Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-06 / 1. szám

« SZABAD NOGRAD 1951 január 6. ÁLLAMI GAZDASÁGOK FELADATAI Az elmúlt hét folyamán az AMK ki­értékelte a Megye Állami Gazdaságai­nak őszi munkáját. A kiértékelés folya­mán a nagyszerű eredmények mellett felszínre kerültek a nagyobb eredmé­nyek elérését gátló hibák is. A gazdaságok gépitechnáka és fogal- eröellátása, azoknak karbantartása meg'feJelö volt. A rendkívüli csapadé­kos őszi időjárás a rossz munkaszer­vezés és a még fennálló laza munka­fegyelem azonban némelyik gazdaság­ban akadályozta a munka jobb elvég­zését. Például a sziráki és hényel1 gazdaságokban a talajelőkészítési, dugványrépa betakarítási, a cukorrépa szállítási, a mélyszántást munkálatok elvégzésénél mutatkoztak hiányossá­gok. Munkájukat a kapkodás, a nem­törődömség, a munkafegyelem laza­sága, a jó vezetés hiánya jellemezte. Például a mélyszántásnál mutatkozó lemaradásért a Megyeközpont is fe­lelős. Nem vették figyelembe, hogy a novemberi hónapban számos új terü­let átvételével gyarapodtak gazdasá­gaink, amely terület megművelése he­teket vett igénybe és így hiányossá­gok mutatkoziaK az erőgépek átcso­portosításánál. Azonban súlyos hibát követnénk el, ha a hiányosságok mellett nem idéz­nénk mindazokat a hatalmas eredmé­nyeket, amelyeknek mindegyike egy- egy lépéssel vitte előre állami gazda­ságaink fejlődését. Ezekkel az ered­ményekkel bebizonyították a gépesí­tett nagyüzemi földművelés fölényét a parcella gazdálkodással szemben és ezzel utat mutattak az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok felé, a nagyüzemi gazdálkodásra való átté­résre. Gazdaságaink határidő előtt teljesítették az őszi vetési munkálato­kat. Kitűnő minőségi munkát végzett itt a szécsényi, nógrádkövesdi, borsos- berényj gazdaság. Az eredmények el­éréséből kivették részüket az agronó- musok is, akik jó szakirányítással se­gítették elő a feladatok megoldását. Ilyenek például Fábián Zoltán. Atol- nár László, Perec László, Geletta Ella, Faragó Gusztáv, Borsai Dezső, Hajós Éva, Veszély Pál agronómu- sok, akiket az AMK pénzjutalomban és elismerő oklevél kitüntetésben ré­Szocialista mezőgazdaságunk fejlesz­tésének igen döntő láncszeme a Vil- •'ja-msz-féle füves vetésforgó és más világhírű szovjet tudósak tapasztalatai és útmutatása alapján az öntözéses terv szántóföld-, rét- és legelőgazdál­kodásnak országos és megyei viszony­latban való megvalósítása. Megyénkben e hatalmas feladat megszervezése már megindult. A fejlett agrotechnikai tudo­mánnyal felvértezett mezőgazdasági szakemberek kutat iáik fel a javításra szoruló és öntözésre alkalmas terüle­teket, azokat talajösszetételi és vízel­látási szempontból felülvizsgálják és annak alapján tesznek javaslatot a munka végrehajtására. Termelőszövetkezeti csoportjaink és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt­jaink máris átérezték e döntő lánc­szemnek a fontosságát és tudjiik, hogy a terv megvalósítása nemcsak az 6 egyéni, hanem népgazdaságunk to­vábbi fejlődését szolgálja. A nagyoroszi, balassagyarmati, ipoly­szesített. Ugyancsak pénzjutalommal és oklevéllel jutalmazták meg Gyetvai István, Szmolni Lajos, Bástyán Jó-, zsef, Fehér József, Vozár András traktoros és növénytermeltető brigádve­zetőket, akik derekasan kivették ré­szüket a munka végrehajtásából. Megyénk állami gazdaságainak brigádvezetői közül Dankó Istvánt, a szécsényi gazdaság fogatos munka­csapat vezetőjét tüntették kj munka­érdemrenddel, mert búzaterményből túltermélték a minisztertanács növény- termelési határozatában előírt kát. holdankénti mennyiséget. Gazdasá­gaink valamennyi dolgozója büszkén tekint Dankó Istvánra, a termelés él­harcosára. A kiértékelés után állami gazdasá­gaink tisztán látják az előttük álló feladatokat. Üzemi párt- és szakszer­vezeteink, valamint a Megyeközpont számára a hibák kijavítására minden lehetőség megvan. Állami gazdaságainknak a Párt útmutatásá­val és támogatásával, a miniszterta­nács határozaia szellemében az 1951-es évben még fokozottabb felvilágosító munkára van szükségük, amelynek eredményeképen lehet csak maradék­talanul megvalósítani ötéves tervünk második tervévét. Meg. kell teremtenünk a szocialista munkaviszonyt, a tervfegyelmet. A domborzati viszonyoknak megfelelően a gépierőt át kell csoportosítani, hogy a munkánk időben való elvégzését az időjárástól függetleníthessük. A gazdaságok dolgozói politikai és szak- tanfolyamokon sajátítsák el a Szovjet­unió fejlett agrotechnikáját és a gaz­dag tapasztalatok felhasználásával, a tervismertető értekezletek sikeres le­vezetésével fejlesszék tovább állami gázda&ágainkat. Állami gazdaságaink január 5— 6-án tartják tervismertetcj értekezletü­ket. Az értekezlet döntőén kell, hogy foglalkozzon a kétéves állattenyész­tési terv feldolgozásával. Állami gazdaságaink kétéves állattenyész­tési . tervüket bontsák föl negyed­évekre és ezen túlmenőleg brigádokra, munkacsoportokra és egyénekre is. Csak így láthatják tisztán”a dolgozók ’azokat a feladatokat, amelyeket nekik meg kell valósítaniok. tarnáci, pásztói, héhakni és a nagy­keresztúri tszcs-k önként vállalkoztak arra, hogy telepük munkáit úgy kez­dik meg, hogy 1951-ben már üzeinel- heíők legyenek. Munkaversenybe lép­tek és a Duna—-Tisza-közi öntözési Vállalat a terveket idejében elkészítve, a földmunka már kijelölve várja a ter­melőszövetkezeti tagokat. Például a nagyoroszi termelőszövetkezeti csoport a csatornaépítési munkálatokat már be­fejezte. A termelőszövetkezeti csoport tagjainak példáját követik a dolgozó parasztok is. A dejtári dolgozó pa­rasztok 200 katasztrális hold rét, ön­tözőtelep megépítésére jelentkeztek. A nógrádimegyei Mezőgazdasági Osztály növénytermelési csoportja fel­hívja megyénk dolgozó parasztságát arra, hogy aki földjét talajjavítással akarja végezni, vagv öntözőtelepet akar létesíteni, az jelentkezzen a köz­ségi tanács végrehajtó bizottságának elnökénél, aki a kérelmet azonnal to­vábbítja a megyei taiíács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági'' osztályához. A belkereskedelmi minisztérium közlése a liszt- és cukor szabadíorgalmi áráról A belkereskedelmi miniszter a 4/1951. számú minisztertanácsi rendeletben ka­pott felhatalmazás alapján szabályozta a forgalomba kerülő cukor és finom­liszt árát. A hatósági jegyre kiszolgáltatott cu­kor és finomliszt ára, mint ismeretes — változatlan marad. A kereskedelmi szabad forgalomba kerülő kristálycukor árát fenti felha­talmazás alapján kilogrammonként 12 forintban, a kockacukor árát 13.60 fo­rintban, a finomliszt és búzadara árát pedig 5.20 forintban állapította meg a belkereskedelmi miniszter. Ezzel egyidejűleg néhány fogyasz­tási cikknél, melyeknek alapanyaga finomliszt, illetve cukor, a fogyasztói .ár . némileg módosult, így a zsemlye és kifli darabonként 60 fillér, a sa­vanyú cukorka 2.40 forint, a különle­ges cukorka pedig 2.80 forint 10 deka­grammonként. Az erdőgazdaságok december 20-ra befejezték az 10SÖ. évi tervüket Megyénk összes erdőgazdasága de­cember 20-ra befejezte 1950. évi fa- kitermelési tervét. Az, hogy teljesí­tette, az annak tudható be. hogy ez év november 6-án erdőgazdaságaink vég­érvényesen kiemelkedtek a feudális állapotból és a szovjet tapasztalatok alapján teljesen új munkaszervezést vezettek be, mely munkaszervezéssel erdőgazdaságunk dolgozói a munkájuk legjavát tudták adni. Az új munkaszer­vezéssel 20—30 százalékos emelkedést értek el a dolgozók a termelésben és ezáltal keresetük is javult. Az erdőgazdaságok közül elsőnek a balassagyarmati erdőgazdaság tel jesí- tette előirt irányzatát, november 30-án, 117-százalékot. De a dolgozók nem áll­tak meg tervük teljesítésénél. Szería- kihozatal terén is kiváló eredményeket értek el, valamennyi terme'ési helyen jóval túlteljesítették az előirányzatot és közel 500 köbméterrel, azaz mintegy 50 vagonnal adtak több bányafát, szerszámfát, fűrészrönköt, épületfát népgazdaságunk egyéb szocialista szektorainak, az üzemi részlettervben előírt mennyiségnél erdőgazdaságaink. A szerfa kihozatala és a terv teljesí­tése során a cserhátsurányi és balassa­gyarmati üzemegységek tűnlek ki. Cserhálsurányban az Iliés-brigád az évi szerfae’.őiránvzatát november 26 ra 186 százalékban teljesítette és már 1951. év márciusi tervén dolgozik. Balassa­gyarmati üzemegységnél a Várnai- brigád november 15-re 178 százalékos szerfateljesítést ért el az előirányzat­tal szemben és már a januári tervét is befejezte De jó munkát végeztek a balassa­gyarmati erdőgazdaság dolgozói cse- inetenevelési és erdősítési munkájukkal is Az őszi erdősítési előirányzat 273 katasztrális hold helyett 355.4 holdat erdősítettek, százalékban 130 6zázaiék. Ez annál is nagyobb jelentőséggel bír, mert a 355.4 holdas erdősítés ugyan­annyi összeget emésztett fel. mint amennyit 273 kataszteri hold költsége felemésztett volna. Az erdősítés terén a nagylóci és szécsényi üzemegységek dolgozói 160—182 százalékos teljesít­ményt értek ei. Az erdőgazdaságoknak most arra kell venni az irányt, hogy az új munkamód­szerek bevezetésével kialakítsák a fej­lettebb erdőgazdaságot. Mi«n tlv s tv Mi Megyénk tszcs-i áttérnek a füves vetésforgó rendszerre ]%Ypia owlűk sssssss kuk ü&b*»n Gubán István mátranováki vájár népnevelő a föld'fi-lajánlássál kapcsola­tosan személyes példamutatással jár elől. Elsőnek ajánlotta fel hat hold földjét az államnak, mondva, hogy neki egy darabka sem kell, mert ö a bányában akar jó munkát kifejte­ni. Kommunista példamutatása nyo­mán igen sokan csatlakoztak Gubán István elvtárshoz. Műcsány. Fcrencné tűzhelygyár! magkihordő a népnevclőértekczlct után megindult népnevelő útjára. Mindenkit felvilágosított a kongresz- szus jelentőségéről és ezeket mon­dotta: „A kongresszust csak úgy tud­juk igazán megünnepelni, lia terme lésünket fokozzuk.“ Ö maga is el­sőnek vállalta^ hogy a magkihordást zökkenőmentesen végrehajtja, hogy ezzel is hozzájáruljon a termelés emeléséhez. Az ő felvilágosító mun­kája nyomán Egner Gyula „Decem­ber 21“ brigádja 120 százalékról 130 százalékra vállalta termelésének eme­lését. Szöllősi Irin, a tűzhelygyári kulcs műhely minőségi ellenőre, aki egy ben élmunkás is, fölvilágosító mun­kája hatására a „Zója“ brigád, amely 11—12 tagból áll, Ígéretet tett, hogy a kongresszus tiszteletére ter­melését 145 százalékról 155 száza­lékra emeli. A nagybatonyi körzet bányaüzemei­nél taggyűlést tartottak. A taggyűlés időpontja Szorospatak és a Kossutli- táró bányaüzemeknél a Kossuth-tárói párttitkár rossz szervezése következ­tében különbözött. Az üzem dolgozói elégedetlenkedve, hangoskodva vették tudomásul, hogy a szorospataki tag­gyűlés elhúzódása miatt a villa­mosra mintegy órahosszat várakoz- niok kell. Oláh Pál, Kossuth-táró népnevelője a dolgozók közé ment és elmagyarázta, hogy a Pártról vau szó, hogy áldozatot kelt hozni. Emlé­keztette a dolgozókat az 1945 előtti időkre, de megmagyarázta a párttag- gyűlés fontosságát is. Erre a dolgo­zók a legnagyobb megnyugvással, tü­relmesen várakoztak a Szorospatakról induló villamosra. A Salgótarjáni Tűzhelygyár épít­kezésénél Csuz Ferenc népnevelő, látva a munkaidőkieséseket, amelye­ket a vízhiány okozott, felhívta az építkezésvezető figyelmét erre a hiá­nyosságra. Virág Imre építésvezető intézkedése után csövön keresztül ve­zették a gépgyári építkezéshez a kellő vízmennyiséget. így Csuz Fe­renc népnevelő éberségével meg­szüntették "a vízhiányt, amivel egy­idejűleg megszűnt a munkaidőkiesés is. 4M Sti tilt fg 4M fg Si ittitllÚ 8 t A könnyűiparj minisztérium szabá­lyozta az erdőből kapott faanyagok ki­utalását. A rendelet értelmében dcúgozó parasztok, bányamunkások lakásépít­kezéseihez, vaqy más maqán felhasz­nálók, indokolt szükségleteire szüksé­ges faféleségeket (deszka és léc kivé­telével) jövőben a járási tanácsok ipari osztályai fogják kiutalni az erdőgazda- sáqok készleteiből. Ez az intézkedés a kisemberek érdekében történik és meg­gyorsítja az anyagkiutalás menetét. A dolgozók ilyen igényléseiket a községi tanácsok útján juttatják el az illetékes járási tanácsokhoz. Állami vállalatok és intézmények, állami gaz­daságok. kisiparosok, valamint termelő­csoportok részére a megyei tanács IV. ipari osztálya utalja ki a szerfa-széles- ségeket a rendelkezésére bocsátóit ke­retből. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy a szerfa és kivágás anyagi igényléseiket a jövőben ne a könnyűipari minisztériumhoz, hanem a megyei tanács IV. ipari osztályához adják be. A kisiparosok igényléseiket a KISOSZ útján tegyék meg. MEGHALT GERTS JÁNOS ELVTÁRS A MEGYEI TANÁCS ELNÖKE December 29-én 42 éves korában elhunyt Gerst János Nógrád megye tanácselnöke. • Temetése december 31-én déáután 2 órakor volt Balassagyarmaton. Vennék Balassagyarmaton kertes Há­zat, telket. Cim: Tanács, Hollókő. Eladó egy komplett ebédlőbútor 6 székkel és 2 fotellel, jó állapotban. Cim a kiadóban. Magas színvonalú, változatos küzdelemben 56:43 arányban győzött első mérkőzésén Pekingben a szovjet férfi kosárlabda válogatott A Kínában tartózkodó szovjet férfi kosárlabdaválogatott az elmúlt héten csütörtökön játszotta első mérkőzését Peking válogatottja ellen. A mérkőzé­sen, amelyen hatalmas érdeklődés nyil­vánult meg a szovjet csapat játéka iránt, megjelentek a kínai központi népi kormány tagjai, a diplomáciai testület tagjai, a kínai néphadsereg, a a társadalmi . és kulturális élet képvi­selői és az ifjúsági szervezetek kül­döttei. A szovjet sportolókat Liao Csen Ci, a Kínai Uj-Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának főtitkár­helyettese üdvözölte majd a kínai út­törők virágcsokorral kedveskedtek a szovjet kosárlabdázóknak. A mérkőzés végig nagyiramú, magas- színvonalú játékot hozott. Az első fél­időben a szovjet csapat 26:20 arányú vezetésre tett .szert. A második félidő­ben a szovjet csapat fokozta az iramot és növelte előnyét. Végeredményben nagyszerű játékkal, 56:43 arányban nyerte meg a szovjet csapat első mérkőzését Kínában. A BÁNYÁSZVÁLOGATOTT KARÁCSONYI KUPAGYŐZELME December 17-én fejeződött be az NB I-es bajnokság 1950-es éve. A labda­rúgó csapatok legtöbbje már a követ­kező napokban pihenőre tért. így a Salgótarjáni Tárna játékosai is, kivéve Debrecenit, Bablenát, Vilezsált és Zsé- delyt, akik a karácsony két -napján Budapesten megrendezett „Népszava Kupáért*' készülődő bányászválogatott tagjai voltak. Karácsony első napján a bányász- válogatott ellenfele az Élelmezésiek-csa- pata volt. Nagyszerű játékkal és nagy lelkesedéssel játszó bányászfiúk 2:l-es félidő után 4:3 arányban legyőzték az ellenfelüket. Ezen a mérkőzésen a tar­jám fiúk nagyon jól játszottak. Külö­nösen Bablena, Vilezsál és Zsédely volt elemében. A második napon a Vasas válo­gatott ellen kellett a döntőt vívni a Bányász csapatnak. A győzelmet itt is kivívták l:0“ás félidő után, 2:1 arány­ban. A mérkőzés végéig 1:1 volt az eredmény, majd a kétszer tízperces hosszabítás után érték el a bányászíiúk a győzelmet. A mérkőzés végén a Bányász váloga­tott a Vasas válogatottal együtt felsora­kozott a pálya közepén és a közönség lelkes ünneplése közben vették át a hatalmas serleget. Miérf a bányászcsapat nyerte ezt a szép serleget Négy válogatott mérkőzött meg a gyönyörű díjért: a Textiles a Vasas, az Élelmezési és a Bányász válogatott. Azt Íriszem itt elég megemlíteni azt, hogy a Textiles válogatottját, a Budapesti Texti­les -adta, mely az NB I. második helyén végzett. A Vasas csapatát a budapesti Vasas és a csepeli Vasas játékosai al­kották. * Az Élelmezésiekét túlnyomó többségben az ÉDOSZ játékosai képvi­selték. A Bányászokat pedig a dorogi és salgótarjáni fiúk. Hogy a szép serleget a bányász csa­pat nyerte a znem meglepetés azok szá­mára/ akik figyelemmel kísérték, hogy ez a válogatott milyen nagy gonddal készült elő erre a tornára. Edzőtáborba vonultak néhány napra a csapat tagjai, itt azután összeszoktató edzéseken si­került is összekovácsolódni á csapat­nak. A Bányász csapat volt a legjobb erőben a tornán s ebben a csapatban volt a legjobb összhang és legnagyobb lelkesedés. A bányászválogatott bemutatta a korszerű csatárjátékot A központi sportsajtó így ír erről: „A Népszava-serlegért folyó kétnapos küz­delmek legkellemesebb meglepetése a Bányász csapat csatárainak ötletes, gyors játéka. Noha a csatársort dorogi és salgótarjáni játékosok alkották, úgy megértették egymást, mintha állandóan együtt játszottak volna. Amikor egyikük megszerezte a labdát a másikuk — néha többen is — már futottak lyukra, olyan helyre, ahol zavartalanul meg­kaphatták a labdát és a támadást biz­tosabban fejezhették be. Sok helycserés, gyors támadást is láttunk tőlük. Ebből mind az öt csatár kivette a részét, Bab­lena, Aspirány, Molnár, Vilezsál és Zsédely is. Mindez arra mutat — írja a lap —, hogy a két bányász csapat edzője, Kal­már Jenő és Soós Károly, nagy gondot fordítanak labdarúgásunk egyik idő­szerű problémájára a korszerű csatár­játék megtanítására is. Nem véletlen tehát, hogy a két bányász csapat ki­tűnően szerepelt az őszi szezonban. De nem véletlen a Népszava-serleg elnye­rése sem.” A Tárna legkellemesebb meglepetése Bablena kitűnő szélsőjátéka volt Meglepően nagyszerű játékot muta­tott. olyan két játékosunk, akikről már köztudomású volt, hogy igen tehetsége­sek, de még „kirobbanó” jó játékot eddig nemigen mutatlak. Bablena és Vilezsál. BABLENA a tornán szinte maradékta­lanul bemutatta a korszerű szélső játé­kát. Harcos, kemény játékos volt, aki azonban mindig becsületesen, a legtisz­tább eszközökkel játszik. A döntő mér­kőzésen bizonyította ezt be a legszem- léltetőbben. A csepeli Kónya volt á hát­védje s ebből már sokmindenre lehet következtetni. A csepeliek kemény hát­védje bizony jőnéhányszor labdástól együtt a partvonalon túlra lökte őt. Nagyon sokszor gáncsolta is. Bablenát azonban ez nem ijesztette meg. Állan­dóan harcbabocsátkozott Kónyával de egyetlen egyszer nem törlesztett, vi­szont jőnéhányszor el tudott menni Kó­nya mellett. Az egyébként kitünően ját­szó csatársor legjobbja volt. A Kónya—Babjena párharcok láttán, Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a következőket mondta: ,,Kár, hogy nem láttam Bablenát a bolgárok elleni mér­kőzés előtt többször játszani . . . feltét­lenül őt állítottam volna be a váloga­tott csapatba Szófiába.” VILEZSÁL formája már hosszú hetek óta szépen ívei felfelé, ezt láthattuk a bajnoki mérkőzéseken la. Ez a techni­kás fiatal csatár a tavaszi szezonban azért maradt ki sokszor a csapatból, mert igen puhán, szinte unottan ját­szott. Legtöbb esetben lemaradt a tá­madások befejezéséről is, tartózkodott a közelharcoktól és kerülte is ezeket. Soós edző keze alatt az elmúlt félév alatt, igen sokat fejlődött ez a fiatal csatár. A szezon vegére szinte rá sem lehetett ismerni, a tarjám csatársor egyik legkeményebb s legmozgéko­nyabb tagja lett. Most már nem kerüli a közelharcot, sőt ezekből a legtöbb esetben ő kerül ki győztesen. Labdake­zelése s leadása kifogástalan s talán a kapura is sokkal veszélyesebb lett, mint eddig volt. Ezen a kétnapos tornán is a válogatott csatársor második leg­jobbja volt Bablena után. Játékosaink akarnak fejlődni és tud­nak is. ezt bizonyítja a két tarján! fiú jó játéka és a bányász-csatársor kor­szerű játéka. Nem irtóznak az erős, a kemény • munkát jelentő edzésektől, mert tudják, hogy csak így fejlődhet­nek igazán. A sok és gyors mozgással és helyváltoztatással, helycserékkel járó korszerű csatárjátékot csak rendszeres kemény edzéssel és sportszerű élet­móddal lehet másfél órán át bírniok a játékosoknak. A bányászfiúk még a hosszabbítás után is igen jól bírták az iramot, sőt ekkor harcolták ki a győ­zelmet is. Ez azt jelenti, hogy az edzésük, a mérkőzésekre való készülésük és min­den más, ami ezzel szorosan összefügg — sportszerű felfogás, életmód és gon­dolkodás — helyes úton halad. G. J. Sportorvosi kiképzést kapnak az iskolaorvosok Az Országos Sportorvosi Intézet nagy gondot fordít az iskolaorvosok sport­orvosi kiképzésére. A közeljövőben két­hónapos tanfolyamot szervez az inté­zet, amelyen az iskolaorvosok elméleti és gyakorlati, sportegészségügyi isme­reteket sajátíthatnak el. Az intézet kiterjeszti az MHK-próbá- kon indulók • sportorvosi szűrővizsgá­latát is. Az ötéves terv első. évében lé­tesült Sportorvosi Kutató Laboratórium szovjet példa nyomán a sport legfonto­sabb élettani problémáival foglalkozik, mindig szoros kapcsolatban maradva a gyakorlattal. A laboratórium munkater­vében szerepel például a légzési reflex vizsgálata is. SptprÍMtap U«ilnssaMffsgíMrinu4MÍnn Az Északnyugati Labdarúgó AIszö- vétség vezetősége 1951. évi január hó 7-én délelőtt fél 10 órakor Balassagyar­maton a Bajcsy-Zsilinszky-utcai Sport1 házban sportelőadást tart, majd utána pedig labdarúgó játékvezetői tanfolya­mot indít meg. Ezúton is kérik a sport iránt érdek­lődőket, hogy az igen értékesnek ígér­kező előadáson minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. Egyben mindazokat, kik á ^ labda­rúgást szeretik és játékvezetés iránt kedvet éreznek, a jelzett helyen es időben a játékvezetői tanfolyamra je­lentkezhetnek. ASZTALITENISZ: Karácsony másodnapján a balassa­gyarmati Postás Szakszervezet az üzemi pártszervezet segítségével út­törő asztalitenisz-bajnokságot rendezett. A versenyen 20 benevező vett részt és tette izgalmassá a küzdelmeket. A ver­senyt Demeter Károly úttörő nyerte. , Második Bérbás Ferenc. harmadik > Sprehó László, negyedik Kertész Már­ton, ötödik Rónai Ottó úttörő volt. SxovjHuntó hírei: SZAMOS kiváló szovjet sportembert ért az a megtiszteltetés, hogy a taná­csokba jelölték őket. Közöttük találtuk Vitalij Usakovot, a világhírű gyors­úszót, Bjelovot, a Szovjetunió sok di­csőséget szerzett egyik legerősebb ko* sárlabdázóját, az utánpótlás fáradha­tatlan nevelőjét, Jevgényij Bulancsikot, a Szovjetunió gátfutó csúcstartóját. A KAZACH SZSZK fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából az összszö- vetséqi Testnevelési és Sportbizottság 29 kazak sportembert tüntetett ki a testnevelési és sportmunka terén kifej­tett példás tevékenységük elismerése képpen, a ,,Kiváló testnevelő” című jel­vénnyel. TBILISZ város bír kőzóbajnokságát 80 induló részvétele mellett tartották meg. Az egyes mérkőzések az ifjúság nagyméretű elóYetöress jegyében zaj­lottak le. SZABAD NÓGRAD politikai hetilap-Felelős szerkesztő: BOBAL GYULA Felelős kiadó: GYÁRFÁS JANOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi-u, 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: Negyedévre 6.— Ft Félévre 11.— Ft Egész évre 20.— Ft Csekkszámlaszám: 19.718. Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépeín Budapest, Vili., Rökk Szilárd-utca 4 Felelős nyomdavezető: Povárny Jenő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom