Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-22 / 45. szám

ft SZABAD NÖCiRAD 1950 október 9Í. A MUNKA GÉPESÍTÉSE EGY KOLHOZBAN A Kazalt Szovjet Szocialista Köz- társaság Zailijszki Ala-Tau hegységében, fenséges, örök hóval bo­rított csúcsok lábánál terülnek el a „Vidám étet“-holhoz földjei. A kertek és fák között elterülő kol­hoz-település annak a nyílegyenes, aszfaltozott útvonalnak a mentén fek­szik, mely AJma-Atából, Kazahsztán fővárosából az alma-atai terület ke­rületi központjaiba, Talgarba, Isszük- he, Csili’kibe vezet. A „Vidám élet“-kolhoz sokágú nagyüzemi kollektív gazdaság, mely 700 parasztgazdaságot egyesít. A kol­hozparasztok között vannak kazahok. tatárok, oroszok és ukránok. Az állam több mint négyezer hektár földet adott át a kolhoznak örökös használatra. Ebiből mintegy kétezer hektár szántóföld. A kolhoz dolgozói nagy kiterjedésű földjeiken bőséges ter­mést érnek el búzából, árpából, kuko­ricából, mindenféle kerti növényekből, gyökeres és gumós növényekből, ta­karmánynövényekből. Több mint 200 hektárt foglalnak el a- gyümölcsösök, a szőlők és a bogyós gyümölcsök te­rületei. A kolhoz állattenyésztő gazdaságai­ban mintegy tízezer finomgyapjas és féldurva-gyapjas juh, 500-náI több ja- vitoftfajtájú szarvasmarha, 625 lő, 220 sertés. 1250 tyúk van: saját méhészet­tel rendelkezik. A közösségi állatállo­mány évről évre nagyobbodik. A kolhoznak vizierömüve, gépmű­helye, famegmunkáfö-mühelyek, légla- és cserépgyára, két malma, gyiimöllcs- feldolgozó-gyára, valamint más segéd- gazdasága van. A településen hétéves népiskola, klub, kórház és rádióköz­pont működik. Minden gazdasági ág uagy jövedel­met hoz a kolhoznak. Jövedelme az címűit évben 3.505 ezer rubelt tett ki, a 000 ezer rubellel haladta meg az MÜ® évi jövedelmet. Még nagyobb jö­vedelemre számit ebben az évben. A kolhozparasztok által a közös- ségi gazdaságban végzett becsü­letes, lelkiismeretes munkát bőkezűen fizetik. Ivan Szakirkin kolhozparaszl családja például az elmúlt évben 37 métermázsa gabonát, 34 mélemázsa burgonyát, több mint 16 métermázssi zöldségfélét, sok más árut, s emellett 9 ezer rubelt meghaladó készpénzfize­tést kapott. Itt sok ilyen család van. Emellett minden kolhozparasztnak házkörüli kertje, gyümölcsöse, állat­állománya van. mely saját használa­tára szolgál. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a kolhozparasztok nem fizetnek a gyermek iskolai tanításáért, vala­mint gyógyeHátásukért. A kolhozparasztok anyagi jóléte erő­teljesen javult a korábbi egyéni gazdálkodás idejéhez képest. Ez ter­mészetes. Hiszen az egyéni gazdálko­dást folytató parasztok kénytelenek voltak faekével, s egyszerű lovaseké- vel szántani, kézzel vetni. A legna­gyobb gabonatermés akkor 6—7 mé­termázsa volt. ma pedig átlag 2(1 mé­termázsát arat a kolhoz hektáronként. A kolhozban a nagyteljesítményű traktorok váltották fel a primitív föld­művelési eszközöket. Jól megművelt ugarba és őszi szántásba vetnek. Be­vezették és teljes mértékben alkal­mazzák a füves vetésforgót. Minden szántóföldi munkát teljesen gépesítet­tek. A burgonya elvetéséhez például olyan speciális vetőgépekei, a bur­gonya kiszedéséhez különleges ki­szedőgépeket használnak, melyek 50 százalékkal növelik a munka termelé­kenységét. A z állami gép- és traktorállomás ■** nagy segítséget nyújt a kolhoz­nak a nagy munkafelhasználást igénylő munkák gépesítésében. A kol­hoz földjein minden évben négy nagy­teljesítményű traktor, kombájn és más gépek dolgoznak. Az ugar és az őszi szántást iraktorvonlatású, soktestű elő­hántoló-ekékkel végzik. Minden mező­gazdasági munkát kiváló minőségben, s a legjobb agrotechnikai időben vé­geznek el, aminek a mezőgazdaságban elsőrendű jelentősége van. Nemcsak a földművelésben, hanem a gazdálkodás más ágaiban is gépe­sítették a nagy munkafelhasználást igénylő műveleteket. A faj-tehenészet­ben függő vasútat építettek a takar­mány beszállítása és a trágya kiszállí­tása céljából: villamos fejőgépekkel fejnek: szivattyúval történik a vízellá­tás; önitafókat alkalmaznak. Villamos­motorok segítségével készítik elő a ta­karmányt, dolgozzák fel a tejterméke­ket. Azok a gépek, melyeket a tej­gazdaságban helyeztek üzembe, több mint 20 kolhoz dolgozóit tettek más munkára szabaddá. A juhgazdaságban alkalmazott gyapjúnyíró aggregátor lő emj>er munkáját helyettesíti, meggyor­sítja a juhny írás folyamatát és na­gyobb gyapjúhozamot biztosít. Cered község dolgozói október 22-re tett ígéretüket az őszi szántás- vetési munkák elvégzését okóber 8-ra befejezte. Ezzel megmutatták dolgozó parasztjaink, hogy munkás-paraszt szövetségünk közé a kulákság nem tud többé akadályt gördíteni. De megmutatták akaratukat és békevá­gyukat azzal is, hogy a Békeköl­csönt lelkesen és tehetségükhöz ké­pest túljegyezték. Amikor a békekölcsön jegyzés lezá­rult, büszke öntudattal vette tudomá­sul munkásságunk és parasztságunk, hogy Pártunk és Népi Demokráciánk sem feledkezik meg a dolgozó nép­ről és örömújjongva fogadta a közsé­günkbe elsőizben begördülő új, ké­nyelmes autóbuszt. Mindenki önkény­telenül is vissza gondolt múltúnkra, amikor Salgótarjánt kocsival vagy gyalogszerrel lehetett csak megjárni, majd hároméves tervünk utolsó évé­ben teherautót és most új autóbuszt kaptunk. Őszinte elismeréssel nyilat­koztak községünk lakosai ezért a tá­mogatásért és mindenki tisztán látta, hogy a kölcsönök minden fillérét százszorosán kapják vissza. Az élet- színvonal emelkedését mutatja köz­ségünk statisztikája, mely szerint 1945 óta 65 új lakóház épült. A’ régi cselédviskók már-már teljesen eltűn­nek községünkben. Községünk hidjai és útja karbantartására szintén nagy támogatást kaptunk és most készül el új tűzöl tószertárunk 22 ezer forin­tos költséggel. Hálánk és szeretetünk kifejezése az a lelkes mozgalom, mellyel október 22-re készül községünk lakossága. Folyó hó 12-én népgyűlés volt, me­lyen a helyi tanácsok szerepét és Villamosú ram hajtja meg az esz­tergapadokat és más szerszámgépeket, a keretes fűrészt, a malomkövet,) az összetett munkát végző cséplőgépet, a gabonatisztítógépeket. A villamosener­giát széles körben alkalmazzák a zöld­ségfeldolgozásnál, a gyümölcsszárítás­nál és a dohányszárításnál is. A koK hozban 16 viliamosmotor működik. A vilia mos mo torok, a traktorok, * ^ kombájnok és más gépek a kolhoz-dolgozók százait tették sza­baddá más munkák részére, inegkörny- nyítették a parasztok munkáját, nö­velték a munka termelékenységét és kultúráját, csökkentették a termékek önköltségét, növellek a munkanap ér­tékét. A mezőgazdasági munka az ipari munka egyik válfajává lesz. Sok koihozdolgozó speciális szakmát sajá­tított el. Ivan D-idarenko kolhoztag eredményesen látja el egy.személyben az esztergályos és a lakatos munká­ját, Viktor Korgapoljcev vezeti1 az állattenyésztő-gazdaságok gépesítését, Nyikolaj Szuvorevcev elektrotechnikus, Pjotr Kovgan rádiókezeíő, Nyikolaj Kopitov filmgépész lett: ! a falu klub­jában állandó fiím vet Höheren deres működik). Sok kolhozgazda traktor­kezelőként, autóvezetőként dolgozik. A 'kolhozban-két agronómus és két zootechnibus dolgozik. Sok olyan kolhoz van Kazahsztán­ban, mint a „Vidám élet“. jelentőségét beszélte meg dolgozó népünk. Egy versenykihívást kapott községünk Zabar községétől, melyben ők déli 12 órára befejezik a szava­zást és mindenki leszavaz. Mi vála­szul a kihívásra, egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy délelőtt 11 órára mindenki leszavaz és mindhárom sza­vazókörzetben a szavazás tartama alatt hangulatos kultúrműsort adunk. Három kultúrbrigád alakult. MNDSZ, DISZ és az Üttörőkböl, akik fáradsá­got nem ismerve esténként szorgal­masan készülnek, hogy október 22-ét, dolgozó népünk legnagyobb ünnepét méltóan ünnepelhessük meg. Kultúrbrigádjaink jó felkészültségét mutatta meg október 15-én, amikor a hős koreai nép megsegítésére két­órás műsort adott. A műsor és a hall­gatóság kifejezte békés akaratát és elítélte az amerikai imperialisták és csatlósaik gyalázatos támadásait. A koreai nép megsegítésére 250 forin­tot adott. Munkásságunk és dolgozó parasztsá­gunk kéz a kézben összefogva dolgo­zik ötéves tervünk sikeréért és a szo­cializmus mielőbbi megvalósításáért. Az ellenség híreszteléseit, melyet Trumanék és ügynökeik terjesztenek, minden alkalommal leleplezzük és megismerve aljas szándékukat, gyű­lölettel fordulnak Hitler utódai, a dolgozó nép nyúzói ellen. Tudják, hogy a tanáosválasztások egy hatal­mas lépést jelentenek életünkben és valóra válik dolgozó népünk ezeréves vágya, amikor a hatalom a munkás- osztály és a vele szövetséges paraszt­ság kezében lesz. CEREDI NÉPFRONTBIZOTTSÁG Hogyan készül Cered község dolgozó népe a tanácsválasztásra ? KÉPEK A RÉGI KÖZIGAZGATÁSBÓL O usán Gábor az imperialisták szalmaiercsi ügy- & nőké egy késszúrással oltotta ki Oláh Márton elvtárs életét és a dolgozó kisemberek ellen tört. A földesurak és gyárosok Magyarországának hii szol­gái a jegyzők, a falu kiskirályai mindent megtettek, hogy a falusi kis embereknek mindig legyen valamit fizeini, de ha nem is fizeini — bár ez igazán ritkán volt — de legalább járkáljanak az egyik hivatalból a másikba és aztán fordítva, másikból az egyikbe. Ezeknek a járkálásoknak során a dolgozóknak alkal­muk volt megismerni és a megismerés után volt miért meggyülötni a múlt közigazgat ásói. Urálik János 8 hol­don gazdálkodó szalmatercsi klsparaszt így emlékszik vissza a főjegyző urak világára: — Még 1933-ban töriént, hogy sok spórolás és kop­lalás árán összerakott filléreinkből házal vásároltunk. De a nagy pénztelenségben nem tudtunk adót fizetni, meg azután úgy gondoltuk, hogy házbérbö! nekünk is cseppen valami — kiadtuk hát bérbe a házat. Egy év után mikor beköltözhettünk az új házba és jött az első adófizetési nap, nagy meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a rendes lakbérnek kétszeresét, 15pengő helyett 30 pengői követeltek, úgy mint amikor lakónk is volt. Nagyon bosz- szantoti a dolog, de mit volt mit tenni, kifizettük a 30 pengőt. Nem tehettem mást, mert nem szerettem, a csend­őröket és a velük való találkozást. De a feleségemet le- küldtem Karancsságra, (nálunk Szalmatercsen nem volt községháza), hogy intézze el a dolgot. Hát az asszony el is ment ötször, de talán tízszer is, de a legkisebb ered­mény nélkül. Fölmentem Szécsénybe a járási főjegyzőhöz, hogy ö intézze el a dolgot. Sok órai. ácsorgás után foga­dott is és akkor azt mondta, hogy nem ő, hanem a ka- rancssági főjegyző Csendes Zoltán ügykörébe tartozik. Négy évbe lc"cll míg aztán az ügy tisztázva lett. Négy éven keresztit fizettem 15 pengős lakbér helyett 30 pen­gőt az úri Magyar.mszágnak. _ Öze István bácsi túl van mar a 60. even, net holdon gazdálkodik. Neki ez a véleménye: — Talán már 20 éve is van annak — nem emlék­szem rá pontosan — egy házépítő hitelakció keretében én is akartam építeni, mert a régi már rám akart szakadni. Elmentem Karancsságra a jegyzőhöz és elmondtam neki hogy én és szeretnék építeni. Mivel a jegyzőnek nem tet­szett személyem, nyíltan megtagadta kérésem. Jártam én aztán Szécsényben, meg Gyarmaton is, de minden hiába. Az utazás időveszteséget meg pénzt is jelentett — de eredményt nem. Akkoriban 5 hold földem volt, én nem kaptam, de a jegyző ivóiársai azok kaptak házépítési hi­telt. A kulákok fizettek öt százalék kamatot, én meg fizettem 18 százalékot. Sörös Lajos hétholdas dolgozó kispara.szt a múlt köz­igazgatásának szociálpolitikájáról beszél: „A 30-as évek elején tatán 32-ben lehetett, több hónapon keresztül súlyos beteg voltam. Segélyt kértem az elöljáróságtól, mert en­gem is és a családot is az éhhalál fenyegetett. Talán mondanom sem kell, hogy milyen látás-futás előzte meg a segélyt. De azért mégis megjött 182 pengő. Ahogy fel­épültem, újra elkezdtem a munkái. A segélyről egészen elfeledkeztem és csak akkor jutott eszembe újra, mikor adót kellett fizetni. Az adószedő mutatta, hogy 182 pen­gőt csatoltak az adómhoz. Megint megkezdődött a látás- futás, míg aztán rendkívül rövid időn belül, két hónap alatt elintézést is nyert.“ TT’levenert él a dolgozók emlékezetében a múlt köz­^ igazgatásának áikos emléke. De talán ez az oka, hogy a falvak dolgozói és így Szalmatercs dolgozói is rendkívüli érdeklődéssel várják a tanácsválasztás napját. A népnevelők egymással versenyeznek, hogy kinek a cso­portja szavaz te legügyesebben és legteljesebben. A pa­rasztgazdák is versenyeztek — és győztek. Befejezték az őszi szántás-vetés munkálatait. Szalmatercs község dol­gozó parasztjai készülnek a tanácsválasztás napjára, hogy a múlt maradványait végkép felszámolják. — Túrái — 1949 Nyári férőhelyek üdüttettek száma, ha 1949-ben iidültettek számát Kft)-oak vesszük SZÁMOK TÜKRÉBEN 1406 — v­1950 Gyermeküdültetés fejlődése 1949. és 1950. év között. Az 1949. évben »elül­tettek számát lüö-nak vesszük 400 100 i k i ä v k w un n i ti h t a hí w v vi vk m *4 1949 1950 A budapesti üzemekben ebédenkint egy dolgozóra jutó gyümölcsmenny »ég átlaga. (1949 januári fogyasztást 10<t-ként jelezve) %o (tznttf«) Házasságkötések alakulása 1938—1949. között 1000 lélekre számolva HÍREK Á NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL A SZLOVÁKIAI MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE. A szlovák tervhivatal jelentést adott ki a szlovák falvak szö­vetkezeti mozgalmának fejlődéséről. A jelentés megállapítja, hogy 1950 első felében a szövetkezetek száma 1562-vel, vagyis 46.6 százalékkal emelkedett. 392 községben 585 szövetkezetben valósí­tották meg a társasgazdálkodást, ösz- szesen 150 ezer hektár földterületen. 130 ezer hektárnyi területen bevezették a társasgazdálkodást és 150 ezer hek­tár területen megkezdték a talaj gazda­sági és technikai rendezését. MARSHALL-PLAKAT HELYETT BÉKEFELH1VAS. Berlin spandaui ke­rületében lankadatlanul folyik a béke­aláírásgyűjtő mozgalom. A spandaui békeharebsok nemcsak az aláírásgyűj­tésből veszik ki a részüket, hanem min­den adtaimat megragadnak arra, hogy kinyilvánítsák békeakaratukat. Hasel- horstban egy Marshail-tcrvet magasz­taló propaganda-táblát helyeztek e! az amerikaiak, melyet reflektorokkal vilá­gítottak meg. A spandaui békeharcosok leszerelték ezt a táblát és helyére egy másik táblát szerelték fel, amely a béke­harcra szólítja fei a dolgozókat. A KÍNAI VASUTAS SZAKSZERVE­ZET TEVEKENYSEGE. A kínai Vasu­tas Szakszervezet megkönnyíti, szebbé teszi a vasutasok életét. A felszabadu­lás óta Kínában 8 új vasutas szanató­rium nyílt. A szakszervezeti iskolákban mintegy 100 ezer ember tanúi írni és olvasni. Nagyrészt a szakszervezet jó munkájának tudható be, hogy három- négy év alatt teljesen felszámolják a vasutasok közötti írástudatlanságot. A vasutasok kulturális színvonalának eme­lése céljából a szakszervezet idáig 217 vasutas klubot szervezett és rende­zett be. A szakszervezet gondoskodik a dolgozók szakmai továbbképzéséről is és jelenleg 235 vuHitas-műszaki iskola működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom