Szabad Nógrád, 1951. április (7. évfolyam, 15-18. szám)

1951-04-21 / 17. szám

é SZABAD NOGRAD 1951 április 31. Legyen a dolgozó népé a sziráki tanács is A DOI/GOZO NÉP a tanács-okra úgy tekint-, mint a falu, város gazdá­jára. Ez érthető is, Írisz a pártezer. vezet irányításával és segítségével íe. idős a község, város gazdasági és kul. t'úrális fejlődéséért. A tanácsok nem mások, mint maguknak a dolgozó tö­megeknek közvetlen, legdemokratiku­sabb szervezetei, helyesebben tömeg, szervezetei, hisz rajtuk keresztül kap. csolódik be dolgozó népünk az állam­igazgatásba. A tanácsok kiit'ik össze a dolgozó parasztságot az államon ke. resztül a munkásosztállyal és élcsapa­tával, a Párttal. A tanácsok feladata abban áll, hogy mozgósítják a törne. ff 0 a V--—únv álla bo zotf határozatok végrehajtására. Ez­zel ellenségeink is tisztában vannak és éppen ezért minden törekvésük arra irányul, hogy lejárassák a taná­csok szerepét. A vezetésbon mutat­kozó tapasztalatlanságokat’ a tanácsba beépült elenség tudatos rossz munká­ját felhasználják a tanácsok szerve, ■ceti gyengítésére, tekintélyük rombo- lására. Ilyen megnyilvánulások mutatkoz­nak meg Szirákoti is. A tanács állandó dolgozóinak munkáját az jellemzi, hogy nem tartják tiszteletben a nép álatnának törvényeit. Nem figyeltek fel egyes dolgozók hanyag munkájára *’s így fordulhatott elei, hogy Kékesi Krausz Lajos volt pék és szíkvízgyú. ros, 31 holdas kulik 23 kataszteri hold szántóföldjét tudatosan nem mű­velte meg a múlt évben sem és ebbon az évben is műveletlenül maradt volna, ha a járási tanács erro félnem figyel. Béri Pál, a tanácstitkár tuda­tában volt annak, hogy a kulák a földjét felajánlotta az Országos Föld­hivatalnak és csak azzal a feltétellel fogadták el a földet’, hogy Krausz ku­lik' még 105.1. évben is köteles azt megművelni. A titkár tudta azt is, hogy a kuliknak 1-1.000 forintos adó­hátraléka van, ennek ellenére mégis hozzájárult, hegy 15 mázsa szénáját’ a, községből elszállítsa. Béri Pál titkár fáskamrája rendc- rétién könyvtárhoz hasonlít. Ugyanis a járási tanács munkatársa a fás- kamrában közel 50 darab, Bákosi elvtárs kecskeméti beszédéi tartal­mazó főzetőt taiált össze.vissza do. hálva. Ezek « füzetek még 45-ban ke­rültek a községi elöljáróságokhoz az­zal a céllal, hogy kiosízák a dolgozó parasztság körében. A füzetek Béri Pál fiskamrájában porosodnak, bizo­nyára azért, hogy a fszcs-muzgalon. fejlődését a dolgozó parasztság koré. ben akadályozza. NEM KÜLÖNBEN dolgozik Sándor Mária közellátási dolgozó sem. Mun­kájában nagyfokú szervezetlenség és nemtörődömség tapasztalható. A ké- »vesebb feladatoknak látszó munka alól —• mini a kuiákok elszámolta­tása — kibújt. Beteget jelentett. Fél­tette népszerűségét a kuiákok előtt'. Ezért ment vontatottan a kuiákok el. számoltatnia. Sándor Mária hanyag munkája az élelmiszerjegyek kiosztá­sánál is kitűnt. Ugyanis január hó­naptól kezdve olyanoknak is adott ki lisztjcgyot, akik boöröltek. Ekos bi. zonyíték erre Jónás Hona és Mária, akik ketten 19 mázsa gabonát’ őröltek be és a mai napig lisztellátásbau is részesülnek. Bűnös mulasztását még az is tetézi, hogy miután azt felfedte és nyilvánoságra került’, miszerint Oláh József, Lakatos Józsefné néven jogtalanul vett fel lisztjegyet, nem jelentette a járási tanácsnak. Hanyag munkájának jelei láthatók a tejjogyek kiutalásánál is. Számta­lan esetben előfordult, hogy a csecse, műk napi tejmennyisége sokkal keve. sebb volt, mint az időseké. Tetőzi még rossz munkáját az is, hogy a községből elköltözött Dudás járási ta­nács dolgozójának nevére 3 hónapon keresztül a tejmennyiséget, kiutalta. Hogy Dudás tejmennyiségét ki vette fel, arra .,nem emlékszem“ —• inon. dotta a járási tanács munkatársának. A tej szétosztásánál mutatkozó zava­rokat nagyban elősegítette dr. Bándor orvos is, aki arra rá nem szorulóknak ris jogosította a tejkiutalást. Sándor Mária hauvag munkáját egyes VB tagokra szőrt aljas rága­lommal akarja elkendőzni. Ez a terv azonban meghiúsult, mert a dolgor.ó nép ismeri öt, mint a kuiákok egyik pártfogóját. Érdemes foglalkozni azzal is, hogy a tanácsüléseken a tanácstagok javas, latéi hogyan érvényesültek. Például Sztancsek József a többi tanácstagok­kal együtt azzal a javaslattal fordult a Végrehajtó Bizottsághoz, hogy a községükben lévő vizárkof, mely nem. zseg a piszoktól, takaríttassák ki, mert a nyári nagy melegben tiíu.-z- fészekké válhat. Ezt számtalan ta­nácsülésen felvetették, do még most sem nyert ez a kérdés megoldást. Vagy nézzük a Cifra-major felé elte­rülő legelőt. Azon az idén legeltetés aligha lehetséges, mert az állami gaz. daság kocsisai össze-vissza vágatták. Ezé is a tanácstagok vetették,fel és még ebben az ügyben sem intézkedett a tanács. A tanácstagok értékes ja­vaslatainak elfojtása or.t idézte elő, hogy a tanácsülésekre a tanácstagok 20—35 százaléka, jelenik meg ós azok sem teszik meg észrevételeiket cs ja­vaslataikat. AZ ELNÖK ELVTAKS, aki jelen­leg iskolán van, onnan hazamenve rendszeresen tartson ellenőrzést a dol­gozók munkája feleit és ne tűrjön, el semmiféle lazaságot a munkájában. Az ellenőrzésen keresztül leleplezze a ta­nács kebelén belül megbúvó ellenséget. Munkájában támaszkodjon a tanács, fagokra, s rajtuk keresztül as egész dolgozó népire és az alulról jövő kez­deményezéseket, javaslatokat hasz nálja fel a munka megjavítására. — Szabó — ümil a kenyérellátás szabályozásáról tudni keli Az utóbbi napok folyamán megállapí­tást nyert, hogy a kulikok s spekulált sok jelentős mennyiségben, rendszere, sen vásárolnak kenyeret és azt ahajaik- kai etetik fel. Ennek következményi az volt, hogy a kenyérfogyasztás ha. talmas mértékben emelkedett és mész. sze túlment azon a mértéken, amit a. dolgozók számának emelkedése, az életszínvonal természetes növekedése in­dokol. A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa rendeletben szabályozta kenyérellátást s olyan fejadagokat állapított meg, amelyek valamivel, ma­gasabbak az utóbbi hónapok tényleges Egy új dolgozó levele mu tikáj ária k tu paszta la ta i ró l őst, hogy a szocializmus épí­tésének ahhoz a szakaszához értünk, amikor országunkat agrár­ipari országból ipari-agrár ország­gá akarjuk változtatni, a társada­lomnak minden becsületes tagja belekapcsolódik a munkába és ke­mény helytállással igyekszik va- lóravált-ani célkitűzéseinket. Nem­régen volt az, amikor én is átlép­tem az Acélgyár kapuját, hogy ki­vegyem részemet ebből a munká­ból. A vizosköszörű üzembe kerül­tem és itt mint csiszoló dolgozom. Kezdetben szokatlan volt ez a mun­kakor. de néhány hét alatt annyi­ra megszerettem, hogy ma mar szívesen állok a köszörűgép mellé, mert tudom, hogy ezzel hazánkat erősítem. Ahhoz, hogy még jobb eredmé­nyeket tudjunk elérni, hogy még magasabb termelések szülessenek, szükségesnek tartom megemlíteni az általam tapasztalt hiányosságo­kat. Munkánk változatos. Kisebb és nagyobb munkadarabokat kell megmunkálni. A korongokat azon­ban sok esetben ügy kapjuk ineg, hogy a nagyobb munkához kiseb­bet, a kisebb munkához pedipf na­gyobb korongot adnák. Ez termé­szetesen nem a termelés emelkedé­sét, hanem inkább annak vissza­esését szolgálja. Ennek a hibának kiküszöbölésével termelésünk to­vábbi emelkedését tudnánk bizt-o sitani. Szükségesnek tartanám még azt is, hogy egészségvédelmi szempontból porszívó készülékkel látnák e] az üzemet. Mj ugyanis poros munkát végzünk, ami az egészségre ártalmas lehet. Ezzel az eljárással a dolgozók megbetegedé­sét tudnánk megakadályozni ás így állandó, szívós .munkánkkal való­ban erősíteni tudnánk a kongresz- szusi határozatok végrehajtásét. Én magam is azzrt jöttem dolgoz"!, hogy miniéi szilárdabb alapokra helyezzük a nép államát. Ma eb­ben a munkában az üzem műszaki vezetői is megadják a kellő támo­gatást, úgy munkánk eredménye­sebb lesz. El kell érnünk azt. hogy Felveszünk lapszakmában jártas szervezőket fis és jutalékra. Jojentkezés a kjadóban naponta S—17 óráig. a műszaki vezetó’ség. ellenőrizze a korongkezelő munkáját, hogy a munkadarabok megmunkálásához mindig a legmegfelelőbb korongot biztosítsa számunkra, pia ez így történik, akkor mi ígérjük, hogy még nagyobb eredményekkel fog­juk bebizonyítani harcos kiállá­sunkat a béke mellett! Czigler Lajosné acélgyári csiszoló fogyasztásánál, tehát fedezik a szük­ségletet. Változatlanul fentniarad a fi­nomliszt ellátás januárban bevezetett rendszere, finomlisztet tehát a jegyre kiszolgáltatott finomliszten felül ' to. i óbbra is lehet szabadon vásárolni Nem érinti a kenyérellátás szabályozása a péksütemény forgalmat, tehát zseni, lye. kifli ós egyéb finomlisztből ké­szült sütőipari termék továbbra is szabadon jegy nélkül vásárolható. A kenyér ára változatlan marad. Ugyan­csak változatlan marad a finomliszt jegyes as kereskedelmi (szabad) ára, valamint a péksütemények ára. A rendelet érfelmébea április 16-tói, hétfőtől kezdve az ellátatlanok kenyér, jegy ellenében vásárolhatnak kenyeret, mégpedig a következő módon, A III. liszt,'kgyek május havi szelvényére a IS, 19-i, a liszt jegy fejlécére a 20 és 2I-i kenyeret adják ki. A kenyérjegyek kiosztása április 16. és 21. között tör­ténik, április 22-töl kezdve már az új kenyérjegyre lehet vásárolni. Kenyérjegyre jogosult minden halhó. napos életkorát betöltő ellátatlan fo­gyasztó, akinek állandó lakhelye van az ország területén. A jegyeket lakó. helyükön kapják meg az ellátatlanok. A dolgozók alapjegyen kívül pól,je­gyet is kapnak, arnif üzemeikben, mun­kahelyeiken osztanak ki. Új utakon induljon el a városi MSzT kultúrcsoportja RÉVAI ELVTAKS Pártunk II. Kongresszusán rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a kultúrforrada- lom megvívásában ránk hárulnak. Az MSzT városi kultűrcsoport ja —amely szinte az egész megye MSzT munká­jának lendítökereke volt — az utóbbi időben sajnálatos módon széthullott. Ez az együttes, amely a múlt év őszéig fáradtságot nem kimélvo va. sárnapról.vasárnapra, sőt sokszor hét­köznapokon is tartalmas műsorával ápolta a szovjet-magyar barátságot és terjesztette megyénkben a szovjet kultúrát, ez a kultűrcsoport, amely jó munkájának elismeréséül engedélyt kapóit arra, hogy a baráti Csehszlo­vák Szovjetbarát Társaság salgótar­jáni látogatását viszonozva Szlovákiá­ban felléphessen, ez a kultúresoport, amely Füleken, Losoncon, O-Tátrafü. reden, Kassán, ItimaszombatoD a leg­nagyobb sikerrel szerepelt és amely Csehszlovákiában is jelentős ere-.imé- nyékét ért el a csehszlovák néppel való barátságunk Elmélyítésében '— hazatérve beleesett ’az elbizakodott­ság hibájába. Különösen a táncesoport fagjai va­kultak el a sok forró tapstól és ahe­lyett, hogy igyekeztek volna a kollek­tívát továbbfejloszfeni, a fegyelme­zetlenség, a primadonnáskoűá* ütötte fel egyes személyeknél a fejét. Ko­moly hiba volt az is, hogy a Zőja- tánebrigád és az Ulanovu.táucbrigád, amely késő őszig versenyben áll? égy. mássál, egybeolvadt és ezáltal megT szűnt az egészséges versenyszellem a táncesoport 2 brigádja között. A KULTŰRCSOPORT munkájával kapcsolatosan meg ke.fl említenem azt is. hogy mielőtt’ a csehszlovákiai útra elindultak, az MSzT budapesti köz- pontja és a KuHúrkapesoiatok Inté­zete részéről komoly építőkriCihát kaptak. Kritikusaink megmondták, hogy ilyen kritikát csak, olyan kul- túrcsoportok felé mondanak, ame­lyeknek munkája, fejlődése és ered. menyei megkívánják és elbírják a kritika erősségét’. Az MSzT városi kultúrcsoportja nemcsak a nézőközönségnek, a hallga­tóknak szerzett sok élmény.szerűen szép estét, hanem a kultűrcsoport tagjai is egészen a fél beálltáig a falujárásban és a csehszlovákiai út. alatt felejthetetlenül szép élményeket szereztek maguknak. A tánc- és ének- próbák, az utazás fáradtságait bősé. geseu kárpótolták az elért eredmé­nyek kultúrcfoportiuik azon tagjai­nak, akik valóban magáért a kultúrá­ért, a Szovjetunió szeretető, a szocia­lizmus építése és a béke jegyében vé­gezték munkájukat. SZERETNÉNK, ha a salgótarjáni fiatalság, lányok és fiuk egyaránt tö­mörülnének az MSZT városi kultűr- csoportjának zászlaja alá. Sorainkba hívjuk mindazokat’ a fiatalokat, akik velünk kívánnak haladni a magyar- szovjet barátság útján, akik megis­merték és megszerették az élenjáró kultúrát, akik látták városunkban a grúz éj Koros zomol táncművészek gyönyörködtető előadásait, jöjjenek velünk megvívni a kulturforradalom harcát és ezen keresztül erősíteni a béketábort. CzeJfler Gpörgy,. Salgótarján Az amerikai agresszorok szolgálatában G eorge perkins, az ismer?| háborús uszító, az amerikai, kül­ügyminiszter helyettese . néni régen Iá. togatást tett Bclgrádban és hosszas beszélgetés? tett a hóhér Titóval és bűntársával, Kardejjel. A belgrádi lakályok első ízben kaptak közvetlen rendelkezéseket egy aktív amerikai minisztertől. A hatás késedelem nél. kül meg is mutatkozott, Alig három uappa! Perkins elutazása után a hóbér Tito újabb beszédet mondott, amely tőle volt gyűlölködéssel a Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal szemben, tele volt rágalommal a ko­reai nép és a kínai önkőhtesek hősi védelmi harca ellen. Titő kétszeresen meggörbítette derekát amerikai gaz­diul cicit? és bejelentette, amint az United Press amerikai hírügynökség közli, hogy „habozás nélkül elfogadok minden lehetséges katonai segélyt a nyugattól.“ Ugyanakkor Tito fasisz­ta pártja a tit’óista politika nyílt színvallásának megfelelő intézkedése, ke? is tett. A párt helyi szervéinek februári gyűlésein közhírré tették Belgrad irányvonalát, hogy a nyugati hatalmakról, mint „barátokról“ beszél, jenek. A párt alapszabályaiba — je­lenti ugyancsak az United Press — új pontot iktattak be, amely figyel­meztetést foglal magába: mindenkit a „párt. ellenségének“ tekintenek, aki. kétkedését fejezné ki a nyugattal való együttműködés fokozásának he­lyességével szemben. A Z IMPEL’L\LISTÁKTÓL kapott rendelkezések folytán Jugoszláviá­ban a háborús készülődés egyro gyor­sabb ütemben halad és egyre jobban mélyít'! el a jugoszláv nép nyomorát és szenvedését. „Jugoszláviában — ismeri be az United Press — jelenleg erődítménye­ket, lőszerraktárakat, sraíégiai uta. kát és repülőgépeket építenek! Ugyanez idő alatt tények mufatják, hogy a titóista fasiszták felduzzasz­tott háborús költségvetést készítettek és az ország egész gazdasági életét háborús termelésre szereltéit át. Az 1051. óvj költség vetés .172 milliárd 622 millió dinár összegéből 29 milliárd 1Ű0 millió dinárt fesznek ki a közvetlen hadügyi kiadások, 6S milliárd és 121 millió dinárt ruháznak bo a hadiipar, ba és 22 milliárd lOti millió dinár tar. talókalup szerepe) a hadsereg szükség­letei számára. A háborús készülődés kiadásai tehát 119 milliárd 327 millió dinárt tesznek ki, vagyis a költségve­tés 70 százalékát. Nem ok nélkül nyer­te meg Tito olyan háborús gyújtogató, mint Kennedy amerikai képviselő csodálatát, aki nem régen járt Jugo- szláviéban és így nyilatkozott: „Csak Spanyolországnak és Jugoszláviá­nak van olyan katonai költ. ségvetése, amelynek irányait az USA költségvetésével össze lehet hasonlí­tani.“ A MIKOR IVASINGTOXBOL és 7* Londonból azt jelentők, hogy Nagybritáunia, az Egyesült. Államok és inás országok között megbeszélések folytak Jugoszlávia katonai megsegí. téséröl és fegyverek szállításárúi, a jugoszláv nép egyro jobban látja; hogy Tit.ó és gazdái a jugoszláv kato­nákat ágyútöltelékké akarják alakba, ni a nyugati tőkések agresszív hábo­rúja számára. Amikor Tito cinkosúg- .ra lép Nyugat-Nómotország, Ausztria ós Olaszország fasiszta kormányaival, amikor a jugoszláv katonákat hitleris­ta oktatók képezik ki, a jugoszláv' nép látja, hogy a hitlerista hóhérok oldalán akarják harcra kényszeríteni egy igaztalan háborúban, amelyet fel­szabadítója, a szovjet nép ellen igazi barátja, a Szovjetunió és a népi demo- krat’ikus országok ellen készítenek elő. A jugoszláv hazafiak hősi harca, a jugoszláviai dolgozó parasztok ós munkások ellenállása a titóista kük­kel szemben, amely az ország gaz­dasági helyzetét káoszba döntötte, az iparban és mezőgazdaságban suhíin előforduló szabotázsok, nz ellenállás és a felszabadító hare növekedése ma- faija, hogy a jugoszláv nép. az, ameri­kai halálgyárosok által küldött fegy­vereket nem a felszabadítók, testvé­rek és a békés szocializmust táborában lévő barátok ollon fogják iorditt.ni, hanem a tit’óista elnyomók, rablók és kémek ellen, akik dollárokért eladják a jugoszláv nép vé:ét, vagyonát és becsületét. Tömegszervezetté alakult ál a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt április 14-én ós 15-én Budapesten országos értekezletet tartok- Ez az értekezlet volt hivatva arra, hogy a Vöröske­resztet szeles tömegszervezetté ala- kittsa át. Nagyjelentőségű - lépés volt ez a dolgozók egészségügyi színvonalának fejlesztésében. A be­tegség megelőzésénél az egészség- ügyi intézményeken, kórházakon, rendelői mezeteken- falusi orvosi rendelőhálózaton kívül a társada­lom aktív közreműködésére is szük­ség van. A tömegszervezetté aía- kuk Vöröskeresztnek azaktívaháló- zat kiépítésében lesz fontos felada­ta. . A Magyar Vöröskereszt feladatát csak akkor tudja jól ellátni, ha fejleszti a szervezet tagjaiban a szocializmus építése iránti áldozat­készséget. Támogatnia kell az egészségügyi szervezeteket minden munkaterületen, segítséget leli nyújtania aj ipari balesetek csök­kentésénél, a népbetegségek elleni harcban. Ezt csak Úgy végezhetik el, ha. széleskörű akfívaháiózaf“Ot éüít ki üzemeknél, vállalatoknál- falun- városon egyaránt. Fontos íel- arjai lesz az önkéntes ápolónők ki­képzése, a vérátadó hálózat meg­szervezése. A vöröskeresztes szer­vezeteket. ki kell építeni az iskolák' ban. gyárakban, termelőssóvety.e- , zeteknél• és a lakónegyedekben -is* A most tömegszervezeté aiaküH. Ma«var Vöröskereszt tagjai felké­szültek a rájukváró feladatok végrehajtására. Munkájukat meg­könnyíti. hogy a7 egészségvédelem terén .is, mint mindenben, segítsé­get nyújt a Szvjetunió példája. . a rongyot, tollat, vasat, üveget és gumiliulladékot. Pénzt ad érte a hulladékbegyűjtö napokon a Nógrádmegyei Melléktermék és Huüadékbegyfijtö Villa « HAL A SS AGY ARM AT, Fákóexi íejedelcm-u. 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom