Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)

1950-11-18 / 49. szám

2 SZABAD NÓGRAU 1950 november 18. Hiányosságok és feladatok megyénk tag- és tagjelöltfelvételi munkájában A Központi Vezetőség 1949. május t-i határozata világosan megmutatta az utat szám untra a tag- és tagjelölt felvéteti mumikáhan. A tag- és tagjelölt f elvételről mondta Rákosi elvtárs: ,,Nekünk újra előtérbe kelt állítani a tagfelvételt, Pártunk növelésének kérdését. Változtatnunk kell elsősorban a falun, ahol a közép­parasztok leyjobbjrtinak a Pártba való felvételére irányt kell venni.“ Rákosi elvtárs szavait, amelyeket a Központi Vezetőség iifitésén mondott, fokozottab­ban ke®, hogy figyelembe vegyük me­gyénk területén. Ha visszatekintünk a másfél év atett elvégzett pártépítési munkánkra, megállapíthatjuk, hogy komoly eredményeket értünk ei Csaknem 3000. a termelésben és politi­kai életben kitűnt új harcossal erősí­tettük Pártunkat. Ezek közön több mint 900 ifi került be Pártunkba és 500 nő, akik az eltelt másfé® év alatt becsülettel hajtották végTe a Párt ál­tat reájuk bízott' feladatokat. Amikor eredményeinket megálla­pítjuk. ugyanakkor fel kell tárni, hogy parképítésünk területén van­nak komoly fogyatékosságaink is. A legnagyobb ti Hja pártépít ésünklien az, hogy az 1949. évben előirányzott tiagjelöitfeívételt csak ez év júniusára teljesítettük. Csaknem héthónapi ké­séssel. Ennek a hiányosságnak egyik oka, hogy pártszervezeteinkben íeF- ütölte fejéi az önelégültség és sok titkár vagy funkcionárius úgy gon­doskodik. hogy elég erősek vagyunk, nincs szükség a tömegek támogatásá­ra, a pártépítésre. A másik ok az, hogy párt.szervezoteink és nem egy esetben pártbizottságaink its lelketlenül elhanyagolják a pártépltést. Nem egy helyen járási és városi pártbizottsá­gaink a tagjeiöHfülv ételt reszortfel- adaftnak, a szervező vagy a kádere« feladatának tekintették. Ennek következménye az. hogy az egyes reszortokra 'kiadott munka nem lett ellenőrizve, nem lett elősegítve és az egyéb munkával is megterhelt ká­deres, vagy SZervezö nem fektethetett kellő súlyt a tag- és tagjetöKíelvételre. Előfordult, hogy a rétsági járási pártbizottság, mivel a pártépítést reszorlfeladalnak tekintette. fel­vett a területén 17 tagút, de ugyanezen idő alatt 44-et kizárt. Ugyanitt, a járási pártbizottság páncélszekrényében — amikor az MB ellenőrzést tarlóit — 20 darab olyan tag- és lagjelőit- felvételi kérelmet talált, amely 4—5—6 hónapja, sőt egy éve is ott hevertek­Ugyanilyen nemtörődömség mutat­kozott meg a balassagyarmati járási pártbizottságnál is. A káderes páncél­szekrényében 4'5 tag- és tag jelöl t fel­vételi kérelem volt. Ezek az okai an­nak, hogy egyes járás területén a Párt nem erősödött, hanem gyengült. Ezért a jövőben szükséges, hogy azokkal a pártf Ükárokkal és párffunkcionáriu- sokkal, akik nemtörődömségből, ha­nyagságból — és nem egy esetben tu. dalosán — az eítenség malmára hajt­ják a vizei, Pártunk fegyelmi sza­bályzatát a legszigorúbban alkalmaz­zuk. A tag- és tagjelöltfeivétel jelentőségének lebecsülése nagy mértékben mutatkozik meg me­gyénk egyes aiapszervezeteinéi. Horpács községben Dankó Ferenc, a község alapszervezeti párttitkára például azért nem vett fel másfél éven keresztül tagot és tagjelöltet, mert attól félt, hogy őt a titkárságról leváltják és a községben nem tehet kiskirály. Vagy Szécsényke községben id. Tóth János pár Hitkár — akit időközben már le­váltottunk — öt tagot kizárt a Párt­ból, ezeknek erőszakkal elvette tag- könyvüket és kiállított öt darab nyi­latkozatot. hogy az iáét ők önként lép­tek ki a Pártból. Amikor kivizsgáltuk az esetet, dl öt elvtárs közölte ve­lünk. hogy ők sem ilyen nyilatkozato­kat nem írtak alá, tőlük a tagsági könyvüket erőszakkal vették el és ők ragaszkodnak a párttagságukhoz. Párt­tagsági könyvüket vissza is kapták. A balassagyarmati járás Bt-rcel községé­ben 35 tagol és öt tagjelöltet zártak ki azzal az indokkal, hogy nem fizetnek párttagsági dijat, ugyanakkor 14-et vették fél. Ebből is látható, hogy itt a titkár önhatalmú, diktatórikus; nem a Pártot építi, hanem rombolja. De a saúgótarjáni járásban Mátraverebéiy községben előfordult olyan eset is, hogy az egyik párttaggak aki tagdíjá­val el volt maradva, kifizettették a tagdíjat és utána kizárták a Pártból. Mindezek mellett a hiányosságok mellett komoly veszélye Pártunk erősödésének a szegény- és kö- zépparaszt.ság elhanyagolása Hogy milyen komoly hiányosságok vannak ezen a téren, azt egypár példával kívánom alátámasztani. A rétsági járás — amely teljesen mező- gazdasági jellegű — területén túl­nyomó többségében dolgozó parasz­tok étnek, mégis a felvett tagjelöltek­nek a 25 százalékát sem teszik ki a dolgozó parasztok. Ugyanígy a balav sagyarmahi járásban a 36 felvett tag közül csa'k hat foglalkozik föMműve- léssvl, pedög ez iis hasonló jellegű já­rás. mint a rétsági. Ezek mutatják, hogy a mi pártbizottságaink nem ta­nulmányozták keWően Központi Veze­tőségünk február 10-i és május 31-i határozatait. Egy másdk hiányossága párlépíté. síinknek, hogy a tagfelvételt rábíztuk a véletlenre. Nem kötöttük össze a pártépítést a mindennapi szívós és állandó népnevelő munkával. Nem végeztünk felvilágosító munkát, hogy azok kerüljenek Pártunk tag­jelölt jei sorába, akik a munkában élenjárnak. Nem foglalkoztunk kellő­képpen a már felvett tagjelöltekkel sem. Még ma sem kisérjük figyelem­mel politikai fejlődésüket. Feladataik, hogy a jövőben gondoskodjunk a tagjelöltek to­vábbképzéséről. segítsük őkrl, hogy a hat hónap ettelte után valóban megfeleljenek a párt­tagsággal járó követelményeknek­Fel kei? számolni azt a hely le len módszert is, hogy a felvételre kerülő tagjelöltet nem hívják meg a taggyű­lésre. A jövőben meg kell hívni a fel­vételre kerülőket, de legyenek ott az ajánlók is, akiknek el kell monda­niuk, hogy miért javasolják a jelöltet a Pártba. Fel kelti számolná az olyan módszereket, ami Va.nyarcon a bitun mutatkozott meg. hogy a titkár hiva­talosan kijelöli a taggyűlésen azokat, akik ajánlók lesznek. A közös munka és személyes ismeretség alapján keit, hogy az ajánlók tagjelöltnek javasol­janak valakit. Még egy-két hiányosságot szeretnék felvetni. Előfordult, hogy egyes párt­bizottságaink által elutasított tagjelölt- felvételi kérelmet nem küldik fel a megyei bizottsághoz. Ez helytelen. Misi­den egye» tag- vagy tagjeböl (felvételi kérelmet, amelyet az a'.apszervezet tag. ' gyűlése elfogad — függetlenül a párt- ‘ bizottság döntését® — jóváhagyás végett l'ei keit terjeszteni a megyei bi­zottsághoz. A tag jelölt fe 1 v ét e 1 n ét hiányos párt­szervezeteink kapcsolata a tömegszer- j vezetékkel is. Nem foglalkoznak a tö- ! megsiznevezetekben jó munkát végző ! pártonkívüli aktívákkal. Pedig Sztálin ; elvtárs ezt mondta: „.4 pártonkívüli aktíva nemcsak összekötő híd. hanem leggazdagabb tartalék is, amelyből Pártunk új erőt merít." A fenti hiányosságokért mi, a megyei bizottság ts teljes egészé­ben hibásak vagyunk, de ezen belül a szervezési osztály- Nem kezeltük a pártépítést súlyának megfelelően. Egyes kampányok során háttérbe szo­rítottuk a pártépítést. amiben kidom­borodik az önteltségünk. Nem teltük a pártépítést az egész megyei bizott­ság kollektív, mindennapi munkájává. Nem kötöttük össze a népnevelő, fel- világosító munkával. Elhanyagoltuk az egyéni beszélgetést egy-egy tagje- I ölttel, amin keresztül meggyőződhet, íüuk volna arról, hogy a pártbizott­ság javaslatai hehiMOóak-e. Sablono­sán utasítottuk vissza a tag- és tagje­lölt fel ve le leket azzal, hogy: ..dolgoz­zon még többel a tömegszervezetben.“ Sok esetben előfordult az is, hogy olyan tagjelöltnek a kérelmére is ezt írtuk, aliöt nincs is tömegszervezet. Így utasítottuk vissza azokat az egyé­neket is, akiket a múltjuk nem lesz érdemessé arra. hogy a Pártnak tag­jai legyenek. Ezeknek nem mondottuk meg nyíltan, hogy a mullbeti maga­tartása nem teszi érdemessé, hogy az élcsapat tagjai legyenek. Igen nagy hiányossága az MB párt­építési munkájának az. hogy hosszú időn keresztül nem értékeltük ki, egy- egy járás, vagy község tag- és tagje­lölttel vételi munkáját. Elmulasztottuk betartani Sztálin elvtárs tanítását: ...4 végrehajtás jól megszervezett el­lenőrzése az az erő, amely segítsé­günkre van abban, hogy megvilágít­suk a hibákat és napfényre hozzuk.“ ' A hibákból leszűrve a tanulságot, a tag- és tagjel®,(felvételi munkában A pártoktatás megszervezése Salgótarjánban irányiadé szempont legyen a Központi Vezetőség határozata, amely kimond­ja, hogy állandóan javítani kell a Párt szociális összetételét ólján módon, hogy állandóan növel­jük soraink között elsősorban a munkások és parasztok arányszámát. A munkásosztály soraiból fel kell venni azokat az élmunkásokat, szta- hánovistákat. újítókat, észszerűsítüket, egyéni versenyzőket, brigádvezetők 4, akik munkájukkal bebizonyították a Szovjetunióhoz, Pártunkhoz és a magyar néphez vafó hűségüket. Az ifjúmunkások közül a termelésben, a tömggszervezétekben, a DlSZ-ben legjobb munkát végzőket kell fel­venni. A dolgozó nők közül azokat, akik élenjárnak a termelésben, akik mind szélesebb mértékben foglalják el helyüket fe munkapad és a társa­dalma étet minden területén. Falusi vonalon azokat a dolgozó parasztokat, akik a DÉFOSZ-ban ak­tívan dolgoznak és az egvre szélesedő osztályú arcban, a terménybeadásban, a szerződéskötésben, a mezőgazdasági munkák elvégzésében becsületté! tel­jesítők népköztársaságunk iránti köte­lességüket. Azokat a pártonkívüli ak­tívák százait és ezreit, akik a tagosí­tás# munkákban, a békekölcsön jegy­zésben, a Ianáosvá'iasz)ásokban, az esti agitáció« iskolákon és a népnevelő munkán keresztül aktív cselekvő részesei voltak népi demokráciánk győzelmének. Kain sí pártépítésünknél egy percre se felejtsük el. hogy a Pártban pa­rasztságunk arány-számának növelése egyik alapvető feladatunk. Ha mi a parasztság legjobbjait bátran felves­szük Pártunk soraiba, ezzel erősítjük a munkás-paraszt szövetséget, tovább erősítjük a proletárdiktatúrát,! a munkás’osztáiy hatalmát. A haladó értelmiség közük különös tekintettel a műszaki értelmiségre, mérnököket, technikusokat, tanárokat cs művészeket kelt felvenni párttagok­nak és tagjelölteknek. Ezek közül azo- j kaf. akik magúkévá tették Pártunk politiká ját . és bebizonyították, hogy méltóak alffa, hogy az élcsapat tag­jai tegyenek. Pártépítésünk egyik láncszeme az ellenség ellent küzdelem. Le kell leplezni és el kell távolítani Pár­tunk soraiból a bér- és norma- csalókat, a jobboldali szociálde­mokratákat, akik az imperialis­ták ügynökei, népünk ellenségei. Ha mi az elmoftrtott hiányosságokat komolyan fontolóra vesszük, akkor nincs kétség afelől, hogy Pártunk to­vább erősödik és az elkövetkezendő feladatokat is sikerrel fogjuk megol­dani, a béke védőimé, ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekében. Toldi János az MB. Párt- és Tömegszervezeti Osztályának vezetője. Az elmúlt év tapasztalatai megmu­tatták. hogv a szocializmus építéséért, a békéért vívott harc mind nagyobb követelményeket áilít a pártaktivisták elé. Ezek a követelmények napról napra nőnek. Az elmúlt év tapasztalata még azt is mutatta, hogv helyesen tájékozódni a gazdaság­ban és politikában csak az tud. aki a marxista-leninista elmélettel ren­delkezik. Az oktatási év előkészítésénél figye­lembe vettük az elmúlt év tapasztala­tait és számoltunk az előttünk álló ko­moly feladatokkal. Az elmúlt év oktatási munkájának fő’ hiányos­sága üt Salgótarjánban is az volt, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő' politikai színvonalat fel­mutató propagandisták. Így a gyenge szervezés mellett még a szemináriumok politikai színvonalát sem tudtuk biztosítani, a legaiacsonvabb tokon sem. Ennek következménye ter­mészetesen a nagyfokú lemorzsolódás lett, amit még tetézett az is, hogv a lemorzsolódás megakadályozására nem voltunk felkészülve. Ezért történhetett meg — amellett, hogy egyes szemináriumok hallgatóinak a fele. vagy még annyi sem vé­gezte el a szemináriumot, igen sok szeminárium beindulás után pár hónapra megszűnt. Persze ez részben annak is következ­ménye, hogy maga a pártbizottság nem kezelte központi kérdésként az oktatási munkát. Ezeknek a fogyatékosságoknak is­meretében készültünk te! gondosan az új oktatási évre. Komoly gondot for­dítottunk a pártpropagandisták kiválo­gatására. Döntően nagyüzemi munká­sokat vontunk be propagandamunkára. A nyár folyamán esti elgadóképző is­kolákon képeztük ki az alapfokú poli­tikai iskolák előadóit. A középfokú politikai iskolák előadóit egyhónapos bentlakásos előadóképző-iskolára küld­tük el. A pártbizottság külön súlyt helye­zett a politikai iskolák hallgatóinak ki­válogatására. Többször ellenőriztük, hogy az alapszervezetek hogyan végzik a kiválogatást. Több alapszervezetnél. így a salgótar­jáni üveggyárban, sikerült megakadá­lyozni, hogy a kérdőíveket az alap­szervezeti vezetőség töltse ki. Megmagyaráztuk a vezetőségek­nek, hogy milyen komoly jelentő­sége van a kiválogatásnál a sze­mélyes elbeszélgetésnek, az egyéni meggyőzésnek. Sikerült biztosítanunk, hogy a város területén lévő párttagoknak 34 száza­lékát bevonjuk a politikai iskolákra. Összesen 21 középfokú és 40 alapfokú szemináriumot szerveztünk, ezenkívül 3 propagandista-szemináriumot. Az elmúlt oktatási év tapasztalatai­ból okulva, nagy súlyt helyeztünk a propagandistákkal való foglalkozásra. A propagandista-szemináriumokon biz­tosítjuk az előadók politikai tovább­képzését. Tudatosítottuk, hogy az a propa­gandista, aki a propagandista sze­mináriumon nem vesz részt, nem tarthatja meg szemináriumát. Biztosítottuk a szemináriumon belül az egymásnak való segítségadást, a fe­gyelmet, A propagandisták között egészséges versenyszellem alakult ki. Sorra hívták ki egymást versenyre, amelynek középpontja a lemorzso­lódás megakadályozása, a megfelelő politikai színvonal biztosítása. Komoly jelentőséget tulajdonítottunk az ellenőrzés megszervezésének. Az elmúlt oktatási év tapasztalatai azt mulatták, hogy az ellenőrzés hiánya egyik főokozója a lemorzsolódásnak és kizárja annak lehetőségét, hogy gyor­san kijavítsuk a mutatkozó hibákat. A pártbizottság úgy látta helyesnek — szemben az elmúlt évi ellenőrzéssé! — ,* hogy minden négy szeminárium mellé egy-egy elvtársat bízott meg az ellenőrzéssel, akik a szeminárium kezdetétől, egész azok befejezé­séig felelősek az állandó ellenőr­zéséért. A város területén 15 elvtársat bíztunk meg ellenőrzéssel. Ezek az elvtársak is résztvesznek a propagandista-szemi­náriumokon. Ezzel elérjük, ha esetleg valamelyik előadó megbetegszik, vagy akadályozva van a szeminárium meg­tartásában, szükség esetén az ellenőr­zéssel megbízott elvtárs is megtart­hatja a politikai előadást. Biztosítottuk, hogy az előadók és az ellenőrök a szemindfium után azon­nal adjanak jelentést. A propagandista­szemináriumokon havonta egyszer kiértékeljük az előadók és az ellenőrök munkáját: ahol névszerint is kihozzuk a jól vagy rosszul dolgozókat. Ezzel még jobb munkára serkentjük a propagandista elvtársakat. De ezeken a kiértékeléseken minden esetben foglal­kozunk azzal a kérdéssel is, hogv az előadók hogyan kapcsolják össze az elméleti kérdéseket a gyakorlattal, hogyan kapcsolják be a szeminárium hallgatóit a gyakorlati pártmunkába. A propagandista eivtársak vállal- ták, hogy a lemorzsolódás megaka­dályozása érdekében kijelölik a három legjobb elvtársat, akik eset- rői-esetre felkeresik a szeminárium­ról elmaradó elvtársakat és egyéni agitációvaj győzik meg őket a ta­nulás jelentőségéről. A propagandista-szemináriumok hall­gatói között elmélyítjük az épülő szo­cialista haza iránti szeretetet. harcos áldozatkészséget, s rajtuk keresztül biztosítjuk ezt a politikai iskolák hall­gatói között is. A kiéleződött nemzet­közi politikai helyzet megköveteli min­den kommunistától, hogy fokozott mér­tékben vegye ki részét a szocializmus építéséből, légyen példakép ebben a harcban, mutasson példát az áldozat- vállalásban, a hazaszeretetben, a bé­kéért folytatott kemény harcban, a-z osztályeiienség elleni gyűlöletben. A politikai iskolák akkor lesznek eredményesek, ha a politikai isko­lák hail gátéi, de rajtuk keresztül dolgozó társaik is megjavítják termelési eredményeiket, fokozzák tevékenységüket a békéért folyta­tott harcban. Ezeket a feladatokat kell megoldanunk a most következő oktatási évben. Kudela József, a salgótarjáni pártbizottság titkára. SZTÁLINI ÚTMUTATÁS Sztálin elvtárs összegyűjtött művei minden egyes kötetének megjelenése nagy esemény Pártunk és népünk ideológiai életében. Sztálin elvtárs művei összefoglalják és átadják a világ dolgozóinak a Bolsevik Párt é6 a szovjet nép gazdag harci tapasztala­tait. Ma, amikor a magyar dolgozó nép minden erőfeszítése az első öt­éves terv megvalósítására irányul, Sztálin elvtárs összegyűjtött művei­nek most megjelent tizenkette­dik kötete különösen időszerű, mert a benne foglaltak a Szovjet­unió első ötéves tervének időszaká­ról Íródtak. Ebben az időszakban indította meg a Bolsevik Párt a szocializmus ál­talános támadását az egész fronton. Mozgósította a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, az ország gaz­daságának szocialista népgazdasággá való átépítésére. Az építés ütemé­nek meggyorsításakor, a rejtett tar­talékok feltárásakor mire támasz­kodott a Bolsevik Párt? ,.Azokra a tartalékokra — írja Sztálin elvtárs —, amelyek szovjet rendünk mélyén rej!enok és csak a munka folyamán bukkanak elő.” Egy másik helyen mindjárt rá is mutat Sztálin elvtárs, hogy egy Igen fontos tartalékunk, építő munkánk egyik legfontosabb tényezője, a munkavereeny: ,.A verseny valójában az az emelő, amelynek segítségével a munkásosztály hivatva van arra, hogy az orszaq egész gazdasági és kulturális életét a szocializmus alapján átalakítsa ... A szocialista versenyben a tömegek gyakorlati forradalmi önbírálata jut kifeje. zésre, mely a dolgozók millióinak alkotó kezdeményezésére támaszko­dik." Ebben az időben hajtotta végre a Bolsevik Párt a hatalom kivívása óta, legnehezebb történelmi feladatait. Megvetette a szovjet hatalom alap­jait, a-mezögazdaságban megterem­tette á szocialista népgazdaság fel­építésének új. elengedhetetlen, döntő feltételeit. A kolhozmozgalom jelsza­vának megvalósításához Sztálin elv­társ szükségesnek tartotta: ,,. . . hogy a paraszttömegek ma­guk is meggyőződjenek a kiadott jelszó helyességéről és úgy fogad­ják azt, mint saját jelszavukat”. A XVI-ik Pártkongresszuson már arról számolt be Sztálin elvtárs, hogy: ,,A kolhozmozgalom egyik leq. nagyszerűbb vívmánya az, hogy maqának a mozgalomnak a soraiból kiemelkedtek a kolhozügy szervezői­nek ezrei és agitátorainak tízezrei. A parasztagítátorok... pedig olyan érve. két találnak a kolhozok meliett, amilyenekről mi. képzett bolsevikok nem is álmodhatunk.” Mialatt a Szovjetunió munkásosz­tálya és dolgozó parasztsága a Párt ve­zetésével megvalósította a szocializmus építésének jelszavait, a Párt és a szovjet nép ellenségei fékezni akar­ták az építés gyors ütemét. A Párt, Sztálin elvtárs vezetésével szétzúzta ezeket az ellenséges csoportokat, biz­tosította a szocializmus építését. Er­ről mondta Sztálin elvtárs: „Valójában ezt a munkát harcban véqeztük, harcban a Párton belül felmerült nehézségek eilen, harcban a leninizmuslól való különböző el­hajlások ellen ... Valójában az tör. tént, hoqy a Párt ór.ásí sikereket aratott a szocializmus építésének va­lamennyi frontján . ,, Erről tanús, kodik a munkásosztály és a paraszt­ság fokozódó aktivitása, továbbá az a tény. hogy a Póri pol t káját a do gozók miíiiós tömegei támoq-tjáfc, végül a munkásosztály és a kolhoz- parasztok pé dátlan munkaieikese. déso, amely lé ekemelő nagyszerű­ségével bámulatba ejti országunk ellenségeit és barátait egyaránt." Ebben a kötetben Sztálin elvtárs szembeállítja a Szovjetunió és a tő­kés országok gazdaságát. Kifejti azt a tételt, amelyet a történelem vitat­hatatlanul igazol, hogy amikor a ka­pitalizmus megoldhatatlan ellentmon­dásai kiéleződnek, az imperialista burzsoázia felhasználva minden reak­ciós erőt, köztük a jobboldali szociál­demokráciát is, a belpolitikában fa- sizálással. a külpolitikában háború kirobbantásával keres kiutat. Ennek egyik legfőbb akadálya akkor is és most is a Szovjetunió és az általa ve­zetett béketábor és az a békepolitika, amelyet a Szovjetunió minden erővel folytat. Sztálin elvtárs akkor, ma is nagyon érvényes módon szabta meg békeharcunkat: „Feladatunk, hogy a jövőben is a bolsevikokra jellemző állhatatosság­gal folytassuk ezt a politikát.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom