Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-13 / 2. szám

1951 Jan uSr TU. SZABAD NÖGRAD 5 Erősödik a hazaszeretet és a fegyelem Tolmácson Tolmács községnek azelőtt jegyző- sége sem volt. Diósjenőre jártak át ügyüket intézni. A tanács megalakulása óta könnyebben és hamarabb intézik el ügyes-bajos dolgaikat. A tanácsok feladata sokkal szélesebb körű, mint a régi közigazgatásé volt. Összefogja, a falu gazdasági, társadalmi és kulturális életét, neveli a dolgozókat államuk iránti kötelezettségük betartására, ál­lami fegyelemre. — Hogy a tolmácsi tanács is eleget tegyen az állami fegyelemnek, szük- sgées, hogy mi, tanácstagok; veze­tők, magunk is a munkánkat határ­időre befejezzük és pontos adatokát je­lentsünk a járási tanács efé. Ez azért fontos, mert csak akkor követelhetjük meg a dolgozóinktól is — mopdja Mi­hály Dezső tanács-titkár. — A mi pontos munkánk szerves ré­sze népgazdaságunk tervszerű gazdál­kodásának. Erinek hiányával s felelőtlen kimutatások, téves jelentések küldésé­vel dolgozó népünket csapnánk be. Ez pedig bűnös cselekedetet jelentene — egészítette ki az előbbit Mik lián István elnök-helyettes. A tanács minden munkájában segít­ségül hívja a pártszervezetet. Ezért tudtak megmozgatni mintegy 40 nép­nevelőt a mélyszántás és a termény- begyűjtés sikeréért. A mélyszántást 98 százalékban, a kenyérgabona előirány­zatot 141 százalékban teljesítették. Ma­guk a tanácsítagolii a pártszervezet ve­hetői és tagjai jó példával jártak elől. A kukoricatoegyüjtés során a tanács és a pártszervezet beleesett abba a hi­bába, hogy együtt sirámkoztítt azokkal, akik úgy akartak kibújni kötelezett­ségeik tel jesítése alól, hogy nekik még a vetőmag sem termett meg. A tanács úgy határozott, hogy a Dunántúlról fog­nak pénzért kukoricát vásárolni. De ezt az elhatározást Csáki elvtárs és Heklyi János tanácselnök, még mielőtt a pénzt összeszedték volna a kukorica fölvásárlására, elvetették. Helfette szí­vós' fölvilágosító munkát indítottak, mely azt eredményezte, hogy kukorica- előirányzatukat 102 százalékban telje­sítették. A kukprira-héten 25 mázsát gyűjtöttek be, A hely? pártszervezet és a helyi ta­nács éberen vigyáz a község reájuk bízott vagyonára és az állami fegye­lem betartására. Szem előtt tartva, hogy az ország és a község érdekei között semmiféle ellentét nincs és nem is lehetséges, mert az állam iránti köte­lezettségek tejjesítése minden egyes dolgozó érdekéit szolgál ja. Erről beszél maga Mihály Dezső tanácstitkár is. A tanács ném is volna méltó a köz­ség dolgozó népének bizalmára, ha az állam iránti kötelezettségeit nem hajtotta volna végre. A Párt és a he­lyi tanács jó ■ munkájának köszönhető, hogy a község pénz,adó-kivetése, amely a tanács megalakulásakor csak 27 szá­zalékra volt teljesítve. 149 százalékot értei. Búzaföld-adóját 110, illetmény- adóját 200 százalékban teljesítette. A tanács feladata a község gazda­sági életét irányítani és minden olyan megnyilvánulást, amely a dolgozó nép érdekeivel ellentétes, leszerelni és föl­számolni. így cselekedett a tanács is. Előfordult, hogy az ellenség a község­ben zavart i akart okozni a közellátás területén, különösen a cukor nagyobb mennyiségű fölvásárlásáéval. A párt- szervezet és a tanács mindenegyes tagja, a népnevelőkkel karöltve, fölvilá­gosították a falu dolgozó népét a cu­kor fölvásárlásának helytelenségéről. Ebben a munkában segítségre sietett maga a bolt vezetője és alkalmazottai is. A tanács megvizsgálta, hogv vannak olyan szülők, akik gyermekeiket azért nem engedték iskolába, mert cipőjük kissé rosszabb állapotban volt. Ezeket a szülőket maga a párttitkár elvtá'rs és a helyi tanács mindenegyes tagja, de a népnevelők is fölkeresték. Munkájúk során az iskolai lemorzsolódás teljesen megszűnt Nagy gondot fordít a helyi pártszervezet és a tanács az ifjúság nevelésére is. Fölépítettek egy kultúrházat, amelynek fölavatása még e hónapban megtörténik. A Párt, a ta­nács és a tömegszervezetek viszonya is kielégítő. Minden munkánál! megta­lálható a tömegszervezetek vezetősége és tagjai is. Ennek a szoros együttműködésnek az az eredménye, hogy megalakult a községben a termelőcsoport, tíz csa­láddal és 17 taggal, amely 42 holdon kezdte meg működését. Vannak azonban a községben olya­nok. akik a fegyelmet semmibe se ve­szik. Bakos János terménybegyüjtő, aki a felszabadulás előtt mint gazda­sági cseléd tengette életét, a fölszaba­dulás után öt hold földet kapott. A dolgozó nép bizalmát élvezve, termény- begyűjtő lett, de visszaélt ezzel a bi­zalommal. A község valamennyi dol­gozója arról panaszkodik, hogy a be­vitt gabonát ne.m ugyanazon súlyban veszi át. Például Gyurica Ferenc 107 kg szemes kukoricáját — amit a köz­ségi tanács és a helyi pártszervezet is igazol — csak 67 kilóban vette át. A dolgozó nép jogosan kételkedik munkájában, hisz fia, Bakos Ferenc, naponta 60—70 forintot költ ivásra és különböző egyéni célokra. Föltehető a kérdés, vájjon honnan telik fiának na­ponta ilyen összegeket költeni és hon­nan tudna fia kukoricát fölajánlani? Tolmács népe már régóta figyeli munkáját. Egv verekedés alkalmával, arra kérdésre, hogy miből telik nekik mulatni, azt felelte „bírja a hombár". it s&éncsata ídharcasfii A hombár igen . bírja, mert abban van a dolgozó nép által begyűjtött termény. De az állami fegyelemnek ezt a durva megsértését miért tűrik még el! Dolgozó népünk megkárosítóit eré­lyesen meg kell büntetni! A helyi pártszervezet és a tanács jó munká jának köszönhető, hogv a rend- I őrség letartóztatta Maresinyi György mészárost, aki 28 kg szalonnát ha­gyott eiromlani, hogy elvonja a dol­gozó nép szájától. , Továbbra is őrködjön a pártszervezet és a helyi tanács a község és a nép vagyona fölött és támaszkodjon mun­kájában a dolgozó népre. Tolmács köz­ség dolgozó népe bebizonyította állama iránti kötelezettségének teljesítésével a haza .iránt való hűségét, fegyelme­zettségét. — Szabó — BAKOS SÁNDOR LACÖ csapatvezető vá­jár, a Rákosi-lejtős­Tizenegy küldött képviselte megyénket a S1ÖV0S1II. Küldöttgyűlésén Vasárnapa közel másfélmillió tag ot számláló földművesszövetkezetek 328 küldöttének megjelenésével megkezdődött a SZŐ VOSZ II, Országos Küldött­gyűlése. A kiitdötlgyűiésen megjelentek a Szovjetunió, a népi demokráciák és a haladó nyugati szövetkezeti mozgalmak képviselői. A küldöttek taps és éljemzés közben választották meg Rákosi elvtársat a gyűlés díszelnökévé. Megyénkből <1 küldött képviselte föld mű vessző vetkezeteink tagjai». Haza- jövetelük után az értekezleten szerzett gazdag tapasztalatokat felhasználva, előadásokon ismertetik a feladatokat, hogy továbbra Is telkes munkával erősítsék földművess^S^eikezeteink mozgalmát, mely dolgoző népünk javát szolgálja. MI AKADÁLYOZZA CSOPOR11AK JÓ MI YKÁMT? Kedves Elvtársak! Rövid levelemben zolni, hog\ milyen hiba gátolja a nagyoroszi „Ü tlörő"-tér melöcsopor t munkájúi. A helyi tanácsok megválasztásának alkalmával a mi régi tszcs-elnökün- ket, a Szovjetunióban kint járt Mi- esik Imre elvtársat jelölte a helyi tanács elnökévé nagyoroszi dolgozó népe. Micsik Imre elvtárs minden igyekezetével azon volt, hogy; a szovjet kolhozok mintájára, azok gazdag tapasztalatainak a felhaszná­lásával erőssé és virágzóvá tegye ter- mélőcsoportunkat, s ezzel nekünk, tszcs-tagoknak az életét is. A tagság bizalmának megnyilvánu­lásaképpen Urbán János tszcs-lagoi választottuk elnöknek. Gondolván, hogy az úi elnök átveszi Micsik Imre elvtárs gazdag tapasztalatát és azt átülteti csoportunk munkájába. Múl­tak a napok, hetek, hónapok, de el­nökünk a hozzáfűzött reményeket nem váltotta valóra. De miért nem? Azért, mert új elnökünk egyúttal a iöldművesszövelkezet jrocsmakeze- lője, a helyi DÉFOSZ-titkár helyet­tese, sőt termelési felelőse is. Ennek I következtében a legnagyobb mérték­szerelném vő- \ ben elhanyagolta a csoport gazdasá­gával és tagságával való íoglalko- zást. Az elmúlt héten történt, amikor a rendszeres szombatesti szakmai ok­tatási szemináriumot akartuk megtar­tani, az összegyűlt tagság részére az előadóterem ajtaját nem szándéko­zott kinyitni. Még ki sem jött hoz­zánk a íöldművesszövetkezet kocsmá­jából, hogy legalább tudtunkra adta volna azt, hogy meg lesz-e tartva az előadás vagy sem. Csak a kocsma- helyiségből kiállóti ki, hogy menje­nek haza a tszcs tagjai. Ö pedig leült az asztal mellé tovább kár­tyázni A termelőcsoport tagsága Urban János felé nemhogy bizalommal, ha­nem ellentéte^, nézettel közeleg. Kérjük a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályát, hogy vizsgálja ki Úrbán János elnök munkáját, amely vélemé- nvünk szerint akadályozza a cso­port további fejlődését és a csoport tagjai közölt egyre jobban kiépülő kollektív szellemet. KORBÉLY JÁNOSNÉ, csoportlag. Kormányunk újabb csapást mért az ellenségre“ Levelek a cukor- és lisztellátásról akna dolgozója, • hosz- Szúlejáratú versenyszer­ződés alapján dolgozott. Vállalta, hogy termelését 15 százalékkal túltelje­síti. Állandóan tájékozó­dott tervének állásáról. Évi átlagteljesítése 160.6 százalék. A munkaver­senyben való részvételé­vel, kommunista öntu­dattal, szilárd munka- fegyelemmel érte el ezt az eredményt. A szo­cializmus építésének pél­damutató ' harcosa. Évi keresete 13.300 forint. Évközben 300 forint ju­talmat kapott jó mun­kája eredményekepen. A minisztertanács határo­zata alapján 700 forint hűségjutalomban része­sült és ezenfelül egy öltöny munkaruhát, egy pár bakancsot és egy rend fehérneműt ka­pott. JÓNÁS JOACHIM szorospataki vájár hosz- szúlejáratú versenyszer­ződést kötött, munka­társainak átadta munka­módszerét. Évi átlagter- melése 147 százalék. Munkaversenyben való részvételével évi kere­sete 14.687 forint. Jó munkájának jutalmául, évközben 300 forintos pénzjutalomban része­sült, egész évben nem volt igazolatlan mulasz­TORJÁK MIHÁLY vájár Margitíáró bánya­üzeménél dolgozik. Hosz- szúlejáratú versenyszer­ződést kötött. Kommu­nista öntudattal veszi ki részét a termelésből. A munkaverseny során ki­váló eredményeket ért el. A tervétől egy pilla­natra sem szakad el. Az évi keresete 13.000 fo­rint. Példamutató mun­kája nyomán az ötéves terv első évében előbb 300, azután 350 forint jutalomban részesült. A minisztertanács rendelete alapján hűségjutalom­ként 631 forintot, vala­mint egy öltöny munka­ruhát, egy pár bakan­csot és egy rend fehér­neműt is kapott. Mun­káját az észszerűség és a tervszerűség jellemzi. Keményen és elszántan harcol a békéért, a dol­gozó nép felemelkedé­séért. fása és, így hűségjuta­lomként 729 forintot ka-" pott. Termelésben, mun­kafegyelemben példamu­tatóan élen jár. Munka­társainak tanítása mellett ö maga is állandóan ké­pezi magát. A miniszter- tanács , határozata alap­ján egy öltöny ruhát, egy pár bakancsot és egy rend fehérneműt kapott. Harmincegy elfogadott újítási javaslat egy negyed év alatt a gépállomásokon Nógrád megye gépállomásain az újítási mozgalom ezidáig nem fej­lődhetett. Ha volt is valami újítás, azt a gépállomás reakciós vezetője a fiókjába süllyesztette. így az újítási mozgalom csak az utóbbi négy hónap alatt indult meg. A gépállomás újítási felelőse, mielőtt a munkát megkezdte volna, részletesen áttanulmányozta az Országos Találmánvi Hivatal kiadá­sában megjelent „Rejtett tartalékok feltárása" és Hevesi Gyula „Sztahánov útján" című könyvét. Október hónaptól az év végéig mintegy 36 különböző újítási javaslatot terjesztettek be, melyből 31-et el is fogadtak. Az újítási mozgalom kifejlesztése érdekében a gépállomás megyei központja céljául tűzte ki, hogy az újító kölniket tovább szervezi, amely a megyénk területén lévő termelöcsoporfokat is magában foglalja. Ezt a szervezést a megyei, járási tanácsok és az állami gazdaság újítást megbízottjával együtt végzik. Újítások és jelentős megtakarítás a pálfalvai bányagépgyárban Nagy megelégedéssel fogadtál» a dol­gozók, a háztartást vezető asszonyok a minisztertanács rendeletét a cukor és Finomliszt újrendszerű elosztásáról. Budapesti és vidéki dolgozóink öröm­mel vették tudomásul, hogy a kormány gondoskodik zavartalan ellátásukról. Az alábbi két levél is ezt bizonyítja. „A dolgozók kérelmére a miniszter- tanács elrendelte a liszt és a cukor jegyre való kiosztását. A tüzhelygyári dolgozók nevében hálámat fejezem ki kormányunk gondoskodása iránt, mivel mi, üzemi dolgozók az utóbbi hónapok­ban nem tudtunk liszthez és cukorhoz jutni, mert nem volt időnk arra, hogy fél délelőttöket sorbanálljunk az üzletek előtt. Lelkiismeretlen láruhalmozók fel­vásárolták az élelmiszercikkeket, akik pedig bent dolgoztak az üzemben, azok­nak nem jutott. A jegyek bevezetésével el leszünk látva, kellő mennyiségű cukorral és liszt­tel és így nyugodtan végezhetjük munkánkat, biztosítva vagyunk, hogy munkaidő után is megkapjuk a fejada­gunkat. Itt is bebizonyította demokra­tikus kormányunk, hogy rendelkezései­nél mindig a dolgozók érdekeit tartja szem előtt. SZOJKÄ IRÉN tűzhelygyár! népnevelő.” „Mi, háztartásban dolgozó asszonyok csak örömünket fejezhetjük ki a mi­nisztertanács rendeletére. Ha valamihez hozzá akartunk jutni napi munkánk mellett, bizony nem igen értünk rá fél napokat sorban állni és nem is men­tünk, mert tudtuk,'ezzel az ellenségnek adunk egy újabb alkalmat arra, hogy rémhíreit terjessze. Mikor a rádióban hallottam a cukor és liszt elosztásáról szóló rendeletet, kiszámítottam, eddig is körülbelül ennyit fogyasztottunk et, tehát a fejadag elég lesz. Ha aztán még szükségem lenne valamire, egy­szer egy hónapban megvehetem, a 13 forintos cukrot is. De aminek a Jég jobban örülök: meg­szűnik a sorbanáHás. nem lesz "On­dóm arra, hogy munkám után esetleg oda kelljen állni az áruhalmozó hiénák közé és várni, míg rám kerül a sor. Kormányunk tudja mindig, hogy mit miért tesz, mivei képviseli legjobban a dolgozók érdekeit. Ezzel egy újabb csapást mért az ellenségre, megakadá­lyozta az áruhalmozást. Lévai Józsefné bányászasszony.'’ A zagyvapáífaivai bányagépgyárban a legutóbb megtartott ötletnap alkal­mával 11 olyan ötlet került felszínre, amely jelentős megtakarításokat, a munka könnyebbé tételét, vagy annak gyorsabb ütemét biztosítja. Ezenkívül az újítási bizottság 17 benyújtott újí­tást tárgyalt meg. Ezek között van Viiezsár Ferenc üzemvezető újítása, amely 'a kovács,üzemnél az eddigi el­avult kovácstűzhelyeik generátor-gáz- kemencékkel való felcserélését java­solja. Ezen újítás évi előkalkulátt gazdasági eredménye 71.126 forint. A takarékosság terén is szép ered­ményeket érnek el az üzem dolgozói. Az energiatakarékosságra megalakult komplex-brigád, a világítás átszervezé­sével, a hajtómotorok célszerű munka­helyre való beállításával jelentős ára­mot takarítanak meg. A kovácsfflűhely dolgozói, a szén helyes adagolásával, rostálásával, a szénnek a salakból való kiválasztásával december hónapban 200 mázsa szenet takarítottak meg. A raktári árúk kirakásánál és munka­helyre ’ váló szállításánál, a vállalt három óra munkaidő mellett, munka­módszerátadással ezt az időt két és fél órára csökkentették. A hegesztőműhely dolgozói az eddig eldobott hulladék-elektródát felhasznál­ták és két műszakon keresztül dolgoz­tak hulladék-elektródával., A két nap alatt feldolgozott huilíidék-elektroda 450 forintos megtakarítáist jelent. A megyei Kéményseprő Vállalat takarékossági versenyfelhívása A rrógrádmagyei Kéményseprő Vál­lalat a minisztertanács takarékossági rendeletére azonnal hozzálátott a Szőlőtermelő csoport alakul Pásztón és Szirákon A mezőgazdaság fejlődéséhez képest szőlőtermelésünk országos viszonylat­ban nagymértékben elmaradt. Az el­maradást tőképpen az idézte elő, hogy a kólák és az úri birtokosok vezetése alatt áldó hegyközösségek csapásként ■szolgállak minden szőlőtermelő gazdá­ra. A dolgozók által befizetett pénzt a kulákok és a bérencek elherdálták, hogy [ önki elegy ék a szőlőtermelő gazdákat. A főldművesszövetkezetek szőlőtermelő csoportjának megalakí­tásával megvan a lehetősége, hogy a dolgozó parasztság a mezőgazdaság fejlődésével egyenrangúan emelhesse szőlőtermelésének színvonalát. Ezt a lehetőséget, kihasználva, megyénk te­rületén Szirákon és Pásztón megala­kult a szőlőtermelő csoport- Szirákon 2t taggal, 11 hold szőlő és négy hóid gyümölcsössel, Pásztón 32 taggal és 20 hojd szőlővel. A megalakuló cso­portokat a SZÖVOSZ és a szövetkeze­tek is segítik és lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy nemes szőlőfajtákat tele­píthessenek és segítségére sietnek a dolgozó parasztoknak a szölőbeleg- ségek kiküszöbölésére, megfelelő mennyiségű rézgálitcol, meszel, porzó­szert, kötözőanyagót bocsátanak a ren­delkezésükre. Takarékossági és tcrvtúlteljesstési vállalások a pálfalvai üveggyárban A Zagyvapálíalvi üveggyár dolgo­zói közösen beszélték át az elmúlt év hiányosságait. Az ötéves terv má­sodik évében az anyagtakarékossá­got, a termelés emelését és a selejt csökkentését szabták meg feladatul. Az új tervév sikeres megvalósítása érdekében, Szabados Zoltán vágó vállalta, hogy minden havi tervét öt nappal előbb fejezi be. Somoskői Sándor és Surányi István vágó vál­lalták, hogy minden havi tervüket három nappal előbb fejezik be. A ládagyár dolgozói vállalták, hogy az első félévben 50 köbméter faanyagot és 20 kilogramm anyagot takarítanak meg. Az üzem gépkeze­lői vállalták, hogy ötszázalékos ke­zelőfamegtakarítást érnek el az új tervévben. ki dől gozá- 1951. év­rezsiköltség csökkentésének sóhoz. Vállalták, hogy az ben jobb m u n ka megszervezéssel, bri­gádok alakításával végzik munkájus kát, s a munkájukban eddig mutat­kozó lazaságokat felszámolják. A tüzelőanyaggal való takarékosság és a szénnel való tüzelés minimumra való csökkentését szabták meg felada­tul, valamint a meglévő szerszámok gondos kezelését és ápolását, úgy, hogy 1951. évben újabb szerszámo­kat ne kelljen beszerezni. A kiszállási költségeket 20 száza­lékkal csökkentik, a nyomtatványok beszerzésénél az előbbi évvel szem­ben 33 százalékos csökkentést vállal­tak. A távbeszélő díjat a magán­beszélgetések teljes megszüntetésével, a hivatalos beszélgetések megfelelő korlátozása mellett kívánják csökken­teni. Ezen felül a túlórák 50 száza­lékos csökkentését határozták el. Ezen elhatározásuk után versenyre hívják ki a Nógrád megye Tanácsa felügyelete alá tartozó összes vállalás tokát. A takarékossági verseny kiértékelé­sére és ellenőrzésére a Megye' Tanács Ipari Osztályát kérték fel. A ver­seny kiértékelésének nagy részletben, a negyedévi tervidőszakok bezárását követő hónap 15-ig kell meglörténnie. A versenyben résztvenni kívánó vál­lalatok a Megyei Tanács IV. Ipari Osztályhoz küldjék meg értesítéseiket

Next

/
Oldalképek
Tartalom