Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)
1950-11-04 / 47. szám
8 SZABAD NOGRAD 1950 november A gépállomások munkájának megjavításával az őszi mélyszántás sikeréért Megyénk gépállomásainak munkájában az őszi kampány beindulása óta nagyfokú javulás állott be. A megyei központok között folyó versenyben az utolsó, a 19. helyről a 41. bérhéten 37.7 százalékos eredménnyel a 9. helyre került a nógrád- mogyei ÁMG- Ezt az előrehaladást a munkaverseny egyre szélesebb körben való terjesztése és a szervező munka megjavítása eredményezte. Gépállomásaink fejlődését és erejét bizonyítják a következő eredmények is: a mohosai, érsekvadkerti, pásztói, nagylóci és a to lm ácsi gépállomások már hetek- óta túlteljesítik heti tervüket. Például a mohorai gépállomás dolgozói vállalták, hogy őszi tervüket december 3 helyett, november 7-re, a Nagy Októberi íízo- cialista Forradalom 33-ik évfordulójára teljesítik. Elmondhatjuk határozottan, hogy ez a fellendülő versenymozgalom nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Nógrád megye dolgozó parasztsága október 16-án befejezte az ősziek vetését. Megyénk gépállomásai előtt most egy új és hatalmas feladat áll: az őszi mélyszántás határidő előtti teljesítése. Ennek a feladatnak végrehajtása megkívánja azt, hogy a gépállomásaink traktoristái között még jobban elmélyüljön a versenyszellem és az, hogy a feladat végrehajtása jelentős mértékben meggyorsítja a falun épülő jobb élet kialakulását, amely súlyos csapást mér egyúttal a háborús kalandorokra is. Gépállom ásaink, hogy e nemes feladatot határidő előtt végre tudják hajtani, szükséges, hogy egy egész sereg munkát gátló hibát, hiányosságot kiküszöböljenek, amelyek még a mai napig is akadályozzák az eredményesebb munka elérését. Az egyik ilyen súlyos hiba, hogy gépállomásaink pártszervezetei a megyei központ politikai osztályával együtt a soronlévő nagy feladatok mellett, megfeledkeztek az éberségről. Majdnem. hogy azt lehet mondani, hogy feladták az osztályharcot. Nem figyelnek fel a kisterenyei gépállomáson lévő javítóműhely munkájára, ahol az ellenség bomlasztó munkát fejt ki a dolgozók körében, amely folytán valóságos sza'botálási akció indult meg., Példa erre az erdőkürti gépállomás esete, ahol nap-nap után váltak üzemképtelenekké a .kistere- nyei javítóműhelyben „kijavított“' erőgépek. A bércealások egész sorozata pedig azt. bizonyítja, hogy egyes gépállomásokon, különösen a kisterenyei és a karancskeszi gépállomásokon igen laza. a munkafegyelem- Például Hegedűs János, a kisterenyei gépállomás trakioristája az olajvezető csövet törte el azért, hogy aludhasson. Ugyanezen a gépállomáson a traktoristák hétfőn délben járnak be a gépállomásra és mire kimennek a géphez, este van és csak másnap kezdenek hozzá a munkához. Nincs meg a tervfegyelem sem egyes gépállomásokon A iraki or isták sok esetben nem tudják a tervüket. Maga a pártszervezet és a párttagok sem adnak lendületet a páríonkívülieknek, mert hiszen a párttagok sem járnak elöl jó példával, nem buzdítják a munka- versenyre, nem tekintik harci feladatnak a munkaversenyt. Az ellenőrzésben is mutatkoznak hiányosságok. A gépállomások vezetői, ha kilátogatnak a traktoristákhoz, nem foglalkoznak kellően velük, nem nézik meg, hogy a traktorista mennyiben teljesítette tervét és ha pedig lemaradiás mutatkozik, nem nézik meg a lemaradások okát, hogy ott helyben, menetközben kijavítsák a hibákat. Nem érzik át a vezetőle, hogy a szocialista munkaverseny sikere csak akkor lesz biztosítva, ha azt a Párt vezeti, szervezi és ellenőrzi. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a gazdasági sikerek és azok állandósága és tartóssága teljesen a szervezési, politikai pártmunka eredményeitől függenek és hogy anélkül a gazdasági sikerek könnyen homokra épült várak lehetnek. Tehát a pártszervezetek felelősek a gazdasági sikerek biztosításáért és továbbfejlesztéséért. A hibák gyökere még abból is adódik, hogy a traktorosok nincsenek kellőképpen szakmailag és politikailag kioktatva, ami mind a műszaki és mezőgazdasági szakvezetők gyengeségét és hanyag-ágát igazolja. Nem nyújtanak kellő politikai és szakirányítást a 'erm°lőo=oportck- nak sem. Az üzemi pártszervezetekre és népnevelőkre vár az a feladat, hogy ezeket a hibákat, különösen a laza munkafegyelmet a legrövid bb időn belül felszámolják gépállomásainkon. Munkájuk végzésénél ne felejtsék el egy pillanatra sem Lenin elvtárs tanítását: „legnagyobb fokig' kell emelni a proletár munkafegyelmet, és akkor legyőzhetetlenek leszünk'’. A népnevelőknek élő harcosként kell fellépniük a munkafegyelemért folyó küzdelemben és olyképpen nevelni kollektívájuknak tagjait, hogy azok ne tűrjék a termelési bőm- laszrókat és a fegyelem megsértőit. Ha mindezeket szemelőtt tartják pártszervezeteink, népnevelőink, akkor határidő előtt be tudjuk fejezni a mélyszántási munkálatokat. Termelőszövetkezeti csoportjaink készítik az 1951. évi üzemtervet Termelőszövetkezeti csoportjaink hatalmas és komoly munkában vannak, most készítik a népgazdaságunk tervébe szorosan beilleszkedő 1951. év: üzemtervüket. Szakítanak az ötletszerű, máról-holnapra való gazdálkodással, megtervezik a jövő gazdasági év minden egyes fontos mozzanatát, munkáját. A növénytermelési tervben a nép- gazdasági terv szerint nemcsak a növényféleségek vetésterületét, hanem azoknak szerves műtrágyaszükségletét és várható terméseredményét is megtervezik. A szántóföldi munkák tervében minden hónapban szám-baveszik, hogy miiyen növény mennyi munkát igényel és a munkák helyes tervezésével elkerülik a munkatorlódást, megtervezik a szovjet kolhozok, példája nyomán a legújabb agrotechnikai módszerek alkalmazását, ezen keresztül a magasabb terméseredményeket. A takarmányozási tervben minden egyes állatra megtervezik az egész évi takarmányozást és így az egyéni takarmányozással elérik a több tej-, gyapjú-, zsír- és hústermelést. A megszabott adagok betartásával pontosan tudnak gazdálkodni a lendelkezésre álló készletekkel és tervszerűvé teszik annak felhasználáséit. Elkészítik a gépállomásokkal végzendő munkák tervét a zöldségfélék, a gyümölcs termelési tervét és ugyanakkor az egyes üzemágak tervével párhuzamosan elkészítik azokat a terveket, amelyek a termelés és állati termények felhasználására vonatkoznak. Gazdasági eleiünk további fejlesztése érdekében tervet készítenek arról, hogy milyen beruházásokat keli eszközölniük épületben, állatban, gépekben és gazdasági felszerelésekben az 1951-es esztendő folyamán. Az üzletterv készítésével kapcsolatosan megerősítik belső szervezetüket. Termelőszövetkezeti csoportjaink nagy lelkesedéssel készítik az 1951. évi üzemtervüket, mert tudják, hogy tervszerű gazdálkodás a csoport gazdasági megerősödéséhez és ezen keresztül a saját életszínvonaluk {elmélkedéséhez vezet. Tudják, hogy csak úgy építhetnek fel szocialista nagyüzemeket. ha minden eshetőséggel előre számolnak, mindenre gondolnak, vagyis pontosan, jól, reálisan terveznek. Az üzemterv készítése alkalmával felvetődnek az idei esztendő hibái és azok felismerése után a jövőévi gazdálkodásukat jobbá, példaadóbbá és tervszerűbbé tudják tenni. Érzi és tudja minden esoporitag, hogy mikor az fizemlierven dolgozik, saját jovőjén dolgozik. Látja maga előtt az elérendő célt és látja azt hogy milyen eszközök, milyen munka szükséges a cél eléréséhez. Az üzemtervkészités felelősségteljes munkájából Palotás „Palóc” tszcs és a na.gykereszttúr! „Petőfi’1 tszcs végzett el eddig a legtöbbet, de mögötte szorosan felzárkóznak megyénk többi csoportjai is és azon vannak, hogy a helyes tervezéssel virágzóvá és valódi szocialista nagyüzemmé tegyék gazda ságukat. Perák Miklós. üzemgazdasági előadó A szerződéskötés dolgozó parasztságunk érdeke Az egyéni gazdálkodásból a kollektív faluoi gazdálkodásba való átmenet jelenlegi időszakában a föld- művesszövetkezeteken keresztül történő különböző szerződéskötések a jobbmódú faluért vívott harc egy-egy állomásai is. Ezt a harcunkat próbálja a reakció, a kuláksóg különböző hazug rágalmak és rémhírek terjesztésével gátolni. Megyénk földművesszövetkezeteinek ennél a kérdésnél kell nagyon ébernek lenni és rendszeres, jó felvilágosító, meggyőző munkával elérni, hogy az ellenség akadályozó munkáját már csirájában megsemmisítsük. Már a kukorica- és a burgonyaszállítás; szerződések kötésénél kitűnt, hogy milyen nagy jelentősége van a felvilágosító és szervező munkának. A folyamaiban lévő sertés- és libahízia- lási, a tej- és tcjásszáüítási szerződések sikerét is az biztosítja, ha szövetkezeteink a község dolgozó parasztságát minél szélesebb alapon győzik meg a szerződéskötések előnyeiről. A tejszállítási szerződéskötésnél a gazda S fillérrel többet kap literenként. A tojásnál pedig 8 fillérrel kap többet darabomként. A libahíz'alási szerződésnek is meg vannak az előnyei. Nem kelt piacra vinni, mert a leszerződött hizlalt baromfit helyben veszi át a földműves- szövetkezet, a megállapított hivatalos áron. Leszerződéskor darabonként 15 forint kamatmentes előleget kap. Az átadáskor pedig az átadott súlynak megfelelő mennyiségű kukoricát kap hatósági áron. A negyedik sertéshizlalási akció feltételei a tavalyival szemben is további kedvezményt biztosítanak a dolgozó parasztságunknak. Igv például az alacsony súlyú lekötött sertés után a gazda egy összegben kapja meg a 200 forintos kamatmentes előleget. A tavalvi 126 kilogrammos áh alsó súlyhatárt 106 kilogrammra > kentették. Kedvezmény ezenkívül .; hogy kilogrammonként a napi ár 40—50 fillér szerződéses felárat k gazda. A közelmúltban indult meg a ta' növényiféleségekre a termelési sz dések kötése. A termelési szerződések keretéi dolgozó parasztságunk ití is maímeníesen kap hitelre minős vetőmagot és műtrágyát. Tavasszal pfeclig, amikor éppen a nagyobb szükség van rá, 80—401 rial művelési előleget is biztosít -c melósi szerződés. A gépállomás < lett, hogy előnyben részesiii a tern szerződéskötőt, a munkát is ke menyesen végzi. Nihcs értéke gond, a termelő pedig a szabai árnál 10—15 százalékkal magi árat kap. A termelési szerződéskötések sz zési munkájánál megyénk szövet tejnek példát mutat az erdőkürti és a nógrádman szövetkezet, amelyek vállalásuk! híven a tanácsválaszíás napja október 22-re befejezték a tern lési szerződések kötését. Vannak megyénkben szép szán akik az ezzel kapcsolatos munkát 60 százalékban már teljesítették, nak viszo'ift olyan szövetkezetei:' ahol ezt a kérdést is szervezet rosszul viszik és mindössze i( százalékban teljesítették az ezzel osotaícs munkák elvégzését, például a jobbágyi, vanyaref, ■ nó| szakáli, karancskeszi, kairói szöv zet. A szurdokpüspöki szövetkezet gozói érezték, hogy milyen súlyo lelőaség terheli őket «zen a téren tóber 29-én o-iyan házi,agitáció«, kába kezdtek, amely az egész köz magába foglalta, bevonták ebbe összes népnevelőket, szövetkezett vékát és szövetkezeti alkalmazói egyaránt. 95 KRASZNAJA GORKA“ SZENTPETERVAR KULCSA Epizód az 1919-es polgárháborúból HA AZ OLVASÓNAK hirtelen eszébe jutna, hogy a befolyásos angol burzsoá hírlapnak, a .Timesnek régi példányai között turkáljon, akkor az 1919. évi májusi számok között igen érdekes közleményt találna, amely a polgárháborúnak a szovjet frontokon lévő akkori helyzetéről számol be. „Meglepő biztonsággal“ jósolta meg az újság, hogy „két-három napon belül“ elkerülhetetlenül elesik Szentpétervár. Ebből az újságból megtudnánk, hogy a „Krasznája Gorka“ nevű szovjet tengeri erőd Kronstadt kulcsa és ha a,z angol flotta komoly segítséget nyújt Jugyenylesnek, akkor ez az erőd megnyitja Szentpétervár kapuit, mert akinek birtokában van a „Krasz- naja Gorka“ tengeri erőd, az ura a Finn-öbölnek is. A Times alapos „tájékozottsága“ még érthetőbb, ha például megnézzük a Pravda című bolsevik újságnak ugyanebben az időben megjelent számait. Itt azt olvashatjuk, hogy a Szentpétervárhoz vezető tengeri úton harckészen áll a tengeri flotta mintegy 23 hajóból álló hajóraja. Megtudhatjuk továbbá, hogy a szentpétervári külföldi követségeken végrehajtott házkutatások alkalmával bombákat, gépfegyvereket, kézi fegyvereket, titkos telefonközpontokat, sőt még tüzérségi lövegeket is találtak. Azt is megtudhatjuk végül, hogv Anglia bőkezűen finanszírozza Rodzijankot. Jugyenyi- cset és segítőtársaikat, akik a szo- ciálforradalmárok és egyéb hazaárulók soraiból kerültek ki. maga Vladimir lijics Lenin, Ioszif Visszárionoyics ‘ Sztálin eivíársra bízta.. . ii . | . , Íme Ioszif Visszáriöooviqs, Sztálinnak az 1919-es évi életrajzából az alábbi idézetek: „Május 17: A Párt Központi Bizottsága és a Védelmi Tanács Jugyenyics támadásává! és Szentpétervár szorongatott. helyzetével kapcsolatban Ioszif Visszárionovics Sztálint küldi a szentpétervári frontra... Mátjus 19: I. V. Sztálin közvetlen telefonvezetéken tájékoztatta V. I. Lenint a szentpétervári helyzet felől és azok felől a rendszabályok felől, melyeket a front megszilárdítása érdekében foganatosított... Május 25: I. V. Sziálin Kronstadt- ban megismerkedik a Balti Flotta helyzetével... Június 10: Az Orosz Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága f. V. Sztálint megbízza a nyugati front vezetésének központosításával ... EZ 33 EVVEL EZELŐTT történt. Az antantnak 1919 nyarán hatalmas összeesküvést sikerült szerveznie a kronstadtj kerületben, amelynek célja az volt, hogy elfoglalják az erődöt, parancsnokságuk alá rendelik, a Balti Flottát és megnyitják a tüzet a szovjet csapatok mögött Szentpétervár elfoglalása céljából. A külföldi beavatkozók és a fehérgárdisták elgondolása az volt, hogy Jug/yenyicsnek Szentpétervárra történő betörése következtében Kolcsák frontja felől vörös csapatokat kell elvonni. A szociá'iforradal- márok részéről történt belső árulás jóvoltából az ellenféiViek sikerült „Krasznája Gorka” tengeri erődöt elfoglalni. Mindez még bonyolultabbá tette Szentpétervár anélkül is veszélyes helyzetét. Szovjet-Oroszország ellenségeinek minden számítása azonban teljes csődöt mondott az ántání győzelmi bar- sonázása ellenére. Ezek a számítások az ellenség számára mással nem végződtek, csak szégyenteljes kudarccal, mert Szentpétervár védelme ügyét a Bolsevik Párt Központi Bizottsága és JUNIUS 13: A „Krasznája Gorka“ és „Szjerája Losagy“ (Szürke Ló) tengeri erődökben történt ellenforradalmi lázadás keletkezésével kapcsolatban I. V. Sztálin parancsot ad a Balti Flotta hadihajóinak a külső rév- partokra történő kivonulásra, hogy „Krasznája Gorka“ tengeri erődöt lőj - jék. Ugyanakkor utasítást ad az Oranienbaumban lévő Beregov harccsoportnak is, hogy „Krasznája Gorka“ tengeri erőd ellen a szárazföld felől támadási a fejlődjék fel. Június 15: I. V. Sztálin Oránien- baumbó! hadműveleti területre utazik, hogy személyesen végezze a „Krasznája Gorka“ erőd bevételét célzó hadműveleteket ... Június 16: I. V. Sztálin tájékoztatja V. I. Lenint a „Krasznája Gorka“ és „Szjerája Losagy“ tengeri erődnek a Vörös Hadsereg részei által történt bevételéről. I. V. Sztálin megérkezik a „Krasznája Gorka“ tengeri erődbe, — rászt- vesz a Balti Flotta tengerészeinek és a Vörös Hadsereg csapatainak gyűlésén ... Június 22: I. V. Sztálin tájékoztatja V. I. Lenint a Vörös Hadsereg csapatainak szentpétervári fronton meginduló támadásáról“. Az életrajzi napijelentések szűkszavú soraiban természetesen nem lehet teljes egészében beszámolni arról a folytonos, élénk tevékenységről, amelyet Sztálin elvtárs 1919-ben Szentpétervár megmentése ügyében kifejtett. Erről a tevékenységről a legeredetibb okmányokból, Sztálin elvtársnak’ az életrajzából tudunk. Sztálin elvtárs Szentpétervárra való meg- . érkezése után gyorsan felszámolta az ott uralkodó fejetlenséget. A frontra kommunistákat küldött és könyörtelenül megisemmisíteüe az árulókat és az ellenséget. Igen bölcs hadműveleti tervet dolgozott ki a bevehetetlen „Krasznaja Gorka“ és „Szjerája Losagy“ tengeri erődök elfoglalására, ahol az árulók székeltek és személyesen vezette ezeknek a hadműveleteknek a végrehajtását. ISMERETES SZTÁLIN ELVTARS- NAK V. I. Leninhez 1919 június 16-án 'intézett történelmi távirata, amelyet most I. V. Sztálin műveinek a IV. kötetében megtalálhatunk. Ez a távirat így szól: „A .Krasznája Gorka“ erőd után .Szjerája Losagy“ erődöt számoltuk fel. Az utóbbin a fegyverzet teljesen rendben van. Folyamaiban van az összes tengeri erődök és erődítmények gyors ellenőrzése. A tengerész szakemberek azt bizonygatják, hogy a .Krasznája Gorka“ erőd tengerfelöli bevétele felborítja az egész haditengerészeti tudományi. Nem tehetek mást, csupán azt, hogy nevessek ezen az egész úgynevezett tudományon. A .Krasznája Gorka“ gyors elfoglalása részemről és általában a civil elemek részéről a hadműveleti ügyekbe történt lehető leggorombább beavakozásunkkal magyarázható meg, amit körülbelül azzal értünk el, hogy a tenger és szárazföld felől érkezett parancsokat megváltoztattuk és a saját parancsainkat erőszakoltuk rájuk. Kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy ezentúl is ilyen módon fogok eljárni, tekintet nélküi a hadi tudománnyal szemben szerzett legmé- lyebb tiszteletérzésemre.“ Hogyan viselkedtek az angol hadihajók az erődök lázadása idején? Miért nem siettek fehérgárdista barátaik segítségére? — (ahogy erre a Times felszólította őket?) 1941-ben sajtónkban először tették közre azt a fontos okmányt, amely lehetőséget nyújt, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk. Ez az okmány Sztálinnak a feljegyzése Leninnek közvetlen telefonvezetéken tett jelentéséről. (Sziálin művei gyűjteményének IV. kötetében a 262. oldalon.) Ezt a feljegyzést két nappal az áruló erődök bevétele után írta — június 18-án reggel 3 órakor. — Most már világos előttem az a szemtelenség •— írta Sztálin elvtárs —, ahogyan Rodzjanko aránylag gyenge erőkkel ment Szentpétervár ellen. Érthető ugyanakkor a finnek arcátlansága is. Érthetőek a harctéri tisztjeinek általános arcátlanság Ugyanakkor érthető az a különö: fenség is, hogy „Krasznaja Gi erőd árulása pillanatában .az ; hajók valahová eltűntek: az anj szemmelláthatóan nem tartották kalmasnak“ a pillanatot ahhoz, közvetlenül beleavatkozzanak az üj be (külföld: beavatkozás). CSAK AKKOR AKARTAK beava ni, amikor az erődök és a flotta m: mentek a fehérek kezébe. Ekkor - tak megjelenni, hogy „az orosz riek segítséget nyújtsanak“ és alapozzák az új „demokratikus i szert.“ Szemmeilátható, hogy Rodzjank Jugyanics (akinek kezébe az A által olasz-, svájci-, dán követs útján finanszírozott összeesküvő minden száia összefutott) az e államcsínyt az összeesküvés sil kimenetelére alapozta. Az összes vést — remélem — már csiráj sikerült elfojtanunk (mindenkit, belekeveredett, letartóztattunk nyomozást folytattuk). Az a kérésem: ne legyenek se féle elnézéssel a követségek letart tott tagjaival szemben. Tartsák ől- legszigorúbb őrizet alatt" a nyom befejezése pillanatáig, amely új, Aag szálakat fog felfedni. Pártunk és I. V. Sztálin szem ébersége így mentette meg S pétervárt. JELEN ÚJSÁGCIKK termesze nem tart igényt arra, hogy valamely szélesebb körben világítsa meg a gárháború fentnevezett törté eseményét. Nem szabad azonban említés nélkül hagynunk még aj magasíekú megbecsülést, amivel lin elvtárs 1919 júliusában a Flottát és a flotta keretét illette flotta parancsnoki állományáról szélve (a tisztikar egy részért megvásárolhafósága ellensúlyozása í. V. Sztálin kihangsúlyozta, hogy az emberek becsületükhöz „Oroszország függetlenségét és n ságát többre becsülik, mint az aranyat“. Sztálin ezzel a nyilatkc val hangsúlyozta azt, hogy a tisz nak csak egy része volt megváj ható. Sztálin elvtárs nagyra érti a Balti Flotta matrózainak a harci ségét is, akik hőstetteik • révén alapozták az orosz forradalmi floh váló hagyományát.” „Ezek nélk feltételek nélkül — mondotta Sztálin a Pravda tudósítójával f< tott beszélgetése során — Szenti vár nem lett volna megvédve a ti felől jövő nagyon veszedelmes lepetésekkel szemben.“
