Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-15 / 43. szám

Szavasig a Népfrontra — békére szavazol! VI. évfolyam, 43. szám. Ära 59 fillér 1350 október 15 A TANÁCS A NÉP EREJE, FEGYVER A BÉKEHARCBAN Az amerikai nagytőkések, gyárosok, bankárok, ügyvédek földesurak és ezeknek hű kiszolgálói a, trumanok, a titok és hasonszőrűek vergözösen, gyilkolásra, pusztításra készen állnak a szocializmust építő országok és a világ dolgozói ellen. Gyilkolást vá­gyuknak Koreában már eleget tesz­nek Még nem pusztították soha olyan kegyetlenül a népet, mint ott. Az ottani pusztítás a gyerekeknek 'e- gyiíkolása, a paraszti házak felégeiése, mind arra emlékeztetnek bennünket, amikor Hitler bandái végigvonultak hazánkon. A módszerek ugyanazok. Felégetni a falvak t, legyilkolni az ár­tatlan gyermekeket, megtömni a bör­tönöket a dolgozók legjobbjaival. Ezek a -módszerek mind szörnyű vá­dak az amerikai imperialisták ellen, mert elárulja, hogy Hitler vad hordáit is ők irányították, ők' voltak irányítói annak a szörnyű háborúnak, amely végigvonult egész Európán. A mos­tani háborúra való törekvés, a koreai bombázások, a kegyetlen gyilkosságok, a Hitlerhez hasonló csatlósok — Tito, Franco és társaik — beállítása a né­pek elnyomására, azt mutatja, hogy újra 1941-et akarnak szerte a vilá­gon. Úgy látszik kévés volt a hábo­rún nyert dollármilliók el zsebelése, úgy latszik kevés volt az áldozatok száma, kevés volt a hidak robbantása, a vasutak felszaggatása, a légibom­bázások pusztítása. Újra erre éheznek. A világ dolgozó ..népe azonban nem így akarja. Megálljt vezényel. A dol­gozók az egész világon egybeková- ussolódlak és mint egy hatalmas kéz aláírták a háborúeíieni tiltakozás je­gyében a stockholmi békekongresszus felhívását. Odakiáltották a gyilkosok felé: „nem akarunk háborút". Az Északi-sarktól a Déli-sarkig, Indiától Amerikáig, Afrikától Ausztráliáig vé­gig megnyilvánult a dolgozók békéért Való vágyának akarata. 800 milliós embertömeg aláírása alatt roskadoz­nak a Wall Street urai, 800 millió em­ber mondta ki egyöntetűen: „Békét akarunk a Szovjetunióval és az igaz Sztálinnal haladunk". Az amerikai im­perialisták és .csatlósaik egymásután kapják a világ dolgozó népétől a csat- tanós pofonokat. Egy ilyen csattanős pofont nem régen adott a magyar dol­gozó nép is, amikor Békekölcsönt jegy­zett. Most készül, hogy még nagyob­bal, még hatalmasabbat adjon: taná­csot választ. Az imperialisták arcul- csapásáva! nem lesz adós a világ egyetlen dolgozó népe sem. Hiába ijesztgetik, hiába acsarkodnak, eiőbb- utóbb az igazság győzedelmeskedni fog. Nem rémülünk mi attól meg, amit a La France című lap ír, gaz­dái gondolatát kifejtve: „Amit most Koreában megvalósítanak, azt ki kell herjeszteni Magyarországra, Romániá­ra, Bulgáriára, Kelet-Némelország'ra és a balti államokra." Mi az ilyen hangra azzal válaszolunk, hogy még keményebben fogjuk a kalapács nyelét, az éke szarvát, jobbat, többet terme­lünk, egységesen sorakozunk fel Pár­tunk és vezérünk, Rákosi elvtárs mögé. Könyörtelenül leleplezzük ellenségein­ket. meghiúsítjuk- aljas terveiket, ame­lyek a béke, a jólét, a szabadság el­len irányulnak. Hiba volna azt hinni, hegy a nem­zetközi proletariátus ütései észhez fogják téríteni az elvetemült háborús uszftókat. Elszenvedett vereségeik nyo­mán még aljasabbakká, még dühöseb­bé válnak. Azokban az országokban, ahol még az államhatalom kezükben van, ott vereségeik nyomán nyíltan gyilkolják a dolgozó népet. Ameriká­ban nem egy néger vagy fehér mun­kás esik áldozatul- a. tőkések szolgá­latába állított KurKlux-K'" n-szervezeí gyilkolásának, Övék az államhatalom, nincs aki felelősségre vonja őket. A dolgozók egységét kegyetlenül szét­rombolják . azzal, hogy a hű hazafia­kat, a kommunistákat, a nép fiait bör­tönbe vetik, gyilkolják, pusztítják. Az amerikai „Szabadság“-szobor lá­bánál szenved a nép. Az ENSZ zász­laját meggyalázva, gyilkosok halad­nak alatta békés emberek leigázására. Azokban az országokban, ahol a kommunista pártok törhetetlen-hité ko­vácsolja egybe a dolgozók millióit, ott az arhérf|pti bérgyilkosok hada lepj el az orázágat. Merényletet, merénylet után követnek el a dolgozók legjobb­jai ellen. Ezt tették most Francia- országban Jaques Duclos eivtárs eben is. Ezt tették Olaszországban Tog­liatti elvtárs ellen. Ezt tették Belgium­ban Lahaut elvtárs ellen. Ezt teszik nap mint riap Jugoszláviában, •• « fa­siszta Görögországban és Spanyol- országban. Elszenvedett vereségeik következté­ben le akarják gyilkolni a nép leg­jobbjait. Tudják nagyon jól, hogy a kommunisták ellen elkövetett merény­let, a dolgozó nép ellen elkövetett merénylőt. Az egész világon felkel a nép. Látja minden becsületes ember, hogy az ENSZ-ben elhangzott szovjet em­berek szavai harcukban az igazság éles fegyvereivé válnak. Hallja az egész világ Visinszkij elviárs szavát, amikor a 800 milliós béketábor nevé­ben követeli, hogy rendezzék békés álon a koreai konfliktust, hogy enged­jék szabadon Görögországban a ha­lálra gyötört politikai foglyokat. A béke jegyében felkel a nép. A fran­cia dolgozók egységesen kiáltják: „Le az amerikai bérgyilkosokkal! Él­jen a Francia Kommunista Párt!... A gyilkosság szálai Washingtonba ve­zetnek. Ott gyűlölik legjobban a béke és a népek ügyének harcosait...!" Ebben az élesedő nemzetközi harc­ban. az országon belül kiélesedett osztályharc közepette készül a magyar nép a tanácsválasztásra. Az imperia­listák azonban itt is megkeresik a módját — ugyanúgy, mint szerte a világon —, hogy a magyar nép által tejükre szánt ütést gyengítsék. Orszá­gunkon belül egységes a dolgozó nép, erős az államhatalom. Nincs módjukba az amerikai imperialistáknak aljas nyílt merényletre. Éppen ezért, mint csúszó-mászó, alattomos férgek, álarcba bújva, bérenceiket hajtva ma­guk előtt, követnek el merényleteket a dolgozó nép ellen. Ilyen merénylet volt a szaim.aíercsi kulák gyilkosság is. Ilyen merénylet volt a drégely- palánki szérű felgyújtása és még számtalan más eset, amit a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció és a kulákek követnek el népünk el­len. A most következő választásnál — amit az amerikai imperialisták nagyon jól tudnak, hogy a magyar nép egysé­get, jobb életét fogja megteremteni — ismét merényletre készülnek. Az ilyen merényletről Erdős Sándorné, .dolgozó asszony ezt írja: „.. .rájöttem, hogy az ellenség újabb aljas merényletéről van szó. Ezek a rémhírterjesztő bi­tangok elhíresztelték, hogy a tanács­választás után már saját részűnkre sem szabad levágni a disznót..." Tudja a dolgozó nép, hogy ez a me­rénylet azért ■ van, hogy megakadá­lyozzák a nép egységét, akadályokat gördítsenek a tanácsválasztás elé. El akarják rémíteni a még fel nem vi­lágosodott dolgozókat a tanácsválasz- tásró!, a zavarosban akarnak halászni és gyengíteni akarják azt az ütést, amit most fognak kapni a dolgozó nép­től. A merényletük még tovább megy. A dolgozó parasztok felé azt terjesz­tik, hegy a tánácsvalasztás ütán a tszcs-be kell lépnie mindenkinek. Hogy ez milyen rágalom a magyar nép el­len, az bizonyítja legjobban, hogy nincs még az országban olyan eset, hogy valaki kényszerrel ment volna a tszcs-be. A népi demokráciában az ön­kéntesség szent. A tszcs erősödése fáj az ellenségnek. Ezért építi be^ ügynö­keit a tszcs-tagság soraiba. Félnek a tszcs fejlődésétől mert tudják, hegy ott a parasztság ereje milyen hatat jmasra nő. Ezért beszélnek ellene. De merényletre készülnek a tanács ellen azzal is, hogy igyekeznek lebeszélni a tanácstagokat a'funkció elvállalásá­tól. Félnek a tanácstól. Washington­ban tudják azt nagyon jól, hogy a tanáccsal nő a magyar dolgozó nép ereje és ezzel erősödik a világ prole­tariátusának ereje. Ahol ezzel a me­rénylettel nem tudnák eredményt el­érni, ott a ialu dolgozói közölt nézet­eltéréseket provokálnak, hogy elvonják a dolgozók, figyelmét a tanácsválasz- ' fásokról. Csak meg kell néznünk, hogy kik állnak a városban, vagy falun a merénylet mögött, máris látni fogjuk, begy a .30—40—50 holdas ku- lákok, a jobboldali szoedemek, vagy A Szovjetunió jegyzékben az újabb amerikai provokáció ellen Az amerikai Egyesült Államok hábo­rúra készülő mesterkedése, támadó szándéka egyre nyilvánvalóbbá válik. Nem riadnak vissza a nyiLt provoká­ciótól, amit mutat az a tény is, hogy október 8-án az USA légtere jenek két vadászgépe durván megsértette a Szovjetunió határát, amikor mélyrepülésben a szovjet-koreai határtól 100 kilométerre fekvő Szuhaja Recska repülőterét geppuskázta. Az amerikai repülők géppuskázása a szov­jet repülőtéren károkat okozott. Ezzel kapcsolatban Gromikó, a Szov­jetunió külügyminiszterheiyettese a szovjet kormány névében jegyzéket nyújtott át az USA moszkvai nagy- követsége tanácsosának. A szovjet kormány ragaszkodik a szovjet repütó'tér elleni támadásért felelős személyek megbüntetéséhez és biztosítékot vár az USA kormá­nyától, hogy meg fogja tenni a szükséges rendszabályokat arra vonatkozólag, hogy ilyen provoka­tív cselekmények a jövőben ne fsméfiíődihésseiiék meg. Továbbiakban a jegyzék megalla pítja, „hogy az amerikai légierő ilyen cselekményeinek következményeiért a felelősség teljes egészében az amerikai Egyesült Aliamokat terheli”. A Szovjetunió jegyzékét az USA nagykövetségi tanácsosa nem vette át, azzal -az indokolással, hogy ez az ügy az Egyesült Nemzetek Szervezetére tartózik, I minthogy Korea térségében az Egyesült Nemzetek fegyveres erői működnek. A jegyzék átvételének megtagadása után Gromiko, a Szovjet­unió külügyminiszterhelyettese rámuta­tott az „indokolás“ alaptalanságára, majd a jegyzéket továbbították az USA moszkvai nagykövetségéhez. Gépek végzik a munkát a szovjet vízierőművek építésénél A Szovjetunió minisztertanács1?.- nem­régiben egymásután három nagyobb természetátalakító terv é§- vízierőmű építését határozta el. A Szovjetunió kormányának békét akaró politikáját ezekben a tervekben is megnyilvánítja. Amig a Szovjetunióban nagy - termé­szetátalakító terveken keresztül a népek életszínvonalának emelését szolgálják, addig az imperialista államokban hadi­anyag gyártáson mesterkednek. A szovjet kormány határozatát a dolgozó nép hatalmas lelkesedéssel és örömmel fogadta. Munkások, értelmiségiek brigádot alakítottak, abból a célból, hogy a kitűzött tervet idődőtt valósítsák meg. Minden erőt megmozgatnak az építés meggyorsításához és megkönnyítésé­hez. Nagy mértékben járul ehhez a munkához a szovjet technika, amely a világ élenjáró technikája. A nagy munkáknál eddig ismeretlen gépek dol­goznak, emberek több tízezreinek mun­káját végzik el. Az építkezésnél olyan mozgó-kotró­gépeket használnak, .amelyeknek merítő kanalainak űrtartalma 4—14 köbméter. Azonkívül olyan földszivattyúkat állítanak munkába, amelyek 1500 ember mun­káját végzik óránkint: 1009 köbmé­ter földet mozgatnak meg. Azokon a helyeken, ahol , a földszállítás nagyobb területen történik, 25 tonna teherbírású teherautókat használnak. A szovjet építőipari technika előregyártóit csatornaburkoló részeket gyárt. A Volgái, dnyeperi és középázsiai viziműveknél még számos más techni­kai vívmányt használnak, amely leveszi az ember válláról a munkát, az ember szolgálatába álhtja a gépet, ami azt bi­zonyítja, hogy a Szovjetunióban leg­főbb érték az ember. ■■■ ...................... ................................... i Á világ minden országában a Béke Hívei Világkongresszusára A világ minden részében készülnek a Béke Hívei II. Világkongresszusára. A béke, a haladás és demokrácia hí­veinek egyre fokozódó erejét mutatja annak a 400 millió embernek az alá­írása, akik 75 országban aláírták a stockholmi felhívást. A hatalmas békevédelmi mozgalom élén a Szovjetunió halad. A szovjet tudósok, akik önfeláldozó munkájuk­kal elősegítik a szovjet haza hatal­mának fokozását, 84 küldöttel képvi­selik a Szovjetunió Tudományos Aka­démiáját a II. Öszszövetségi Érte­kezleten. Kínában eddig IB6 millió 187.43-1 ember írta alá a stockholmi békefel­hívást. E% felülmúlja a kínai béke- bizottságnak azt a kitűzött célját, hogy 150 millió aláírást gyűjtsön. Az aláírási mozgalom lankadatlanul fo- lyik tovább. Lengyelország, Románia, Bulgária és Finnország után a közeljövőben a Német Demokratikus Köztársaságban, Magyarországon,' -Albániában, Nor­végiában és számos más országban tartják meg a békevédeimi kongresz- sznsokat. A Béke Hívei Mozgalmának olasz- országi bizottsága felhívásában el­ítéli az egész világ békéjét veszé­lyeztető koreai hadműveleteket és felszólítja a lakosságot: követelje d koreai háború haladéktalan beszün­tetését Spanyolországban a hazafiak — Franco terrorja ellenére — életük és szabadságuk kockáztatásával írják alá a stockholmi felhívást. A svájci békevédeimi bizottság aj. ifjúság támogatását" -köri- a békemoz­galomhoz. Felszólítja á fíatalókat, hogy pártállásra való tekintet nélkül együttesen harcoljanak a . békéért és támogassák azokat az intézkedéseket, amelyek a koreai hábbrú megszünte­tésére irányulnak. A Torontóban tartott békevédeimi M:, a vasötvözetgyár dolgozói napi-1 renden olvassuk a sajtóból az ameri­kai imperializmus aljas cselekedeteit, j Az amerikai tréiiz-vezérek profit-éh­sége a legelvetemültebb embertelensé­geket hozott magával. Ölnek, gyilkol­nak védtelen hőket és férfiakat csupán azért, hogy profit-növekedésüket biz­tosítani tudják. A Koreában történő kegyetlenkedések a fasiszta terror leg­elvetemültebb formáival akarják meg­törni a munkásosztály igazát. Minden törekvésük afelé irányul, ' hogy ural­muk alá hajtsák a dolgozó népet. Ezek a cselekedetek nemcsak d koreai dolgozókat érintik. Ezek érintenek minkét, a vasötvözetgyár dolgozóit is. Az amerikai tőkések agressziója nem­csak a koreai dolgozók családi életét, hanem a mi békés családi életünket is veszélyezteli. A koreai nép elszántan, elkeseredet­ten harcol az amerikai agresszorok ellen, tanúbizonyságot adva a legyőz­hetetlen szabadságszereletének. A ko­reai nép új és új csapást mér az ame­rikai támadókra. Asszonyok és gyere­kek, férjük és apjuk mellett harcolnak szabad életük és boldog' jövőjük érde­kében. Korea népe mellett vagyunk mi is és a legjobb munkánkkal, ter­melésünk állandó fokozásával segít­jük őket.. Tudjuk, hogy nekünk becsü­letbeli kötelességünk' kiállni'a munkás-' osztály igaza mellett, a béke és bol­gyűlésen a kanadai békevédeimi kongresszus elnöke elítélte az impe­rialista hatalmak agresszióját, a sza­badságukért és függetlenségükért küzdő ázsiai népek ellen. dog jövőnk biztosítása érdekében. Mi, a vasötvözetgyár dolgozó' keményebb munkával készülünk a Béke Világ­kongresszusra. Tudjuk, hogy ez a békekongresszus várt eredményekkel fog__ bezárulni, mert a világ löbbszáz mifiiós dolgozóinak békeakarata meg fogja tenni hatását. KŐVÁRI JÓZSEF, a Vasötvözetgyár dolgozója. ffplffgosölik n toy árút J%.rnor£ikában Az amerikai Borden és Sheffield tej­vállalatok bejelentették, hogy felemelik egy centtel a tej árát. Ez a negyedik áremelés június óta. A közönséges tej házhoz szállítva, üvegenként 23.5 cent. A tejtröszt az áremelést azzal indo­kolja, hogy a tejtermelő farmereknek magasabb árat keli fizetni és erre, hogy a haszon ne csökkenjen, a fo­gyasztónak kell megfizetni. Ez a rövid hír érdekes összehasonlí­tást ad arra vonatkozólag, hogyan tör­ténik ez egy szocialista típusú és egy kapitalista államban. Nálunk a vasárnapi hivatalos lap szerint, a tej éra nem változik, még akkor sem, ha a ter­melő & beadási kötelezettség teljesíté­sén felül literenként 5 fillérrel maga­sabb árat kap. Keményebb munkával készülünk a Béke Világkongresszusra állam és az egyház megegyezése el­len agitáló klerikális reakció. A Wall Street urai így spekulálnak, így akarják ákadálycáni a világbéke kialakulását, Ezért robbant a gránát Franciáországban, ezért gyilkoltak Belgiumban,- ezért: őíik halomra Ko­reában a békés dolgozó népet, ezért pusztítják Titóék a jugoszláv hazafia­kat. A béke ellen harcolnak.. Ezért suttognak rémhíredet Magyarországon, ezért szervezik a sorbanállást, ezért követnek el minden más aljas tettet. A vjlágbéke kifejlődését bármennyire is akarják, nem tudják megakadá­lyozni, mert mint Dimitrov elvtárs mondotta: „a fasizmus kegyetlen, de nem erős rendszer". Az amerikai fa­sizmus gyengesége megmutatkozik ab­ban is, hogy nincs már más eszközük, csak a gyilkos merénylet, a pusztító háború és a rémhírek terjesztése. Ezt pedig a népei: nem akarják. A világ dolgozói megmozdultak, hogy lesújt­sanak. Az egyik csapást most fogja kapni az amerikai imperializmus ok­tóber 22-én, amikor az u-nához járul a magyar nép, hogy megválassza tanácsát. A világ dolgozóé népében ott van az, hogy a Szovjetunió vezette béke útja igaz út, vele van az igaz­ság és Sztálin. Győzelmének ez a biz­tosítéka.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom