Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-24 / 13. szám

4 SZABAD NÓGRAD 1951 március 24. NAGYOBB ÉBERSÉGET A KÖZELLÁTÁS TERÜLETÉN Az élesedő nemzetközi helyzet és ebben a béketábor hatalmasan meg­nőtt ereje, az ellenségből minden vonalon még dühödtebb támadást vált ki. Minden esetben megkeresi azt a területet, ahol legérzékenyeb­ben tudja akadályozni rohamos fej­lődésünket. Gerő elvtárs Pártunk II. kongresszusán mondott beszédében rámutatott arra, hogy: .. a szükség­letet meghaladó vásárlásokban, ame­lyek az elmúlt évben időről-időre je­lentkeztek az ország egyes területein, az ellenség kezét kell keresnünk. Az ellenség, amelyre számos területen súlyos csapásokat mértünk, rávetette magát a közellálás területére. Ily- módon a közellálás kérdése az osz­tályharc egyik leglontosabb terüle­tévé vált.“ Különösen Salgótarján városában lehet észlelni az ellenség ilyenirányú támadását. A spekulánsok, a jobbol­dali szocdemek, a klerikális reakció, a kulákok, mint a veszett hiénák lepték el közellátásunkat. Szervezik a sorbanállásokat, fölvásárolják a dol­gozó nép elől az élelmiszereket, ami­vel feketéznek, üzérkedést folytat­nak. A dolgozó nép szilárd egysé­gére, a Párt iránti törhetetlen biza­lomra van szükség ahhoz, hogy ezen a területen rend legyen. A dolgo­zóknak, de különösen az asszonyok­nak még nagyobb éberséggel kell a közellátás területén szétfekinteniök, észrevételeiket minden esetben kö­zölni a Párttal. Legyenek a dolgozók ellenőrei a közellátásnak, mert ha mi, dolgozók, valamennyien ellenőrzés alá vonjuk a közellátási, az ellenséget még gyorsabban fel tudjuk számolni. Ezt mutatja az is, hogy a dolgozók jogos panaszt tet­tek a Salgótarjáni Kiskereskedelmi V. 18. számú árudájának vezetője el­len. ahol kiderült, hogy az üzlet­vezető a nép ellensége, aki már több- ízben meglopta az árudát és ezen ke­resztül meglopta a dolgozó népet. A nép rendőrsége felelősségre vonta Tórák Sándor üzletvezetőt, akt már hosszabb idő óta a dolgozók ré szére kiutalt árukészletet ellopta a vásárlóktól és azt spekulációs úton a saját maga részére értékesítette. Tetlenérték, amikor a 18. .számú áru­dából, amelynek vezetője volt, 1 kg szemeskávét lopott el, 209.60 forint értékben. A hatóság vizsgá­latot indított további áruk felku­tatására és megtaláltak nála ugyancsak az üzletből ellopott 4 kg rizsát, több üveg konzervált lekvárt, 8 db „Kékvörös’“ szappant és nagyobb mennyiségű cipőtalpat, amely áruk lakása különböző ré­szében voltak eidejtve. Tórák Sándor a nép ellensége. Meg­károsította a dolgozókat. Nemcsak ezeket az árukat rejtette el, hanem az üzletében 50 darab kenyeret hal­mozott fel és azt nem adta ki a vásárlóközönségnek. A kenyeret az zal a céllal tartotta vissza, hogy azok részére adja ki, akik neki ezért a megszabott áron felül fizetnek. Az általa vezetett üzletben állandó volt a sorbanállás. A dolgozók jogosan követelték az áru becsületes elosztását, amire ő a vásárlókat goromba szavakkal eluta­sította. előre megfontolva elégedet­lenséget szított. Tórák Sándor a Kiskereskedelmi V 18. számú árudájának vezetője szoros kapcsolatot tartott fenn Zelenik Pál magánkereskedővel, akihez a vállalat áruját áíhordta értékesítésre, így került Zelenikhez nagyobb mennyiségű nyers szemeskávé. és egyéb más árucikk. Az áruk mellett megtaláltak Zelenik keres­kedőnél 70 kg kenyeret, amely felaprózva, szárított minőségben. zsákban volt elrejtve. Tórák és Zelinek összejátszva, a dolgozó nép szája elől vonták el az élelmiszert. Tudatosan segítették a háborúra törekvő amerikai imperia­listáknak 'azt a szándékát, hogy az országon belül élelmezési zűrzavart ! idézzenek elő. Tórák Sándorban az ellenség megtalálta támaszpontját. A; múltban, mint magánkereskedő állan- j dóan spekulált és így csapta be a j vásárlóközönséget. Most befurakodott a szocialista kereskedelembe és itt* végzett aljas, romboló munkát. A Kiskereskedelmi Vállalat veze­tőségének, pártszervezetének és vál­lalatvezetőjének nagyobb gonddal kell felfigyelni arra. amit Gerő elv­társ mondott Pártunk II. kongresszu­sán: „A közellátás kérdése harci kérdés, az élesedő osztályharc kér- aése ■. a kizsákmányoló osztály, ál­talában népünk ellenségei, miután a legtöbb más területeken vereséget szenvedtek, a közellátást szemelték ki. mint a népi demokrácia ellen irányuló aknamunkájuk egyik legton- tosabb harci terepét.” Ebben a harc­ban a Kiskereskedelmi Vállalatnak meg kell állni a helyét. Ezt azonban csak úgy tudja elérni, ha a pártszer­vezet nagyobb gondot fordít a vál­lalatnál dolgozók politikai nevelé­sére, öntudatuk kifejlesztésére. Fel­színre hozza a dolgozókban lévő rej­tett tartalékokat. Bátran támaszkodik a dolgozókra. Merészen előlépteti a munkás'kádereket, ebben a munkában a vállalat pártszervezetének és a vállalat vezetőségének szoros egység­ben kell dolgoznia. Bírálják bátran a meglévő hiányosságokat, a bírálat­hoz adjanak teret a vállalatnál dol­gozók széles rétegeinek, amely máris biztosíték lesz arra. hogy a fennálló nehézségeket könnyebben küzdjék le. A másik fontos tényező az, hogy a Kiskereskedelmi V. vezetősége még nagyobb bizalommal forduljon a vá­rosi pártbizottsághoz. Kérjen a munkájához több segítséget. Ugyanakkor forduljon segítségért a város dolgozóinak széles rétegeihez, kérjen tanácsot a problémák megol­dásához, biztosítsa a dolgozók véle­ménynyilvánítását. Ha a Kiskereskedelmi V. ezeket a kérdéseket következetesen végre­hajtja, akkor bátran szembenézhet az előtte álló feladatok megoldásával és azokat az eredményeket, amelyeket már eddigi munkájával elért, még to­vább fogja bővíteni és a Torjákok- hoz hasonlóknak nem lesz lehetősé­gük a szocializmust építő dolgozókat megkárosítani. Az állattenyésztési terv teljesítéséért A minisztertanács takarmány és állattenyésztés fejlesztéséről szóló ha­tározata kimondja, hogy az iparunk nyersanyaggal való ellátása, dolgozó népünk életszínvonalának emelése, népgazdaságunk * erősítése érdekében állatállományunk létszámát olyan mér­tékben kell emelni, hogy 1952. év végére 2.8 katasztrális hold szántóföldre jusson egy szá­mos állat. SzarvasmarhaáHomá- , nyunkat 1951-ben 170.000-rel, 1952-ben pedig 200.000-rel kell emelni. A tehénállományt 1951- ben 113.000, 1952-ben további 118.000 darabbal kell emelni. A szarvasmarhatenyésztésben minden 100 tehén után országos átlag­ban 1951-ben 69, 1952-ben 70 borjút kett fölnevelni az egyénileg dolgozó állattartó gazdáknak. Amint látjuk ez a terv a teremtő béke megvédését is szolgálja. Ennek megvalósítása min­den dolgozónak hazafias kötelessége. A megyei és járási tanácsok annak ellenére, hogy elkészítették az ezzel kapcsolatos tervet, még nem beszélték át a megye valamennyi állattartó dol­gozó parasztjával. A járási tanácsok nem ellenőrizték azt, hogy a helyi ta­nácsokig lekerült terv felbontásra ke­rült-e egészen az istál'ókig. A helyi tanácsok elnökei, titkárai, mindent fontosabbnak tartanak, mint az állat- tenyésztési terv felbontását. Sok mun kára hivatkoznak. Halogatják a nagy­jelentőségű terv felbontását. Hegy ez így van azt legjobban bizonyítja, hogy a megyei tanácshoz mindössze 16 község tanácsa jelentette, hogy a tervet istállókig fe'bontotta és az állat­tartó gazdákkal ismertette. A balassagyarmati járásban pél­dául az érsekvadkerti tanács állat- tenyésztési felelőst állított be. Ezenkívü' utcafe'elősöket, akik föltérképezték kinek milyen állata van és így ismertették az á'lat- tenyésztési terv fontosságát és jö­vedelmezőségét. Ugyanígy végez­ték a munkát Ipc'yvece, Szügy, Csitár. Terény, Becske, Bércéi, Szanda, Hont, Mohora, Nógrád- marcal, lliny, Ba'assagyarmat, Ipolyszög, Órhalom, a salgótar­jáni járásban Zjbar és Zagyva­róna. Tehát ez a kis eredmény is azt mu­tatja, ahc-1 betartják a fegyelmet, ahoi látják a terv jelentőségét, ott a terv felbontás megtörtént és már annak megvalósításán dolgozik a tanács és az állattartó dolgozó parasztság. A hely1 tanácsoknak föl kel! szá­molni a 'ábrakapott nemtörődöm rget. a hanyag fele'őtlen munkát. A rét­sági járási tanács is azon siránkozik, hogy azért nem megy a terv felbon­tása, mert az állattenyésztési felelősök iskolán vannak és így nem tud kellő ellenőrzést folytatni eztrányhan. Az ellenőrzést és a községi tanácsok ré­széről be nem küldött jóváhagyás kö­vetkeztében a járási tanács nem tudja, hogyan áll a rétsági járás a tervfel- bontással. A járási tanácselnökök és titkárok reszorifeladatnak tekintik a munka vitelét. Nem bízzák meg ezek­nek a feladatoknak a megoldásával a többi osztályok dolgozóit. Az osztályok dolgozói, amikor a tavaszi munkák vitelét, a be­gyűjtés kérdését kiviszik a köz­ségekbe, munkájukkal kössék össze az állattenyésztési terv fel­bontásának, ismertetésének kér­dését. A rétsági járásnak minden előfeltétele megvan arra, hogy az állattenyésztési és takarmánytermesztési tervet, — mivel a legelők és rétek tisztítását 70 százalékban már befejezték —, végre- j hajtsák. A községi és helyi tanácsok vál- j toztassák eredményekké az eddigi j súlyos mulasztásokat és legyenek tu- j dalában annak, hogy az ál'.attenyész- j tési és t afca r m ártytermeszlés fejleszté­séről szóló határozat sikeres megvaló­sítása nélkül nem tudunk nyersanyagot biztosítani fejlődő iparunk számára. Nem tudunk több, jobb és olcsóbb láb­belit és különböző ipari cikkeket b’ztosítani a Aolgozók millióinak. A he­lyi tanácsok kérjenek segítséget a helyi pártszervezetektől vonják be a DEFOSZ-t, a DISZ t és a tömegszer­vezeteket a terv ismertetésére és fel­bontása érdekében. A lemaradt, hátul kullogó helyi tanácsok vegyenek pél­dát az é'.enjáró községek dolgozóból, tanácsaitól. (Szabó Sándor) MEGBECSÜLT HIVATÁS... M cgyink minden dolgozóját és a tanulni vágyó fiatalokat egy­aránt őszinte örömmel tölti el az a hír, hogy Balassagyarmaton az ősszel megnyílik a tanítóképző intézet. Általános iskoláinkban most folyik a tanulók középiskolákba való jelent­kezése. Érdeklődnek a szülők és ér­deklődik tanulóifjúságunk is. A tanító­pálya szépségei, az, hogy mind több embert neveljenek a szocialista élet számá'a, mind több fiatal figyelmét irányítsák a tanítóképzők felé. Eddig az volt a helyzet, hogy megyénk fia­taljai' csak más megyékben lévő ta­nítóképzőkben tudtak tanulni. Szep­tembertől kezdve megyénkben 90 ta­nulóval megindul a tanítóképző. Különösen fontos ez azért, mert a szocializmus építésében egyre több új pedagógusra van szükség. Rákosi elvtárs mondotta: „Az ötéves terv fo­lyamán 12.000 új pedagógust vár az egyre szaporodó iskolák sora." Uj szo­cialista társadalom megbecsüli a taní­tót. akire legféltettebb kincsét, a gyer­mekét bízza Ötéves tevünkben közel 350 millió forintot fordítunk iskolák és nevelői lakások építésére. Az el­múlt évben több pedagógust tüntettek ki a Magyar Népköztársaság Érdem­rendjével és több mint egymillió fo­rintot fordítottak a jó munkát végzők megjutatmazására. Rendezték a fize­tésünket és a szocialista társadalom megbecsült szakmunkásai lettünk. Szép is a tanító hivatása. Kropacsevn szovjet tanítónő ezt a hivatást a leg- romantikusabb hivatásnak mondja. Lehetővé teszi, hogy a jelenben a jö­vőt lássuk. A jövőt elképzelni nem­csak annyit jelent, mint szép városok­ról, pompás gépekről álmodni, hanem mindenekelőtt emberekre gondolni, hogy ezeket az embereket a jövő alko­tóivá kell tenni. A tanító az ifjúsággal foglalkozik és talán ezért magát is mindig fia­talnak érzi Ezért mondotta egyik nyugdíjas kartársunk, hogy ha még- egyszer kezdhetné, akkor is ezt a pá­lyát választaná. A haja ugyan az évek során megszürkült, de szívében min­dig fiatat maradt. A jövő nevelőit sokoldalúan képezik. Az elméleti tu­dományok elsa/áitítása mellett míívc~z? jellegű ismereteket is tanulnak. (Rajz, ének, zene, testnevelés.) A tanítóképző négy osztályos. A négy osztály elvégzése után a nö­vendékek egy évre gyakorló tanítóként kapnak beosztást. A gyakorlóév le­teltével végleges tanítóképesítö vizs­gát tesznek, amelynek alapján kapják meg a tanítói oklevelet. Azok az ok­leveles tanítók, akik tovább akarják magukat képezni, tanulmányaikat foly­tathatják a főiskolákon és az egyete­meken. A balassagyarmati tanítóképző várja a lányokat és fiúkat, de várják a leendő nevelőket a tanulnivágyó gyer­mekek százezrei is. Nem lehet nagyobb tisztesség, mint a dolgozó nép fiait nevelni. Szülők, adjátok gyermekeite­ket erre a szép pályára! BORSOS GÁBOR nevelő Salgótarján AKIK NEM AKARJÁK, HOGY BÉKE LEGYEN A FÖLDÖN A Béke Világtanács határozatainak végrehajtása érdekében a világ dol­gozói megmozdultak, hogg elítéljék az egész világ békéjét veszélyeztető kor­mányok háborús terveit. Ausztriában, Norvégiában, Hollandiában, Török­országban és Franciaországban már folynak az aláírásgyűjtések. A mi dolgozó népünk munkahelyén a ma­gasabb terméseredmények elérésével és április 8-án a békeív aláírásával fog­ják ismét bebizonyítani harcos kiállá­sukat a béke megvédése érdekében. Az ellenség látja dolgozó népünk megbonthatatlan egységét és mint a Katolikus Papok Országos Békebizott­ságának ülésén Beresztóci Miklós esz tergomi kanonok rámutatott: a papi békemozgalomnak küzdeni kell a pap­ság körében megbúvó reakció ellen is. Azok ellen, akik a béke nagy gondolatát elgáncsolni törekszenek. Ezt akarja tenni Nógrádmegyer köz­ségben Bazsó Vendel plébános is, aki az egyház palástja mögé rejtőzve, a dolgozó nép ellen indított támadást. Az elmúlt héten a község lakossága a béke megvédése érdekében kultúr­műsort tartott. Bazsó Vendel plébános a község lakossága által megszokott időponttól eltérően, ugyanarra az időre nagy litániát tartott abból a cél­ból, hogy a templombajárókat meg­akadályozza abban, hogy kivegyék ré­szüket a béke megvédése érdekében lefolyt ünnepségből. A szokástól el­térően, más községből hívott meg pré­dikátort. Bazsó Vendel plébános, aki a kulá- kokkal tart szoros kapcsolatot, a kulá- kokon kívül bevonta a toborzási mun­kába Besze József volt ferencrendi ba­rátot és ennek apját, Besze Imrét, aki a plébánosnak régi meghitt barátja. Nyilvánvaló Bazsó Vendel ellensé­ges magatartása, hiszen a már lezaj­lott békeívek aláírásánál is az alá­írásgyűjtőket azzal utasította el, hogy az ö nevével nem lehet propagandát csinálni. „Amerika Hangját" a volt malomtulajdonossal és a kulákokkal hallgatja és ezekkel együtt akarja megakadályozni a tszcs kifejlődését. Az ilyen magatartás a béke ehen irányul, mert azok a papok, akik valóban a béke hívei, a néphez hűen harcolnak a háború ellen. Erre jó példának hozhatjuk fel Domin plébá­nost Kazár községből, aki a szószék­ről és minden területen a bekéért har­col. Az ilyen papokat szereti a dolgozó nép, megbecsüli az állam. Az olyano­kat, akik a béke ellen törnek, elítéli dolgozó népünk. Imperialista mesterkedések és a dolgozók válasza A háború és a nyomor politikája el­len vívott nemzetközi harc betört a sú­lyos fasiszta bilincsek között vergődő Spanyolországba is. Barcelona lakossá­gának február 23-án, a közlekedési vi- teldíjak felemelése miatt megkezdett tiltakozó tüntetései általános sztrájkba mentek át. Március 12-én Barceloná­ban és a környező ipari városokban sztrájkba léptek a gyárak dolgozót és a szállítómunkások, az állami és ma­gánintézmények alkalmazottai, az áru­házak kiszolgáló személyzete, a kis­kereskedők. Az újságok sem jelentek meg. A sztrájkban több mint 300 ezer dolgozó vett részt. A tüntetők az In- ternacionálé éneklése közben vonultak végig Barcelona fűutcáján. A diákság szintén résztvett a tüntetéseken. Franco telekürtölte a világot, hogy „kiküszöbölte a kommunizmust Európa legnyugatibb részéből“’ és amikor az évtizedes elnyomatás után, az imperia­listák számára annyira biztosnak hitt Spanyolországban megmozdult a föld, a háborús uszítok megdöbbenve, sőt megijedve teszik fel a kérdést: „nem le- heínek-e ennek a sztrájknak radikális következményei Franco tábornok kor­mányzati rendszerére nézve?’’. A követ­kezmények már is mutatkoznak. Nem­csak Spanyolországban, hanem az egész világon nagy visszhangra találta sztrájk. Olaszországban a dolgozók szolidaritási tüntetéseket rendeztek, a Francia Kommunista Párt üdvözletét küldte a hős spanyol sztrájkolóknak. A „kiküszöböltnek” hitt kommunis­ták megmutatták erejüket Francónak és az imperialistáknak és nem hiába való a háborús uszítok félelme, reszke- tése... A négy nagyhatalom külügy­minisztereinek tanácskozásait előkészítő párisi küliigyminiszterhelyettesi érte­kezlet újabb bizonyítéka, hogy meny­nyire félnek az imperialisták a feszült nemzetközi helyzet békés megoldására irányuló konkrét szovjet javaslatoktól. Az amerikai küldött által vezetett an­gol és francia képviselők valamiféle vitatkozó parlamentté akarják tenni a tanácskozást és mereven elzárkóznak, hogy a legégetőbb problémát, Nyugat­Németország felfegyverzésének meg­akadályozását és az általános fegyver­kezés csökkentését napirendre tűzzék. Amig a tárgyalások folynak, a francia kormány egy újabb gyalázatos intéz­kedéssel fejezi ki azt az elhatározását, hogy minden eszközzel csökkenti a dolgozók elemi jogait. Olyan törvény- javaslatot szavaztatott meg, amely sze­rint a választások idején, az úgy ne­vezett „rokonlisták kapcsolása’“ ered­ményeként a többségi szavazatokat szerzett párt kapja meg az összes mandátumot. Tehát ha a jobboldali pár­tok rokonlistával indulnak és alig va­lamivel több szavazatot kapnak, mint a Kommunista Párt, akkor a kommu­nisták abban a választókerületben egyetlen mandátumot sem kapnak. Emögött a mesterkedés mögött világo­san felismerhető az amerikai imperia­listic parancsa. A francia dolgozók azonban harcol­nak jogaikért, harcolnak Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. Franciaországban általános népszavazás folyt Nyugat-Németország újraíelfegy- verzésének amerikai terve ellen. Az egyik francia hazafi, Georges Coréte a szavazólap megjegyzési rovatába a következőket írta: „Tizenhat hónapot töltöttem a mauthauseni haláltáborban és onnan, mint nyomorék és százszázalé­kos rokkant tértem haza. Gyermekeim látták milyen állapotban jöttem meg. Ök ugyanúgy nem akarják, mint én Németország újrafelfegyvérzését és a német militarizmus feltámadását.” A „Ce Soir” című lap közölte Ivry- sur-Seine, párisi külváros békebi­zottságának levelét, amelyben többek között ez áll: „Ma, a háborús gyújto­gatok Nvugai-Németország hadsere­gére számítanak, hogy Európában új Koreát szervezzenek. A Wehrmachtot semmi körülmények között sem sza­bad feltámasztani. Hűségesnek kell maradnotok Ivry-sur-Seine 1800 lako­sának emlékéhez, akik az utolsó hábo­rúban pusztultak el.” A Szovjetunió erőfeszítései a béke megőrzésére mozgósítják az elnyo­mott nyugati dolgozókat és harcunk mindennap újabb eredményt hoz. Nagysikerű filmtrilógiánk újabb darabja a „Felszabadult földT A salgótarjáni ,,Október 7” filmszín­ház március 24-től 29 ig játssza a világ­sikert aratott „Talpalatnyi föld” foly­tatását a „Felszabadulut Föld” című filmet. A kis tiszántúli faluban németek garázdálkodnak. A németek parancs­noka, egy SS-főhadnagy gyanút fog, hogy a parasztokkal valaki „foglalko­zik”. A nyomok Kovács Gáborhoz ve­zetnek, aki Gózék házának kéményén keresztül menekül az üldöző SS-ek elől. Tűzharcba keveredik velük, végül is sikerül megmenekülnie. Bosszúból Gózék családját fogják le. Bárhogyan is kínozták őket, egy szót sem árulnak el Kovács Gáborról. A Szovjet Hadsereg diadalmas elő­nyomulása közben hazánk földjére ér. Szeged felszabadul. Kitárul a szegedi Csillag börtön kapuja. A börtön folyo­sóján szovjet katonák haladnak, meg­állnak az 514-es cellánál. ,,Góz József szabad” — mondja mosolyogva a szovjet tiszt. Jóska tágranyilt szemek­kel áll a cellájában, nem érti mi tör­ténik, aztán egyetlen ugrással ott te­rem. megragadja a feléje nyújtott ke­zet és boldog nevetéssel rázza annél- kül, hogy egyetlen szót is tudna szólni. Nyomban hazatér családjához. Régi barátaival hozzálát a romok eltakarítá­sához Megindul a harc az uijáépítés ért. Jóska munkájában a Párt taní­tása és a nép szeretete hatalmas erő­vé válik. Munkájában nincs egyedül, a faluba beszállásolt szovjet katonák mindenben segítik őt és társait. Az ellenség nem nyugszik és a nyu gatra szökött Kabay körorvos vissza­térése után a kulákokkal egyre több rémhírt terjeszt Amikor a falu szegé­nyei észreveszik a gazságot, le'eple- zik a kulákokat. A helyreállított hal­gazdaságot közös munkával gondozzák. Kabay körorvos ,,a nemzetvédelmi cso­port” volt vezetője, leitat néhány semmirekellőt, akik kibontják a jó gá­tat. A Párt mozgósítja a falut. A fél­revezetett parasztok rádöbbennek Góz igazára és közös erővel eltömik az át­vágás helyét. A filrti végső jelenetei a szocialista, nagyüzemi mezőgazdaság hatalmas eredményeit hirdetik. Azt az utat mii­tatják, melyben ma már sikerrel halad' a dolgozó parasztságunk. BALASSAGYARMATON az újonnan alakult békebizottságok háztömbönként béke-olvaspöröket tartanak ahol is­mertetik a béke és szabadsáa híreit. A nyugdíjas vasutasok, mintegy 35-en jöttek össze, megtárgyalták a Béke Vi­lágtanács határozatait és íaéretet tettek a békeharc további vitelére. A ZAGYVA! BÉKE BIZOTTSÁG lelkesen készül április 8-ra. a békeafáírás napiá­nak kezdetére. Az aláírás napját zenés ébresztővel kezdik és egész nap kul­túrműsort adnak GALGAGUTA községben márc;us 15 én megalakult a Magyar-Szovjet Társaság szervezete, amelynek Jelenleg 16 tagja van. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom