Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-31 / 14. szám

I95T március 31. SZABAD NÖGRAD 3 A munkaverseny terveink teljesítésének elsőrendű eszköze A munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere — tanítja Sztálin elvtárs. Ezt a tanítást az Acélárugyár öntödéjének dolgozói is magukévá teszik, bár nem alkal­mazzák még eléggé következetesen. A munkaverseny azt szolgálja, hogy kitűzött feladatainkat túlteljesítsük és a verseny súlypontját mindig arra a területre helyezzük, ahol éppen leg'- több a nehézség, ahol legszűkebb a keresztmetszet. Az öntödék a kongresszust munka­verseny folyamán február hónapban minden eddigi napi termelési rekor­dot túlszárnyaltak, annak ellenére, hogy késve zárkóztak fel a többi üzemek mögé. A 24 munkanapos februári hó napban többet termeltek, mint a 26 munkanapos hónapok alatt. Felszaba­dulásunk ünnepére és május 1-re in­dított. Versenyben azonban már vissza­esés mutatkozik. 58 százalékkal keve­sebben tettek felajánlást ezekre az al­kalmakra, mint a kongresszus idején. A hosszúlejáratú versenyszerződések­ben pedig főleg a terv időelőtti telje­sítése található. így a munkaverseny jelenlegi formája szerint, az öntödék­ben sok olyan feladat nincs a munka­verseny központi kérdésébe állítva, amely biztosítaná, előmozdítaná a terv túlteljesítésére tett vállalások végrehajtását. Van egy néhány igen jó kezdeménye­zés. Az acélöntödei műszaki vezetők a második negyedévi operatív terv fel­bontását vállalták. Kezdeményezés in­dult, hogy a most folyó kemencéjaví- tási munkálatokat 24 órával megrövi­dítsék. Novoszáth Gyula öntő egy ta­licska magnezit-homok megtakarítását vállalta naponta, ami 180 forintnak fe­lek meg. Geszner Sándor hulladék dróttal helyettesíti a magtámaszt. Ez négy vagonkerék leöntésénél 80 forint megtakarítást jelent. Szekszárdi üzem­vezetőhelyettes a csiliekerék-formák hajlított lemezből való elkészítését újította, ami lényegesen olcsóbb, mint az ütött formák. E*ek a vállalások olcsóbbá te­szik a termelést, meggyorsítják a munkafolyamatot. Azonban nincsenek eléggé tudatosítva. Nem minden dol­gozó van azzal tisztában, hogy a ver­seny nemcsak a termelési százalék fel­emelésében merül ki. Az üzemben a szakszervezet feladata, hogy elterjesz- sze eaeket a-kezdeményezéseket és fel­világosítsa a dolgozókat, hogy a ver­senyhez tartozik a takarékosság, a munkamódszerátadás. Igen helyesen vetődött fel a termelési értekezleten, hogy, ki kell terjeszteni a versenyt, hogy az olvasztár az előírt adagot rakja a kemencébe. A formázok vállal­ják, hogy a homokfogyasztási naplót rendesen.kezelik és kiértékelik a ho­mokkal való gazdálkodást. A kemence­állás ideje alatt az öntvénytisztítók tökéletesen kitakarítják az öntvénye­ket. Kiterjeszthetné az öntöde szak- szervezeti bizottsága a versenyt az ad­minisztratív dolgozókra is, akik a kon­gresszusi héten rosszul értékelték ki a munkaversényt. A két öntödében mind­össze két munkamódszerátadó van. Ha a versenyt a munkamódszerát­adásra is kiterjesztenék, megjavulna a dolgozók szakképzettsége is. Különös gonddal szélesíthetné ki a versenyt a szakszervezet a homok­ellátásnál. 5—10 perc, sokszor még több idő kiesik a várakozásnál a mun­kaidőből. Hasznosítani kell yz olyan javaslatokat, mint Fájd elvtársé, aki 3 százalékos homokmegtakarítást Vál­lalt és a homokmegtakarítást verseny­mozgalommá keil tenni. Megoldást le­het találni arra is, hogy a homokké­szítők időben kivigyék a homokot és minden öntő már előző nap rendelje meg a másnapra szükséges homok­mennyiséget. Ez nemcsak a homokké­szítők versenyét fejlesztené, hanem ser­kentően hatna a csoportvezetők és programm-iroda munkájára is, akik­nek* már jóval előre tudatosítani kel­lene a dologozókkal a következő mun­kájukat. A homoktakarékossági ver­senyben igen sok, ma még veszendőbe menő homokot lehetne felhasználni. Munkaversenyvállalásukba vehetnék a népnevelők azt is, hogy személyesen és hosszabb ideig foglalkoznak a hi­ányzókkal. Elmondanák, hogy egy em­ber hiányzása, több dolgozó munkaki­esését jelenti és igyekeznének a nagy­fokú igazolatlan mulasztást lecsökken­teni Ez azért is helyes volna, mert az öntödében ma még igen gyakran, sőt meggondolatlanul osztogatják á pénzbüntetést, ami egválta án nem helyettesítheti a jó nevelést, az új dol­gozók felvilágosítását. Az acélöntődéi munkaverseny súlypontjainak ilyen formájú megvál­toztatása és a sablonos versenyválla- lásókról a legfontosabb feladatok meg­valósítására való mozgósítás emelné a muhkaverseny minőségi színvonalát. Ehhez fokozottabban szükséges hasz­nálni a dícsérö-táblát és a szégyentáb­lát. Feladat, hogy a népnevelők és a bizalmiak megvilágítsák a dolgozók előtt, hol akadozik, hol drága a ter­melés, hová kell összpontosítani a ver­senyt. Ä vasöntödében ugyanezeket a feladatokat valósíthatnák meg, azon­ban még azt sem mondhatják el, hogy az áprilisi versenyből kiveszik a ré­szüket. A vasöntödében nem tettek ver­senyvállalást, sőt, a versenyt csak a kongresszus idejére, valamiféle kirakat nak gondolták. A vasöntödéi vezetők már régen versenyt hirdethettek volna a formaszárító kemence ajtajának meg­javítására, amely lehetővé tenné, hogy nappal is dolgozzanak a kemencénél és ez alaposan csökkentené a selejtet. A acélárugyári öntödék példája azt mutatja, hogy a vezetőknek a versenyt irányítaniuk kell. A dolgozók kezdemé­nyezését oda összpontosítani, ahol a leg­nagyobb feladatok vannak. A munka- versenyt az öntödékben — de megyénk többi üzemeiben is — ne önmagáért folytassák, hanem a versenyt kitűzött célok eléréséért folytassák, amelyek­ben első helyet foglaljon el a szűk ke­resztmetszet kiküszöbölése, a nehézsé­gek megoldása. (Balogh) CSIPKESBANYA LEVELE A MEDENCE BÁNYAÜZEMEIHEZ A kongresszusi versenyben me­gyénk bányaüzemei szorosan egymás mögé jelzárkózva harcoltak az elsőbbségért. Az egészséges verseny­szellem kialakulása következtében szinte naponta változott az első hely. Mi, Csipkés-bányaüzem dolgozói, egy­séges akarattal harcoltunk a megye- bizottság zászlajáért és így is csak 1—2 százalékkal tudtuk megelőzni a többi üzemeket. Most, hogy a kongresszusi verseny befejeződött és a kongresszuson Rákosi elvtárs elmondotta, hogy az ötéves tervben 200 százalékkal nő a gyáripa­runk termelése, benne a nehézipar csaknem megnégyszereződik, mi Csip­kés-bányaüzem dolgozói megláttuk az előttünk álló feladatokat, munkaverse­nyünket tovább fokozzuk. Tudjuk, hogy ezen célok elérésére több szénre van szüksége az országnak. A kongresszusi verseny befejezése után újabb felada­tokat szabtunk meg magunk részére, és egyben a verseny további folytatá­sára hívtuk föl megyénk bányaüzemei­nek dolgozóit. Már az üzemünkben mindenkinek föltűnik, hogy megválto­zott a munkaverseny formája. Nem úgy van, mint a kongresszusi verseny ideje alatt, amikor egy-két százalékos többtermelésen múlott az üzemek első helyezése. Mi, Csipkés-bányaüzem dolgozói, áp­rilis 4-re tett felajánlásunk javarészét már teljesítettük. Az igazolatlan mű­szak-mulasztásokat fölszámoltuk. A melegcsákány-mozgalmat üzemünkben 100 százalékig bevezettük. Üzemünk­ben egy újabb ciklusos módszerrel dolgozó csapatot alakítottunk. A 3-as sikló szénmezejében három brigádot alakítottunk Versenyszerződésben dol­gozók számát 36 százalékkal növel­tük. A munkamódszerátadás következ­tében március l-től termelésünket 28 százalékkal növeltük. Üzemünkben a jó népnevelő munka után minden dol­gozó fölismerte a több széntermelés­nek fontosságát és az üzemünk min­den dolgozója egységesen harcol to­vább, hogy Rákosi elvtárs szavait valóra. váltsuk. De mi van veletek József-lejt'ős, Szo- rospatak, Kazár, Margit-táró és a többi bányaüzemek, akik nagyon jó verseny­társak voltatok a kongresszusi ver­senyben? Ma semmit sem lehet hal­lani rólatok Vagy amit haltunk, az egyáltalán nem biztató az egészséges munkaverseny továbbfolytatása szem­pontjából. Azt olvastuk a Szabad Nógrádból, hogy a Zagyvái Szénbá­nyák összdolgozóinak csupán 15 száza­léka áll versenyben. Arra kérünk ben­neteket, hogy állítsátok helyre a szo­cialista munkaversenyt és harcoljatok vetünk tovább, kövessetek minket, hogy Pártunk Kongressszusának hatá­rozatait valóra tudjuk váltani. László József kondás, Polácsek János, munkamódszerátadök, Csipkés-bánya dolgozói. Felhívás a Zagyvái Szénbányák dolgozóihoz! K edves bányász etvtársakt A Salgótarjáni Erőmű dolgozói nevében fordulok hozzátok, hogy a mi­minisztertanács energiatakarékossági intézkedéseinek végrehajtásában segít­ségünkre legyetek. , , Méltán kérdezitek, hogy hogyan? Mint tudjátok, a vízválasztói szenoszia- lyozó a zagyvakörnyéki szénbányák termelésének feldolgozására készült, illetve a salgótarjáni üzemek szénszükségletének biztosítását van hivatva ellátni. Az előzetes számítások szerint a Zagyvái Szénbányák el tudták látni ezeket az üzemeket a kellő mennyiségű és minőségű szénnél. Ez meg is felen a gyaeor- latnak mostanáig, különösen a versenyperiódusok alatt, egeszen a kongresz- szusi hétig. Utána bizonyos visszaesés mutatkozik annyira, hogy március hónapban már nem tudjátok igényünket kielégíteni, és más bányáktól kell a szükségletünket fedezni, amit egy másik termelő üzemtől kellett az anyag- gazdálkodásnak elvonni. Hogy az Erőmű az előirányzott feszített tervét telje­síteni tudja, ahhoz nagyobb mennyiségű szénre van szüksége. Ehhez számív­juk még azt is, hogy a szén minősége fokozatosan csökken. Az Erőmű dolgozói tudják, hogy a zagyvái szénbányákból már csak ala- csony kalóriújú szenet tudnak termelni és azért mindent elkövetnek hogy ez a szenet újítások bevezetésével gazdaságosan fel tudják használni, hogy nép­gazdaságunk által előírt szénmegtakarítást meg tudjuk valósítani. Ezt a felada­tot csak a ti jó munkátokon keresztül tudjuk végrehajtani, mert ha a szén minősége megjavul, akkor sokkal kevesebb szenet kell felhasználni I kWő elő­állítására, és ezáltal nemcsak Erőmüvünk önköltségét javítjuk meg, hanem más fontos üzemek részére is több szenet tudtok adni. Hallottuk Pártunk II. Kongresszusán szeretett Rákost elvlórsunk beszá­molóját feladataink nagyságáról. Gerö elvtárs részletesen elmondotta, hogy hogyan kívánjuk a szocializmus építését meggyorsítani és ezáltal a béke­tábort erősíteni. Ránk, salgótarjáni dolgozókra Is nagy feladatok várnak. Ezeknek a fel­adatoknak pontos elvégzésére Pártunk számít, mint mindig számított a salgó­tarjáni dolgozók hűségére. Azért kérünk benneteket, hogy ti több és minőségileg jobb termeléssel, mi vedig a szén jobb kihasználásával és a szénfelhasználás mennyiségének csök­kentésével járulunk hozzá a ránk háruló feladatok pontos elvégzéséhez. Előre az ötéves terv sikeréért! Varsányi János műszaki vezető. A Barátsági Hónap alatt fokozottabban ismertettem szórjetunióbeli tapaszta la taima t ÍVJ agy boldogságot és örömet érez- ' * tern, amikor megkaptam az ér­tesítést, hogy én is részt fogok venni a 200 tagú paras zt küldött ség szovjet­unióbeli tanulmányútján. Sokat olvastam a Szovjetunióról, an­nak szocialista mezőgazdaságáról, az ott elért hatalmas eredményekről, a fejtett ipartelepekről, természeti alapon fejlődő tudományokról és amiről leg­szívesebben emlékezem meg, magáról a szovjet emberről. Jó érzés visszaem­lékezni arra, amikor vonalunk befutott az ivanovói állomásra. A szovjet em­berek ünnepélyesen vártak bennünket. A komszomolisták zenekara indulókat játszott, a kis pionírok éljeneztek ben­nünket, a szovjet emberek örömmel üd­vözölték delegációnkat. Megöleltek, megcsókoltak, mindannyiunkat virág­gal halmoztak el. Ezen a tanulmányúton győződtem meg arról, kogy a szovjet ember mi­lyen hatalmas és erős tud lenni. Gorkij városában láttam a hatalmas Molötov gépgyárat, ahol a teherautók két és félperc leforgása alatt, a Popejda- autók pedig egy és féiperc alatt futnak le a futószalagról. Láttam a kosztro­mai körzetben, a karajevói szov­Lelkesen készülnek a kultúrcsoportok a Barátsági Hónap befejezésére Április 4 én véget ér a Magyar Szov­jet Barátsági Hónap, amely hónap aiiatt megyénk dolgozói még jobban kinyilvánították szeretetüket a Szov­jetunió és népe iránt. Ebben a hónap­ban bizonyították megyénk dolgozói, hogy törhetetlen hűséggel állnak a Szovjetunió mellett. A Barátsági Hó­nap keretében rendezett ünnepi mű­sorokon, filmelőadáselkon a dolgo­zók ezrei vettek részt, tanultak a szovjet emberektől dolgozni és har­colni. A még hátralévő időt is méltón akarják megünnepelni. Salgótarjánban március 30-án ün­nepi díszelőadás keretében mutatják' be Azsájev: „Távol Moszkvától.” című filmet. Április 4-én a megye összes MSZT-szervezeténél a Barátsági Hó­nap befejező előadásai lesznek, amelyre lelkesen készülnek az MSZT kuiitúr- csoportj.ai és megyénk dolgozói. A Matroszov-brigád versenyét a nyilvánosság viszi előbbre A TŰZHELYGYÁR 2. számú tisztitómühelyét a munka harcos zaja tölti be. A súrlódobok egyhangú, nyo­masztó zöreje, a csiszoló korongok éles süvitése közben sűrű, vörös szikrasávok csapódnak a földre. Ez a szűk kisv műhely az, amelyet olyan sokat emlegetnek a hang­szórók. Itt dolgozik az ifjúmunkásokból álló Matroszov- brigád. A kongresszusi munkaverseny alkalmával a gyár leg­ismertebb brigádjává lett. Különösen a Kongresszusi Hé* ten értek el kiváló eredményeket. Ez alkalommal 271 szá­zalékos átlagtermelést értek el. A kongresszusi verseny befejezése után a brigád két tagját, Bakos János brigád- vezetőt és László Jenőt a legnagyobb kitüntetés érte. Tag­jelöltek lettek. Ekko’ elhatározták, hogy termelésüket to­vábbra is megtartják, sőt fokozzák. Vállalták, hogy a csiszoló korongot a használhatóság legvégső fokáig kop­tatják. A brigád tagjai újabb lendülettel fogtak munká­hoz. A kongresszusi verseny sok jó tapasztalatot adott további munkájukhoz. A nagyobb munkadarabokat, mint például a kocsipuskát, úgy munkálják meg, hogy a csi­szológépükre egy szabályozható vasrudat szereltek. En­nek segítségével szorítják a koronghoz a munkadarabot. A kisebb munkadarabokat pedig — mint a szelepházak — egy fahosszabbító rúd segítségével köszörülik. így az átmelegedett anyagokat is megállás nélkül tudják meg­munkálni. A brigád tagjai most ezeket a tapasztalatokat adiák át n fiatalabb, tapasztalatlanabb munkatársuknak. A fiatal, védőszemüveges Juhász Ferenc mosolygós arccal, de kemény elhatározottsággal hajlik az első csi­szolókorong fölé, s gyorsan szaporodik előtte a megmun­kált anyagcsomó. Mellette Gajdár Alfonz, azután László Jenő dolgozik ügyes mozdulatokkal. MUNKÁJUKAT a reggeli időt jelző duda hangja sza­kítja meg. A fiatal munkások védőszemüvegüket a homlo­kukra tolják, a gépeket megállítják, azután a kályha mellé tömörülnek hogy reggelijüket elfogyasszák. Most, hogy Bakos János, a brigád vezetője szabad­ságon van, László Jenőre maradt a brigád ügyeinek in­tézése. — Megígértük — mondja László Jenő, a fiatal bri­gádvezetőhelyettes —. hogy a kongresszusi eredményeket továbbra is tartjuk. De úgy látom, hogy az anyagellátás terén hibák vannak és ebből sokszor munkaidőkiesés származik. En úgy gondoltam, hogy a lágyítóüzem dolgo­zóinak fölhívjuk erre a figyelmét. Levelet küldtünk nekik. A fiatal munkások várakozóan tekintenek László Jenő felé, aki egy fehér papírlapról olvasni kezdi a lá­gyító üzem dolgozóinak szánt sorokat: „Mi, a Matroszov- brigád tagjai, megfogadtuk, hogy a kongresszusi verseny­ben elért eredményeinket továbbra is tartjuk. Ehhez szük­séges, hogy a lágyítóüzem dolgozói biztosítsák szá­munkra az anyagot. Most, hogy a kongresszusi verseny befejeződött, érezzük, hogy anyagellátásunk nem olyan, mint a kon­gresszusi versenyben volt. így a termelésünk is vissza­esett. Ezért írjuk ezt a párt sort: mi lesz hát az anyag­ellátásunkkal?” A fiatal arcokon mosoly jelenik meg, helyeslőén bó­lintanak: — Reméljük — mondja László elvtárs ezekwtán megjavul az anyagellátásunk. — De már indul is kifelé a szűk kis műhelyből, hogy a harcos brigádlevél elkerül­jön rendeltetési helyére. A MATROSZOV-BRIGÁD tagjai versenyben állnak az öntödei Béke-brigáddal. Erős elhatározásuk, hogy be­hozzák lemaradásukat, mert méltóan akarják ünnepelni hazánk felszabadulásának ünnepét. — A brigád tagjai — mint ahogy ezt Nagy István ifjúmunkás brigádtae mondja — irányt vettek arra, hogy a műhely brigádon kívüli ifjúmunkás dolgozóit is arra a termelési szintre emeljék, amit a brigád tagjai elérnek. — ügy gondoljuk, ez a szűk keresztmetszete műhe­lyünknek — mondja Nagy István. — Sokat jelent szá­munkra az, hogp biztosítva van a verseny nyilvánossága. Eredményeinket Szőllősi Irén értékeli ki és rendszeresen feljegyzi a versenytáblára. Reggelenként pedig Bozó Pál elömunkás olvassa föl az eredményeinket. Ilyenkor Pali bácsi a rosszabb eredményekhez hozzá szokta fűzni rövid mondanivalóját, s ha a munka szervezésében van hiba, azt mindjárt ki is javítjuk. A tisztítóműhely ifjú dolgo­zói a versenytábla előtt szokták megbeszélni a hiányos­ságokat. A versenytáblán fe'tűntetett eredmények sok mindent elárulnak. Elárulják azt is ha a szervezésnél van a hiba, elárulják az anyagellátás terén mutatkozó hiányosságokat, de megmutatják azt is. ha a munkafe­gyelem körül vannak hibán. A BRIGÁD TAGJAI elhatározták, hogy megszüntetik a termelésnél fennálló ingadozásokat és megvalósítják a szocialista termelés törvényét. hogy ma többet termelünk, mint tegnap, s holnap többef te-metünk, mint ma. Es várják a lágyítóüzem válaszát.. .1 — Orosz — hozban a híres kosztromai tehene­ket, amelyek között van olyan is, amely 66 liter tejet ad naponta. Voltam a Tyimírjázev-koihozban ahol láttam, hogyan győzedelmeskedik a nagyüzemi gazdálkodás■ a mi apró nagrágszij- parcellákon való gazdálkodásunk felett. Láttam a gépek munkájának eredmé­nyét. Nagy búzatáblákon holdanként 20—22 mázsa búzát termelnek, burgo­nyából 240 mázsát holdanként. Arany­sárga lenjük szép termést ígér. Meg kell említenem az agrártudományt, amely mind támogatja a kolhozparasz­tokat. A nagy gazdasági eredményeik mellett a kultúr vonalon is hatalmas eredményeik vannak. A kolhozban bol­dog, örömteli élet folyik. A Szovjet­unióban boldogok az emberek, mert Ők már felépítették a szocializmust, és új társadalmi rendszer épült fel. A Szovjetunióban látottakat és ta­pasztaltakat, hazaérve igyekeztem át­adni a mi dolgozó parasztságunknak. Ennek tudható be, hogy községünkben a múlt év augusztus 28-án megalakult a tszcs 15 családdal, ami a tél folya­mán a felvilágosító munka eredménye­ként 29 családra szaporodott. Paraszt­ságunk megértette a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit, megértették, hogy ke­vesebb, könnyebb munkával, tervsze­rűbb időbeosztással több jövedelemre számíthatnak. Már megértik azt is, hogy a gép milyen nagy segítségükre van, mennyivel könnyebb az életük a szovjet kolhozparasztoknak, amikor a traktorok szántanak, vetnek, a kombáj­nok aratnak, a burgonyaszed’ák es napraforgó kombájnok, fűkaszáló gé­pek segítik munkájukat. Községünkben a tanácsok megvá­lasztása alkalmával tanácselnök leltem és így megint módomban volt, hogy a Szovjetunióban látottakat parasztjaink között gyümölcsöztessem. A parasztság felé meggyőző és felvilágosító munkát végeztem, különösen most a Szovjet- Magyar Barátsági Hónap alatt. A szovjet nép a békét építi, amik a hatalmas öntözőmüvekben, csatornák építésében is kifejezésre jutnak. Ok tudják, hogy megvédik a békét, mert a forradalomban edzett Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs vezeti őket. LANSZKI PÁL Alsópetény. A Magyar-Szovjet Társaság salgó. tarjáni szervezete Moszkvából érkezett képsorozatból „Ismerd meg a Szovjet­uniót“ címmel kiállítást rendezett, a tanulóotthon kultúrtermében (volt Ka-, tolikus Körben). A kiá: itás megtekint­hető vasárnap és ünnepnap, valamint szombaton egész nap a többi napo­kon délelőtt 10-től. délután 4 ig. A ki­állítást a város dolgozói, diákjai lá­togatják, ahol a kiállított képekből még jobban megismerik a Szovjetunió szépségeit, fejlett technikáját. A kiállí­tás előreláthatólag április 4 ig tart. nélkülözhetetlen az agitáció* .munkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom