Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-18 / 44. szám

4 SZABAD NOGRAD Í950 október 18. Hozzuk he a iemuraelást u tertnénybegyüjtésben A népneve'ö munka legnagyobb fokú elhanyagolása miatt megyénk területén augusztus 20-a óta csiga­lassúsággal halad a terménybegyüjtés. A Megyei Tanács Vágrehajtóbizottsá- gának Kereskedelmi Osztálya az októ­ber 10-i jelentésében is a lemaradások egész sorozatát hozza felszínre. Péidául a kenyérgabonából A. B. jegyre 105 százalékot, C. vételi jegyre 73 százalékot, az árpából A. B. jegyre 62 százalékot, C. vételi jegyre 20 szá­zalékot. a zabból A. B. jegyre 63 százalékot míg a C. vételi jegyre csupán 3 százalékot gyűjtöttünk be és teljesítettünk az egész évi előirány­zatból. De ugyanilyen súlyos lemaradás mutatkozik a kukorica-, széna-, és a burgonyabegyüjíés terén is. A kuko­ricából A. B. jegyre 4.6 százalék, C. vételi jegyre csupán 4 százalék van begyüjtve. Még súlyosabb lemaradás mutatkozik a burgonyabegyüjtésnél, ahol a B. jegyre 17.5 százalék, míg a C. vételi jegyre 0.5 százalék van csak begyüjtve az előirányzatból. Ezek a súlyos lemaradások világo­san visszatükrözik, hogy a járási pártbizottságok, a falusi pártszerveze­tek, a SZÖVOSZ és valamennyi tömegszervezeti népnevelők és aktí­vák teljes egészében elhanyagolták az ezirányban kifejtett felvilágosító munka vitelét, vagyis megpihentek az augusztus 20-án elért győzelmi babé­rokon. Nyugalomba vonultatták az osztályharcot is. A terménybegyüjtés sikere most épp­úgy, sőt talán még fokozottabban a felvilágosító munkától függ, mint augusztus 20-a előtt! Az ellenség a kidákok, a feketézők és a spekulán­sok egész hada felhasználva az agitá- ciós munka ellanyhulását, kedvük szerint kezdték feketepiacra dobni a dolgozó nép kenyerét. Például Drégeiy- palánkon a megbízott jegyző is elő- I segítette a dolgozó nép kenyerének elfeketézését. Aláírásokat gyűjtött a dolgozó parasztság között, hogy nincs termény, nem tudnak eleget tenni a begyűjtési tervnek. Persze a fahisi pártszervezet nem leplezte le kellő időben e valótlan állítást és nem mutatott rá idejében arra, hogy a köz. ségben van termény, mert hisz Drégelypalánkon sem volt oivkor- olykor olyan termés mint a nyáron. Ha a pártszervezet utána nézett volna a kérdésnek akkor meglátta volna pzt, hogy hatalmas méretű feke- tézés indult meg a községből Vác felé. Persze, a megbízót! jegy;.ő nem törődött azzal, hogyan lesz biztosítva a dolgozók kenyere. A kulákok évi elszámoltatása is lassú ütemben folyik. Például Sám- sonháza községben a megbízott jegyző még’ '» mai napig sem számoltatva el a begyűjtést szabotáló és a gabonát elfeketéző kulákokat. Például Peiró Pá'né 57, Bengyiáik Jánosné 17, Képes Gyul|né 127 kilogramm takarmány- gabona beadásával vannak elmaradva. A ládákéi számol tatás azodban nemcsak Sámsonházán megy így, hanem a megye valamennyi községében ilyen laza ütemben folyik. Ügylátszik a megbízott jegyzők elfelejtik azt, hogy az állam eCőtt ök tartoznak felelősség­gel a terménybegyüjtés sikeréért. Igen lazán kezeli a begyűjtés kérdését a Megyei Terményforgalmi Vállalat is- Nem biztosítja * szállítások zavarta­lanságát-, mint például Hugyag köz­ségben, ahol a szállításra váró takar­mánygabona elfoglalja a helyei, amely gátolja a termény gyors átvételét és a takarmány további gyűjtését. Számtalan községben ezek az akadá­lyok merülnek fel akkor, amikor pél­dául a rétsági járásban lévő Kormos- pusztán négyemeletes takarmány rak­tár á-M tűha sználat l a rml. Hogy a megye járásainak pártszer­vezetei milyen laza módon kezelik eze­ket a kérdéseket, bizonyítja az is, hogy például a pásztói járás kenyérgabona A., B. jegy begyűjtési eddigi eredmé­nye még csak 85, míg a C. vételi jegyre 65 száza IÁ a begyűjtés eddigi eredménye. A takarmánygabona be­gyűjtése még jobban le van maradva. A burgonya begyűjtése szintén, amely­ből B. vételi jegyre 27, míg C. vételi jegyre 0.5 százalék van begyüjtve. A pásztó« járáshoz hasonlóan igen nagy lemaradás mutatkozik a salgótarjáni járásiban. Különösen a takarmány- gabona és burgonya begyűjtése terén vannak járásaink lemaradva, pedig már valamennyi járásban 95 százalék­ban megtörtént a burgonya fe’szedése. Most, amikor már valamennyi járás­ban végefelé közeledik a burgonya szedése és a kukorica törése, nem lehet tovább bafogaíní a városi--lakos­Megyénkben lázas ütemben folynak a szántás-velési munkálatok. A tanács- választás napjának rohamos közeledte még csak jobban fokozza dolgozó pa­rasztságunk versenvlendületét, amely­nek eredményeképpen napró! napra több és több község jelenti, hogy a ianácsválasztás napja előtt tíz vagy tizenkét nappai előbb befejezte a ve­tést. Erről a nagyszerű eredmények­ről számol be a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Mezőgaz­dasági Osztálya is az október 16-i je­lentésében. Őszi árpából 138.6, rozsból 102.5, búzából 90.1 százalékra teljesítet­tük ezidáig a tervet. Amint látjuk is az ősziárpa és a rozs vetési ke­retet a megye parasztsága túl­teljesítette. Az így ifialakult lelkes versenymoz­galom nagy változásokat hozott létre a járások közötti versenymogalomban is. , Első a salgótarjáni járás, amelynek valamennyi községe 100 százalékig teljesítette a búzavetési tervet. Utána következik a balassagyarmati járás 94.5, a rétsági járás 92.9, a szécsényi ság ellátásának biztosítását, iparunk nyersanyagellátását, állattenyésztésünk további fejlesztésének biztosítását, a .burgonya és kukorica beadását. Azonban a takarmány- és burgonya- ;begyüjtés lanyha üteme ellenére is tö-. megével akadnak olyan példamutatások, mini Paukó János félsőpetényi dolgozó .paraszt, a,ki 102 százalékra téliesítetté takarmánygabona- és burgonyabegyüj- .téai tervét. Juhász Ferenc, Perce Pál, Barna József ifjú, Tóth József Lukács és még számos dolgozó paraszt, aki 100 százalékra teljesítette takarmány- széna- és burgonya hegyű j tési tervét. Számos község dolgozó parasztsága is eleget, tett hazafias kötelességének. ,Igy például Neműi község dolgozó pa­rasztsága, ahol a kenyérgabona begyűj­tési tervét 139, míg a takarmány- gabonabegyüjtést 106 százalékban telje, sítették. Ipolvszög község parasztsága 125 százalékra teljesítette kukórioa- ,begyűjtési tervét. Nyolc métenmázsa helyeit, 10 méter-mázsát gyűjtöttek be. Ahol a pártszervezetek megtalálják a -módját, hogy a többi időszerű felada­tok megoldásával együtt zavartalanul és 'elsőrendű harca kérdésként viszik a terménybegyüjtés ütemét is, őrt az ered­mény nem maradi el-. Pár tszervezet eink az időszerű nagy feladatokkal, az őszi munkákká1] és a tanácsválasztással együtt jó szervezés­sel és felvilágosító munkával hozzák be a súlyos fém ara dá sokat, hogy a tanácsválasztások napjára győzelemre vigyük terménybegyüjtési tervünket. Lantos László járás 90, míg a sereghajtó a pásztói járáis 81.2 százalékos eredményével. A következő járások fejezték be á ve­tési munkálatokat: Ipoiyszög, Patvarc, Szügy, Iliny, Csiíár,, Hugyag, Erdő- kürt, Vanyarc, Bokor, Kozáfd, Bánk, Kétbodony, Ösagárd, Berkenye, Nóg- rád, Legénd, Nézsa, Diósjenö, Nőtincs, Hollókő, Ságújfata, Nőgrádmegyer, Bencurfalva községek. Igen lemarad­lak Patak község, amely 68, Drégely- pa-lánk 70, Mátraszőilős 60, Pásztó 62, Romhány 77. Rétság 81. Miháiy- gerge 70, Varsány 80, 82 százaléknál tartanak a búzavéles- sel.» • »> % % Ezekben a községekben halogatják a búzavetés befejezését, mondván, hogy van még idő rá. Természetesen az ilyen helyeken a” kuiákság hangja viszi a főszerepet. Akik a kuiák hang­jára hallgatnak, azok súlyos hibát kö­vetnek el. Hisz bebizonyosodott lény, hogy a korán elvetett öszibúza maga­sabb termést hoz, mint az, amelyet későn cetnek el. Tehát fokozzuk a bú­zavetés ütemét, különösen a pásztói járásban, hogy a tanácsválaszfások napjára 100 százalékos befejezést nyer­jenek a vetési munkálatok. Fokozzuk a búza vetés ütemét A salgótarjáni járás valamennyi községe befejezte a búza vetést Pálik Márton új élet felé néz A nap már magasan járt az égen, amikor Páiik Márton sámsonházai 18 holdas középparaszt kifogta az ekéből két szép fiatal tinóját és levezette őket az útszélen lévő kocsijához. Szé­nát és nyerstököt dobott eléjük. Míg a tinók vígan ropogtatják az eieséget, Pálik Márton végigtekint a már 10 hold frissen felszántott földjén, ame­lyen a nap ezernyi színpompás sugara megtörve hullt szét. — Ez aztán igen, Márton bácsi, ügyes gazda maga. látom megfogta a munka végét — szólította meg az arra elhaladó Csábi István. — Megám, méghozzá alaposan —, válaszol a kérdésre. Tanultam én mái a minisztertanács határozatából — mondja. Időben elvégzett munka, bő termést jelent. Már csak nem gon­dolja, hogy ellensége vagyok a bő ter­mésnek — szól Csábi István felé, majd tovább folytatja: — Tudja, igye­keznünk kell, ha mi akarunk kikerülni győztesen a páros versenyből. Mi pe­dig azt akarjuk. A iűcfalviakat, akik­kel páros versenyben vagyunk, már öt fejhosszal lehagytuk. A tanács- választásnak mi is örülünk és örö­münket a mezőgazdasági munka idő- előtti befejezésével akarjuk kifejezni. Alig várom, hogy megalakuljon a ta- nács. Mert bizony, ha az ember el akart intézni egy-két ügyet is, a har­madik határban lévő közjegyzöségre kellett elgyalogolni. Különben én már 11-re végzek a vetéssel. De nemcsak én, hanem a többi gazdatársaim is. Nézzen csak szét a mezőben — kezé­vel széjjel mutat mindenütt iáiza- san megv a szántás-vetési munka. A mezőn lehet látni a község valamennyi dolgozó parasztját. — Jónapot — köszönt a beszélge­tőkre Márton bácsi nevelt fia. Ebédet hozott. — Hogyan megy a munka odabent fiam? — Elég jól, válaszol a fia. — Tudja — fordul Márton bácsi Csábi István felé — tavaly l£ezdtem hozzá egy új ház építéséhez, de nem birtam befejezni teljesen. Most végzik a belső takarítást. Nagyon sok pénz kell az építkezéshez —, csóválgatja a fejét. — Amíg össze tudtam gyűjteni egy házra valót, meg is öregedtem. Eveken árt fogunkhoz vertünk minden fillért. Nélkülöztünk. Kora hajnaltól, késő estig dolgoztam. Akármennyit is dolgoztam, még sem jött ki a számí­tásunk. Ha összegyűlt egy kis pén­zem, akkor a tinóm pusztult el és me­gint arra kellett költeni az összegyűj­tött pénzt. Ezután mit csinálhattam, mint kezdtem élőről. Kilenc darab ti­nóm pusztult el Így — mondja kese­rűen. — Hej de szeretnék már nyu­godt életet élni egyszer... Örökre megszabadulni a tengernyi sok bajtól és gondtól, amely lépten, nyomon kí­sért. Megtörli öreg, ráncos arcát, amely visszatükrözi az egyéni gazdálkodás minden gondját, nehézségét és nyo­morúságát. — Márton bácsi, hisz van már ki­vezető út ebből a sötétségből, nyo­morból és nélkülözésből. Akár ma is megszabadulhat a tengernyi sok bajtól. Lépjen be az újonnan megalakult tszcs-be, — mondja neki Csábi István. Tudja, a millió apró, szétforgácsolt, kevés vagyonnal rendelkező falusi gazdasággal a falu egyetlen feladatát sem tudjuk megoldani teljesen. Külö­nösen nem tudjuk azonban az apró gazdaságok alapján felszámolni ?. fa us' nyomort és szegénységet. Ha az apró egyéni gazdaság továbbra is változat­lan marad, nem tudjuk a falusi tömegek számaira megteremteni a jólét és a kulturális élet alapjait. Ennek a bizto­sítása, pedig csak kollektiven, közös erővel, a nagyüzemi gazdálkodáís út­ján érhető el minden dolgozó paraszt számára. És így magának is Márton bácsi. Lám magának 18 hold földje van és mégsem bírja többre vinni. Hát akkor hogy bírná egy-két holddal rendelkező paraszt. — Nem mondom, igazságot beszél, de én hallottam máV a csoportról jót, de hogy úgy mondjam, még több rosszat. — Márton bácsi mondásából ki­cseng, hogy 5 is úgy van, mint a többi gazda, akik még most is azt re­mélik, hogy a nadrágszijuk összehúzá­sával szerzett földjeiken majd csak megbírják saját maguknak valósítani a jobb életet. De amint Márton bácsi elbeszéléséből is ki lehet venni, sohsem sikerül e re­ményük. mert mindig közbe jön vala­mi, ami keresztülhúzza számításaikat. — Próbálja meg a csoportban, majd meglátja, hogy jobb lesz — mondja — Csábi István. Ott gépek végzik a nehezebb munkát. Nem kell látástól vakulásig dolgozni. Lesz idő pihenésre, szórakozásra és tanulásra is. Márton bácsi arcáról e szavak hallatára, mint­ha eltűntek volna az öregség vonásai és lehetett látni arcáról, hogv nagy belső harcot vív a régi elmaradott és az úi korszerű gazdálkodási móddal szemben. — Majd megbeszélem még az asz- szonnyai és a gyerekekkel — mond'a végül is nagy elgondolkodva és fel­nógatja tinóit, hogy újra nekifogjon a félbehagyott munkának, hogy mél­tóan köszöntse a 22-én megtartandó tanácsválasztást. L.—L. A Magyar-Szovjet Társaság feladata a tanácsválasztások előkészítésében AZ MSZT SZERVEZETEI új és ha­talmas feladat előtt állnak. E tömeg- szervezet kultúrpolitikai munkával is éppen úgy. mint agitációs felvilágosít® munkájával is a Szovjetuniót népszerű­sítő előadássorozatok, orosz nyelvtanfo­lyamok, káderképző tanfolyamok be­indításával erősíti falusi szervezetein­ket. Ezeknek a feladatoknak a végre­hajtása közben kapcsolódott be az MSZT a tanácsválasztásók előkészíté­sébe. Az MSZT a megye területén kö­zel 200 MSZT tagol kapcsolt be az agitációs munkába. Erek az aktívák és vezetőségi tagok nagyrészt párlon- kívüíiek. Bafitssagyarmaton több mint húsz aktívát kapcsoltunk be az elő­készítő munkába. Ezen feladatok elvégzése közben az MSZT vonalán a megye területén minden szervezetnek előkészítő tag­gyűlést tartottak, amely elő­készítő taggyűlések arra voltak hiva­tottak, hogy az MSZT tömegmozgósí- tó erejét megmutassák, összekapcsolva az előkészítő taggyűléseken, a taná­csok jelentőségével, egyben az Uj Vi­lág-hónap beindításával és tagszerve­zéssel is foglalkozzanak. A taggyűléseik kiemelkedő pontja­ként azonban mindenütt a tanácsok kérdésével foglalkoztak. Eddig 34 szervezetnél volt előkészítő taggyűlés, melyen a tagság konkrét felszólalá­sokkal nyilvánította ki hűségé! a Párt és a Népfront iránt. Nem mindenütt értették azonban meg a titkár elvtár­sak ennek párhuzamosan húzódó je­lentőségét. így sok helyen, előfordult, hogy meg sem tartották a taggyűlési. Péidául súlyos1 hiba volt szervezeteink­nél, hogy nem készítették eiő kellő­képpen a taggyűléseket. Általában szervezeteink nem ismerik fel súlyos hiányosságait annak, hogy a helyi pártszervezettel szoros kapcsolatot nem tartanak. Például a balassagyarmati járásban, Nagyoroszi községben elő­fordult az a súlyos hiba. hogy a ka­pott feladatokat nem beszélték át a helyi pártszervezettel és úgy történhe­tett meg az, hogy az MSZT vonalán a tanácsválasztásokat nem tudták keltő­képpen 'népszerűsíteni, holott az MSZT titkára a tanácsok egyik je­löltje. Nem kevésfobé hibás ebben az MSZT járási titkársága is, amely a kapott feladatokat például a két községre viszonyítva is, nem úgy vitte le szer­vezeteihez, ahogy azt kellett volna. A pásztói járásban a járási titkár hi­vatkozva az éjszakai munkájára, az előkészítő taggyűlésbe egyáltalán nem folyt bele, és így ott a tanácsválaszfá- . sok népszerűsítésével foglalkozó tag­gyűléseket most Indítják be. Szervezeteink titkár eívtársainak na­gyobb jelentőséget kell tmajdoníla- niok annak, hogy október 22-én' min­den községben ünneppé váljon a sza­vazás, es maguk az aktívák, a tagság teljes lendülettei induljanak harcba a siker érdekében. KOMOLY HIÁNYOSSÁG mutatkozik a szécsényi járásban is. ahol a járási titkár teljesen egyedül maradt nagy munkájában, mert a járási vezetőség tagjai, hivatkozva nagy elfoglaltsá­gukra, egyáltalán nem segítettek a taggyűlések előkészítésében. Vagy ha valahova ki is mentek, visszajöttek azzal, hogy az vitető községben ven­dégség van, nem lehet taggyűlés! tar­taná. így volt ez Mihálygergén, Egy* házasgergén is, de így volt Ságújfaiun is, ahol pedig igen komoly agitációs munkát lehetett volna végezni a ta­nácsok népszerűsítésében s az azzal foglalkozó Uj Világ terjesztésben is. Mindezek a hiányosságok azt mutatják, hogy egyes járási vezetőségek, ami­kor párhuzamos feladatokról vas szó, lekicsinyelték a tömegszervezet ere­jét, elütve azzal, hogy úgyis minde­nütt taggyűlések vannak, „nekünk sem idő, sem hely nem jut“. Komo­lyan vették a salgótarjáni járásban a vezetőség tagjai a feladatokat és az eredményen meg is látszik. Egy hét alatt 15 helyen volt előkészítő lag- gyöités 23 közül. Ami azt mutatja, hogy a helyi szervezet titkára is fe­lelőssége teljes tudatában készítette eiő a gyűléseket. Ebben a járásiján a tanácsokat nép­szerűsítő taggyűléseken több mint száz új, tagot szereztek és több mint ötyen Uj Világ előfizetőit, köztük sok fél­évest gyűjtöttek. A Csehszlovákiában járt kultűrcsoporí is szépen kiveszi részét a munkából. Vasárnapokon kí­vül még a Népfront gyűlései előtt is nívós kultúrműsort adnak a balassa­gyarmati kultúi-csoportfal együtt. Nem­csak a műsoron szerepelnek ezek a kultúraktívák, hanem mint például Ge­reden is, műsor előtt ölven Szabad Népet adtak el és 31 tagot szerveztek. Szervezeteink titkár etvtársai1 okulja­nak e jó példáidból és mozgalmi mun­kájuk legyen példaadó. Lebegjen sze­mük előtt az a tény. hogy a tanács- választások sikeréhez ők is hozzájárul­nak, de egyben iügyelmeziel&si is ad­nak a háborús gyujtogatóknak, iiogy „mi magyar dolgozók, akármilyen lő­ni egszer vezetnek its vagyunk tagjai, egybeforrva sorakozunk fel független­ségünk megvédésére, békés építőmnn- kánk sikeres elvégzésére". ERRŐL FOG TANÚSKODNI a Nép­front hatalmas győzelme a tanács- választáson. A tanácsválasztás sikeré­ért folyó munkában az MSZT-tagság- nak aktívan részt kell venni. Az MSZT minden egyes megnyilvánulása az ország megerősödését, a béke har­cos megvédését szolgálja. Ennek jegyében tartjuk meg az MSZT első országos kongresszusát is. Kren^cs Miklós, megyei kultúrpropagandista. „A választási harcot összekötjük a tagtoborzással" — írják a szécsényi ifik A békekölcsönjegyzés Szécsényben elért eredményében nem kis része volt az iíjúság, a helyi DISZ-szervezet munkájának. Az itjúgárdisták és a rajvezetők fáradságot nem ismerve dolgoztak a jegyzés sikere érdeké­ben. A békekölcsönjegyzés befejezése után új feladatok megoldására, a tanácsválasztás sikeres lebonyolítására összpontosítja erőit szervezetünk. A tanácsok megalakulása nagyjelentőségű változást hoz ifjúságunk éleiében is. Számos jól dolgozó ifi érdemelte ki, hogy tanácstag legyen. Ezért kell nekünk harcolnunk a tanácsválasztás sikeréért. Vezetőségi ülésen beszéltük meg, hogy mi, ifjúmunkások hogy segíthet­nénk Pártunknak e nagy munkájában. Elhatároztuk, hogy kultúrbrigádot szervezünk és a kultúrműsorokon keresztül mutatjuk be a mostani választás és a múlt ,,választása" közötti különbséget. Az ifjúmunkások, lányok és fiúk lelkesen készülődnek, hogy műsoruk méltó legyen a nagy naphoz. De munkánk nem korlátozódik csupán — bár a tanácsválasztás súly­pontot képez — a tanácsválasztás előkészületeire. Nagy lendülettel és szép eredménnyel folyik szervezetünk erősítése, az új tagok toborzása. Csak az utóbbi hónapokban, több mint 20 új taggal gyarapodott szervezetünk. De nemcsak hogy felvesszük soraink közé az eddig szervezetien életet élő ifjúmunkásokat, hanem munkával is ellátjuk őket. Nagy erőpróbája lesz szervezetünknek a tanácsválasztás. Minden erőnkkel és tudásunkkal azon fáradozunk hogy valóra váltsuk Rákosi elvtársnak, a DISZ kongresszusán tett fogadalmunkat. Ügy lógunk dolgozni, hogy méltók legyünk példa­képünk, a nagy Bolsevik Párt segédcsapatához, a hős lenini-sztálini Kom- szomolhoz. HORVÁTH MÄRIA, szécsényi DISZ-litkár. „Először szavazok" — írja egy ifjúmunkás Büszkeség és öröm tölt el. hogy én is résztvehetek a szavazásban és be­bizonyíthatom a dolgozó nép iránt érzett szereletemet. Először szavazok. Szabad hazában, szabadon szavazni; ettől szebb nincs is. Szavazni a fejlő­désre, a dolgozó nép boldogabb jö­vőjére; azt jelenti, hogy résztvehe­tek saját életem, boldogulásom irá­nyításában! Nagy megtiszteltetést érzek, hogy nekem is adlak beleszólási jogot a tanácsok megválasztásába. örülök, ho.gy egyenlő szavazati jogom van a féríi-dolgozókkal. A múltban ez nem így volt. A nők egyáltalán nem is szavazhattak. Ma már e népköztársa­ságunk alkotmánya törvényben mondja ki a nők egyenjogúságát a munka, a szavazás, de az élet minden területén. Ma már én is elértem azt. hogy szakmát tanulhatok. Jelenleg a Salgótarjáni Bányavidéki Építési Vál­lalatnál mint asztalos-tanuló dolgo­zom. Szeretem a szakmámat. Min­den igyekezetemmel azon vagyok, hogy megálljom a helyemet, hogy értékes tagja legyek a munkás- osztálynak. Arra a bizalomra pedig, ami a választójogomat illeti to­kozott munkával logok válaszolni örülök, hogy szavazatommal erősít­hetem a béketábor erejét. Ez a vá­lasztás feltétlenül megerősíti a béke- tábort. Ezzel a szavazással kivesszük imperialista kalandorok meghúzódó ügynökeinek kezéből a közigazgatás irányítását. Helyükbe azokat választ­juk, akik hűségesek a dolgozó néphez, akik előmozdítják a szocializmus föl­építését. A választás napján én is ott le­szek a Népfront zászlaja alatt. CSABAI ILONA, ifjúmunkás, asztalos-tanuló.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom