Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)
1950-12-02 / 53. szám
1950 december t. SZABAD NÖGRAD s Becske burgonya beadásból eleget tett kötelességének, takarmánygabonából is tegyen ki magáért „Winden becsületes, hazáját szerető dolgozó paraszt legszentebb kötelessége a fokozódó békeharcban az, hogy országunkat tovább erősítsük és minden ellenséges hírverést, amely népünk szabadságát, gyermekeink boldog jövőjét, gyárainkat és földjeinket veszélyezteti, keményen visszaverjük és terménybeadási előirányzatunkat még a novemberi hónap utolsó napjáig teljesítsük’* — így beszéltek a becskei tanács dolgozói. Ez valahogy még a hónap első napjaiban történt, de nem volt hiábavaló. A község dolgozó parasztsága teljesítette burgonyabeadás! előirányzatát, melynek jutalmául a megyei tanács kereskedelmi osztálya mentesítette az ideiglenes szállítási korlátozás alól. Mint minden alkalommal, a termény- begyüjtés munkájánál is a személyes példamutatás ad súlyt, a felvilágosító munkának. Ez a felismerés vezette a tanács tagjait, amikor legelsőnek tettek eleget beadási kötelezettségüknek- A becskei tanács tagjai nem akartak szégyent vallani a község becsületes kis- és kőzépparasztjai előtt, akik a Párt szavára tűzbe is mennének. Az olyan dolgozó középparasztot, mint Szaniszló János 18 holdas, ki ne szeretné a faluban, hisz beadási kötelezettségét, mely 250 kilogramm volt, 880 kilogrammra teljesítette és ezzel hozzájárult a béke és népgazdaságunk erősödéséhez, öt gyermek boldog életének biztosításához. Szaniszló János, ötvenéven felüli, termete magas, kissé sovány, meglátszik rajta, hogy ezidáig is minden erőt beleadott a föld megművelésébe. Kissé szófián. Most azonban meghazudtolva mindazokat, akik tán úgy vélik, hogy nem is tud beszélni — büszkén, önérzetesen ezeket mondja: — Idei tervünk végrehajtása szempontjából egyik legfontosabb feladat a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése, hisz am-ikor beadási előirányzatunkat teljesítjük, saját magunk Ügyét is előbbre visszük. Bár többet is adhattam volna, hisz több kenyér, több mezőgazdasági szerszámot és gépi felszerelést is jelent mezőgazdaságunknak. — Az már igaz — szól Maszfik József is. — Hát már mért ne teljesítettük volna burgonya előirányzatunkat, hisz azoknak is kell, akik bányák mélyén, vagy a kohók mellett építik többtermelésükkel a szocializmust. Igaz, hogy én esaik öiven kilogrammot szolgáltattam be „C"-jegyfe, de nekem nem is volt semmi sem előírva ... Meg azután nekem is volt sok gabonám és abból adtam be főbbet. .Ma&z’i'- elvtárs tanácstag is, mindig élenjár! a valamit adni kellett a demokráciának. Jutalmul a falu dolgozó népe tagnak választotta a tanácsba. Senki sem akadályozza meg He- vér Ferenc hW'tho!das gazdálkodót sem abban, hogy elvigye Szikó Józsefnek, vagy lányának Pestre, vagy' Vácra a felesleges burgonyáját, hisz kormányzatunk mentesítette a községet a szállítási korlátozások alól. A község dolgozó parasztsága, 98 mázsás bur- gotiyahetadási előirányzatát 115 mázsára teljesítette. Az eredmények eléréséhez, a 'párt- szervezet népnevelői és a tanácstagok példamutatása vezette Becske község dolgozó népét és mind azon dolgozók, akik beadásukkal felülmúlták előirányzott kötelességüket. Vezessék továbbra is győzelem felé a pártszervezet és a helyi tanács népnevelőivel dolgozó népünket a takarmánygabona beadásban is. Továbbra is fokozzák felvilágosító munkájukat, melynek gyümölcsét az fogja meghozni, hogy az előirányzott 92 mázsás széna, vagy az árpa előirányzatát százszázalékig teljesítik és behozzák lemaradásukat, mely a kukorica beszolgáltatásnál megmutatkozik. • Újabb négy község mentesült a szállítási korlátozás alól Eddig nyolc község mentesült a burgonya« állítási korlátozás alól megyénkben. Mátraszeie, Bencurfalva, Ko- zárd, Bokor. Bércéi, Bér, Becske és Ös- agárd. A többi községek dolgozói is fokozzák begyűjtési eredményeiket, hogy minél előbb elnyerhessek mentesítésüket. Aáegyénk dolgozói vegyenek példát Csepka Mihály, az egyházasd- dengelegi helyi tanács elnökéről. Ur- bancsik István és Ruha Pálné egy- házasdengelegi dolgozókról, akik mindenben tel-ejsítették beadási kötelezettségüket. Fokozni kell a felvilágosító munkát pártszervezeteinknek ’ és leplezzék le a kulák mesterkedéseit, de ellenőrizzék magát, a községi termelési felelősöket is. Nem szabad, hogy előforduljon olyan eset, mint Lengyel János, borsósberényi termelési felelőssel, aki a cukorrépa szállítása során eltűrte azt. hogy két-három mázsával kevesebbet szállítsanak be a dolgozók. Arra bérelte fel őket, hogy ha kérdezik, honnan van a cu- karrépa, mondják azt, hogy az állami gazdaság földjéről, mint elhagyott répát szedték össze. HARCA TER V TÚL TEL JESÍTÉSÉÉR T A Yasötvözetgvár 12*5 százalékkal teljesíti túl tervét az év végéig A Zagyvarónai V-asötvözetgyár dolgozói november 18-án befejezték az ötéves terv első évét. Ebből az alkalomból a következő táviratot küldték Rákosi elvtársnak: „Kedves Rákosi Elvtársi Mi, a zagyvarónái Magyar Vasötvö- zetgyár dolgozói büszke örömmel jelentjük, hogy ötéves tervünk első évét november 18-án befejeztük. Ez az eredmény csaté egy állomás a békéért folytatott harcunkban és a szocialista Magyarország építésében és tudjuk, hogy azt újabb eredmények kiindulási pontjának kell tekintenünk. Éppen ezért elhatároztuk, hogy 1950 december 31-ig ezévi már teljesített tervünk előirányzatát újabb 12.5 százalékkal túlteljesítjük. Ezzel is bizonyítani kívánjuk, hogy Pártunk és a mi forrón szeretett Rákosi elvtársunk vezetésével mi is részesei vagyunk a baráti Szovjetunió mellett álló béketábornak és büszkék vagyunk, hogy részt vehetünk a szeretett Sztálin elvtárs által vezetett békéért folyó harcban és a szocializmus építésében. Angyal József párttitkár, Kiss Ferenc szakszerv, titkár, Kovács Sándor vezérigazgató. Hoff ff4tn akarjuk elérni nz étiiarm 4*lsn fák 4>aaÍ4ti ? A Zaqyvarónal Vasötvözetqyár vállalatvezetőjének levele arról, hogyan akarnak a kohászati vállalatok között folyó versenyben az élüzem II, helyéről az I. helyre fel. jutni: „Célkitűzésünket az alábbi három eszköz alkalmazásával kívánjuk elérni: 1. Műszakilag az üzem folyamatos termelőképességének biztosításával. 2. A tervfelbontás fokozottabb alkalmazásával. 3. A munkaverseny további szélesítésével1. Műszakilag az üzem folyamatos menetét és főleg -a kemence termelő- képességét úgy kívánjuk biztosítani, hogy a'i állandóan üzemben lévő termelőegység meghibásodását megelőző karbantartással, ütőképes javítócsoport szervezésével, a megelőző karbantartás elvégzéséhez szükséges tartalék alkatrészeknek a felhasználás helyéhez köze! való tárolásával, a kemence kihasz- nálási Fok eddigi mértékét, éspedig a 99:2 százalékos kihasználási fokot 99.5 százalékra kívánjuk felemelni, az esetÚj termelési értekezlet* új lehetőségek a bangában A salgótarjáni szénbányák üzemeinél az eddigitől eltérően egy újfajta termelési értekezletet vezettek be. A termelési értekezlet új formája, hogy nem összevont, hanem üzemrészenkénti értekezletek voltak. így saját üzemük, siklók vagy ereisizkék dolgozói részletesebben tudják megtárgyalni a szénter mejés területén rájukháruló fokozott feladatokat. Ezeknek az újfajta termelési értekezleteknek óriási jelentőségük van. A dolgozók részletesebben tudnak foglalkozni saját munkaterületük problémáival. Lehetőség nyílik arra, hogy az üzemrészek dolgozóitól olyan javaslatok jöjjenek, amelyek valóban szén- termelésük fokozását, valamint a munka megkönnyebbítését vonják maguk után. Az ezelőtti termelés! értekezleteknek nagy hibája volt, hogy egy-egy üzem összes dolgozói vettek részt az értekezleten. Nem tudták részletesen kitárgyalni problémájukat. Az üzemek fogyatékosságai csak tovább fokozódtak, ahelyett, hogy a fenyegetően rossz hiányosságok felszínre kerültek volna, illetőleg azok fölszámolás alá estek volna. Hiba volt az is, hogy a dolgozók tartózkodóan viselkedtek, nem szóltak hozzá konkrétan a termelési értekezletek tárgyához.. Arra sem volt mód, hogy egy-egy, jó tapasztalatokkal rendelkező dolgozó ismertette volna munkamódszerét, vagy elgondolásait a termelést illetően. Ehelyett inkább a kellő öntudat hiányában sürgették a termelési értekezlet befejezését és sok esetben azért nem szóltak hozzá, hogy az értekezlet mielőbb befejezést nyerjen. A dolgozók nem tartották szem előtt a népnevelők pedig nem ismertették a termelési értekezletek fontosságát. Legtöbb esetben magukba zárkózva, az egyéni tapasztalatok alapján oldották meg problémájukat. Ez a magatartás természeténél fogva odavezet, hogy elzárjuk magunkat a fejlődés lehetőségei elől és a maradiság útvesztője felé tartunk. Nem lehet kétséges senki előtt, hogy tapasztalataink kicserélése a fejlődés egyik feltétele. Az újfajta termelési értekezlet jó, alapos megszervezésével szép eredményeket tudunk majd elérni. Egy-egy munkaterület külön foglalkozhat saját problémáival. Azonban föltétlenül szükséges, hogy dolgozóink saját ügyének tekintsék a termelési értekezleteket. Hozzászólásaikkal, javaslataikkal, tapasztalataikkal gazdagítják egymást és nem marad el a várt eredmény. Üzemi Bizottságaink, harmadbizotlsá- gaink, bizalmiaink kissé idegenkedtek az új termelési értekezletektől. Annak tudható be az is, hogy egyes üzemekben dolgozóink passzív magatartást tanúsítottak. Azon voltak, hogy az értekezletek minél előbb befejeződjenek. Ezen a téren még sok javítani való van szakszervezeti funkcionáriusainknál. Az új termelési értekezletnek döntő fordulatokat kell hoznia a fejlődés területén. Dolgozóinknak tudatában keH lenni annak, hogy az üzem, melyben dolgoznak, szoros összefüggésben van családi otthonaikkal. Családi életük fokozott javulása összefüggésben van üzemi munkájukkal. A jó megszervezett aktív termelési értekezletek segítséget nyújtanak életszínvonaluk tervszerű emelkedéséhez. Ahol a dolgozók javaslatokkal ettek, már megfelelő intézkedések történtek, így például Margittáró-bányaüzemnéi az új termelési értekezlet eredményé, nek tudható be, hogy azokban az ereszkékben, ahol a levegő nem kielégítő, szellőztető gépet áMftoiitaik be. Ugyancsak ennél az üzemnél a dolgozók javaslatára a csillevontatáshoz 600 kg-os vitlát állítottak be. Nem maradt eredmény nélkül Tóth István vájár hozzászólása, aki elmondta, hogy a munkahelyet sokhelyen rendetlenül hagyják a fölváltó csapat részére. Ez az állapot is a termelés csökkentéséhez vezet, ami befolyásolja a dolgozók keresetét is. Az új termelési értekezlet legaktívabb hozzászólói az üzemek élmunkásai voltak. Ezeknek a hozzászólásoknak konkrét alapjai voltak és valóban a termelés kérdéseivel foglalkoztak. A kistere-nyei Csigakúti-üzemben Czene József élmunkásnak volt egészséges hozzászólása. A tordasi bányaüzemben Vaspál László elvtárs azt javasolta, hogy tartalék munkahelyeket létesítsenek. Ez azt a célt szolgálja, hogyha az egyik munkahelyen valami baj van, amíg a javítás ott folyik, addig a tartalékmunkahelyen szenelni tudnak. így az előirányzott szénmennyiséget biztosítani tudják. Dolgozóink ilyen javaslataira a műszaki értelmiségiek, azokat a rejtett tartalékokat, amelyek üzemeinkben még nem kerültek felszínre, könnyebben tudják a termelés fokozására fordítani. Ezek a termelési értekezletek újabb lendületet adnak a munkaversenynek, a Sztahánov-mozgalomnak. A megtartott termelési értekezleteket rendszeresen ki kell értékelni. A dolgozók által tett javaslatokat nyilvántartani és határidőt kell kitűzni a javaslatok üzembe való alkalmazására. A javaslatok nyilvántartási naplóját rendszeresen ismertessék az üzemek dolgozóival. Gondoskodni kell róla, hogy a felszínre került, jó javaslatok alkalmazva legyenek, sőt átkerüljenek minden olyan munkaterületre, ahol a javaslat a termelés előnyét szolgálja. A termelési értekezleteken ismertetni kell egy-egy ereszke, vagy siklóterv állását, hogy mindenki tájékozódva legyen, tervük teljesítéséről. Az első újfajta termelési értekezlet tapasztalatait fel kell használni a jövőben is. A szakszervezeti funkcionáriusok az újfajta termelési értekezlet sikereit segítsék elő. Egy-egy termelési értekezlet sikerét, vagy sikertelenségét a funkcionáriusaink jó vagy rossz munkája jellemzi. Bencés Béla bányaipari dolgozók szaksz. megyei titkára. Huszonöt éve dolgozom, elismerést csak a népi demokráciában kaptam November 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójára, a NógrádkövPsdi kőbánya dolgozóinak telkes és áldozatkész munkája eredményekéinit az üzem befejezte az 1950. évi termelési tervét App Lajo® kővágó elvtárs kiváló munkájával kiérdemelte a sztahánov- ista jelvényt. App Lajos, aki a kőbá- nyaipar negyedik legjobb kővágója címet is elnyerte, a kitüntetések átvétele után meghatottan mondott köszönetét: — Köszönöm a népi demokráciának és minden dolgozó társamnak, hogy bizalmuk nekem ítélte ebben az üzemben a sztahanovista jelvényt. Lassan huszonöt éve dolgozom a szakmámban, de elismerést csak a népi demokráciától kaptam. Nehéz kifejezni milyen jól esik, hogy ma már mennyire megbecsülik a munkást és hogy mennyire igaz Sztálin eltrtársnak az a mondása.- „számunkra legfőbb érték az ember“. — Munkámmal eddig is a szocializmust építettem és fogom építeni ezután Is. Felháborodva látom, hogy a nyugati imperialisták harmadik világháborút akarnak kirobbantani. Nálunk Is meg akarják akadályozni a békés építést és Koreához hasonlóan, romhalmazzá akarják változtatni vérrel-verítékkd a romokból felépített országunkat. Ma minden dolgozónak kötelessége megvédeni a békét, és megakadályozni a háborús uszítok törekvéseit. Fiam a néphadsereg katonája, ö fegyverrel a kezdjen, én meg a jobb munkával védem hazánkat. Szabó Ervin levelező, Nógrádkövesdi kőbánya leges javítási időket, valamint az elektróda toldásával és utánfogásával kapcsolatos kényszerű üzemszünetet összehangolni. 2. A tervfelbontás tényét a baráti Szovjetunió tapasztalatai alapján nemcsak a kemence termelő munkájában kívánjuk bevezetni, mint az eddig volt használatos, hanem a gyárban előforduló összes munkafolyamatra is kiterjesztjük, figyelembe véve az új, augusztusban megállapított, rendezett normákat és alkalmazzuk továbbra is úgy, hogy az azokból kiadódó szükséges óraszám szerint annyi munkavállalót állítunk be, amennyit az a munkafolyamat szigorúan megkíván és amennyi a munka elvégzéséhez a termelékenység növelése érdekében feltétlen szükséges. Ugyanakkor a tervfelbontásból származó feladatok részletes és egyértelmű ismertetése a munkavállalók között és mindenütt a tervfelbontással egyidöben teljesítménybért bevezetni. 3. Az efső 2 pontban megadottakat pedig igyekezünk tartalommal, éspedig a szocialista munkaverseny további kifej lesetésével is megtölteni. Ennek érdekében felhasználjuk a szovjet üzemeknél alkalmazott és az irodalomban feltalálható szocialista versenyszervezést. A versenyfeladatokat konkrét célkitűzésekkel, a napi politikai események ismertetésével kapcsoljuk össze. A versenybe bevont műszakvezetőknek naponta kötelezővé tesszük az előző műszak eredményeinek kiértékelését és annak rövid, a reggeli idő alkalmával tartandó tízperces ismertetésével minél szélesebb nyilvánosságra adjuk és minél jobban tudatosítjuk az elért eredményeket a dolgozók felé. A napi kiértékeléseket pedig hetenként ösz- szesitve termelési és brigádértekezleteken ismertetjük a dolgozókkal, alkalmat adva ezzel kritikára, az alulról jövő kezdeményezés fokozottabb alkalmazására. Ezáltal reméljük, hogy megtartjuk, sőt túlszárnyaljuk azokat az eredményeket, mélyeket eddig elértünk és nagyrészben a munkaversenynek köszönhetünk.” Kovács Sándor vezérigazgató A DOLGOZÓ NÉP TANÁCSA DEJTÁRON foEJTAR KÖZSÉG | házán még kint van a régi tábla: „Felek fogadása 8— 12-ig." Belül már teljesen megváltozott a kép. A tanács a nép érdekeit képviseli és ezért bármikor jöjjön is az ügyes-bajos dolgában fáradozó dolgozó, mindig készségesen intézik el az ügyét. Alig egy hónapja működik még a községi tanács Deftáron, de máris több olyan intézkedése volt, ami az egész falu érdekét szolgálta. így például a faluból kivezető utat állandóan elöntéssel fenyegette egy szakadékos rész. A tanács nem sokat töprengett, hanem egy-kettőre intézkedett és egy vizgáttal rendbehozatta az utat. Ugyancsak régi panasza volt tó ejtár dolgozó parasztságának, hogy a legelőre vezető utat egy tó állandóan elzárta az áltatok elől• A tanács kezébe vette az ügy elintézését, megszervezte ,a munkát és a falu dolgozóinak önkéntes, kollektív munkájával ezt az utal is rendbehozták. a felekMEGVALTOZOTT kel való bánásmód is. Ott idözésünk alatt történt, hogy hivatalos óra után jött egy fiatal menyecske, aki előadta, hogy férjével szeretnének önálló lakásba költözni és ehhez kérte a VB segítségét. Luspay Ferenc VB-titkár azonnal megállapította, hogy a kérelem jogos és intézkedett is, hogy a fiatal házaspár megkapja a lakást. Dejtár dolgozó parasztsága magáénak érzi a tanácsot és támogatja munkájában. A tanács tevékenységének egyik fokmérője, hogy a kulákok igen elégedetlenek a tanáccsal és különösen az elnökkel Farkas Ferenccel, ami csak a tanács és az elnök jó munkáját bizonyítja. A tanács sikereit annak köszönheti, hogy a Magyar Dolgozók Pártjával és a helyi tömegszervezetekkel a legnagyobb egyetértésben intézi a község ügyeit, hogy minden intézkedésében a dolgozók érdekeit szem előtt tartva intézkedik. A VB tagok állandóan képezik magukat, hogy helyesen tudjanak hozzányúlni a kérdésekhez. November 20-án este, munkaidő után tartotta a rendes heti ülését a végrehajtó bizottság. A tárgysorozatban a következő központi feladatok szerepeltek: az őszi mélyszántás, termelési szerződések, terménybeadás. Helyi problémákkal is foglalkozott a VB., a szegénykataszter elkészítésével. Dejtár község a kenyérgabona begyűjtésében a járás községei közül a második helyen végzett, mélyszántásban is elérte a 85 százalékot, amiben nagy szerepe van annak, hogy két traktor is dolgozik a határban. A VB tagok azonban nincsenek megelégedve az eredménnyel, és amint Farkas Károly elnökhelyettes mondja: „El kell érni, hogy a hét végére egy hold se maradjon felszántatlanul." A tanácstagok már mind befejezték a mélyszántást és ezért most elhatározták, hogy népnevelő munkájukkal. a Fárt irányítása mellett, meg fogják győzni a falu dolgozóit, hogy november 25-re befejezzék a mélyszántást, teljesítsék versenyfelajánlásukat. P TERMÉNY BEADÁS-1 I FAN I már hiányosságok vannak, különösen a burgonyabeadás terén. Még a tanácstagok között is vannak olyanok, akik elmaradtak. Az elszámoltatások sem mentek eddig úgy, ahogy kellett volna. A VB- tagok megvitatták e kérdést és közösen rámutattak arra, hogy a Szabad Nép vasárnapi számában megjelent cikk milyen jól felhasználható az agitáció- ban. „Mintha csak rólunk írták volna" — mondja Varga Károly VB tag. Elhatározták, hogy az elszámoltatást még nagyobb eréllyel folytatják és elsősorban a tanácstagok fognak jó példával elöljárni hátralékaik beadásával. A termelési szerződéskötések állásával kapcsolatban Papp Károly VB tag elmondta, hogy a falu dolgozó parasztsága tátja a szerződéskötés előnyeit és ha még sem veszi ki részét a szerződéskötésből úgy ahogy kellene, akkor ebben nagy része van a reakció aknamunkájának. Bocsa Ferencné VB tag rámutatott, hogy a hutáknak az fáj, hogy nem részesülhet a szerződéses termelés előnyeiből és ezért igyekszik a dolgozó parasztságot is lebeszélni erről. Farkas Ferenc VB elnök javasolta., bogy egyéni agitáctót folytassanak az eredmény megjavításának érdekében és az agitációba vonják be mindazokat a dolgozó parasztokat is, akik ebben az évben jó eredményt értek el a szerződéses termeléssel. \ a VB TAGOK I ü{és,ufán 8----- ------ meg lioszsz abb ideig együtt maradtak és megbeszélték a község problémáit Is. Látszott rajtuk, hogy valóban a község gazdáinak érzik magukat, hogy figyelmük kiterjed a község életének minden apró mozzanatára. Dejtár község végrehajtó bizottsága és tanácsa jó munkát végeztek eddig, kapcsolatuk a Párttal, a tömegszervezetekkel és ’ a dől- gozókkal a biztosíték arra, hogy munkájukat a jövőben is jól fogják végezni.- RADNA1 -