Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-20 / 3. szám

4 SZABAD NOGRAD 1951 január 20. A SZOVJET FILMHÉTEN TANULJUNK A NAGY SZOVJET NÉPTŐL A Magyar-Szovjet Társaság január 21—28. közöli rendezi meg a Szovjet Fiám Hetét. Jelentőségét különösen ki­emeli, hogy napjainkat a nemzetközi helyzet kiéleződése és a békemozga­lom megerősödése jellemzi. A Szovjetunió megismerésében, ta­pasztalatainak áttanulmányozásában rgen fontos eszköz számunkra a szov­jetfilm, a Legnépszerűbb művészet, amely Leginkább alkalmas arra, hogy eljusson a dolgozok minden rétegéhez és azokat a szocializmus építésére mozgósítsa és nevelje. A szovjet filmek vissza tükrözik a szovjet nép hatalmas küzdelmeit a forradalom győzelméért, majd a szocializmus és a kommuniz­mus építéséért. A szovjet filmek magas eszmei és művészi színvonalúak. Alko­tóit mindig az a cél vezette, hogy mű­veikkel az egész emberiség harcát segítsék a békéért, a szabadságért, a szebb és boldogabb jövőért folyó küzdelemben. A szovjet művészetnek és így a film­művészeinek is az egyik leghatalma­sabb fegyvere az igazság. A szovjet film hatalmas utat telt meg az el­múlt 31 esztendő folyamán. Elért eredményeit annak köszönheti, hogy munkájában a Bolsevik Párt vezette és mindig érezte Lenin és Sztálin szerető gondoskodását. A Szovjet Filmhét ünnepélyes meg­nyitása egybeesik Lenin etívtárs halála 27. évfordulójával. A Szovjetunió mű­vészeti éveiének felvirágzása és győ­zelme annak köszönhető, hogy a kulturális élet minden területén alap- elvvé vált Lenin tanítása a szocialista művészet feladatairól'. Ezek a tanítá­sok vezették a szovjet filmművészeti dolgozókat is az élenjáró filmalkotá­sok elkészítésénél. A Párt és Sztálin elvtárs segítsége nélkül a szovjet művészek nem készít­hettek volna olyan kiemelkedő film­alkotásokat, mint a Potyomkin páncé­los, Csapájev, A nagy hazafi, Szibériai rapszódia, Bérlőn el es te. vagy a Kár- hozottak ö s S'Z ees k ü v ése. A szovjet filmek magyarországi lá­togatottságának növekedéséből is lát­hatjuk azt a szere te tét és ragaszkodást, mellyel a magyar dolgozók a szovjet- nép alkotásai felié fordulnak. A gazdag menyasszony, Boldog aratás, vagy a Vidám vásár, nagyban elősegítette, hogy parasztságunk a szocialista me­zőgazdaság építésének útjára lépjen. A tudóst méginkább megérti a nép és a tudomány összeforrotíságát a Becvii- letbíróság, Pavlov és Micsurin című filmekből'. Példaképét, a szov jet harcost Látja néphadseregünk katonája a Nagy Honvédő Háborúról szóló filmekben: Berlin eleste. Sztálingrádi csata. Döntő fordulat. Támadás 6.25-kor. A magyar nőik dőlt örök példaként áll az Eskü címéi film anvája. a hő« szovjet asz- szonyok megtestesítője. A kommunis­ták. népünk liegjonbjai pedig még har­cosabbak é'S képzettebbek. Pártunk­nak még ndaadó'bb katonái lesznek a Viborgi \ áros rész. Potyomkin páncé­los, Párttagsági könyv, A nagy hazafi megtekintésé után. Ezek a filmek 'elmélyítik bennünk a Szovjetunió, a Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs iránti szeret el et Meg­szilárdítanak és még acélosabbá lesz­nek bennünket. Hozzásegítenek ahhoz, hogy leleplezhessük a sorainkba be­furakodott ellenségei. Tanításaik nyo­mán még magasabbra emeljük a pro­letár nemzetköziség győzelmes zászla­ját. A Szovjet Filmhét-en január 21— 28-ig az ország valamennyi filmszín­házában szovjet filmeket mulatnak be. Salgótarjánban január 20-án díszelő­adás keretében mutatják be a szovjet fíVmmiivé'S'z-et eredményeinek egyik íegragyogoM) alkotását, „A nagy hazafi" című magyarra szinkronizált filmet. „A nagy hazafi" című hatalmas két­részes, magyarul beszélő film Kirov elvtárs életéből meríti cselek mén vét. A Bolsevik Párt történetének harcos e küzdelmes évtizedét örökíti meg. Megmutálja és leleplezi a Pártba be­furakodott trockislák kártevő munká­ját. Ebben n filmben a művész rendel­kezésére álló minden eszköz egyetlen feladat megoldását szolgálja: mind melyebben és teljesebben feltárni a bolsevikoknak a Párt ellenségei ellen vívott harcát, olyan emberi alakokon keresztül, amelyek tipikusak, élűk. egyéni tulajdonságokkal rendelkeznek és ugyanakkor egyidejűleg általánosak is. A nagy hazafi hatalmas lépéssel lendítette előre a szovjet filmművésze­tet. Gazdagította kifejezési eszközeit, számos olyan problémára mulatott rá, melyek újszerű megoldást nyertek Elmeikben. Vigyük győzelemre a szovjet filme­ket, melyek harcra, építésre és munká­ra nevelik az egész magyar népei, az egész haladó emberiséget. „Menj haza, Eisenhower!" Jó kultúrniunkával a kongresszusért A SZOT Elnöksége felhívással fordul az üzemek, hivatalok dol­gozóihoz és kultúrcsoportjaihoz, hogy csatlakozzanak az Országos Népműve­lés: Bizottság által indított ország >s kultúrversenyhez. A felhívás rámutat: a kultúrverseny célja azoknak az ered­ményeknek megszilárdítása és tovább­fejlesztése, amelyeket a szakszervezeti kultúrmunka terén eddig elértünk. A kultúrverseny nagyoan elő fogja se­gíteni a művészi kultúrcsoporlok mű­vészi és politikai színvonalának emelé­sét. Megyénk területén működő kultür- csoportok munkájában lényeges javu­lás állott be a Politikai Bizottság és a SZOT Elnökségének határozata óta, ami különösen megmutatkozott a békekölcsönjegyzési és a tanácsválasz­tási munkák alkalmával. Kultúrcso- portjaink teljes egészében bekapcso­lódtak a tanácsválasztások előkészí­tési munkáiba, művészi kultúrmunká- val segítették a népnevelők agitácics munkáját. A kultúrcsoportokon belül alakult mozgékony ku'túrbrigádok sok esetben szerepeltek üzemekben, lakó­telepeken, ahol kuttúragitációval alá­támasztották a tanácsválasztások je­lentőségét, népszerűsítették a párt- szervezetek munkáját azzal, hogy Vasárnaponként, sőt egyes ku'túrbri­gádok, mint a Jobbágyi Kőzetfeltáró öt kultúrbrieádja, hétköznapokon., munka után kijártak a falvakba, ahol kultúrműsorral szórakoztatva végezték nevelő munkát. Az üzemi kultúrcsoportok egyre jobban felszámolják a kultúrmunka öncélúságát. Egyre jobhan részesévé válnak a termelés emeléséért, az öt­éves terv sikeres végrehajtásáért, az új szocialista ember kialakításáért foly­tatott harcnak. A Szovjetunió példája nyomán Magyarországon is az elmúlt évben beindult a kultúrotthon-mozga- lom. Megyénk területén 11 üzemi kul­túrotthon szolgálja a dolgozók egyre fokozódó kultúrigényeinek kielégítését. A kultúrotthon-mozgalom a szocialista kulturális forradalom, kulturális fel- emelkedésünk alapvető tényezője. Az olvasó-mozgalom kiszélesítésével, isme­retterjesztő előadások szerveziésével lehetőséget nyújt a dolgozók kul­turális színvonalának emelésére. A kultúrotthonok munkáiban is sok még a javítanivaló. Még nem tudták leküzdeni a kezdeti nehézsége­ket, még nem tudják teljes egészében megoldani a dolgozók nevelésének kér­dését. A kultúroPhonokban kevés az ismeretterjesztő előadásoknak a száma. Nem foglalkoznak eléggé az élenjáró dolgozók, élmunkások, sztahanovisták politikai, szakmai továbbképzésével Kevés gondot ford'tanak az újító- és tapasztalatcseremozgalom kiszélesíté­sére. Minden kultúrotthon.r.ak van jól felszerelt könyvtára, azonban az olvasó­mozgalom a kultúrotthonon belül nem indult meg. Heti két-három könyvtári óra, amit az olvasómozgalom érdeké­ben tesznek, könyvkiállitásokon. könyvankétokon keresztül nem népsze­rűsítik a hatadó szellemű írók müveit. A falust és a mezővárosi kultúrver­seny megindítása után beindul-az üzemi kultúrverseny. Ez a kultúrverseny alkalmas lesz arra. hogy felszámolja a kultúrmunka eddigi hiányosságait. A SZOT Elnöksége felhívja az üze- mek ku’túrcsoportjaát, művészi! együtteseit, hogy csatlakozzanak a Népművelési Bizottság által beindí­tott kultúrversenyhez. A benevezési határidő, egyben a verseny kezdete ‘1950. február 1. A bemula'ó verseny március 15-én kezdődik, május 15-ig tart, s befejeződik a megyei döntők­kel A megyei döntőkben legjobban sze­replő együttesek elnyerik a megye legjobb üzemi színjátszó, tánccsoport, énekkar címét. Ezenkívül a verseny­ben kitűnt csoportok és azok vezetői értékes gyakorlati ajándékban ré­szesülnek. A kultúrverseny nemcsak a kultúr- csoportok felé, de a szakmai közép­szervek. valamint az üzemi bizottsá­gok felé is próbatételt jelent. A kul- lúrcsoporloknak a versenyben való részvétele megmutatja, hogyan haj­tottuk végre Pártunk Politikai Bizott­ságának és a SZOT Elnökségének a szakszervezeti kultúrmunka megja­vításának érdekébtn hozott határoza­tát. rjöntő fontosságú a verseny sike- ■®^res végrehajtásának érdekében, hogy az üzemi bizottságok adjanak meg minden támogatást a kultúrcso- portoknak. Tegyék lehetővé, hogy azokat az eredményeket, amelyeket kulturális téren eddig elértünk, még tovább tudják fejleszteni. Az orszá­gos üzemi kultúrverseny sikeres vég­rehajtása egyik biztosítéka annak, hogy a szakszervezeti munka betölti feladatát, hogy a szakszervezetek a kultúrmunka megjavításával széles tömegeket vonnak be a Pártunk kon­gresszusát előkészítő munkába. Rétsági János A HŐS KOREA! CSAPATOK a kí­nai önkéntesekkel együtt átlépték a 38. szélességi fokot, egy hét leforgása alatt 100—150 kilométerre! nyomták vissza az amerikai imperialistákat. Fölszabadult Szöul. Incson. Szuvon, Vonzsu, és ezzel komoly veszede­lembe került a visszavonulók betola­kodó utánpótlása. A Han-folyó felső folyásánál megtisztították az ellenség­től a területet a koreaiak és kínai ön­kéntesek. Számítva az eshetőségekre — helyesebben nem bízva saját erejükbe — az imperialisták főhadiszállása el­rendelte,' hogy a polgári lakosság hagyja el Tegu területét. MacArthur főhadiszállása megsemmisíti azoknak a katonáknak és tiszteknek leveleit, amelyek „kedvezőtlen“ színbe tüntetik fel a betolakodók koreai vereségét. A koreai vereség láttán, az ameri­kai Fehér Ház urai a Koreában el­követett vadállati kegyetlenségben tombolják ki magukat. De nem elég­szenek meg ennyivel. A világ minden becsületes és békeszerető embere ag­godalommal látja, hogy fegyvereznek tel a világon minden agresszív se­reget és Nyugat-Németországhan a Wehrmacht újra felállításával, egy új­fasiszta hadsereg megteremtésével, ho. gyan akarnak egy újabb 38. szélességi fokot teremteni Európában is. Bár a világ népei a varsói Békekongresz- szus-halározatnak szellemében egyre nagyobb erővel lépnek föl a hábo­rús uszítok ellen, bár az imperialista államok között egyre élesedő ellenté­tek merülnek fel és mindazok, akik a Wallstreet politika jába kapaszkod­tak és az amerikai külpolitika vesze­delmes útja láttán alaposan begyullad­tak — Truman legutóbbi kongresszusi üzenetében mégis az amerikai ural­kodó körök azon elhatározásának adott kifejezést, hogy a béke helyett a még fokozottabb és őrültebb fegyverkezés, háborús uszítás és még nyíltabb ag­ressziók útjára lépnek. ÚGY GONDOLJÁK tehát egyes amerikai politikusok, hogy a Marshall- terv betöltötte hivatását, éppen ezért beszüntettek minden gazdasági segít­séget, amelyet i'dáig „támogatás kop­pén“ Európának adtak. Ezen tű! ki­mondottan csak fegyvereket szállíta­nak, a fegyverekhez pedig emberekre, hadseregre van szükség. Truman azért küldte el köve­tét, Elsenhower tábornokot, kiszolgált háborús uszítót és MacArthr hasonmá­sát Európába, hogy elgondolásai sze­rint az amerikai csillagos lobogó alatt egyesítve az őrült hatalmi poBtiika céljaira egy újabb zsoldos-hadsereget szervezzen. Az a remény, amellyel ezt az új tűigyujtogatót a Fehér Ház urai Európába küldték, hamarosan szétosz­latták a való tények. Eisenhower megjelenése Európában még maga­sabbra szította a békeharcot. Páris népe január 9-én hatalmas tiltakozó gyűlésre jöttek össze. A tábornok ugyanis Páris kelló's közepén, az Astoria szállóban rendezkedett be, ugyanolt, ahol a hitlerista megszálló Barta Pál sztaháno vájár — Hogyan lettem szta­hanovista'/ ... Nem is olyan könnyű erre a fele­let — így kezdi Barta Pál sztahánovista vájár, a kisterenyei bányák dol­gozója. — Csak annyit tudok mondani, hogy termeltünk. Be a munkahelyre, meg­markoltuk a nyelet, aztán már vágtuk is a szenet... Szóval kihasználtunk min­den időt. Aztán meg benne van az embernek a véré­ben, hogy mindég eggyel többet termeljen, mint a szomszéd csapat és máma többet, mint tegnap ... — Az is igaz, hogy Gordos József matyóval majdnem egy esztendeig dolgoztunk együtt... Hosz- szú idő, megszoktuk egy­mást. Novemberben együtt kaptuk meg a sztaháno- vista-oklevelet. Szívós, egyszerű, min­dennap jól átgondolt mun­ka, tervszerű munkaterve­zés eredménye lett Barta Pál sztahánovista meg­tisztelő címe. Nem jött könnyen ez a győzelem. — A feleségem azt mondta, hogy akárki mit beszél, csak dolgozzak be­csületesen, a múltban úgy. sem _ hagyták az embert, Ha a keresetemmel nézem a termelésünket az elmúlt időben, valahogy így ala­kul az átlagunk: először negyvenhét forint, aztán negyvenkilenc, ötvenkettő, legutóbb pedig elértük az ötvenöt forintot. Ha egy évre visszamenőleg, amióta Gordos Józseffel dolgozok együtt, kiszámítjuk átlagke­resetünket, akkor elértük a negyvenöt forintot. Barta Pál csapata a rossz munkahelyen is meg­állta a helyét. Nem rég történt, hogy már éppen robbantani akartak, ami­kor megindult a tető, ösz- szeomlott a munkahelyük, alig tudtak kiugrani. Meg­indult a víz, telt az idő s már ágy látszott, hogy nem tudják teljesíteni az­napi tervüket. Egyszerre kellett küzdeni a szénért, a víz ellen, kezelni a szi­vattyút, fürgén rakni be az ácsolatot a peregő szén flá. A hét csille azért még­is megvolt. Hosszú hete­kig tartott, amíg gondos munkával újra rendbe­hozták a munkahelyet. Küzdöttek az ellenséges hangok ellen, akik arról beszéltek, hogy könnyű a sztahanovistáknak, azoknak protekciójuk van. A másik oldalon a csilléért kel­lett harcolni, mert az üzem- vezetőség nem minden esetben tette magáévá az új élet alkotóinak lendüle­tes munkamódszerét. Barta Pál úgy küzdött minden ol. dalon, mintha csatában len­ne. Számolta a napokat szorgalmasan jegyezte a csillék számát és büsz­kén beszél róla, hogy ja­nuár első felében már má­jus, 22-i tervénél tart. De­cember óta munkahelyről munkahelyre jár... Atadia munkamódszerét. — Eleinte ez sem ment könnyen — emlékszik visz. sza. Sándor István csapa­tánál úgy fogadtak, mintha kitudja, minek mennék oda. Két hétig voltam ná­luk, aztán meg alig akar­tak elengedni. Most Köss bander József csapatával dolgozok együtt. Amikor odamentem, napi 9 csille volt a termelésük. Két hét óta 12 az átlag, de etértük már a 15 csillét is. Megta­nítom őket beosztani az időt, a munkát és tanulni mindennapi munkájuk ta- paszia.alaiból. Köss bander József ki is mondta egy­szer, ami a szívét nyomta: „Ilyen munkatárs kellett volna már nekünk régen. Most már látom, hogy csakugyan megérdemlítek azt ' a kitüntetést, amiben részesültetek." Gordos matyó József, Barta Pál régi munkatársa szintén munkahelyről mun­kahelyre járt és hamarosan az egész bánya termelése általános emelkedést fog mutatni. Sztahánovista-vájár — mögötte harcos, küzdelmes élet áll. Barta Pál most 37 éves, és amikor elmeséli a múltját, könnyen meg le­het érteni, hogy miért néz ki már legalább űz évvel többnek. Már 15 éves ko­rában a salgótarjáni üveg­gyárban dolgozott. 20 éves volt, amikor hosszas után­járásra, sok könyörgésre felvették a bányába. Bi­ciklivel járt Egyházasger. géről Kiste renyére. A sztrájk idején legutoljára jött munkába.Minden gondolata a Szovjetunió fe­lé szállt. 1945-ben a Párt tagja tett. Bekerült a veze­tőségbe, azóta formálta öt a Párt hosszú, türelmes munkával öntudatos dol­gozóvá, népének, osztá­lyának bátor harcosává. Most népnevelő felelős üzemében. Ott is voltak mind egy szálig, amikor a szemináriumon az üzem dolgozói a Párt és a kor­mány határozatát tárgyal­ták meg. Kommunista bányász ö, aki a munkát örömnek, megtiszteltetésnek tekinti. Ahogy, így végignézett el­múlt munkáján, valahogy kongresszusi számvetésnek is tekintette. Megvizsgálta magában, hogy fejlődése, tanulása még nem. rend­szeres, itt javítani kell. Ké­szül a kongresszusra. — Számoltam, hogy 108 csillénk van még hátra február végéig. Azt vállal­tam, hogy első kéthavi ter­vemet 8 nappal előbb fo­gom befejezni. Úgy néz ki, hogy ezt a 108 csillét még ebben a hónapban megtermelem és akkor egy hónap alatt két hó­nap tervét végzem el... Példáját követik az üzem dolgozói is. Barta Pál nemcsak magúiénak ér­zi eredményét, hanem az egész üzem eredményeinek és úgy akarja, hogy a kongresszus tiszteletére az egész üzem abból adjon többel az országnak, ami­ért Rákosi elvtárs szólította harcba a bányászokat — a szénbőlI csapatok vezérkara székelt. Az egész városban tiltakozó határozatokat hoz­tak. Az Astoria szálló előtt, ahol Eisenhower megszállt, egész nap sza­kadatlanul tartott a dolgozók felvonu­lása. Külön erre a célra Nyugat-Né- metországból amerikai katonai rendőr^ séget vezényeltek a tüntetők ellen. Több mint 200 embert letartóztattak. UGYANILYEN fogadtatásban része­sült Belgiumban, Hollandiában, Dá­niában és Norvégiában is Truman Há­borús követe. Es hogyan várják az olasz dolgozók Eisenhowert? Január 4-én Rómáiban és Olaszország va­lamennyi városában jelszavak jelenlek meg: „Eisenhower takarodj vissza Amerikába!“ „Az olasz ifjúság soha sem lesz az amerikai tábornokok ágyútölteléke!“ Maga i német nép, amely eov elvesztett háború borzalmait szenvedte végig, nagyszerű mozgalomban lép fel a német nemzeti egység meg­teremtéséért, Nyugat-Némeíország fel- fegyverzése ellen. Ily módon a fran­cia, az olasz, a belga, a dán, az an­gol népek megmozdulásai, tüntetései és békeharca, a német nép törekvései, vei egyesülve nagy békeharcunk egyik része lett és az imperialista sajtó kénytelen elismerni, hogy számukra ezen a területen igen kedvezőtlen a helyzet. A nyugatnémet burzsoá-sajtó sem tudja agyonhallgatni a német nép­nek ezt a félreérthetetlenül kifejezett akaratai. Az. „Achener Nachrichten“ írja: „Egyre jobban felülkerekedik az a vélemény, hogy Adenauer helyesen cselekszik, ha elfogadja Grotewohl rni. miniszterelnök meghívását.” Az újság megállapítja, hogy Adenauer állás­pontját nem támogatják teljesen még a bonni uralkodó körök sem. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni a né­met egység helyreállításának legki­sebb lehetőségét sem“ — írja egy má­sik burzsoá újság, a „Frankfurter Zeitung“. A „Stuttgarter Zeitung“ csatlakozik Grotewohl javaslatához, és kijelenti, hogy Nyugat-Németországban „a hely­zet nem olyan egyszerű, mint ahogy ezt nyugaton fel akarják tüntetni“, azaz, nem lehet büntetlenül. ti gyeimen kívül hagyni a nyugatnémet lakosság akaratát. DECEMBER VEGÉN A DPA nyu­gatnémet hírügynökség hivatalos bonni körökre hivatkozva „megcáfolta mindazokat a híreket, melyek szerint Adenauer tárgyalásokat szándékozna kezdeni a Német Demokratikus Köz­társaság kormányával“. Maga Ade­nauer újévi felhívásában a legosto­bább vádak özönét zúdította a Német Demokratikus, Köztársaságra és vilá­gosan értésére adta mindenkinek, hogy nem szándékozik tárgyalásokat folytatni. Adenauer és Schumacher nyilatkoza­tai újból leleplezték a német lakosság előtt a bonni kormány bomlasztó po­litikáját. Bizonyították, hogy Né­metország egysége csak a keresztény- demokrata, illetőleg a jobboldali szo­cialista szakadárok és imperialista gazdái ellen folytatott harccal vívható ki. ________________ Ú j gaztett A titóista sajtó állandó propagandát csinál, hogy minél többen menjenek vért adni. Ennek a propagandának volt bizonyos eredménye, mert a ki­éhezett dolgozók számára gyakran ez az egyetlen lehetőség, hogy vérükért cserébe nyomorúságos mennyiségű élelmiszerhez jussanak. Hatalmas felháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy tulajdonképpen kiknek adják a jugoszláv dolgozók vérét. Titóék minden titkolódzása elle­nére kiszivárog, hogy Jugoszlávia kincseinek kiárusítója, a jugoszláv nép vérét a koreai asszonyok és gyer­mekek gyilkosai részéire bocsátja áruba. A jugoszláv dolgozók vérét konzerválják és az USA-ba küldik, onnan pedig Koreába. Titónak az imperialisták nem tették feladatává, hogy katonákat küldjön a koreai nép ellen, hiszen nekik a szom­széd népi demokráciák békés építését kell fenyegetni. Attól azonban semmi sem tartja vissza, hogy a kiéhezett jugoszláv dolgozók vérét a koreai nép gyilkosai részére legalább így elkótya­vetyélje. SALGÓTARJÁNI MOZI: 20—28: „A nagy hazafi”. KISTERENYEI MOZI: 20—28: „Boldog aratás’’. BALASSAGYARMAT, „MADÁCH” 27—1: „Potyomkin páncélos”. MATRANOVAK BANYA: 20—21: „Berlin eleste I”. 27—28: „Berlin eleste, II”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom