Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)
1951-02-22 / 8. szám
Dicsőség a legyőz he tét lea béke tábor vezérének, népünk nagy barátjának, a bölcs Sztálinnak! VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM. Ára <50 fillér 1951 FEBRUAR 22. Sztálin elvtárs válaszai a Pravda munkatársának kérdéseire Moszkva, február 16. (TASZSZ) A Pravda tudósítója nemrégiben főbb. külpolitikai jellegű kérdéssel fordult loszif Visszárionovics Sztálin elvtárshoz. Alább következik Sztálin elvtárs válasza. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön Attlee angol miniszterelnöknek az alsóházban tett legutóbbi kijelentését, hogy a Szovjetunió a háború befejezése után nem szereit le, azaz nem demo. bilizátta csapatait, hogy a Szovjetunió azóta egyre növeli fegyveres erőit? VALASZ: Attlee miniszterelnöknek ezt a kijelentését a Szovjetunió ellen irányuló rágalomként értékelem. Az egész világ előtt közismert, hogy á Szovjetunió a háború után demo- bilizálta csapatait. Mint ismeretes, a demobilizálás három szakaszban történt: az első és második szakasz 1945- ben, a harmadik 1946 májusától szeptemberéig. Ezenkívül 1946-ban és 1947- ben demobilizálták a Szovjet Hadsereg személyi állományának idősebb korosztályait. 1948 elején pedig demobilizálták a többi idősebb korosztályt. Ezek a mindenki számára ismeretes tények. Ha Attlee miniszterelnöknek erős oldala lenne a pénzügyi vagy közgazdasági tudomány, akkor nehézség nélkül megértené, hogy egyetlen állam sem, a szovjet állam sem képes teljes- erővel kifejleszteni polgári szükségletekre dolgozó iparát, olyan nagy építkezéseket kezdeni, mint a volgai, dnye- peri, amudarjáj vízierőtelepek — melyekhez több tízmilliárdos költségvetési kiadások szükségesek, nem képes a tómhgszinkseglefí cikkeTTrendszeres árleszállításának politikáját folytatni, amelyhez ugyancsak a költségvetési kiadások tízmii Iiárdjaf szükségesek, nem képes százmilliárdokat fektetni a német megszállók által szétrombolt népgazdaság újjáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidejűleg megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni hadiiparát. Nem nehéz megérteni, hogy ilyen esztelen politika államcsődre vezetett volna. Attlee miniszterelnöknek saját tapasztalatából épúgy, mint az USA tapasztalatából tudnia keit, hogy az ország fegyveres erőinek megsokszorozása és a fegyverkezési verseny a hadiipar kifejlesztésére, a polgári szükségletekre dolgozó ipar csökkentésére, a nagyszabású polgári építkezések beszüntetésére, az adók emelésére, a tömegszükségleti cikkek árának emelésére vezet. Érthető, hogy ameny- nyiben a Szovjetunió nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, kiszélesíti a polgári szükségletekre dolgozó iparát, nem korlátozza, hanem ellenkezőleg, kifejleszti az új, hatalmas vízierőtelepek és öntözőrendszerek építését, nem szünteti meg, hanem ellenkezőleg, folytatja az árleszállítás politikáját, akkor ezzel egyidejűleg nem duzzaszthatja fel hadiiparát, nem sokszorozhatja meg fegyveres erőit a csődbejutás kockáztatása nélkül. Ha Attlee miniszterelnök mindezen tények és tudományos meggondolások ellenére mégis lehetségesnek találja, hogy nyíltan rágalmazza a Szovjetuniót és annak békés politikáját, akkor ez csak azzal magyarázható, hogy a Szovjetunió ellen irányuló rágalommal véli igazolhatni a munkáspárti kormány által jelenleg Angliában folytatott fegyverkezési versenyt. Attlee miniszterelnöknek szüksége van a Szovjetunió-ellenes hazugságra, agresszívnek kell feltüntetnie a Szovjetunió békés politikáját, az angol kormány agresszív politikáját pedig békésnek, hogy tévedésbe ejtse az angol népet, ráerőszakolja a Szovjetunió ellen irányuló hazugságot és ilymódon csalással rántsa be az új világháborúba, melyet az Amerikai Egyesült Államok uralkodókörei szerveznek. Attlee miniszterelnök a béke hívének tünteti fel magát. Ha azonban valóban a béke oldalán áll, miért utasította el a Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek Szervezetében Előterjesztett javaslatát, a Szovjetunió, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Franciaország között haladéktalanul megkötendő békeegyezményről? Ha valóban a béke oldalán áll, miért utasította el a Szovjetunió javaslatait, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a fegyverkezés csökkentéséhez, haladéktalanul tiltsák el az atomfegyvert? Ha valóban a béke oldalán áll, miért üldözi a béke védelmének híveit, miért tiltotta be a béke védelmezőinek kongresszusát Angliában? Vájjon a békevédelmi kampány fenyegetheti-e Anglia biztonságát? Világos, hogy Attlee miniszterelnök nem a béke megóvása, hanem új, agresszív világháború kirobbantása mellett van. KÉRDÉS: Mit gondol ön a koreai Inter vonzóról, mivel végződhetik? VÁLASZ: Ha Anglia és az Amerikai Egyesült Államok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javaslatait, akkor a koreai háború csakis az intervenciósok vereségével végződhetik. KÉRDÉS: Miért? Talán az amerika-i és anqol tábornokok és tisztek rósz- szabbak a kínaiaknál és koreaiaknál? VÁLASZ: Nem, nem rosszabbak. Az amerikai és angol tábornokok és tisztek egyáltalán nem rosszabbak bármely más ország tábornokainál és tisztjeinél. Ami az Egyesült Államok és Anglia katonáit illeti, a hitlerista Németország és a militarista Japán elleni háborúban ezek — mint ismeretes — a legjobb oldalukról mutatkoztak meg. Miről van tehát szó? Arról, hogy a Korea és Kína elleni háborút a katonák igazságtalannak tartják, míg a hitlerista Németország és a militarista Japán elleni háborút teljesen igazságosnak tartották. Arról van szó, hogy ez a háború a legnagyobb mér lékben népszerűtlen az amerikai és angol katonák körében. Valóban nehéz lenne meggyőzni a katonákat arról, hogy Kína — amely nem fenyegeti sem Angliát, sem Amerikát és amelytől az amerikaiak elrabolták Taivan szigetét — agresszor, az Amerikai Egyesült Államok pedig — amely Taivan szigetét elfoglalta és csapatait egészen Kína határáig vitte — védekező fél. Nehéz meggyőzni a katonákat arról, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak joga van biztonságát védelmezni Korea területén és Kína határainál. Kínának és Koreának pedig nincs joga biztonságát védelmezni saját területén, illetve államának határain. Ezért népszerűtlen ez a háború az angol és amerikai katonák körében. Érthető, hogy a legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvedhetnek, ha a katonák a rájuk kény- szerített háborút mélységesen igazságtalannak tartják és ezért formálisan, küldetésük igazságosságába vetett hit és lelkesedés nélkül teljesítik kötelességüket a fronton. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) határozatát, amely a Kínai Népköztársasáqot aqresszornak nyilvánítja? VÁLASZ:.. Úgy értékelem, mint szégyenletes határozatot. Valóban a lelkiismeret utolsó maradványait is el kell veszíteni ahhoz, hogy valaki azt állítsa, az Amerikai Egyesült Államok — amely kínai területet — Taivan szigetét — foglalt el, benyomult Koreába Kína határáig — védekező fél, a Kínai Népköztársaság pedig — amely határait védelmező és igyekszik visszaszerezni az amerikaiak által elfoglalt Taivan-szigetet — agresszor. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyet úgy alakítottak meg, mint a béke megőrzésének bástyáját, a háború eszközévé, az új világháború kirobbantásának eszközévé változik. Az ENSZ agresszív magja tíz ország, a támadó jellegű Északatlanti Szövetség tagjai (az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kanada, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Norvégia, Izland) és húsz latinamerikai ország (Argentína, Brazília, Bolívia, Chile, Columbia, Costarica, Kuba, Dominicai Köztársaság, Ecuador, Salvador, Guatemala, Haiti, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Uruguay, Venezuela). Ezeknek az országoknak képviselői döntenek ma az ENSZ-ben a háború és béke sorsáról Ök azok, akik az ENSZ-ben keresztülvitték a Kínai Népköztársaság agresz(Folytatás a 2-es oldalon) Versenyben a kongresszusi zászlóért A Kongresszusi Hét első napján mozgalmasabb volt az élet. mint egyéb alkalomkor. Feldíszített üzemek és zeneszó fogadta a dolgozókat. A József-lejtösi bányászok már jóval a leszállás előtt megjelentek a munkahelyen, hogy mind a 480 percet termelő munkára fordíthassák. Azt mondották a dolgozók: „Mi a legjobb kongresszusi brigád és üzem zászlójának elnyeréséért harcolunk." Csipkés bányaüzemnél Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei díszítették a bánya bejáratát. Az üzemekben a gépeket díszítették fel vörös zászlókkal. A Koiígresszusi Hét úgy indult, hogy valóban méltó kifejezője legyen a nemzet nagy napjára való készülésnek. Megyénk üzemei versenyben a Párt zászlajáért Megyénk üzemeiben soha nem tapasztalt lendülettel folyik az üzemek egymásközötti vetélkedése. Az üzemek dolgozói új lendületet kaptak, mert Pártunk megyebizottsága zászlót ajánlott fel megyénk legjobb üzemének. Napról napra, óráról órára újabb kezdeményezések, újabb munkahőstettek kerülnek napvilágra. A legutóbbi kiértékelés szerint megyénkben első helyen áll a salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, amely a kongresszusra tett vállalását 112 százalékban teljesítette, tervteljesítés terén pedig 110 százalékot ért el. Az tízem dolgozói egymás között is versenyeznek és az üzem területén biztosítva van a verseny nyilvánossága. Az üzem területén a dolgozók nagy gondot fordítanak a selejtcsökkentésre és anyagtakarékosság terén is szép eredményeket érnek el. Második helyet a Vízválasztói Erőmű foglalja el. Az erőműnél egy porszénbefúvó újítással nagy mennyiségű szenet takarítanak meg, ezenkvül a kazánok kapacitását is megnövelték. Az üzem dolgozóinak 69.4 százaléka versenyben áll. Harmadik helyen a zagyvái szénbányák állanak. Tervtéljesítésüket eddig 106.3 százalékra, kongresszusi vállalásukat pedig 80.3 százalékra teljesítették. Az üzem dolgozóinak 45 százaléka versenyben dolgozik. A bányaüzemek közötti versenyben a kisterenyei körzet a második helyet foglalja el, de nagyon elmaradt a nagybátonyi körzet, amely ezidáig még előirányzott tervét sem teljesítette. Az építőipari üzemek versenyében első helyen a salgótarjáni üveggyár áll, második helyen a zagyvapálfalvai üveggyár, a harmadik helyet pedig a bányavidéki építési vállalat érte el. A vasas üzemek között el van maradva a Salgótarjáni Acélárugyár. Az acélgyárnak alapos munkát kell végeznie, hogy az elsők közé kerüljön. Élővé kell tenni a versenyt, de meg kell javítani a politikai felvilágosító munkát d®. ha. méltó versenytársa a>kar lenni megyénk többi üzemeinek. Hősies erőfeszítéssel küzdenek az acélgyár dolgozói felajánlásuk teljesítéséért A Salgótarjáni Acélárugyárban 19- én már a dolgozóknak több mint 80 százaléka teljesítette vállalását. Tóth Páll programirodai brigádja a vállalat harmincezer forintos forgótöke- csökentést 68.500 forintban teljesítette. Varga József 5. dróthúzó az anyag gondos előkészítésévé', a munkaidő kihasználásával 147-ről 160 százalékra emelte termelését. Stadlér Géza ifjúmunkás, sztahánovista hengerész a munkaidő-kiesés csökkentésével, a munkaközben való kötözéssel 144-ről 159 százalékra emelte teljesítményét. Minden egyes percért, minden egyes százalékért kemény harc folyik. Varga Dezső, Dudás Gyula, Szó Pál és Szabó János 7. kőművesbrigád tagjai a kongresszusra már a harmadik felajánlásukat teljesítették. Először 194 munkaórát takarítottak meg, majd a gyárba felvett dolgozók szállásának biztosítására egy épületet alakítottak át a vállalt 100Ö óra helyett 853 óra alatt. Legutóbb a kultúr otthont javították ki a vállalt 280 óra helyett 221 óra alatt. A Kongresszusi Hét eredményeit az üzemben olyan hősies erőfeszítések segítették elő, mint amilyet az acélöntődé dolgozói tettek. 15-én délelőtt a Martinkemence 919 adag után leállt. Rendes körülmények között 16 órát szokott igénybe venni a javítás, a kihűlés után pedig a termelés hosszabb idő után indulhat meg. Az acélöntöde dolgozói, már 11 órakor megkezdték a forró kemence javítását, este 8-kor már gáz volt a kemencében és reggel megkezdődhetett az olvasztás. Ezzel több mint egy fél vagon termelést mentettek meg és biztosítani tudták a Kongresszusi Hétre való előkészülést. A javítási munkában kiváló dolgozókat jutalomban részesíti a vállalatvezetőség. Csipkés megelőzte Kisteleket a párosversenyben Kistelek és Csipkés bányaüzemek kongresszusi párosversenyben vannak. A kistelekiek versenyfelhívásukban termelésük 10 százalékos emelésére tettek felajánlást, A hónap elején Csipkés lemaradt, a 17-i jelentés alapján azonban az élre került. Csipkésen a dolgozók 94 százaléka tett kongresszusi felajánlást és igen erős elhatározásuk, hogv Kistelekkel szemben meg is tartják az elsőbbséget. Kisteleken a melegcsáká ny-tnozga mai terjesztették ki, ezzel szemben Csip késen a munkamódszerátadással nek el jó eredményt. László József és Polacsik János sztahánovisták levelükben írják: „Megértettük Rákosi elvtárs 27-i beszámolójából, hogy iparunk mennyire előrehaladt, ugyanakkor a bányászat kezd lemaradni, ezért vállaltuk, hogy ebben az ‘'évben 20 százalékkal emeljük termelésünket. A Kongresszusi Héten mindazon csapatoknál, ahol munkamódszereinket átadtuk, a termelést még 10 százalékkal fokozzuk. Ezt a napi 480 perc kihasználásával, a munkahely és a váér-1 gatok r&idbentartásával érjük el." Uj sztahánovisták születnek a Kongresszusi Héten A balassagyarmati Magasépítészetnél több mint 87.000 forint értékű felajánlást tettek a dolgozók. A felajánlások teljesítésében a Borka-kömüves- brigád a legjobb. Petrán Pál sztahánovista kőművestől vették át Makszv- menkó elvtárs munkamódszerét, amivel termelésüket 110-ről, 170 százalékra emelték. Mák Lajos asztalos 229 százalékra emelte teljesítményét. Szi- tavszki János sztahánovista kőműves a Franko átképzós brigádnak adta át munkamódszerét, akik 90-ről 130 százalékra fokozták teljesítményüket. Pirók elvtárs nyerte el a legjobb szakoktatós zászlót, mert 37 átképzöst és 29 tanulót tanított be. A legjobb eredményt a Molnár-brigád érte el, 198 százalékos teljesítménnyel. Jő ötletek, de lassú „villám" szolgálja a verseny nyilvánosságát a Tűzhelygyárban cek alatt tudomást szereznek a dolgo zók versenytársaik eredményeiről. A Kongresszusi Hét első napján bevezetA verseny lendületének fokozása szempontjából nagy jelentősége van a versenynyilvánosság széleskörű megszervezésének. A salgótarjáni tűzhely gyárban több új, egészséges ötlettel szolgálják a verseny eredményeinek gyors ismertetését. Az egyiU ilyen ötlet. hogy egy nagyobb szabású‘táblára felírják az üzemek legjobban te!jesíiői nek nevét és az elért eredményeit, így a táblát egy dolgozó körülhordozza a gyár különböző műhelyein, szinte per ték az üzemekben a villámot is. Minden üzemrészben a faliújságot használ, ják erre a célra. Hibája ennek a villámnak az, hogy nagyon lassú. Kis papírlapra géppel írják a szöveget, de azt is úgy fogalmazzák meg, hogy valakit meg ne sértsen. Az egyik villám — ami Németh László tollából ered — azt írja: „Zúgnak a gépes, sza- porán szórják , a szikrát a köszörű- kövek, a szállítók gyore ütemben rakják a szállítandó munkadarabokat. Minden , rendben, simán megy minden ... csak az egyik sarokban három nő beszélget tétlenül.” Figyelmeztető akar ez lenni, így akarja, ilyen udvariasan, hogy meg ne bántsa őket, munkára serkenteni a három beszélgető nőt a villám. A villám rendeltetése más: az, hogy bátran és főleg röviden (a faliújságon nagybetűvel) adja tudtui a dolgozóknak, nemcsak az elért kimagasló eredményeket, hanem tárja föl azokat a hibákat is, amik gátolják a termelést, vagy kipellengérezze azokat a felületes dolgozókat, akik sok selejtet „termeinek“. Az üzemi Hangos Újság a dolgozók termelésének kiértékelése után nyomban közli a legkimagaslóbb eredményeket. A hétfői nap Derekas Gyula 2í3, Kurucz Károly 200, Bandur Teréz 224. Bakos János 253, László Jenő 247 és Szabad Sándor 238 százalékos eredményéről adott hírt. Az öntödében számos feliratot helyeztek el, amiken ez áll: „Küzdj a selejl ellen. Normán aluli selejtért jutalmat kapsz!“ A növekvő termelés ellenére az üzemben állandóan csökken a seiejt is. Nem kis része van ebben a falakon elhelyezett, a selejt elleni harcra buzdító feliratoknak. Minden dolgozóra felbontottuk a tervet A nagybátonyi építkezés párosversenyben áll a petöfibányai 96 lakásos építkezéssel. Mi a kongresszus tiszteletére 11.000 beépített légköbmétert vállaltunk, amit már teljesítettünk. A Kongresszusi Hétre azt akarjuk elérni, hogy minden dolgozó tisztán lássa tennivalóit. Ezért minden dolgozóra részletesen felbontottuk a tervet és naponta értékeljük az elért eredményt. Repülóbrigádokat szerveztünk, amelyek mindig oda mennek, ahol lemaradás mutatkozik, vagy hiányzik valaki. Az anyagbiztosítás érdekében iparvágányt építettünk, ■amivel nemcsak gyorsabb hanem olcsóbb is a szállítás. Volszki Géza főépítésvezető, Nagybátony „Akadályok" a somosi kőbányában A somoskői kőbánya dolgozói a Kongresszusi Héten napi 10—12 vago- ncs többtermelést váll adtak. A műszaki dolgozók egy új sikló üzembehelyezését határozták el. hogy biztosítsák a kongresszus tiszteletére vállalt 172 vagon kő kitermelését. A kőbánya dolgozóinak törekvései azonban nem segíti elő, hogy a budapesti központ hat darab dugattyúgvűrűt két hétig nem szerzett be. Emiatt egy kompresszor kiesett a termelésből, ami mintegy 20.000 forintos kárt és tervben való lemaradást eredményezett. Romhányban behozzák a lemaradást A Romhányi Cserépkályhagyárban a kongresszusi felajánlás teljesítésében 6000 forint lemaradás mutatkozik. A gvár dolgozói kompelx-brigádot alakítottak a lemaradás kiküszöbölé sére. Bencsik Károly üzemvezető a Kongresszusi Héten olyan anyag bevezetését vállalta, amely lehetővé teszi a külföldről behozott kaölit 50 százalékos csökkentését. A komplex brigád gondoskodik arról is. hogv a hibáé formákat újakkal cseréljék fel. ami a termelés mennyiségét és* minősegét növeli. A verseny legjobbjait népszerűsítik Nagybátonyban A nagybátonyi szénbányák vezetői bői. A patronálok különösen azokkal e'határozták, hogy valamennyien saját feladatukon kívül egy-egy üzemet patronálnak. Megvizsgálják a legjobb dolgozók eredményeit, va'amint. hogy ki nem veszi ki részét a munkaversenyfoglalkoznak, akik jó eredményt - érnek el és be akarnak lépni a párttagok sorába. A szénbányák vezetői elhatározták, hogy a kongresszusi verseny leg(Folytatás a 2-ik oldalon)
