Szabad Nógrád, 1951. április (7. évfolyam, 15-18. szám)
1951-04-07 / 15. szám
2 SZABAD NOGRAD 1951 április 7. Pártmunka tapasztalatai ^ fi kongresszus segítsége a dejtári pártszervezetnek október 27-i ülé. són Rákosi elv. fi Központi Vezetőség társ különösen felhívta az alapszerve, zetek figyelmét a tag- és tagjelöltfelvétel kérdésében mutatkozó hiányosságokra. A beszéd elhangzását követő hónapban megyénk alapszervezeteinél is javulás állott bo a tag. és tagjelöltfelvételnél, Ez azonban korántsem kielégíti). Alapszervczeteink vezetőségei néhány tag. és tagjelölt felvételével megelégedtek. Igv volt ez Dejtáron is. Az alapszervezet munkáját az is jellemezte, hogy nem szén. telt kellő figyelmet a pártépítésnek és a dolgozó parasztság elenyésző százalékát vonta be a szervezetbe, A pártszervezet vezetősége nem használta fel a pártépités lehetőségeit és olyan középparasztokat, mint Farkas Károly 17 holdas, vagy Tóth István 4. holdas dolgozó parasztot nem vonta be a Párt tagjainak sorába. Pedig ezek már a terménybegyüjtés idején is megmutatták hűségüket Pártunk és egész magyar népünk iránt. Ebből ered az, hogy a község SO—90 középparasztja közül mindössze csak 7 azoknak a száma, akik a Pártban vannak. A dolgozó kis- és küzéppa- rasztokkal való hiányos foglalkozás a tszcs szervezésének idején is nagymértékben megmutatta rossz hatását. Ez főleg akkor nyilvánult mog, amikor a népnevelők felkeresték a közép, parasztokat és elbeszélgettek velük a társasgazdálkodás előnyeiről. A község középparasztságából mindössze l+-en választották a közös gnzdálko. dásf. De elhanyagolta nz osztályharc fokozását is a dejtári alapszervezet. Nem tudta kellőképpen ‘mozgósítani a kis- és középparasztokat a kulák elleni harcra. Sok esetben összetévesztették a kulakokkal, a spekulánsokkal, vagy pedig egyszerűen ellenségnek tekintettek olyan dolgozó parasztokat mint Varga Gábor 8, Zsiga Gergely 8 és fél holdas dolgozó parasztokat, akik a kulákság befő. lyása alá kerülve több mázsa gabonát eladtak és nem tettek eleget állam iránti kötelezettségüknek. Hogy voltak ilyen gazdák, elsősorban a rossz felvilágosító munkának tudható be. A vezetőség nem érezte munkája felelősségét a dolgozó parasztság felvilágosításában és olyan helytelen állás, pontra helyezkedett, hogy aki Pártunk tagja akar lenni, az minden felszólítás nélkül eljön és kéri felvételét. Ilyen helytelenül vélekedett Balga Já nos alapszervezeti titkár. Hem foglalkozott * vezetőség az fja- sággnl 'sem. Nem jártak el az ifjúsági gyűlésekre. Nem adták meg a politikai segítséget az ifjúság részére. Es ami legdöntőbb, elhanyagolták az ifjú káderekkel való foglalkozást. A dejtári pártvezetőség nem képezte magát elméletileg és a felsorolt hibák is az elméleti képzetlenségből eredtek. Pártunk II. Kongresszusának hatá- rozatait megtárgyalva, hozzáláttak a hibák kijavításához. „A hibák és bajok őszinte, kendőzetlen feltárása Pár. tunk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele és tényezője“ — mondotta Rákosi elvt'árs a Pártunk IX. Kongresszusán; ebből kiindulva a vezetőség alaposan feltárta hiányosságait. Az alapszervezet ráébredt arra, mint ahogy azt Balga János titkár elvtárs és a vezetőség többi tagjai is mondják, hogy a tömegekkel való kapcsolatuk mennyire hiányos volt. Ennek kijavítása érdekében a párt- szervezet vezetősége minden héten rendszeresen megtartja a vezetőségi ülést, valamint a pártnapokat. Ezeken a párt’nnpokon különös súlyt helyeznek a tagfelvétel körül elkövetett hibák kiküszöbölésére. Rendszeresen megtartják a népnevelő értekezleteket. Foglalkoznak egyénileg is a népneve, lökkel. A tavaszi munkák fontossága mellett a Pártba lépésről is elbeszélgetnek a pártnapokon és egyéni agi- táeiókon keresztül a kis- és középparasztokkal. Ez azt eredményezte, hogy nz alapszervezetben a kongresszus ha. tározafa óta tizet tesz ki azoknak a kis- és középparasztoknak a száma, akiket tagjelöltnek vettek fel. Felvették Farkas Károly 17 holdas középparasz. tot, Tóth István 4 holdas, Pölhös Lajos 4 holdas, Papp Károly 7 holdas dolgozó parasztokat, akik nemcsak a termérybegyüjíés idején mutatták meg, hogy méltók Pártunk bizalmára, hanem beállottak az I. típusú termelő- csoportba is. 1 község pártszervezetének Teze,tős?—------------------- ■ ------- ge tudatár a ébredt annak, hogy csakis a tömegekkel való szoros kapcsolat teszi le. hetövé, hogy a dolgozó parasztok mi- r.él előbb megértsék a közös gazdái, kodás jelentőségét. Ezért a pártszervezet a tömegszervezetek népnevelőivel karöltve folytatják a felvilágosító munkát a dolgozó parasztság körében. Az alapszervezet vezetősége állandó kapcsolatot tart fenn a III. számú üzemi szervezet titkárával. Mészáros Andrással és segítséget nyújt a nehézségek elhárításában is. Az elmúlt hét folyamán 9 tszcs tagot vett fel a taggyűlés tagjelöltnek, Megjavította a munkáját az alap. szervezet az ifjúsággal való foglalko. zásban is. A Kongresszus után egyet, len egy ifjúsági gyűlésről sem maradt el a vezetőség. Nagy gondot fordíta. nak az új , káderek kinevelésére és bátran bízzák meg feladatokkal az ifjúság vezetőit is. Jó munkájuk jutalmául Sipos Márton és Vicián József DISz tagokat ugyancsak tagjelöltnek terjesztette be. A pártszervezet segit. séget nyújt a tanácsnak is. A kulákok leleplezésénél felhívta a helyi tanács figyelmét Mészáros János 45 holdas kulákra, akinél elrejtve egy zsák mákot találtak. Do figyelemmel kiséri a tanács Bacsai Imre kupecot is, aki a Tóth Gábor 35 holdas kulákka! és Mészáros Jánossal tartja a kapcsolatot. Hooy a dejtiári alapszervezet, munká........... " ■' ■1 ;jában döntő változás á lljon be As sikeresen mozgósítani tudja dolgozó népünket a béko meg. védésére és az ötéves terv végrehajtására, szükséges, hogy a pártszervezet vezetősége és minden egyes tag emelje elméleti tudását, elmélyítse kapcsolatát a dolgozó tömegekkel és bátran vonja be az alapszervezetébe mind- azokat a dolgozó férfiakat és nőket, akik munkájuk során saját munkaterületükön is jól megálit'ák a helyüket, (Szabó Sándor) Kicserélték tapasztalataikéi a szécsényi járás népnevelői A felemelt ötévos népgazdasági tervünk sikeres megvalósításának döntő feltétele az, hogy pártszervezeteink népnevelői a párt'onkívüli népnevelők- kel karöltve, mozgósítsák dolgozó né- pünket a Párt által elhatározott feladatok végrehajtására. Népnevelőinknek úgy kell dolgoz, uiok, hogy bátor, harcedzeft minden kérdésben és minden időben helytálló, áldozatkész népnevelők legyenek, mint a szovjet agitátorok. Megyénk villa, mennyi népnevelőjének tudatában kell lenni annak, hogy az egyre éleződő nemzetközi helyzet fokozottabb helytállást és áldozatvállalást kíván meg dolgozó népünkfől és igy népnevelőinktől is. A munka megjavítása érdekében március 23-án, pénteken a szécsényi járás titkárságán 24 népnevelő gyűlt' egybe, hogy kicseréljo tapasztalatait és kijavítsa a népnevelő munkában mutatkozó hiányosságokat. Az értekezlet! során a hallgatóság több mint fele vövidebb, hosszabb beszámolójában ismertette népnevelő munkájának módszereit. így Gálusz Vilmos, a szécsényi alapszervezot népnevelője arról beszélt, hogy a Szabad Nép jelentőségét hogyan tudatosította a dolgozó nép széles körében. — Amikor otthonukban felkerestem a dolgozókat, első dolgom az volt, hogy körültekintsek, szívesen fogad- fak-c, vagy sem. Ez megfontoltságra késztet minden népnevelőt. Hogy van. nak a gyerekek, egészséges-o a család? — érdeklődtem. Majd később ráirányítottam beszédemet jövetelem cél. jóra és elmondottam azt, hogy a Szabad Nép olvasására azért van szükség, hogy ebből megtudjuk a bel- és külpolitikai helyzetet. Do elmondottam azt is, hogy ebből olvashatják a dolgozó parasztok a kétéves állattenyésztési és növénytermesztési minisz. tertanácsi határozatát is. Megtanulhatják. hogyan kell takarékoskodni a takarmánnyal, villannyal és mindazt, hogy kell visszaverni a kulákok aljas támadásait. Hisz községünkben is van belőlük bőven. Beszélgettem a szerződéskötés előnyeiről és amikor elmondtam nekik mindezt, 20 előfizetőt gyűjtöttem a Szabad Népre. Hogy a dolgozók az általuk megrendelt lapot egy hónap letelte után le no mondják, állandóan fekerestem és velük a fon. tosabb cikkeket — főleg most, a ta- vaszi munkákra vonatkozólag —megtárgyaltam. Ez a módszer azt eredményezte, hogy továbbra is megmaradjak a Szabad Nép olvasóinak. Barta Mátyás karancssági népnevelő arról beszélt, hogy népnevelő munka- jában összehasonlítást tesz a dolgozók' régi és mostani életével. Elmondotta, hogy ö már két világháborút élt át és a múlt rendszerben még betevő falatja sem vol a családjának. Elmondotta, hogy ma a munkásokat autóval ■szállítják munkahelyükre és mindenki számára biztosítva van a munka, nem úgy, mint a múltban volt. A községben a felszabadulás óta 70 darab rádiót vettek a dolgozók és évcnt’o 20 lakás épül Karancssúgon, ami egész új falurészit alkot. A dolgozó parasztok és munkások gyermekeinek nem kell már mezítláb és ruhátlanul jármok. Hogy karancssági viszonylatban is a kulákok befalazták a kukoricájukat és egyéb fontos közellátási cikkeket, mint például a zsír, a liszt, a cukor és egyebeket, hogy ezáltal is megnehezítsék a dolgozók ellátását. Nagy Sándorné pöstyénpusztai népnevelő arról beszélt, hogy a részére kijelölt családokat mielőtt folkeresto volna, kikérte a párttitkár és a tanács véleményét és csak azután fogott neki a munkához. Ezt tette n begyűjtési munkák idején is. Es most is így folytatja munkáját a tavaszi munkák sikeres végrehajtása érdeké, ben. A község népnevelőivel együtt megmagyarázták azt a dolgozó parasztoknak, hogy csakis az idei vetés egyedüli biztosítéka a nagyobb termelés elérésének. Majd beszámolt ar. Tél, hogy Pöstyónpuszta dolgozói a tavaszi munkákat az árpa. cukorrépa és a vóröshere vetésén, kívül 109 száza. T'>kbán.;eWégaziéki . Az értekezlet résztvevői miután megismerték egymást és kicserélték tapasztalataikat, megfogadták, hogy fokozottabb mértékben lógják végezni felviiSgosító munkájukat. A többi járásoknak pedig az kell, hogy felada. tűk legyen, hogy magukévá tegyék a szécsényi járás kezdeményezését és járásaik területéről hívják össze a népnevelőket egy közös értekezletre, hogy kicserélhessék ogymással népnevelő tapasztalataikat. (Sz. S.) Villám az építkezéseknél AZ ACÉLGYÁRI EPITKEZESNEL az üzemi háromszög nem ér r£ összeülni, a főópítésvezeto kijelentet te, hogy neki ez nem fontos. TJgy látszik, hogy itt nem is törekednek arra, hogy a rossz munkát megjavítsák, hogy akadálytalan legyen az anyagszállítás, hogy a főépítésvezetö termelési értekezleteken ne elvontan beszéljen, hanem ismertesse a munkahelyi terveket és az építés konkrét felada taif. A BANYA VIDÉKI ÉPÍTÉSZÉINÉL a jutalmazást a dolgozók bevonása nélkül csinálja a vezetést. Így olyannak is adnak jutalmat, aki nem érdemli meg. Úgy gondoljuk, hogy nagyon is jogos a dolgozók felháborodása. Talán egy dicsérő szói Varga Júlia, Boré Borbála és más segédmunkásnSk is érdemeltek volna, ■.ki!, normájukat 140 százalékra teljesítették. A NAGYBATONYI EPITKEZES NEL a kongresszusi verseny után a dolgozók 97—98 százaléka tett újra felajánlást. Ezzel szemben az acél. gyári építkezésnél munkaidő alatt a kályha mellett üldögélnek és úgy gondolják, hogy íw is időre fogják teljesíteni tervüket — amiben máris jól elmaradtak! A MEGYEHÁZÁI EPITKEZES iíjai jobban megszívlelhetnék a takarékossági intézkedéseket. Sok mindenre telne abból a cementből, ami a deszkák között elszórva megköt és használhatatlan lesz. A BALASSAGYARMATI MAGA SEPITESZETNEL a területi szakszer, vezeti bizottság kisajátította a dolgoz ók rádióját. Csak hosszas rábeszélés után sikerült megértetni velük, hogy az fontosabb a dolgozók szálláshelyén. Es különben is, ha a dolgozók között sokat tartózkodnának, ott is alkal. műk volna a rádiót hallgatni. A TŰZHELYGYÁR! EPITKEZES vezetőjéről, Virág elvtársról példát vehetnének a többi műszakiak. Munkakezdés előtt és ntán megbeszéli a dolgozókkal as építkezés problémáit. Ismerteti a dolgozókkal a munkamenetet, a dolgozók kin r.ött ét A MEGYEHAZAI EPITKEZESNEL egyik bérelszámoló a bárreklamáció megszüntetését 120 százalékra teljesítette: A 20 százalék túlteljesítést viszont mi reklamáljuk... A NAGYBATONYI EPITKEZES ÉKNÉL dolgozik az ellenség, a dől. gozók nem bírálják a vezetőséget. Ideje volna, ha a pártszervezet utána nézne, kik ijesztgetik a dolgozókat és beszélik le a kritikáról. AZ EPITOSZAK SZERVEZET megyei titkársága a jó mnnkaverseny kifeji«, dése érdekében többet törődjön azzal, hogy a terv fel van-e bontva munkahelyig. Igen sok dolgozó panaszkodik, hogy nem tud felajánlást tenni, mert nem ismeri a tervét! A tanácsok támaszkodjanak a dolgozd népre és harcoljanak a megbúvó ellenség ellen — Ülést tartott a megyei tanács — A Megyei Tanács Végrehajtó Bízott. 52. évi állami begyűjtés kérdéseiről. sága tanácsülést hívott' össze Balassa, gyarmaton, ahol Kazári Gyula elnök- helyettes elvtárs beszámolt a három hónap alatt- eltelt időszak munkájáról. Kazár! elvtárs vázolta, hogy a tszcs fejlesztés terén születtek eredmények, amit mutat az is, hogy január 1-töl 36-tal gyarapodott tszcs-ink száma, amelyben 378 középparaszt foglal he. lyet. A tanácstagok jó szervező és felvilágosító munkájának, valamint a tanácstagok személyes példamutatása nyomán a Párt '■segítségével Horpács és Bokor termelőszövetkezeti községek lettek. Azonban a tanácstagok ezirányban kifejtett jó munkája, példamutatása nem nyilvánult meg Palotáson, de általában a megye legtöbb tanácsainál. A gabonabegyűjtésnél mutatkozó lazaságok, opportunista állásfoglalások és hiányosságok nagyrészének kijavításával, az Élelmezési Minisztérium záróértékelése szerint megyénknek országos viszonylatban sikerült elérni az első helyet, 103 százalékos ered- ménnyel. Az adófizetés 151.4 százalékos teljesítésével a megyék közötti versenyben ugyancsak Nógrád-mcgye lett az első. Mindezeken kívül a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jelentős eredményeket ért cl az iskolai fegyelem megszilárdítása, a lemorzsolódások megszüntetése, az élelmiszerellátás jobb megszervezése a munkaerőtoborzás, valamint az egészségügyi és szociális kérdések megoldása terén. Kazári elvtárs ezután áttért a tanácsok előtt álló feladatok ismertetésére, amelyek között elsőnek a tavaszi munkákban mutatkozó lemaradások behozatalát említette meg. A munkák időbeni elvégzésében is hiányzik a tanácstagok példamutatása, a lelkes, munkára serkentő, meggyőző, felvilágosító munka. Kihang. súlyozta, hogy az ezirányban kifejtett agitációt össze kell kötni a béke megvédésének kérdésével. Meg kell szervezni a falulátogatásokat, a határjárást és biztosi, tani kell a versenynyilvánosságot, Az állattenyésztés fejlesztési terv felbontásánál mutatkozó lemaradás kijavításához még nagyobb segítséget kell nyújtani a megyei tanács állattenyésztési csoportjának. Fölhívta a helyi tanácsok figyelmét a kényszervágási jelenségekre, amely kiillnösen az elmúlt hónapban igen gyakori volt. Az ilyen tüneteknél a helyi tanácsok alapos ellenőrzést gyakoroljanak és leplezzék le az ellenségnek az álaftenyésztésj terv szabotá- lására irányuló törekvéseit. A megye; tanácsnak nagy feladatai vannak a szakmunkás továbbképzés terén. A Nagybátonyi Szénbányáknál 200 főre kell emelni a vájártanulók számát A kistoronyéi bányáknál 50 tanuló befogadóképességű vájáriskoláf kel.3 létesíteni. Balassagyarmaton építőipari szakiskolát fognak beindítani, Kazári elvtárs beszélt még a tanácsok szakmai neveléséről, az új elnök- helyettesek beállításáról a helyes jü- rVslAícadó kidolgozásáról^ az 1951— A tanácsoknál a Pártkongresszus határozatának végrehaj ása megköve éli a vas. fegyelmet, a fokozott éberséget, az ellenőrzést, a harcot, az állam, gépezetben megbúvó osztályellen. ség, a bürokrácia, * szabotázs ellen. Az elnökhelyettesi beszámolót vita követte, ahol rámutattak a végrehajtó bizottság jó és rossz munkájára. Tóth küllő József né elmondotta, hogy a mátraszőllősi tanácsnál Po. gánv István milyen bürokratikusán és hanyagul kezeli a közellátást. A közeli Tepke-pusztáról is bejárnak a dolgozó parasztok ügyeiket intézni, azonban sose tudják, mert Pogány István mindig a földmüvesszövetke. zetben tartózkodik. Az elnök sem a dolgozó nép ügyét képviseli. Hiányolta a járási és a megyei tanács ellenőrző szerveinek rossz munkáját. Sümegi János megemlítette, hogy szé- csén.yi viszonylatban milyen jó eredményeket értek már el a tavaszi munkák során. Fölhívta még a VB figyelmét, hogy a megye valamennyi igaerejének mozgósításával, azoknak helyes átcsoportosításával be lehetne hozni a tavaszi munkákban mutatkozó hiányosságokat. Tarjáni Lászlóné rámutatott arra, hogy az osztályellen, ség igyekszik gátolni a tanács munkáját. A reakciós állatorvosok is elősegítik a kényszervágásokat. Ezért a tanácsoknak keményebb harcot kell folytatni az osztálycllcnség minden megnyilvánulása ellen. Krizsanyik Já- nosné elvtársnő a közellátás nehézségeinek leküzdéséről beszélt. — A nehézségek leküzdésével nekünk, kommunista tanácstagok, nak kell élenjárni. Minket a dolgozó nép küldött ide, hogy az ő ügyüket szolgáljuk, hogy népünket fokozottabb helytállásra ne. véljük. Fejlesztenünk kelt a termelőszövetkezeti mozgalmat, a termelékenységet, akkor hamarabb leküzdjük a növekedés nehézségeit. En a hős szovjet bá. nyászokról veszek példát, akik az ilyen nehézségekben kitartóan, szívó, san dolgoztak. Tudták, hogyha töb- bet termelnek, ez csak a derűsebb, szebb és jobb életet von maga után. Ezután Gyárfás János MDP megyei titkár elvtárs hozzászólása következett: — Az eredmények mellett a megyei tanács munkájában komoly hiányosságok is vannak és ha ezt mérlegei egyensúlyba állítanánk, akkor az a hiányosságok oldalára billenne. Leg. nagyobb hiányosság az, hogy az ellenség bent dolgozik a tanácsban, kulcspozíciókat betöltve. A tanácsok egyes helyeken nem második gazdái a falunak és politika életének. A me. gyebizottság felé is kritikát gyakorolok, mert nem ellenőriztük rendszere, sen a tanács munkáját és kevés módszertani segítséget adtunk. Jó tanácsok csak úgy lesznek, ha a pártszervezetek rajtuk tartják szemüket a tanácsok munkáján. Változtatni kell az eddigi helytelen munkamódszereken is. Itt elsősorban a megyei tanács munkájára gondolok, A tanácsok munkája szoros öss. szefüggésben van a mezőgazda. , sági munkával. Ennek bizonyítója az, hogy csak ott értünk el eredményt a tszcs fejlesztésben, ahol a tanácstagok támogatták azt. — Gátolja a jó munkát az önkri. tika és kritika hiánya. Fel kell számolni a megyei tanácson belül mutat, kozó elvtelen „bratyi“ szellemet, mert a tanácsok nem egyszerű biva. tali szervek. A tanács a népet tanítja? szolgálja és a dolgozó nép ügyét van hivatva képviselni. Ha megnézzük hogyan . teljesítik ezt a feladatot a megyei tanácsnál azt látjuk, hogy nem a legjobban, mert nem elég har. cosan, nem az osztályharc szempontjából ítélik meg a helyzetet. Az ellen, ség elleni harcot nem folytatja a ta- náés. Az ellenség minden igyekezeté, vei azon van, hogy bebizonyítsa, a régi közigazgatás jobb volt, mint a tanács, hogy ezzel lehetetlenné tegye a tanácsok munkáját. A tanácsnak nemcsak regisztrálnia kell az ellenség elleni harcot, hanem le kell leplezni és ki kell operálni a tanácsokból ezeket az egyéneket. Kijavításra váré hiányosság ez is, hogy a tanácsoknál lévő kommunisták lebecsülik az egyéni dolgozó parasztokat. Osszebarátkoznak különféle népboltkezclökkel, szövetkezeti vezetőkkel és bekerülnek ezek hálójába. A dolgozó nép úgy nézi ökot, hogy már ezek is urak lettek. Nekünk ez ellen komolyan fel kell lépni. Vannak olyanok is, akik keményen szeiube- szállnak, de szép számmal vannak azok, aki az opportunizmus mocsarába süllyedtek és elősegítik a kulák inén. tesítést. Nem érvényesül következetesen a kommunista példamutatás sem. Nekünk olyan kommunistákra van szükségünk, akiknek szavai és tettei között nincs ellentét, akik harcolnak a Párt politikájának megvalósításáért és ha kell, ka nép érdekében mindent megtesznek. Ezt a szellemet kell a tanácson belül is megvalósítani, amely döntően meg fogja javítani a megyctanács munkáját. A tailáes feladata, hogy a tszcs, mozgalmat támogassa és ha kell, há. rom napig is kint legyen egy-egy csoportnál. Ismerje meg a tszeg belső életét és segítsen a munkabrigádok megszervezésében, az ellenség le. leplezésében, mert hisz a csopor. (tok még nehézségekkel küzdenek. Az I. típusú csoportoknál is fontos, hogy több legyen a termés, hozam, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké. Az egyéni dolgozóknak is nagy segítséget kell adni. Erezzék mennyire fontos a munka időbeni elvégzése, — Elmondhatjuk — mondotta Gyárfás elvtárs —, hogy a tanácsok akkor lesznek erősek, ha érvényesül bennük a Párt irányító szerepe, ha következetesen harcolnak cs megtisztítják magukat az ellenséges elemek, till, a szegényparaszokra támaszkodnak. A tanácsok így lesznek a szocia. lista állam alapjai és ehhez a munkához a tanácsoknak aiég nagyobb se- gítséget adunk, > *