Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-10 / 6. szám

★ Ét jen Pártunk„ ftntffusó népünk bölcs tanítóju» szeretett rezére ttákosi Mátyás / ★ VII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. Ára 50 fillér 1951 FEBRUAR 10. i9rtipafßii a il ti itt it n k #í ff /• mvtßja vitái sávul készüljünk Pártunk It. kangrpsszusáru NógrátlkövesdeH is megalakult a term e lócsap a #* t A TAGSÁG EGYHANGÚLAG A „II. PÁRTKONGRESSZUS“ NEVET ADTA Nagyjelentőségű esemény lesz Pár­tunk és az egész dolgozó népünk éle­tében a Magyar Dolgozók Pártja II. Országos Kongresszusa- Megyénk te­rületén a pártszervezetek tagjai min­denütt tudatosítják a kongresszus nagy országépítő jelentőségét. Mozgó­sítják dolgozó népünket, hogy _ méltó­iképpen készüljön fel Pártunk és né­pünk nagy, harcos ünnepére, a II. pártkongresszusra. A mi pártunk kon­gresszusa nemcsak a Párt ügye, ha­nem nagy nemzeti ügy is. Ezt érzi és tudja dolgozó népünk és ezért készül több és jobb munkával. A kongresz- ézusra való készülődés akkor lesz tel­jes, ha megyénk dolgozó népe, élén a kommunistákkal, elsajátítja a munka hajtómotorját, a marxista-leninista elméletet. Dolgozó népünk az eddigi eredmé­nyeit Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs vezetésével érte el. A mi Pártunk erejének a forrása Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanításainak, a Bolsevik Párt nemzetközi és a ma­gyar munkásmozgalom gazdag tapasz­talatainak a felhasználása, _s a mi vi­szonyainkra való helyes, következetes alkalmazása. Nekünk népgazdaságunk erősítése mellett, állandóan gondoskodnunk kell győzelmeink szervezőjének. Pártunk­nak erősítéséről. Ezt úgy érjük el, leg­jobban, ha fokozzuk kádereink, párt­tagságunk marxista-leninista képzett­ségét, ha mind szélesebb tömegeket vonunk be a marxista-leninista neve­lésbe es ezzel még jobban emeljük Pártunk és dolgozó tömegeink ideo­lógiai és politikai színvonalát. Pártunk kongresszusa olyan időben ül össze, amikor a nemzetközi hely­zet napról napra jobban és jobban élesedik. Az amerikai imperialisták a Hidegháborút egyre inkább ki akarják szélesíteni. Egyre nyíltabban adják a megbízatásokat láncos kutyájuknak, a Tito-klikknek, mozgásba hozzák bel­ső ügynökeiket, a jobboldali szociál­demokratákat, a klerikális reakciótés a kulákságot, aminek következtében napról napra láthatjuk, hogy a hábo­rús veszély erősödik. Az osztályharc kiélesedése, valamint az ötéves terv nagy építő feladatai, különösen a falu szocialista átalakítása, kádereink és párttagságunk mindmagasabb eszmei és politikai tudását követeli meg. Az 1950. és 1951. évi propaganda- munkánkban van javulás. Az 1949-es évhez viszonyítva 7—8 százalékkal emeltük a pártoktatásban résztvevő elvtársak számát. Emellett jelentős ja­vulás van propagandamunkánk szín­vonalában is. Kádertanfolvamainkon. az alsó- és középfokú iskolákon párt­tagságunk közel 30 százaléka tanul. Ez még kevés. Nekünk meg kell szív­lelni nagy tanítónk, Sztálin elvtárs szavait, aki azt tanítja: Bátran ki­mondhatjuk, ha kádereinket a munka minden területén ideológiailag ki tud­nánk képezni és politikailag annyira megedzeni, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső és nemzetközi helyzetben, ha teljesen érett marxista- leninistákká tudnánk őket tenni, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az ország vezetésének kérdését, ak­kor minden alapunk megvolna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét már megoldottnak tekintsük". Nekünk az élesedő nemzetközi hely­zetben az a feladatunk, hogy a mun­ka frontján harcoljunk az imperialis­ták háborús törekvései ellen. Felada­tunk a munka termelékenységének az emelése, amit csak úgy tudunk elérni, ha a dolgozók széle® rétegei látják, hogy miért kell többet és jobbat ter­melni, ha megváltozik a munkához való viszonyuk és kialakul a szocia­lista embertípus. Mindezek biztosítéka' az, ha dolgozóink tanulmányozzák a marxista-leninista tudományt, ami tisztán, tárja eléjük céljainkat.-Sztálin elvtárs zseniális megátlapi tása visszatükröződik a mi felada­taink megoldásában. Ott. ahol a ká­derek. párttagságunk és a tömegek ta- nulmánvozzák a marxi-lenini ideoló­giát. kidomborodik a kommunista helyt­állás, áldozatkészség, példamutatás és. az egvéni felelősség és az elvi szi­lárdság. A kommunisták a termelés frontján magukkal ragadják a dolgozó tömegeket. A Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű üzeme jó példa erre. Itt a tagság rendszeresen látogatja a politikai iskolákat, ami kihat az egész üzem termelési eredményeire, úgy, hogy feszített tervüket 120 százalékon felül teljesítették. De kidomborodik az egyéni teljesítményekben is. Csongrádi Gyula hengerész, aki képezi magát, sztahánovista lett. Munkamódszerét átadja, s elérte az ország harmadik legjobb hengerésze címét. Munkatelje­sítménye 131 százalék, tíznapi kere­sete 1Ö93 forinf. A tanulás nyomán szép eredménye­ket találunk a bányáknál is. Például Csipkés-bányánál multhónapi tervüket 114.9 százalékra teljesítették. Vagy a Salgótarjáni Üveggyárban az 1. és a 2-es kemencén dolgozók munkaver­senyben állnak, és nincs az üzemben 100 százalékon aluli teljesítő. A ta­nulás nyomán igen szépen kidombo­rodik a munkához való új viszony Réti Vilmos acélgyári mérnöknél is, akt többszörös újításaival erősíti az államot s látja, hogy munkájával, újí­tásaival milyen csapásokat tud mérni a háborús uszítókra. Ezekből láthatjuk, hogy általában feladataink megoldása, az ötéves terv sikeres megvalósítása, annak túltelje­sítése, az élesedő nemzetközi helyzet­ben a békénk biztosítása, néphadsere­günk erősítése, összefügg a kádereink marxista-leninista képzésével. Az eredmények mellett azonban meg kell látni, hogy általában a mi megyénkben a bányász és a falusi vonalon kádereink, valamint a töme­gek marxista-leninista nevelése szám­belileg és minőségileg nem kielégítő. Ennek tudható be, hogy megyénkben a szén termelése nem tudja követni az ipar fejlődését. Pártíunkcionáriusaink és a dolgozók sok esetben az ellen­ség uszályába kerülnek. így volt ez Kisterenyén is és Pogonyban is, ahol a félrevezetett dolgozók éppen aizért, mert politikai képzésük gyenge, az ellenség hangját fújták, ártottak ma­gúknak, családjuknak, de gyengítet­ték országunk erejét is­Ugyanígy a tanulás hiánya rá­nyomja bélyegét a termelőszövetkeze­tek fejlesztésére is. Országos viszony­latban négy qs fél százalékkal va­gyunk elmaradva a tszcs fejlesztésé­vel. Pedig, mint Kádár elvfárs mond­ta, a mi egyénileg dolgozó paraszt­jaink sem mások, mint például Szol­nok megyében, ahol már jóval előt­tünk járnak a falu szocializálása te­rén. . Hogy. nálunk ilyen lemaradás van, mind annak tudható be, hogy nem mutatjuk meg dolgozó paraszt­jainknak a marxista-leninista elmélet alapján a tszcs jelentőségét, Nem egy esetben a dolgozó parasztok tanulva a Szovjetunió tapasztalataiból, a funk­cionáriusok előtt , járnak a tszcs fej­lesztésében. A szövetkezeti gazdálko­dós jelentőségét a marxista-leninista elmélet világítja meg előttünk. Ezt azonban nap mint nap tanulmányoz­ni kel! s el kellmondani a dolgozó parasztoknak. Úgy, mint ahogy azt Patakon teszik, ahol hét család, sza­kítva régi életmódjával, belépett a termelőszövetkezeti csoportba. Meg kell látnunk azt is, ha megyénkben a begyűjtésnél lemaradás van, annak tudható be, hogy dolgozó parasztjaink nem ismerik a begyűjtés jelentőségét. Nem látják meg, hogy a begyűjtéssel az országot erősítik, amely most az övék, védik családjuk békés életét, biztosítják további gyarapodásukat és éppen ezért, ennek a feladatnak a végrehajtása elsősorban hazafias kö­telességük, . de kötelességnek kell te­kinteni családjukkal szemben is. Va- nyarc községben, ahol Divald elvtárs a helyi szervezet titkára, a tanuláson keresztül ezt felismerte, megérttette a dolgozó parasztokkal is. aminek — az lett az eredménye, bogy a község ál­talában eleget tett begyűjtési kötele­zettségének. Ha méltóan akarunk felkészülni Pártunk II. Országos Kongresszusára, felismerve a tanulásban lévő hiányos­ságokat, azok jelentőségét, haladékta­lanul ki hell javítani eddigi hibáinkat. Mint mindenben, a kommunista funk­cionáriusoknak -ebben is példát kell mutatni. Fel kell számolni a tanulás­Nógrádkövesd 1951 január 17. A község utcáját Szabad Nép-előfizetést gyűjtő népnevelőcsoportok róják szor­galmasan. Minden dolgozó paraszt házához bekopogtatnak, hogy elvi­gyék a Párt szavát hirdető Szabad Népet. Az egyik csoport, amelybe Kanuzsa Júlia párttitkár és két nő­társa tartozott, megállt Knyazovszki Imre héthoidas dolgozó paraszt háza elölt. „Ide bemegyünk" — szóit á tit­kár. Szívesen fogadták őket. „Nem telik mindenre elvtársak" — mondja kissé siránkozva Knyazovszki. — Nézzen ide — szólal meg a tit­kár és fellapozza a kezében lévő Sza­bad Népet. — Olvassa csak el. Knyazovszki a lap fölé hajolva han­gosan olvasni kezd: „Szabolcs-Szat- már megyében egy hét alatt 226 csa­lád lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára". — Hu az áldóját — vakar- gatja fejét..­— Ezek a parasztok biztosan ol­vassák a Szabad Népet — veszi fel a szót az egyik, népnevelő. — Rá is tértek az új útra, a bizto­sabb útra — loldja meg a szót a má­sik. — Ha mi is megalakítanánk a ter- meóöcsoportot, közénk állna-e? - Hisz a maga Vilmos fia. aki a néphadsereg tisztje, termelőcsoportból nősült.. Es biztos, hogy elmondta már magának is, hogy mit jelent a parasztok szá­mára a termelőcsoport. — El bizony — mondja büszkén Knyazovszki. — Ha megalakítjátok a termelöcsoportot, talán én is közétek állok, a Szabad Népet pedig megrendelem. Ha annak a 226 dolgozó parasztnak jó a szövetkezet, nekem is jó lesz — szól a népnevelők után. Nándoriné népnevelő Pesti Imre ki- lenchotdas középparasztot kereste jel. — Ha megalakítanánk a csoportot — kezdi beszédét Nándoriné — a hét­mázsás átlagtermés helyett 14—15 mázsa lenne — Majd meglássuk, mi lesz. — Aztán te is bejönnél a csoport­ba? — Be bizony! Beviszek minden föl­det. Még apámék is beállnak, pedig már öregek. Órájuk is szükség van. Adnak nekik is munkát a csoportban. Mi párttagok, csak akkor járulunk hozzá igazán a kongresszus sikeréhez, ha mi magunk, párttagok, mutatunk jó példát a termelőcsoport megalakítá­sához. Tarjáni János hétholdas dolgozó pa­raszt házában Nándoriné ura viszi a szót: — Az asszonyok túltesznek rajtunk, férfiakon. A népnevelők mind beállnak a csoportba. Épp tegnap este határoz­ták el. — Hát azt gondotod, hogy én nem várorti azt a pillanatot, amikor meg­alakul a csoport és belépek? Az én AZ ÉJ CSOPOKTNAK lányom is a csoportban dolgozik. Ö el­mondott nekem mindent. Belépek én. csak alakítsátok meg. Ha ti így készültök a II. kongresszusra, akkor én is veletek tartok. A népnevelők mindenütt ilyen szívó­san. meggyőzően vitték a felvilágosító munkát. A községben még nagyon sok dolgozó paraszt hátat fordított agitá- ciójuknak. „Majd meglássuk, mi lesz" álláspontra helyezkedtek. A Párt nép­nevelői azonban nem adták föl har­cukat. A kongresszusra való öröm- teljes készülődés, a Párt és a haza iránti szeretet öntötte beléjük az erőt további munkájukhoz. Kánuzsa Júlia párttitkárnő, amikor hazatért este a Pártból, vagy a nép­nevetőmunkáról, az édesapja meggyő­zését kezdte el. Ez a munka nehéz diónak bizonyul. Édesapja számtalan, szór heves vitát folytatott vele: — Te rólad beszél már az egész falu, kolhozt akarsz csinálni. Te me­hetsz, én a lábam sem teszem a cso­portotokba. A közös sose jó. Eiég volt nekem 20 éven át cselédeskedni — zsörtölődött az öreg Kanuzsa. — Magának csak akkor lesz jó élete, ha beáll közénk a csoportba. A maga kilenc holdja helyett ötvenen, vagu száz holdon, vagy még többen is gazdálkodhat — válaszolt a pártiitkár. A kis pártirodában 25-cn szorong­tak. Érdeklődéssel hallgatták Nándori Istvánt, a járási mezőgazdasági osz­tály kiküldöttje beszédét, aki ismer­tette, hogy a termelőszövetkezeti cso­port jövedelméből a tagok és a dol­gozó családtagok végzett munkáiuk után az egész évben, teljesített munka­egységek alapján részesülhetnek. Is­mertette, hogy a csoport a tagok ré­szére a bevitt saját földjük után földjáradékot fizet. A földjáradék összege a bevitt föld kataszteri tiszta jövedelmének egy-egy aranykoronája után kilenc kg búza ér­tékénél magasabb nem lehet és nem haladhatja meg a tagok között szét­osztásra kerülő tiszta felesleg 25 százalékát. A földjáradékra igényt tarthat a termelőszövetkezeti csoport minden tagja, aki a saját földjét be­vitte a közös gazdálkodásba, tehát az is, aki a földreform vagy telepítés végrehajtása során juttatott földdel vesz részt a csoport gazdálkodásában- A gyűlésen résztvevő berceli termelő- csoport elnöke is hangoztatta fölszó- laláisában, hogy milyen göröngyös volt az ő útjuk is, hogy a Párt se­gítségével erősödtek és milyen szép> jövedelmük volt évről évre. A berceli gépállomás mezőgazdásza arról be­szélt, hogy gépi erővel segítik a cso­port fejlődését. Simkó Pál, az állami gazdaság üzemi párttitkára elmon­dotta, hogy látogatást tett üerhát Pál berceli csoporttagnál, ahol finom süte­ménnyel és borral vendégelték meg. Kinyitották előtte az éléskamrát is, amelyben bőven volt é'elem. Ez bizo­nyította, hogy mennyire megváltozott az ö életük. A felszólalások után előkerüllek a belépési nyilatkozatok. Sorba írták alá: Kanuzsa Julia 2 hold, Kiss Jázsejné, Horváth Gáborné 6 hóid, Szőke Miháiyné 6 hold, Matyóka Ignác 6 hold, (egy pár ökör). Molnár Ignácné, a Nádori-család, Pesti Imre, Kanusza József, Knyazovszki Imre, Szabó Dezső, Tóth István, Marosi M háJy még tartózkodtak a belépéstől. Január 28-án, a megyei párlkonfe- rencia napján megint összeültek a már meglévő tagok. Alakuló gyűlést tartot­tak. Ezen az ülésen résztvett Pesti Imre, Kanuzsa József, Tarjáni János is. AzHHés után kérték fölvételüket a csoportba. Kanuzsa József boldogan mosolyog <lányára és úgy tölti ki a belépési nyilatkozatot. Bevitte 9 hold földjét, ekéjét és két tinóját is a cso­portba. A megyei pártkonferencia tiszteletére a kommunista tagok kemény felvilágo­sító munkája nyomán létrejött Nógrád- kövesden is a termelőcsoport. A csalá­dok gondolkodásában döntő győzelmet aratott a Párthoz való hűség, a szere­tet és a háta. győzött az új, a haladó, a régi gondolkodási móddal, a maradi- sággal szemben. Ezért határozta el a csoport tagsága, hogy a „II. Pártkon­gresszus” nevet fogja viselni csoport­juk. Ez a név kötelezi őket arra, hogy még lelkesebb, harcosabb, meggyőzőbb felvilágosító munkával a csoportba be­vonják a község minden dolgozó pa­rasztjai. LANTOS LÁSZLÓ A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának napirendje 1. A Központi Vezetőség beszámo lója és a Párt feladatai. Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs. 2. Az ötéves terv első évének eredményei és további feladataink a nép­gazdaság szocialista építése terén. Előadó: Gerő Ernő elvtárs. 3. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítása. Eló’adin: Hidas István elvtárs. 4. A Központi Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság megválasz­tása. hoz való helytelen viszonyt, nem sza­bad, hogv az oktatás kérdését a me­gyei pártbizottság, de a járási párt- bizottságok és az üzemi alapszerveze­tek is reszortfeladatnak tekintsék- Az oktatás mindenki munkája kell, hogy legyen. Ki kell szélesíteni a fo­kozottabb ellenőrzést és ahol nehéz­ségek vannak, segíteni a.zt kijavítani. A járási pártbizottság tagjai legyenek maguk is propagandisták, tartsanak előadásokat, figyeljenek fel az olyanra, aki munkáját leszűkíti a napi felada­tok elvégzésére, de a tanulás hiányá­ban nem látja, hogv a napi feladatok megoldása milyen távolabbi feladat megoldása. miatt vált szükségessé. Használjuk fe! a jó 'tapasztalatokat a további tanulás , megjavítására. Kö- nyörtejenül, számóljpk fel az ellenőrzés során feljött hiányosságokat, és ter­jesszük ki az oktatást a dolgozók leg­szélesebb rétegeire. Tegyük színessé a propagandaszemináriumokat, és nap mint nap mondjuk e! a dolgoszóknak, hogy az életük további folyamán mi­lyen jelentőséggel bír a rendszeres tanulás. Még a tavaszi munkák be­indulása előtt vonjuk be a tszcs titká- rokat a tanulásba. Vigyük.a csoport­ban megszervezett tanulónapokra a falu dolgozó parasztjait is. A párton- kívüliek oktatására használjuk fel a rádiószemináriumokat. A dolgozó nép gyűlöli az ellensé­get. Eredményesen akar harcolni az ellenség minden megnyilvánulása el­lep. Ezt a. funkcionáriusoknak látni kell. A. dolgozó népnek a kívánságát az ellenség elleni harcban, az ered­ményesebb termelést akkor tudjuk jól 'elősegíteni, ha lehetőséget adunk ré­szükre a marxista-leninista elmélet elsajátítására. A mj dolgozó népünk szereti államát, érzi, hogy ő az or­szág tulajdonosa. És ha a nemzet ér­deke úgy kívánja, ‘ képes áldozatot is hozni. Azonban, hogy ez minden em­berben ott éljen, szükséges a marx­ista-leninista elmélet elsajátítása. A mi országunknak olyan emberekre van szüksége, akik igaz hazafiakká tud­nak lenni, képesek áldozatot hozni és helytállnak az élesedő nemzetközi helyzetben. Megyénk akkor állhat nyugodt lel­kiismerettel Pártunk kongresszusa elé, ha megtettünk annak érdekében min­dent, hogy megyénk dolgozói olvan emberekké váljanak, rnint az igaz ha- zafiságban. a kommunista helytállás­ban. az elvi szilárdságban oly sok szép példát' mutató dicső szovjet nép.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom