Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)
1951-02-10 / 6. szám
★ Ét jen Pártunk„ ftntffusó népünk bölcs tanítóju» szeretett rezére ttákosi Mátyás / ★ VII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. Ára 50 fillér 1951 FEBRUAR 10. i9rtipafßii a il ti itt it n k #í ff /• mvtßja vitái sávul készüljünk Pártunk It. kangrpsszusáru NógrátlkövesdeH is megalakult a term e lócsap a #* t A TAGSÁG EGYHANGÚLAG A „II. PÁRTKONGRESSZUS“ NEVET ADTA Nagyjelentőségű esemény lesz Pártunk és az egész dolgozó népünk életében a Magyar Dolgozók Pártja II. Országos Kongresszusa- Megyénk területén a pártszervezetek tagjai mindenütt tudatosítják a kongresszus nagy országépítő jelentőségét. Mozgósítják dolgozó népünket, hogy _ méltóiképpen készüljön fel Pártunk és népünk nagy, harcos ünnepére, a II. pártkongresszusra. A mi pártunk kongresszusa nemcsak a Párt ügye, hanem nagy nemzeti ügy is. Ezt érzi és tudja dolgozó népünk és ezért készül több és jobb munkával. A kongresz- ézusra való készülődés akkor lesz teljes, ha megyénk dolgozó népe, élén a kommunistákkal, elsajátítja a munka hajtómotorját, a marxista-leninista elméletet. Dolgozó népünk az eddigi eredményeit Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs vezetésével érte el. A mi Pártunk erejének a forrása Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanításainak, a Bolsevik Párt nemzetközi és a magyar munkásmozgalom gazdag tapasztalatainak a felhasználása, _s a mi viszonyainkra való helyes, következetes alkalmazása. Nekünk népgazdaságunk erősítése mellett, állandóan gondoskodnunk kell győzelmeink szervezőjének. Pártunknak erősítéséről. Ezt úgy érjük el, legjobban, ha fokozzuk kádereink, párttagságunk marxista-leninista képzettségét, ha mind szélesebb tömegeket vonunk be a marxista-leninista nevelésbe es ezzel még jobban emeljük Pártunk és dolgozó tömegeink ideológiai és politikai színvonalát. Pártunk kongresszusa olyan időben ül össze, amikor a nemzetközi helyzet napról napra jobban és jobban élesedik. Az amerikai imperialisták a Hidegháborút egyre inkább ki akarják szélesíteni. Egyre nyíltabban adják a megbízatásokat láncos kutyájuknak, a Tito-klikknek, mozgásba hozzák belső ügynökeiket, a jobboldali szociáldemokratákat, a klerikális reakciótés a kulákságot, aminek következtében napról napra láthatjuk, hogy a háborús veszély erősödik. Az osztályharc kiélesedése, valamint az ötéves terv nagy építő feladatai, különösen a falu szocialista átalakítása, kádereink és párttagságunk mindmagasabb eszmei és politikai tudását követeli meg. Az 1950. és 1951. évi propaganda- munkánkban van javulás. Az 1949-es évhez viszonyítva 7—8 százalékkal emeltük a pártoktatásban résztvevő elvtársak számát. Emellett jelentős javulás van propagandamunkánk színvonalában is. Kádertanfolvamainkon. az alsó- és középfokú iskolákon párttagságunk közel 30 százaléka tanul. Ez még kevés. Nekünk meg kell szívlelni nagy tanítónk, Sztálin elvtárs szavait, aki azt tanítja: Bátran kimondhatjuk, ha kádereinket a munka minden területén ideológiailag ki tudnánk képezni és politikailag annyira megedzeni, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső és nemzetközi helyzetben, ha teljesen érett marxista- leninistákká tudnánk őket tenni, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az ország vezetésének kérdését, akkor minden alapunk megvolna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét már megoldottnak tekintsük". Nekünk az élesedő nemzetközi helyzetben az a feladatunk, hogy a munka frontján harcoljunk az imperialisták háborús törekvései ellen. Feladatunk a munka termelékenységének az emelése, amit csak úgy tudunk elérni, ha a dolgozók széle® rétegei látják, hogy miért kell többet és jobbat termelni, ha megváltozik a munkához való viszonyuk és kialakul a szocialista embertípus. Mindezek biztosítéka' az, ha dolgozóink tanulmányozzák a marxista-leninista tudományt, ami tisztán, tárja eléjük céljainkat.-Sztálin elvtárs zseniális megátlapi tása visszatükröződik a mi feladataink megoldásában. Ott. ahol a káderek. párttagságunk és a tömegek ta- nulmánvozzák a marxi-lenini ideológiát. kidomborodik a kommunista helytállás, áldozatkészség, példamutatás és. az egvéni felelősség és az elvi szilárdság. A kommunisták a termelés frontján magukkal ragadják a dolgozó tömegeket. A Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű üzeme jó példa erre. Itt a tagság rendszeresen látogatja a politikai iskolákat, ami kihat az egész üzem termelési eredményeire, úgy, hogy feszített tervüket 120 százalékon felül teljesítették. De kidomborodik az egyéni teljesítményekben is. Csongrádi Gyula hengerész, aki képezi magát, sztahánovista lett. Munkamódszerét átadja, s elérte az ország harmadik legjobb hengerésze címét. Munkateljesítménye 131 százalék, tíznapi keresete 1Ö93 forinf. A tanulás nyomán szép eredményeket találunk a bányáknál is. Például Csipkés-bányánál multhónapi tervüket 114.9 százalékra teljesítették. Vagy a Salgótarjáni Üveggyárban az 1. és a 2-es kemencén dolgozók munkaversenyben állnak, és nincs az üzemben 100 százalékon aluli teljesítő. A tanulás nyomán igen szépen kidomborodik a munkához való új viszony Réti Vilmos acélgyári mérnöknél is, akt többszörös újításaival erősíti az államot s látja, hogy munkájával, újításaival milyen csapásokat tud mérni a háborús uszítókra. Ezekből láthatjuk, hogy általában feladataink megoldása, az ötéves terv sikeres megvalósítása, annak túlteljesítése, az élesedő nemzetközi helyzetben a békénk biztosítása, néphadseregünk erősítése, összefügg a kádereink marxista-leninista képzésével. Az eredmények mellett azonban meg kell látni, hogy általában a mi megyénkben a bányász és a falusi vonalon kádereink, valamint a tömegek marxista-leninista nevelése számbelileg és minőségileg nem kielégítő. Ennek tudható be, hogy megyénkben a szén termelése nem tudja követni az ipar fejlődését. Pártíunkcionáriusaink és a dolgozók sok esetben az ellenség uszályába kerülnek. így volt ez Kisterenyén is és Pogonyban is, ahol a félrevezetett dolgozók éppen aizért, mert politikai képzésük gyenge, az ellenség hangját fújták, ártottak magúknak, családjuknak, de gyengítették országunk erejét isUgyanígy a tanulás hiánya rányomja bélyegét a termelőszövetkezetek fejlesztésére is. Országos viszonylatban négy qs fél százalékkal vagyunk elmaradva a tszcs fejlesztésével. Pedig, mint Kádár elvfárs mondta, a mi egyénileg dolgozó parasztjaink sem mások, mint például Szolnok megyében, ahol már jóval előttünk járnak a falu szocializálása terén. . Hogy. nálunk ilyen lemaradás van, mind annak tudható be, hogy nem mutatjuk meg dolgozó parasztjainknak a marxista-leninista elmélet alapján a tszcs jelentőségét, Nem egy esetben a dolgozó parasztok tanulva a Szovjetunió tapasztalataiból, a funkcionáriusok előtt , járnak a tszcs fejlesztésében. A szövetkezeti gazdálkodós jelentőségét a marxista-leninista elmélet világítja meg előttünk. Ezt azonban nap mint nap tanulmányozni kel! s el kellmondani a dolgozó parasztoknak. Úgy, mint ahogy azt Patakon teszik, ahol hét család, szakítva régi életmódjával, belépett a termelőszövetkezeti csoportba. Meg kell látnunk azt is, ha megyénkben a begyűjtésnél lemaradás van, annak tudható be, hogy dolgozó parasztjaink nem ismerik a begyűjtés jelentőségét. Nem látják meg, hogy a begyűjtéssel az országot erősítik, amely most az övék, védik családjuk békés életét, biztosítják további gyarapodásukat és éppen ezért, ennek a feladatnak a végrehajtása elsősorban hazafias kötelességük, . de kötelességnek kell tekinteni családjukkal szemben is. Va- nyarc községben, ahol Divald elvtárs a helyi szervezet titkára, a tanuláson keresztül ezt felismerte, megérttette a dolgozó parasztokkal is. aminek — az lett az eredménye, bogy a község általában eleget tett begyűjtési kötelezettségének. Ha méltóan akarunk felkészülni Pártunk II. Országos Kongresszusára, felismerve a tanulásban lévő hiányosságokat, azok jelentőségét, haladéktalanul ki hell javítani eddigi hibáinkat. Mint mindenben, a kommunista funkcionáriusoknak -ebben is példát kell mutatni. Fel kell számolni a tanulásNógrádkövesd 1951 január 17. A község utcáját Szabad Nép-előfizetést gyűjtő népnevelőcsoportok róják szorgalmasan. Minden dolgozó paraszt házához bekopogtatnak, hogy elvigyék a Párt szavát hirdető Szabad Népet. Az egyik csoport, amelybe Kanuzsa Júlia párttitkár és két nőtársa tartozott, megállt Knyazovszki Imre héthoidas dolgozó paraszt háza elölt. „Ide bemegyünk" — szóit á titkár. Szívesen fogadták őket. „Nem telik mindenre elvtársak" — mondja kissé siránkozva Knyazovszki. — Nézzen ide — szólal meg a titkár és fellapozza a kezében lévő Szabad Népet. — Olvassa csak el. Knyazovszki a lap fölé hajolva hangosan olvasni kezd: „Szabolcs-Szat- már megyében egy hét alatt 226 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára". — Hu az áldóját — vakar- gatja fejét..— Ezek a parasztok biztosan olvassák a Szabad Népet — veszi fel a szót az egyik, népnevelő. — Rá is tértek az új útra, a biztosabb útra — loldja meg a szót a másik. — Ha mi is megalakítanánk a ter- meóöcsoportot, közénk állna-e? - Hisz a maga Vilmos fia. aki a néphadsereg tisztje, termelőcsoportból nősült.. Es biztos, hogy elmondta már magának is, hogy mit jelent a parasztok számára a termelőcsoport. — El bizony — mondja büszkén Knyazovszki. — Ha megalakítjátok a termelöcsoportot, talán én is közétek állok, a Szabad Népet pedig megrendelem. Ha annak a 226 dolgozó parasztnak jó a szövetkezet, nekem is jó lesz — szól a népnevelők után. Nándoriné népnevelő Pesti Imre ki- lenchotdas középparasztot kereste jel. — Ha megalakítanánk a csoportot — kezdi beszédét Nándoriné — a hétmázsás átlagtermés helyett 14—15 mázsa lenne — Majd meglássuk, mi lesz. — Aztán te is bejönnél a csoportba? — Be bizony! Beviszek minden földet. Még apámék is beállnak, pedig már öregek. Órájuk is szükség van. Adnak nekik is munkát a csoportban. Mi párttagok, csak akkor járulunk hozzá igazán a kongresszus sikeréhez, ha mi magunk, párttagok, mutatunk jó példát a termelőcsoport megalakításához. Tarjáni János hétholdas dolgozó paraszt házában Nándoriné ura viszi a szót: — Az asszonyok túltesznek rajtunk, férfiakon. A népnevelők mind beállnak a csoportba. Épp tegnap este határozták el. — Hát azt gondotod, hogy én nem várorti azt a pillanatot, amikor megalakul a csoport és belépek? Az én AZ ÉJ CSOPOKTNAK lányom is a csoportban dolgozik. Ö elmondott nekem mindent. Belépek én. csak alakítsátok meg. Ha ti így készültök a II. kongresszusra, akkor én is veletek tartok. A népnevelők mindenütt ilyen szívósan. meggyőzően vitték a felvilágosító munkát. A községben még nagyon sok dolgozó paraszt hátat fordított agitá- ciójuknak. „Majd meglássuk, mi lesz" álláspontra helyezkedtek. A Párt népnevelői azonban nem adták föl harcukat. A kongresszusra való öröm- teljes készülődés, a Párt és a haza iránti szeretet öntötte beléjük az erőt további munkájukhoz. Kánuzsa Júlia párttitkárnő, amikor hazatért este a Pártból, vagy a népnevetőmunkáról, az édesapja meggyőzését kezdte el. Ez a munka nehéz diónak bizonyul. Édesapja számtalan, szór heves vitát folytatott vele: — Te rólad beszél már az egész falu, kolhozt akarsz csinálni. Te mehetsz, én a lábam sem teszem a csoportotokba. A közös sose jó. Eiég volt nekem 20 éven át cselédeskedni — zsörtölődött az öreg Kanuzsa. — Magának csak akkor lesz jó élete, ha beáll közénk a csoportba. A maga kilenc holdja helyett ötvenen, vagu száz holdon, vagy még többen is gazdálkodhat — válaszolt a pártiitkár. A kis pártirodában 25-cn szorongtak. Érdeklődéssel hallgatták Nándori Istvánt, a járási mezőgazdasági osztály kiküldöttje beszédét, aki ismertette, hogy a termelőszövetkezeti csoport jövedelméből a tagok és a dolgozó családtagok végzett munkáiuk után az egész évben, teljesített munkaegységek alapján részesülhetnek. Ismertette, hogy a csoport a tagok részére a bevitt saját földjük után földjáradékot fizet. A földjáradék összege a bevitt föld kataszteri tiszta jövedelmének egy-egy aranykoronája után kilenc kg búza értékénél magasabb nem lehet és nem haladhatja meg a tagok között szétosztásra kerülő tiszta felesleg 25 százalékát. A földjáradékra igényt tarthat a termelőszövetkezeti csoport minden tagja, aki a saját földjét bevitte a közös gazdálkodásba, tehát az is, aki a földreform vagy telepítés végrehajtása során juttatott földdel vesz részt a csoport gazdálkodásában- A gyűlésen résztvevő berceli termelő- csoport elnöke is hangoztatta fölszó- laláisában, hogy milyen göröngyös volt az ő útjuk is, hogy a Párt segítségével erősödtek és milyen szép> jövedelmük volt évről évre. A berceli gépállomás mezőgazdásza arról beszélt, hogy gépi erővel segítik a csoport fejlődését. Simkó Pál, az állami gazdaság üzemi párttitkára elmondotta, hogy látogatást tett üerhát Pál berceli csoporttagnál, ahol finom süteménnyel és borral vendégelték meg. Kinyitották előtte az éléskamrát is, amelyben bőven volt é'elem. Ez bizonyította, hogy mennyire megváltozott az ö életük. A felszólalások után előkerüllek a belépési nyilatkozatok. Sorba írták alá: Kanuzsa Julia 2 hold, Kiss Jázsejné, Horváth Gáborné 6 hóid, Szőke Miháiyné 6 hold, Matyóka Ignác 6 hold, (egy pár ökör). Molnár Ignácné, a Nádori-család, Pesti Imre, Kanusza József, Knyazovszki Imre, Szabó Dezső, Tóth István, Marosi M háJy még tartózkodtak a belépéstől. Január 28-án, a megyei párlkonfe- rencia napján megint összeültek a már meglévő tagok. Alakuló gyűlést tartottak. Ezen az ülésen résztvett Pesti Imre, Kanuzsa József, Tarjáni János is. AzHHés után kérték fölvételüket a csoportba. Kanuzsa József boldogan mosolyog <lányára és úgy tölti ki a belépési nyilatkozatot. Bevitte 9 hold földjét, ekéjét és két tinóját is a csoportba. A megyei pártkonferencia tiszteletére a kommunista tagok kemény felvilágosító munkája nyomán létrejött Nógrád- kövesden is a termelőcsoport. A családok gondolkodásában döntő győzelmet aratott a Párthoz való hűség, a szeretet és a háta. győzött az új, a haladó, a régi gondolkodási móddal, a maradi- sággal szemben. Ezért határozta el a csoport tagsága, hogy a „II. Pártkongresszus” nevet fogja viselni csoportjuk. Ez a név kötelezi őket arra, hogy még lelkesebb, harcosabb, meggyőzőbb felvilágosító munkával a csoportba bevonják a község minden dolgozó parasztjai. LANTOS LÁSZLÓ A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának napirendje 1. A Központi Vezetőség beszámo lója és a Párt feladatai. Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs. 2. Az ötéves terv első évének eredményei és további feladataink a népgazdaság szocialista építése terén. Előadó: Gerő Ernő elvtárs. 3. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítása. Eló’adin: Hidas István elvtárs. 4. A Központi Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság megválasztása. hoz való helytelen viszonyt, nem szabad, hogv az oktatás kérdését a megyei pártbizottság, de a járási párt- bizottságok és az üzemi alapszervezetek is reszortfeladatnak tekintsék- Az oktatás mindenki munkája kell, hogy legyen. Ki kell szélesíteni a fokozottabb ellenőrzést és ahol nehézségek vannak, segíteni a.zt kijavítani. A járási pártbizottság tagjai legyenek maguk is propagandisták, tartsanak előadásokat, figyeljenek fel az olyanra, aki munkáját leszűkíti a napi feladatok elvégzésére, de a tanulás hiányában nem látja, hogv a napi feladatok megoldása milyen távolabbi feladat megoldása. miatt vált szükségessé. Használjuk fe! a jó 'tapasztalatokat a további tanulás , megjavítására. Kö- nyörtejenül, számóljpk fel az ellenőrzés során feljött hiányosságokat, és terjesszük ki az oktatást a dolgozók legszélesebb rétegeire. Tegyük színessé a propagandaszemináriumokat, és nap mint nap mondjuk e! a dolgoszóknak, hogy az életük további folyamán milyen jelentőséggel bír a rendszeres tanulás. Még a tavaszi munkák beindulása előtt vonjuk be a tszcs titká- rokat a tanulásba. Vigyük.a csoportban megszervezett tanulónapokra a falu dolgozó parasztjait is. A párton- kívüliek oktatására használjuk fel a rádiószemináriumokat. A dolgozó nép gyűlöli az ellenséget. Eredményesen akar harcolni az ellenség minden megnyilvánulása ellep. Ezt a. funkcionáriusoknak látni kell. A. dolgozó népnek a kívánságát az ellenség elleni harcban, az eredményesebb termelést akkor tudjuk jól 'elősegíteni, ha lehetőséget adunk részükre a marxista-leninista elmélet elsajátítására. A mj dolgozó népünk szereti államát, érzi, hogy ő az ország tulajdonosa. És ha a nemzet érdeke úgy kívánja, ‘ képes áldozatot is hozni. Azonban, hogy ez minden emberben ott éljen, szükséges a marxista-leninista elmélet elsajátítása. A mi országunknak olyan emberekre van szüksége, akik igaz hazafiakká tudnak lenni, képesek áldozatot hozni és helytállnak az élesedő nemzetközi helyzetben. Megyénk akkor állhat nyugodt lelkiismerettel Pártunk kongresszusa elé, ha megtettünk annak érdekében mindent, hogy megyénk dolgozói olvan emberekké váljanak, rnint az igaz ha- zafiságban. a kommunista helytállásban. az elvi szilárdságban oly sok szép példát' mutató dicső szovjet nép.