Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)

1950-12-02 / 53. szám

1950 december t. SZABAD NÖGRAD s Becske burgonya beadásból eleget tett kötelességének, takarmánygabonából is tegyen ki magáért „Winden becsületes, hazáját szerető dolgozó paraszt legszentebb köteles­sége a fokozódó békeharcban az, hogy országunkat tovább erősítsük és min­den ellenséges hírverést, amely népünk szabadságát, gyermekeink boldog jövő­jét, gyárainkat és földjeinket veszé­lyezteti, keményen visszaverjük és ter­ménybeadási előirányzatunkat még a novemberi hónap utolsó napjáig telje­sítsük’* — így beszéltek a becskei ta­nács dolgozói. Ez valahogy még a hó­nap első napjaiban történt, de nem volt hiábavaló. A község dolgozó pa­rasztsága teljesítette burgonyabeadás! előirányzatát, melynek jutalmául a megyei tanács kereskedelmi osztálya mentesítette az ideiglenes szállítási korlátozás alól. Mint minden alkalommal, a termény- begyüjtés munkájánál is a személyes példamutatás ad súlyt, a felvilágosító munkának. Ez a felismerés vezette a tanács tagjait, amikor legelsőnek tet­tek eleget beadási kötelezettségüknek- A becskei tanács tagjai nem akartak szégyent vallani a község becsületes kis- és kőzépparasztjai előtt, akik a Párt szavára tűzbe is mennének. Az olyan dolgozó középparasztot, mint Szaniszló János 18 holdas, ki ne szeretné a faluban, hisz beadási kötele­zettségét, mely 250 kilogramm volt, 880 kilogrammra teljesítette és ezzel hozzá­járult a béke és népgazdaságunk erő­södéséhez, öt gyermek boldog életének biztosításához. Szaniszló János, ötvenéven felüli, termete magas, kissé sovány, meglát­szik rajta, hogy ezidáig is minden erőt beleadott a föld megművelésébe. Kissé szófián. Most azonban meghazudtolva mindazokat, akik tán úgy vélik, hogy nem is tud beszélni — büszkén, önér­zetesen ezeket mondja: — Idei tervünk végrehajtása szem­pontjából egyik legfontosabb feladat a begyűjtési tervek maradéktalan telje­sítése, hisz am-ikor beadási előirány­zatunkat teljesítjük, saját magunk Ügyét is előbbre visszük. Bár többet is adhattam volna, hisz több kenyér, több mezőgazdasági szer­számot és gépi felszerelést is jelent mezőgazdaságunknak. — Az már igaz — szól Maszfik Jó­zsef is. — Hát már mért ne teljesítettük volna burgonya előirányzatunkat, hisz azoknak is kell, akik bányák mélyén, vagy a kohók mellett építik többterme­lésükkel a szocializmust. Igaz, hogy én esaik öiven kilogrammot szolgáltattam be „C"-jegyfe, de nekem nem is volt semmi sem előírva ... Meg azután ne­kem is volt sok gabonám és abból adtam be főbbet. .Ma&z’i'- elvtárs tanácstag is, mindig élenjár! a valamit adni kellett a de­mokráciának. Jutalmul a falu dolgozó népe tagnak választotta a tanácsba. Senki sem akadályozza meg He- vér Ferenc hW'tho!das gazdálkodót sem abban, hogy elvigye Szikó Józsefnek, vagy lányának Pestre, vagy' Vácra a felesleges burgonyáját, hisz kormány­zatunk mentesítette a községet a szál­lítási korlátozások alól. A község dol­gozó parasztsága, 98 mázsás bur- gotiyahetadási előirányzatát 115 má­zsára teljesítette. Az eredmények eléréséhez, a 'párt- szervezet népnevelői és a tanácstagok példamutatása vezette Becske község dolgozó népét és mind azon dolgozók, akik beadásukkal felül­múlták előirányzott kötelességüket. Vezessék továbbra is győzelem felé a pártszervezet és a helyi tanács népne­velőivel dolgozó népünket a takar­mánygabona beadásban is. Továbbra is fokozzák felvilágosító munkájukat, melynek gyümölcsét az fogja meg­hozni, hogy az előirányzott 92 mázsás széna, vagy az árpa előirányzatát százszázalékig teljesítik és behozzák lemaradásukat, mely a kukorica be­szolgáltatásnál megmutatkozik. • Újabb négy község mentesült a szállítási korlátozás alól Eddig nyolc község mentesült a bur­gonya« állítási korlátozás alól me­gyénkben. Mátraszeie, Bencurfalva, Ko- zárd, Bokor. Bércéi, Bér, Becske és Ös- agárd. A többi községek dolgozói is fokozzák begyűjtési eredményeiket, hogy minél előbb elnyerhessek mentesí­tésüket. Aáegyénk dolgozói vegyenek példát Csepka Mihály, az egyházasd- dengelegi helyi tanács elnökéről. Ur- bancsik István és Ruha Pálné egy- házasdengelegi dolgozókról, akik min­denben tel-ejsítették beadási kötelezett­ségüket. Fokozni kell a felvilágosító mun­kát pártszervezeteinknek ’ és leplez­zék le a kulák mesterkedéseit, de el­lenőrizzék magát, a községi termelési felelősöket is. Nem szabad, hogy elő­forduljon olyan eset, mint Lengyel János, borsósberényi termelési fele­lőssel, aki a cukorrépa szállítása so­rán eltűrte azt. hogy két-három má­zsával kevesebbet szállítsanak be a dolgozók. Arra bérelte fel őket, hogy ha kérdezik, honnan van a cu- karrépa, mondják azt, hogy az állami gazdaság földjéről, mint elhagyott ré­pát szedték össze. HARCA TER V TÚL TEL JESÍTÉSÉÉR T A Yasötvözetgvár 12*5 százalékkal teljesíti túl tervét az év végéig A Zagyvarónai V-asötvözetgyár dol­gozói november 18-án befejezték az öt­éves terv első évét. Ebből az alkalom­ból a következő táviratot küldték Rákosi elvtársnak: „Kedves Rákosi Elvtársi Mi, a zagyvarónái Magyar Vasötvö- zetgyár dolgozói büszke örömmel je­lentjük, hogy ötéves tervünk első évét november 18-án befejeztük. Ez az eredmény csaté egy állomás a békéért folytatott harcunkban és a szocialista Magyarország építésében és tudjuk, hogy azt újabb eredmények kiindulási pontjának kell tekintenünk. Éppen ezért elhatároztuk, hogy 1950 december 31-ig ezévi már teljesített tervünk elő­irányzatát újabb 12.5 százalékkal túl­teljesítjük. Ezzel is bizonyítani kíván­juk, hogy Pártunk és a mi forrón sze­retett Rákosi elvtársunk vezetésével mi is részesei vagyunk a baráti Szov­jetunió mellett álló béketábornak és büszkék vagyunk, hogy részt vehetünk a szeretett Sztálin elvtárs által veze­tett békéért folyó harcban és a szocia­lizmus építésében. Angyal József párttitkár, Kiss Ferenc szakszerv, titkár, Kovács Sándor vezérigazgató. Hoff ff4tn akarjuk elérni nz étiiarm 4*lsn fák 4>aaÍ4ti ? A Zaqyvarónal Vasötvözetqyár vállalatvezetőjének levele arról, hogyan akarnak a kohászati válla­latok között folyó versenyben az élüzem II, helyéről az I. helyre fel. jutni: „Célkitűzésünket az alábbi három eszköz alkalmazásával kívánjuk elérni: 1. Műszakilag az üzem folyamatos termelőképességének biztosításával. 2. A tervfelbontás fokozottabb alkalma­zásával. 3. A munkaverseny további szélesítésével­1. Műszakilag az üzem folyamatos menetét és főleg -a kemence termelő- képességét úgy kívánjuk biztosítani, hogy a'i állandóan üzemben lévő ter­melőegység meghibásodását megelőző karbantartással, ütőképes javítócsoport szervezésével, a megelőző karbantartás elvégzéséhez szükséges tartalék alkat­részeknek a felhasználás helyéhez kö­ze! való tárolásával, a kemence kihasz- nálási Fok eddigi mértékét, éspedig a 99:2 százalékos kihasználási fokot 99.5 százalékra kívánjuk felemelni, az eset­Új termelési értekezlet* új lehetőségek a bangában A salgótarjáni szénbányák üzemeinél az eddigitől eltérően egy újfajta terme­lési értekezletet vezettek be. A terme­lési értekezlet új formája, hogy nem összevont, hanem üzemrészenkénti érte­kezletek voltak. így saját üzemük, sik­lók vagy ereisizkék dolgozói részlete­sebben tudják megtárgyalni a szénter mejés területén rájukháruló fokozott feladatokat. Ezeknek az újfajta terme­lési értekezleteknek óriási jelentőségük van. A dolgozók részletesebben tudnak foglalkozni saját munkaterületük prob­lémáival. Lehetőség nyílik arra, hogy az üzemrészek dolgozóitól olyan javas­latok jöjjenek, amelyek valóban szén- termelésük fokozását, valamint a munka megkönnyebbítését vonják maguk után. Az ezelőtti termelés! értekezletek­nek nagy hibája volt, hogy egy-egy üzem összes dolgozói vettek részt az értekezleten. Nem tudták részletesen kitárgyalni problémájukat. Az üzemek fogyatékosságai csak tovább fokozód­tak, ahelyett, hogy a fenyegetően rossz hiányosságok felszínre kerültek volna, illetőleg azok fölszámolás alá estek volna. Hiba volt az is, hogy a dolgo­zók tartózkodóan viselkedtek, nem szóltak hozzá konkrétan a termelési értekezletek tárgyához.. Arra sem volt mód, hogy egy-egy, jó tapasztalatok­kal rendelkező dolgozó ismertette volna munkamódszerét, vagy elgondolásait a termelést illetően. Ehelyett inkább a kellő öntudat hiányában sürgették a termelési értekezlet befejezését és sok esetben azért nem szóltak hozzá, hogy az értekezlet mielőbb befejezést nyer­jen. A dolgozók nem tartották szem előtt a népnevelők pedig nem ismer­tették a termelési értekezletek fontos­ságát. Legtöbb esetben magukba zár­kózva, az egyéni tapasztalatok alapján oldották meg problémájukat. Ez a ma­gatartás természeténél fogva odavezet, hogy elzárjuk magunkat a fejlődés le­hetőségei elől és a maradiság útvesz­tője felé tartunk. Nem lehet kétséges senki előtt, hogy tapasztalataink kicserélése a fejlődés egyik feltétele. Az újfajta termelési értekezlet jó, alapos megszervezésével szép eredményeket tudunk majd elérni. Egy-egy munkaterület külön foglalkoz­hat saját problémáival. Azonban föltét­lenül szükséges, hogy dolgozóink saját ügyének tekintsék a termelési értekez­leteket. Hozzászólásaikkal, javaslataik­kal, tapasztalataikkal gazdagítják egy­mást és nem marad el a várt ered­mény. Üzemi Bizottságaink, harmadbizotlsá- gaink, bizalmiaink kissé idegenkedtek az új termelési értekezletektől. Annak tudható be az is, hogy egyes üzemek­ben dolgozóink passzív magatartást ta­núsítottak. Azon voltak, hogy az érte­kezletek minél előbb befejeződjenek. Ezen a téren még sok javítani való van szakszervezeti funkcionáriusaink­nál. Az új termelési értekezletnek döntő fordulatokat kell hoznia a fejlő­dés területén. Dolgozóinknak tudatában keH lenni annak, hogy az üzem, mely­ben dolgoznak, szoros összefüggésben van családi otthonaikkal. Családi életük fokozott javulása összefüggésben van üzemi munkájukkal. A jó megszerve­zett aktív termelési értekezletek segít­séget nyújtanak életszínvonaluk terv­szerű emelkedéséhez. Ahol a dolgozók javaslatokkal ettek, már megfelelő intézkedések történtek, így például Margittáró-bányaüzemnéi az új termelési értekezlet eredményé, nek tudható be, hogy azokban az eresz­kékben, ahol a levegő nem kielégítő, szellőztető gépet áMftoiitaik be. Ugyan­csak ennél az üzemnél a dolgozók ja­vaslatára a csillevontatáshoz 600 kg-os vitlát állítottak be. Nem maradt ered­mény nélkül Tóth István vájár hozzá­szólása, aki elmondta, hogy a munka­helyet sokhelyen rendetlenül hagyják a fölváltó csapat részére. Ez az állapot is a termelés csökkentéséhez vezet, ami befolyásolja a dolgozók keresetét is. Az új termelési értekezlet legaktí­vabb hozzászólói az üzemek élmunkásai voltak. Ezeknek a hozzászólásoknak konkrét alapjai voltak és valóban a termelés kérdéseivel foglalkoztak. A kistere-nyei Csigakúti-üzemben Czene József élmunkásnak volt egészséges hozzászólása. A tordasi bányaüzemben Vaspál László elvtárs azt javasolta, hogy tartalék munkahelyeket létesítse­nek. Ez azt a célt szolgálja, hogyha az egyik munkahelyen valami baj van, amíg a javítás ott folyik, addig a tar­talékmunkahelyen szenelni tudnak. így az előirányzott szénmennyiséget bizto­sítani tudják. Dolgozóink ilyen javas­lataira a műszaki értelmiségiek, azokat a rejtett tartalékokat, amelyek üze­meinkben még nem kerültek felszínre, könnyebben tudják a termelés fokozá­sára fordítani. Ezek a termelési értekezletek újabb lendületet adnak a munkaversenynek, a Sztahánov-mozgalomnak. A megtar­tott termelési értekezleteket rendszere­sen ki kell értékelni. A dolgozók által tett javaslatokat nyilvántartani és határ­időt kell kitűzni a javaslatok üzembe való alkalmazására. A javaslatok nyil­vántartási naplóját rendszeresen ismer­tessék az üzemek dolgozóival. Gondos­kodni kell róla, hogy a felszínre került, jó javaslatok alkalmazva legyenek, sőt átkerüljenek minden olyan munkaterü­letre, ahol a javaslat a termelés előnyét szolgálja. A termelési értekezleteken ismertetni kell egy-egy ereszke, vagy siklóterv állását, hogy mindenki tájé­kozódva legyen, tervük teljesítéséről. Az első újfajta termelési értekezlet tapasztalatait fel kell használni a jövő­ben is. A szakszervezeti funkcionáriu­sok az újfajta termelési értekezlet sikereit segítsék elő. Egy-egy termelési értekezlet sikerét, vagy sikertelenségét a funkcionáriusaink jó vagy rossz munkája jellemzi. Bencés Béla bányaipari dolgozók szaksz. megyei titkára. Huszonöt éve dolgozom, elismerést csak a népi demokráciában kaptam November 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évforduló­jára, a NógrádkövPsdi kőbánya dolgo­zóinak telkes és áldozatkész munkája eredményekéinit az üzem befejezte az 1950. évi termelési tervét App Lajo® kővágó elvtárs kiváló munkájával kiérdemelte a sztahánov- ista jelvényt. App Lajos, aki a kőbá- nyaipar negyedik legjobb kővágója cí­met is elnyerte, a kitüntetések átvétele után meghatottan mondott köszönetét: — Köszönöm a népi demokráciának és minden dolgozó társamnak, hogy bizalmuk nekem ítélte ebben az üzem­ben a sztahanovista jelvényt. Lassan huszonöt éve dolgozom a szakmámban, de elismerést csak a népi demokráciá­tól kaptam. Nehéz kifejezni milyen jól esik, hogy ma már mennyire megbe­csülik a munkást és hogy mennyire igaz Sztálin eltrtársnak az a mondása.- „számunkra legfőbb érték az ember“. — Munkámmal eddig is a szocializ­must építettem és fogom építeni ezután Is. Felháborodva látom, hogy a nyugati imperialisták harmadik világháborút akarnak kirobbantani. Nálunk Is meg akarják akadályozni a békés építést és Koreához hasonlóan, romhalmazzá akarják változtatni vérrel-verítékkd a romokból felépített országunkat. Ma minden dolgozónak kötelessége meg­védeni a békét, és megakadályozni a háborús uszítok törekvéseit. Fiam a néphadsereg katonája, ö fegyverrel a kezdjen, én meg a jobb munkával vé­dem hazánkat. Szabó Ervin levelező, Nógrádkövesdi kőbánya leges javítási időket, valamint az elek­tróda toldásával és utánfogásával kap­csolatos kényszerű üzemszünetet össze­hangolni. 2. A tervfelbontás tényét a baráti Szovjetunió tapasztalatai alapján nem­csak a kemence termelő munkájában kívánjuk bevezetni, mint az eddig volt használatos, hanem a gyárban előfor­duló összes munkafolyamatra is ki­terjesztjük, figyelembe véve az új, augusztusban megállapított, rendezett normákat és alkalmazzuk továbbra is úgy, hogy az azokból kiadódó szüksé­ges óraszám szerint annyi munkaválla­lót állítunk be, amennyit az a munka­folyamat szigorúan megkíván és amennyi a munka elvégzéséhez a ter­melékenység növelése érdekében feltét­len szükséges. Ugyanakkor a tervfel­bontásból származó feladatok részletes és egyértelmű ismertetése a munkavál­lalók között és mindenütt a tervfelbon­tással egyidöben teljesítménybért beve­zetni. 3. Az efső 2 pontban megadottakat pedig igyekezünk tartalommal, éspedig a szocialista munkaverseny további ki­fej lesetésével is megtölteni. Ennek ér­dekében felhasználjuk a szovjet üze­meknél alkalmazott és az irodalomban feltalálható szocialista versenyszerve­zést. A versenyfeladatokat konkrét cél­kitűzésekkel, a napi politikai esemé­nyek ismertetésével kapcsoljuk össze. A versenybe bevont műszakvezetőknek naponta kötelezővé tesszük az előző műszak eredményeinek kiértékelését és annak rövid, a reggeli idő alkalmával tartandó tízperces ismertetésével mi­nél szélesebb nyilvánosságra adjuk és minél jobban tudatosítjuk az elért eredményeket a dolgozók felé. A napi kiértékeléseket pedig hetenként ösz- szesitve termelési és brigádértekezlete­ken ismertetjük a dolgozókkal, alkal­mat adva ezzel kritikára, az alulról jövő kezdeményezés fokozottabb alkal­mazására. Ezáltal reméljük, hogy meg­tartjuk, sőt túlszárnyaljuk azokat az eredményeket, mélyeket eddig elértünk és nagyrészben a munkaversenynek köszönhetünk.” Kovács Sándor vezérigazgató A DOLGOZÓ NÉP TANÁCSA DEJTÁRON foEJTAR KÖZSÉG | házán még kint van a régi tábla: „Felek fogadása 8— 12-ig." Belül már teljesen megváltozott a kép. A ta­nács a nép érdekeit képvi­seli és ezért bármikor jöj­jön is az ügyes-bajos dol­gában fáradozó dolgozó, mindig készségesen intézik el az ügyét. Alig egy hónapja műkö­dik még a községi tanács Deftáron, de máris több olyan intézkedése volt, ami az egész falu érdekét szol­gálta. így például a falu­ból kivezető utat állandóan elöntéssel fenyegette egy szakadékos rész. A tanács nem sokat töprengett, ha­nem egy-kettőre intézkedett és egy vizgáttal rendbe­hozatta az utat. Ugyan­csak régi panasza volt tó ej­tár dolgozó parasztságá­nak, hogy a legelőre vezető utat egy tó állandóan el­zárta az áltatok elől• A ta­nács kezébe vette az ügy elintézését, megszervezte ,a munkát és a falu dolgozói­nak önkéntes, kollektív munkájával ezt az utal is rendbehozták. a fe­lek­MEGVALTOZOTT kel való bánásmód is. Ott idözésünk alatt történt, hogy hivatalos óra után jött egy fiatal menyecske, aki előadta, hogy férjével szeretnének önálló lakásba költözni és ehhez kérte a VB segítségét. Luspay Fe­renc VB-titkár azonnal megállapította, hogy a ké­relem jogos és intézkedett is, hogy a fiatal házaspár megkapja a lakást. Dejtár dolgozó paraszt­sága magáénak érzi a ta­nácsot és támogatja mun­kájában. A tanács tevé­kenységének egyik fokmé­rője, hogy a kulákok igen elégedetlenek a tanáccsal és különösen az elnökkel Far­kas Ferenccel, ami csak a tanács és az elnök jó mun­káját bizonyítja. A tanács sikereit annak köszönheti, hogy a Magyar Dolgozók Pártjával és a helyi tömegszervezetekkel a legnagyobb egyetértés­ben intézi a község ügyeit, hogy minden intézkedésé­ben a dolgozók érdekeit szem előtt tartva intézke­dik. A VB tagok állandóan képezik magukat, hogy he­lyesen tudjanak hozzányúl­ni a kérdésekhez. November 20-án este, munkaidő után tartotta a rendes heti ülését a végre­hajtó bizottság. A tárgyso­rozatban a következő köz­ponti feladatok szerepeltek: az őszi mélyszántás, terme­lési szerződések, termény­beadás. Helyi problémák­kal is foglalkozott a VB., a szegénykataszter elkészíté­sével. Dejtár község a kenyérga­bona begyűjtésében a járás községei közül a második helyen végzett, mélyszán­tásban is elérte a 85 szá­zalékot, amiben nagy szere­pe van annak, hogy két traktor is dolgozik a határ­ban. A VB tagok azonban nincsenek megelégedve az eredménnyel, és amint Far­kas Károly elnökhelyettes mondja: „El kell érni, hogy a hét végére egy hold se maradjon felszántatlanul." A tanácstagok már mind befejezték a mélyszántást és ezért most elhatározták, hogy népnevelő munkájuk­kal. a Fárt irányítása mel­lett, meg fogják győzni a falu dolgozóit, hogy no­vember 25-re befejezzék a mélyszántást, teljesítsék versenyfelajánlásukat. P TERMÉNY BEADÁS-1 I FAN I már hiányosságok vannak, különösen a bur­gonyabeadás terén. Még a tanácstagok között is van­nak olyanok, akik elmarad­tak. Az elszámoltatások sem mentek eddig úgy, ahogy kellett volna. A VB- tagok megvitatták e kér­dést és közösen rámutattak arra, hogy a Szabad Nép vasárnapi számában meg­jelent cikk milyen jól fel­használható az agitáció- ban. „Mintha csak rólunk írták volna" — mondja Varga Károly VB tag. El­határozták, hogy az elszá­moltatást még nagyobb eréllyel folytatják és első­sorban a tanácstagok fog­nak jó példával elöljárni hátralékaik beadásával. A termelési szerződéskö­tések állásával kapcsolat­ban Papp Károly VB tag elmondta, hogy a falu dol­gozó parasztsága tátja a szerződéskötés előnyeit és ha még sem veszi ki részét a szerződéskötésből úgy ahogy kellene, akkor ebben nagy része van a reakció aknamunkájának. Bocsa Ferencné VB tag rámuta­tott, hogy a hutáknak az fáj, hogy nem részesülhet a szerződéses termelés elő­nyeiből és ezért igyekszik a dolgozó parasztságot is le­beszélni erről. Farkas Fe­renc VB elnök javasolta., bogy egyéni agitáctót foly­tassanak az eredmény meg­javításának érdekében és az agitációba vonják be mindazokat a dolgozó pa­rasztokat is, akik ebben az évben jó eredményt értek el a szerződéses termelés­sel. \ a VB TAGOK I ü{és,ufán 8----- ------ meg liosz­sz abb ideig együtt marad­tak és megbeszélték a köz­ség problémáit Is. Lát­szott rajtuk, hogy valóban a község gazdáinak érzik magukat, hogy figyelmük kiterjed a község életének minden apró mozzanatára. Dejtár község végrehajtó bizottsága és tanácsa jó munkát végeztek eddig, kapcsolatuk a Párttal, a tö­megszervezetekkel és ’ a dől- gozókkal a biztosíték arra, hogy munkájukat a jövőben is jól fogják végezni.- RADNA1 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom