Szabad Nógrád, 1951. április (7. évfolyam, 15-18. szám)

1951-04-28 / 18. szám

Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! Pártmunka tapasztalatai •£* Bányász pártszervezeteink javítsák meg munkáinkat Pártunk soronkövetkezö feladatai között legfontosabbnak szabta meg a ■Kongresszus pártszervezeteink, első. sorban a fajusi pártszervezetek meg erősítését* A mi megyénkben a falusi pártszervezetekké! kapcsolatos fejada* taink mejlé sorakozik a bányász párt­szervezetek erősítése, fejlesztése, fe. gyofmük, tudásuk, a dojgozó tömegek, kel vájó kapcsolatuk emelése. A mi megyénk adja az ország szén’ jermejésének 15 százalékát, tehát nem Jehet közömbös, hogy szénbányáink előirányzatukat tc!jestítik-e. Ahol jó pártszervezet, ott eredményes munka- verseny folyik és hónapról hónapra túlteljesítik a tervet Ahol a pártszervezet nem áll hivatása magaslatán — és van ilyen pártszerve­zetünk—, ott vontatottan megy a ter­melés és nem egyszer az ejlenség be­folyása érvényesül. Bányász pártszervezeteinknek áj módon kell foglalkozniuk a bánya irányításává], a termelés ellenőrzésé­vel. Ma még sok párttitkár az üzem­vezetés vagy a szakszervezet feladatát végzj cl, lakáscserével, élelmiszer je­gyekkel fog.aikoaik Ha a párttitkár, az üzemvezető, vagy a tömegszer. vezetek feladatát akarja elvégezni, ez nem fog* sikerülni, ugyanakkor a párt. ezervezet munkáját nőm képes és nem is végezheti el más szervezet. A pártszervezet munkája akkor ]csz eredményes, ha a vezetőségi ülésekre meghívják nz üzemvezetőt, a tömeg- szervezetek vezetőit, beszámoltatják őket a végzett munkáról s egyben meg­szabják a következő feladatokat. Pél­dául a kisterenyci és nagybátonyi bá­nyák pártvezetőségi ülései arról be­szélhetnének, hogy a kongresszusi ínunkverseny alatt volt üres csille és bányafa, zavartalanul ment a termelés, most pedig nem használják fel ezeket 4 tapasztalatokat. Vagy a szakszerve. esetre vonatkozóan megbeszélhetnék azt, hogy miért nem tudjál: megma­gyarázni mi a jelentőségű a. szakszer­vezeti lap 20 filléres áránál:. Ma még több bányánál a párt-, szakszervezet és az üzemvezetés egy­mástól elszakadva dolgoznak- A párt- szervezet nem~a termelés ellenőrzését, irányítását tartja legfontosabb felada­tának, hanem sokszor apró- jejenték- telen ügyek elintézésében merül ki ere- jo. A bányász pártszervezetek minden héten tartsanak vezetőségi és három­szög ülést és legalább minden két hétben hívják össze a népnevelőket, aho] nemcsak megadják számukra a szükséges szempontokat, hanem saját példájukon keresztül meg is tanítják őket jó, eredményes felvilágosító mun. kát végezni^ Arra kell megtanítani » népnevelő- kot, hogy a kongresszusról beszélve, mondják cl mi esik az ő bányájukra a, felemelt tervből, mondják c], milyen gépeket kapnak- Újra és újra tár­gyalják meg, vitassák meg a Párt és a kormány közös határozatát a szénbányászat fejlesztéséről. Solt bányánál már teljesen levették napi- vendről e fontos határozatot, e’íclcj- (tettélc, nem beszélnek róla. Hiányos az alapszerveoctek taggyű­lésének előkészítése is, pedig ez a bá­nya kommunistáinak a lcgliatásosabb növelő fóruma. Ahol az aknászokra és a felügyeletre, nem pedig a népneve­lőkre bízzák a taggyűlés előkészítésé;, napirendjeinek ismertetését — mint Szorospatakon—, ott a taggyűlés csak formális 30—40 percig tart és a leg­több esetben többen hiányoznak, vagy mégegyszer össze ko[l hívni- ’Bányász pártszervezeteink érjék ej, hogy minden taggyűlésen határozatot fcozaan-ak. A párttitkárok alaposan készüljenek fel beszámolójukra, ne- . csak a hiányosságokat regisztrálják, hanem szabják meg a feladatokat is. A'megszabott feladatok legyenek a határozat alapjai, szerepeljen benne n münkafegye’.eDi megjavítása, a pártépí­tés; a" munkaverseny fejlesztése. így nem Jesz passzív taggyűlés, hozzászól­nak, megvitatják aZ ajapszérvezet helyzetét, feladatait­A bányász szakszervezetek a mim* kavorsenyt kössék össze a pártszerve­zet erősítésével, építésével. Keni egy bányász pártszervezetben sok a két­éves tagjelölt- Amikor ezt a Járási Bizottság felvetette fejőjük, az összes tagjelölteket taggá való minősítésre terjesztették fel A káderekkel való hiányos foglalkozás következtében nem ismerték, hogy -ki érdemes, a párttagságra és melyik tagjelöltét kelt kizárni a Pártból- He javítani való van a kádennunka más terüle­tén is. Lebecsülik a pártoktatást és tér, nem bízzák meg feladatokkal, nem foglalkoztatják. Maguk a párttitkárok is kevés gon. dot fordítanak saját képzésükre. A fövöjgyi pártlitkár például a szerve­zeti szabályzattal nincs tisztában- Az ilyen párttitkár pedig nem tudja meg­állni helyet, hibát követ ej és nem lúd tépést tartani az áltajános fejlő­déssel. De nem fordít nagy gondot a dolgozók képzésére sem- v Nem egy bányászszeminárium an, ahova csak egy-két bányász jár, a többiek pedig nyugdíjasokból vagy egyéb alkalmazottakból tevődnek ősz: sze- A gyenge képzettségű párttitkár nem tudja elmagyarázni t dolgozók­nak, hogy nemcsak a pénzért és «?. ennivalóért kel) többet termelni, ha­nem azért is „mert minden csille szénnel jobban sjá fülünk az imperia­listáknak", — amint íotb Jenő, vájár mondotta, a békefejhíihús aláírásakor A kongresszus határozatainak vég­rehajtása új feladatokat áljít bányász pártszervezeteink elé, elsősorban ab­ban, hogy több szenei ke]! adni az országnak. Bányászaink már nem egy. szer a feszített terveket is tújtcijesí. tették és bányász pártszervezeteink* nek vczotniök, segíteniük kéj] bányá­szainknak ezt a nagyszorií kezdemé­nyezését. Fokozott éberséget a pártokmányok kezelése terén TJAKOSI ELVTAB3 Pártunk II. Kongreszusán rámufatott, hogy a szocializmus építésében az osztály, harc cgyro jobban élesedik. Ezért Tár. tunk egyik legfontosabb feladata az éberség további fokozása. ..Ilyen vi. szonyok között nem szabad tűrni a la. zulást, hanyagságot, ilyen viszonyok között az eddiginél sokkal keményeb. ben kell fellépni minden fegyelmezek lenség, megalkuvás, pártszerüt.lensóg ellen" —r mondotta" Rákosi elvtárs. Ezek a szavak megszabják további feladatainkat. Pártmunkánk minden területén fokozott éberséget kell tanú. sítanunk, hogy meg tudjuk gátolni az ellenség beépülését Pártunkba. Kern kis szerepe van az éberség fokozása terén a pártokmányok helyes kezeié, sének, mivel ezen okmányok mögött, a Párt belső élete van. A dolgozók leve­leinek lelkiismeretes kezelésével előre tudjuk lendíteni munkánkat. Minden funkcionáriusnak olyan lelkiismerete, sen keli kezelnie, elintéznie a dolgo­zók leveleit, mint amilyen bizalommal fordultak pártbizottságaink felé párt­tagjaink s a pártonkívüli dolgozói: széles tömegei. A dolgozók leveleivel való foglalko. zás, annak elintézése egyet jelent a Párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésével. Ezen a téren már van­nak komoly eredményeink, de komoly feladatok állnak még előttünk. Egy, vagy másfél évvel ezelőtt a. levelek jelentős részét elolvasás . után — do néni egy esetben elolvasás nélkül is — a papírkosárba dobták, vagy eléget, tők. Ma már a dolgozók lövőiéhez való ilyen viszony elképzelhetetlen. Ha egyes levelek elintézése hosszabb idői is vesz igénybe, de minden be. jövő levél elintézést nyer pártbizott. ságainknál. A dolgozók leveleihez való rossz viszony eredménye volt, hogy Kadlót József, a káderosztály munka, társának múltbeli ténykedése nem left kellő időben tisztázva. Mint később megállapítottuk, a dolgozóknak iga­zuk volt, mivel partizánvadász és dik. fátor szerepét töltötte be. Vagy Os- gyán Dávid kisterenyei lakos, aki 394:4-ben Salgótarjánban önként jc. lentkozett a Horthy-pribékek által ki. végzendő katonaszökevények és bá­nyászok szemeinek bekötésére. Ezt is a dolgozók leveléből tudtuk megálla­pítani és Pártunkból eltávolítani. Kü. Ionosképpen javulás tapasztalható a dolgozók ievelcirftk, valamint a párt. okmányok kezeléséhez való viszony­ban Salgótarján város, valamint a ba. lassagyarmaCi járás és városi bízott Ságoknál. Be a többi pártbizottságok, nil is javulás van e téren. Az el eredmények mellett azonban még ko. moly hibák is vannak. Egyes elvtár­sak csak beszélnek az éberségről, de saját munkaterülefüköu tág teret en­gednek az ellenségnek. A rétsági jó. rési pártbizottságnál azt tapasztattuk, hogy a pártbizottság muukaterve és más egyéb fontos iratok egyszerű asz. talfiókban hevertek, ugyanígy a sál. gótarjáni járási pártbizottság mező­gazdasági osztályán fontos iratok -ik­tatás nélkül voltak. Vagy fokú felelőt­lenség tapasztalható a megyei tanács, nál, ahol az Állami Ellenőrző Köz. pont értékelését és a végrehajtó bi­zottság jegyzőkönyvet egyszerű író. asztal fiókjában tartják. Ugyancsak tapasztalható volt a szécscnyi járási fanácsnál — ahol a tanács titkára ku­lik volt és akit már eltávolítottunk úgy kezelték a tanács fontos ira­tait, hogy a mészárszékben húst’ eső. magoltak bele. Ezen a téren meg kell vizsgálni a többi tömegszervezeteink megyei vezetőségeit is a maguk mun­katerületén, hogy vájjon elegei tét. tek-e az éberség tekintetében a rájuk háruló feladatoknak? E ZEK A PÉLDÁK bizonyítják, hogy a szavakat nem mindig követi a tett és még sok esetben fe- leiős funkcionáriusaink is lebecsülik pártmunkánk ezen fontos területét. Az. éberséggel kapcsolatban elkövetett Újabb győzelmek biztosítéka hók, Minden felelős funkcionáriusnak látni kell, hogy a sokak által lebe, csüit iratokban visszatükröződik Pár­tunk egész élete és a Párt iratainak éber kezelése az ellenség elleni harc egyik eszköze. Kom elég csapán a Párt felsőbb szerveinél ébernek lenni, mert az alap. szervezeteinknél is folytathatnak kár. tevő tevékenységet. Pártbizottsága, inknak az elért eredmények szélesí­tése mellett fokozottabb segítséget kell ’ adni az alapszervczetckuek a pártókmányok helyes kezelése terén. Mint a pártbizottságoknál, ugyanúgy az alapszervezetokné) is meg kell kéz. deni a beérkezett és kimenC levelek iktatását. Nem szabad megtörténni annak, mint a zagyvapálfalvai bánya, telepi szerezetnél megtörtént, nyitott j i -.1 — 1 íí v» + o-i-+űó"!r n V ó I £» t Víl 1. 5 JpZEK hiba azt jelenti, hogy véde’em nélkül olyan egyéneket küldenek pártiskolá* j hagyjuk a Pártot, az ellenségnek tág x&, akiknek semmi hasznát nem ve-1 terét engedünk különböző fontos ada. égik, AM jjeäig gártisfcoláról yiSMia* toknak és okmányoknak megszerzésé. iróasatalfiókban tartják az önéletraj-í zokat, jellemzéseket, jegyzőkönyveket.! De meg kell szüntetni azt az állapé-1 tot is, hogy alapszervezeti titkáraink I odahaza' a sül ót tetején tartsák a j Párt iratait. | PÉLDÁK. BIZONYÍT.! JAK. hogy alapszer vezetőink. * nél még komoly rések tátonganak pártepparát’usunk védelmi gyűrűjén. Ezeket a gyenge, pontokat ellensége, ink hamar kitapogatják és ezen ke­resztül megkönnyítik ártalmas műn. kajáknak az utat. Pártbizottságaink­nak, alnpszervezcteiuknek feladata, hogy ezeket a hiányosságokat, meg. szüntessék, ha ellenségeink arra veto, mednónok, hogy Pártunkhoz közei férkőzzenek, no "tárt kapukkal, hanem szilárd gránitfellal találjál: magukat szembe. Pártbizottságainknak több súlyt kell helyezni a sajáfmaguk, valamint alapszervezeteink biztonsági felszerelésére. Állandó ellenőrzéssel, rendszeres ideológiai neveléssel el kell érni, hogy az éberség az egész tagság, de különösképpen a pártszer. vezetek vezetőségeinek vérévé váljék. El kell érni, hogy funkcionáriusaink az ellenséget — bármilyen állásban jelentkeznék is — azonnal felismer­jék és a kommunistákat’ jellemző ke. ménységgel semmisítsék, meg pártello- nes, népeilenes próbálkozásaikat. Az éberség, ha nemcsak beszélünk róla, hanem gyakoroljuk is, fegyver az osztály ellenséggel szemben, olyan fegvver, amellyel védjük Pártunkat., védjük a dolgozó népet, védjük a szo­cializmus sikeres épitcsót. Bátkai Tibor a megyei pártbizottság irodavezetője. ■\ Központi Statisztikai Hivatal jelentőse a felemelt ötéves terv má­sodik évének ejsö negyedévéről szemléltető képet ad arról a fejlődés­ről, amely népgazdaságnak minden ágát jellemzi és dolgozó népünk éíetszlnvona|ának emelkedését biz- jósltja. A legjelentősebb az emelke­dés az iparban, aminek Ua,ása nép gazdaságunk valamennyi területén megmutatkozik, Hiszen a fejjen ipar a szocialista termejés kulcsa és szi.árd alapja annak a történelmi fordula.nak, amelynek során basánk ejmarad i agrár-ipari országból fej­lett ipari-agrár országgá a.akult át- A Statisztika) Hivaia] jelentése megá-laptija, hogy egé3z iparunk a második tervév első negyedében 100.8 százalékra teljesl.ette tervét. Az adatok nemcsak népgazdaságunk fejlődésének a fejemen ötéves terv­ben megszabott széles kereteit és iparunk teljés lőkeképességének fo­kozódó emelkedését mutatják, de népünk életszínvonalának növekehü sére is sugárzó fényt vetnek. Népgazdaságunk másik döulC szektorában, a mezőgazdaságban 13 a fejlődés biztató tőnyeivel la.á.ko- zunk, különösen ami a mezőgazda­ság szociajisia álalakulásának nie. netére vonatkozik. Míg az elmúlt év végén az ország szántóieriUeté- nek mindössze 7 százalékán fo.ytat tak szőve ikezeii társasgazdálkodást, addig 1951 márciusában már több mint 13 százalék a szövetkezeti társasmüvejés alatt &1 jő területek aránya. Jellemző vonása ennek a fejlődésnek, hogy a termelöszövetko- zeiekbe belépő középparasztok szá ma jejeniősen emelkedett- A mező gazdaság gépesítése terén la meg­győző eredményekei ériünk el: meg uőit az állami gazdaságok traktor állománya ét. egyéb gépekkel való ellátottsága. Népgazdaságunk' fej törléséről tanúskodnak a köz.ekedés re vonatkozó adatok is, amelyekből kitűnik, hogy a teheráruforgalom. ban az 1950 első negyedéhez viszo nyitva 25 százalékos, a személyfor­galomban pedig 34.4 százalékos az eme.kedés- Jelentős ténye a fejlődés- nek az építőipar teljesítőképességé­nek emelkedése, ami kitűnik abbój, hogy az építőipar 1951 ejső negye, dében 116-4 százalékkal túliéijesltet- ték termelési tervét. A szocialista crmelés győzelmes erejét mutatja a2 az adat, amelyből megtudjuk, uogy a beruházások népgazdaságunk egészében 632 százalékkal múlták fejül a niult év első negyedének be­ruházásait Kieme kedő fontosságú e tekintetben a nehézipari beruházd, sok magas aránya, amennyiben az ipar; beruházások 93 százaléka a, nehézipar t-erüle én jejentkezik. Népünk éietszinvonajának növeke­dését unva ják az áruforgalom foko­zatos emelkedésére vonatgoző ada­tok va amint a munkások és tiszt­viselők foglalkoztam óságának emel. kedő számai, továbbá a szociális es kulturális eredmények impozáns ada­tai- A gyáriparban és épt öiparbaa fogialkozta ottak száma egy év alatt .150.090-ret nőtt, a muűkabéralap a. gyáriparban az egy év előttihez ké­pest 17-j száza.ékkal emelkedett- Ku|túráhs fejődésünk hatalmas arányait mutatja, hogy az első ne­gyedévben megjelent könyvek és brosúrák száma meghaladja a 17.7 mil-iót. Népgazdaságunk fejlődésének és do gozó népünk éleisziiivonaja emel­kedésének ezek a megragadó lények szorosan összefüggnek azokkal a mé.yrehaió, egész nemzeti létünket szilárd alapokon újjáalakt.ó változ­tatásokkal. ame.yek népünk teremtő erejének fel fokozásává] a szocializ. inus megva'ósli ása felé viszik az or. szagot. A szocialista termelési mód­szerek íö.énye és teremtő ereje tük­röződik eredményeinkben és jelzi azt a nagy fordulatot, amelyről Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében szojott, amikor rámutatott arra, „hogy gyökeresen megváltozott a felszabadult munkásosztály ’beállí­tottsága a szocialista munkához". A magyar dolgozók széjes tömegeit egyre melyebben járja át az a meg- győződés, hogy a szocializmust épít],’ maguknak és magukért, dolgoznak,- hogy a szociali3‘a munkamódszerek elsajátítása a mi népünket is — ha. son.óan a szovjet néphez — olyan sikerekhez segítik, amihez fogható- rój még csak nem is álmodtunk. PeírDvszkij professzor tanítási alapján javíiják mag liiniikájukal Saipiarjáfi egészségügy! tíolpzái Hiiuvcs vendége volt az elmúlt hé­ten a salgótarjáni egészségügyi dolgo­zóknak. Borisz Pctrovszkij professzor, a budapesti III. számú klinika igazga­tója Salgótarjánba jött, hogy átadja munkatapasztalatait, segítse az itteni egészségügyi dojgozók munkáját. Pct­rovszkij professzor bemutató műtétet is végzett. Kde Józsefet, az AVESz dolgozóját operálta meg, Pctrovszkij professzor megvizsgálta a salgótarjáni kórház helyzetét és a város egészségügyi megjavítására igen sok javaslatot és útmutatást adott. Mint hiányosságot hozta fej, hogy a bá­nya kórházban a * orvosok család­jai a kórtermek és műtők mellett laknak. Igen sok fertőzést, piszkot hordanak így a kórházba. Javasolta Petrovszkij professzor, hogy ezt szüntessük meg, azonkívül renováljuk át rövidesen a kórházat. Nem helyeselte, hogy a be- tegjátogatók az orvosi tilalom ellonőro is a beteg számára káros ételeket hoz­nak magukkal. Elmondotta Pctrovszkij professzor, hogy a. Szovjetunióban az egészségügy fontos állami feladat és ha rosszul működik, nem lehet végrehajtani a tervet. Ezért a Szovje unióban 3 hejyi pártszer. vezetek igen sok lámoga ást ad. uak a kórházaknak, az egészség­ügy! dogozóknak. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban a nagy városok kórházai, egyetemei pák ronálást vállalnak a vidéki kórházak felett- ICieseréjik a városi és vidéki kórházak orvosait, ami nemcsak a kap­csolatok megjavítását eredményezi, hanem az orvosok fejlődését is. Javasolta, hogy a salgótarjáni kör. ház és a budapesti ni. számú Kli­nika között is jöjjön létre ilyen kapcsolat­A kórház do’gozói üzemi gyüjést tartottak, ahol Pctrovszkij olvtára is rész) vett- felhívta a figyelmet a tisztaság fokozására s arra, hogy az ápolók feltétlenül vise’jenek fehér kö­penyt. Megígérte, hogy figyelemmel kiseri a salgótarjáni kórház munka* ját és támogatást ad számukra, Az állami gazdaságok befejezték a vetést, a tszcs-k és dolgozó parasztok harcoljanak a lemaradás ellen A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának április 24-i jelentése arról szá­mol be, hogy a járási tanácsok rossz szervezési munkájának következtében még mindig nagy lemaradás van a ta­vaszi munkában. Habár 0.3 állami gazdaságok április Sű-án befejezték a növény féleségek vetési munkálatát, a termelő csoportok Sl,G, míg az egyénileg dolgozó pa­rasztok S3.7 százaléknál tartanak a tavaszi vetési munkák elvégzésében. Az állami gazdaságok közül a Borsos herényi állami gazdaság fejezte be első. nek a tavató munkát. Utána követke­zik a Nógrádmareali állami gazdaság, míg az utolsó közé került a pásztói és a salgótarjáni állami gazdaság. Me­gyénk községeinek SO .százaléka a kuko­rica és burgonya kivételével befejezte a vetési munkálatokat. A járások közötti versenyben első helyre „ pusziéi járás került, amely már a tervszerinti kukorica, vetést befejezte. Burgonyából elő. irányzatának 04.4 százalékát telje­sítette. Második a balassagyarmtai járás amely burgonyavetési tervét SS.4 százaikra teljesítette. A járás területén Galgaguta község parasztsága mutat jó példát, mert a kukorica kivételével — amely szintén 9ő Százalékig cl van vetvo — befejezte az összes uövényféleségek ve­tési munkálatát. Nógiúdmarcal 85, Pa. tak község S2 százalékra teljesítette már a kukoricavetósi terv előirányzatát. Har madik a salgótarjáni járás, amelynek a legjobb eredményt elérő községei: Luc­iáivá, Pogoly, Sámsonháza, Mátraszele és Mátraiamdszent. Ezekben a községek­ben a párt- .és- » tömegszervezetek he­lyesen alkalmazták a verseny nyilvános súgót. Felhasználták a versenytől)'ákat, amelynek az eredményeként Luefalva és Pogoly községek parasztjai már befe­jezték a főnövények vetését. Az elmúlt hét folyamán Xagy Simon Kara ncsb erény, Kovács Mátyás, Kadlót Istvánná Zagyvaróna dol­gozó parasztok már befejezlek a vetési munkálatokat, amelyet május elseje tiszteletére felajánlottak. Az elmúlt hét folyamán az illetékes hatóságok feljelentést tettek Madarász Jenő nagybátonyi plébános kulák ellen, aki a nagybátonyi határban lévő négy höld földet ós Maconka község határá­ban lévő három hóid földet nem mun­kált meg. A rendőrség ugyancsak meg­indította az eljárást Ba’ogh János és fia kuhitkok ellen, mert izabotáltúk a fia kuláko ellen, mert szabotáltál: a cukorrépavetést. A* dolgozó parasztság ébersége mutatja azt, hogy mindenütt leleplezik a béke ellenségeit akik a ve­tési munká’atok szabqtálásúval akarják elősegiteni az imperialista agresszorok háborús politikáját. *1* Vlomásainkaak még fokozottabb munkával kell elősegíteniük a tavaszi munkálatokban mutatkozó lemaradás behozását. .1 tavaszi terv teljesítésiben legjobb . az énekvadkerti gépállomás 43 szá. zalél.os eredményével, míg a pász­tói gépállomás a legutolsó, mert 1a. vaszi tervét lé százalékban teljesí­tette, A heti terv teljesítésénél a moliorai gépállomás koriüt az élre, 150 százaié, kos eredménnyel. Legjobb brigád az ér­sekvadkerti gépállomás Szabó brigádja, amely tavaszi tervét 54 százalékban tel. iesí tette. Az egyéni versenyben változatlanul Hegedűs Sándor vezet 140 százalé­kos tavaszi tcnteljetitéscval

Next

/
Oldalképek
Tartalom