Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-20 / 3. szám

2

SZABAD NOGRAD

t»51 január 26.

Pártmunka tapasztalatai *

Berkcnvci Antal középparasztot felvették a Pártba

A járási párfbraottság egyik legfontosabb feladata a pártépítés, a Párt erősítése új tag- és tagjelöltekkel. A rétsági járás pártbizottsága Mmérte a járás területén a tag- és tagjelölt felvételnél fennálló hibákat, amit a Központi Vezetőcég október 27-i határozata alapján fokozatosan akar javítani. Szem előtt tartva a Párt szooiáiís összetételének javítását, olyan pártoivkíviiü kis- és középparaszbVkat vesznek tel a Pártba, aiki'k a termelésben, az állami fegyelem betartásában, a békekölcsönjegyzésben, a tanácsválasztásiban, a tömegszervezeti munkákban bebizonyították: méltók a párttagságra. Munkájúk eredményét a december hónapban beadott 160 darab tag- és tagjelölt kérelem is bizonyítja. amelynek a 60 százaléka egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, 10 százaléka középparaszt, míg a többi a szocialista szektorok kiváló dolgozóiból tevődik össze.

A járási pártbizottság olyan tagjelöltekkel erősíti a Pártot, mint Berkenye: Anitát 14 holdas, berkenyéi középparaszt.

Az első lépés...

Feladatok

a iöld at ti vessz öveik esetek bea

Horthy Magyarországa az ő számára sem biztosított fényes életet. Ezért inkább a falusi proletárok mellé húzott. A község vérszopói, a zsíros gazdák kirekesztették a község vezetésétől. Ahol lehették, gátolták előrehaladását. Ha végigment az utcán, a kulákhá- zakból gyűlölködő szempillantások kísérték. A véle egy módú gazdák is elfordultak tőle. A község főjegyzője is megvetette őt. Nem is volt az ő számára sem szerződéses termelés, sem olcsó műtrágya. A nagygazdák elleni izzó gyűlöletét a látástót-vakulásig való munkába ölte. E lelkiállapotban inkább a világ összeomlását várta, mintsem azt a felszabadulást, amely elsöpörte volna gyűlölt ellenségeit, a kull'á kok önk ényura Imát.

ltMő-ben azonban nem yilágössze- omlás, hanem a Horthy államgépezet szétzúzása1 következett be a hős Szovjet Hadsereg győzedelmes harcainak során. A dolgozó nép vette át a hatalmat. Berkenyéi Antal semleges álláspontra helyezkedett. Az a töméntelen sok rémbír és rágalom, amit a Horthy-faslszták és hű kiszolgálói 23 éven át terjesztettek, még .a gondolkozásában étit, ami megállásra kényszerítette. Idegenkedve és több esetben gyűlöletet tanúsítva várta, hogy a kommunisták berontsanak az udvarára, elvigyék megmaradt állatait, gazdasági felszereléseit és if hold földjét, amelyet hosszú, keserves, ,.1'átás'tól-vakolásig való munkával szerzett meg. Ezt azonban hiába várta, nem következett be. Nem sokkal utána megalakullak a

pártok. A kommunistákról1 a 25 éven ál tartó rágalom özöne szállingózott a faluiban száj'ról-s,zajra. A kulákok terjesztették ezl. amii a Paraszt Pártba1 való belépésre vezette Berkenye! Antalt. Hónapok elmúltával egyre jobban megindult a vérkeringés az országban. E munkában a kommunisták jártaik élen. Ez a hír eljutott a hegyek közé elrejtett Berkenye községbe is. Gondolkodásra késztette a község dolgozó kis- és középparasztjait. A kommunisták példamutatásának híre kidőrzsölte Berkenyéi Antal szeméből; is azt a homályt, amely el- feketítette előtte a kommunistákat. Meghozatta a pártsajtót, amely után egyre többet és többet hallott a Magyar Kommunista Pártró1!.

Megbecsülés

Teltek az évek. Az lS47-es választási harcban a Magyar Kommunista Párt döntő győzelmet aratott. A hatalom végleg a dolgozó nép kezébe ment át. Berkenyéi Antalt a DÉFOSZ népnevelői keresték feil, akik megmagyarázták neki. hogy miniden becsületes középparasztnak a DlíFOSZ-han van ia helye. Belépett a DÉFOSZ-ba. A gyűléseken rendszeresen megjelent. Sokat tanulit és tapasztalt. Népnevelő lett. A lerménybegyüjtésben, az állami fegyelem betartásában, a mezőgazda- sági munkák határidős elvégzésében mindig éten járt. A helyi pártszervezet felfigyeli Berkenyi Antal jó munkájára és támogatta őt. Később felvették őt a pártszervezet népnevelői közé. Mint

népnevelő még példamutatóbban végezte munkáját, amely által elnyerte a falu dolgozóinak bizalmát. A szántás- vetési munkálatoknál, az aratás-csép- iési munkák harcaiban küzdött minden szem gabonáért. Két mázsa gabonára; kötött szállítási szerződést. A burgonyából 341. kukoricából 121, szénából 333, zabból! 130, árpából 151 kilót adott l>e a nép államának. Berkenyéi Antal felszabadult, új ember lett. Megmutatta a békekölcsön jegyzés és a1 la- nácsválasztásnál, hogy harcos agitátora a Pártnak. Jó munkájáért a község dolgozó parasztsága beválasztotta a helyi tanács végrehajtó bizottságába. Az egyik napon Bogi András, a helyi pártszervezet titkára kereste fel. aki arról beszélt Berkenyéi Antalnak, hogy olyan középparasztoknak, akik minden igyekezetükkel a dolgozó nép jobblé- tél szolgálják és akik szerettük a Pártot és Rákosi elvtársat, azoknak a munkásosztály élcsapatában, a Párt soraiban van a helye és a kezébe nyomott egv belépési nyilatkozatot.

Berkenyéi Antal a boldogságtól szóhoz sem jutott. Ettől a perctől1 kezdve mintha nem is öl év szállt volna él a feje fölött. Fiatalnak, erősnek érezte magát.

Új élet felé...

December 8-át sohasem fogja elfelejteni. A legnagyobb ünnep lesz számára ez. A part titkár meghívta öl a taggyűlésre. Benn a teremben, ahol a falu legjobbjai, a kommunista párttagok voltak, a legboldogabb embernek érezte magát Berkenyéi Antal, mert hisz látta, hogy a párttagság szeret ele és megbecsülése övezi körül. Tagjelöltnek való nyilvánítását a párttagság kitörő laps viharral fogadta. E hír futótűzként terjedt el a faluban. Amikor vége lelt a taggyűlésnek. Berkenyéi; Antal büszkén, felemelt fővel, fia - latosan ment végig a falu utcáján. E pillanatban eszébe jutóit a mull, amikor végigment az utcán és mindenhonnan gyűlölködő szempillantások kísérték útján.

Ma már az egész dolgozó nép sze- retpte és megbecsülése támogatja* munkáját.

f b—bA SZÖVOSZ második országos küldöttgyűlésének kétnapos tanácskozása és határozata fordulópontot jelent megyénk szövetkezeti mozgalmában is. A küldöttgyűlés meghatározta azokat a mozgalmi, szervezést, gazdasági és kulturális vonatkozású szövetkezeti feladatokat, amelyek még eredményesebben, még magasabb színvonalra emelik megyénk szövetkezeteinek munkáját.

A jelen fejlődés alatt is szövetkezetei nk komoly eredményeket értek ed. A további eredmények eléréséhez azonban szükséges a súlyos mulasztások kijavítása.

Az egyik ilyen súlyos mulasztás; a terwf egyediem be nem tartása. A szarvasgediei szövetkezetben a tervezeten kívül nagyobb pénzösszeget ruháznak be különböző célokra. Ez nem rossz gazdálkodás, ez az állam pénzéneik ieíkiísmereilen kezelése. A megyei központ ellenőrzési osztályának is — mivel tudja, hogy a szövetkezetek 40 százaléka nem vezeti a tervnaplót -—, alaposabb ellenőrzési munkát keltene kifejtenie ezen a téren.

Alapvető és gyakori hiba a szövetkezeti tagság alulról jövő bírálatának a hiánya. A tagság bírálata nélküli pedig nem képzelhető el jó szövetkezeti munka. A bírálat hiánya tömegével szüli a hibákat. A bírálat hiánya következtében a szövetkezeti vezetőség elszakad a tagságtól. A tagság nem érzi magáénak a szövetkezetei. Ennek tulajdonítható az is, hogy szövetkezeteink a megye dolgozó kis- és közép- parasztságának csak a felét ölelik magukhoz. Tehát íöldimííves'szöveíkeze- t élőik még nem töltik be azt a lépcsőfokot, amely a termelőszövetkezet felé vezet.

PÁRTUNK paras'ztpoli'iikájának megsértését bizonyítja, hogy számos szövetkezetünk elzárkózott a középparasztság tbldműves'szövetkezetbe való bevonásától. Bér, Buják, Dorogháza, Kisecset és Ipolyvece községek szövetkezeti vezetőségébe egyetlen egy kö- zépparasztof sem választottak be.. E községeik szövetkezeti vezetőinek meg kell érteniök. hogy a szocializmus építésének feladatát csak a parasztság alapvető tömegeivel szövetségben, velük együtt tehetséges és ketl megoldani. Ebből következik, hogy őszinte és tarlós szövetséget kell kötnünk a közép- paraszttat. Ha földirnűvess'zövetkezete- ink máskép cselekednek, a kúták örül annak. A középparasztnak a földmű- vesszövelkezetben való tevékenysége már szakítás! jelent a kólákkal. Megfosztja a kutákot attól a lehetőségtől, hogy a középparasztot a maga oldalára* vonja. Tehát a falusi osztáilyeMen- ség ellen akkor folytatunk eredményes harcot, ha a középparasztságot megnyerjük.

A hibák és hiányosságok közül ki kell még emelni, hogy földművesszövetkezeteink nemi minden esetben harcoltak következetesen az osatályellen- ség elten, amely befurakodva a föld- művesszövelkezetekbe, komoly erkölcsi és gazdasági károkat okozott. Nagy- báfonyban 24, Nógrádszakálon 25 ezer forintos sikkasztásit követtek el a befurakodott ellenséges elemek. Ugyanilyen sikkasztások történtek Egyházas- gergón, Mihálygergén, Ersekvadkerten, Varsányiban, Rimócon és még több helyen. Föld in ű vesszővé t'k ezelci nk legfőbb feladata, hogy az eddiginél erőteljesebben segítsék elő az új termelő- csoportok alakítását és a már meglévők erősödését. A termelőszövetkezetek fejlesztése nem kampány-feladat, hanem a földiművessizövetkezefek alapvelő állandó feladata;. Ezért vegyenek részi a földmüves'szövetkezetek még tevékenyebben, még nagyobb lelkesedéssel a termeáöszöveikezeti mozgalom kiszélesítésében- A földniűvesszövelke- zetek vezetői ne csak magúik járjanak élen a termelőszövetkezetbe való belépésben, hanem vállalják azt is. hogy a földmüvesszövetkezeti tagság közül hányat és kiket szerveznek be a meggyőzés és az önkéntesség szigorú betartásával a termelőszövetkezetekbe.

HASZNÁLJÁK FEL a földműves- szövetkezetek minden megmozdulásukat, taggyűléseiket, közgyűléseiket, igazgatási üléseiket a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítésére. Javítsák ki azt az alapvető hibát, hogy nem hagyják megalakulni az első és a második típusú termelőszövetkezeteket. Az első és második típusú szövetkezetek alakítására a dolgozó kis- és középparasztok kezdeményezését a legmesszebbmenőkig támogatni 'kelt. Természetesen jól tudjuk, hogy a harmadik típus a 'legfejlettebb és végeredményben hasznosabb is, de az egyéni gazdálkodással szemben az első típus is nagy lépést jelent .előre a felemelkedés útján.

AZ ORSZÁGOS KÜLDÖTTGYŰLÉSEN résztvevő küldőitek széleskörű felvilágosító munkával, kisgyülések alkalmával ismertessék a földművesszö- vetkezeti tagság előtt a küldöttgyűlés határozatát, hogy annak alapján a legsikeresebben ki tudjuk javítani a még fennálló hibákat, jelenlegi fejlődésünk szakaszában.

Ne hanyagoljuk el a vidéki dolgozók oktatását

A nemzetközi helyzet feszültsége, munkásosztályunk között meghúzódó jobboldali szociáldemokraták kártevékenységének fölszámolása, óráról órára nagyobb feladatok elé állítja dolgozó népünket, kiváltképpen párttagjainkat. Minden egyes párttag vagy tagjelölt feladata az, hogy megmagyarázzák tökéletesen dolgozó népünknek a háborús uszítok terveit, hogy ezáltal fokozzuk dolgozó népünkben azt a gyűlöletet, amelyet a békéjét, függetlenségét és szabadságát veszélyeztető imperialisták, jobboldali szociáldemokaraták ellen érez. Ahhoz, hogy párttagjaink dolgozó népünket a hazaszeretetre tudják nevelni, szükséges, hogy elméleti tudásukat fejlesszék. Meg kell tehát gyorsítani a politikai nevelést.

Pártunk minden lehetőséget biztosít a dolgozók elméleti.szinvonalának emelése érdekében. Pártunk az elméleti képzettség fejlesztésének fontosságát abban látja, hogy minden egyes dolgozó, de különösképpen minden egyes párttag tisztán lássa és tájékozódjon a mindennapi eseményekről, s hogy az ellenséges megnyilvánulásokat le tudjuk leplezni.

A nógrádi szénmedence területén a szakszervezet irányítása mellett a napokban szeminárium formájában ismertették bányaüzemeink dolgozóival. Pártunk és Népköztársaságunk Minisztertanácsának határozatát a széntermelés fokozáséról. Egyes bányaüzemeknél, ahol a dolgozók fölismerték ennek a jelentőségét, valamennyi dolgozó részt vett a szemináriumon. Nem így Karaacslejtősön. Az első és a második szeminárium ideién a karancsaljai dolgozók csaknem teljes egészében elhanyagolták a szemináriumot. Hivatkoztak arra, hogy „mi a községünkben veszünk részt az oktatásban". Ha megnézzük, hogy a karancsaljai alapszervezetnél mennyien részesülnek alap- és középfokú szeminárium kiképzésben, megállapítható, hogy a tagsághoz bizonyítva csak elenyésző százaléka vesz részt. Karancsalja község dolgozóinak 60 százaléka a karancslejtősi bányában, 35 százaléka a gyárakban dolgozik, a többi szellemi dolgozó, vagy dolgozó paraszt. A községben sok a párttag. Minden mód megvan arra, hogv a szemináriumokat sokkal töb ben látogassák.

A késő ősszel beinduló oktatási évad elején alapfokú szeminárium indult. A középfokú szemináriumot eleinte szorgalmazták, de később teljesen elhanyagolták, lemorzsolódott, Mi okozta a lemorzsolódást? Kizárólag az, hogy a pártszervezet vezetősége nem fektetett súlyt arra, hogy az továbbra is működjön. Állandóan siránkoztak „nincs megfelelő káderünk", aki le tudná vezetni a középfokú szemináriumot.. Ezt vallja maga Balázs Gyula titkár elvtárs is. És erről beszél Halász János oktatási felelős is. „Kádereinket elvitték és utánpótlásunk nincs."

Ha megnézzük, Karancsalja községet a fölszabadulás óta, csaknem 80 kádert adott különböző vonalakra. Ez az állítás tehát nem felel meg. Ha mégsem rendelkeznének megfelelő káderral, akik levezetnék a középfokú szemináriumot, ez egyedül a pártvezetöség rossz munkájának tudható be.

De nem nagy gondot fordítanak az alapfokú szemináriumokra sem, mert

eltűrik azt a lazaságot, hogy az üzemi dolgozók kényelmeskedésből sem az üzemnél, sem pedig otthon ne tanuljanak. Különösen elhanyagolják a tanulás fontosságát a fiatalabb munkások. Az alapfokú szemináriumra is többnyire 40 éven felüliek járnak, ezek rendszeresen megjelennek és örüjnek, hogy tanulhatnak. De a fiatalabb! a, akiknek az volna a feladatuk, hogy pártszervezetüket községünkben megerősítsék és munkájukat eredményesebbé -tegyék, közömbösen viselkednek. Ez a nemtörődömség sokszor a vezetőség tagjaira is, átragad. Maga Lantos Sándor, — volt pártitkár is — aki most a pártvezetőségben a szövetkezeti felelős funkciót tölt be, az utóbbi időkben passzív. Nem veszi ki részét a szervezet munkájából.

Ebből ered aztán, hogy a párttagság többsége nem vesz részt a szemináriumokon. A párttagokból hiányzik az egyéni felelősség. De felelősség terheli magát a járási pártbizottságot, mert — mint ahogy a pártve- zető.ség mondja, ;— nem fordít kellő gondot az alapszervezetnél az oktatásra. Maga a járási bizottság is elhanyagolta Karancsalján a káder kinevelését. A múlt évben ie csak két párttagot jelölt iskolára.

^ feladat tehát a karancsaljai alapszervezet számára, hogy szívó« fölvilágosító munkával ránevelje tagságát a szemináriumok hallgatására, hogy ezen keresztül még több párttag és tagjelölt ismerje meg és sajátítsa el az élenjáró elméletet, hogy eleget tudjanak tenni Pártunk és dolgozó népünk által reájuk bízott feladatoknak.

— sz. —

Megtárgyalták az MB határozatát a tűzhelygyári dolgozók

„A munkáslevelezők a proletárköz- véle ménp parancsnokai’’ — mondotta Sz1 ál in elvtárs.

A saitó akkor lesz eleven és életképes, ha az állandóan írással foglalkozó irodalmárokra ölszáz meg ötezer munkásíró jut. Ezek szemel'ótt tartásával kezdte meg saitóankétját a gépgyári pártszervezet.

A Megye Bizottság november 25-i határozatának felolvasása után Kovács Árpád II. vállalta, hogy a Szabad Nógrád levelezője lesz és ezeket mondotta:

— Nagy megtiszteltetés számomra, hogy mint az üzem saitó!eveiezője a sajtó frontján dolgozhatom. ígérem, hogy ennek a feladatomnak eleget teszek, hogy kiérdemeljem a pártszervezet, dolgozó társaim bizalmát. Kérem munkámhoz a pártszervezet segítségét, támogatását, a népnevelők, propagandisták közös munkáját, hogy valóban eleget tudjak tenni vállalt kötelezettségemnek.

A megjelentek megértették, hogy az egy levelező megválasztása nem jelenti munkájuk végét. Nem jelenti,

SZTÁLIN ELVTÁRS MŰVEINEK 4. KÖTETE

A győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól az imperialista intervenciók győzelmes visszaveréséig. a polgárháború győzelmes befejezéséig — ez a kerete annak a valamivel több mint. hároméves időszaknak (1917 novemberétől 1920 decemberéig). melyben a 4. kötetben foglalt sztálini művek keletkeztek.

A kötet megnyitó cikkében Sztálin elvtárs leszögezi:

..Megtörtük a földesúri jármot.-, megtartják a tábornokok hatalmát... megzaboláztuk a kapitalistákat. Az egész országot, a városokat és falvakat. a hátországot és frontot belepik a munkások, katonák és parasztok forradalmi bizottságai" — a szovjetek végrehajtó bizottságai — „amelyek saját kezükbe vették a kormány gyeplőjét".

A proletárdiktatúra három, éve alatt „kialakult a nemzetközi szocialista mozgalom magva — a Kommunista Internacionálé, amely szétverte a II. Inter,nacionálét. Keleten pedig már egész sor szabadságmo galom indult meg az antant és az imperializmus ellen.“

A Szovjetország ez alatt az idő alatt" — írja Sztálin elvtárs — „viharban. vészben, tüzön-vizen át. a világ óriási szocialista, hatalmává kovácsolódott“.

A proletárdiktatúra három éve alatt megtett útját és elért eredményei átfogó visszatekintését Sztálin ■elvtárs a nagy és igaz ügy győzelmébe vetett hitet, a megingathatatlan meggyőződését, a törhetetlen, sziklaszilárd akaraterőt kifejező szívókkal végzi: ..Mindezek a tények, amelyek arról tanúskodnak, hogy forradalmi tekintetben mennyire szegények voltunk három évvel ezelőtt és milyen gazdagok lettünk most, mindezek a

tények feljogosítanak annak a 'kijelentéséről. hogy a Szovjet-Oroszor- *zúg élni fog. fejlődni és le fogja győzni ellenségeit".

A szovjethatalom ebből az összeütközésből győztesen került ki.

Sztálin elvtárs müveinek 4. kötete, amely feleleveníti a szovjetha!alom történetének azt a nagyszerű időszakát. amikor a szocializmus erői a mainál hasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között legyőzték az imperializmus erőit és Sztálinnak, a rettemhetetlen forradalmárnak, a bölcs, államfér fiúnak, a zseniális hadvezérnek új meg új vonásait mutatja meg — mégjobban megerősít bennünket abban a meggyőződésben, hogy a békéért, a demokráciáért, a, nemzeti függetlenségért harcoló tábor ügye a szocializmus ügye, a nagy Sztálin ügye legyőzhetetlen.

hogy ezzel eleget teltek az MB halászatának. A gyár területe nagy, tehát nekik mindannyiuknak bele kell kapcsolódniuk a levelezés munkájába- • Fazekas elvtárs felszólalásában rámutatott arra, mennyivel könnyebb dolga van ma a mi levelezőinknek, mint a múltban, amikor üldözték, állásukból elbocsátották, bebörtönözték, mert meg merték írni az igazságot, meg merték írni. ami fáit nekik. A mi levelezőink nem üldözést, hanem, támogatást kapnak. Ott van mögöttük a pártszervezet, amely megvédi őket az ellenség rágalmazásától, ott van mögöttük az egész becsületes magyar nép. A levelezés szép munka. Erős fegyverünkön, a kritikán, az. önkritikán alapszik. Bátran felvethetjük azt, amit esetleg mi nem nézünk jó szemmel, a szerkesztőség majd Választ ad arra, igazunk van-e vagy sem. Rámutathatunk — és ezért nem bánt bennünket senki — a szerkesztőség esetleges hibáira is. Ha valóban így nézzük a levelezés munkáját, akkor jó munkát fogunk végezni, eleget tértünk annak a bizalomnak, amit a sajtó azzal, hogy a mi véleményünket is kéri, belénk helyezett.

Hajmer Rezső elvtárs ígéretet tett, hogy a levelező munkáját mindenben támogatják. Az egész gyár érdeke, hogy munkánkról a megye értesülést nyerjen■ Ez nagyban rajiunk múlik. Tisztában lágyunk azzal, hogy a szerkesztőség nem jut el mindenhova, tehát a mi feladatunk is, hogy üzemünk életéről, munkaverseny mozgalmunkról, termelési eredményeinkről, kulturális életünk fejlődéséről írjunk. Ennek mi igyekszünk közös erővel, közös akarattal eleget is tenni.

A gépgyáriak munkája ezen a téren nem ért véget. A sajtóankét nem szolgálta azt. hogy ezzel pontot tettek ennek a kérdésnek végére. A komolyabb, felelősségteljesebb munka must kezdődik. Ehhez a munkához kíván & gépgyári levelezőnek és a gyár dolgozóinak sok sikert, eredményt a szerkesztőség. Egyben örömmel üdvözöljük Kovács Árpád II. elvtársat, mint a proletárközvélemény újabb parancsnokát.