Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-19 / 21. szám

198t' ttftjus SZABAD WOGRAD m Périmunha tapasxtalatai -fr Ismét tanulmányozzuk a Politikai Bizottság határozatát az agitációs munkáról A PÁRTKONGRESSZUS arra, is íejhívta pártszervezetünk és egész dolgozó népünk figyelmét, hogy általában nem dolgozzuk fe], akadoz­va, zökkenőkkel hajtjuk végre a Párt és a, kormány fontos határozatait. Itt keli mindjárt megmondani, hogy a kongresszusi határozatok feldolgozása [bányájuknak mennyivel kojl több sze­területén is tapasztalható ilyen jejen. ség. Egyes pártszervezeteknél érvé- (minden'nehézség né]kü! a begyűjtési nyesül a hivatali szellem, a határoza. tok fiókbatevése és elfelejtése. A Pár! és a kormány minden egyes- ha­tározata kü]ön-külön is nagy jelentő, ségüek, de valamennyi határozat szo- rotna kapcsolódik egymáshoz. Nem le. lset vjól végrehajtani a kongresszus határozatait, alaposan és minden üzem, fajú, vagy járás helyi viszonyai­ra konkretizálni, ha újra és újra nem tűzzük napirendre a politikai bizott­ság határozatát az agitációs műnké, val kapcsolatban. Agitációs munkánk igen komoly hiá­nyosságaira a Politikai Bizottság el­múlt év november 21-j határozatában hívta fel a figyelmet. Amint Révai ejv-társ a. kongresszuson mondotta, egyes dolgozó tömegek támogatásáért, rokonszenvéért állandó harcot kei! folytatni a meggyőzés fegyvereivel. Es elmondhatjuk, hogy a mi megyénk já. rási bizottságainál és alapszerveiné] még mindig nem kielégítő a viszony az agitációs munkához. Sok helyen re­szortfeladatnak tekintik ezt a mun­kát. A járási bizottságok több funk, eionáriusa. nem szívesen megy ki a népnevelő értekezletekre és vannak olyanok, akik a népnevelő értekezlet munkájáról, a i'el világosító ni unka hiányosságairól nein tudnak beszámol­ni, mert nem kísérik figyelemmel, nem ellenőrzik ezt az alapszerveknál. Amint a Politikai Bizottság határoza­ta mogállapít’otta, hogy az agitáció, pártmunkánk egyik legelmaradottabb területe. Ennek az elmaradásnak az agitáció lebecsülésében és elhanyago­lásában van az oka. Az olyan helye, ken, mini Brdökürf, vagy Gátibánya év Karancslejtős, ahol nemcsak meg­tárgyalják a Politikai Bizottság ható rozs tát, hanem ma is az agitációs munka irányvonalának" tekintik, oít jói megy a termelés, az ál)attenyé?z. tési tervet, a begyűjtési tervet is vég­rehajtják, leleplezik az ellenséget is. terv. Le akarják leplezni a dolgozó i.iiép ellenségeit, nem ,,,vi]ágviszonylat­iban“, hanem ott az űzőmben, a gyár­ban, a faluban. Ha nagyobb gondot fordítanak pártszervezeteink a kon­krét érvek kidolgozására, ha nem hanyagolják e] a felvilágosító munka politikai tartalmát, ha a pártszerveze­téi! titkárai az agitációs munka ejvi irányítójává válnak, akkor a Polili- kai Bizottság határozatának jó íel- dolgazásán keresztül biztosítani (ehet ■a kongresszus anyagának széleskörű ismertőjését. Elérjük azt, hogy minden dolgozó- húsává, vérévé válik a kon­gresszus határozata. Plersze a járási POLITIKAI BIZOTTSÁG hatá­rozata megszabta,, hogy éjim. általános szempontokat adnak. Nép­nevelőinknek elege van a „szempon­tokból“, neki érvekre van szükség. A mi népnevelőink azt akarják elmon­dani,, hogy falujuknak, vagy üzemük­nek mit biztosít a felemelt ötéves .terv. Azt akarják elmondani, hogy net termelni és hogyan teljesíthető bizottságok „szempontjai“ lent az alapszervezeteknél az „e| kell mélyí­teni, ki kel] szélesíteni, meg kell ma­gyarázni" semmitmondó, nyakatokért frázisokban foytatódilc, amiből.a nép­nevelők ugyancsak keveset fognak felhasználni. ,4 GITACIÓS MUNKÁNK közép- r“- pontja ma a béke védelme. Ez kel], hogy képezze cselekvéseink ru­góját. Az aláírásgyűjtő kampány a kongresszus előkészülete, mintakampá­nyok megmutatták, hogy jól is lehet népnevelő munkát végezni, de a kam­pányok végeztével a népnevelő munka lendülete js aláhagyott, pedig a béke­harc semmivel sem lett kisebb, sőt nö­vekedett. Tehát növelni kel) a felvi [Sgosító munka erejét is, állandóvá kell tenni. Be kell vonni a munkába tömegszervezeti és pártonkívüli népne­velőket. A dolgozók napról-napra tör­ténő fe[világositása biztosíthatja csak Pártunk általános fejlődését és dol­gozóink munka,lendületének fokozódá­sát. Fémgyüjtési versenyre hívták a roinliányi ifik az acélgyáriakat Több hulladék árát felemelték A 1 r, "őrizzék rendszeresen e határozat vég­rehajtását. Az tehát most a feladat, ha jól végre akarjuk hajtani * kon­gresszus határozatait, hogy felüjvizs. gátjuk agitációs munkánkat, hogy újra elővegyük a Pojitikai Bizottság ha­tározatát, alaposan tanulmányozzuk át. A jegtöbb járási bizottság, alap- szervezet a határozatot megjelenése után megtárgyalta. Most vizsgál iák meg eddigi munkájukat és szálljuk íneg a feladatokat a jövőre nézve. Eigyejembe kell venni, hogy a műn. kát egyszerre megjavítani, maró] hol­napra megváltoztatni nem lehet. Já­rási bizottságaink akkor járnak el he. iyesen, ha járásunk legfontosabb üze­mét, vagy községét, kiválasztják, mint súlypontot kezelik. Ide összpon­tosítják erejüket és ha kcjl, két hóna. po*1 keresztüj elmennek minden veze­tőségi ülésre, népnevelő értekezletre, taggyűlésre. Csak így*tudják a*z alap- szervezet népnevelőit megtanítani ági. tálni, jól agitálni. Utána már keve­sebb támogatással is jój fognak dol­gozni, de tapasztalataikat munkaszer­vezésükké! elsajátítják a többi alap- szervezetek is és így az! agitációs munka színvonalának általános emel. kedése fog bekövetkezni.-a, Agitációs munkánkban igen nagy segítséget kaptunk * Szovjetuniótól. Tanulmányozni, vitatni kell a szovjet agitátorok tapasztalatairól irt cikke­ket és ezt elsősorban a járási bizottsá­goknak kelj csinálni, hogy megtanul. ;ják, hogyan keji összegyűjteni a járás életéből népnevelők számára az érve­ket és hogyan kell magukat az al-ap- szervezetj titkárokat megtanítani nép. nevelő értekezletek megtartására.. A szovjet tapasztala lókból tanulják meg funkcionáriusaink, hogyan kel] kivá­lasztani a dolgozók közül azt, akiből 'idővé] népnevelőt nevelünk. Népneve­lő gárdáinkban még sok nem oda való elem van, amitől meg kel! tisztítani a csoportokat- Fiatalokkal, dolgozó asz. szonyokka] és a termelésben példamu­tató elvtársakkal kell megerősíteni az «lapszervezetek népnevelő gárdáját. Járási bizottságainknak arra kel] tö­rekedniük, hogy minél tökéletesebben elsajátítsák a bolsevik agitáció mód­szereit és felhívják ennek fontosságú­ra az «lapszervezeti titkárok és nép­nevelők figyelmét is. 'Z PONTOS AZÉRT IS, mert egyes a lap szer vezeti titkárok nem minden, esetben értették meg az agitáció jelentőségét. Ez abból adódik, hogy «. járási bizottságok is csupán A DISz javaslatára ötéves tervünk sikere érdekében szerta az országban ■nálus 15 és 20 között fúmgyüjtő he­tet tartunk. A)ig hallatszott e[ a felhívás, de az ország ifjúsága megmozdult a vas. és fémgyüjtési hét sikeres biztosítására, így megyénkben is a karahcsaljai DISz-csek az elmúlt héten több mint 20 mázsa vas- és fémhulladékot gyüj. lőttek. A Romhányi 'Kályhagyár ifjú­munkásai felosztották maguk között« fémhulladék gyűjtésére az egész gyá. iát és gyűjtési versenyre hívták a Salgótarjáni Acélárugyár munkásai*. A Romhányi Kályhagyár ifjúmunká­sai felhívásukban vúljalták, hogy a DISz.tagság mozgósításával összegyűj­tenek minden fellelhető vas- és fém­hulladékot. ™ A Zagyvapálfalvai Üveggyár DISz szervezete is kiveszi részét a munkából- A gyáron belül vas. és fémgyűjtésen túl összegyűjtik a lakóházak körül taláható fém­hulladékot- l.8.án délután házró[- házra végzik ezt a munkájukat. A fémgyűjtés nemcsak az ifjúság feladata. — az egész ország, a szocia­lizmus építésének ügye. Tervünk meg. valósításához sok millió tonna fémre, különösen sok színes fémre van szűk. ségünk. Nagy feladat tehát a fém- gyűjtő hét sikerre vitele. Minden fel­lelhető fémhulladékot; törött kilincse- rozsdásodó szerszámot, rossz edénye, két, vödröket össze kell gyűjteni, a régi elavult petróleum világítási! bá­nyász petróleumlámpák összegyűjtése nagymennyiségű rézanyagot jelent. Ez A fémgyűjtés hazafias mozgalom, me|y ötéves tervünk érdekében történik. A DISz, a szakszerve­zet. a több; lömegszervezet felada. (a, hogy a fémgyüjtési hét sikere érdekében mozgósítsa a dolgozók széles tömegei!. A fémgyüjtő hét alkalmából több hulladék árát felemelték. így a vörös­réz kilójáért az eddig; 3.50 helyett ű.~ forintot, sárgarézért 2 __he­l yeit 3— forintot, a háztartási iro mánypapirhujladékért, használt papí­rokért 30 fillér helyett 40 fillért fi­zetnek. Jó árat adnak a törött har lemezért is, kilónként G.— foriutot. A/, ócskavas és fémhulladék fillér. A fémhulladékok közül a hor­ganyért 1.20, az ólomért 2-10, aíumi. niuinért 2.50, « repülőroncs alumí­niumért 5.30 forintot fizetnek. Az uj ságmakulatura 1— forint. Á ronvy* hulladék 80 fillér, háztartási vegyes gumihujladék 5(1 íiljér. Igen magasan értékeli. n gvüjtőna- pokon a to|!félőket. A tépett, ljbapój hely 05, hízott libapche}y oo a tépett pelyhes libatoji 30, a. tépett üres ]iba- t°i! 20, a pelyhes kacsatoll .18, a f0«z- fott toll 10—20, a tyúktoll 1.20 forint kilónként. 7 docis és a jiteres zöld es reliet- borosüvegek darabja 1-10 másfajta üvegeknél 5—40 fülért fizet a ME KÉS. Átvesznek ezenkívül állati szőröket, csontot és minden másfajta hulladékot is. Az összegyűjtött fémhulladékot az il. Jeíékes szervek 2 héten veiül, elszál­lítják. A koreai gyermekek megsegítése' egész megyénk dolgozóinak szívügye Á gyűjtés MNDSz szervezeteink erősödését eredményezze Az amerikai imperialista hódítók el- n harcoló koreai nép igaz­ságos felszabadító háborút vív. 11 hó. napja harcol a nép apraja, nagy­ja az imperialista intervenció el­len. A harc kiszélesedett. Az egész világ haladó népe támogatja a hős koreai nép felszabadító küzdelmét. Ez a támogatás a tőkés országok dolgo­zói részéről a fegyverszállító hajók kirakásának megtagadásában, mély testvéri szimpátiába« nyilvánul meg a felszabadított országok dolgozói ró, szérűi. Az együttérzésen túl anyagi segítségben is megnyijvánul. A bolgár dolgozók 40 vagónos sze­relvényt indítottak útnak Phen.ian felé, mely gyógyszert visz a fel. szabadító harc sebesültjeinek. A kínai önkéntesek győzedelmes fegy­verükkel támogatják. Mi, magyar do|. gőzök js támogatjuk a koreai nép har­cát. Május 15-e és június 15-e között az. MNDSz gyűjtést indított a koreai nép megsegítésére. Miként a békealáírás gyűjtés sem adminisztratív feladat volt, úgy a. ko­reai hősök gyermekeinek megsegítő, sere indított gyűjtésnél sem szabad csupán ‘ számszerüségre törekedni. Ugyan az a eél, hogy minél több ko reai gyermeknek a testén hegesszük be áz imperialisták áltaj ütötte «ebet — de mégsem elég a számszerüség. — El ke(l érn], hogy minden szülő, min­den dolgozó, aki bélyeget vásárol és részt vesz a gyűjtésben, érezze, tud­ja, hogy cselekedetével önmagát is védi, •".«-V'Ix A gyűjtés irányítója az MNDSz, ami nagy feladatot ró rá. Mindé, uek előtt a gyűjtést politikai tar­talommal kell megtölteni. Az MNDSz úgy tudja feladatút ma­radéktalanul teljesíteni, lia erősíti ro. rait. Ha így dolgoznak, mint Földi Jánosné mátranovák] falusi MNDSz ügyvezetője, aki a koreai gyűjtés ütő­je «Jatt 15 középparaszt asszonyt szer­vez be az MNDSz.be- Vagy azokon a helyeken, ahol még MNDSz csoport nincs, a gyűjtés ideje alatt megszer­vezik. így például a szupataki szül«! munkaközös­ség elnöke vállalta, hogy a köz. ségben létrehozzák az MNDSz szervezetet. Az, MNDSz csoport megerősítése melleit döntő az is. hogy MNDSz as­szonytársaink példát mutassanak a gyűjtésben. Példaképül álljon előttünk Gonda Bertalanná rimóci paraszt­asszony, aki 100 forint ára béjye. get vett családjával együtt, vagy Szabó Józseíné, a bárnaj szülői munkaközösség elnöke, aki kijelen­tette, hogy fia úttörő könyvébe il vesz koreai bélyeget és ezáltal segíti a koreai hősök gyer­mekét. Számtalan helyen hevesnek bi. zonyultak a bélyegek. Igv Balassa­gyarmaton, Széesénvben és Rímócon és mekét. Számtalan helyen kevésnek bi- sok más MNDSz csoportoknál. A ne­mes cél érdekében MNDSz csoporf- jaink egymást hívták ki versenyre. Ecseg a kozárdit és csecseit hívta ki versenyre, é Az országgyűlés a felemelt ötéves terv törvényjavaslatát tárgyalja Az 'ötéves ten* első évében, 1050- ben népgazdaságunk, különösen ipa­runk gyorsabb ütemben, nagyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fejlődést az ötéves népgazdasági tervről szóló 1049. évi XXV. törvény értelmében kellett volna elérni. A népgazdaság gyorsabb üüemü, na­gyobb mértékű fejlődósét a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának helyes vezetése, a rejtett farta'ékok fokozottabb feltárása, a szocialista munkaverseny, az újító és Szt-.ihá- nov-mozgalom kiboiKakozása, mun­kásosztályunk, dolgozó népünk oda­adó munkája, a szovjet szocialista termelési tapasztalatok is munka- módszerek mind szélesebb körű alkal­mazása s a Szovjetunió állandó segít­sége tette lehetővé. Az ötéves tervidőszak első évében a magyar népgazdaság fejlesztése te­rén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonyí­tották, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megvaló­sítani, mint amilyenekéi az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV, törvény az 1950—54 évekre előír. De az ötéves tervidőszak első évének tapasztalatai azt is mutatják hogy országunk, népünk szükségletei nagyobbak, mint amilyen szükségle­tekkel az ötéves tervről szóló törvény számol. Az ötéves terv első évének tapasztalata arra figyelmeztet, hogy az ipari alapanyagok termelésének növekedése szocialista iparunk jelen­tősen meggyorsult fejlődésével nem tarf lépést s hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme a szocialista nagy­ipar Igen gyors fejlődéséhez képest elmarad. Mindezekre tekintette! az ország­gyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvény módosítását. A mödosüíitt ötéves terv megvalósítása útján biz­tosítani kell az ország iparosításának meggyorsítását, a mezőgazdaság el­maradásának felszámolásit, a nép életszínvonalának az 1949. évi XXV. törvényben előírtnál nagyobb mértékű emelkedését. Meg kell gyorsítani el­sősorban a széntermelést, a vas- és acélipar, a gépgyártás, az aluminium- és a vegyipar, valamint a viUanios- energiatermelés fejlesztését. A ter­melőeszközöket előállító iparágak fo­kozott fejlesztése révén biztosítani kell a fogyasztási javakat előállító iparágak termelésének az eredeti öt­éves tervben előírtnál lényegesen gyorsabb növekedését is. Az 1919. évi XXV. törvényben előirt mértékhez képest fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését, többszörösére kell növel­ni az öntözött területet, több műtrá­gyát, nemesített vetőmagot kell jut­tatni a • mezőgazdaságnak, nagyobb összegeket ke l biztosítani mezőgaz­dasági építkezésekre. Mindezek segít­ségével is elő kell mozdítani a mező­gazdaság szocialista átalakítását, to­vább kel] növelni a mezőgazdaság terméshozamát, s ily módon meg kell javítani a lakosság ellátását mezőgazdasági termékekkel s a fo­gyasztási javakat termelő könnyűipar ellátottságát mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. A módosított ötéves terv megvaló­sítása útján biztosítani kell az ország rohamosan növekvő szükségleteit a legkülenfé óbb szakemberekben, fo­kozni ke!) a tudományos kutatást, meg kell gyorsítani népünk kulturális fel- emelkedését. A megnagyobbodott feladatok meg­valósítására lényegesen fel kell emel­ni az ötéves tervről szóló törvényben megállapított beruházások összegét. Több gyárat, utat. vasutat, több is­kolát, kulturoílhont, bölcsődét, több sportpályát és több lakást kell építe­ni. Az ötéves tervtörvényben meg­határozott körön túl további városo­kat és községeket kel! iparosítani. A módosított ötéves terv segítségé­vel Magyarországot a vas és az acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk. A módosított ötéves terv megvaló­sításával népünk jobbmőduvá és bol­dogabbá, hazánk virágzó szocialista országgá válik, A módosltotj ötéves terv a béke építésének és megszilárdításának a terve, mert erősíti népünk egységét a közös nagy cél érdekében, mert né­pünk milliós tömegeit összekovácsolja a hazánk gyorsabb felemelkedéséért vívott küzdelemben, mert a felemelt ötéves terv sikere, megvalósítása a haza minden hű fiának saját érdeke és egyben a nemzet ügye. A magyar népnek szilárd alapja van ahhoz, hogy a felemelt ötéves terv feladatait sikerrel teljesítse. Erő sikló ssír áj km osgnlm ak­ti tőkés országok ban Az egyre erősödő spanyol svirájk- moz.ga.loni éjénk—nyugtalanságot ki!í az imperialisták körében. A New York Times borúlátó cikkel közöl Franco helyzetérő] és bevallja, hogy a spanyol közvélemény egyre éleseb­ben fordul Franco el]en. A lap szá. mól azzal a lehetőséggel, hogy a diktátort elkergetik. A. spanyolorszá­gi sztrájkmozgalom egyik központja Pamlonában van, ahol a fegyveres rendőrség tagjai cirkálnak az utcá­kon és a járókelőket igazoltatják. A hatóságok azzal az Ígéretté] igyekez­nek a munka, felvételére - bírni a sztrújkolókat, hogy ha ismét munká. ba állnak, szabadon engedik a letar­tóztatott 300 sztrájkojót. Olaszországban is erősödik a dol­gozók küzdelme a drágaság és ki. zsákniányojás ellen. Torinóban a Fiat-müvek 60.000 munkása és alkal­mazottja hónapok óta harcol a ki. 'zsákmányoló bérek ellen. A küzde­lem a napokban meghozta az első eredményt, amennyiben a konszern igazgatósága kénytelen vo]t aláírni egy egyezményt, amellyel elege* tesz a CGIL-hez tartozó kohóipari szak. szervezetek követeléseinek. Londonból érkező jelentések sze­rint 4300 brit dokkmunkás tovább folytatja a, sztrájkot. jáagybritanniá. ban két egymástól különálló dokk­munkás-sztrájk folyik. Birkenlíead. ban 2000, Manchesterben 2300 dokk­munkás sztrájkol« Durehanban több mint 2000 bányamunkás JépCtt tijla. kozó sztrájkba, mert, a bánya vezető­cég megtagadta egyes bányászok bér­követeléseit. Kanadában is erősödik a munkások bérkövetelési mozgalma, amelyet az egyre fokozódó életfenntartási kö]t. S'-gck váltottak ki. Torontóban közei 1000 acélöntő sztrájkol. Sztrájkba léptek több autógyár munkásai is. A sztrájkolok munka béremelést és a munkahét csökkentését követelik. Igyanesak sztrájkba léptek több to­rontói konfekciós üzem munkásai is. Háromnapos tanácskozás után be­fejeződött Parisban a német kérdés békés megoldásáért folytatott kan; nemzetközi konferenciája, amelyen Franciaország, Olaszország, Német­ország, Ausztria; Anglia, Belgium, Dánia. Luxemburg, Norvégia, Hollan­dia, Svédország, .Sváje és Finnország képviselői vettek részt. A küldöttek egyhangúlag fogadták el a. hafúroza- tof, amely üdvözli a német nép cllen- m Húsút a felfegyverzéssel szemben. Felhívták Nyugatnémetország ős a Német Demokratikus Köztársaság képviselőit: üljenek össze és tegye­nek javaslatokat az újrafelfcgyver- zé< elleni népszavazás, valamint az ország egyesítésének módozataitól. Az értekezlet határozatban hívta fel azokat az országokat, amelyekét a mimet fegyverkezés közvetlenül érint, hogy rendezzenek tüntetéseket!, tilta­kozó gyűléseket. do'Aliknak wpttmmmswBmmwi részletre is RAM y \j*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom