeztek kitűnő eredménnyel és -az egye. lemen is felveszik a versenyt a rendes érettségit tett hallgatókkal. Ezek a fia­talok nem ijedtek meg a nehézségektől. Megértették a Párt hívó szavát. Tudták azt, hogy a Párt által rájuk bízott fel­adatot a nehézségek leküzdésével, kitar­tó szívós munkával meg kell valósi tá­rnok. Igazi kommunista lelkesedéssel indultak el a tudomány várának bevéte. léié és ez a kommunista öntudat sarkal­ja őket arra, hogy mielőbb fel tudják használni szaktudásukat Inotától Duna- penteléig. az állami gazdaságtól a szén­bányákig szocialista építőmunkánk min­den frontján. Ebben az évben felemelt 5 éves ter­vünk szükségleteként az eddiginél lé­nyegesebb több munkás- és parasztifjút kell beiskoláznunk a szakérettségis tan- folyamokra. Folyó évben 5500 ifjúnak kell elindulnia ezidén a tudo­mány várának bevételére. Az 5500 ifjú­ból 300 munkás- és parasztfiatalnak megyénkből kell kikerülnie. Jelentkezni május 15.ig lehet a he­lyi (üzemi) pártszervezetnél. Az ott kapott jelentkezési lapot pontosan töbse ki minden továbbtanulni «karó öntuda­tos dolgozó. Feltétlenül jelölje meg pon­tosan, hogy milyen pályára készül (pél­dául orvos, bányászmérnök, magyar tör­ténelem szakos, gimnáziumi tanár, ter­mészetrajz szakos ált. iskolai tanár. jo. gász, stb.), mert csak így lehet ellen­őrizni a terv teljesítését. P ártszervezeieial-, helyi tanácsaink és összes tömegszervezeteink nyújtsanak segítséget a dolgozóknak a jelentkezési ívek kitöltésében. De ezen túlmenően elsőrendű feladatuk az. hogy felhívják a termelő munkában kitűnt és továbbtanulásra alkalmas ifjak figyel­mét a szakérettségire, mutassanak rá az előttünk álló óriási lehetőségekre cs 5 eves tervünk teljesítésével szembeni kö­telezettségükre. Ha ezt a, felvilágosító munkát helyesen végzik az említett szer­vek és minden funkcionárius szívügyé­nek tekinti a szakérettségi ügyét. akfertf május 15-én büszkén jelenthetjük majd Pártunknak: megtettük kötelességünket 1 Uj területen támad az ellenség Szocialista építésünkkel kapcso­dban arra hívta fel Rákosi elvtárs figyelmünket, hogy az osztályharc élesedni fog az ellenség egyre szü- kebb területre szoruj és egyre el­keseredettebben védi azt, ami még megmaradt számára. Ugyanakkor a nemzetközi reakció, * nyugati im­perializmus mozgósítja itihonmaradt erőit. Az ellenség most nagyobbrészt újabb területre csoportosította em­bereit, Soroukövetkező feladataiban a legfontosabb a falu szocialista átszervezése, a mezőgazdaság szo­cialista szektorainak megerősítése. Az e]louses most erre a leriiietre helyezte a fősúlyt. Szinte megele­venedni látjuk Solohov: „Uj baráz­dát szánt az eke" című müvének sorait- Az el|enség minden módot felhasznál arra, hogy gyengílse a falu szocialista építésé) és befo|yása alá vegye a gyengéket, de nem riad vissza a gazdasági kártevéstől sem. Csak nemrég érkezett róla jelen­tés. hogy a hényeli á|lami gazda­ságban 10 hold elveteti borsót fe­detlenül hagytak, ami ennek követ­keztében megfagyott. Tereskén a lermelőcsoport marhaállománya kö­zött arzénes mérgezést hajtottak végre. (A pászlói gépállomáson arró] számojnak be, hogy Gugrinszki An­tal asztalos igyekezett a dolgozókat befolyása alá. keríteni ) A főgépészt arról akarta meggyőzni, hogy ké­nyelmesebben is dolgozhat- Másokat a korcsmába csábított el és nem kis része volt abban, hogy a gép­állomás vezetőjét le kcljett váltani. Vagy a tolmács! gépállomást néz­zük meg, ahol a tehergépkocsi sofőrje saját céjjára használta fel a gépkocsit, megkárosítva a nép államát-' Az ellenségnek segített az olyan traktoros is, mint Brsekvad- " kerten Baorecz János, aki meglopta a dolgozó parasztokat és a gép­állomást is és a kulákoknáj értéke­sítette a lopott tárgyakat A ku|ák támadja fiatal tennelöcsoportjain- kat, bomlasztani igyekszik munká­jukat Kozárdon arról beszélt a ku- Iák, hogy elég reggel 8-tól délután 4 ig dojgozni. Persze, annak csak a ku|ák örülne, ha a termelőcsoport I érmésé silány lenne. Támadja az ellenség a szociálisig szektorok vezetőit, funkcionáriusait, A gyengéket, inzadozókat befolyása ajá keidti, bomlasztanj igyekszik a szocjajisla szektor munkáját és meg kell mondani, hogy itt-ott sike­rekei is ért ej- Voltak olyanok, akik megijedtek a íeladaloklól, meghát­ráltak a nehézségektől és az ellen» ség befolyásának hatására leváltá­sukat kérték. A falu fejlődésével, az ellenség fokozatos kiszorulásával méz több lesz a feladat, még élesebb lesz az osztájyharc, de amint Rákosi elv­társ mondotta kongresszusi beszédé­ben: ilyen viszonyok között nem szabad tűrni lazulást, hanyatlást, ilyen körülmények között fel kell lépni minden fegyelmezetlenség, megalkuvás pártszeríítlenség ellen- Biesen fel kell Jépní azokkal szem- beu, akik példamutatás és áldozat- vállalás helyett a könnyebb végét fogják a dolognak. Az elmondott példák arra jnienek bennünket, hogy a kommunista éberséz eddig gyak­ran csak formális gyakorlatát szi. gonían érvényesítsük és megköve­teljük minden vezetőtől, minden dolgozótól Az ellenség különös súllyal támad a szocialista szekto­rokra. kiilönö3 gondol kell fordítani nekünk is e szektorok megerősíté­sére és magának a befurakodott ellenségnek leleplezésére .De figyel­meztet berniünkéi az élesedő ősz-’ tályharc arra is, hosy csak az a pártfunkcionárius lehet jó vezető, aki gazdasági, szakmai területen is jártas, hogy úgy mondjuk, nem le­het „álejteni". Nem végezhet jó po­litikai munkát az a funkcionárius, aki nincs tisztában a gépállomás, állami gazdaság, vagy a termelő­szövetkezeti csoport pi’oblémáivai. Ellenségeink kártevő munkája példa dolsozó parasztságunk előtt arra, hogy milyen elvetemült, aljas módon támadják dolgozó parasztsá­gunk jólétét azok. akik a mullban az ő verejtékükön gazdagodtak meg- A falusi pártszervezetek népnevelői mondják el ezeket a dolgozó pa­rasztságnak és ez lesz egyik legjobb fesyver az ellenséges befolyás le­szerelésének, a kulák, a klerikális reakció és többi ellenségeink kímé­letlen leleplezésének Lengyel film a salgótarjáni mozi műsorán A dolgozók hatalmas érdeklődése mel 1**11 kezdte meg a salgótarjáni ,,Növöm- bor 7“ filmszínház a Távol Moszkvától című szovjet film forgatását-. A dísz. előadáson Gyárfás János, Pállunk mc gyei bizottságának titkára mondott iinne. pi beszédet. Beszédében Rámutatott szovjet filmek fejlődésére, arra. hogy életből merítik témájukat. . V munka fim o— mondotta Gyárfás elvtárs. — Ezek a filmek tanítanak, nevelnek, ezekből a filmekből tanulnak a mi film- művészeínk. hogy minél maarasabb fokra fejlesszék a szocialista kultúrát. A salgótarjáni ..November 7‘ ház ’május 12-től 17.ig játssza Premier“ című zenés, lengyel filmszín a ..Varsói filmet. A Hogyan szervezte át a szállítást Kótai mérnök, Kistelek-bányaüzem vezetője ? Kisteleki bányaüzem üzemvezető mérnöke Kótai István nem régen ke­rült Kistelekre. Viszont a kisteleki bányaüzem már régen ontja fekete kincsét-a gyárak és üzemek részére. Nagy részben már ki is van aknázva. Orcg bánya, fele vágatokkal, régi munkahelyekkel, amelyek már kiad­ták ereiket. Kótai István a 26 éves ifjú mérnök itf kapott beosztást; hogy műszakilag irányítsa az üzem terme, lésének menetét. A szén kitermeléséért folytatott harc komplikálttá tette a szállítást. Hosszú, mintegy kétkilométeres utat kellett megtenni a tele csillének míg végre kijutott a föld mélyéből. A szállító fővágat egy­mást keresztezte. Hosszú és bonyolult volt a szállítás folyamata; de ezt az utat állandóan meg kellett tenni a te­le, vagy üres csilléknek, ha azok a munkahelyre, illetve külszínre akartak kerülni. Ezen a hosszú szállító pályán állan. dóan 20 ember foglalkozott a fenn. tartási munkálatokkal. Ezenkívül egy 7 ezer és egy 4 ezer'kgr-os vitla, va­lamint. 3 darab motor segítette a liosz. szú pályán a szállítási munkálatokat. A gépek és motorok kezeléséhez, vala. mint a délelőtti és délutáni szak szál­lításához naponta, összesen 38 dolgo. zó volt beállítva, Kótai üzemvezető ennek ismeretében, mint az üzem leg­szűkebb keresztmetszetét állapította meg a bonyolult szállítást. Ezért munkához látott, hogy kidolgozza a szállítás leegyszerűsítését. Figyelembe vct'tc, hogy a hosszú szállítópálya rendszeresen 96 csillét foglalt le ál. landóan, bár szükség lenne a csillék forgási sebességének megjavítására is. Tekintettel arra, hogy jelentős szén- mező van lefoglalva a szállító pályák’ kereszteződésének következtében; en. nek a kifejtésére sem kerülhet, sor addig, amíg a szállításban módosítás nem áll be. De problémát okozott az is. hogy a meglévő szállítókötél, már kicserélésre szorul. Ezek a körülmé­nyek arra késztették Kótai üzemve zet’öt, hogy sürgősen változtasson az üzem elavult szállítási formáján, helyette egy észszerűbb tervet dolgozzon ki. Kótai István üzemvezető a terv ki­dolgozása után megkezdte annak gya. korlati megvalósítását. A terve az, hogy 70 méteres új vágat kihajtásá­val mintegy 1500 méterrel rövidíti meg a szállítási fővágatot s az idáig csak személyszállítást szolgáló kihúzó légaknát, teherszállításra alakítja át egy megfelelő kas beszerelésével. A szállításnak ezzel a megoldásával leire, tőség nyilik arra. hogy a régi szállító­pályák kereszteződésénél lévő szántéin, pet is kiaknázzák. A szállítópálya le­rövidítésével 20 munkaerő szabadul fel a szállítóvágatok fenntartásától; de. a szállítás munkálatait is a 38 szállító személyzet helyett 12 dolgozó eltud­ja látni. Ezzel az urasági munka alól 46 ember szabadul fel, akiket átcso­portosítással a közvetlen szénterme­lés szolgálatába lehet állítani. A szál. lítópálya lerövidítésével a mélyereszke 7 ezer kiograinos, valamint a II. szá­mú lejt 4 ezer kilogramos vitlái is fel. szabadulnak és ezzel egyidejűleg 3 da. rab motor 131 lóerővel, szabadul még fel. A régi szállító pályán a gépek és motorok havonta mintegy 8 ezer kilo. watt energiát fogyasztottak, ami a le. rövidített szállítás következtében na daságunk számára. Ugyancsak' folsza. badúlt 4600 folyóméter sín; 400 folyó, méter kábel 1000 folyóméter telefon- kábel. A szállításnak ezzel az átszer. vezésével jelentősen megrövidült a szállítópálya, aminek következtében a csillék forgási sebessége is gyorsabb és kielégítőbb lett; de ugyanakkor a csilléknek a sokasága is felszabadni, amit azelőtt, a hosszú szállítónálva le. kötött. A 'szállítás átszervezésével az elő.’ kalkuláció alapján egy évben több mint másfélmillió forint megtakarítás mutatható lvi. Kótai üzemvezető sze. rint az új szállításul és az ezzel járó o harmados üzemmel a múlt évi mázsás aknaüzemi teljesítmény 10 má­zsa fölé emelkedik. Ez a termelési emelkedés 30 százalékos szén többlet, uek felel meg. ülni eredeti okmányok felhasználásával , készült. A ..Jíalka“ című lengyel opera első varsói bemutatóját, illetve a bemu­tatót megelőző eseményeket eleveníti meg. Sztaniszláv Moniuszko a múlt század nagy lengyel zeneszerzője. Milyen volt a zenei élet J engy elors/ágban. amikor Moniuszko alkotni kezdett. Ebben az időben Lengyelország a cárizmus egyik tartománya volt. a népre a cári rendszer és a földesúri elnyomás kettős terhe ne­hezedett. Ez rányomta bélyegét a len, gyei zenei élet jellegére is. A palotákban érzelgős olasz dalokat az operában olasz, német müveket adtak elő, a nem­zeti zenét teljesen háttérbe szorították. Iloniuszko szerette a lengyel népet, fel­ismeri e, liog.v a népdal fest wer a hala­dásért vívott, harcban és műveit nép­dalokra építette fel. Legjelentősebb al­kotása ..Ifalka“. az első lengyel dalmű, amelynek középont iában a nép állott. Az opera vádirat a nemesség: ellen: Halka. az elcsábított parasztlány tragédiáján ke­resztül mutatja be a nemesek eró'sza. koskodását. jellemtclenségét. Az operát először Yilrábnn adták elő 1818,ban óriási sikerrel. Varsói bemuta­tójára csak 1857-ben kerülhetett sor. A lengyel társadalomban már számottevő szerepet játszott a felfelé törekvő nagy polgárság:. Velük szemben alakult meg* egyszerű emberekből, az értelmiség: ha­ladó elemeiből a ,,Demokratikus Társa _ sá.sr“ néven ismert forradalmi csoport, amely a cári zsarnokság ellen küzdőtf, a parasztság leszabadítását tűzte ki célul. A ..Varsói premier“ című filmben ők szállnak síkra azért, bogyr az opera színre kerülhessen. Az opera előadása ugyanis nagy akadályokba ütközik. El­lenzik mindazok, akik veszedelmesnek tartják részben forradalmi tartalma., részben forradalmi zenéje miatt. A „Halka“ előadásáért küzd az operaház együttese is, mert megérzi benne az iga. művészetet. A film néhány kedves jelenetben mutatja he azt, hogy a nép egyszerű gyermekei mennyire segítik a zeneköltőt. Megelevenednek az opera legszebb részei, táncos, látványos jelene­tei. Látjuk az’ opera utolsó jelenetét: a szerencsétlen Hal ka. kétségbeesésében fc folyóba veti magát. Éppen abban a pilla. Hatban lesz öngyilkos, amikor csábítója, i földesúr a templomban egy fűúr lányá­val esküvőjét tartja. 60 új előfizetőért indultak harcba Csipkésbányán Mini ahogy Pártunk Szervezeti Sza­bályzata elöíija, minden párttagnak kö. telessége a Párt lapjának olvasása és terjesztése. így állandó feladatunknál* kell, hogy vegyük a sajtó szervezését. Megyei kanunknál is szükségessé vált az, hogy kiszélesítsük lapunk olvasótá­borát. Egyes üzemeink meg. is érteitek és eredményeket is értek el. A mull hónapban a zagyvái rakodó üzemnél Zsidai Imrcné elvtársnő 34 új előfizetőt szervezett lm olvasótáborunkba május 1 tiszteletére. A nagy bátonyi rakodón Kn vács János pártonkívüli sajtófelclös 20 új előfizetőt szervezett be szintén május 1. tiszteletére. A májusi szervezéssel kapcsolatban Csipkés bányaüzem párttitkára megértet, te a szervezés jelentőségét cs 60 új elő­nie«*takarítW jelent uémzetóar i beszervezését vállalta. A 60 új elö- niegiakariuse jelent nemzetgazk| llzctöt a sajtófeieiőssei és a pártbizaimi elvtársakkal karöltve fogják beszervezni olvasótáborunkba. Szeretnék ezek az elv, társak, ha megkapnák a Szabad Nógrád vámiorzászlaját cs ezért versenyre hív­ták ki a medence üzemeit. Azt akarják, hogy* a kongresszusi verseny vándorzász­laja mellett náluk legyen ez a zászló is, azért indították ezt a nemes versenyt. Az üzemi sajtófelelősök s alapszervezeti vezetők beszéljék meg a szervezés fontos, ságát és csatlakozzanak Csipkés hánya kihívásához. Tartsák szom előtt azt. hogy a sajtó kollektív agitátor és kollektív szervező. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sajtófelelős elvtársak- és alapszer , vezeti vezetők mellékes kérdésként keze­lik a sajtó szervezését. Ezek az clvtársak vegyenek példát Csipkés bányaüzem fel, hívásából, csatlakozzanak a versenyhez és szilesítsék megyei pártbizottságunk lap­jának, a Szabad Nógrádnak olvasótáborát«

Next

/
Oldalképek
Tartalom