Szabad Nógrád, 1951. április (7. évfolyam, 15-18. szám)

1951-04-07 / 15. szám

2 SZABAD NOGRAD 1951 április 7. Pártmunka tapasztalatai ^ fi kongresszus segítsége a dejtári pártszervezetnek október 27-i ülé. són Rákosi elv. fi Központi Vezetőség társ különösen felhívta az alapszerve, zetek figyelmét a tag- és tagjelölt­felvétel kérdésében mutatkozó hiá­nyosságokra. A beszéd elhangzását kö­vető hónapban megyénk alapszerveze­teinél is javulás állott bo a tag. és tagjelöltfelvételnél, Ez azonban ko­rántsem kielégíti). Alapszervczeteink vezetőségei néhány tag. és tagjelölt felvételével megelégedtek. Igv volt ez Dejtáron is. Az alapszervezet mun­káját az is jellemezte, hogy nem szén. telt kellő figyelmet a pártépítésnek és a dolgozó parasztság elenyésző szá­zalékát vonta be a szervezetbe, A pártszervezet vezetősége nem hasz­nálta fel a pártépités lehetőségeit és olyan középparasztokat, mint Farkas Károly 17 holdas, vagy Tóth István 4. holdas dolgozó parasztot nem vonta be a Párt tagjainak sorába. Pedig ezek már a terménybegyüjtés idején is megmutatták hűségüket Pártunk és egész magyar népünk iránt. Ebből ered az, hogy a község SO—90 középparasztja közül mindössze csak 7 azoknak a száma, akik a Pártban vannak. A dolgozó kis- és küzéppa- rasztokkal való hiányos foglalkozás a tszcs szervezésének idején is nagy­mértékben megmutatta rossz hatását. Ez főleg akkor nyilvánult mog, ami­kor a népnevelők felkeresték a közép, parasztokat és elbeszélgettek velük a társasgazdálkodás előnyeiről. A köz­ség középparasztságából mindössze l+-en választották a közös gnzdálko. dásf. De elhanyagolta nz osztály­harc fokozását is a dejtári alap­szervezet. Nem tudta kellőképpen ‘mozgósítani a kis- és középparaszto­kat a kulák elleni harcra. Sok esetben összetévesztették a kulakokkal, a spe­kulánsokkal, vagy pedig egyszerűen ellenségnek tekintettek olyan dolgozó parasztokat mint Varga Gábor 8, Zsiga Gergely 8 és fél holdas dolgozó parasztokat, akik a kulákság befő. lyása alá kerülve több mázsa gabonát eladtak és nem tettek eleget állam iránti kötelezettségüknek. Hogy vol­tak ilyen gazdák, elsősorban a rossz felvilágosító munkának tudható be. A vezetőség nem érezte munkája fele­lősségét a dolgozó parasztság felvilá­gosításában és olyan helytelen állás, pontra helyezkedett, hogy aki Pártunk tagja akar lenni, az minden felszólí­tás nélkül eljön és kéri felvételét. Ilyen helytelenül vélekedett Balga Já nos alapszervezeti titkár. Hem foglalkozott * vezetőség az fja­- sággnl 'sem. Nem jártak el az ifjúsági gyűlésekre. Nem adták meg a politikai segítséget az ifjúság részére. Es ami legdöntőbb, elhanyagolták az ifjú káderekkel való foglalkozást. A dejtári pártvezetőség nem képezte magát elméletileg és a felsorolt hibák is az elméleti képzet­lenségből eredtek. Pártunk II. Kongresszusának hatá- rozatait megtárgyalva, hozzáláttak a hibák kijavításához. „A hibák és ba­jok őszinte, kendőzetlen feltárása Pár. tunk egészséges fejlődésének elenged­hetetlen feltétele és tényezője“ — mondotta Rákosi elvt'árs a Pártunk IX. Kongresszusán; ebből kiindulva a vezetőség alaposan feltárta hiányossá­gait. Az alapszervezet ráébredt arra, mint ahogy azt Balga János titkár elvtárs és a vezetőség többi tagjai is mondják, hogy a tömegekkel való kapcsolatuk mennyire hiányos volt. Ennek kijavítása érdekében a párt- szervezet vezetősége minden héten rendszeresen megtartja a vezetőségi ülést, valamint a pártnapokat. Ezeken a párt’nnpokon különös súlyt helyez­nek a tagfelvétel körül elkövetett hi­bák kiküszöbölésére. Rendszeresen megtartják a népnevelő értekezleteket. Foglalkoznak egyénileg is a népneve, lökkel. A tavaszi munkák fontossága mellett a Pártba lépésről is elbeszél­getnek a pártnapokon és egyéni agi- táeiókon keresztül a kis- és középpa­rasztokkal. Ez azt eredményezte, hogy nz alapszervezetben a kongresszus ha. tározafa óta tizet tesz ki azoknak a kis- és középparasztoknak a száma, akiket tagjelöltnek vettek fel. Felvették Farkas Károly 17 holdas középparasz. tot, Tóth István 4 holdas, Pölhös La­jos 4 holdas, Papp Károly 7 holdas dolgozó parasztokat, akik nemcsak a termérybegyüjíés idején mutatták meg, hogy méltók Pártunk bizalmára, hanem beállottak az I. típusú termelő- csoportba is. 1 község pártszervezetének Teze,tős?­—------------------- ■ ------- ge tudatá­r a ébredt annak, hogy csakis a töme­gekkel való szoros kapcsolat teszi le. hetövé, hogy a dolgozó parasztok mi- r.él előbb megértsék a közös gazdái, kodás jelentőségét. Ezért a pártszer­vezet a tömegszervezetek népnevelői­vel karöltve folytatják a felvilágosító munkát a dolgozó parasztság körében. Az alapszervezet vezetősége állandó kapcsolatot tart fenn a III. számú üzemi szervezet titkárával. Mészáros Andrással és segítséget nyújt a ne­hézségek elhárításában is. Az elmúlt hét folyamán 9 tszcs tagot vett fel a taggyűlés tagjelöltnek, Megjavította a munkáját az alap. szervezet az ifjúsággal való foglalko. zásban is. A Kongresszus után egyet, len egy ifjúsági gyűlésről sem maradt el a vezetőség. Nagy gondot fordíta. nak az új , káderek kinevelésére és bátran bízzák meg feladatokkal az ifjúság vezetőit is. Jó munkájuk ju­talmául Sipos Márton és Vicián József DISz tagokat ugyancsak tagjelöltnek terjesztette be. A pártszervezet segit. séget nyújt a tanácsnak is. A kulákok leleplezésénél felhívta a helyi tanács figyelmét Mészáros János 45 holdas kulákra, akinél elrejtve egy zsák má­kot találtak. Do figyelemmel kiséri a tanács Bacsai Imre kupecot is, aki a Tóth Gábor 35 holdas kulákka! és Mészáros Jánossal tartja a kapcsola­tot. Hooy a dejtiári alapszervezet, munká­........... " ■' ■1 ;jában döntő változás á lljon be As sikeresen mozgósítani tudja dolgozó népünket a béko meg. védésére és az ötéves terv végrehajtá­sára, szükséges, hogy a pártszervezet vezetősége és minden egyes tag emelje elméleti tudását, elmélyítse kapcsola­tát a dolgozó tömegekkel és bátran vonja be az alapszervezetébe mind- azokat a dolgozó férfiakat és nőket, akik munkájuk során saját munkate­rületükön is jól megálit'ák a helyüket, (Szabó Sándor) Kicserélték tapasztalataikéi a szécsényi járás népnevelői A felemelt ötévos népgazdasági ter­vünk sikeres megvalósításának döntő feltétele az, hogy pártszervezeteink népnevelői a párt'onkívüli népnevelők- kel karöltve, mozgósítsák dolgozó né- pünket a Párt által elhatározott fel­adatok végrehajtására. Népnevelőinknek úgy kell dolgoz, uiok, hogy bátor, harcedzeft minden kérdésben és minden időben helytálló, áldozatkész népnevelők legyenek, mint a szovjet agitátorok. Megyénk villa, mennyi népnevelőjének tudatában kell lenni annak, hogy az egyre éleződő nemzetközi helyzet fokozottabb helyt­állást és áldozatvállalást kíván meg dolgozó népünkfől és igy népnevelő­inktől is. A munka megjavítása érdekében március 23-án, pénteken a szécsényi járás titkárságán 24 népnevelő gyűlt' egybe, hogy kicseréljo tapasztalatait és kijavítsa a népnevelő munkában mutatkozó hiányosságokat. Az érte­kezlet! során a hallgatóság több mint fele vövidebb, hosszabb beszámolójá­ban ismertette népnevelő munkájának módszereit. így Gálusz Vilmos, a szé­csényi alapszervezot népnevelője arról beszélt, hogy a Szabad Nép jelentő­ségét hogyan tudatosította a dolgozó nép széles körében. — Amikor otthonukban felkeres­tem a dolgozókat, első dolgom az volt, hogy körültekintsek, szívesen fogad- fak-c, vagy sem. Ez megfontoltságra késztet minden népnevelőt. Hogy van. nak a gyerekek, egészséges-o a csa­lád? — érdeklődtem. Majd később rá­irányítottam beszédemet jövetelem cél. jóra és elmondottam azt, hogy a Sza­bad Nép olvasására azért van szük­ség, hogy ebből megtudjuk a bel- és külpolitikai helyzetet. Do elmondot­tam azt is, hogy ebből olvashatják a dolgozó parasztok a kétéves állatte­nyésztési és növénytermesztési minisz. tertanácsi határozatát is. Megtanul­hatják. hogyan kell takarékoskodni a takarmánnyal, villannyal és mindazt, hogy kell visszaverni a kulákok aljas támadásait. Hisz községünkben is van belőlük bőven. Beszélgettem a szerző­déskötés előnyeiről és amikor elmond­tam nekik mindezt, 20 előfizetőt gyűjtöttem a Szabad Népre. Hogy a dolgozók az általuk megrendelt lapot egy hónap letelte után le no mondják, állandóan fekerestem és velük a fon. tosabb cikkeket — főleg most, a ta- vaszi munkákra vonatkozólag —meg­tárgyaltam. Ez a módszer azt eredmé­nyezte, hogy továbbra is megmarad­jak a Szabad Nép olvasóinak. Barta Mátyás karancssági népnevelő arról beszélt, hogy népnevelő munka- jában összehasonlítást tesz a dolgozók' régi és mostani életével. Elmondotta, hogy ö már két világháborút élt át és a múlt rendszerben még betevő fa­latja sem vol a családjának. Elmon­dotta, hogy ma a munkásokat autóval ■szállítják munkahelyükre és mindenki számára biztosítva van a munka, nem úgy, mint a múltban volt. A község­ben a felszabadulás óta 70 darab rá­diót vettek a dolgozók és évcnt’o 20 lakás épül Karancssúgon, ami egész új falurészit alkot. A dolgozó parasz­tok és munkások gyermekeinek nem kell már mezítláb és ruhátlanul jár­mok. Hogy karancssági viszonylatban is a kulákok befalazták a kukoricá­jukat és egyéb fontos közellátási cik­keket, mint például a zsír, a liszt, a cukor és egyebeket, hogy ezáltal is megnehezítsék a dolgozók ellátását. Nagy Sándorné pöstyénpusztai nép­nevelő arról beszélt, hogy a részére kijelölt családokat mielőtt folkeresto volna, kikérte a párttitkár és a ta­nács véleményét és csak azután fo­gott neki a munkához. Ezt tette n begyűjtési munkák idején is. Es most is így folytatja munkáját a tavaszi munkák sikeres végrehajtása érdeké, ben. A község népnevelőivel együtt megmagyarázták azt a dolgozó parasz­toknak, hogy csakis az idei vetés egyedüli biztosítéka a nagyobb ter­melés elérésének. Majd beszámolt ar. Tél, hogy Pöstyónpuszta dolgozói a ta­vaszi munkákat az árpa. cukorrépa és a vóröshere vetésén, kívül 109 száza. T'>kbán.;eWégaziéki . Az értekezlet résztvevői miután megismerték egymást és kicserélték tapasztalataikat, megfogadták, hogy fokozottabb mértékben lógják végezni felviiSgosító munkájukat. A többi já­rásoknak pedig az kell, hogy felada. tűk legyen, hogy magukévá tegyék a szécsényi járás kezdeményezését és járásaik területéről hívják össze a nép­nevelőket egy közös értekezletre, hogy kicserélhessék ogymással népnevelő ta­pasztalataikat. (Sz. S.) Villám az építkezéseknél AZ ACÉLGYÁRI EPITKEZESNEL az üzemi háromszög nem ér r£ összeülni, a főópítésvezeto kijelentet te, hogy neki ez nem fontos. TJgy lát­szik, hogy itt nem is törekednek arra, hogy a rossz munkát megjavítsák, hogy akadálytalan legyen az anyagszállítás, hogy a főépítésvezetö terme­lési értekezleteken ne elvontan beszéljen, hanem ismertesse a munkahelyi terveket és az építés konkrét felada taif. A BANYA VIDÉKI ÉPÍTÉSZÉINÉL a jutalmazást a dolgozók bevonása nélkül csinálja a vezetést. Így olyannak is adnak jutalmat, aki nem érdemli meg. Úgy gondoljuk, hogy nagyon is jogos a dolgozók felháborodása. Talán egy dicsérő szói Varga Júlia, Boré Borbála és más segédmunkásnSk is érdemeltek volna, ■.ki!, normájukat 140 százalékra teljesítették. A NAGYBATONYI EPITKEZES NEL a kongresszusi verseny után a dolgozók 97—98 százaléka tett újra felajánlást. Ezzel szemben az acél. gyári építkezésnél munkaidő alatt a kályha mellett üldögélnek és úgy gondolják, hogy íw is időre fogják teljesíteni tervüket — amiben máris jól elmaradtak! A MEGYEHÁZÁI EPITKEZES iíjai jobban megszívlelhetnék a takarékossági intézkedéseket. Sok mindenre telne abból a cementből, ami a deszkák között el­szórva megköt és használhatatlan lesz. A BALASSAGYARMATI MAGA SEPITESZETNEL a területi szakszer, vezeti bizottság kisajátította a dolgoz ók rádióját. Csak hosszas rábeszélés után sikerült megértetni velük, hogy az fontosabb a dolgozók szálláshelyén. Es különben is, ha a dolgozók között sokat tartózkodnának, ott is alkal. műk volna a rádiót hallgatni. A TŰZHELYGYÁR! EPITKEZES vezetőjéről, Virág elvtársról példát vehet­nének a többi műszakiak. Munkakezdés előtt és ntán megbeszéli a dolgozókkal as építkezés problémáit. Ismerteti a dolgozókkal a munkamenetet, a dolgozók kin r.ött ét A MEGYEHAZAI EPITKEZESNEL egyik bérelszámoló a bárreklamáció megszüntetését 120 százalékra teljesítette: A 20 százalék túlteljesítést viszont mi reklamáljuk... A NAGYBATONYI EPITKEZES ÉKNÉL dolgozik az ellenség, a dől. gozók nem bírálják a vezetőséget. Ideje volna, ha a pártszervezet utána nézne, kik ijesztgetik a dolgozókat és beszélik le a kritikáról. AZ EPITOSZAK SZERVEZET megyei titkársága a jó mnnkaverseny kifeji«, dése érdekében többet törődjön azzal, hogy a terv fel van-e bontva munkahelyig. Igen sok dolgozó panaszkodik, hogy nem tud felajánlást tenni, mert nem ismeri a tervét! A tanácsok támaszkodjanak a dolgozd népre és harcoljanak a megbúvó ellenség ellen — Ülést tartott a megyei tanács — A Megyei Tanács Végrehajtó Bízott. 52. évi állami begyűjtés kérdéseiről. sága tanácsülést hívott' össze Balassa, gyarmaton, ahol Kazári Gyula elnök- helyettes elvtárs beszámolt a három hónap alatt- eltelt időszak munkájáról. Kazár! elvtárs vázolta, hogy a tszcs fejlesztés terén születtek eredmények, amit mutat az is, hogy január 1-töl 36-tal gyarapodott tszcs-ink száma, amelyben 378 középparaszt foglal he. lyet. A tanácstagok jó szervező és felvilágosító munkájának, valamint a tanácstagok személyes példamutatása nyomán a Párt '■segítségével Horpács és Bokor termelőszövetkezeti közsé­gek lettek. Azonban a tanácstagok ezirányban kifejtett jó munkája, pél­damutatása nem nyilvánult meg Pa­lotáson, de általában a megye legtöbb tanácsainál. A gabonabegyűjtésnél mutatkozó lazaságok, opportunista állásfog­lalások és hiányosságok nagyré­szének kijavításával, az Élelme­zési Minisztérium záróértékelése szerint megyénknek országos vi­szonylatban sikerült elérni az első helyet, 103 százalékos ered- ménnyel. Az adófizetés 151.4 százalékos telje­sítésével a megyék közötti verseny­ben ugyancsak Nógrád-mcgye lett az első. Mindezeken kívül a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága jelentős eredményeket ért cl az iskolai fegye­lem megszilárdítása, a lemorzsolódá­sok megszüntetése, az élelmiszerellá­tás jobb megszervezése a munkaerőto­borzás, valamint az egészségügyi és szociális kérdések megoldása terén. Kazári elvtárs ezután áttért a ta­nácsok előtt álló feladatok ismerteté­sére, amelyek között elsőnek a tava­szi munkákban mutatkozó lemaradá­sok behozatalát említette meg. A munkák időbeni elvégzésében is hi­ányzik a tanácstagok példamutatása, a lelkes, munkára serkentő, meg­győző, felvilágosító munka. Kihang. súlyozta, hogy az ezirányban kifejtett agitációt össze kell kötni a béke meg­védésének kérdésével. Meg kell szervezni a falulátoga­tásokat, a határjárást és biztosi, tani kell a versenynyilvánossá­got, Az állattenyésztés fejlesztési terv felbontásánál mutatkozó le­maradás kijavításához még na­gyobb segítséget kell nyújtani a megyei tanács állattenyésztési csoportjának. Fölhívta a helyi tanácsok figyelmét a kényszervágási jelenségekre, amely kiillnösen az elmúlt hónapban igen gyakori volt. Az ilyen tüneteknél a helyi tanácsok alapos ellenőrzést gya­koroljanak és leplezzék le az ellenség­nek az álaftenyésztésj terv szabotá- lására irányuló törekvéseit. A megye; tanácsnak nagy feladatai vannak a szakmunkás továbbképzés terén. A Nagybátonyi Szénbányáknál 200 főre kell emelni a vájártanulók számát A kistoronyéi bányáknál 50 tanuló be­fogadóképességű vájáriskoláf kel.3 lé­tesíteni. Balassagyarmaton építőipari szakiskolát fognak beindítani, Kazári elvtárs beszélt még a taná­csok szakmai neveléséről, az új elnök- helyettesek beállításáról a helyes jü- rVslAícadó kidolgozásáról^ az 1951— A tanácsoknál a Pártkongresszus határozatának végrehaj ása megköve éli a vas. fegyelmet, a fokozott éberséget, az ellenőrzést, a harcot, az állam, gépezetben megbúvó osztályellen. ség, a bürokrácia, * szabotázs ellen. Az elnökhelyettesi beszámolót vita követte, ahol rámutattak a végre­hajtó bizottság jó és rossz munkájára. Tóth küllő József né elmondotta, hogy a mátraszőllősi tanácsnál Po. gánv István milyen bürokratikusán és hanyagul kezeli a közellátást. A közeli Tepke-pusztáról is bejárnak a dolgozó parasztok ügyeiket intézni, azonban sose tudják, mert Pogány István mindig a földmüvesszövetke. zetben tartózkodik. Az elnök sem a dolgozó nép ügyét képviseli. Hiá­nyolta a járási és a megyei tanács ellenőrző szerveinek rossz munkáját. Sümegi János megemlítette, hogy szé- csén.yi viszonylatban milyen jó ered­ményeket értek már el a tavaszi munkák során. Fölhívta még a VB figyelmét, hogy a megye valamennyi igaerejének mozgósításával, azoknak helyes átcsoportosításával be lehetne hozni a tavaszi munkákban mutat­kozó hiányosságokat. Tarjáni Lászlóné rámutatott arra, hogy az osztályellen, ség igyekszik gátolni a tanács mun­káját. A reakciós állatorvosok is elő­segítik a kényszervágásokat. Ezért a tanácsoknak keményebb harcot kell folytatni az osztálycllcnség minden megnyilvánulása ellen. Krizsanyik Já- nosné elvtársnő a közellátás nehézsé­geinek leküzdéséről beszélt. — A nehézségek leküzdésével nekünk, kommunista tanácstagok, nak kell élenjárni. Minket a dol­gozó nép küldött ide, hogy az ő ügyüket szolgáljuk, hogy népün­ket fokozottabb helytállásra ne. véljük. Fejlesztenünk kelt a termelőszövetke­zeti mozgalmat, a termelékenységet, akkor hamarabb leküzdjük a növeke­dés nehézségeit. En a hős szovjet bá. nyászokról veszek példát, akik az ilyen nehézségekben kitartóan, szívó, san dolgoztak. Tudták, hogyha töb- bet termelnek, ez csak a derűsebb, szebb és jobb életet von maga után. Ezután Gyárfás János MDP megyei titkár elvtárs hozzászólása követke­zett: — Az eredmények mellett a megyei tanács munkájában komoly hiányos­ságok is vannak és ha ezt mérlegei egyensúlyba állítanánk, akkor az a hiányosságok oldalára billenne. Leg. nagyobb hiányosság az, hogy az el­lenség bent dolgozik a tanácsban, kulcspozíciókat betöltve. A tanácsok egyes helyeken nem második gazdái a falunak és politika életének. A me. gyebizottság felé is kritikát gyakoro­lok, mert nem ellenőriztük rendszere, sen a tanács munkáját és kevés mód­szertani segítséget adtunk. Jó tanácsok csak úgy lesznek, ha a pártszervezetek rajtuk tartják szemüket a tanácsok munkáján. Változtatni kell az eddigi helytelen munkamódszereken is. Itt elsősorban a megyei tanács munkájára gondolok, A tanácsok munkája szoros öss. szefüggésben van a mezőgazda. , sági munkával. Ennek bizonyítója az, hogy csak ott értünk el ered­ményt a tszcs fejlesztésben, ahol a tanácstagok támogatták azt. — Gátolja a jó munkát az önkri. tika és kritika hiánya. Fel kell szá­molni a megyei tanácson belül mutat, kozó elvtelen „bratyi“ szellemet, mert a tanácsok nem egyszerű biva. tali szervek. A tanács a népet tanítja? szolgálja és a dolgozó nép ügyét van hivatva képviselni. Ha megnézzük hogyan . teljesítik ezt a feladatot a megyei tanácsnál azt látjuk, hogy nem a legjobban, mert nem elég har. cosan, nem az osztályharc szempont­jából ítélik meg a helyzetet. Az ellen, ség elleni harcot nem folytatja a ta- náés. Az ellenség minden igyekezeté, vei azon van, hogy bebizonyítsa, a régi közigazgatás jobb volt, mint a tanács, hogy ezzel lehetetlenné tegye a tanácsok munkáját. A tanácsnak nemcsak regisztrálnia kell az ellenség elleni harcot, ha­nem le kell leplezni és ki kell operálni a tanácsokból ezeket az egyéneket. Kijavításra váré hiányosság ez is, hogy a tanácsoknál lévő kommunisták lebecsülik az egyéni dolgozó parasz­tokat. Osszebarátkoznak különféle népboltkezclökkel, szövetkezeti veze­tőkkel és bekerülnek ezek hálójába. A dolgozó nép úgy nézi ökot, hogy már ezek is urak lettek. Nekünk ez ellen komolyan fel kell lépni. Vannak olyanok is, akik keményen szeiube- szállnak, de szép számmal vannak azok, aki az opportunizmus mocsarába süllyedtek és elősegítik a kulák inén. tesítést. Nem érvényesül következete­sen a kommunista példamutatás sem. Nekünk olyan kommunistákra van szükségünk, akiknek szavai és tettei között nincs ellentét, akik harcolnak a Párt politiká­jának megvalósításáért és ha kell, ka nép érdekében mindent meg­tesznek. Ezt a szellemet kell a tanácson belül is megvalósítani, amely döntően meg fogja javítani a megyctanács munká­ját. A tailáes feladata, hogy a tszcs, mozgalmat támogassa és ha kell, há. rom napig is kint legyen egy-egy cso­portnál. Ismerje meg a tszeg belső életét és segítsen a munkabrigádok megszervezésében, az ellenség le. leplezésében, mert hisz a csopor. (tok még nehézségekkel küzdenek. Az I. típusú csoportoknál is fon­tos, hogy több legyen a termés, hozam, mint az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoké. Az egyéni dolgozóknak is nagy segít­séget kell adni. Erezzék mennyire fontos a munka időbeni elvégzése, — Elmondhatjuk — mondotta Gyár­fás elvtárs —, hogy a tanácsok ak­kor lesznek erősek, ha érvényesül bennük a Párt irányító szerepe, ha következetesen harcolnak cs megtisz­títják magukat az ellenséges elemek, till, a szegényparaszokra támaszkod­nak. A tanácsok így lesznek a szocia. lista állam alapjai és ehhez a munká­hoz a tanácsoknak aiég nagyobb se- gítséget adunk, > *

Next

/
Oldalképek
Tartalom