Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-10 / 6. szám

Hicsóség a legyőzhetetlen béketábor vezérének9 népünk nagy barátjának9 a bölcs Sztálinnak! Pártmunka tapasztalatai + Bányász népnevelőink harcoljanak a kongresszusi versenyért leplezzék le az ellenséget Sztálin elvtárs arra tanít minket, hogy gondosan és türelmesen meg kell magyarázni az embereknek, mit is akar a Párt, hová vezeti az .országot. Mind addig kell magyarázni, amíg meig nem értik, mert éneikül semmiféle vezetés nem lehetséges. Meg kell tehát ma­gyarázni bányász dolgozóinknak is az, hogy az országnak több szénre van szüksége, szerves része a nemzet­közi méretben folyó békeharcnak, hogy minden egyes bányász egyenként fele­lős azért, hoigy üzeme teijesíti-e a ters yet. A mátranováki Csipkés-bányaüzem multhavi előirányzatát 114 százalékra teljesítette. Ezzel az eredményével az élenjárók között van. De eiérhet Csip­kés-bánya nagyobb eredményt is. A technikai és a természeti adottságok biztosítják a több szén termelését, ha megjavíják az üzemben a politikai munkát, jobbá teszik az agitációt. Az agitációnak különös jelentősége Van most, amikor a Párt és a kor­mány nagy feladatokat hajt végre a bányászatban, amikor fokozottabban mozgósít az ellenség is. Csipkés-bánya pártszervezete most arra készül, hogy népnevelőhálózatát átszervezze. A párt- szervezetnek meg kel! vizsgálnia, hogy milyen feladatok végrehajtása szüksé­ges ehhez. Az üzem népnevelőinek legfontosabb feadata most az, hogy a kongres­szusra tett 36 vagonos vállalás telje­sítésére mozgósítsák az üzem doigo: zóit. Példamutatók legyenek a népne­velők. A munkaidő teljes kihasználá­sában Vincze János, Gecse Péter Már­ton és Gecse József élenjárnak és a népnevelők valóban maguk után von­ják az üzem minden dolgozóját. Azon­ban a termelésben is kommunisták, a népnevelők legyenek az elsők. Ezt még nem lehet elmondani Csipkés­bánya minden népnevelőjéről. A nehéz munkaviszonyokra hivatkoznak. Nem elég harcosak Csipkés bánya népnevelői. Persze eiz 411 a többi bányász népnevelőkre is. Bodor elvtárs. a párttitkár azt mondja, hogy náluk nincs ellenség, ugyanakkor egyes dolgozók beleestek a kenyérvá­sárlási lázba, itt-ott háborús rémhír is van, amit nem lepleznek le. Csak úgy biztosíthatják a nagyobb termelést, ha szakítanak az opportunista álláspont­tal és bátran harcolnak az ellenség el­len. De harcolhatnának Csipkés-bánya üzem népnevelői azért is, hogy a szak- szervezeti titkár a kongresszusi emlék­lapokat ne a bókjában tartsa, hanem vezessék rá a csapatok vállalásait és íüggesszék ki, jól látható helyen. A népnevelők alaposan ismerjék meg, hogy mire képes bányájuk. Az a nézet uralkodik, hogy elővájásj munkálatok­nál nem valósítható m«g a ciklusos munkamódszer. Ha a népnevelők meg­ismerkednek a Szovjetunió tapasztala­taival, akkor látni fogják, hogy ilyen körülmények között is nagyszerűen al­kalmazható. De hiba van az agitáció konkrétságában is. Cene György pár- tonkívüli népnevelő a november 7«i, 26-i és december 26-1 műszakról el­mondta a dolgozóiknak, hogy megkívánja tőlünk népi demokráciánk a szenet. De elmondhatta volna azt is, hogy Csip­kés-üzemnek a többtermeléshez, a cik­lusos módszerhez gépekre van szüksé ge és ha többet termelnek, akkor az üzem előbb fog részesülni fúrógépek­ben és gépi felszerelésekben. Maga a párttitkár, az üzem első népnevelője pontosabban kell tudja, hány dolgozó áll versenyben, hogy ezek milyen ered­ményeket érnek el. De főleg tisztában két! lenni azzal, hogy ifj. Bakos Ist­ván és Gecse István szállítók kom gresszusi felajánlásukban a csapatok üres csillével való ellátását vállalták. Az üzem szűk keresztmetszete az üres csillehiány, de ha a népnevelők tisztá­ban vannak azzal, hogy jobb munka - módszerre! itt i« lehet segíteni, akkor konkrét érvekkel tudnak harcolni a megvalósításáért. Az üzemben 138 dolgozó tett válla­lást a kongresszus tiszteletére. Az üzem létszámához viszonyítva ez nem kielégítő. Hiányos agitációs szempon­tokkal indultak útra a népnevelők. Mondják el a népnevelők, hogy a kongresszusi vállalások és azok teljesítése mindenekelőtt hékebare, csapás az imperialista uszítókra. Az üzemben nem minden dolgozó látja világosan az összefüggést a több szén termelése és az ellenség elleni harcok között, legyenek a népnevelők hűsé gesebb harcosai Leftin-Sztálin eszméi nek, ne alkudjanak meg az adott hely zettel, hanem mindig nagyobb ered meny elérésére törekedjenek. Az agitátorok hivatottak arra, hogy a versenyt a havi, a negyedévi és az évi termelési tervek teljesítése és túli teljesítése érdekében még szélesebben kifejlesszék, a takarékossági határozat ra mozgósítsák a dolgozók széles tö megét. Csipkés bányaüzem dolgozói közül Gecse Márton a szállítás meg­javítására, az üzem termelési értekez­letén Bodor József újfaluéi a szén eredményesebb jövesztésére, Kotrocó Béla a jobb faellálásra tett javaslatot Az üzem népnevelői segítsék felszínre jönni ezeket a javaslatokat. Minden ér dekelje az aigitátorokal, amit haszno sítani lehet a terv túlteljesítéséért. Lás sák meg a népnevelők, hogyan lehet több csillét biztosítani a csapatoknak, hogyan tudja csökkenteni az üzem azoknak a számát, akik normán alul teljesítenek. Nyilván, ha harcolni fognak azért, hogy a murtkamód- szerátadás még hatékonyabb legyen és számtalan bányászt hozzásegítenek ahhoz, hogy leküzdve a természeti ne kézségeket, teljesítsék napi tervüket akkor megbecsülésben és tiszteletben részesítik őket. Amikor a Csipkés bányaüzemben a pártszervezet a népnevelőmunka meg­javítását határozta ei, ne feledkezzen meg a népnevelők továbbképzéséről, a velük való foglalkozásról. A legjobb legtapasztaltabb népnevelők példáján neveljék a fiatalabb népnevelőket. Az aknászok, a vezelŐ funkcionáriusok tartozzanak a népnevelők legjobbjai közé. A népnevelők a párttikár leghű­ségesebb munkatársai. A velük való személyes foglalkozás előfeltétele an nak, hogy a népnevelők jól magyaráz zák meg, amit a pártszervezet meg akar valósítani. A népnevelők meg­tisztelő feladata, hogv növeljék bá nyászaink politikai öntudatát, gyor­sítsák a fejlődést. — BALOGH — Versenyben a kongresszus tiszteletére Brigádok harca a Tűzhelygyárban A Salyóktrjáni Tűzhelygyár ifjú munkáim a „Kongresszusi Brigád“ cím elnyeréséért hurcolnak. A kulcs- műhelyben dolgozó „Zójn“ brigádnuk 15 ifjúmunkás tagja uun. Mind a tizenöten fiatal leányok, vezetőjük Galó Istoánné, oki szintén ifjúmunkás. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy termelésűket 150 százalékra /okozzák. ■4z ifjú női brigád 774 százalékos át­lagteljesítménnyel, az üzem többi ifjú­sági brigádja között, az első helyet fog­lalja el. A brigád minden tagja fölül­múlja a felajánlását. A tisztitámühely II. üzemben dol­gozik Bakon János ifjúmunkás, a Matraszov-brigád tagja, aki 289 szá zalékos termeiért ért el. Simon József vállalta, hogy teljesítményét 150 szá­zalékra fokozza, ezzel szemben Síit százalékos eredményt ért el. Az eszter- gályosmfíhely átlagtermelése 210 szá­zalékra emelkedett. Fájd István esz­tergályos egyéni versenyben 251 szá­zalékos termeléssel. Bablena József előtt halmi, akinek termelése 287 szá­zalék Molnár István sztahanovista esi szobi 207 százalékra emelte termelését. Bede Erzsébet qépmankásnő 218 százalékot ért el. Az öntödei ;:Béke“ brigád 200 százalékra fokozta a termelést. Fájd Károly és Simon László sztahanovista öntők 157 százalékot értek el A Salgótarjáni Acélárugyár gazda­sági szeráru üzemében Fodor István- né patkósarokcsap marós 149 száza­lékra, Rusznyák Béla csiszoiókorongok jó kiszárításával 189 százalékot ért el. Fájd Károly, Simon László acél­öntő sz'tahánovisták, a formázáshoz szükséges segédanyagok és homok előkészítésével a kongresszusi vállalá­sukat 157 százalékra fokozták. Szőllősi Vilmos dróthúzó, gépének jó kihaszná­lásával 145 százalékra, Buda Antal drótkötő, jó munkaszervezéssel 191 százalékra emelte termelését. Kazár Ferenc hengerész, észszerű- sítéssel 159 százalékra fokozta terme­lését. Ezelőtt az anyag-méret vágá­sára külön munkahelye volt Kazár Fe­rencnek, most egy munkaütemnie! végzi el a hengerlés és a vágás mun­kálatait. A körolló az anyag közvetlen hengerlésével egyidöben vágja mé­retre az anyagot. Tizenöttel csökkent a normán alul teljesítők száma a Romhányi Cserépkályhagyárban A Romhányi Cserépkályhagyárban a kongresszus tiszteletére váitalt mun- kamódszerátgdással felszámolják a 100 százalékon aluli teljesítményeket. Ezelőtt az üzem 17 dolgozója 100 százalékon alul teljesített. Molnár László és Varsányi József munkamód­szerének átadása után a normán aluli teljesítők létszáma kettőre csökkent. Cin-kotai István segédmun­kás munkamódszerátadás előtt 98, utána pedig 200 százalékot telje- sífett. Lajcsik István 98 százalékról 157 százalékra emelte termelését. Id. Káposzta István és ifj. Káposzta Ist­ván 110 százalékról, 125 százalékra emelték termelésüket. Kiss János és Herczeg István formázok, termelésü­ket 131 százalékra fokozták. A mohorai és tolmács! gépállomások élen a vállalások teljesítésében A kongresszusi felajánlások telje­sítése megyénk gépállomásain nagy lendülettel halad előre. Különösen a mohorai és a tolmácsi gépállomás dolgozói fáradságot nem ismerő mun­kájukkal már ezidáig az erőgépek ja­vítását 90 százalékban, a többi gépi felszerelések javítását pedig százszá­zalékban teljesítették. A gépállomások megyei központja kiértékelése szerint megyénk gépállo­másai az erőgépek javítását 68 szá­zalékban, cséplőgépjavítást 75, eke­javítási munkálatokat 80, tárcsajavi- tást 83, vetőgépiavítást 86 és egyéb kisgépek javítását pedig 78 százalék­ban teliesitették. A Salgótarjáni Acélárugyár szta­hanovista iskolájának hallgatói az elszórt értéke* anyagok összegyűjté­sét vállalták. Már 5 mázsa ilyen ér­tékes hulladékanyagot gyűjtöttek Ö66ze, tehát a vállalt mennyiségnek egyha rmadát. A kazárt bányaüzem dolgozói azt vállalták az üzemi békegyűlésükön, hogy a kongresszus tiszteletére ter­melésüket 197 százalékra fokozzák. Három literrel emelték a tejhozamot a berceli tszcs-ben A berceH „Vörös Csillag" termelő­csoport tehenészei vállalták, hogy a kongresszus napjára a tejhozamot tehenenként hét literről nyolc literre emelik.. Ezen vállalásukat már ezidáig tíz literre teljesítették, amit azzal ér­tek el, hogy az egyedi abrakolást beve­zették. A takarmánypácot két nap he­lyett három napra készítik, ami által a takarmány sokkal ízletesebbé válik. Megváltoztatták a takarmányozást. Azelőtt az etetést abrakolással kezd­ték és utána pácot adtak, most először fél adag pácot, utána abrakot az titán még egy fél adag pácot adnak az álla­toknak. A pataki termelőcsoporí már teljesí­tette kongresszusi felajánlását, az ud­vart rendbehozták, a takarmányporlás megakadályozása érdekében két darab szecskavágót állítottak be. Emellett nem feledkeztek meg a csoport fejlesztésé­ről sem és a létszámot négy családdal emelték. MEGYÉNKET KÉPVISELIK A II. KONGRESSZUSON sajátítja a győzelem tu­dományát. BOGDÁN BÉLÁN E elvtársnő, parasztasz szony, a horpácsl tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. Lelkes párt­munkás. Megszervezte a párttagok oktatását. Szer­vező munkája eredmé­nyeként jó munkát vé­geznek a párlonkivüli népnevelők is. Megszer­vezte az oktatásokat. Hetenként 20—25-en összeülnek és megtár­gyalják, hogy a jövő hé­ten mit tesznek a párt- kongresszus érdekében. Jól munkálkodik Bogdán elvtánsnö a tszcs ala­kítása terén is. Megala­kították az előkészítő bi­zottságot is. A Szabad Nép előfizetőgyüjtési ter­vet ISO százalékra tel­jesítették. Amikor már a lelke­sedés tetőfokára hágott, akkor választották meg a megyei pártkonferen­cia küldötteit. Jól vá­lasztottak. Egyszerű, kétkezi dolgozókat, a Párt hű katonáit. Olya­nokat, mint SZURA ENDRE elvtárs, a sal­gótarjáni üveggyár leg­jobb dolgozója. Élmun­kás és sztahánovista-jel- vényes. Résztvett a bu­dapesti Békekongresszu­son is. Ott fogadta meg, hogy még bátrabban harcol a békéért: még többet termel! És foga- da'mát teljesítette. Be­csülettel. helytállt a ter­melés frontján, mindig az élen jár. Most, a két­hónapos pártisko’a hall­gatója: teljesíti kommu­nista kötelességét, ta­nul, képezi magát — el­DALA JANOS elv társ sztahánovista kömiL vés. Maximenko elvtárs nagyszerű tanítványa. Nagybátonyban, a jövő bányavárosának építke­zésén dolgozik, a leg­szentebbet csinálja, amit az ember csinálhat — épít. Gátat emel az im­perialista agresszórók ellen; egészséges mun- kislakásokat épít. Kon­gresszusi felajánlásként vállalta, hogy 30 dol­gozó társának adja át munkamódszerét, amit Maximenko elvtárstól sajátított el. Ez ideig már 25 társának adta át mun­kamódszerét. És sikerrel alkalmazzák. — Nagyon boldog vagyok, hogy a kongresszuson részi vehetek — csak ennyit mond. A cselekvés em­bere. Levelek a kongresszusi előkészületekről Megyénk dolgozói átérezve Pár tunk II. kongresszusának jelentősé­gét, egymásután teszik felajánlásai­kat annak tiszteletére. Felajánlást tesznek a begyűjtés, tszcs-fejlesztés pártépítés, termelés és általában munka minden vonalán. Nagyjelen­tőségű a kongresszus az ipari, állami szektorok dolgozói, egyénileg dolgo­zó parasztok részére, mert a Párt mindenki, az egész dolgozó nép ér­dekeiért harcol, dolgozik. Sümegi János, szécsényi egyénileg dolgozó paraszt levelében a követke­zőket írja: „Ma a leszült nemzetközi helyzetben minden dolgozónak meg kell értenie, hogy az állam és Párt iránt kötelezettségei vannak. Mi, dolgozó parasztok, párttaqok és pártonkívüliek, a terménybeqyüjlés maradéktalan végrehajtásával aka­runk hozzáiárulni a kongresszus si­keréhez. Az állam számos kedvez­ményt nyújt a dolgozó parasztság­nak, tehát nekünk sem szabad adós­nak maradni, meg kell mutatnunk hogy méltóak vagyunk támogatásúra. Éh vállalom, hogy a kongresszus tisz­teletére 100 kg terményt adok be és ielvilágosító munkát végzek dolgozó paraszttársaim között, hogy ezzel is kiíelezhessem hálámat, amit a Párt iránt érzek. Teszem ezt azért is, mert a béketábornak én is aktív harcosa akarok lenni és ezzel is segíteni aka­rom a kongresszus munkáját, amely értünk, egyénileg dolgozó parasz­tokért is dolgozik." Hugyagról Horváth Károlyné eze­ket írja: ,Mi, Hugyag község asszonyai elhatá­roztuk, hogy a kongresszus tiszteletére belépünk a tszcs be. Nemcsak belépünk, hanem mindenütt, ahol járunk, felvilá­gosító munkán keresztül megértetjük dolgozó parasztságunkkal, mennyivel előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás. mint a keskeny parcellákon való, igen sokszor eredménytelen munka. Ezzel a lépésünkkel példát akarunk mutatni Hugyag község többi dolgozó­jának is, akik még nem látják tisztán, melyik utat válasszák. Példának állítjuk mindenki elé a Szovjetunió fejlett mező­gazdaságát, annak hatalmas eredmé­nyeit. Közösen többet, jobbat tudunk termelni, többet tudunk adni népgazda» Ságunknak, eredményesebb munkát tu. dunk kifejteni a béke megvédéséért ví­vott harcban és fokozottabban ki tud­juk venni részünket a kongresszus elő­készítéséből.'* Telek. Ilona, a salgótarjáni üveg­gyár dolgozója párttagságunk erősí­tésével Gegtti a kongresszus munká­ját. „Régi vágyam volt, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártjának én is aktív tag/a lehessek, ott dolgozva kivegyem részem az országépítő munkából. Gyűlölettel gondolok azokra, okik eddig elért eredményeinkre törnek, azokat megsemmisíteni akarják. Még előttem a múlt minden nyomorúsága. Heten vagyunk testvérek. Édesapám a bányában megsérült, így már gyer­mekkorunktól dolgozni kellett. Én ma- gam Is napszámba jártam, hogy va­lahogy tenntarthassuk nyomorúságos életünket. A Ielszabadulás után már világos lett előttem, hogy hol a helyem. Lát­tam, hogy a Párt ériünk, dolgozókért harcol, vívja küzdelmét a külső és belső ellenséggel szemben. Mikor a Pártba való felvételemet kértem, ígéretet tettem arra, hogy jobb munkával, többtermeléssel fogok har­colni a békéért, a kongresszus sike­réért. Tudom, hogy ha többen vagyunk, eredményesebb munkát tudunk kifej­teni. Ez vezetett arra, hogy felvételi kérelemmel erősítsem a Párt sorait, ez vezet arra, hogy termelésem eme­lésével segítsem a kongresszus mun­káját." HarműdUi az orszaißhan a Tiizhvlwj tjár öntödéje A Salgótarjáni Tűzhelygyár öntö­déje az országos öntödei versenyben elért szép eredményével az ország ősz- szeg öntödéi között a harmadik helyre került. Február 2-án a Vasas Szak­szervezeti Központ, a Bányászati és Kohászati Tudományos Egyesület, va- amint a Kohó és a Gépipari Minisz­térium kiküldöttei díszröpgvulés al­kalmával üdvözölték a Tűzhelygyár öntödéjének dolgozóit, mint az ország harmadik legjobb öntödéjét. Vogel Gyula elvtárs, a Kohó és Gépipari Minisztérium kiküldötte be­szédében ismertette, hogy a salgótar­jáni tűzhelygyár öntödéje az 1950 év elején elért 424.2 tonna termelésről, 546 tonnára emelte termelését. Ezzel szemben 8.7 százaíékróf 6.9 százalékra csökkent a selejt. A beszédek után az üzem legjobb dolgozóit jutalomban részesítettéit. Lackó Ágoston 600 forint pénzju­talomban részesült, akinek termelése átlagosan 195 százalék. Szatmári László átlagosan 170 százalékot ért el, jó munkájáért 500 forint pénzju­talomban részesült. Olexa Károlvné, akinek termelése átlagosan 140 száza­lék, 400 forint pénzjutalomban, Saját László 130 százalékos átlagtermelésé­ért 400 forintos jutalomban része­sült. Ezenfelül Telek Istvánt, Somoskői Jánost és Lipták Jánost kéthetes ingyenes üdülésben részesítik a termelés terén elért szép eredmé­nyeikért­A műszakiak részéről Szmolenszki Elek, az, öntöde főművezetője 600 fo­rintot. Kovács Miklós főmérnök pe­dig 1000 forintot kapott jó munkájuk eredményeképpen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom